2018. július 5., csütörtök

AMIKOR AZ UTOLSÓ UTCATÁBLA IS ELTŰNIK, AMIN TÖRTÉNELMI NAGYSÁG NEVE VAN

JÓREGGELT EURÓPA BLOG
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2018.07.05.



...Mi van, ha bebizonyosodik, hogy a magyar történelem nagy legendái több kárt csináltak, mint amennyi hasznot hajtottak? Ha nyilvánvalóvá válik, hogy az a relatív mélypont, ahol ebben a pillanatban tartózkodunk, ezer év folyamatos csalásainak és hazugságainak a következménye. Ha minden kétség eltűnik, tiszta lapot kell nyitnunk, törölni kell táblákat, ki kell bővíteni a szoborparkot, mert még mindig sokkal több a kártékony alakokról faragott emlékmű, mint azoké, akik megérdemlik a jóemlékezetet - ha rá kell jönnünk, el kellene kezdenünk alakítani, valóságossá formálni a sorsunkat és a történelmünket, hogy ezentúl annak ne elszenvedői, hanem szorgos alkotói legyünk.
Szóval akkor mi lesz? Ha ezer évig így volt, legyen így tovább is?
Még egyszer: én nem teszek semmi mást, csak leírom a tényeket és levonom a belőlük adódó, megkerülhetetlen következtetéseket. Felkínálom az esélyt az öntisztulás elindítására. Nem azt mondom, hogy soha többé nem lesznek olyan alakok Magyarországon, mint ez a mostani világ szégyene, a dudva tenyészik, a gaz kiirthatatlan. Csak azt mondom, soha többé nem kerülhet ez az ország olyan helyzetbe, amilyenben most van. A jelenleg regnáló trógerhez hasonlók soha többé nem találnak néhány tucatnál több alázatos jobbágyot, a szüntelen hadiállapot fenntartásához szítandó, fenekedő gyűlölet nem okozhat többé vértolulást, mert mindenki tudja, hogy ezzel mérgezte a népet István is, Kossuth is, a csepeli túlsúlyos birkózó fejhúshoz hasonló rémületes emlősök csak a mi "történelmi nagyságaink" által rohasztott televényen teremnek, a hőstelenített, idoltalanított, valódi hazává lett országban soha többé.
Szóval? Mekkora esély van erre?

...

EZ MÁR RÉGEN NEM KÉTMILLIÓ EMBER TOVÁBBI NYOLCAT MEGNYOMORÍTÓ SÖTÉT MAGÁNÜGYE

KOLOZSVÁRI SZALONNA 
- HACSAKNEM BLOG
Szerző: H. A.
2018.07.05.



...Orbán Viktor egyetlen dologban következetes, gyakorlatilag mióta túlélte sanyarú gyerekkorát: a szüntelen árokásásban és a tömeges háborús pszichózis, a mindent átszövő káosz és bizonytalanság fenntartásában. A migráció valóban létező problémája csupán ennek a mindent felülíró célnak a szolgálatába állított eszköz. Orbán Viktor félműveltségével együtt is egy rendkívül tehetséges stratéga, ha úgy tetszik hatalomtechnikus, egy számító, pszichopatákat kenterbe vágó, nettó megélhetési politikus. Bűnözőnek kellene neveznem, de pusztába kiáltott szó lenne, hiszen ahol a mindennapok (beleértve a politikát) vonatkoztatási pontja nem az erkölcs, ott legfeljebb az én szubjektív, senkit különösebben nem érdeklő zsinórmértékem szerint számít bűnözőnek ez az ember.

Akinek ha csak az lenne minden bűne, hogy egy országot áldozott fel és taposott a szellemi sötétségbe a hazug, náci jegyeket hordozó, fajelméleti gyökerekhez visszanyúló gyűlöletpropagandája oltárán – amelyet nem mellesleg az ország zsebéből kirángatott közpénzből finanszíroz mai napig -, akkor sem lehetne más szóval illetni, mint ami. Egyszerűen azért mert ennek az embernek nincsenek erkölcsi gátlásai, soha nem is voltak. Ezt az embert nem lehet már úgy hatástalanítani, mint egy Dunában talált bombát. Ez az ember volt már minden, és mindennek az ellenkezője is. Ez az ember mindig éppen az volt, aminek megérte lenni abban a pillanatban. Emberi sorsokon átgázolva, a hatalomért, a pénzért, a megvásárolható tekintélyért.


Nem kicsit elkeserítő a fentiek okán ma arra a következtetésre jutni, hogy ha van politikus, aki képes immár évtizedek óta következetesnek maradni önmagához, az pontosan Orbán Viktor. Nem az elveihez, hanem a stratégiai elvtelenségéhez és erkölcstelenségéhez. Gyomorszorító leírni is, hogy az idő múlásával hogyan vált ez az ember tényezővé ott, ahol az effajta gumicsizmás asztal melletti büfögésre nem volt korábban példa, és ahol éppen ezért vezető politikusok nem hiszik el most sem azt, amit a szemükkel látnak. Európa, benne Magyarország és külön Merkel kancellár most fizeti meg a szemünk láttára az árát ennek a túl régóta tartó bárgyú hitetlenkedésnek. Ami egyebek mellett abban is tetten érhető, hogy úgy kezelik Orbánt, mintha semmit nem tudnának arról, amit kilencedik éve művel. Még mindig demokratikus eszközökkel harcolnak a nyers, gátlástalan erővel szemben.

E tekintetben teljesen mindegy, hogy mit árulnak el az európai nyilvánosságnak a kézcsókdosáson állítólag túlmutató mai Orbán-Merkel találkozóról. Onnantól kezdve, hogy Orbán harmadik éve következetesen izzad azon, hogy a túl sokáig szerencsétlenkedő Európa még véletlenül se legyen képes közös, megkérdőjelezhetetlen, mindenki által elfogadott megoldást találni a migrációra, nincs miről beszélni. A háromnevű beszélő papagáj magvas gondolataira visszatérve: Orbán Viktor nem hogy egyetlen mondatban, de egyetlen bolygón sem hozható közös nevezőre a segítő kézzel, a békülékenységgel, a konstruktív hozzáállással, vagy a gáláns eleganciával. Orbán segítő keze fennállása óta saját maga felé hajlik, ehhez hajlította hozzá Európa tehetetlenségének és felelőtlenségének köszönhetően immár a valóságot is.

Ma semmi nem fog történni azon kívül, amit már most is tudunk: ameddig Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke, nem lesz béke és nem lesz megoldás a migrációs problémára. Mivel már egy ideje kinőtte a pannon szemétdombját, és többé-kevésbé joggal felpakolta magát Európa térképére, ahogy Magyarországon nem lehet béke, csak büdöslibsikbuzigenderkommunisták, akiket minden áldott nap le kell győzni, mert különben mindmeghalunk, úgy Európában sem lesz soha béke, ameddig a szánalmas döntéshozatali asztalok mellett a felcsúti üstökösnek helye van, és felteheti a lábát az asztalra. Azt hiszem, hogy lassan igazat kell adnom azoknak, akik szerint az Unió egy geci. Sokkal nagyobb geci, mint Orbán, de legalábbis pont akkora.


És nem azért, mert azt várnám el, hogy a mélyen tisztelt, különlegesen felsőbbrendű magyar nép helyett eltakarítsa az elvtársak gumicsizmáiról lehulló trágyát, hanem mert elfogadhatatlan indokokra hivatkozva asszisztálnak Orbán következetes gazemberségéhez. Mert finanszíroznak és megtűrnek egy gazdasági alapon mindent a zsíros valaga alá gyűrő, maffia jegyeket hordozó, autokráciából diktatúrába hajló rendszert. Sokadszorra: ez nem Magyarország belügye, ez az Európai Uniót aláásó, gennyes fertőző betegség, amelynek vadhajtásai már boldogan virágoznak a kontinens más részein is. Ez már régen nem kétmillió ember további nyolcat megnyomorító sötét magánügye, hanem egy elvileg uniós tagállam kormányának ázsiai hőbörgése...

VALÓJÁBAN ORBÁN VÁSÁROLTA KI SIMICSKÁT - EZ A FIZETSÉG AZÉRT, HOGY NEM ROBBANTOTT ATOMBOMBÁT. MEG AZÉRT, HOGY KÉSŐBB SE TEGYE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: nickgrabowszki
2018.07.05.


Két dolog világos azok után, hogy bejelentették, korábbi jobbkeze, Nyerges Zsolt kivásárolja Simicska Lajost minden magyarországi üzleti érdekeltségéből.

- Az egyik, hogy ez teljes kapituláció, fegyverletétel Simicska részéről.
- A másik, hogy ennek azért megkéri az árát.

A becslések szerint a Simicska-birodalom kb. 50-70 milliárd forintot érhet, és az is egyértelmű, hogy Nyergesnek nincs annyi pénze, hogy ez kifizesse. Még annyi sem, hogy részletekben törlessze.

Ezek szerint vagy hitelt kapott rá, vagy a gyakorlatban másvalaki nevében, helyett és érdekében jár el. A pletykák, amiket a G7 és a 444 is megírt, arról szólnak, hogy a Simicska-birodalom, illetve annak maradéka Mészáros Lőrinchez kerülhet.

