2018. július 14., szombat

A SIMICSKA-BIRODALOM KIVÉREZTETÉSE

ÁTLÁTSZÓ / MÉRTÉK BLOG
Szerző: MÉRTÉKBLOG
2018.07.12.


Az idei év legnagyobb fejleménye a médiapiacon egyértelműen Simicska Lajos médiaportfóliójának szétesése. A Magyar Nemzet és a Lánchíd Rádió bezárása, a Heti Válasz nyomtatott kiadásának megszüntetése és a portfólió maradékának értékesítése tovább csökkentette a média sokszínűségét Magyarországon. A hír- és közéleti piac fontos szereplői tűntek el vagy kerültek új, vélhetően kormányközeli tulajdonba. Urbán Ágnes írása.

A Simicska-féle médiabirodalom felbomlása minimum két szinten értelmezhető. Az egyik a politikai szint, hiszen Simicska Lajos és Orbán Viktor 2015. februári konfliktusa óta sokan azt várták, hogy a választások előtt Simicska nyilvánosságra hoz olyan információkat, amelyek jelentősen csökkentik a miniszterelnök népszerűségét. Ma már tudjuk, hogy ez az ún. atombomba elmaradt, Simicska nem tudott, vagy nem akart semmi olyasmit megosztani a nyilvánossággal, amely alapjaiban rajzolta volna át Magyarország politikai térképét. Hogy pontosan miért is alakult ez így, annak megfejtését politikai elemzőkre bízom, mindenesetre az már egyértelműen kiderült, hogy Simicska Lajossal nem érdemes számolni a magyar politikai térben.

Ennél érdekesebb azonban, hogy üzleti szempontból mi vezethetett a médiaportfólió felszámolásához. Korábban már többször írtunk arról, hogy az állami reklámköltés milyen látványosan torzítja a magyar piacot, és ennek Simicska Lajos cégei egyértelmű kedvezményezettjei voltak 2010 és 2014 között (az állami reklámköltésről készült adatvizualizáció itt látható). Érdemes megnézni, hogy hogy alakultak Simicska Lajos médiavállalatainak pénzügyi eredménye, miután 2015 februárjában kiéleződött a konfliktus Orbán Viktor és Simicska között.

A HírTV hírcsatorna és a Magyar Nemzet napilap árbevétele harmadára zuhant három év alatt, a kizárólag hirdetésekből élő Lánchíd Rádió pedig 2014-es árbevételének csak 5%-t tudta megőrizni 2017-re, mindössze 26 millió forint árbevételt ért el tavaly. A Heti Válasz árbevétele közel a felére csökkent 2014 és 2017 között, és sokkal magasabb értékről indulva, de lényegében ezt történt a Publimont plakátcéggel is...

ELÍTÉLT FUTBALLMAFFIÓZÓK KÖRÉVEL ÜZLETEL HORVÁTORSZÁGBAN MÉSZÁROS LŐRINC

MÉRCE
Szerző: BOGATIN BENCE
2018.07.14.


Horvátországban elítélt bűnözők körével fűzi egyre szorosabbra kapcsolatait futballérdekeltségein keresztül Mészáros Lőrinc. A közelmúltban Orbán Viktor társaságát is többször élvező Zdravko Mamićról, a horvát focimaffia fejéről és bizalmasairól írt részletesen szombati cikkében az Átlátszó, amelyből többek között az is kiderül, hogyan tartotta markában a délszláv ország oligarchája a labdarúgáson keresztül a politikai elit egy részét, és miképpen kapcsolódik tevékenysége a magyar nemzeti nagytőkéhez.

A magyar miniszterelnökkel és a volt felcsúti polgármesterrel nagyjából azóta szerepelnek egy mondatban a horvát labdarúgást behálózó érdekkör tagjai, amióta 2015 novemberében Orbán Viktor a Horvát Labdarúgó Szövetség (HNS) prominens képviselőivel, Zdravko Mamićcsal és Davor Davor Šukerrel együtt tekintette meg Budapesten a Magyarország-Norvégia Eb-selejtező visszavágóját.

Nem telt el két hónap sem, és Mészáros Lőrinc bevásárolta magát az észak-horvátországi Eszék futballcsapatába, az Osijekbe. A volt felcsúti polgármester tulajdonostársa pedig az az Ivan Mestrović lett, aki az Orbán Viktorral fényképezkedő akkori HNS-alelnök Mamićcsal ápolt különösen jó viszonyt.

Amióta Mészáros Lőrinc érdekeltséget vásárolt Eszéken, a helyi magyar – egyébként mindössze 0,91 százaléknyi – kisebbség érdekeire hivatkozva a horvát város futballinfrastruktúrájába is ömlenek a magyar adóforintok: a helyi csapat stadionja és futballakadémiája mellett egy eszéki nemzeti stadion felépítésére is bejelentkezett a helyi futballklub.

A magyar és a horvát oligarchia összefonódása bizonyára nem jöhetett volna létre a már említett Mamić közreműködése nélkül, aki a horvát futball, majd politika mindenható ura lett az elmúlt évtizedekben. Mamićot azonban idén júniusban első fokon hat és fél év börtönbüntetésre ítélte az eszéki bíróság. Kegyvesztetté válása előtt ő volt a horvát klubcsapatok körüli privatizációs botrányok és korrupciós praktikák központi figurája, tavalyig azonban érintetlen maradt, miután kapcsolatrendszere a bírói testület tagjain keresztül a politika legfelsőbb köréig, a jelenlegi kormánypártig és a köztársasági elnökig is elért...

MELYIK POLITIKUS NYERTE A VÉBÉT?

MÉRCE
Szerző: BOGATIN BENCE
2018.07.14.


Bár hajlamosak vagyunk pusztán sporteseményként, esetleg turistalátványosságként gondolni a labdarúgó-világbajnokságra, egyúttal egy óriási reklámfelületről is beszélünk, ami rövid úton politikai kampányfelületté, diplomáciai csodafegyverré is változhat, ezt pedig számos alkalommal meg is tette az elmúlt hetekben. Az átpolitizáltság változó mértékben és formában ugyan, de története kezdete óta sajátja volt a focivébéknek, ahogyan nem egyszer alaposan bele is rondított a gyönyörű játékba. Összeszedtük, hogy mely prominens vezetők tenyereltek rá leginkább a vébék nyilvánosságára, és voltak hatással akár a pályán zajló történésekre is.

Orosz sikerek

Ha arra a kérdésre keressük a választ, hogy melyik politikus profitált a legtöbbet a 2018-as globális futballfesztiválból, akkor mindenek előtt azt kell leszögezni, hogy mire ebben a versenyben a többiek a vébé rajtjánál felsorakoztak, Vlagyimir Putyin orosz elnök már a célvonalon túlról integetett mosolyogva. Korábban is írtunk arról, hogy a nyugattal ápolt viszonyát többek között a Krím 2014-es annektálása óta kifésülni próbáló vezető már a rendezés jogának elnyerésével eleve elvitte a jackpotot: ilyen mérvű világesemény rendezésénél keresve sem kínálkozik jobb alkalom az ország arculatának fényezésére és a közvélemény tematizálására. Magát az eseményt már nem is volt elemi érdeke szerepléseivel kisajátítani, főleg belpolitikai szempontból nem, miután egy, a demokratikus külsőségekre amúgy sem sokat adó választási procedúrát követően tavasszal negyedszer is beiktatták elnöknek...

A KÍNAI NÉPNEK JÓLÉTET ÍGÉRTEK, A JÓLÉT PEDIG AZ, AMIT A SZEX ÉS NEW YORKBAN LÁTNI

QUBIT
Szerző: HOLCH GÁBOR
2018.07.14.


Az úgy kezdődött, hogy a másik visszaütött, hangoztatja mind az USA, mind pedig Kína a két gazdasági nagyhatalom között kerekedő kereskedelmi háborúról. Az első lövéseket a nemzetközi sajtó szerint a napokban adták le, bár a vietnámi háborúban új fejezetet nyitó tonkini incidenshez hasonlóan itt sem tudjuk, hogy ki, mikor, miért, mekkorát és egyáltalán. Viszont annyi biztos, hogy ha a nemzetközi helyzet tovább fokozódik, Bud Spencer filmet megszégyenítő pofozkodásra készülhet a nagyközönség, bútorborogatással, meg minden. Kérdés, hogy ki játssza majd az olasz vízilabdázó szerepét, és ki köt ki a bárpult mögött hülyére pofozva, cakkosra tört fél virágcseréppel a fején?

Jól értesült elemzők szerint Kínának nem eshet baja, hiszen a Párt mindent kézben tart. Mások épp ellenkezőleg vélekednek: az ázsiai óriás rendkívül ingoványos talajon áll, mert a hatalom mindent egy kézben tart.

Tizenhat éve, 2002-ben érkeztem Kínába, ahol azóta élek, először egy kisvárosban, utána Pekingben, majd Sanghajban: 2005-ben csináltam meg a saját cégemet, és azóta nagy európai multiknak végzek interkulturális vezetési tanácsadói munkákat. Érkezésem után hamarosan nyilvánvalóvá vált, hogy a Rendszer itt teljesen máshogy működik, mint egykor otthon. A komcsi Kínában van amerikai barna kóla (dobozos!), farmergatya, még Casio óra is, viszont a kínai Hofi Gézát, ha volna, rövid úton után eltávolítaná a karhatalom a Mikroszkóp színpad helyi megfelelőjéről. Másképpen: a hardver (a gazdasági valóság) és a szoftver (a társadalmi környezet) is más, mint az egykori legvidámabb barakkban. De bírja-e a napjainkban kibontakozó kereskedelmi háborút a Kínai Kommunista Párt által évtizedek óta nagy gonddal épített masina?
...

