2018. július 7., szombat

RÁADÁS: GYÖNYÖRŰ MOCSOKSÁGOK


MIRAMAX / YOUTUBE / HBOGO
Szerző: Stephen Frears
2002.


Okwe (Chiwetel Ejiofor), az illegális bevándorló nappal taxizik, éjszaka pedig portás egy hotelben. Ugyanitt szobalány a török Senay (Audrey Tatou), akinek lakásában Okwe napi néhány órára menedékre lel. A férfi és a nő alig ismerik egymást, mígnem egy éjszaka Okwe döbbenetes dologra bukkan az egyik hotelszobában. Magánnyomozásba kezd, amivel életveszélybe sodorja magát és a lányt is. Ebben a világban ugyanis egy kiszolgáltatott bevándorlónak megszólalni sem ajánlatos, nemhogy kérdezni...

Díjak és jelölések:
BAFTA-díj (2003) - Legjobb eredeti forgatókönyv jelölés: Steve Knight
BAFTA-díj (2003) - Legjobb brit film jelölés: Stephen Frears
Európai Filmdíj (2003) - Legjobb operatőr jelölés: Chris Menges
Európai Filmdíj (2003) - Legjobb film jelölés: Robert Jones
Európai Filmdíj (2003) - Legjobb forgatókönyv jelölés: Steve Knight
Európai Filmdíj (2003) - Legjobb férfi alakítás jelölés: Chiwetel Ejiofor
Oscar-díj (2004) - Legjobb eredeti forgatókönyv jelölés: Steve Knight
Velencei Nemzetközi Filmfesztivál (2002) - Arany Oroszlán jelölés: Stephen Frears

ITT NÉZHETŐ MEG

FAREED ZAKARIA: TÁMADÁS ALATT A TELJESÍTMÉNYELVŰ TÁRSADALOM

ÁTLÁTSZÓ - DO TOHO BLOG
Szerző: BŐTÖS BOTOND
2018.07.07.


Egy társadalomban mindig lesz valamilyen elit. A kérdés az, hogy valaki tehetségének vagy valami másnak köszönhetően válik az elit tagjává.

Az elmúlt hetekben talán hallottak két, látszólag össze nem függő témáról, amelyek valójában mégis összefüggnek. Bill de Blasio, New York polgármestere jelezte, szívesen eltörölné a város állami tulajdonú középiskoláiban – beleértve a jó hírű Stuyvesant Gimnáziumot is – a felvételeit, hogy ezzel is megkönnyítse a város fekete és hispán származású tanulóinak az oktatási rendszerbe való belépést. A másik hír egy bostoni bírósági tárgyalásról szólt, ahol a Harvard Egyetemen zajló felvételik során rendszerszerűen diszkriminált ázsiai származású amerikaiakról szóló adatokat hoztak nyilvánosságra. A két hír között első olvasásra nincs különbség, mégis, mindkettő a modern társadalom egyik alapja elleni támadásról – ti. a meritokráciáról – szól.
Először kapcsolatok, aztán képességek

A meritokrácia eszméje ma koncentrált támadás alatt áll. Az amerikai jobboldalon, Trump elnök követői közül sokan olyan titkos projektnek gondolják, amelyet saját érdekei szerint használ a valóságtól teljesen elszakadt és a keményen dolgozó amerikai kisembert lenéző establishment. Nagy-Britanniában Theresa May miniszterelnök szeretne teljesítményelvűbb társadalmat, ezért őt balról támadják, mivel szerintük ez a koncepció az elitizmus és az egyenlőtlenség táptalaja.

Elevenítsük fel, hogyan és mikor vált szervező erővé egy modern társadalomban a meritokrácia. A meritokrácia általános elfogadása előtt csak az olyan emberek juthattak feljebb egy zárt és informális társadalomban, akiknél adott volt a megfelelő társadalmi státus, családi kapcsolatok és jólét. Nicholas Lemann mutatta be “A Nagy Teszt” című lebilincselő könyvében, hogy egészen az 1950-es évekig az Egyesült Államokban minden hatalmat a fehér, angolszász protestánsok birtokoltak. E társadalmi rétegből, a WASP-ból, került ki az összes cégigazgató, egyetemi elnök és szenátor. Ez a “WASP-arisztokrácia” aztán lassan, de biztosan kikerült a reflektorfényből, amikor a társadalom önszerveződése, különösen az oktatás területén, a képességek alapján kezdett szerveződni. Az intézmények minden tehetséges ember számára megnyitották kapuikat, függetlenül az illető bőrszínétől...

GYARMATI ANDREA: NEM TUDTAM NEMET MONDANI

24.HU - POSZT ITT
Szerző: GYARMATI ANDREA
2018.07.07.


Néha komolyan elhatározom, hogy mától, na, jó, holnaptól valamit egész másképp fogok csinálni, mint eddig, például megtanulok nemet mondani.

A „nem”, nyelvünk legrövidebb szavainak egyike.

Az emberi lélek tömören megfogalmazott függetlenségi nyilatkozata.

Gyakran a jobbítás egyetlen útja.

Mondd ki, ha kell, tanácsolják, és ragaszkodj hozzá.

Olvastam, aki képes nemet mondani, azt saját csillaga vezérli, saját vágyai hajtják, nem rángatják, lökdöshetik azok, akik nem tudnak mit kezdeni magukkal, ezért állandóan másokat akarnak igazgatni. Vagyis, hogy

a határozott, kedvesen közölt nemekkel képes vagy önmagad maradni.

De olykor, mint minden komoly kijelentés, ez is megcáfolható. Mint a következő történetben is.

Délutáni rendelés végén érkezik egy ápolt, szép, határozott fiatalasszony nagy pocakkal, láthatóan a terhesség vége felé jár. Épp pár napja döntöttem el, hogy mostantól, de mostantól aztán tényleg, kizárólag a körzetembe tartozó gyerekeket látom el. Túl sok, fáradok, nem győzöm a kocsiban töltött időt.

Ehhez érdemes tudni, hogy a házi gyermekorvosi ellátás úgy működik (egyébként a felnőtt is), hogy az orvosválasztás szabad, de nekem a körzetembe tartozókat el kell látnom. Szabadságom abban van, hogy a körzetemen kívülieknek én is mondhatok nemet.

Szóval, amikor belép a kismama, azt hiszem, a védő néni küldte ismerkedni és a „kezdőcsomagért” (receptek), valamint a pecsétért jött, hogy én leszek a baba orvosa, de tévedek.

– A doktornőt választottam – mondja határozottan s mosolyog rám kedvesen –, szeretném, ha elvállalna minket.

– Hol tetszenek lakni? – kérdezem.

Mondja a címet, ami ugyan a kerületben található, de nem az én körzetemben.

– Sajnálom, nem hozzám tartoznak, és már nem vállalok körzeten kívülieket – mondom, s eszembe jut, hogy tegnap adtam elő Katinak, az asszisztensnőmnek ezt az ötletbetörésemet, aki jól ismervén engem rezignáltan fogadta bejelentésemet.

Nem akarok már az első napon kudarcot vallani,

de van úgy, hogy az épp veled szemben álló is elhatározott valamit és erősebbnek bizonyul.

– Márpedig, doktornő, nekem ön kell, nem mozdulok, míg igent nem mond.

Legyezgeti hiúságomat ez a csak te és senki más...

HOGYAN LEHETNE IZGALMASABBÁ TENNI A FOCIVÉBÉT ÉS A NEMZETI BAJNOKSÁGOKAT?

QUBIT
Szerző: ROCKENBAUER ANTAL
2018.07.06.


Rockenbauer professzor, az ELTE elméleti fizikusa a kvantumrészecskék viselkedése után a modern futball legégetőbb kérdésére is megadja a választ.

Bár a világbajnokság csoportküzdelmei hoztak néhány drámát, a mérkőzések többségében mégis a lapos védekező futball dominált a támadójáték felett. Ehhez képest változatosabbak a mérkőzések, amikor már a továbbjutásról van szó. Ennek oka, hogy a jól szervezett védőjátékkal küzdő csapatok gyakran diadalmaskodtak a látványosabb játékra törekvő futball felett. Pedig a játék sava-borsa a gól, a néző ezért lelkesedik és nem a kemény, már-már vérre menő betonfutballért, a taktikai és egyéb faultokért.
A bajnokságok pontozási rendszere betonfutballhoz vezet

A védekező futball térnyeréséért elsősorban a bajnokságok pontozási rendszere felelős. Az a csapat végez előrébb, amelyik több pontot szerez, és nem okvetlenül az, amelyik több gólt rúg, vagyis amelyiknek erősebb a támadójátéka. A klasszikus rendszerben minden győzelem két pontot ért, míg a döntetlen esetén a csapatok egy-egy pontot kaptak. Erre a rendszerre azért volt szükség, mert ha csak a gólok számítanának, akkor egy-egy gyengébb csapat ellen elért nagy gólkülönbségű győzelem teljesen eltorzíthatná a csapatok sorrendjét. A pontokra alapozott bajnokságok viszont megteremtették a betonfutballt, mert mindig könnyebb rombolni, mint építeni. A kemény védők szinte megfélemlítik a technikás csatárokat, sokszor a csapatok számára már nem is a győzelem megszerzése a cél, hanem a vereség mindenáron való elkerülése, a döntetlenért járó egy pont kiharcolása...