De más pletykák szerint meg feldarabolják, és ide-oda beolvasztják őket. Az ugyanis nyilvánvaló, hogy Nyergesen (és esetleg Mészároson) keresztül
maga Orbán Viktor vásárolja ki

korábbi barátját, üzlettársát és politikai szövetségesét. Persze közvetetten közpénzből, amit időközben elveszítette ezen jellegét.

Az még mindig nem világos, hogy 2014-ben, közel 30 évnyi együttműködés után min kaptak össze. Már azon túl persze, hogy a hatalmon, ti. Orbán megelégelte, hogy Simicskának majdnem ugyanannyi befolyása van a NER működésére, mint neki magának. A konkrét ok szerepére a legesélyesebb az azóta részben felszámolt (Magyar Nemzet, Heti Válasz), vagy a tulajdonból kikerült (Index) médiaportfólió, vagy annak az a része, ami akkor mg hivatalosan nem is volt az oligarcha birtokában (és később se lett, mint az Index, a TV2 vagy a Mediaworks).

Simicska mindenesetre nem fogadta el az alárendelt szerepet, és egy évnyi furcsa háború után, a G-napon Orbán megpróbálta bedönteni a médiát. Akkor tört ki a nyilvános csatározás, hadüzenettel, áldozatokkal, ahogy azt kell.

Simicska azonban rosszul mérte fel a lehetőségeit: azt hitte, hogy a Fideszben van akkora befolyása, mint Orbánnak. Kiderült azonban, hogy nincs: sorra hagyták el a legkipróbáltabb famulusai, és itt nemcsak Liszkayra, Csermelyre vagy Gajdicsra kell gondolni, hanem országgyűlési képviselőkre, mint Nyitray Zsolt vagy Ágh Péter, sőt, kormánytagokra, mint Lázár János. És főleg ő...

AZ OLIGARCHÁK KISZÁLLHATNAK MAGYARORSZÁGBÓL, AZ EMBEREK NEM

MÉRCE
Szerző: JÁMBOR ANDRÁS
2018.07.05.


...Simicska Lajos valószínűleg kényelmesen, még ha kicsit szomorúan is fogja leélni az élete hátralévő részét. Felelősséget nem kell vállalnia semmiért, az életét már nem fogják nagyban befolyásolni annak a rendszernek a keretei aminek létrehozásában ő is részt vett.

Mi viszont nem tudunk kiszállni. Mi, bérből és munkából élő emberek, nap mint nap szenvedjük el a Fidesz gazdaságpolitikájának, társadalompolitikájának, egészségügyi és oktatási rendszerének eredményét.

A mi mindennapjainkban ott van az a hatalmi téboly, amit a szép lassan partállammá terebélyesedő Fidesz képvisel. Lajosnak pedig valószínűsíthetően az lesz majd a problémája, melyik whiskyt válassza a meccsnézés mellé.

Ez ma a politika Magyarországon. Az országért hamis felelősséget vállaló oligarchák és politikusok rendszere, akik a lopott pénzből egy saját világban éldegélnek, teljesen eltávolodva a napi valóságtól. Ha pedig kényelmetlenné válik a talaj, akkor kilépnek a politikából.

Simicska Lajosnak se azért nem kell felelősséget vállalnia, hogy mivé építette a Fideszt és az országot, se azért, mert a Jobbikkal ellenzéket mert támogatni. Azért majd megbüntetik az egyszeri szavazót, a hangját felemelni merő választót, tanárt, tűzoltót, orvost.

A felelősséget és a következményeket ebben az országban csak és kizárólag a nép viseli, a jogokat pedig csak és kizárólag az oligarchák birtokolják...

BELEROKKANNAK, MIRE ELÉRIK A NYUGDÍJAT

ABCÚG BLOG
Szerző: FŐDI KITTI
2018.07.05.


Néhány óra alatt elfáradnak, mindenféle egészségügyi bajjal szenvednek, közel vannak a 60-hoz vagy már el is múltak, de még mindig fizikai munkát végeznek. Ők az a korosztály, akik most tapasztalják meg, hogy mit is jelent a nyugdíjkorhatár kitolása. A munkájukból nincs menekvés, sőt a korhatár elérése sem hozza el a kánaánt, mert még a nyugdíj mellett is dolgozniuk kell majd, ha meg akarnak élni.

A 62 éves József vízhálózat karbantartóként dolgozik, fizikailag és idegileg is nehezen bírja a munkát, 3-4 óra után elfárad. István 59 éves, de a kőműveskedés mellett még egy 8 hektáros szőlőföldet is művel, pedig már a traktorba is nehezen mászik fel. Zoltán postáként dolgozik 56 évesen, egész nap kinn teker az utcán, a hideg miatt sokszor megbetegszik.

Egy nem rég készült OECD tanulmány szerint már a 65 éves nyugdíjkorhatár sem elegendő ahhoz, hogy az egyre elöregedő társadalmat a fiatalkorú, dolgozó nemzedék eltartsa. Magyarországon 72 éves korig kellene dolgozni. Csakhogy már a nyugdíjkorhatár 60-ról 65-re való emelése is sok, különösen azoknak, akik fizikai munkát végeznek még 60 környékén is.

,,A nyugdíjkorhatár emelése nagyon rosszul érinti a nehéz fizikai munkát végzőket. Ráadásul nagyon rugalmatlan ez a korhatár, mert nem lehet lemondani a nyugdíj egy részéről sem azért cserébe, hogy hamarabb menjen valaki nyugdíjba” – magyarázza Dezse Tivadar, nyugdíjjogi szakértő.

Más országokban van arra példa, hogy a nyugdíj egy részének lemondásával hamarabb el lehet menni nyugdíjba, ez a csökkentett nyugdíj intézménye.

55-60 évesen nem csak sokkal fárasztóbb a fizikai munka, de az egyre gyakoribb betegségek, műtétek is megnehezítik. A legtöbb magyar embernek nincs annyi tartaléka, hogy az utolsó néhány nehéz évet munka nélkül töltse. De ha még el is éri valaki a nyudíjkorhatárt, akkor sem nyugodhat meg, mert szinte biztos, hogy a nyudíja nem lesz arra elég, hogy meg is éljen belőle, tehát 65 éves kora után is dolgozni fog. Hogy bírni fogják-e? Muszáj lesz.

Egy kis településen futunk bele egy éppen a munkának neki látó vízműves csapatba, őket kérdezzük meg, hogy van-e közöttük olyan, aki 55 éves kor fölött van. Átirányítanak minket a másik telephelyre, de előtte még elmondják, hogy ők 50-hez közel is nehezen bírják már a fizikai munkát. Az egyik 49 éves férfinak szívrohama is volt nem rég, ezért őt próbálják kímélni a többiek..

A FIDESZ NEMCSAK MIGRÁNSOZÁSBÓL ÉL

168 ÓRA ONLINE
Szerző: CEGLÉDI ZOLTÁN
2018.07.05.


Vannak önfelmentő tételei a mindenkori ellenzéknek. Ezek egy része a bayeri lumpenprolizást tükrözve a birkanépezés, ilyenekamagyarokozás, de van más is.

Annak beismerése, hogy a Fidesznek migránsügyben igaza van, és csak az a baj, hogy az emberek nem tudják, hogy mennyire egyetért az ellenzék a Fidesszel, hiszen akkor… az ellenzékre szavaznának? A túrót.

Nem mellesleg a NER ennél sokkal komplexebb, legyőzése a megértése nélkül elképzelhetetlen.

Miután Bajnai Gordon nagyrészt rendbe rakta a poszt-Őszöd-gazdaságot, a Fidesz kormányzása elején még behúzott pár megszorító intézkedést, szigorú egyenleget állított be, amihez megkapta ugyanazt a segítséget az időközben talpra álló világgazdaságtól, amit a 2004–2006 közötti szocialisták. Rengeteg pénzt éget el, illetve visz haza a Fidesz, de attól még az a nem alaptalan konszenzus a közvéleményben, hogy a magyar gazdaság stabil, nem fenyeget államcsőd, a kormány a helyén van. Idős ellenzéki közgazdászok már 2012-re összeomlást jósoltak, még az IMF-hitel visszautasítását jelölve meg a végső csapásként; minden, azóta született költségvetésnél is elmondták, hogy na, itt a vége. Nem lett, és minden elbukott prófécia a Fideszt erősítette...

ORBÁN MEGISMÉTLI A NAGY VÍZRENDEZÉSI TRÜKKÖT

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: HARGITAI MIKLÓS
2018.07.05.


Több mint kétmilliárd forintot kap Mészáros Lőrinc cége a Felcsút környéki Váli völgy vízrendezésére. 2001-ben ezt a feladatot 2,7 milliárd állami forintért egyszer már elvégezték.