A FIDESZ KÖZÖLTE: NINCS NAPIRENDEN A KÉPVISELŐK BÉREMELÉSE, MAJD MEGEMELTÉK A BÉREKET

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: Mr Flynn Rider
2018.07.14. 


A Fidesz sajtóközleménye pár hónapja, a választások előtt gondosan cáfolta, hogy a képviselők több pénzt kapnának, aztán láss csodát, mégis kaptak. De nem ez az egyetlen gusztustalan húzás a történetben. 

Áprilisban, még a választások környékén kiadott a Fidesz egy sajtóközleményt „a képviselői bérek sajtóban megjelent változásairól”.

Ebben ezt írták:

"Az országgyűlési képviselők illetményének összegét az Országgyűlésről szóló törvény szabályozza. A jogszabály arról rendelkezik, hogy a képviselők fizetése a közigazgatási alapilletményhez kötött, megegyezik a helyettes államtitkárokéval. E szabályok szerint fizetésemelés csak akkor lehetséges, ha mindenkinek nő a közigazgatásban az alapilletménye. Képviselői béremelésre vonatkozó javaslat az Országgyűlés napirendjén nincs
."

A közlemény itt található a Fidesz honlapján.

Akkor a fizetésemelés nem is volt az országgyűlés napirendjén, a közlemény – cinikus módon – nem is állította, hogy a továbbiakban nem is lesz. Úgyhogy három hónappal azután, hogy a Fidesz cáfolta a képviselői fizetésemelést, mégis napirendre vették és gyorsan meg is szavazták a törvényhozási bizottságban. Ráadásul nem is keveset kapnak a honatyák és -anyák: a javaslat szerint évente növekedhetnének a tiszteletdíjak, hiszen azokat az előző évi átlagbér (jelenleg bruttó 316 ezer forint) háromszorosában határozná meg az országgyűlési törvény. 

Akárhogy is nézzük, a Fidesz ezzel – ismét – belehazudott a választói szemébe.

A helyzetet azonban több más tényező még tovább fokozza:

A KEMÉNYKEDÉS NEM HASZNÁL, CSAK ALÁMERÜLNEK ÉS ELVESZTIK A TÚLÉLÉS ESÉLYÉT

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: BATKA ZOLTÁN
2018.07.14.


Az utcán élők problémáit nem oldja meg, így csak vegzálására lesz alkalmas a közterület életmódszerű használatát tiltó új törvény. Több férőhely kellene a szállókon, fizetett szállás vagy éppen albérlet, de a kormánypártok erre nem gondolnak.

- A hetvenes években az akkori hatalom a hippinek becézett csöveseket kergette, az is teljesen eredménytelen volt - hozta fel az egykori fiatalságából vett példát Scheider Lajos Miklós, volt taxisofőr, aki évek óta szállókon él hajléktalanként. - Anno akit elkaptak és levágták a haját, az nemsokára újra a téren volt és visszanövesztette a sörényt - mondta. Szerinte ugyanilyen értelmetlen az, ami a mostani hatalom művel hajléktalanügyben: aki nem akar bemenni a szállóra, az akkor sem fog, ha éppen börtönnel fenyegetik.

Márpedig úgy tűnik, a kormány egy évvel az önkormányzati választások előtt mindent megtesz, hogy – feltehetően felmérések alapján, engedve a közhangulatnak – látványosan vegzálja az utcára kényszerülőket. Nemrég a Fidesz egyik leggazdagabb képviselőjének, Bajkai Istvánnak a javaslatára vésték az alkotmányba az életvitelszerű közterületen tartózkodás tilalmát, csütörtökön pedig a parlament törvényhozási bizottságban elfogadták a szabálysértési törvény módosító-javaslatait is. Ennek alapján a rendőröknek kötelessége lesz szabálysértési eljárást indítani „a közterületeken élők” ellen. Akit az utcán találnak és nem akar hajléktalanszállóra menni, azt figyelmeztetik, és erről jegyzőkönyvet vesznek fel. A hatóságok listát is vezetnek majd: ha 90 nap alatt összejön három figyelmeztetés, akkor a negyedik alkalommal már szabálysértési eljárás indul, a hajléktalant pedig közmunkára kötelezik, vagy le kell, hogy ülje a büntetését.

- És a börtönből hova megy? Ide vissza a térre - mondják a Blaha Lujza téren, ahol a hajléktalanok elmondásából kiderül: hazugságnak tartják, amit a kormánypárt harsog, miszerint bőven lenne hely a hajléktalanszállókon. Azok ugyanis - álláspontjuk szerint - dugig vannak. A Blahán éjszakázók elmeséltek egy március környéki razziát, amikor nagy dérrel-dúrral megjelentek a téren azzal, hogy mindenkinek be kell mennie a szállóra. Majd némi telefonálgatás után kiderült, hogy sehol sem volt hely. „Végül a rendőrök kértek bocsánatot amiért felébresztettek” - mondta egy hajléktalan, mintegy illusztrálásául annak amit több helyen is hallottunk és láttunk: az utcai rendőrök nagyon is tisztában vannak a realitásokkal, így legtöbbször emberségesen járnak el...

A HATALOM SEGGÉBŐL NEM LEHET LÁZADNI. VAGY HA IGEN, ABBÓL KÖZRÖHEJ LESZ

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2018.07.14.


Volt itt mostanság ez a kacagtatóan tragikus (vagy fordítva) kijelentése a drága miniszterelnök úrnak, ami úgy szólt – nem így szólt, de ez volt az értelme -, hogy ha már penetránsan, borzalmasan, katasztrófálisan és szégyenletesen szar a magyar foci, kapaszkodjunk fel a horvátok sikerére. Mert mégiscsak a barátaink (kivéve, amikor Torporzékolásügyi Péternek elgurulnak a gyógyszerei és elküldi őket melegebb éghajlatokra), pláne a szomszédaink, meg hát Magyarország mégiscsak és mindig is a Duna-menti futballkultúra része volt, (jó egészséget Mészáros Lölőnek és a magyar közpénzből épülő horvátországi fociakadémiájának) nem beszélve arról, hogy éppen ezért ez mégiscsak a mi kutyánk kölyke. Le van fosva, hogy egyébiránt meg sem közelítjük azt a szintet, amire a horvátok képesek.

Nem szeretném rágni a gittet és a gumicsontot, mert ez már megint a szereptévesztett, önkritikátlan dühöngésnek az a szintje, amire nincs mit lépni. Se a lóval, se a királynővel, se a sötét paraszttal. Ellenben ha már a kultúra szót ebben a kontextusban is sikerült előrángatni a sufniból, feltétlenül érdemes kitágítani a perspektívát. Kultúrharcolnak az elvtársak, és ez egy árnyalattal súlyosabb kérdés annál, mint hogy ha önerőből szar a focink, akkor tekintsük sajátunknak a másokét. Szóval előrángatták a NER-sifonérból Schmidt Mária egyik leglegebb fegyverhordozóját, a Békés Márton nevű ürgét, aki harcos kiáltvánnyal állt elő pontosan hete, amire aztán néhány nap múlva rátett egy lapáttal.

Már érintettük a kérdést, de foglaljuk össze újra, mit állít a költő:
- ki kell dobni az ásatag múltat képviselő, jórészt urbánus és liberális szerzőket a kukába;
- a vállaltan populista, jobboldali, nemzeti közegnek meg kell szabadulnia az olyan sablonoktól, hogy például Esterházy a jó író, Jancsó a jó filmrendező;
- használni kell a korábban a baloldali-liberális oldal által gyarmatosított művelődési intézményeket (az MTA-t, az egyetemeket, színházakat, valamint a könyvkiadást, a zenei életet és a galériákat);
- a politikai kétharmadhoz igazítva kell végrehajtani a kulturális korszakváltást, amire nyolc év teljhatalom is kevésnek bizonyult;
- a kulturális sikerek új mércéit kell kijelölni, mégpedig a társadalom szélesebb köreit elérő népibb, plebejusabb értékek alapján,
- vagyis be kell lakni az új kulturális miliőt, ugyanis a látszat az, hogy az elmúlt évtizedekben az „urbánus” írók jutottak tovább, és nem a népiek, pedig ma konzervatívnak, népinek, nemzetinek lenni nem csak, hogy szexi és menő, de forradalmi is.

Ha csak annyit tudnánk erről a bizonyos Békés nevű emberről, hogy a történelemtudományok doktoraként, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatójaként foggal-körömmel és kilógó nyelvvel, bólogatva szolgálja Schmidt Terror Máriát és valósághajlító, történelemhamisító, múltgyalázó, kegyeletsértő ámokfutását (Dózsa-Pruck ügy), az is bőven elég lenne az elborzadáshoz.