MIRŐL SZÓL ÉS MIRŐL NEM A PRIDE - EGY EXHOMOFÓB KERESZTÉNY VALLOMÁSA

24.HU 
Szerző: BALAVÁNY GYÖRGY
2018.07.07.


Ha Isten azért nem szeretne, amilyenné teremtett, akkor nem gondoskodó atya volna, hanem egy korlátolt, sötét bunkó. És tök jó, hogy nem az.

Tulajdonképpen én is kisebbséghez tartozom: úgynevezett evangéliumi hívő vagyok. Az olyan, akinek a kereszténység nem vallási vagy kulturális hagyomány, és a legkevésbé sem politikai program, hanem személyes és bensőséges kapcsolat Jézus Krisztussal.

Ez a kapcsolat az életem alapélménye, ez határozza meg az elsődleges identitásomat.

Igen, szoktunk beszélgetni is.

Tudom, sokaknak fura, vicces vagy bosszantó, de ez van.

A többségi társadalom inkább ateista, vagy agnosztikus, vagy tradicionalista, vagy vallásos, és többnyire túlbuzgónak tartja, vagy lenézi, vagy kiröhögi, babonásnak és hülyének bélyegzi, birkáknak stb. csúfolja az evangéliumi hívőket. Amikor megtértem, nem volt kis meló bevállalni például az ismerőseim előtt – néhány addigi barátom otthagyott a francba, egy csomó rokonom máig sem tud mit kezdeni ezzel, abban reménykednek, hogy majd csak elmúlik, pedig nem fog.

Mintha ez nem lenne elég, mára az evangéliumiak közt is kisebbséginek számítok, hiszen megtértem a homofóbiából. A hívők többsége ugyanis azt vallja – és ebben megegyeznek a vallásos és ateista átlagvulgárral – hogy a melegség rossz, bűnös és kerülendő dolog, vagy mert természetellenes, vagy mert tiltja a Biblia, vagy csak mert undorító.

E közeg részeként sokáig én is azt az álláspontot képviseltem, hogy a Pride rendkívül ártalmas, hiszen a homoszexualitást népszerűsíti. Hozzáteszem: soha, egy percre sem gyűlöltem a melegeket, tényleg. Soha nem éreztem megvetést vagy undort irántuk, tehát azt gondoltam magamról, hogy nem vagyok homofób, és ha valaki homofóbnak nevezett, alaposan meg is sértődtem. A meleg embereket inkább olyanoknak gondoltam, akik rossz útra tévedtek, szívből sajnáltam őket, és szívesen segítettem volna, ha tudok, hogy meg tudjanak változni.

Aztán rájöttem, hogy ez is homofóbia.

És átformálódott az álláspontom, néhány év alatt. Megismertem szép sorban néhány embert, akik ebben a dologban személyesen is érintve vannak – nem is gondoltam volna róluk, ha nem tisztelnek meg azzal, hogy elmondják –, egészséges és őszinte beszélgetéseket folytathattam velük; aztán nekiálltam ennek az egész kérdésnek a pro és kontra irodalmát átnézni, és mivel mindig az igazságot akartam hinni, lassan be kellett látnom, hogy az igazság rendkívül egyszerű:

a szexuális orientáció nem választható, ez inkább sors, tehát nem olyan, mint a függőség, amiről le lehet szokni, és nem olyan, mint a bűn, amit meg lehet bánni, és fel lehet vele hagyni.

Következésképp a melegség nem olyan dolog, amiből, ha megtér valaki Jézushoz, „meg fog szabadulni” (ami, igen, azt jelenti, hogy az úgynevezett ex-gay mozgalom feltehetőleg kamu)...

LOVÁSZ LÁSZLÓ: EGY KUTATÁS ATTÓL TUDOMÁNYOS, HOGY A TÁRGYÁT NEM A POLITIKA JELÖLI KI

MÉRCE
Szerző: BOGATIN BENCE
2018.07.07.


Lovász László, az MTA elnöke nagyon sajnálja, hogy a minisztériumban lesöpörték az akadémia kutatási finanszírozásra vonatkozó alternatív javaslatit – ezt az RTL Klub péntek esti híradójában mondta el. Hozzátette, az MTA nagyon sokszor kifejtette már, hogy készen áll az ország innovációs tevékenységének javítására, de ehhez időre és bizalomra volna szükség a kormány részéről.

Az akadémia elnöke azt is hangsúlyozta, hogy bármi is lesz, a jövőben is kiállnak kutatóik érdekeiért és szabadságért. Arra vonatkozóan, amit Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a Magyar Hírlap hasábjain megjelent interjúban mondott, azaz, hogy „véget kell vetni annak, hogy a kutatásokra szánt forrásokat olyan alapon osztjuk el, hogy mindenki azt csinál, amit akar, Lovász szerint a miniszter az alapkutatások lényegét érti félre, hiszen a kutatók nem azt kutatják, amit ők szeretnének, hanem a tudomány belső logikája és a világszerte elért legfrissebb eredménynek határozzák meg a kutatás fókuszát.

Szerinte a kutatást nem szabadna politikai céloknak alárendelni, a tudományos kutatás attól lesz tudományos, hogy nem előre kitűzött politikai célok, hanem az igazság megismerésének a vágya vezérli...

"NA, EZÉRT NEM FÉLEK A KARAKTERGYILKOSSÁGTÓL" - PORTRÉ GYŐRI PÉTER JÓZSEFVÁROSI POLGÁRMESTER JELÖLTRŐL

HVG ONLINE - ITTHON
Szerző: HAMVAY PÉTER
2018.07.07.


A versenytársam annak a társasház-felújítási programnak a csúcsra járatásával kampányol, amit én dolgoztam ki fővárosi politikusként - mondja az ellenzék józsefvárosi polgármester-jelöltje, Győri Péter. HVG-portré a szociálpolitikussal a vasárnapi időközi választások előtt.

„Három fiútestvéremmel együtt zsíros kenyéren nőttünk fel. Pedagógus szülők fizetéséből nem is nagyon lehetett ez másként” – mondja a 63 éves szociálpolitikai szakember. Harmadikos gimnazista korában majdnem kicsapták az ország összes középiskolájából, mert március 15-én szóvá tette, hogy a diáktársai nem viselnek kokárdát, végül édesapja munkahelyén, a Fazekas Gimnáziumban leérettségizhetett. „Azért mentem a Közgázra, mert két kedvenc tantárgyamból, történelemből és matematikából volt felvételi.” A diplomaszerzés után az MTA Szociológiai Kutatóintézetében dolgozott. Terepkutatásai alapján több tanulmányt írt a budapesti szegénytelepekről. 1979-es alapítása óta tagja volt a Szegényeket Támogató Alapnak. 1990-ben SZDSZ-es politikusként került a Fővárosi Közgyűlésbe, ahol tizenkét évig a szociális és lakásügyi bizottság elnökeként dolgozott, majd 2002–2018 között a legnagyobb hajléktalanellátó szervezet, a Budapesti Módszertani Központ igazgatóhelyettese lett. Ő hozta létre a hajléktalanokat támogató Menhely Alapítványt és a díjhátralékosokat segítő Hálózat Alapítványt.

A felesége szociális munkás, három lányuk közül a legidősebb etológus, és kreatív könyveket ír, a másik gyermekkönyveket szerkeszt, a legkisebb pedig képzőművész. Mindhárom testvérének szintén három gyermeke született. A nagy család hagyományosan Mikuláskor találkozik. Egy józsefvárosi bérházban laknak. „Szeretem, hogy sokféle ember él itt együtt” – ad magyarázatot a választásra, aminek kezdetben főleg anyagi okai voltak. „Kis igényű vagyok, nem építettem házat, nem akartam luxuskocsit, nem akarok elutazni a világ másik végére” – mondja. Megelégszik a történelmi Magyarország tájainak bebarangolásával...

ELINDULT A ROMA SZAVAZATOK MEGVÁSÁRLÁSA A JÓZYEFVÁROSBAN

SZTÁRKLIKK
Szerző: Sztárklikk
2018.07.07.


Roma szavazatok megvásárlásával akarják legyőzni vasárnap a Józsefvárosban a független-polgármesterjelöltet. Győri Péter az ATV-nek azt mondta: többen is arról számoltak be neki, hogy a kerületben élő romáknak 5, illetve 20 ezer forintot ajánlanak fel a voksokért.