Amikor az áprilisi választás után Tessely Zoltán megkapta újabb kinevezését a „Váli-völgy területfejlesztéséért felelős miniszterelnöki biztosi” pozícióra, már lehetett sejteni, hogy a kormány újabb jelentős pénzköltésre készül a miniszterelnök számára különösen fontos, Felcsútot is magában foglaló térségben. Nem kellett rá sokáig várni, hogy a költekezés valóban beinduljon: mint a 24.hu megírta, a Mészáros Lőrinc-féle Mészáros és Mészáros Kft. a „Váli-völgy vízrendezési feladataira” 2,4 milliárd forint EU-s forrást kap. A szóban forgó uniós projektről hosszú leírás olvasható a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság honlapján, két dolog azonban hiányzik belőle: nem indokolják meg, hogy miért kell erre az országos viszonylatban kevéssé ár- és belvízveszélyes területre kiemelten költeni, és nem említik azt sem, hogy ugyanezt a feladatot – szintén közpénzből – az első Orbán-kormány idején egyszer már elvégezték...

NAGYON FÁJHAT A LAKÁSÁFA EMELÉSE ÖSSZEFOGLALTUK A VÁRHATÓ HATÁSOKAT

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2018.07.05.


Úgy tűnik, már véglegessé vált, hogy a kormány nem hosszabbítja meg a lakásáfa kedvezményes kulcsát. Körülbelül ötezerre tehető azoknak a lakásoknak a száma, amelyek vevőit közvetlenül is érintheti a dolog, mert az ingatlan átadása a terv szerint eleve 2019 utolsó negyedére esik. Nem csak ők aggódhatnak azonban a várható fejlemények miatt.

Varga Mihály pénzügyminiszter az Infostartnak adott interjúban (a teljes – sok más érdekességet is tartalmazó – nyilatkozatot teljes terjedelmében itt nézheti meg) a lakásépítési áfával kapcsolatban egyértelműen leszögezte: a kormány nem tervez hosszabbítást. A 27 helyett 5 százalékos áfa 2019. december 31-ig érvényes.

A pénzügyminiszter szavaiból úgy tűnt, mintha a kormány mostanában jött volna rá arra, hogy befektetők „célpontja lett ez a kedvezmény”. Pedig ez a hatás már az intézkedés első évében nagyon jól látszott (tavaly már arról is beszámoltunk, hogy akadnak olyan befektetők, akik tucatjával veszik a lakásokat). Varga Mihály neheztelően említette még, hogy az új lakások 10 százalékát (a kedvezményes áfával) külföldiek veszik.

Más szempontokról is beszélt a pénzügyminiszter. Mi úgy véljük, az is csak a kabinetet lephette meg, hogy a magyar építőipar nem rendelkezik elegendő kapacitással arra, hogy végrehajtsa ezeket a fejlesztéseket. Varga ugyan erről nem beszélt, de mi még hozzátesszük, hogy az állam maga is nehezíti a helyzetet azzal, hogy elszívja az erőforrásokat a szabadpiactól...

A BRINGA FELTALÁLÁSA ÉS A LIFTEZŐ KÁD

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő / Hari Seldon
2018.07.05.


Nagy szomorúságomra utolsó részéhez ért Hari Seldon Lotaringiáról szóló sorozata (aki kihagyta volna, az az első két részt itt és itt olvashatja el, no és nézegetheti meg a képeket). A mai rész is kifejezetten érdekes lesz, kiderül például kik szereltek először pedált a kétkerekűre és megnézhettek egy liftező kádat is.

"Nálunk a Vittel az egyik legnépszerűbb ásványvíz, és nem csak a Tour-nak, hanem például a London Marathonnak is egyik hivatalos támogatója. A legtöbb ilyen gyógyvizes ásványvizes helynek van valami „legendája”, amit gyaníthatóan promóciós céllal találnak ki az élelmes vállalkozók.

Biztos mindenki hallott történeteket, hogy „…a menyasszony fátyla beakadt a rózsabokorba, és amikor kitépte víz csörrent fel…”, vagy: „…a kutya elásta csontot, és a hercegnő megbotlott benne…” Szóval itt ilyen körítés nincs, csak jó víz van.

Pedig szívesen kitöltöttem volna valami mesével, de hát csak maradok a tényeknél. Az itteni ásványvíz, római korban ismert volt (bien sûr), de csak a második császárság (1852-1870) idején lett népszerű. Louis François Bouloumié „fedezte fel újra” 1852-ben.

Újrafelfedezéséhez pedig a politikának is volt köze: a XIX. század közepén nálunk újra köztársaság volt éppen. Bouloumié pedig az elnökválasztáson a vesztest támogatta, a későbbi győztes (majd az államcsíny után császár) Louis-Napoléon Bonaparte ellenében.

Az új köztársasági elnök idején „feketelistára” került és kitiltották Franciaországból, ekkor Barcelonába költözött. Itt kezdett érdeklődni a biológia és a természet iránt. Majd betegségére való tekintettel kérvényezte és engedélyezték neki, hogy visszaköltözzön Franciaországba gyógykezelésre.

Felfedezte az itteni gyógyvíz hatását, és 1854-ben megvásárolta Gérémoy forrását egy farmertől, beindította a vállalkozását. Azóta a víz gyorsan az ország kedvence lett, és most már a Tour de France hivatalos ásványvize.

A verseny előtti felvonuláson az egyik legnépszerűbb teherautó, a nagy hőségben locsolja a közönséget. A víznek köszönhetően Vittel kis faluból népszerű kisváros lett, ahová a turisták tömegei jönnek tavasztól..."...

VÉGE A SZABADSÁGHARCNAK: A NAGY MULTIK FIZETIK A LEGKEVESEBB ADÓT MAGYARORSZÁGON

MÉRCE
Szerző: JÁMBOR ANDRÁS
2018.07.05.


Az MFOR számolta ki, hogy a TAO-val és a 19 százalékról 9 százalékra csökkentett legnagyobb cégekre jutó társasági adó kulccsal a legnagyobb Magyarországon működő cégek körülbelül 5 százalék körüli társasági adót fizethetnek.

Bár a társasági adó kulcsa egységesen 9 százalék lett tavaly (a nagy cégeknek ez 10, míg a többieknek 1 százalékos csökkenést jelentett), de ez nem jelent egyenlőséget. Ugyanis a további társasági adóhoz kapcsolodó kedvezményeket leginkább a nagy multik tudják igénybe venni az MFOR cikke szerint, így ők versenyelőbe kerülnek a kis és közepes vállakozásokkal szemben.

„Az effektív adó azt mutatja, hogy a különböző adóalap csökkentő tételek, kedvezmények figyelembe vételével valójában mennyi adót fizetnek a cégek. Természetesen az 5 százalékos magyar adószint nem azt jelenti, hogy a kisvállalkozások és a nagyvállalatok egyaránt élni tudnak ezzel a mesés lehetőséggel. Nyilván a legnagyobb cégek tudják jobban csökkenteni adóalapjukat, akár nullához közelítve a ténylegesen fizetendő adójukat.”

Ebben az átlagosan 5 százalékos adózásban pedig még nincsenek is benne a direkt állami támogatások. Ami azt jelenti, lehet olyan nagy cég is Magyarországon (akár a korrupciós „juttatásokon” túl is), amely több pénzt kap a magyar államtól mint amit befizet...

TGM: ADIEU, MON CHER

MÉRCE
Szerző: TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS
2018.07.05.


Simicska Lajos eladja érdekeltségeit, és – a jelek szerint – befejezi magyarországi üzleti és retorikai tevékenységét.

Qualis artifex pereo! – mondhatja a jelentős politikai művész, akinek egyetlen (és nyelvtanilag helytelen) mondata (ugyanis a határozatlan névelő ilyetén használata: germanizmus, tehát magyartalan), éppen a maga hamisítatlan, összetéveszthetetlenül huszonegyedik századi tahóságában halhatatlan, egyben korjellemző, akár Széchenyi esetében a „majd eltartanak a barátaim”.

Mint Széchenyi, Simicska egyesíté magában a gazdasági, politikai, tudományos és irodalmi lángelmét.

Széchenyi örökölte a vagyonát, Simicskának csak úgy odaadta a pártja (amely az államtól kapta), hogy kezelje, ám ezt Simicska a magáévá tette és a magáénak tekintette, hiába mondta neki Orbán Viktor: „az nem a tiéd, Lajos”.

Széchenyi gondolatai és írásai révén lett hazánk vezető (nem tudni pontosan, hová a csudába vezető) lángoszlopa, Simicska úgyszintén, avval, hogy Nagy Mondatáig egyetlen kurva szót nem szólt.

Széchenyi megalapítá a Magyar Tudományos Akadémiát, Simicska megalapította a Fideszt, amely épp most csákányolja szét a Magyar Tudományos Akadémiát. (A teljes magyar műveltséggel és civilizációval egyetemben.)

Széchenyi azt mondá, hogy „Magyarország nem volt, hanem lesz”, és csakugyan: Magyarország lett, élén – mit az élén: az ormán! – pedig Orbán és Simicska állott, mint Castor és Pollux, Hacsek és Sajó.