Amit ez a nyolcadrangú NER-katona a szájával mond és a kezével leír végtelenül egyszerű és tökéletesen rímel (még ha a másik irányból is) a félművelt, elvetélt kocafocista futballkultúráról szóló eszmefuttatására. Önellentmondásos? Tudathasadásos? Perverz? Nem baj. A lényeg: ha szarok vagyunk, tehetségtelenek vagyunk, sikertelenek vagyunk, mondjuk azt, hogy éppen ez a menő. Az egyik az orbáni futballkultúrás halandzsa: kapaszkodjunk fel mások sikereire. A másik a Békés-féle stratégia: mondjuk azt, hogy amazok a sikereik dacára is megbuktak, eljárt felettük az idő; ha minden létező mérce szerint szánalmasan senkik vagyunk, semmilyen mérhető teljesítményt nem bírunk felmutatni, találjunk ki új mércéket saját magunk számára, és máris megváltozik minden. Figyeljék csak:...

EZ A PANCSERSÉG TOBZÓDÁSA: HA ORBÁN VIKTOR TARTALÉKOST AKAR, AKKOR LESZ TARTALÉKOS BÁRMI ÁRON

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ÁTLÁTSZÓ
2018.07.13.


Kovács Gyula nyugállományú katonatiszt több cikket írt az Átlátszónak a magyar honvédség helyzetéről, legutóbb például a 2019. évi költségvetés témához tartozó fejezetét vesézte ki. A szakértő most azt fejtette ki, hogy miként lehetne a haderőnek profi tartalékosokat kiállítania.

Éppen húsz évvel ezelőtt, 1998-ban merült fel a Magyar Honvédség hosszú távú átalakításáról folytatott hat párti egyeztető tárgyalásokon a FIDESZ javaslatára, hogy „meg kell vizsgálni a területvédelmi erők átalakításának, a nemzetőrség fokozatos létrehozásának szervezeti, anyagi, technikai lehetőségeit, feltételeit”.

Már az indulás is hibás volt, hiszen a Magyar Honvédség alárendeltségében levő „területvédelmi” ezredeket valójában hátországvédelmi funkcióra szervezték. Feladatuk volt a különböző okoknál fontosnak minősített objektumok őrzése, az ellenséges csapások következményeinek felmérése, illetve az azok felszámolásában való részvétel.

Ám ezek a csapatok nem alkalmasak harci műveletek végrehajtására, az ellenség erőinek harcban történő megsemmisítésére, ezért hibás a „területvédelmi” elnevezés. Ilyen feladatuk a rendszerváltás után sebtében megalakított honvédelmi dandároknak lett volna, de azokat a létrehozásuk után nem sokkal felszámolták.

Simicskó István 2000. szeptember 8-i dátumú országgyűlési határozati javaslata „önálló fegyveres erőként” kívánta létrehozni a Nemzetőrséget. Simicskó gondolatait az Új Honvédségi Szemle 2001/1. számában is lehetett olvasni „Kérdések a Nemzetőrségről” címmel:
- A Nemzetőrség önálló fegyveres erő.
- Megalakulásakor önkéntes és sorozott állományból állna.
- Három hónapos kiképzés a teljes hadra fogható férfilakosság körében.
- A tisztán professzionális haderő mellett létre kell hozni egy többfunkciós territoriális elven szervezett haderőt.
- Technikai sportok támogatása.
- Csak az teljesíthetne közszolgálatot, aki volt katona vagy nemzetőr.
- A volt katonai objektumok képeznék a Nemzetőrség csíráját.

Azonban a Simicskó-féle koncepció teljesen kidolgozatlan volt, és a tömeg-hadsereg visszalopásának trójai falova lett volna.

A fentiekkel párhuzamosan egy másik szál is gombolyodott, de inkább gabalyodott. Lehet, sokan elfelejtették már, de még 1992-ben egy Kajtár nevű vehemens úr az egyesülési törvény alapján létrehozta az erősen vallásos és szerintem szélsőjobb politikai orientációjú Nemzetőr Szövetséget. A nagy szervezőnek azonban különféle anyagi jellegű differenciák miatt távoznia kellett az országos szervezet éléről.

Nevét azért sikerült beírni a történelembe, hiszen 2001 szeptemberében például a Baranya megyei szervezők az 1992-es Kajtár-féle alapító okirat, alapszabály alapján folytattak élénk toborzást. Az egyesületi törvény alapján létrejött szervezet alapszabályában a cégbíróság nem kifogásolt ilyen elemeket a bejegyzéskor:

Ha a nemzetőr háborúban elárulja a Nemzetőrség ügyét, főbe lövendő.”

Ezen civil Nemzetőr szervezetek 2001. január 1-jétől valamilyen titkos forrásból jelentős anyagi támogatáshoz jutottak, tevékenységük felélénkült. Megbízható „nemzeti keresztény” urak minden előzmény nélkül a Nemzetőrség ezredeseivé, tábornokaivá avanzsálódtak. Megyénként és kerületenként 1-2 „ezredes” látott hozzá az elhalt vagy halódó szervezetek felélénkítéséhez.

Az általam ismert ezredesek sorkatonai szolgálatot vagy még azt sem tudnak felmutatni, ha rákérdeztem az előző katonai pályájukra. Érthetetlen számomra, hogy az egyesületi törvény alapján létrejött szervezet hogyan használhat a fegyveres erők és testületek részére rendszeresített rendfokozatokat. Amikor egy Nemzetőrséggel foglalkozó konferencián az újságírók rákérdeztek a Nemzetőr Szövetség és a tervezett Nemzetőrség közötti viszonyra Simicskó kitérő választ adott...

SZÁMVETÉS - A SZÁMOK ELVETÉSE

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: PETSCHNIG MÁRIA ZITA
2018.07.13.



Már megint egy korai költségvetés, a 2019-re szóló. 2015-ben kaptak rá Orbánék arra, hogy a következő évi költségvetést nem ősszel mutatják be a parlamentnek, hanem tavasszal. A váltást azzal indokolták, hogy így a gazdaság szereplői jó időben informálódni tudnak a kormány gazdaságpolitikájáról, és jobban fel tudnak készülni a változásokra. Ez az egyébként az unió által is szorgalmazott elvárás a magyar gyakorlatban rendre gellert kapott. Mivel a már elfogadott költségvetést követően a kormány ötletelései nyomán minden évben olyan döntések születtek – és ennek a rendeleti kormányzás is alájátszott –, amelyek jelentősen felülírták az elfogadottakat. Az extra beavatkozásokat az is lehetővé tette, hogy az előirányzatokat nem a reálisan várható adatokra, hanem az előző évi tervszámokra építették. Ennek következtében a 2019. évi költségvetés a 2018‑as, a 2018. évi a 2017-es, a 2017. évi a 2016-os, a 2016. évi pedig a 2015-ös előirányzatai­ra hagyatkozott. Miközben ez a görgetett tervezés folyt, a tervezett és a tényleges folyamatok minden évben eltértek egymástól. Kedvezményezte a bevételeket, ha a vártnál jobban alakult a gazdaság növekedése, s 2015-től jobbára ez volt a jellemző. Ennek köszönhetően keletkeztek azok a több százmilliárd forintos többletek, amelyeket a kormány tetszése szerint – a parlament felhatalmazása nélkül is – eloszthatott. Példáját láttuk ennek 2016 és 2017 végén is, amikor az egyes célcsoportok eredeti költségvetési keretüknél jóval több forráshoz tudtak hozzájutni.

A negyedik éve tervszámokra épülő költségvetés a valóság által felülírt buborékot görget, amit a kormánydöntések időnként kiszúrnak. Azt is mondhatjuk, hogy a körülmények szerencsés együttállásának köszönhetően a magyar költségvetési politikában évek óta halmozódó többletek gördülnek tovább, s lesznek a politikailag irányított fiskális politika játékterévé. Következésképpen a korai költségvetéskészítés körülményeink közt nem javította a gazdasági folyamatok kiszámíthatóságát, hanem még inkább átláthatatlanná és követhetetlenné tette azokat. Hozama, az újraosztható források többlete csak a NER politikáját erősítette. Nem véletlen, hogy a költségvetések átláthatóságát vizsgáló nemzetközi kutatás nemrég az utolsó előtti helyre sorolta – a harmadik országok körébe kerülve – a magyar gyakorlatot. A transzparencián a költségvetés parlamenti vitája – idővel ez is súlyát veszítette – sem tud javítani...



MÉDIANAPLÓ: A MAGYAR HANG TÚLÉLI-E AZ ELSŐ NEGYEDÉVET

MÉDIANAPLÓ
Szerző: ZÖLDI LÁSZLÓ
2018.07.14.


Annak idején előfizettem a liberális Magyar Hírlapra. 2005-ben Széles Gábor megvette a patinás újságot, és bennragadt vagy ötezer forintom. 2016. október 8-án megszűnt a Népszabadság, és a kiadóhivatal azóta is küldi vissza a bennragadt előfizetési díjat. Járattam a Magyar Nemzet hétvégi mellékletét, a patinás konzervatív (polgári) újság idén áprilisi megszüntetése után azonban bennragadt néhány ezer forintom. Úgy rémlik, a kiadóhivatalok nem sietnek kárpótolni a hoppon maradt előfizetőket.