A kerület független polgármesterjelöltje ugyanakkor hozzátette, hogy az ügyben nem tesz feljelentést, mert nem pereket, hanem választást akar nyerni. Győri Péter ellenfele egyébként a kerület fideszes alpolgármestere, Sára Botond lesz az időközi polgármester-választáson.

A független polgármester-jelölt közölte azt is, hogy tudomása szerint ez régen is gyakorlat volt a kerületben.

Elárulta, ha polgármesterré választják, nem fog nyomozásokat folytatni visszafelé. Ha szükséges, a szakemberek majd megteszik a megfelelő lépéseket, de ő kerület vezetésével szeretne foglalkozni majd- fűzte hozzá.

"MAGYARORSZÁG NE VÁRJON SEMMIFÉLE JÓAKARATOT EURÓPA RÉSZÉRŐL"

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: BIHARI TAMÁS
2018.07.07.


A bizantinus rendszer a végleges leszakadást jelenti hazánk számára – mondta egyebek mellett a Népszavának adott interjúban Róna Péter, az oxfordi egyetemen a Blackfriars Hall tanára. Szerinte egyetlen ilyen struktúra sem hozott felemelkedést.

- Parázs vita folyik a politikusok és a szakértők között is a jegybank monetáris politikájáról. Ön a felügyelő bizottság volt tagjaként hogyan értékeli Marolcsy György ténykedését

- A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökének, Matolcsy Györgynek a monetáris politikáját eddig nagyrészt helyesnek tartottam. Az ő és a monetáris tanács sokkal jobb pénzügypolitikát folytatott, mint az elődei. - Mire alapozza véleményét? - Az előző kurzusnak a mániája volt az erős forint, ami egyáltalán nem felelt meg a magyar nemzetgazdaság akkori állapotának. Matolcsyék nagyon ügyesen fokozatosan csökkentették a túlzottan magas alapkamatot és ezzel a gyengébb forint irányába mozdultak el. Az már más kérdés, hogy az ebből adódó hatalmas hasznot hogyan használták fel. Én ezzel kapcsolatban még mint a felügyelő bizottság tagja kritikus állásponton voltam és hivatalból is bíráltam. A mai napig fenntartom azt a véleményemet, hogy az alapítványok létrehozása és a több százmilliárd forint átcsorgatása azokba, illetve a nyereségtermelés szándéka helytelen politika volt. Egy ország jegybankjának nem az a dolga, hogy nyereséget termeljen és még kevésbé az, hogy ha van nyereség, azt a monetáris politikához nem kapcsolható célokra használja fel. 

- Ha ezek nem, akkor mi lenne a dolga? 

- Ezt törvény írja elő: gondoskodjon az árstabilitásról és járuljon hozzá a gazdaság fejlődéséhez. 

- A gyenge forinttal kapcsolatos kérdésre a jegybank egyik vezetője azt válaszolta, hogy nincs árfolyamcéljuk. Elfogadható ez a válasz? 

- Én helyeslem, ha nincs árfolyamcélja a jegybanknak, de az árfolyam alakulását az MNB-nek figyelmesen követnie kell. Minden fizetőeszköznek van egy természetes, kiszámítható egyensúlyi pontja., ami egyrészt nem gerjeszt inflációt, másrészt nem hátráltatja a gazdaság fejlődését...

MIÉRT ELENGEDHETETLEN ORBÁNNAK SCHMIDT MÁRIA?

VÁROSI KURÍR
Szerző: VÁSÁRHELYI MÁRIA
2018.07.07.


Most – az LMP Fideszhez való bekötöttségének szálait megismerve – legalább annyit megértettem, hogy miért olyan fontos Orbánnak Schmidt Mária, hogy annak ellenére, hogy amihez nyúl az sz@rrá válik, és bármit tesz, azt egészen alpári botrányok követik, mégis ragaszkodik hozzá.

Nekem tényleg fejtörést okozott, hogy miért éri meg Orbánnak,

ez a sok botrány és lejáratás, ami ennek a nőnek a közéleti tevékenységét kíséri. Gondoljunk csak a Sorsok Házára, amelyet 8 milliárdért építettek meg és azóta ott rohad üresen a Józsefvárosi pályaudvar helyén, csak azért mert Schmidt hazug, szerecsenmosdató koncepcióját egyetlen hazai és nemzetközi zsidó szervezet sem hajlandó elfogadni és a nevét adni hozzá, vagy a botrányos, velejéig aljas német megszállási emlékműre, amelyet mind a mai napig nem avattak fel...

AMIRŐL NEM ILLIK BESZÉLNI, PEDIG NEM ÁRTANA: AZ OKTATÁSRA SZÁNT ÖSSZEGEK NAGY RÉSZE ODA JUT, AHOL MÁR VAN PÉNZ

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: KERÉNYI KATA
2018.07.07.


Bódis József, az új oktatási államtitkár lelkesen jelentette ki a napokban, hogy jövőre több pénz jut az oktatásra. Ez egyrészt egyszerűen csak nem igaz, másrészt az aránytalan forráselosztás komoly károkat is okozhat.

Azt most hagyjuk is, hogy hiába a papíron valóban kicsit nagyobb összeg, az infláció mértékét belekalkulálva nemhogy több, de arányaiban kevesebb pénzt kap az oktatás, mint eddig. De ha már nem jut sok, nagyon nem mindegy, hogy ezt hogyan osztják el. Érdekes módon valahogy mindig úgy jön ki a lépés, hogy azoknak az intézményeknek jut plusz lehetőség, amelyek egyébként is köszönik, elműködgetnek, míg mások a puszta túlélésért kell, hogy küzdjenek.

A nem állami fenntartású intézményeknek komoly segítséget jelenthetnének a pályázati források. A feltételes mód nem véletlen: sok esetben a lehetőség csak látszólagos. Az iskolák számára kiírt pályázatok a legtöbbször nyíltak, azaz indulhat rajtuk bármilyen intézmény, ha a kiírásnak megfelelő programja van, vagy valami olyasmit szeretne indítani. Így az állami és egyházi fenntartású iskolák is sokszor nyernek csinosabb összegeket olyan tevékenységekre, amelyet egyébként is végeznek, és amire már van elkülönített összeg a költségvetésükben. Az alapítványi- és magán fenntartású iskolák, tanulócsoportok, tanodák egy része nem jut hozzá ezekhez a forrásokhoz, amelyek pedig az esetükben nem pluszt, hanem a túlélést jelenthetik...

AKIÉRT A HARANG SZÓL

HUPPA
Szerző: SZELE TAMÁS
2018.07.07.


A hír egyszerű, a hír voltaképpen rövid is, de ha továbbgondoljuk, a világ jövője rejlik benne, tehát gondoljuk tovább, míg jól van dolgunk. Arról lenne szó, hogy az Európai Parlament befogadott egy indítványt csütörtökön, amely arra ösztönzi a tagállamokat, hogy azonnali hatállyal fogadjanak be venezuelai menekülteket, többek között humanitárius vízumok és egyedi tartózkodási engedélyek kiadásával.

Mint a 444 írja (a Deutsche Welle nyomán):

A spanyol EP-képviselő, Beatriz Becerra nemrég a Kolumbia és Venezuela közötti határon járt, hogy a helyszínen tekintse meg a helyzetet. Az EP emberi jogi bizottságának alelnökeként most arról beszélt, hogy azok az emberek, akik hazájukból Kolumbia felé menekülnek, a legalapvetőbb javak birtokában sincsenek. Szerinte az is nyilvánvaló, hogy ez politikai döntés eredménye. A delegációt vezető EP-képviselő, Agustin Diaz de Mera külön dicsérte Kolumbia elképesztő segítségét, amit a szomszédos országból menekülőknek nyújtanak. Az ország segélyt ad, illetve tartózkodási engedélyt azoknak, akik maradnának. De Diaz de Mera szerint Kolumbia egyedül nem lehet képes megküzdeni a humanitárius válsággal.

Nemzetközi szervezetek becslése szerint a külföldre ment venezuelaiak száma a 2005-ös 437 ezerről 2017-re 1,6 millióra nőtt, csak 2015 és 2017 között 945 ezer ember menekült el az országból. A legtöbben Kolumbiába mentek, becslések szerint mintegy 820 ezren. Ezen kívül kisebb mértékben ugyan, de nőtt a Brazíliába és Peruba érkezett venezuelaiak száma is.