Simicska nem írta meg a Hitelt, de volt hitele, mert – nem úgy, mint Széchenyinek – rendelkezésére állt a magyar állam, ezért a bevétele úgy folyt be, mint az adóbevételek. Profitot követelt és profitot kapott. Ebből újabb vállalatokat vásárolt szubtilis technikával. A szubtilitás abban merült ki, hogy ha valaki nem akarta neki eladni a cégét, annak beverték a pofáját (persze, persze csak átvitt – legalábbis sok tekintetben átvitt – értelemben). A cégek hasznot hajtottak, mert aki nem fizette meg a Simicska által kért árat, annak a fenekébe rúgtak. A reformkor összeadott és beszorzott és nyolcadik hatványra emelt piaci bölcsessége nem érné utol ezt a boszorkányos technikát, ezt a tripla leszúrt Rittbergert.

Add má’ ide, hallod, vazze – mondta Simicska avec sa courtoisie habituelle és avec son charme fringant, és lőn: odaadták. Így jött létre az új Magyarország.

Ezen új Magyarország alapvonásai, a klasszikus simicskai tömörséggel jellemezve, a következők:

(α) a törvényhozás, a végrehajtó hatalom (kormányzás), a közigazgatás, a regionális és lokális hatóságok, az erőszakszervezetek, ügyészség, jegybank, a legfőbb médiákok – pár megszüntetendő kivétellel, mint némely bíróságok – a Legfölsőbb Hely birtokában vannak;

(β) a nem multinacionális (nem külföldi tulajdonú) nagyvállalatok (némileg lefátyolozva olykor) a Legfölsőbb Hely birtokában vannak;

(γ) a följebbi 2, lassalle-i értelemben vett alkotmányos elemmel (Lassalle szerint ugyanis a voltaképpeni alkotmány: a fönnálló reális hatalmi viszonyok rendszere) szembehelyezkedő tényezők (nemzetközi jog, nemzetközi szervezetek, európai alapjogi konstrukció) és ügynökeik (emberi jogi csoportok stb.) lényegidegenek (wesensfremd) és fajidegenek (sippenfremd), és mint ilyenekkel kell velük szemben minden hazafias közületnek és nemzetegyénnek eljárnia.

Slussz-passz.

Ámde Simicska Lajosról nem pusztán Néró és Széchenyi jut a magyar ember eszébe, hanem Lear király is...

TÍZMILLIÓKÉRT VÁSÁROLNAK JÓINDULATOT MAGUKNAK A VIDÉKI ÖNKORMÁNYZATOK A MEGYEI NAPILAPOKNÁL

ÁTLÁTSZÓ - A HELYSÉG KALAPÁCSA BLOG
Szerző: KŐMŰVES ANITA
2018.07.05.


Saját újságot, rádiót és néha helyi tévét is fenntart sok vidéki önkormányzat, hogy a lakosság értesüljön arról, mi történik a városban. Az erre költött tízmilliók mellett az önkormányzatok gyakran a megyei lapnak külön is jelentős összegeket fizetnek azért, hogy rendszeresen felületet biztosítsanak számukra. Ám a helyi hírek helyett inkább PR-cikkek jelennek meg ezeken az oldalakon. A Fejér Megyei Hírlapban egy alkalommal a székesfehérvári önkormányzat egyenesen egy Orbán Viktor-interjút tetetett be a saját maga fizette oldalra. Eközben több önkormányzatnál arról folyik a vita: rendben van-e, hogy a város milliókat fizet az állami hirdetésekkel egyébként is kitömött, kormányközeli oligarchák által felvásárolt újságoknak? Ám fontos szempont az is: ha fizet az önkormányzat, a megyei lap újságírói kevésbé lesznek kritikusak a városvezetéssel.

Évtizedes gyakorlat Magyarországon, hogy a vidéki önkormányzatok pénzzel támogatják a megyei lapot. Havonta néhány százezer forintért egy-másfél oldalt vásárolnak; a szerződéseket általában fél-egy évre kötik, ami így nem rendszeres, még ha nem is kiemelkedően magas bevételt jelent a lapoknak.

Ezzel az önkormányzatok egyszerre vásárolnak felületet saját üzeneteik számára és – kimondva vagy kimondatlanul – megvásárolják a lap jóindulatát. Van, hogy utóbbit egyenesen szerződésbe is foglalják: 2014-ben kiderült, hogy az Eger városa és a Heves Megyei Hírlap született megállapodás alapján a város havi 234 ezer forintért nem csak egy oldalnyi PR-cikket kap, hanem a lapnak a pénzért cserébe tilos az önkormányzat „ jó hírnevét, hitelképességét sértő, azt veszélyeztető tények állítása, híresztelése, vagy erre utaló magatartás tanúsítása.”...

FELVETTE AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁST, MAJD VISSZAFIZETÉS HELYETT FELSZÁMOLTA MAGÁT A KAMUPÁRT

HVG ONLINE - ITTHON
Szerző: hvg.hu
2018.07.05.


Alakíts egy pártot, állíts jelölteket és országos listát a választáson (nem kerül semmibe), vedd fel az így megszerezhető kampánytámogatást, szüntesd meg a pártot. Ezt az egyszerű receptet követte a jelek szerint az áprilisi választás indulói közül eddig is az egyik legszervezettebb kamupártnak tűnő Medete.

Nehéz nem arcátlanságnak minősíteni azt, amit a Magyarországon Élő Dolgozó és Tanuló Emberek Pártja (Medete) és vezetői műveltek a választáson induló pártoknak járó kampánytámogatással. A kezdettől kamupártgyanús szervezetről egyebek között itt és itt írtunk részletesen. A párt elnöke a bírósági cégbejegyzés szerint egy bizonyos Király Miklós, akit viszont a párt egyetlen jelöltje sem ismer, helyette cikkünk készítése során mindannyian, minden alkalommal a Medete koordinátorához, Bossányi Edinához irányítottak bennünket.

Arról is többször írtunk, hogy a saját választókörzetében választási bűncselekménybe is keveredett koordinátor hogyan menekült folyton a kérdéseink elől, válasz nélkül hagyva többek között azt a dilemmát is, hogy három, majd kettő, illetve egy héttel a választás előtt miért nem látta még senki emberfia a Medete, illetve jelöltjei egyetlen plakátját, szórólapját, hirdetését vagy rendezvényét sem. Annak ellenére, hogy a párt 40 egyéni jelöltje és országos listája után kevés híján 194 millió forint állami kampánytámogatást vehetett fel, vagyis lett volna miből népszerűsítenie magát...

FEGYVERLETÉTEL: NYERGESEN ÁT MÉSZÁROSHOZ TART A SIMICSKA-BIRODALOM

444
Szerző: RÉNYI PÁL DÁNIEL
2018.07.05.


...Az ügyvéd Nyerges Zsolt hosszú ideje Simicska legfőbb bizalmasa és üzlettársa, 2010 után 2015-ig a Fidesz gazdasági hátországának egykori kulcsfigurája, akit annyi üzleti szál fűz Simicskához, hogy a gecibotrány után sem fordított neki hátat. 

Mégis, Nyerges egyike azon keveseknek, akik a miniszterelnök és volt pénztárnoka szakítása óta sem vágtak el minden kapcsolatot a hatalom felé. Orbán és Simicska a 2014-es választás után találkoztak utoljára, azóta

csak közvetítőkön keresztül tartottak és tartanak kapcsolatot, a kevés - többek szerint az egyetlen - ilyen közvetítő egyike pedig Nyerges.

Nyergesről fontos tudni, hogy miközben üzletileg ezer szálon kötődik Simicskához, családi vonalon Orbánhoz kapcsolódik. Mivel mindketten szolnokiak, Nyerges fiatal kora óta ismeri Lévai Anikót, és legjobb barátja, Ökrös Imre élettársa Lévai Gizella, Lévai Anikó testvére.

Nyerges a 2010 és 2014 közötti ciklus egyik legfontosabb üzletembere volt: az ő szolnoki köreiből kerültek ki a fejlesztési minisztérium és a legfontosabb szakhatóságok - köztük a Közbeszerzési Hatóság - vezetői, Simicska „operatív igazgatójaként” beszéltek róla a politikában.

2010 után Nyerges Orbán engedélyével erősödhetett meg, és a nyilvánosságot ugyan kerülte, rettegett figura lett az építőiparban: dúvadként tárgyalt, mindig keresztülverte Simicska érdekeit az alvállalkozókon. Jellemző, hogy A gecibotrány előtti egyik utolsó csepp volt a pohárban, amikor a Közgép nem kezdte el a munkát a Pancho Arénában, mert a Puskás alapítvány nem utalta a pénzt, amin Nyerges és Mészáros nagyon összekaptak.

Az Orbán-Simicska balhé után Nyerges is hátrébb lépett - lemondott a Közgép elnöki posztjáról is - de közvetítő szerepe miatt nem hurcolták meg látványosan.

Orbán benne sem bízik igazán, de politikai és jogi eszközökkel könnyebben meg meri szorongatni, mint Lajost, ha arra kerül sor

- mondta róla egy korábbi üzlettársa, utalva arra, hogy a gecibotrány óta az Orbán-Nyerges-Simicska „hotline”-t nem a bizalom, hanem érdekek és kölcsönös függések mozgatták.