Ezzel magyarázható, hogy amidőn az országgyűlési választás után a Magyar Nemzet volt munkatársai összeálltak, és megalapították a Magyar Hang című hetilapot, a rokonszenvem az övék lett ugyan, ám óvatosságból már nem fizettem elő a cikkeikre. Inkább a megjelenés napjára, péntekre időzítettem a bevásárlást, és a Spar piros műanyag kosarában helyeztem el a Pozsonyban kinyomtatott újságot. Az eddigi kilencből hét szám itt tornyosul mellettem, a polcon, de a nyolcadikat sehol sem találtam. A Sparban nem kapták meg, a Lidlben soha nem is látták, mert szinte kizárólag női lapokat és műsorújságokat árulnak, a közeli aluljáróban pedig elfogyott. Ma reggel együtt kávéztam a szomszédos éjjel-nappal vegyesboltot olvasnivalóval ellátó hölggyel, aki azt mesélte, hogy tegnap egyetlen példányt hozott a Magyar Hang kilencedik számából, ám ahogy elnézi az üres újságtartót, el is kelt.

Amit azért nem csodálok, mert hajnalban olvastam a hetilap egyik cikkét a világhálón. Lukács Csaba azt fejtegette, hogy az előfizetők tizenöt százaléka doktor. A kesernyés hangulatú élménybeszámolóból kiderült, hogy országszerte ötezren adnak érte pénzt, ráadásul kétezer előfizetőjük is van. A munkatársak negyven négyzetméternyi lakásban dolgoznak, a három számítógépre összedobták a pénzt, és a bevételekből minimálbért kapnak. Hm. Talán az egyedi lapszámok bizonytalan beszerzéséről mégis át kéne térni az előfizetésre - biztatom magam. Csakhogy a kilencvenes évek elején kétszer is jártam hasonló cipőben.

A német újságélmények közül a Der Spiegel, majd a Die Zeit magyar változatát terveztem meg, ahogy a megrendelők kérték: a „lebutított” (nem doktoroknak szánt) módosulatot. Akkor tanultam meg, hogy nem árt kivárni az első negyedévet, és ha az újság túléli a sorsdöntő három hónapot, érdemes megbízhatóbb kapcsolatot teremteni a kiadóhivatallal. A döntésig már csak négy számot kell megszerezni a Magyar Hangból.

A NACIONALISTA SZAKSZERVEZETIS

JÓREGGELT EURÓPA BLOG
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2018.07.13.


Hááát. Nem is tudom. A minap írtam néhány mondatot a tanárok, az iskolarendszer esélyeiről. Most olvastam egy interjút a PDSZ (Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete) elnökével.
Négy évig fidesztag volt, és nem tartja szitokszónak a nacionalizmust.
Így nem lesz könnyű.
Történelem tanár volt, és minden évben elvitte az osztályát Erdélybe. Mert a gyerekeknek meg kell mutatni a székelyeket és a Felvidéket.
Ajjaj. Ezt az embert tetszett választani? Vagy kinevezték? Ez képviseli a tanárokat? Szervezi őket szak? Megkérdezte valaki, hogy miért kell a gyerekeket Erdélybe vinni? Mert a székelyek az igazi magyarok? Akiket itt látnak Magyarországon, azok annyira azért nem magyarok? Vagy azért, hogy tudják, ott is vannak magyarok? Amerikában is vannak. Angliában is vannak, Németországban is, közel egymillióan mentek el innen, amióta a fidesz kormányoz. 2006-ban, amikor ennek az elnöknek múlhatatlanul szükséges volt belelépni a fideszbe, mert annyira nem tetszett neki a rendszer, már akkor is a fidesz kormányzott. Mi tartott négy évig, amíg végre rá tetszett jönnie az elnök úrnak, hogy valami a fideszben sem tökéletes?
Még egyszer megkérdezem, miért kell a gyerekeket Erdélybe vinni? Hogy lássák, mekkora volt Magyarország? Hogy lássák, mekkora lehetne, ha visszacsatolnák? Mit jelent az elnök úr számára az a nacionalizmus, amit ő nem tart szitokszónak? Hogy Erdély Romániában van ugyan, de az ott élők magyarok? És? Jobbak, szebbek, okosabbak, mint a románok? És ha nem - mert az elnök úr nyilvánosan bizonyára nem ismerné be, hogy ő különbnek tartja a magyarokat mindenkinél -, akkor miért fontos az, hogy Romániában élnek ugyan, de magyarok? Miért arra kell nevelni (brrr) a gyerekeket, hogy szeressék Magyarországot és a magyar kultúrát és a magyarokat? Attól ők jobbak lesznek, szebbek, okosabbak? Különbek mindenkinél?
...

BÁJOS, AMIKOR PETIKE ÚGY TESZ, MINTHA. PEDIG DEHOGY

KOLOZSVÁRI SZALONNA 
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2018.07.14. 


Verőfényes szép jóreggelt kívánok! Kissé aggódom. Ugyanis bár a szeptemberi hivatalos találkozó időpontja még messze van, Vlagyimir Putyin holnap, az oroszországi futball-világbajnokság moszkvai döntőjének napján személyesen tárgyalni akar Orbán Viktorral. Arról fogalmam sincs, hogy azért fogja drága Vlagyimirovics megrángatni a felcsúti zseni fülét, mert a NATO-csúcs ideje alatt adott interjúban keleti veszélyként azonosította Oroszországot, vagy sem nem. De így belegondolva, simán elképzelhető. Szerintem van az állandó pávatáncnak egy ilyen szar tulajdonsága, hogy néha az ember kiesik a szerepéből, és elszólja magát. Ezzel együtt nem hiszem, hogy komoly bántódása eshet Viktorovnak, a 12 milliárd eurós paksi bővítés – amiből 10 milliárd euró az orosz hitel – még Putyin elvtásrsnak sem teljesen jelentéktelen üzlet. De azért mégis, Viktor, veszélynek minősíteni Oroszországot? Hát ebben egyeztünk meg?

Közben Szijjártót New Yorkba szólította a kötelesség, ahonnan a megszokott színvonalú hőbörgés útján adott életjelet magáról. Nem tudom, telefonált az MTI-nek, vagy a szorgos munkatárs ott lihegett a nyomában, azt bírta mondani ő, hogy mivel az ENSZ globális migrációs csomagja kötelező lesz a tagállamokra, Magyarországnak ki kell lépnie az elfogadás folyamatából, világossá téve, hogy semmilyen módon nem tartja önmagára nézve irányadónak a csomag egyetlen intézkedését, iránymutatását sem. Szerintem is ez a biztos. Ez az agresszív, a merjünk nagyok lenni szalaggal átkötött büdöstaplóság. Az ENSZ-nek elment az esze, meg ránk akarják erőszakolni, meg akarják mondani, meg ez ugyanaz, mint a kvótásdi, amiről először azt mondták, hogy önkéntes, aztán mégis kötelező lett. Én mondjuk változatlanul nem tudok arról, hogy kötelező kvótákat erőltetne az Unió, de már meg sem próbálom a hazugságokat kiválogatni Szijjártó soros toporzékolásából. A legviccesebb ez a rész az egész ökölbe szorult vinnyogásból:

szerdán arra tesz előterjesztést az Orbán-kormánynak, hogy Magyarország lépjen ki a globális migrációs csomag elfogadásának folyamatából, és tegye világossá, hogy semmilyen módon nem tartja önmagára nézve irányadónak a csomag egyetlen intézkedését vagy iránymutatását sem...

Szerintem kurvára nem kéne megvárni a szerdát egyrészt, másrészt meg bájos, amikor Petike úgy tesz, mintha neki lenne bármilyen önálló döntési joga, mintha ő nem csak egyszerűen Orbán Viktor vinnyogó hangja lenne. Nem baj, én meghagyom ebben a hitében. Lépjenek is ki mindenhonnan, az ENSZ kretén, az Európai Ügyészség egy faszság, az EU döglődik, ki kell lépni mindenhonnan, vagy oda se kell menni és jó lesz. Megoldunk mindent a szögesdróton belülről. A zsetont azért küldjék!

GYARMATI ANDREA: ÉS AKKOR KELLER GYUSZI BÁCSI LEHÍVOTT A KÖLCSEY TANÁRIÁJÁBA

24.HU - POSZT ITT
Szerző: GYARMATI ANDREA
2018.07.14.


Látszólagos szigorúsága mögött akkora szíve volt, mint keveseknek.

Életem első huszonegy évét, sőt, a születésemet megelőző időszakot is különleges egységben számlálta az én családom: nem évekkel, hanem olimpiákkal mértük a múló időt. Az „olimpia előtt”, valamint az „olimpia után” olyan kifejezések voltak, melyekről mindenki tudta nálunk, hogy épp melyik játékokról van szó. Persze nyilván zenészcsaládokban és színészgyereknél is akadnak furcsaságok.

Szóval 1968-ban olimpiát rendeztek Mexikóban, a tizenkilencedik játékokat, nyár végén, ősz elején. Tizennégy éves voltam, és a csapat legfiatalabb tagja, hogy úgy mondjam, jó hinterlanddal. Vagyis azon kívül, hogy nyilván odafigyeltek rám, mint a legkisebbre, a csapat jelentős része vagy együtt volt már előzőleg a szüleimmel egy másik olimpián, vagy legalább ismerték a felmenőimet, ezért sokan úgy érezték,vigyázni kell erre a kicsi lányra.Na, egy szó, mint száz, jó dolgom volt a csapatban.