Voltak, akik Európába jöttek tovább: Dél-Amerikából egyedül venezuelaiak adtak be menedékkérelmet az EU-ba 2016 és 2017 között, a leginkább Spanyolországba nőtt meg a számuk. Becslések szerint 200 ezer venezuelai származású ember lehet nyilvántartva Spanyolországban, de 61,3 százalékuknak eleve volt spanyol állampolgársága, mivel spanyol felmenőik költöztek át évtizedekkel ezelőtt Venezuelába, és ők csak visszatértek most. Hasonló okokból voltak olyan venezuelaiak, akik Olaszországba, illetve Portugáliába mentek. Az EP-képviselők indítványukban azt szorgalmazzák, hogy az EU minden létező eszközzel segítse a venezuelai menedékkérők befogadását és elhelyezését
.”(444)

Épp a héten foglalkoztam Venezuela tragikus helyzetével, abból az alkalomból, hogy a fékezhetetlen agyvelejű Trump elnökben felmerült annak lehetősége, miszerint az Egyesült Államok lerohanhatná az amúgy is ezer gonddal küszködő és a polgárháború szélén egyensúlyozó, instabil Venezuelai Bolivári Köztársaságot (mit csináljak, tényleg ez a neve). Ebből az őrült tervből szerencsére nem lett semmi, ha engem kérdeznek, elsöpörte a szingapúri csúcs vélt dicsősége, de a helyzet fikarcnyit sem enyhült.

Azt már leírtam, mi a baj Venezuelában, dióhéjban annyi, hogy Hugo Chávez az 1999-es megválasztása után gyakorlatilag szétszórta az emberek között a könnyen elérhető olajbevételeket, közben viszont a gazdaság többi szektorát teljesen leépítette – így az export 96 százalékát az olaj adta. Viszont államosította is az olajipart, aminek a termelékenysége ezáltal meredeken csökkent, ráadásul 2015-ben hatalmasat zuhant az olajár, így az egy lábon álló venéz gazdaság gyakorlatilag összeomlott. Márpedig Venezuelának a kőolajszármazékok az egyedüli kiviteli cikkei. Az egész ország az olajra épült, ha azzal baj van, mindennel baj van. Időközben Chávez elnök bölcsen elhunyta magát, így maximum a sírját lehet átkozni, utódja, Nicolás Maduro valóságos rémuralmat gyakorol, ha nincs is polgárháború – mert még nincs – de pokol az élet, és a legelemibb áruk is hiánycikknek számítanak. A rendszer olyan mértékben korrupt, hogy azt még Brüsszelben is észrevették, pedig az már valami...

SOK HELYEN CSORBULNAK AZ AZONOS NEMŰ PÁROK JOGAI

TÉNYGYÁR
Szerző: Ténygyár
2018.06.28.


- Már nem a „mentális rendellenességek” címszónál szerepel, hanem a „szexuális egészséggel kapcsolatos feltételek” közé került

- 2019-től Ausztriában is összeházasodhatnak az azonos nemű párok, a legtöbb közép- és kelet-európai ország azonban nem lépett a legalizálás útjára.

- Szakértők szerint globálisan kevésbé érvényesül az LGBTI-jogok alkotmányos védelme

A transznemű emberek többé nem tekinthetők mentálisan betegeknek, miután az Egészségügyi Világszervezet új kategóriába sorolta a „nemek közötti össze nem illőséget” (vagyis a gender inkongruenciát).

Egy 55 000 betegséget összefoglaló új katalógusban ez az állapot már nem a „mentális, viselkedési és idegrendszeri fejlődési rendellenességek” címszónál szerepel, hanem a „szexuális egészséggel kapcsolatos feltételek” közé került.

A WHO szerint az átsorolás „csökkenti a megbélyegzés lehetőségét, így segítve ezeknek az egyéneknek a társadalmi befogadását”.

A világszervezet állásfoglalása beleillik abba a sorba, amely az LGBTI-közösség (LGBTI = leszbikus, meleg, biszexuális, transz- és interszexuális) jogainak területén már eddig is több fontos változást hozott.

Szilveszterkor szivárványos tűzijátékokat bocsátottak fel a Sydney Harbour Bridge-ről, hogy megünnepeljék a 2018-as évkezdetet – az első olyan évet, amikor Ausztráliában házasságot köthetnek az azonos nemű párok.

Az utóbbi időben pedig az Európai Bíróság hozott egy kiemelkedően fontos ítéletet, amely szerint az azonos nemű uniós polgárok házastársait ugyanazok a tartózkodási jogok illetik meg, mint a heteroszexuális házastársakat a szabad mozgásról rendelkező törvényekben.

Több, jelentős előrelépés történt az LGBTI-jogok területén az elmúlt években – de csak a világ egyes részein. A közösség tagjainak sok helyen továbbra is széles körű megbélyegzéssel és üldöztetéssel kell szembesülniük, és meglepően nagy a számuk az olyan országoknak, ahol az azonos neműek közötti kapcsolatért börtön vagy akár a halálbüntetés vár az elítéltekre...


ITT OLVASHATÓ

MI MINDANNYIAN VAGYUNK A ZSIDÓK

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Forgács Erzsébet
2018.07.07. 


Ha elhatároznám, hogy mostantól kezdve semmi mást nem fogok csinálni, mint a fideszpropagandisták hazugságait cáfolom, akkor kevés lenne a nap 24 órája a feladat teljesítéséhez. Éppen tegnap beszéltünk arról a szerkesztőségben, hogy nem kevés olvasónk időről időre fontosnak érzi az ilyen hazug írásokra rámutató cikkeink alá odaönteni a saját kis vödör homokját. Mondván, ő is ebben tartja a fejét, dugja bele más is bátran. Akkor jó lesz és nyugalom. Mert amúgy is ki olvassa a propagandát, mert ő nem és a macskája sem, tehát akkor senki. Sőt, van aki szerint mi kimondottan kártékonykodunk azzal, hogy felhívjuk a figyelmet ezekre a hazug – na, nem öncélúan hazug, kifejezetten uszító célzattal hazug – írásokra, ilyen módon reklámot csinálva nekik.

Ezeknek a kedves olvasóknak üzenem, hogy a náci haláltáborok közvetlen szomszédságában lakó emberek azt állították, hogy ők nem tudtak semmiről. Amikor az amerikai hadsereg felszabadította ezeket a táborokat, összeszedték a tábor körül lakókat, teherautóval a helyszínre szállították őket és odaterelték a halomban álló hullák és a még mozgó élőhalottak közé...

"Dwight D. Eisenhower tábornok Ohrdrufban és Buchenwaldban, ahol először szemlélte meg a táborokban uralkodó állapotokat (1945. április 4.), a környéken lakó német lakossággal ásatta meg a tömegsírokat: hogy e civil lakosság is átélje, megtapasztalja, mi történt, még ha ők maguk, mint sokan később is mondták, nem láttak, nem hallottak semmit (mazsihisz.hu). "

A jól táplált, békés polgárok akkor csodálkoztak rá a dologra és talán néhánynak eljutott az agyáig, hogy nem volt jó megoldás úgy tenni, mintha a neki nem tetsző dolgok nem léteznének.

Ez most is érvényes. Tessék tudomást venni a nekünk nem tetsző, kínos, kellemetlen dolgokról is, ugyanis ezeket a legalja propagandaportálokat rengetegen olvassák és hiszik minden szavát. Ezeknek a portáloknak döntő szerepe és felelőssége van abban, hogy az erre fogékonyakat embertársaik ellen hergeljék. Amit a náci propaganda művelt annak idején annak érdekében, hogy a lakosságot a zsidók ellen hergelje, ameddig a végén a nem zsidók jókora hányada el is hitte, hogy ő jobb, különb, a zsidó lényegében nem is ember és neki bármikor jogában áll elvenni a zsidó (cigány, kommunista, meleg) vagyonát, vagy akár az életét is, a modern kor firkászai pontosan ugyanezt csinálják. És pontosan ugyanolyan hatékonysággal. Aki ezt bagatellizálja, az majd hamarosan foghatja az ásót és személyesen áshatja meg azoknak a melegeknek, transzszexuálisoknak, baloldaliaknak, liberálisoknak a sírját, akiket a Fidesz által létrehozott, fenntartott és közpénzből fizetett propagandisták áldásos tevékenységének következtében legyilkolnak a keresztény gyökerekben gazdag szektatagok. Akik ezekből a propagandatermékekből tájékozódnak és építgetik sekélyes, ám sötét kis lelkük mélyén a gyűlöletet...

POLITIKAI ÚTMUTATÓ MAGYARORSZÁGHOZ - KUTATÁS A MAGYAR TÁRSADALOM POLITIKAI ÉRTÉKRENDJÉRŐL

POLICY SULITIONS
Szerző: BOROS TAMÁS, LAKY GERGELY
2018.06.


A magyar politikai életben gyakran dobálnak ideológiai jelzőket az egyes pártok szavazóira: a fideszes szavazók „jobboldaliak”, az MSZP-szavazói „baloldaliak”, esetleg „balliberálisok”. A jobbikosokat „szélsőjobboldalinak” szokták nevezni, a kisebb pártok szavazói pedig rendre megkapják a „liberális” jelzőt. A köznapi beszédben, zsurnalisztikában érthető a leegyszerűsítés, azonban, ha valóban meg akarjuk érteni a különböző pártok és azok szavazóinak motivációját, ha valóban ismerni akarjuk a magyar társadalom politikai értékrendjét, akkor fontos, hogy túllépjünk ezeken a leegyszerűsítéseken. 