Nyergesről régóta beszélik, hogy külföldön vett ingatlanokat, és ha elvégezte dolgát, (ami ősz közepéig tarthat), üzletileg kivonul az országból. Ugyanezt járja Simicska másik közeli üzlettársáról, a médiaportfóliót összeszervező Fonyó Károlyról is.

Orbán és Nyerges a nagy szakítás óta nyilvánosan egyszer mutatkoztak: 2016 áprilisában mindketten részt vettek a szolnoki futballstadion átadásán. Akkor a miniszterelnök név szerint köszönte meg az üzletembernek, hogy segített tető alá hozni a Tiszaligeti Stadion újjáépítését...

NYERGES ZSOLTON ÁT MÉGIS MÉSZÁROS LŐRINCHEZ TART A SIMICSKA-BIRODALOM?

168 ÓRA ONLINE
Szerző: 168 Óra
2018.07.05.


Nyerges Zsolt csak parkolópálya, a következő lépésben minden megy Mészáros Lőrinchez – így foglalta össze röviden a G7-nek egy ügyet ismerő forrás, hogy miért adta el Simicska Lajos tulajdonképpen mindenét Nyerges Zsoltnak. Állítólag azért lett Nyerges a postás, mert ő az, akiben mind a két fél megbízik.

Simicska Lajosnak emberemlékezet óta üzlettársa, de a korábbi Fidesz pénztárnok és Orbán Viktor összeveszését követően is volt arra utaló jel, hogy a kibékíthetetlen konfliktus ellenére Nyergessel a másik oldal is hajlandó szóba állni. Emlékezetes momentum, hogy két évvel ezelőtt, a Simicska-Orbán háború csúcspontján a miniszterelnök személyesen ment le átadni a szolnoki MÁV-stadiont.

Meg is írtuk, hogy Orbán Viktor totális győzelmet aratott régi kollégiumi szobatársa, továbbá a Fidesz egykori gazdasági háttérembere felett, másfelől Nyerges Zsolt valamiféleképpen kiegyezhetett a kormányfővel. Most a G7 úgy értesült:

Állítólag csaknem 60 cégből áll a csomag, amit Nyerges most átvesz, és ez teljes egészében a leköszönő felcsúti polgármesterhez, Orbán Viktor barátjához és volt iskolatársához , Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos expolgármesterhez...

A KÖLTŐ BÁTORSÁGA - (KÁNYÁDI SÁNDOR HALÁLÁRA)

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: MARKÓ BÉLA
2018.06.29.


Volt egyszer egy költő, aki hitt a vers mondhatóságában, hitt a nyelv egyedülvalóságában, hitt a pontos fogalmazásban. Csupa korszerűtlen dologban hitt ez a költő. De ismerjük be, Kányádi Sándortól, a korszerűtlen, vagyis kortalan poétától talán éppen azt irigyeltük, hogy hitt abban a költőszerepben, amiben mi magunk már nem mertünk hinni. Propagálta is fáradhatatlanul a maga hitét, elsősorban a gyermekek között, iskoláról iskolára, akkora kisugárzással, hogy ahányszor hallgathattam, én is bizakodni kezdtem. Sokkal inkább, mint amikor a hivatásos meggyőzőemberek, papok vagy politikusok beszélnek hozzám.

Kortalan ez a poézis, mert benne ismét egybecsukódik mindaz, amit a huszadik század esztétikája – annyi történelmi tragédia hatására – igyekezett elválasztani: költőt a költészettől, valóságot a verstől. Lelkünk rajta, figyelmeztetett volna Kányádi Sándor, de Erdélyben most más a feladat – jaj, miket mondok már megint –: „Be kell hordanunk, hajtanunk mindent. / A szavakat is. Egyetlen szó, / egy tájszó se maradjon kint.” Nagy költészet sokféleképpen születhet persze. Például az elődökkel való teljes szakításból, de akár az óvatos kritikából is. Kányádi Sándor egy harmadik utat választott, jellegzetesen erdélyi élet- és alkotásmintát: a legjobbak integrálása és folytatása. Szintézisnek is mondhatnánk, csak ne képzeljük a szintézist valamiféle dús szövegnek, netán mozaiknak. Költészete egyszerre színes és szikár: a képgazdag Tamási éppúgy benne van, mint a pengeéles Kós Károly. És az újdonság? Igen, ezen múlott végül is minden. Hogy nagy korszakváltó könyve 1970-ben – lírai korszakról van szó, de ez a hatvannyolcas társadalmi-politikai reményekkel is egybeesik –, a Fától fáig nemcsak a két világháború közti Dsida vagy Áprily, hanem a Kányádinál is fiatalabb Szilágyi Domokosék törekvéseiből is felhasználja mindazt, ami később maradandónak bizonyul. Térben, időben, irányzatokban is érzékeny összegezés az egyébként nagyon fegyelmezett, nagyon takarékos Kányádi-költészet. Aki azt állítja, hogy a versben nem a precíz fogalmazás számít – akárcsak egy műszaki leírásban –, nem biztos, hogy érti a líra miben- és mirevalóságát. Ám segítségül hívhatunk egy látszólag szubjektív mércét, amely nálam bevált: kinek a sorai lettek részévé a múltról, jelenről és jövőről való tudásunknak. Talán Aranyt idézzük legtöbbször. Aztán József Attilát. De Kányádi Sándort is. Rövid versét az imént emlegetett Tamási Áronról vagy Kós Károlyról. Meg aztán – Istenem, megint milyen elcsépelt téma, valamirevaló költő finnyásan félretolja – lehet-e vajon többet mondani a szülőföldről annál, hogy: „a szívem kolumbusz árbockosárból / kiáltó matróza mikor / idáig érkezem // minden más táj csak óceán / ez itt a föld / a föld nekem.”

Mi tagadás, nem is tudnék, de nem is akarok az emberre és a költőre külön-külön emlékezni. Az emberre, aki Kolozsváron egy viszonylag „ideológiamentes” gyereklapnál lelt menedéket valamikor 1960-ban. Rosszul mondom: nem menedék volt ez neki, hanem olyan eszköz, amellyel igencsak bizonyította, hogy gyermekekhez szólni felemelő felelősség. Azt hiszem, sokan kezdtünk gyerekverset írni az ő hatására. Én is. Meg aztán a hetvenes-nyolcvanas években, ha Kolozsváron jártam, abban a szerkesztőségben éreztem otthon magam, ahol Kányádi Sándorhoz, Fodor Sándorhoz, Bálint Tiborhoz igazodhatott mindenki, akinek volt bátorsága a gyerekeknek írni. Apropó bátorság: igen, az irodalomhoz elsősorban tehetség szükségeltetik, de ez minden bizonnyal nem elég, kell melléje a küzdelem is emberi integritásunkért. A vesztesek is írhatnak jó verset. De Kányádi Sándor nemcsak megszenvedte, hanem meg is nyerte ezt a félelmetes küzdelmet: „a ház előtt egész éjszaka / ott állt egy terepjáró / égő féklámpákkal állt / mintha csak éppen akkor / érkezett volna mintha / éppen indulni akart volna”...

FELJELENTÉST TETT EGY LMP-S KÉPVISELŐ, MERT A MAGYAR ÁLLAMOT NEM IZGATJA, HOGY LETELEPEDÉSI ENGEDÉLYT KAPOTT A SZÍRIAI DIKTÁTOR PÉNZEMBERE

DIREKT36
Szerző: ZÖLDI BLANKA
2018.07.05.


Feljelentést tett Demeter Márta LMP-s képviselő azzal kapcsolatban, hogy a kötvényprogramon keresztül magyar letelepedési engedélyhez jutott Bassar al-Aszad szír diktátor pénzembere, Atiya Khoury.

Khoury engedélyéről a 444 és a Direkt36 márciusban írt először, és a cikkünk megjelenése után Demeter személyesen kért adatokat a Bevándorlási és Menekültügyi Hivataltól (BMH). A hivatal főigazgatója, Végh Zsuzsanna Demeternek elismerte, hogy Atiya Khoury 2014-ben letelepedési kötvényt vásárolt, és ezért meg is kapta a tartózkodási engedélyt. Khoury ezt követően magyar letelepedési engedélyt is igényelt, amelyet 2017 elején kapott meg.

Ez a dátum azért érdekes, mert Khouri 2016 nyara óta szerepelt az Egyesült Államok szankciós listáján, az amerikaiak szerint ugyanis ő Bassar al-Aszad szíriai elnök egyik legfontosabb pénzembere, aki készpénzt mozgat Oroszország, Libanon és Szíria között, és akit emberi jogi jogsértések miatt is felelősség terhelhet.

A BMH főigazgatója arról is tájékoztatott, hogy Khoury biztonsági átvilágítása során az eljáró hatóságok nem tártak fel semmilyen kockázatot, és a BMH nem tervez az üggyel kapcsolatban további vizsgálatokat folytatni.