Hosszú ideig, hat hétig tartózkodtunk Mexikóban, akklimatizálódni kellett a versenyek előtt a rendkívüli tengerszint feletti magassághoz. Jóval tanévkezdés után tértünk haza, a többiek, az új osztálytársaim már bő négy hete jártak iskolába, amikor megérkeztem. Ráadásul nem is akármelyik tanév indult számomra: ekkor kezdtem a középiskolát, mégpedig a Kölcsey gimnázium angol tagozatos osztályában.

Könnyen és gyorsan kötök barátságot, de rendesen szorongtam az első napom miatt. Szerencsére kedvesen fogadtak, segítőkészek voltak, és ez végigkísérte az együtt töltött gimnáziumi éveket. Sőt, ma is, bőven túl a fiatalságunkon közeli baráti viszonyban vagyok sokakkal.

Ők már elég rendesen haladtak a tananyaggal, nekem meg nyilván fel kellett kötni a felkötnivalót, hogy behozzam a lemaradást. Az olimpia után pihenőt kaptam a sportban, tehát lehetett gyorsan pótolni.

A sportolás feltétele a családomban a jó bizonyítvány volt, fel sem vetődött, hogy lóghatnék, nem is igen éreztem rá késztetést. Szívesen tanultam, érdekelt, ha nem is minden tantárgy, de a zöm igen.

Keller Gyuszi bácsi, az iskola felejthetetlen igazgatóhelyettese földrajzot tanított nekünk. Imádtuk testületileg együtt és külön-külön is. Volt miért.

Látszólagos szigorúsága mögött akkora szíve volt, mint keveseknek, szerette, amit csinál, a tanulóifjúság jó irányba terelése meg szerintem külön örömet okozott neki. Remek tanár volt, és ma már azt mondom, még annál is remekebb ember.

Második nap, hogy megérkeztem, földrajz óra végén rám nézett, olyan Gyuszi bácsisan a szemüvege fölött, és azt mondta:

– Lejönnél, kérlek, a tanáriba, meg kellene valamit beszélnünk.

Természetesen szaladtam...

MAGYARORSZÁG A POPULISTÁK KÍSÉRLETI LABORATÓRIUMA - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2018.07.14.


- Trump az európai nacionalistákkal szűri össze a levet és nem törődik a következményekkel;

- Netanjahut csak a saját hatalmának megőrzése érdekli, ezért képes összeállni Orbán Viktorral is, noha az antiszemita kampányt folytatott Soros György ellen;
- Gulyás Gergely abban bízik, hogy a Fidesz megerősödve kerül ki jövőre az európai választásokból, ezért neki édes mindegy, hogy távozik Budapestről a Nyílt Társadalom Alapítvány.

FT

A vezércikk arra figyelmeztet, hogy Trump újfajta transzatlanti szövetséget igyekszik tető alá hozni, ezért nacionalistákkal szövetkezik. Nagy lökést adott nekik, amikor a héten kijelentette, hogy a bevándorlás hatása igen kedvezőtlen, megváltoztatja a kultúrát. Ilyenformán nem meglepő, hogy az európai partnerek nyugtalankodnak a Putyinnal tervezett hétfői találkozó miatt. Szó, ami szó, a politikus eheti kirándulása az öreg kontinensen katasztrofális eredményeket hozott. Kifejezetten ellenséges a Nato-val szemben. Kinyilvánította megvetését a szövetségesekkel, azon belül is elsősorban Németországgal szemben, ami egészen példátlan.

Folyamatosan beleavatkozik az európai politikába a nacionalista pártok oldalán, utóbbiak ideológiailag a lelki társának számítanak. Nagy kedvvel tesz keresztbe az olyan, hagyományos középjobb vezetőknek, mint Merkel és May. A migráció ügyében pont az ellenkezőjét hangoztatja, mint a német kancellár vagy a francia elnök. Trumphoz hasonló populisták vannak már hatalmon Olaszországban, Magyarországon, Lengyelországban és Ausztriában. Egyértelmű, hogy az elnök a lázadó politikai erőkkel igyekszik új szövetséget létrehozni az Atlanti-óceán két partján. Csak éppen óvatlanul aláássa a kontinens stabilitását és árt Amerika hosszú távú érdekeinek.

Washington Post

Orbán Viktor jövő heti jeruzsálemi látogatása előtt azt írja az újság, hogy az antiszemitizmus nem zavarja Netanjahut, ha az a szövetségeitől indul ki. Az izraeli kormányfő ezért törleszkedik Orbán Viktorhoz, és ilyen megfontolásokból lép túl a lengyel holokauszt-törvényen. Olyannyira, hogy a múlt hónap végén megállapodást írt alá Varsóval, és a szerződés feloldja a lengyeleket az alól a szerep alól, amelyet a zsidók kiirtásában töltöttek be a 2. világháború végén. De idetartozik az is, amikor a politikus tavaly beszállt a magyar kormánypropagandába Soros György ellen, pedig a kampány csöpögött antiszemitizmustól és idegengyűlölettől. Orbán, aki dicsérte Horthyt, nem csupán zsidóellenes összeesküvés elméleteket terjeszt, politikája egyúttal a melegek és a menekültek ellen is irányul. Utóbbi szöges ellentétben áll a holokauszt tanulságaival, de azzal is, hogy Izrael korábban a térség LGBT-közösségének liberális otthonaként határozta meg magát.

Netanjahu már jó 8 éve hatalmon van, mégis úgy tesz, mintha bármelyik pillanatban megbukhatna. A jelek szerint csakis a saját érdekeit követi, és ebbe belefér az is, hogy szélsőjobbos európai kormányokkal álljon össze. Amikor összeszűri a levet az olyanokkal, mint a magyar és a lengyel kormány, lényegében az izraeli történelem nagy darabjait árulja ki. Cserében a másik fél nem bírálja országát az emberi jogok megsértéséért. És ha Magyarország kulcsfontosságú szövetséges lehet neki, akkor meg lehet feledkezni a nyilvánvalóan antiszemita kirohanásokról Soros ellen. Persze ez nem azt jelenti, hogy a miniszterelnök cionista alapon zsidóellenes volna, de ettől még elősegítheti a zsidók elleni gyűlöletet, a maga javára aknázhatja ki a holokauszt emlékét. Pl. úgy hogy antiszemitizmussal vádolja meg azokat, akik szóvá merik tenni Izrael emberi jogi politikáját. Egyébiránt a holokauszt tanulságai közé az is beletartozik, hogy véget kell vetni az antiszemitizmusnak.

Süddeutsche Zeitung

Magyarország korábban az EU kedvencének számított, ma viszont a populisták kísérleti laboratóriuma. Megtestesíti a jobbról érkező új, európai korszellemet, ami nacionalista, tekintélyelvű és idegenellenes. Gulyás Gergely ugyanakkor azt hangoztatja, hogy a választás erős felhatalmazást adott a Fidesznek, és hogy az ország az utóbbi években a földrész értékeit védelmezi. A hatalom duzzad az erőtől és az önbizalomtól. Ebben közrejátszik, hogy a bezárkózás politikája immár többségbe került az unióban. Orbán irányvonala kisugárzott nem csupán a V4-ekre, hanem Szlovéniára, Ausztriára. Olaszországban is hasonló gondolkodású körök kerültek hatalomra, Bajorországban pedig a CSU évek óta udvarol a magyar vezetőnek. Vagyis Magyarország élcsapatnak érezheti magát a visszaállamosításban.

Aki tudni akarja, ez az út hová vezet, az figyelje meg, hogy mit jelent az orbanizálódás. A jelszavak ugyan viszonylag sűrűn változnak nála, de a lényeg, hogy teljesen át akarja alakítani az országot. Szente Zoltán jogászprofesszor úgy határozza meg a rendszert, hogy bizonyos intézmények még fennmaradtak az egykori liberális demokráciából, de sok alapjogot eltöröltek. És igen fontos, hogy a kormányt már nem lehet leváltani. Erre Orbán szerzői jogot szerzett az unióban, példát Oroszországtól és Törökországtól vette. A hazai sajtót az ő emberei uralják, a hatalmi ágak megosztását felszámolják, a jogállamot aláássák. Szente szerint az uniformizálásban most a tudomány, az igazságszolgáltatás és a civil szféra következik.

Csontos Csaba a Nyílt Társadalom Alapítvány szóvivője úgy fogalmaz, hogy a „Stop, Soros” az utolsó csepp volt a pohárban. Ők augusztus végén testületileg Berlinbe költöznek, mert Magyarország zárt társadalom lett. Elviselhetetlenné vált a politikai és lelki nyomás. Gulyás Gergely úgy reagál az intézmény elköltözésére, hogy „tökmindegy”. Ez egykedvűen hangzik ahhoz képest, amilyen dühvel üldözte a hatalom az utóbbi két évben Soros Györgyöt, mint a nemzet elsőszámú közellenségét. De hát az ellenségképek csereszabatosak. És ha nincs más idehaza, még mindig ott van Brüsszel.