Ebben a kötetben a Policy Solutions elemző intézet és a Friedrich-Ebert-Stiftung - az Új Egyenlőség társadalomelméleti magazinnal együttműködésben - arra vállalkozott, hogy közérthető, de a korábbiaknál részletesebb és pontosabb kategóriákat állítson fel a szavazók politikai értékrendjének bemutatására. A kötet szerzői abból indultak ki, hogy a brit „Political Compass” („Politikai iránytű”) kutatás mintájára a magyar társadalom is egy kétdimenziós koordinátarendszer keretein belül mutatható be legjobban, ahol egyszerre vesszük figyelembe a szavazók gazdaságpolitikai és társadalompolitikai értékrendjét. A kiinduló tézisünk, hogy a szavazók motivációit, pártválasztását, pártokkal és politikusokkal kapcsolatos attitűdjét ezen két értékrend „metszete” határozza meg, így ahhoz, hogy megértsük a társadalmat, egyaránt fontos tudnunk, hogy mit gondolnak ideális gazdasági és társadalmi berendezkedésnek. 

Ahogy ezt a későbbiekben részletesen is leírjuk, a kutatás céljából létrehoztunk egy gazdaságpolitikai baloldal-jobboldal tengelyből és egy társadalmi nyitottság-zártság tengelyből álló koordináta-rendszert, melyben elhelyeztük a magyar társadalom összes jelentősebb demográfiai csoportját, így képet kaptunk arról, hogy melyik társadalmi réteg milyen politikai értékrenddel bír. A koordináta-rendszer alapján összesen négy fő politikai értékrend-kategóriába soroltuk a választókat, de ezeken túl is megvizsgáltuk az egyes kategóriákon belüli szélsőségeket, így még részletesebb képet kaptunk a szavazók gondolkodásáról. 

Az egyes csoportok értékrendjének meghatározásához egy 28 elemből álló kérdőívet állítottunk össze, melyet egy korra, nemre, iskolázottságra, településtípusra reprezentatív országos közvélemény-kutatáson mértünk meg. A 1000 fős személyes megkérdezéses kutatást a ZRI Závecz Research végezte 2018. május 6. és május 13. között. 

Bízunk abban, hogy a „Politikai útmutató Magyarországhoz” című kötetünk hasznosnak bizonyul újságírók, politikai elemzők, szociológusok, politikusok és minden olyan érdeklődő számára, aki mélyebben meg akarja ismerni az őt körülvevő társadalom mozgatórugóit...

AZ ÁLHÍREK ÉS AZ EU - ELSZALASZTOTT LEHETŐSÉG?

MÉRCE
Szerző: B. SIMON KRISZTIÁN
2018.07.07.


A Cambridge Analytica-botrány, Trump megválasztása és a Brexit után, úgy tűnik, itt a pillanat, hogy megfelelő szabályozás születhessen a gyűlöletbeszéd, a bizalmas adatokkal való visszaélés és az álhírek online terjesztésének megfékezésére. Méghozzá olyan, ami az emberi jogokat is tiszteletben tartja. Ám az Access Now jogvédő szervezet munkatársa, Hidvégi Fanny úgy véli, az eddigi EU-s válaszokat politikai célok motiválták, és nem sokat tesznek azért, hogy valódi megoldást kínáljanak.

Legkésőbb az amerikai elnökválasztás óta rengeteg szó esik arról, mekkora felelősségük lehetett az olyan online platformoknak, mint a Facebook vagy a Twitter az álhírek terjedésében. A tartalomszabályozók hogyan reagálnak erre a problémára?

Az online platformok – hiába változott a helyzetük folyamatosan az elmúlt években – végig az online tartalomszabályozási kérdések középpontjában maradtak. A szabályozásukkal főként az a kihivás, hogy nem minősülnek médiumnak, és emiatt más felelősségi szabályok vonatkoznak rajuk, mint egy híroldalra. Ez részben pozitív, az internet szabadságát erősítő koncepció, részben viszont visszaélésekhez vezet. Az online tartalmak jelentős része ma már a közösségi médiában jelenik meg – hiszen számos felhasználó maga is állít elő tartalmakat, amelyeket megoszt, és a híroldalak is egyre inkább támaszkodnak a nagy webcégek infrastruktúrájára, amikor a tartalmaikat terjesztik. Ennek köszönhetően pedig nagyon sok vita középpontjában ma már nem is az a kérdés áll, hogy mit tehetnek a kormányzati szereplők, hanem helyette ezeknek a privát szereplőknek a lehetséges feladatairól beszélünk. Erre példa a Heiko Maas korábbi német igazságügyi miniszter – jelenleg külügyminiszter – kezdeményezésére meghozott tavalyi német törvény, amely súlyos pénzbírságokat róna azokra az online platformokra, amelyek nem törlik 24 órán belül a „nyilvánvalóan jogsértő” tartalmakat.

És ezeknek a magánszereplőknek mi lenne a felelősségük? Át tudnának venni olyan feladatokat, amelyeket idáig a kormányzatnak kellett ellátnia?

Hogy át tudnának-e venni ilyen feladatokat, illetve át kellene-e nekik, az nem egyértelmű. A különféle tartalomszabályozási újításoknak ugyanis nagyon rossz kimenetele lenne, ha nem csak extra felelősséget adna ezeknek a cégeknek, hanem az (emberi jogi) jogérvényesítés középpontjába is állítaná őket – azaz elvárná, hogy egy-egy platform bíró módjára mérlegelje, mit lehet, és mit nem lehet tenni az online térben. Ezzel részben olyan szerepet róna rájuk, ami nem az ő feladatuk kellene, hogy legyen. Ezek a cégek ugyanis azért jöttek létre, hogy profitot termeljenek, és nem azért, hogy emberi jogi szempontokat vagy szabályokat alkalmazzanak. Ráadásul nem is ők felelnek azért a tartalomért, amit a felhasználók megjelentetnek rajtuk.

Az EU-n belül jelenleg nagyon sok párhuzamos tartalomszabályozási kísérlet zajlik. Az egyik a copyright rendeletnek az úgymond „reformja” – de valójában ez egy félrevezető kifejezés, mivel azt az érzetet kelti, mintha pozitív változás történne. Mi (az Access Now) ugyan szerzői joggal nem foglalkozunk – ezért ebbe nem is szeretnék mélyebben belemenni, de azért megjegyzem, hogy ez az egyik olyan vonulat, amely akár elvezethet oda is, hogy a jövőben az online platformoknak előzetesen kell majd algoritmusokkal szűrniük a tartalmakat, mielőtt azok megjelennének rajtuk. Ez pedig gyakorlatilag egyenlőnek tekinthető a cenzúrával: nagyon nehéz elképzelni egy olyan megoldást, amely egyszerre betartja a jogokat és eredményre is vezethet.

Ezen kívül a gyűlöletbeszéddel kapcsolatban is vannak hasonló próbálkozások: körülbelül két évvel ezelőtt az Európai Bizottság kidolgozott egy magatartási kódexet (code of conduct), amely lényegében egy önszabályozó mechanizmusként működik, azaz nem egy olyan jogszabály, ami kötelezettségeket ró az online platformokra...

SCHENGEN KUDARCA AZ EU VÉGÉT JELENTHETI - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2018.07.07.


- Németország várhatóan kemény alkudozásra kényszerül a magyar kormánnyal a menedékkérők visszafogadása ügyében.

- Az osztrák kancellár előreláthatólag nem lesz semleges az EU soros elnökeként, a többi közt a magyar törekvéseket támogatja majd.
- Soros György jót akar, de téved a nyílt társadalommal.

New York Times

A lap szerint az Európai Unió rámehet a határok kérdésére, pedig a szervezetet egykor azért hozták létre, hogy meghaladják a faji alapú identitásra és nulla összegű játszmára épülő nemzetállamot, amely már kétszer is lángba borította a világot. Igaz, az alapító atyák annak idején nem említették, hogy tagállamok polgárainak fel kell adniuk a nemzeti identitásérzés és a szuverenitás egy részét. Napjainkban pedig, hogy a migráció társadalmi és politikai feszültségeket vált ki, jó páran azt hirdetik, hogy meg akarják őrizni azt, amiről úgy gondolják, soha nem járultak hozzá, hogy beáldozzák. Az ütközőpontban a határok vannak. Jól látható ez azon, hogy Merkel ma azt csinálja, ami ellen három éve még tiltakozott: lebontja a belső mozgásszabadságot, amikor ellenőrzést vezet be a bajor-osztrák határon. És ez bedöntheti az egész EU-t, mert a példa követésére buzdít más országokat.