„Az eddigi nyilatkozatok alapján okom van feltételezni, hogy a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal törvénysértést követ el, amikor nem folytatja le Atiya Khoury letelepedési engedélyének felülvizsgálatát és visszavonását” – írta Demeter a Legfőbb Ügyészségnek július 3-án elküldött feljelentésben, amelyben kéri az ügy kivizsgálását.

A letelepedésikötvény-programra vonatkozó törvény szerint csak bizonyos esetekben vonható vissza a letelepedési engedély, például, ha jelentkezés során hamis adatot közölt az illető vagy kiutasítják az országból. Demeter szerint azonban a BMH-nak hivatalból vizsgálatot kellene indítania Khoury ügyében.

A BMH azt is közölte, hogy a cikkünkben megnevezett másik szír férfi, Salmo Bazkka, aki egy súlyos nemzetközi bűnügy gyanúsítottja, már a letelepedésikötvény-program indulása előtt, 2010-ben rendes eljárásban igényelt és kapott magyar letelepedési engedélyt.

A Rogán Antal által kezdeményezett kötvényprogramon keresztül 2013 és 2017 között állampapír vásárlásért cserébe szerezhettek magyar letelepedési engedélyt külföldiek. A számos korrupciós és biztonsági kockázatot felvető programot tavaly felfüggesztették, a 2019-es költségvetési törvény pedig arra utalt, hogy a kötvényprogramot jogilag is megszüntetik.

A kötvényprogram jogi lezárása „félsiker”, mondta Demeter Márta a Direkt36-nak. „Azonban látszik, hogy a kötvényprogramon keresztül beérkezett külföldiek közt továbbra is vannak olyanok, akik lappangó biztonsági kockázatot jelentenek” – tette hozzá...

SUTTYOMBAN ELKEZDTE A MEGSZORÍTÁSOKAT AZ ORBÁN-KORMÁNY

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2018.07.05.


Nem is volt olyan régen, amikor külön utasításban tiltották meg a kormány embereinek, hogy használják a megszorítás szót. Most ismét elő lehet venni a már jól ismert kommunikációs paneleket, ugyanis egyre valószínűbb, hogy közeleg az újabb gazdasági krízis, így ismét ránk köszönthet a költségvetési kiigazítások kora. Most éppen a munkaerőhiányra hivatkozva engedik szélnek a közmunkarendszerben lévők tízezreit, ám a valós ok mégis az lehet, hogy az értelmetlen és kézzel fogható haszonnal nem járó közfoglalkoztatás túl sokba kerül az államnak.

Nem zörög a haraszt, ha nem fúj a szél, vagyis a kormány nem véletlenül kezdi pedzegetni, hogy vége az utóbbi évek stabil gazdasági növekedésnek. Egyelőre nem tudni, hogy elég lesz-e egy pénzügyi kiigazítás ahhoz, hogy túlessünk a nehézségeken, vagy komolyabb krízis közeleg, aminek kezeléséhez fájdalmas intézkedésekre lesz szükség. A kormány mindenesetre elkezdett bespájzolni, nem csak azért, mert kellenek a tartalékok, hanem mert a tavaszi választás előtt rendesen kisöpörték a kasszát. Varga Mihály pénzügyekért felelős miniszter a költségvetési tartalék növelésével kívánta üzenni, hogy tisztában van a probléma súlyával, ám szerinte pánikra egyelőre semmi ok.

Ugyanakkor a cafetéria juttatások erőteljes megnyirbálása is azt jelezte, szép lassan, de annál biztosabban az állam kezd felkészülni a szűkösebb időkre. Nyilván nem a baráti oligarchákat érintő állami beruházásokon kezdik a spórolást, de a végén az is elképzelhető, hogy Mészáros Lőrincnek és Tiborcz Istvánnak is fájni fog, ha tényleg beüt a krach.

A közmunkásoknak azonban már most is roppant kínokat okoz a kormány elővigyázatossága. A Belügyminisztérium adatai szerint 2016-ban még 223 ezren dolgoztak közmunkásként, az idei év első négy hónapjában ez 150 ezer főre apadt: vagyis országosan 33 százalékkal csökkent a közfoglalkoztatotti létszám. Idén 40 milliárd forintot vettek ki a közmunkarendszerből, jövőre további 45 milliárd forint kivonásával 180 milliárdra csökken a „közmunkás büdzsé”, amivel 130 ezer alá eshet a közfoglalkoztatásban részt vevők száma...

DONALD ÉS AZ ÓLOMKATONÁK

FORGÓKÍNPAD BLOG
Szerző: SZELE TAMÁS
2018.07.05.


Sokat töprenghet az ember azon, hogy mit is akar elérni Donald Trump, mármint azon kívül, hogy „újra naggyá tegye Amerikát”, nem mintha összement volna a mosásban, de nem lehet ezen eleget spekulálni, ugyanis az Egyesült Államok elnöke minden nap képes meglepni az embert. Most például kiderült, hogy játszi kedvében majdnem lerohanta Venezuelát.

Az tény, hogy Venezuelában nagyon nagy a baj, és még csak nem is látszik a megoldás: az ország a bolygó egyik legnagyobb olajtartalékán ül és éhezik. Hogy ezt hogyan tudták összehozni? Sokat köszönhetnek a néhai Chávez elnöknek ez ügyben, aki utópisztikus elképzelései alapján államosította az olajipart, elriasztotta a külföldi befektetőket, és gyakorlatilag az ország teljes potenciálját az olajiparra koncentrálta, mondván, hogy ami még kellhet nekik, megveszik külföldről. Ez igen szép idea, körülbelül így működnek az Emirátusok is, csak Venezuelában valahogy úgy alakult, hogy minimálisra csökkent a termelékenység, alig csurran-cseppen a korábbi hozam harmada az olajkutakból, finomítókból, közben 2015-ben hatalmasat zuhant is az olajár, és hát Venezuela, az egy lábon álló olajgigász erősen megtántorodott. A helyzet hónapról hónapra romlik, az elmaradt beruházások és karbantartások miatt a termelés csökkenése gyorsul. Már megjelentek olyan híresztelések, hogy az állami olajvállalat az exportvállalásainak a felét sem lesz képes teljesíteni. Amennyiben valóban ez a helyzet, akkor az olajpiacnak hirtelen komoly deficittel kell szembenéznie.

Chávez elnök még időben elhunyt, utódja, Nicolás Maduro ellen egymást érik a tüntetések, a katonaság már rég nem gumilövedéket használ a tiltakozók ellen, bár – hivatalosan - polgárháború még nincs, csak pokoli helyzet, nem véletlen, hogy még Magyarországra is próbálnak menekülni a békeszerető (és különben magyar származású) venezuelai polgárok.

A kialakult helyzet mellesleg az Egyesült Államoknak kedvez látszólag, ugyanis a kieső venezuelai olajtermelést az USA kútjai pótolják, melyeknek emiatt napi kitermelése vélhetően 1,3 millió hordóval bővül 2018-ban, közel napi 11,3 millió hordóra. Más kérdés, hogy az Egyesült Államokban ugyan növekszik az olajkitermelés, de az elszállításával gondok vannak, az ország belső vezetékrendszere és szállítási infrastruktúrája nem tud lépést tartani a növekvő olajkitermeléssel, vagyis a kitermelt olaj nagy része szó szerint beszorul határokon belülre. Tehát mégis szükség lenne globális szinten a könnyen szállítható venezuelai kőolajra.

Ezeknek a tényeknek ismeretében már egészen érdekesen néz ki az a tegnap nyilvánosságra került hír, miszerint Donald Trump Venezuela lerohanását tervezte. (http://huppa.hu/trump-az-egyszeru-megoldasokat-kedveli-lerohanta-volna-venezuelat/)...

ISKOLAI DROGPREVENCIÓ: HOGYAN LÁTJÁK A DIÁKOK?

DROGRIPORTER BLOG
Szerző: Drogriporter
2018.07.05.


A Drogriporter online kutatása szerint a hazai középiskolákban komoly gondok vannak a drogmegelőzéssel: főleg rendőrök tartanak foglalkozásokat, még mindig főleg idejét múlt módszerekkel, az elrettentésre összpontosítva, és hiányzik a bizalmi légkör.

A kutatásról

Kutatást folytattunk arról, hogy a hazai fiatalok milyen fajtájú és tartalmú drogprevenciós programokon vettek részt a középiskolákban az elmúlt 5 év során, és hogyan ítélik meg ők maguk ezeknek a programoknak az eredményességét. A SurveyMonkey alkalmazással készített, 8 kérdésből álló online kérdőívet, amelynek átlagos kitöltési ideje 3-4 perc volt, beágyaztuk a Drogriporter.blog.hu oldalra, és a linket megosztottuk a Drogriporter 30 ezer kedvelővel rendelkező, magyar nyelvű Facebook oldalán, ezenkívül más, tematikus oldalakon is (CannabisKultusz, Daath.hu). A kérdőív bevezetőjében kikötöttük, hogy azok vehetnek részt a kutatásban, akik jelenleg járnak vagy az elmúlt 5 évben jártak középiskolába Magyarországon és részt vettek valamilyen iskolai drogprevenciós foglalkozáson. Hogy a kimondottan droggal foglalkozó oldalak által lefedett, speciális érdeklődésű fiatalok körén kívülre is kiterjesszük az adatfelvételt, 18 és 24 éves magyarországi fiatalokra célzottan fizetett hirdetést adtunk fel (post boost) a Facebook-on 15 dollár értékben. A Drogriporter Facebook poszt összesen 46102 személyt ért el és 2942 poszt kattintást generált. Az online adatgyűjtés 2018. április 23. és május 4. között folyt, ennek során 1144 személy töltötte ki a kérdőívet, ebből 1133 választ találtunk érvényesnek.