Gulyás inkvizíciónak nevezi az EP által elindított jogállami eljárást, de ez sem izgatja igazán. Abból ugyanis tőkét lehet kovácsolni a belpolitikában, azon kívül a jövő évi Európa-választásokon újra osztják a lapokat. A hatalom közeli sajtó máris a kontinens új erős embereként taglalja Orbán érdemeit. A kabinetminiszter szerint azonban Magyarországnak nincsenek vezetői ambíciói az unióban. De azért a kormányfő már arról beszél, hogy manapság a magyarok jelentik Európa jövőjét.
ITT OLVASHATÓ

AUSZTRÁLIA SÖTÉT OLDALA

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2018.07.14.


A legfrissebb hír szerint több, mint tíz éves mélyponton van a bevándorlás Ausztráliába a kormány szigorúbb hozzáállása miatt. Ennek ellenére sokan vágynak az országba, talán azért, mert messze van, és bizonyos romantikával közelít hozzá az ember, emellett az országimidzs sem utolsó. Ugyanakkor azzal is tisztában van az ember, hogy a valóság a legritkább esetben felel meg az általános képnek. A mai poszt éppen ezért azokról a dolgokról szól, amik nem olyan jók e távoli földrészen.

Bár néhány korábbi poszt alapján szinte reménytelen, azért megpróbálom hangsúlyozni, hogy az alábbiakban szánt szándékkal nem a pozitív dolgok szerepelnek, azokról is akadt már itt bőven írás.

A véleményeket egy olyan threadből vettem át (innen), melynek kifejezetten ez volt a témája. Megpróbáltam sok válaszadóból (akik között akadtak ausztrálok, vagy ott élő, esetleg korábban több évet ott élt külföldiek) a legtipikusabb véleményeket csoportosítva (tehát nem válaszadóként) összeszedni. Ez következik most.

Árak

Ausztrália nem olcsó hely, persze mint oly sok minden, ez is relatív, hiszen a keresetek is viszonylag magasak. Ugyanakkor azt többen írták, hogy a ház- vagy lakásbérlés elég húzós, különösen a nagyvárosok, elsősorban Sydney és Melbourne vonzáskörzetében (magukról a városokról most ne is beszéljünk).

Európából érkezve furcsa lehet, hogy sok olyan dolog, ami nálunk állami finanszírozású, vagy kifejezetten olcsó, azért Ausztráliában elég komoly összegeket kell letenni asztalra – nem meglepő módon az egészségügyet és az oktatást említették többen.

Mivel a fizetések magasak, ezért a szolgáltatások (például a taxi) is sokba kerülnek, és ne lepődjünk meg azon sem, ha az autókért is többet kell fizetni. A friss zöldség-gyümölcs viszonylag jó áron kapható, az éttermek viszont drágák...

TRUMP ÁMOKFUTÁSA

HUPPA
Szerző: SZELE TAMÁS
2018.07.13.


Mint ismeretes, lapunkat tegnap hatalmas veszteség érte. Ennek tényétől függetlenül: ez egy napilap, egy hírlap, így munkánkat tovább folytatjuk, ha roskadozva is a csapástól. Ugyanis ha nem jelenünk meg, akkor nem vagyunk mi semmi sem, nemhogy sajtótermék. És ilyen időkben, mint a mostaniak, meg kell jelennünk – különben ki adná hírül, hogy Trump elnök teljesen megbolondult?

Persze az amerikai elnököt eddig sem mély, letisztult bölcsességéért szerette, aki szerette: de a tegnapi napon csúcsot futott ámokban, ezer méteren. Kezdjük a brüsszeli versenyszámmal.

Ugyebár, a NATO-csúcstalálkozó egyik központi kérdése – voltaképpen a központi kérdése – az volt, hogy a tagállamok emeljék-e meg katonai költségvetésüket GDP-jük bizonyos százalékáig. A vita azon folyt, hogy mennyi is legyen ez az arány: Trump elnök négy százalékot követelt, Jens Stoltenberg és Emmanuel Macron két százalékot véltek elérhetőnek, azt is 2024-ig. Hogy kicsit tisztábban lássunk az ügyben, nézzük meg a jelenlegi helyzetet. A két százalékot jelenleg az Egyesült Államok teljesíti (3,6 százalék), Görögország (2,4 százalék, bár ebben benne van a görög gazdaság bezuhanása is), Nagy-Britannia (2,2 százalék) és Észtország (2,1 százalék) haladja meg – Lettország, Litvánia és Románia és Lengyelország pedig már jövőre teljesítheti a 2 százalékot. Németország 1,2 százalékon áll, Magyarország 1,1 százalékon.

Mielőtt elkezdünk hápogni, hogy Magyarországnak négyszeresére kell emelnie katonai kiadásait, jusson eszünkbe: a költségvetésből. Tehát az a pénz amúgy sem maradna a polgároknál, legfeljebb másra költenék el, és célszerű pénzköltésben nálunk nincs hiány, sőt, olyant is láttunk már, hogy egy összeg elvesztette közpénz jellegét – tehát ez direkt módon nem növeli terheinket, legfeljebb okosabban is be lehetne fektetni, kórházba, iskolába, no, de arra most sem költünk, egyszóval anyagilag mindegy az adófizetőnek, legfeljebb erkölcsi kifogásokat emelhet, aki úgy gondolja.

De mondjuk mi annyira vagyunk fontosak a NATO számára, mint az 1939-es naptáron a légyszar. Németország fontosabb, Trump követelése leginkább nekik is szólt. No, de elfogadták ezt az ultimátumot az amerikai elnöktől, aki visszautasítás esetén sok csúnya dologra képes?

El is, nem is.

Tudjuk és nem tudjuk.

Minden forrás mást mond. Egyes információk szerint Donald Trump amerikai elnök az Egyesült Államoknak a szövetségből való kiléptetésével fenyegetett volna, amennyiben a tagországok záros határidőn belül nem emelik meg védelmi költségvetésüket a kívánt mértékben. Az AP úgy tudja, hogy a NATO válságtanácskozást hívott össze a kijelentésre. A Reuters szerint azonban a kemény szavak ellenére Trump nem fenyegetőzött kilépéssel a katonai szövetségből, amelynek fő ereje az Egyesült Államok védelmi erején alapszik. Ezek után tartotta meg Donald Trump rendkívüli sajtótájékoztatóját, melyen a korábbi állításaival szemben kijelentette, miszerint a NATO-tagok elismerik a védelmi kiadások emelésének fontosságát, sőt, készek két százalék fölé menni, így a katonai ráfordítások 33 milliárd dollárnyi növelését érte el a szervezet többi tagjánál. Szerinte ezt a NATO főtitkára is támogatta. (Jens Stoltenberg szerdán nem ezt mondta, hanem hogy a két százalék elérése a célkitűzés továbbra is, mert valóban indokolt a nagyobb katonai költségvetés.) Elkerülte a választ arról, valóban felvetette-e a kilépést: szerinte az Egyesült Államok nagyon nem örülne, ha a tagok nem tartanák be ígéreteiket. Végül hozzátette: a kilépést elrendelhetné akár a Kongresszus hozzájárulása nélkül is, de nem hiszi, hogy ez felvetődne. Külön kérdésre elmondta: nem ismeri közelről Putyint. A Helsinkiben hétfőn tartandó közös találkozójuk szerinte vagy vezet valahová, vagy nem.

Ezt speciel talán nélküle is megállapíthattuk volna...

VAN, AMI KIVÁLTJA A RÁKKELTŐ VÉRNYOMÁSCSÖKKENTŐT, DE TÍZSZER-HÚSSZOR DRÁGÁBB

HVG ONLINE
Szerző: GÁTI JÚLIA
2018.07.14.


Napokig hezitált a gyógyszerhatóság, riassza-e a valsartan hatóanyagú, szennyezett vérnyomáscsökkentőt szedő betegeket.

Ez az eredménye az árakat irreálisan alacsonyra lenyomó társadalombiztosítási vaklicitnek. Legközelebb már sufniban előállított alapanyagokat fognak felhasználni

– füstölgött a HVG-nek egy gyógyszertáros. Az effajta félelem persze alaptalan, még akkor is, ha éppen most egy kínai gyártótól, a Zhejiang Huahai Pharmaceuticals cégtől származó gyógyszerhatóanyag bizonyult „minőségi hibásnak”. A távol-keleti gyógyszeripari cégeknek ugyanis számtalan akadályt kell megugorniuk, mielőtt termékeiket az Európai Unióba exportálják. A gyártás megfelelőségéről, minőségéről és számtalan más dologról is tanúsítványt kell szerezniük, és azok nem örök időkre szólnak. Időről időre ellenőröket küldenek a helyi hatóságok, a vevők és az importőr országának hatóságai egyaránt.

Úgy tudni, most is ez történt a kelet-kínai Linhaj városában harminc éve működő, a sanghaji tőzsdén jegyzett, 78 milliárd forintnak megfelelő éves árbevételű, gyógyszeripari hatóanyagot gyártó cégnél. A spanyol érdeklődő ellenőrizte, hogy szállítónak kiszemelt reménybeli partnere kifogástalan minőségben állítja-e elő a gyógyszergyártáshoz szükséges hatóanyagot. Ekkor derült ki, hogy a készítmény egy, az ipari folyamatokban melléktermékként képződő szerves vegyülettel, nitrózaminnal szennyezett. Ez egy erősen mérgező, rákkeltő anyag, olyannyira, hogy a laboratóriumi patkánykísérleteknél ezt használják daganatképzésre...