Természetesen a menekültek kapcsán a félelem szélesebb körű: óvni igyekszik a nemzeti identitást általában AZ idegentől. Ennek megfelelően Angliában pl. kiterjed a keleti tagállamokból érkezett vendégmunkásokra is. Vagyis Németországot a németeknek, Katalóniát a katalánoknak, stb. A pénzügyi válság és az iszlám terrorizmus felbukkanása csak ráerősített a fenyegetettség érzetére. Ezért az emberek azt szeretnék, ha erős lenne az identitásuk, egy befolyásos közösség tagjaként. Csak éppen a nemzeti identitás megerősödése folytán egyre többe kerültek szembe az unióval és bármivel, amit másnak gondolnak a saját határokon belül. Az európai vezetők mindent megpróbáltak, hogy szembeszálljanak az erősödő nacionalizmussal, ám a tömegek éppen az utóbbiból akarnak többet.

Le Monde

A bevándorlásról kötött belnémet kompromisszumnak meg kellene mentenie a koalíciót, feltéve, hogy lesz belőle valami a gyakorlatban is, ami még egyáltalán nem biztos - mutat rá a lap az”Orbán és az SPD között, Merkel nagy spárgája” c. cikkben. Seehofer megkapta, amit akart, de az még nem 100 %, hogy az elutasított menedékkérőket visszafogadják az érintett uniós tagállamok, ahol ezek az emberek először regisztráltak. A német belügyminiszter elismerte, hogy ha Görögország és Olaszország nem lesz partner, akkor az Európai Tanácsnak csúcsszinten kell döntenie a hogyan továbbról. Hiszen ha Ausztria pl. lezárja a Brenner-hágót, az óriási csapás lenne a nemzetközi áruforgalomnak. Ezzel visszapasszolta a labdát Merkelnek, aki viszont azt hangoztatta Orbán Viktornak, hogy a kontinensből nem lehet erőd.

A csütörtöki berlini találkozó igencsak kockázatos volt a kancellár szemszögéből, mert akkor még folytak a tárgyalások a szociáldemokratákkal az uniópártok egyezségéről, és nem mutatkozhatott túl békülékenynek a magyar vezetővel szemben, aki a berlini menekültpolitika legnagyobb bírálója. Ennek megfelelően a sajtótájékoztatón nagyon is hangsúlyozta a nézeteltéréseket. Orbán viszont értésre adta, hogy nem hajlandó semmiféle engedményre. Merkelnek igencsak egyensúlyoznia kellett a magyar vélemény és szocdemek megnyerése között. A kérdések kérdése az, hogy lehetséges-e ez a produkció hosszabb távon is...

"EGYRE ROSSZABB HELYZETBE HOZTÁK A HADERŐT A RENDSZERVÁLTÁS UTÁNI KORMÁNYOK"

168 ÓRA ONLINE
Szerző: PUNGOR ANDRÁS
2018.07.07.


– A magyar haderőt a rendszerváltás óta az egymást váltó kormányok egyre rosszabb helyzetbe hozták, a honvédelmi miniszterek pedig felszámolóbiztosként kezelték. Forrást nem biztosítottak, létszámcsökkentésekkel próbálták ellensúlyozni a finanszírozási gondokat – állítja Kovács Gyula nyugalmazott alezredes, honvédségi szakértő.

Felszámolták a harckocsizókat, a tüzérséget, megszűnt a merev szárnyú szállítórepülő, valamint a szállító és támadó helikopterképesség. Szerinte az is gondot jelent, hogy a NATO-csatlakozás után nem vonták ki a Varsói Szerződés fegyvereit és nem látták el a haderőt NATO-szabványú fegyverekkel. Cipeltük magunkkal a Varsói Szerződés egyre rozsdásodó vasait, így nem lehetett a NATO-alkalmazási elveket adaptálni – mondja.

Juhász Ferenc volt szocialista honvédelmi miniszter szerint viszont az ő idejében négyszázmilliárd forint volt a tárca éves költségvetése, ezt a szintet az Orbán-kormány csak a hatodik évében érte el. Fejlesztették a honvédséget, ennek révén üzemben tudták tartani a helikoptereket, a repülőgépeket, befejezték a Gripenek hadrendbe állítását, és gépjárműprogramot indítottak. Most – mint mondja – a honvédség járműparkjának átlagéletkora húsz év felett van. Vadai Ágnes volt honvédelmi államtitkár, a parlament honvédelmi bizottságának DK-s alelnöke szerint nemcsak az orosz haditechnika avult el, de a Gripen vadászgépek sem korszerűek már. A helikopterbeszerzés a legégetőbb probléma a honvédségnél...

AZ ELLENZÉK ÚGY DÖNTÖTT, A FIDESZ KEZÉRE JÁTSZIK, ÉS MEGHAGYJA NEKI JÓZSEFVÁROST

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: nickgrabowszki
2018.07.07.


Amit látunk, az a kínálati oldal manipulációja, a szabad választás paródiája

Július 8-án választanak új polgármestert a fővárosi VIII. kerültben, miután az eddig, Kocsis Máté, áprilisban bekerült az Országgyűlésbe. Nagy téteket nem érdemes tenni arra, hogy az ellenzék tudja - vagy hogy egyáltalán el akarja venni a Fidesztől Józsefvárost, és ne Sára Botond eddigi alpolgármester lenne az új városvezető.

Az ellenzék ugyan ebben az esetben nem megosztott, a pártok nem állítottak saját jelöltet, hanem egy független és civil jelöltet, Győri Pétert támogatják.

Mivel az ellenzék - még a Jobbik nélküli részt tekintve is - az országgyűlési választáson le tudta volna győzni Kocsist, ha egyetlen jelölt mögé állnak fel, Győrinek elvileg jó esélyei lehetnének. A helyzet azonban az, hogy éppen ellenkezőleg: a választás olyannyira egyesélyes, hogy az ellenzéki jelölt azt nyilatkozta, hogy
maga sem fogadna saját győzelmére.
- Ennek egyfelől az az oka, hogy Győri kampányát ugyan névleg támogatja az ellenzék, de pénzt már nem ad rá. Így még arra sem volt módja, hogy a legfőbb vállalását, a közterületi hajléktalanság csökkentését plakátokon tudassa a választókkal.
- Másfelől a Fidesz negatív kampánya. Sára például a kormánylapban állíthatta azt, hogy ha Győri nyer, akkor Józsefvárost ellepik a drogosok, a hajléktalanok, sőt - a ki tudja, honnan odakeveredő - illegális migránsok.

A negatív kampánnyal éppen nem látszik szembeszállni már a jelölt személye sem: Győri 27 éve kuratóriumi elnöke annak Menhely Alapítvány nevű civil szervezetnek, amelyet időnként Soros György is támogat, továbbá amely a hajléktalanok megsegítésével foglalkozik.

Ez máris 3 olyan téma, amellyel a Fidesz évek óta kampányol, és amellyel szemben ma Magyarországon nem lehet választást nyerni. Még Budapesten sem, Józsefvárosban különösen nem. A választók nem szeretik a hajléktalanokat, aki a szavazatukra pályázik nem olyan jelöltet indít, akik a hajléktalanok segítésével lett ismert és hozzájuk köthető.

Győri jelöltsége olyan tökéletesen illik a Fidesz-kampányba, hogy fel tudjon mutatni egy megfelelő ellenségképet,

mintha csak Kocsisék rendelték volna meg.

Lehet, hogy ez is történt. A többi, szokásosan mocskos eszköz, a plakátok összefirkálása (lásd a képet), a kampányrendezvény letiltása, etc. már csak bónusz...

A LEGJOBB APPEK (NEM CSAK) HATÁRÁTKELŐKNEK

HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Határátkelő
2018.07.07.


Nehéz (egyre nehezebb) elképzelni azokat az időket, amikor még levelezve tartotta a kapcsolatot az ember a külföldön élő családtagokkal, barátokkal, vagy hetente egyszer (jó esetben) telefonon beszélt velük, de nem túl hosszan, mert sokba került. Ma már rengeteg ingyenes applikáció segíti a kapcsolattartást, ám e posztban nem csak ezekről lesz szó, hanem olyanokról is, melyek másban lehetnek a segítségünkre. Én összeszedtem párat, aztán majd ti (remélem) jól megírjátok, mit felejtettem ki, illetve ti miket használtok – és azt is, milyen gyakran...

ITT OLVASHATÓ

NAGY GOND VAN AZ ÚJ GYÜLEKEZÉSI TÖRVÉNNYEL

MÉRCE
Szerző: KÖVES NÓRA ÉS PÁSZTOR EMESE
2018.07.06.


Válasz Kalocsai Kinga Nincs nagy gond a gyülekezési törvénnyel” címmel június 27- én megjelent cikkére Pásztor Emese jogásztól és Köves Nóra emberi jogi szakértőtől.

A múlt héten az igazságügyi miniszter a T/707. szám alatt benyújtotta az új gyülekezési törvényről szóló javaslatot a parlamentnek. A cikk szerint, amely minket jelen vélemény megfogalmazására késztetett, „szerencsére nem igazolódtak be” a gyülekezési jog korlátozásáról szóló félelmek. A kérdéses írás sorra veszi a tervezet többnyire valóban pozitív fejleményként értékelhető, az alkotmányos gyakorlatnak korábban is részét képező, de eddig a törvény szövegébe be nem épített rendelkezéseit, és ezzel mintegy önként és dalolva ül fel arra a vonatra, amelyre az új törvény szakavatott kodifikátorai vettek jegyet mindannyiunknak.