A válaszadók jellemzői

A kutatásban részt vevők mintegy 95%-a a 14-25 éves korosztályba, 63%-a a 14-18 éves korosztályba tartozott. A lányok aránya 50%, a fiúk aránya 48%, 3 kitöltő pedig transzneműnek vallotta magát. A résztvevők körülbelül negyede (26%) járt fővárosi középiskolába, míg 33%-a megyeszékhelyen, 36%-a pedig egyéb városban. A legkevesebben (3%) községben vagy faluban vettek részt középfokú oktatásban. Az iskolatípusonkénti megoszlás alapján a legnagyobb csoport (36%) szakgimnáziumba (régi nevén: szakközépiskola) jár vagy járt, ezt követi szorosan a 4 osztályos gimnáziumba járók csopotja (35%), majd szakközépiskolában (régen: szakiskola) járóké (11%). 6 osztályos gimnáziumban 10%, 8 osztályos gimnáziumba pedig 8% járt...

OLAF-BOTRÁNY: "HOGY HOGYAN KERÜL VISSZA A PÉNZ, AZT GONDOLOM MEGOLDJÁTOK, NEM?"

24.HU
Szerző: D. KOVÁCS ILDIKÓ
2018.07.05. 


Csaknem 9 milliárd forintot fizettetne vissza az Európai Csalás Elleni Hivatal több mint harminc kutatás-fejlesztési projekt miatt. A kéttucatnyi cégből álló hálózat számos trükköt vetett be az uniós pénzek lenyúlására, ezért cikksorozatunk második részében összeszedtük a legpofátlanabb húzásokat.

Durva pénzlenyúlásról írtunk tegnapi cikkünkben: az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) csaknem 9 milliárd forint visszafizettetésére tett javaslatot olyan kutatás-fejlesztési projektek miatt, amelyekben Budapestről irányított, kiterjedt cégháló dolgozott uniós támogatások elsíbolásán. Az ügyről korábban írt a Magyar Idők is, amely az egykori MSZP-s Göncz Kingát mutatta be főszereplőként, miután a korábbi külügyminiszter alapította Pillar Alapítvány érdekeltsége, a Pillar Európa Nonprofit Kft. az egyik érintettje az ügynek. Az OLAF által feltárt, határokon átnyúló hálózatban egyébként több mint két tucat cég működött együtt, és ezek tulajdonosai között a jegybankelnök unokatestvérétől, Matolcsy Lórándtól az amerikai kitiltási botrányból ismert Tábor Viktorig számos más potentát akadt.

Bármilyen sok szereplős ügyletről is van szó, a NAV hiába nyomoz már hónapok óta, eddig még senkit sem hallgattak ki gyanúsítottként. Az OLAF-zárójelentése alapján viszont megmutatjuk, milyen manőverekkel találkozhatnak az adónyomozók,

milyen trükkökhöz folyamodtak a cégek azért, hogy elvégzett munka nélkül uniós milliárdokat zsebeljenek be...

TÉNYLEG MEGÉRNÉ FOCI-VÉBÉT RENDEZNI?

TÉNYGYÁR
Szerző: Ténygyár
2018.06.29.


- Az átlagos munkavállaló gazdasági jólétéhez nem igazán tartozik hozzá, hogy színültig legyen egy stadion

- A British Museumot 22%-kal (!) kevesebb látogató kereste fel abban a hónapban, amikor a londoni olimpiai játékok zajlottak
- A 2018-as világbajnokság rendezéséből fakadó gazdasági előnyök elsősorban az idegenforgalmi ágazatot támogatják, de olyan elhanyagolható mértékben, hogy az „súrolja a statisztikai hibahatárt”
- Oroszországgal kapcsolatban nehéz eldönteni, hogy mindez egy nemzetépítő stratégia része-e vagy egyszerűen a körülmények kedvező alakulása

„Az összes jelentéktelen dolog közül – mondta annak idején még II. János Pál pápa – messze a legfontosabb a labdarúgás.”

Míg az egykori pápa szinte vallási lelkesedést fedezhetett fel a gyönyörű játék rajongóinak ábrázatán, valószínűleg nem sok közgazdásszal konzultált, mielőtt a fenti kijelentést tette. Utóbbiak körében ugyanis az konszenzus alakult ki, hogy egy világbajnokság megrendezése nem igazán megtérülő befektetés. Bár nagy a kísértés, hogy ezért a közgazdászokat sport-analfabetizmussal vádolják, a bizonyítékok zöme azt sugallja, hogy igazuk van.

Az oroszországi nyári foci-világbajnokság szervezői előrejelezték, hogy a verseny teljes gazdasági hatása 2023-ra akár a 30,8 milliárd dollárt (mintegy 8655 milliárd forintot – ez a magyar GDP mintegy negyede) is elérheti. A várható hatás az építési és az általános beruházásokból következik. Valóban, gyakran előfordul, hogy a világbajnokság vagy bármely más jelentős sportesemény megrendezésével a turisták odavonzása, a fontos infrastrukturális projektek elindítása, valamint az ország és a városok üzleti szempontból pozitív megjelenítése lendületet adhat az adott nemzet gazdaságának. De a nemes célok elérésének költségei meghaladják a rendezés révén jelentkező gazdasági előnyöket. Miért?
...

SIMICSKA LEDOBTA AZ UTOLSÓ ATOMBOMBÁJÁT

KOLOZSVÁRI SZALONNA 
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2018.07.04.


...Simicska Lajos ledobta legnagyobb és egyben valószínűleg utolsó atombombáját. A lassú halál helyett a gyors, fájdalommentes mellett döntött. Ahelyett ugyanis, hogy tovább folytatta volna egykori lapjai és cégei bezárását és leépítését, egy az egyben átadta egykori birodalmát korábbi üzlettársának, Nyerges Zsoltnak. Hogy ez a valóságban mit fog jelenteni, azt egyelőre csak találgatni lehet, azonban sok jóra nem érdemes számítani. Bár a G-nap után Simicska médiája hirtelen erősen kormánykritikussá vált, ez Nyerges tulajdonlásával könnyen megszűnhet, vagyis tovább gyengül az így is egyre csak gyengülő ellenzéki sajtó. Az már csak egy plusz szomorú tény, hogy a fél hazai sajtó egyik oligarcha kezéből vándorol át a másik oligarcha kezébe.

Az OLAF egy újabb, minden jel szerint magyar szervezésű csalásról rántotta le a leplet, amelyenk szálai a Matolcsy famíliáig érnek. Az Uniót ért kár értéke ezúttal eléri a 8,7 milliárd forintot, az Elios ügy után ez a második legnagyobb horderejű, az Európai Uniót megkárosító csalás, amelyre büszkék lehetünk – a történetről a 24.hu számolt be részletesen. Hogy lesznek-e felelősei az ügynek, az ismét csak Polt Péteren múlik. Azonban ahogy Orbán Viktor veje a mai napig is boldogan éli tolvaj napjait, úgy nagy valószínűség szerint ez vár a több milliárdos csalássorozat elkövetőire ebben az esetben is. Az OLAF ugyanis továbbra sem indíthat büntetőeljárást, csak javaslatot tehet annak megindítására, melyről nálunk a fideszes Polt Péter dönt. Reménykedni ugyan lehet, sok értelme azonban nincs.

Nemzeti kormányunk a családok évében tökéletesen bizonyítja, mit is jelent számára a keresztényi törődés. A parlament elé került ugyanis az a teljes ellenzék által támogatott javaslat, amely az otthon, beteg családtagjukat ápoló felnőtteknek egy ápolt esetén minimálbért, több ápolt esetén pedig annak kétszeresét adta volna. A Fidesz természetesen szó nélkül lesöpörte az asztalról a javaslatot, amely emberek ezreinek könnyítette volna meg az életét. Azonban egy ellenzéki javaslatra nem bólinthat rá a kormány, az hogy nézne már ki? Ha ennek az az ára, hogy családtagok teljes állásban gondozzák beteg szüleiket és nagyszüleiket éhbérért, akkor bizony az az ára.