FÉLREVEZETŐ ÁLLÍTÁSOK A FIGYELŐBEN - AZ MTA HELYREIGAZÍTÁST KÉR

MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA HONLAPJA
Szerző: MTA Kommunikációs Főosztálya
2018.07.13.


A Figyelő 2018/27. számában „Megengedhetetlen az Akadémiáról vitázni?"címmel publikált összeállításban több félrevezető állítás is olvasható. Az MTA Kommunikációs Főosztálya ezért az alábbi helyreigazítás közlését kérte a lap főszerkesztőjétől június 9-én.
1. Az összeállítás első mondatában szereplő állítással szemben az MTA tavaly nem 46 milliárd forintból gazdálkodott, hanem 77 milliárdból. Az állami támogatás összege volt 46 milliárd forint.
2. Az akadémiai kutatóintézet-hálózatban 2017-ben nem 5540, hanem összesen 6037 tudományos, oktatási és tudományos ismeretterjesztő publikáció jelent meg. Az impaktfaktoros folyóiratban megjelent cikkek száma évek óta emelkedik: 2009-ben összesen 1519 cikk jelent meg, ez a szám 2017-ben már 2402-re nőtt a kutatóintézet-hálózatban, ami az eddigi legmagasabb érték.
3. Az MTA vezetőinek fizetését és juttatásait ismertető rész hiányos. Az ott szereplő összegek pontosak, azt ugyanakkor sajnálatos módon elfelejtette az összeállítás szerzője megemlíteni, hogy ezeket az 1994. évi XL. tv. 13.§.(4) szerint állapították meg. Egyéb juttatásuk pedig a költségvetési törvényben megadott cafeteria keret. Az akadémikusi tiszteletdíjakat és az özvegyi ellátást sem maguknak szavazták meg az érdekeltek, hanem a 4/1995. (I. 20.) Kormányrendelet alapján kapják azokat.
4. Az MTA üdülőiben a szolgáltatások árai nem alacsonyabbak a piaci áraknál, hanem megfelelnek a hivatalos besorolásnak megfelelő szolgáltatási színvonalhoz tartozó mindenkori átlagos piaci árnak, vagy ahogy az összeállítás névtelen szerzője fogalmaz: a „piaci hotelek” árainak. Az árakat a gazdasági szervezet hetente ellenőrzi. A külső vendégeknek felárat számítanak fel, ami magasabb, mint a szokásos piaci ár.
5. A cikkben „sok száz milliárdos” akadémiai ingatlanvagyonról írnak. A valóság ezzel szemben az, hogy az MTA ingatlanvagyonának könyv szerinti értéke 100 milliárd forint. Ennek az ingatlanvagyonnak a legnagyobb része azonban a kutatóközpontoknak és kutatóintézeteknek helyet adó épületekből áll...

A LÉGKONDICIONÁLÓK RÁNTJÁK MÉLYBE AZ EMBERISÉGET

ZOOM
Szerző: ÁBRAHÁM AMBRUS
2018.07.14.


Egy nagyon kedvezőtlen spirál alakulhat ki a légkondicionálók körül. A globális felmelegedés hatására egyre többet helyeznek működésbe, a több légkondicionáló viszont gyorsítja a felmelegedési folyamatokat.

Elmondhatatlan megkönnyebbülést jelent, ha a nyári, pokoli melegből egy okosan hűtött, hűvös, légkondicionált szobába lép be az ember. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) közelmúltban készített előrejelzése szerint az említett hűtőberendezések miatt a globális energiahálózatnak és a környezetnek egyáltalán nem lesz hasonló, kellemes élményben része. Sőt, a légkondicionáló berendezések szinte áramfelvételi sokkot okozhatnak – véli nagyon tömören a szervezet. És ez még csak az egyik baj. A másik, hogy a globális felmelegedést erősítő, sőt gyorsító spirálba kergethetik az emberiséget. Ami már most is elég ijesztően fest – mutat rá az IEA. Amióta mérik, a 17 legmelegebb év közül 16 a 2001 utáni időszakban jött össze – áll a szervezet BBC által is szemlézett tanulmányában..
.

ITT OLVASHATÓ

MARGARET ATWOOD IS BESZÁLLT AZ ARGENTIIN ABORTUSZVITÁBA


MÉRCE
Szerző: DOBSI VIKTÓRIA
2018.07.13.


Argentínában a feminista mozgalom évtizedes erőfeszítései nyomán most komoly esély nyílik az abortusz legalizációjára. A vonatkozó törvénytervezetet június 14-én fogadták el első körben a képviselők, és július 3-án érkezett meg a Szenátusba, ahol augusztus 8-án döntenek majd sorsáról.

Ebben a kontextusban kapcsolódott be a vitába a nagy sikerű sorozatként reneszánszát élő, de még 1985-ben született regény, A Szolgálólány meséjénekszerzője, Margaret Atwood. A kanadai írónő június végén az ország alelnöki és a Szenátus elnöki posztját betöltő Gabriela Michettit szólította meg Twitteren.

Arra kérte, „ne fordítsa el tekintetét arról a több ezer nőről, akik évente belehalnak az illegális abortuszokba, és adjon lehetőséget arra az argentin nőknek, hogy válasszanak”...

MINTHA TÁJÉKOZTATÁS

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: MÉRTÉKBLOG
2018.07.13.


A sokoldalú tájékoztatás látszatát keltő, ám valójában az ellenzéki kritikát hiteltelenítő szerkesztési gyakorlat az, ami megjelent az állami hírműsorokban. A Szúrópróba ezúttal a 2018. május 31-i állami híradókat vizsgálta.

Az ellenzéki pártok tevékenységére szánt 30 másodperces időkeretben mindkét hírműsorban beszámoltak arról, hogy az MSZP nem ért egyet a közigazgatási bíróság felállításával, mert a párt szerint a bíróságokat is érintő alaptörvény módosítással egy teljes körű diktatórikus rendszer kialakítását fejezi be a Fidesz. Tóth Bertalan frakcióvezető sajtótájékoztatójáról azt a részletet vágták be, amikor a szocialista politikus arról beszélt, hogy a Fidesz így akarja biztosítani, hogy „létrejöjjön a Fidesz házi bírósága, amelyet közigazgatási bíróságnak neveznek, amelyben nem csak bírók, hanem kormány tisztviselők is eljárhatnak, s az állam összes ügyét, az állammal szembeni jogvédelem összes ügyét ez a bíróság fogja tárgyalni.”

A 40 másodperces műsorelem kiegyensúlyozásaként, az eltérő vélemény megjelenítéseként „A szocialisták nem támogatják az ország védelmét” címmel Halász János Fidesz frakció szóvivő közölte a kormánypárt álláspontját. A politikus azonban nem a közigazgatási bíróság felállításáról beszélt, hanem arról fejtette ki a véleményét, hogy a szocialisták nem akarják megvédeni az országot, „mert azokkal értenek egyet, akik az országba bevándorlókat telepítenének be. A szocialisták semmit sem változtak” – szólt szintén 40 másodpercben a lesújtó ellenvélemény. A néző a két egymás mellé helyezett véleményből sok érdemi dolgot nem tudhatott meg azon kívül, hogy az MSZP-nek nem tetszik, amit a Fidesz szeretne, a kormánypárt pedig megint gyalázta az ellenzéket. A közszolgálati hírműsornak úgy kellene megjeleníteni egy vitatott politikai ügyről a különböző releváns véleményeket, hogy az informatív is legyen, ne csak az indulatokat tükrözze. Halász János reagálását teljes egészében közzétették, az MSZP frakcióvezető véleményéből azonban csak a konkrétumok nélküli politikai deklarációt szerkesztették adásba. Az MTI híre szerint ugyanis a szocialisták azt is megfogalmazták, hogy miért tiltakoznak az általános aggályokon túl a közigazgatási bíróság felállítása ellen. Attól tart a párt, hogy a korrupciós ügyek is feltáratlanok maradnak, ha a közigazgatási bírósághoz kerülnek a közérdekű adatigénylések. Az MSZP az igazságszolgáltatás függetlenségét védi, hiszen más szervezetek élén (ÁSZ, Legfőbb Ügyészség) már pártkatonák ülnek. A hírműsor úgy tett, mintha teret adott volna ellenzéki álláspontnak, azonban annak lényeges elemeiről nem számolt be, így ez a hír legfőképp arra szolgált ürügyként, hogy a fideszes vélemény közzétételével hiteltelenítsék az ellenzéki kritikát.

A konkrétumok nélküli híradásnak ennél az ügynél politikai indoka lehetett, de olyan esetben is felfedeztünk tényleges információk nélküli hírt, ahol nem feszülnek politikai ellentétek az adott ügyben. Az esti nagyhíradóban tudósítottak arról, hogy átadták a „Fiatalok a Polgári Magyarországért” díjat. A háromnegyed perces anyagból a műsorvezető első két mondata tartalmazott tényeket az elismerésről 14 másodpercben, és több mint 30 másodpercen keresztül Kövér Lászlónak, az országgyűlés elnökének a beszédét idézték az ezeréves magyar szívdobbanásról és a kétezer éves keresztény kultúra védelméről. A magasztos szózat közzététele mellett teljesen kimaradt a tájékoztatásból, hogy a másfél millió forintos elismerés a Fidesz pártalapítványának a kitüntetése, és az sem derült ki, hogy a jutalmazott Kosztolányi Dezső Céltársulás miként segíti a Kárpát-medencei fiatalokat az öntudatuk erősödésben, ami a díjazásuk indoka volt. (A pecsma.hu egyik cikkében hosszan sorolják a szervezet tevékenységét, az állami média nézői is kaphattak volna bővebb információt, hiszen az ország nyilvánossága előtt valószínűleg nem széles körben ismert szervezetről van szó.)