Az új gyülekezési törvény valóban számos ponton reagál az Emberi Jogok Európai Bírósága és a magyar Alkotmánybíróság gyülekezési joggal kapcsolatos gyakorlatára. A törvény első sora tankönyvbe illően adja vissza a „gyülekezési jog alanyi jog” tételt, kimondva, hogy a gyülekezési jog gyakorlásához nincs szükség engedélyhez. Definiálja a gyűlés fogalmát, amellyel az Alkotmánybíróság eddigi gyakorlatától számottevően nem tér el – egy házaspár balatoni nyaralása az új gyülekezési törvény szerint sem gyűlés, ahogyan két politikáról vitatkozó barát „közügyben való véleménynyilvánítása” a Kossuth téren szintén nem az, feloszlatni pedig egy ilyen beszélgetést aztán végképpen, még a rendőrség téves jogértelmezése esetén sem lehet, mert erre a tervezet sem adna lehetőséget. A tervezet rövidít az eddig háromnapos előzetes bejelentési kötelezettségen, és a sürgős és spontán gyűlések kategóriáit a törvény szövegébe foglalva pedig látszólag igazán érzékenyen reagál az európai gyakorlatra, ami kapóra is jön majd a nemzetközi alapjogvédelmi szervek előtt borítékolhatóan meginduló eljárásokban.

A fenti elemek és a tervezet egyéb, a rendőrség mint jogalkalmazó feladatait a tüntetések biztosítása körében megkönnyítő és a cikk által kitörő lelkesedéssel fogadott rendelkezések elfedik a lényeget – szerepük nagyjából annyi, hogy ne lássuk a fától az erdőt. Ez az elkendőzött lényeg pedig a gyülekezési jog és mások alapvető jogainak és szabadságainak az ütközése, és az ezt „feloldó” tiltási ok, amelyet a cikk annyival kommentál, hogy „(e)z nem jelenti azt, hogy ne lehetne ezt a részt kijátszani, de a szövegből egyértelmű, hogy a tervezet írói mindkét jogot egyaránt fontosnak tekintik és az arányosság elvét tartják szem előtt.”...

POLT PÉTER SINCS ELÉGGÉ MEGFIZETVE

SZTÁRKLIKK
Szerző: LENDVAI ILDIKÓ
2018.07.07.


Ez az örökös irigykedés, ez visz minket, magyarokat sírba. Pedig igenis meg kell dolgozni a csillagászati jövedelmekért. Most mégis azon háborog mindenki, hogy Polt Péternek kétmillió fölé emelik a havi fizetését.

Gondoljanak csak bele, mennyit kell majd leisztolnia szegénynek, amíg elsimítja a friss OLAF-botrányokat, amikbe a miniszterelnöki vő és a Matolcsy-unokatestvér van belekeveredve! Én mondom, nincs ez az ember megfizetve.

És van, akinek az se tetszik, hogy az állítólag Rogán köréhez tartozó takarítócég nyert először 24 milliárdos, aztán 12 milliárdos, több évre szóló közbeszerzést állami intézmények takarítására.

Pedig mi az a pár milliárd forint például a minisztériumok kitakarításának herkulesi feladatára! Pláne, hogy a szerződésben az élősdiek kiirtása is benne van.

A MEGVÉDETT EURÓPA

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: SZÉKY JÁNOS
2018.07.06.


Az Európai Tanács június 28-i találkozóján új migrációs politikáról döntöttek. Az eseményre hazánkban is sokféleképpen reagáltak, de a két tipikus vélemény a következő volt: 1. Orbán győzött, 2. Orbán győzött.

Egy kicsit bővebben: kormánypárti vélemény szerint Európa belátta, hogy Orbánnak volt igaza, a buta Nyugat észhez tért, győztünk! Ellenzéki vélemény szerint Európa feladta baloldali és liberális értékeit; így Orbánnak lett igaza, megmételyezte a művelt Nyugatot, vesztettünk!

A valóság sem ez, sem az. A magyar miniszterelnöknek ebben a játszmában nem osztottak lapot, úgyhogy nem ő győzött. Ettől persze nyugodtan mondhat akármit, csak az nem oszt, nem szoroz. Ami minket közelebbről érdekel: a liberális demokrácia (másképpen a szabadság) magyarországi esélyein legföljebb akkor változtat a brüsszeli csúcs eredménye, ha ellenzékben is kellően sokan feltételezik, hogy itt a liberalizmus és a demokrácia szenvedett vereséget, és ehhez elég volt a magyar miniszterelnök mágikus gonoszsága, tehát a helyzet reménytelen.

Miről állapodtak meg a brüsszeli csúcson? A teljes lista hosszú, de néhány a legfontosabb tételek közül: visszaszorítják az illegális migrációt, különös tekintettel a Földközi-tenger nyugati térségére, a forrás-, tranzit- és célországok együttműködésével. Küzdenek az embercsempészet ellen. A tengerből kimentetteket „regionális kihajózási platformokon” helyezik el – létesítésüket az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának hivatala és a Nemzetközi Migrációs Szervezet javasolta –, ahol gyorsan és biztonságosan megkülönböztetik a (politikai okból) menedékkérőket a gazdasági menekültektől. Akik bejutnak az unióba, a tagállamok területén önkéntes alapon létesített „ellenőrzött központokba” kerülnek. Ahol is (vagy már az unió külső határain) kiszűrik az „irreguláris migránsokat”, és hazaszállítják őket. A terv szerint a már itt lévőket visszaküldenék azokba a tagországokba, ahol először vettek tőlük ujjlenyomatot. (Ez nagyon kellemetlenül érintené Magyarországot, ahol 2015 nyarán az európai együttműködés főleg a futószalagszerű ujjlenyomat-felvételben, majd a továbbhajszolásban merült ki. Orbán, amíg világ a világ, nem is hagyná. De persze főleg Görög-, Olasz- és Spanyolországra róna terheket. Ezért is fontos, hogy Merkel gyorsan megállapodott a visszaküldésről a görög és a spanyol kormánnyal. Az olaszokat még meglátjuk.) A következő hosszú távú EU-költségvetésből megfelelő összegeket különítenek el „külső migrációkezelési létesítményre”, ne szépítsük, Európán kívüli táborokra.

A magyarországi művelt ellenzéki politizáló közönség szemével nézve ez nagyjából az, amit Orbán akar: ne legyen kvóta, ne támogassák az illegális bevándorlást, a Délről jötteket küldjék vissza a saját országaikba és így tovább. Csak hát attól, hogy Orbán mondja, és ahogyan mondja, mindezek még valóságos gondok és veszélyek. Az illegális bevándorlás sohasem lesz legális. Létezik embercsempészet, éspedig rémületes méretekben. Vannak civilszervezetek, amelyek együttműködnek az embercsempészekkel, támogatják vagy ösztönzik a törvénytelen vándorlást. (Persze nem Soros hadai, mint a magyar kormánypropagandában; erről még néhány szót később.) Ha a gazdasági bevándorlás nem törvényes, azt sem törvényessé, sem gazdaságilag és politikailag kezelhetővé nem teszi, hogy a letelepedést kérelmezők egyénenként a hazájukban uralkodó tűrhetetlen politikai vagy háborús viszonyokra hivatkoznak. A kvótarendszer egy pánikhelyzetben hozott életszerűtlen döntés volt, ugyanúgy, mint az, hogy a magukat szíriainak mondó menekültekkel – és csak velük – kivételt tettek a dublini szabály alól. A pánik gerjesztésében Orbánnak fontos szerepe volt; a mostani csúcson nem történt más, mint hogy az európai vezetők, Merkelékkel az élen, visszakoztak a 2015-ös hibás döntésektől. A liberális demokrácia mára csakugyan válságba került, és most a hívei, régi tévedéseiktől elszakadva, megteszik a megmentéséért, amit tehetnek. Lehet, hogy csak átmenetileg sikerül, de most ők győztek...

HAGYATÉK IZMUS NÉLKÜL - HORN GYULA ÚTJA A TÖRTÉNELEMBEN

168 ÓRA ONLINE
Szerző: LAKNER ZOLTÁN
2018.07.05.


Legújabban neohornizmussal újítaná meg magát az összezsugorodott legnagyobb baloldali párt. Horn Gyula töltötte be mindeddig a leghosszabb ideig az MSZP elnöki tisztét, vezetésével újjáépült, választást nyert, a politikai élet meghatározó szereplőjévé vált. Horntól mi sem állt távolabb, mint hogy izmust csináljanak belőle, politikusi személyiségét az éleslátó gyakorlatiasság jellemezte. De egy gyakorlatias embernek is lehetnek elvei, ahogy egy tehetséges politikusnak is vannak tévedései.