Miskolcon tovább fokozódik a nemzetközi helyzet. Egészen pontosan arról a körzetről van szó, ahol a sokak által csak Rokker Zsoltiként ismert Erdei Sándor ellen több kamu jelöltet is indított a Fidesz, tartva attól, hogy megismőtlődik a hódmezővásárhelyi fiaskó. Eddig azonban többnyire csak találgatások jelentek meg különböző lapok hasábjain – noha pontosan tudtuk, hogy azok igazak -, egészen a mai napig. Mint kiderült, Erdei Sándort maga az egyik kamu jelölt, Molnár Zsolt hívta fel (nem az, egy másik!), mert lelkiismeretfurdalása támadt amiatt, hogy egy gusztustalan politikai játszma statisztája lett. Ezzel tehát bizonyossá vált, hogy a Fidesz mindent megtesz azért, hogy helyi jelöltjük győztesen jöjjön ki az önkormányzati választásból. A HVG úgy tudja, a Fidesz által csak bábként használt Molnár Zsolt a kampány utolsó két hetére elutazott az országból. Itt tartunk, ma Magyarország egy ilyen hely.

Ma arra is fény derült, hogy a bíróság további két hónappal meghosszabbítja Czeglédy Csaba letartóztatását. Noha az immár egy éve tartó nyomozás során a hazugságokon kívül semmit nem sikerült kideríteni, mégis elérték az elvtik, hogy továbbra is a rácsok mögött maradjon az egykori szombathelyi önkormányzati képviselő. Polt Péternek ugyanis fontosabb volt, hogy másfél nap szabadság után Czeglédyt zárassa börtönbe, mint hogy megindítsa végre a nyomozást a 13 milliárdos csalással vádolt Tiborcz Istvánnal szemben...

NOVÁK NÉNI NEM MUMUS

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2018.07.05.


Alig telt el két hónap, illetve nem is egészen, és Novák Katalin államtitkár elvtársnő asszony úgy beletanult a csaholásba, mintha világéletében ilyen fasiszta kiskutyus lett volna. Ami ugyan lehet, csak eddig nem kapta meg a kellő, s őt megillető hírnevet, ami úgy néz ki, nem a warholi tizenöt perc lesz, hanem annyi, amennyit a gazdi szán neki. Viszont meg kell hagyni, kellően kitartó és hangos, sőt, a rövid idő ellenére már megvan a mélysége is neki, nagyon jó elvtársnő asszonynak mutatkozik, hibátlanul folyik belőle a primitív fideszmocsok.

Pár napja már megénekeltem őtet. Leföstöttem mintegy, midőn a magyar családokra leselkedő buziveszélyt ecsetelte bájos, homofób módon, mondván, ha a melegeknek jogot adnának, akkor a heterók veszélybe kerülnének, de nem mondta el, miért, nem volt hozzá érkezése, úgymond. Az jött le csupán, hogy jó náci módján a magafajtákat hergeli a Pride előtt, hogy csináljanak ricsajt. Erre föl hívta meg őt Bősz Anett az eseményre, ami gesztus csak nálunk kiált máglya után. Láttunk már máshol miniszterelnököt mosolyogni szivárványos zászló alatt, de az az ország nem a kereszténység védelmezője volt, hanem valami liberális bölcsészfattya-fészek.

Az invitálás viszont levélírásra késztette államtitkár elvtársnő asszonyt, ami oly jól sikerült, hogy muszáj vagyok iderakni teljes pompájában, hogy közösen gondolkozhassunk el azon, mit is akart mondani a költő:

“…Tisztelt Képviselő Asszony!

Köszönöm levelét és meghívását az LMBTQ+ emberek budapesti felvonulására.
Abban bizonyára mindketten egyetértünk, hogy Magyarországon a kisebbségek jogai erősek, a többségétől eltérő szexuális irányultságú emberek is biztonságban élhetnek itt. Alaptörvényünk egyértelműen fogalmaz: “Magyarország védi a házasság intézményét, mint férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot, mint a nemzet fennmaradásának alapját. A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony.” Sajnálom, hogy az egymás iránt szükséges tiszteletet néhányan hajlamosak kizárólag egy irányban értelmezni. Amikor egyes országokban betiltják a lányok szoknya-viselését, amikor az édesanyát nem lehet édesanyának, az édesapát édesapának szólítani, amikor gyerekeket eszközként használnak ideológiai küzdelmekhez, akkor nem emberi jogokról, nem tiszteletről, hanem éppen ellenkezőleg, tiszteletlenségről és a jogok elvitatásáról van szó. Magyarországon tiszteljük a kisebbségeket és tiszteljük a többséget is. Megnyugtatom, a kisebbségek jogait magam is tiszteletben tartom, így velem nem érdemes ijesztgetni őke
t…”

Erre kéne gombot varrni, de nehéznek mutatkozik. Államtitkár elvtársnő asszony a meggondolatlan kisnyúl hibájába esik, aki a medvéhez halad fűnyíróért, és útközben addig hergeli magát, gondolván, úgysem kapja meg, hogy a macihoz becsöngetve már nem is kér, hanem rárúgja az ajtót, és a medve pofájába ordítja: baszd meg a fűnyíródat...

ORBÁN DUZZADÓ ÖNBIZALOMMAL MEGY MA MERKELHEZ, DE A TÉT IGEN NAGY - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2018.07.05.


- A Merkel-Orbán-találkozó nem csupán a német menedékegyezmény, hanem az európai demokrácia jövője szempontjából is rendkívül fontos

- A német kancellár azt csinálja, amit pár hónapja még élesen elutasított, de egyben elbukott az egész európai menekültpolitika

- A jobboldali populisták egyáltalán nem szolidárisak egymással

New York Times

A lap szerint igen nagy a tétje a német kancellár és Orbán Viktor mai, berlini találkozójának, mint ahogy annak a megbeszélésnek is, amelyet Seehofer belügyminiszter ugyancsak ma folytat Bécsben az osztrák kormányfővel. Merkelnek ugyanis a CSU-val két napja között megállapodás után egyben kell tartania a kabinetet, amihez az kell, hogy Budapest, illetve Bécs vállalja: visszaveszi azoknak a migránsoknak egy részét, akit a jövőben az osztrák-bajor határon létesítendő tranzit központokból fordítanak vissza. Három éve, a válság csúcsán mind Orbán, mind Kurz bírálta Berlin nyitott kapuk politikáját és nem tudni, mennyire lesznek partnerek ezúttal az uniópártok egyezségének végrehajtásához. Egyébiránt Európa számára sem mindegy egy cseppet sem, hogy mi lesz a mai egyeztetések kimenetele, mert a Merkel mindig is kiállt a demokratikus elvekért, miközben egy sor tagállamban erős jobbratolódás ment végbe.

Der Standard

FAZ

A lap a magyar kormánypárti lapok kommentárjaiból arra következtet, hogy Orbán Viktor elégtétellel néz a Merkellel tervezett mai megbeszélés elé. Így Bayer Zsolt arról írt, hogy Magyarországot évek óta eljárással és szankciókkal fenyegették a tranzitövezetek miatt, ám most Németország is ezt a megoldást választotta. Ebből következően a kancellárnak, a belügyminiszternek és a Bundestag elnökének arra kell felkészülnie, hogy a vendég ilyen hangulatban keresi fel őket. Főleg Merkel részéről azonban nem az érzésekkel kell foglalkozni, hiszen nagyon is konkrét megállapodásokat kell tető alá hozni az érintett államokkal, ha Berlin vissza akarja küldeni hozzájuk mindazokat a menedékkérőket, akik útközben náluk egyszer már regisztráltak.

Orbán azonban pont a látogatás elé időzítette a kijelentést, amely már nem kategorikus elutasításként hangzott, hogy ti. lehetséges az egyezség, ha előbb dűlőre jut Ausztria és Németország. Egyébként pedig azt mondja, hogy aki dél felől érkezik menekültként a magyar földre, azt általában már nyilvántartásba vették vagy a görög, vagy a bolgár hatóságok, így oda is kell visszatoloncolni őket. Amúgy a tranzitzónák ügyében az a magyar jogi álláspont, hogy azok nem a magyar állam területén vannak. Ugyanezt az elvet alkalmazzák jó ideje a németek is a repülőtereken, illetve rövidesen most már a bajor-osztrák határon is. Azaz visszaimportálják.

Süddeutsche Zeitung

A kommentár úgy látja, hogy Merkel ugyan meg tudta menteni a kormányt, de ez az egyetlen sikere, mert különben az EU-ban a kancellár olyan menedékpolitikára váltott, ami leginkább Orbán Viktor ízlésének felel meg. Azaz bezárkózni, nem pedig nyitva tartani a kapukat. Egyébiránt az uniópártok megállapodása annyit sem ér, mint a papír, amelyre nyomták. A döntő különbség azonban nem a migrációs politikában, hanem ott van a CDU, illetve a CSU között, hogy mennyire veszik komolyan a nemzetközi együttműködést. A bajor pártvezetés a nemzeti külön utat kívánja járni, a miniszterelnök ezzel szemben azt hangoztatja, hogy nem szeretne egyoldalú lépéseket, amelyek 3. államokat sújtanának. Ám a Seehoferrel kötött megállapodással pontosan az ellenkezőjét csinálta. Nem egyeztetett Ausztriával, ahhoz már nem volt elég energiája. A jövő szempontjából semmi jót nem ígér, hogy a belügyminisztert és a kormányfőt már csak az tartja össze, hogy tudják: a válás még kellemetlenebb következményekkel járna. Már nem lehetséges a bizalmon alapuló kooperáció, mindketten vesztesek...