Ezekből az esetekből az a tanulság levonható, hogy az állami televízió a Közszolgálati kódexben ajánlott közszolgálati zsinórmértéknek megfelelő szabályokkal szemben nem információkat és ismereteket nyújt az aktuális politikai és egyéb ügyekről, nem tájékoztatja a nézőket a különböző kérdésekben a nézetek tárgyszerű és sokoldalú bemutatásával, hanem szolgálatot teljesít – a kormány szolgálatát. Sok esetben ezért részesíti előnyben egy-egy politikai lózung vagy politikusi szónoklat közzétételét tények, konkrét információk, megbízható adatok helyett.

A teljes elemzés a Mérték honlapján olvasható.

A MUNKÁTÓL NEM LESZEL JOBB EMBER

MÉRCE
Szerző: ZSURZSÁN ANITA
2018.07.10.


Napjainkban kemény dolgozó kisembernek lenni dicséretesnek, sőt majdhogynem a helyes élet alapjának számít. A „menj el dolgozni” parancsszó már kifejezett sértésnek számít, amin keresztül lustasággal gyanúsítják a másik felet, sőt azzal vádolják, hogy kevéssel járul hozzá a társadalomhoz, ezzel szemben pedig a „keményen dolgozó kisember” morálisan tisztességes polgárnak tekinthető. Azonban nem mindig volt így.

Több mint 2300 évvel ezelőtt, minden idők legnagyobb filozófusa, Arisztotelész kimondta, hogy az erényes életnek nem a munka az alapja. A Politikában ezt írta erről:

S csakugyan ez különbözteti meg az egyes alkotmányokat; pl. a demokráciákban mindenki mindenben részt vesz, az oligarchiákban pedig éppen fordítva. Minthogy azonban most éppen a legtökéletesebb alkotmányról tárgyalunk, ez pedig az, amelynek keretében a városállam a legboldogabb, és azt meg már előbb kifejtettük, hogy a boldogság erény nélkül nem valósulhat meg: világos tehát mindebből, hogy a legjobb alkotmányú városállamban, amelynek polgárai általános értelemben véve minden föltétel nélkül igazságszeretőek, ott a polgárok sem kisiparosi, sem kiskereskedői életet nem folytathatnak (az ilyen élet nemtelen és az erénnyel ellenkezik); de még csak földművesek sem lehetnek (hiszen ráérő időre van szükségük mind az erényesség kifejlesztéséhez, mind a közéleti munkássághoz).”

Arisztotelész, Politika (Szabó Miklós fordítása)

Más szóval tehát, akik túlságosan elfoglaltak a mindennapi gépies robottal, azoknak nem jut elég idejük a polgári kötelességeik hatékony elvégzésére, valamint kifinomult erkölcsök kifejlesztésére. A London School of Economic antropológusa, David Graeber múlt hónapban publikálta a Bullshit Jobs című könyvét, amiben többek között arra is rámutat, hogyan távolodtunk el Arisztotelész perspektívájától a napjainkban uralkodó embertelen munka központú attitűdök felé. Graeber amellett érvel, hogy ez a zsidó-keresztény kultúra miatt alakult így, mint sok minden más a kortárs nyugati társadalmakban. A Bibliában, a Teremtés könyvében ugyanis amikor az Úr kiüldözi Ádámot és Évát a Paradicsomból, akkor a nőket a gyermeknevelés munkájával, míg a férfiakat fizikai munkával bünteti, ami egyidejűleg számít büntetésnek és lehetőségnek is, hogy imitálják Isten hatalmát a teremtésben. „A zsidó-keresztény Isten a semmiből teremtette a világot” írja Graeber. „Napjainkban a hívei és a leszármazottai úgy gondolnak saját magukra, mint akik imitálják Istent ebben a tekintetben.” Más szóval, szerintük dolgozni isteni kvalitás.

A középkori Európa feudális társadalmaiban, a fizetett munka funkciója tehát kifejezetten ezekre a teológiai meggyőződésekre épült.

A 7 és 15 év közötti gyerekeket elküldték idegen háztartásokba dolgozni azzal a céllal, hogy elsajátítsák az önfegyelmet és a jómodort, tehát hogy elvben jobb emberré váljanak.

„A munkát, főleg a fizetett munkát transzformatív hatásúnak képzelték” írja Graeber. Az emberek tanoncokból mesterekké váltak, hogy felállítsák a saját üzletüket, és a saját főnökük legyenek...

KOCKAJÁTÉKOS-E ISTEN?

QUBIT
Szerző: ROCKENBAUER ANTAL
2018.07.13.


A felvetés Einsteintől származik, aki ezzel a kérdéssel élezte ki a kvantummechanika alapvető dilemmáját: érvényesül-e a determinizmus a mikrovilág folyamataiban? A klasszikus fizika szerint, ha pontosan egyeznek egy kísérlet kezdőfeltételei, akkor csak egyetlen kimenetel lehetséges. Ezzel szemben a kvantummechanika szerint a mérés eredményére még ilyen körülmények között is csak valószínűségi kijelentéseket tehetünk. Ezt Einstein mindig is vitatta, és két munkatársával, az orosz-amerikai Boris Podolskyval és az amerikai-izraeli Nathan Rosennel együtt felvetette annak lehetőségét, hogy a kvantummechanikát ki kellene egészíteni egy rejtett paraméterrel, ami már egyértelműen meghatározná a mérés eredményét.

Einstein és társai felvetése óta már közel száz év eltelt, de a fizikusok és filozófusok között még mindig vitát vált ki a kérdés, amit a szakirodalom EPR-paradoxonként tárgyal. (Erről részletesen: Rockenbauer Antal: „A kvantummechanikán innen és túl. A fénysebességű forgás koncepciója”, Scolar Kiadó, 2017.)

A kvantummechanikai paradoxon

Nézzünk egy hétköznapi példát, amiből megérthetjük a paradoxon lényegét. Nappal világos van a szobánkban, mert az ablaküveg beengedi a fényt, legalábbis annak 96 százalékát, a többi visszatükröződik. Ebben még semmi szokatlan nincs. De Max Planck korszakalkotó felismerése óta tudjuk, hogy a fény is atomos természetű, amelynek legkisebb egysége a foton. A dilemmával akkor találkozunk, ha a fényt alkotó fotonok útját egyesével követjük. Amikor egy foton az ablakhoz ér, választhat, hogy áthalad rajta, vagy visszapattan. De mi dönti el, hogy mi fog történni? Einstein felvetését úgy szemléltethetjük, hogy az Isten feldob két kockát, és ha mindkettőn a hatos szám jelenik meg, akkor visszaverődik a szóban forgó a foton, míg egyébként áthalad. A kép nyilván abszurd, de Einstein épp ezzel akarta kiélezni a kérdést...

INKÁBB A LÉPCSŐHÁZ, MINT A SZÁLLÓ

ABCÚG BLOG
Szerző: MIZSUR ANDRÁS
2018.07.13.


A hetedik alkotmánymódosítással a Fidesz újra nekigyűrközött, hogy a közterületekről eltüntesse a hajléktalanokat. A kormánypárt érvelése szerint mindenkinek jut hely a szállókon, semmi sem indokolja, hogy az utcán éljenek. A hajléktalanellátásban dolgozó civil szervezetek szerint ez még Budapesten sincs így, de vidéken még rosszabb a helyzet. Pécsre különösen igaz ez: felmérések szerint a hajléktalanok fele-kétharmada nem jut be szállóra. Sokan lepusztult önkormányzati lakásokban húzzák meg magukat, ezért a társadalom számára láthatatlan marad a probléma. A pécsi városvezetés hiába tiltott ki a hajléktalanokat a belvárosból, a hatóságok inkább a kéregetés és az újságárulás büntetésével próbálják kiszorítani őket a forgalmas közterekről.

A pécsi Zsolnay-negyed szélén álló, elhagyatottnak tűnő épületben öt hajléktalan húzta meg magát. Zoliék két éve törték fel az egykor diszkóként funkcionáló épületet, és a tulajdonos megengedte nekik, hogy maradjanak, cserébe rendben tartják a helyet. Se víz, se áram nincs az épületben, a fűtést egy kis kályhával oldották meg, fürdeni és mosni pedig a közeli nappai átmeneti szállóra járnak. Az udvaron tűzrakóhelyet is kialakítottak, ott szoktak főzni, ha kedvük tartja. A szórakozásról egy rádió gondoskodik, “mi azon nézzük a tévét”, viccelődött Révész, akit a társai csak Rozinak becéznek. A férfi hosszabb-rövidebb megszakításokkal gyerekkora óta él az utcán. Először akkor szökött el otthonról, amikor megverte az apja. “Ha valami gubanc volt, leléptem.”...