A kétkezi ember, a bérből és fizetésből élők szempontjait emlegette leggyakrabban ellenzékben és kormányon Horn Gyula, a kilencvenes évek meghatározó politikusa. Visszaemlékezésében egy helyen úgy fogalmazott, „minden, ami a tömegeket érdekli, az szerintem belpolitika”. Ez maga a politikai érzék, a politikusi működésmód esszenciája.

Az 1932. július 5-én, egyébként Antall Józseffel egyazon évben született Horn Gyula családjának életét szegénység és rendőri zaklatás kísérte a Horthy-korszakban. A Tanácsköztársaság hadseregében harcoló munkás apát a rendőrség többször elviszi, keresete gyakran kiesik. A német megszállás idején elhurcolják és megölik. Horn bátyját, Gézát – aki marxista szövegeket és szépirodalmat nyom öccse kezébe, szórólapozni is elviszi – egy alkalommal annyira megverik a rendőrök, hogy fél szemére megvakul. A gyerekeket az angyalföldi kilakoltatás, majd a kőbányai barakktelep leégése után egy szerény sashalmi lakásban nevelő édesanyjuk mindennapjait az állandó munka és aggodalom tölti ki. Horn Gyula tizenegy évesen hagyja ott az iskolát, hogy pénzt keresve segíthesse kisebb testvérei eltartását.

Majd csak az Oleg Kosevoj Szovjetösztöndíjas Iskolában érettségizik, ahol arra készítik fel, hogy a Szovjetunióban tanuljon. Horn 1950-től négy évet tölt Rosztovban. Ebben az időben lép be a pártba. A pénzügyi-közgazdasági főiskola magyar közösségének vezetőjévé avanzsáló fiatalember érzékelte, hogy a szovjet hétköznapokat a szűkös lakásviszonyok és az alapvető fogyasztási cikkek hiánya jellemzi, lassan halad a háborús károk újjáépítése, zavarosak a szocialista ipar viszonyai, nyomokban van csak jelen az eszmei elkötelezettség, ellenben gyakoriak az erőszakos bűncselekmények...


ITT OLVASHATÓ

KUDARCOS RÁKPROGRAMRA ÉPÜL AZ EGÉSZSÉGÜGYI REFORM

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: DANÓ ANNA
2018.07.07.



Kásler Miklós rákkontroll-programjának sikereit a halálozási adatok szétszaggatják, hiszen hatalmas a lemaradásunk a nyugat-európai országok mögött. Ő mégis ennek mintájára hozna létre nemzeti programot minden betegségtípusra.

Túlzottnak látszik az az optimizmus, amivel a humánminiszter a legújabb népegészségügyi program előkészítését kommentálta. Kásler Miklós 5 kulcsbetegség országos intézeteinek vezetőitől kért majdan összefésülendő javaslatokat, és röpke három hét után kapott is. A korábban általa vezetett onkológiai intézetből azzal a megjegyzéssel: „hogy ott a 25 éve létező programot törekedtek kiegészíteni.” A bejelentés napján Kásler a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában arról beszélt, hogy az 1993-ban indult, és azóta Európában mintaértékűvé vált nemzeti rákkontrollprogram adta a gondolatot, hogy minden lényeges betegségcsoportban kialakítsanak egy nemzeti programot. 


Amellett hogy sokan magát a programalkotás módszerét is kritizálták, a hazai onkológiai ellátás eredményeit is óvatosabban dicsérték. Sőt a magyar rákkontrollprogram mintaértékűségét az adatok cáfolják. Európán belül Magyarországon betegszenek és halnak meg a legtöbben daganatos betegségben a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és az Európai Bizottság legutóbbi körképe szerint. Míg az OECD-országok átlagában a daganatos halálozás évente két ezreléket tesz ki, idehaza e betegségekben a lakosság három ezreléke hal meg. 

Míg a szív- és érrendszeri megbetegedések mutatói hasonlóak az unióhoz velünk együtt csatlakozó országokéival, a daganatok esetében eltérő utat járunk. 2005 és 2013 között a vizsgált halálokok közül a keringési rendszer betegségeinél jelentősebb javulás, az emlő- és méhnyakrák gyakorisága esetében kisebb javulás, míg a tüdőrák és hasnyálmirigyrák esetében komoly romlás volt megfigyelhető. Ezeket a változásokat az EU15 országokéval összehasonlítva az látható, hogy a magyar adatok 2005 óta érzékelhető javulása mellett is tovább nőtt a lemaradásunk. A szív- és érrendszeri betegség miatti halálozásnál 50 százalékkal, a tüdőrák esetében 25 százalékkal nőtt a hátrányunk...

SZUKÁK ÉS DEBILEK

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2018.07.07.


Spanyolország visszatért Európába, illetve megérkezett a XXI. századba. Isabel Celaá kormányszóvivő bejelentette ugyanis, hogy 2019 első negyedévétől újból hozzáférhetővé lesz az állami finanszírozású mesterséges megtermékenyítési program az egyedülálló-, illetve leszbikus nők számára is. Az elérhető közszolgáltatások listájáról a néppárti kormány vette le ezt, a mostani viszont egészségügyi minisztériumi rendelettel visszaállítja.

Sőt, a kormány – az ottani – úgy határozott, hogy június 28-át hivatalosan az LMBTI-büszkeség napjának nyilvánítja Spanyolországban. Amilyen a világ, mégsem a bikafuttatók, hanem a magyar homofóbok visítanak emiatt. A prostisrácok már ekképp tálalta nyájas olvasóközönségének a hírt: “Az új spanyol szoci kormány szétveri a hagyományos családmodellt”. – Az még nem teljesen világos, hogy saját erőből ilyenek, vagy utasításra, de Novák államtitkár asszony elvtársnő sem mondhatta volna szebben a gyalázatot.

Meg is tette, mint ahogyan arról már volt szerencsém beszámolni. Ő is úgy cukkolja a magyar keresztény úri középosztályt, hogyha jogot kapnak a melegek, akkor a heteróké meg csorbul. Ilyen furmányosan ültetgetik el ezek közösen a gyűlölet magvait a korlátolt agyakba – köszönöm a tapsot a kifejező, s egyben gyönyörű képért -, és bár sokáig vívódtam, hogy a náci portál okádását közzé tegyem-e, az győzött meg a szükségességéről, hogy muszáj bemutatni, mit is okoz ez.

Hogy milyen közönséget nevel. Úgy vagyok, mint Kosztolányi Esti Kornélja: “Mit hoz neked a búvár, ha fölbukik a habból, kezébe’ szomorú sár, ezt hozza néked abból…” – Ugyanis a lényeg voltaképp nem is a prostik szíves közlése, hanem a reá érkezett rajongói-olvasói produkció. Mert alig is okádta a világba a nyomorult orgánum azt, amiért a busás pénzeket kapja Orbántól, máris ott volt a komment, amit muszáj lesz ideraknom, hogy lássuk, hol is élünk, meg, hogy mivé lett ez az ország miniszterügynök úr dicstelen uralkodásának kilencedik évében:

Undorító pattanásos beteg szukák! Mivel az összes LMBTQ-val fertőzött ember beteg, így a betegségük továbbadását a gyerekeknek kő kemény bűncselekménnyé kell nyilvánítani. Ezek mind korcsok, nagyon jól teszi a magyar kormány, hogy nem ad teret eme életellenes és társadalom ellenes tevékenység támogatására. Gyerekeket adni a már eleve beteg debileknek, hogyan gondolták ezek az állatok? Ha az ő életük tönkrement menjen tönkre mások élete is? Nincsen bennük semmi tolerancia, semmi megértés! Börtön és eutanázia az gyógyítja ezeket a selejtes embereket, akinek nem tetszik, hogy Magyarországon a családokat támogatja a kormány – a család egy apából, egy anyából és gyerekekből áll, az elhúzhat a kurva anyjába nyugatra ott lehet kefélni mindenféle AIDS-es kokszossal és lehet nekik szülni hetvenkét nemű pulyákat. De itt Magyarországon a normalitásé a jövő. Ideje lenne ha a nyugati országok a migrációs munka mellett most már a családi modellt is átvennék a magyar kormánytól, mert a magyar álláspont a természetes, a normális.” (sic!)

Azon merengtem és tépelődtem mindezek után, hogy erről itt elmondom a véleményemet, de ezredszerre fölösleges. Íme, hölgyeim és uraim, a nácizmus foglalata, hogy Goebbels bácsi csettintene, megnyalná a cserepes szája szélét, és toppantana a kacska kis lábaival. Szíveskedjenek még egyszer, alaposan átolvasni a magyar aljanép lelkének gyümölcsét, csócsálgatni és ízlelgetni, a reakciót pedig rábízom mindenki saját bejáratú gusztusára. Magyarország, 20018 nyara. Üdvözlet a nyomorult valóságban.