2018. augusztus 3., péntek

TE JÖSSZ, OLVASÓ

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: GOMPERZ TAMÁS
2018.08.03.


A szolgaságba vezető út kivégzett szerkesztőségekkel van kikövezve.

A természet hamar visszafoglalja magának a tőle elvett területeket, olyannyira, hogy az élővilág még a nukleáris katasztrófák helyszínén is képes meglepően gyorsan regenerálódni. Hasonlóképpen virágzott ki a valódi újságírás a Hír tévében, azon a talajon, amelyet a csatorna első tíz évének szennye tett mérgezetté.

A világ bonyolult. Sok megsebzett és a Bildungsroman iránt kevés megértést mutató néző a mai napig sem tudta a régi bűzt elfeledni, ami persze érthető, de ez a kettőség, a 2015 előtti és utáni időszak közötti ellentét, nem kevesebbet jelent, mint az újságíró szakma apoteózisát, azoknak a szakmai értékeknek a felsőbbrendűségét, amelyeket a független sajtó képviselői mindig is vallottak.

A G nap után a Hír tévé nem a baloldalra állt át (mint azt a propagandahivatal sulykolja), hanem az újságírás oldalára. A rezsimsajtót az téveszti meg, hogy egy jobboldali és egy baloldali újságíró lényegesen közelebb áll egymáshoz, mint a propagandista bármelyikükhöz. A szakma közös akkor is, ha a világnézet nem. A Hír tévében úgy kezdték el alkalmazni ennek a mesterségnek a korábban elutasított szabályait, ahogyan az egykori szocialista országok tértek át a piacgazdaságra, amint a kényszer megszűnt felettük, és választhattak. Mi ez, ha nem az újságírás diadala?

A valódi újságírás persze nem feltétlenül eredményez jó műsorokat és cikkeket (ahogyan önmagában a demokrácia sem magas életszínvonalat), csupán biztosítja a jó műsorok és cikkek előállításának feltételét. A központból vezérelt, nem világnézeti elveket autonóm módon követő, hanem pártérdeket lakáj módón kiszolgáló „újságírásból” viszont kizárólag szemét születik. Az ilyen tevékenységet ezért nem is nevezzük újságírásnak.

A Hír tévé három szabad esztendeje alatt készültek jó műsorok és nem jók, de ennek nincs jelentősége, nem az Emmy-díj zsűrije vagyunk. E hét szerdáján nem érdekes vagy érdektelen műsorokat, szimpatikus vagy ellenszenves műsorvezetőket vesztettünk el, hanem a kevés megmaradt szerkesztőségek egyikét, amely az újságírást választotta a propaganda helyett, így a szakma szabályainak megfelelően a tájékoztatást és a hatalom ellenőrzését tartotta feladatának.

Ebből a szempontból teljesen érdektelen, hogy a tulajdonost milyen szándék motiválta akkor, amikor a szerkesztőséget hagyta szabadon dolgozni, és most, amikor a "G"-t visszaszívta.

Sajnos ez a történet újfent azt bizonyítja, hogy ebben a világban a jó nem nyeri el méltó jutalmát. Az erkölcsi tanulság a következő: ha a nyilvánvaló kockázatok ellenére a morálisan helyes utat választod a jól jövedelmező aljasság helyett, akkor eltaposnak azok, akiket még csak meg sem kísértett a miniszterelnök hatókörén kívüli élet felfedezésének félszeg vágya.

A tisztességes emberek csupán A, B és C eszközt hajlandók a küzdelemben használni, a gátlástalanok ezeken felül D-t, E-t és F-et is. Ezért nyernek mindig ők. A joguralom bevezetésével, a szabálykövetés elvárásával, az illem, az úriemberség, a jó modor népszerűsítésével a polgári társadalmak arra törekszenek, hogy ne legyen a gátlástalanoknak helyzeti előnyük, ennek érdekében a bevethető eszközöket a tisztességesek által is elfogadott körre korlátozzák. Ezzel szemben a NER államvallássá emelte a gátlástalanságot, a rendszer ünnepelt embertípusa a könyörületet nem ismerő végrehajtó, aki a párt szolgálatában nemcsak az ellenfelek elföldelésére, de sírjuk levizelésére is örömmel vállalkozik.

Miért terítsünk ki mindenkit? Tisztességtelenek vagyunk úgyis.

Miért ne terítsünk ki mindenkit? Tisztességtelenek vagyunk úgyis.

Vetted a lapot?

A szolgaságba vezető út, kivégzett szerkesztőségekkel van kikövezve: Népszabadság, Magyar Nemzet, TV2, Origo, Figyelő, az összes vidéki lap – mindannyian tudjuk, hogy ebben a mészárlásban nem a Hír tévé az utolsó áldozat. Egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy a szabad sajtó utolsó rezervátumait is felszámolják, talán egy-két kirakatlapot megőrizve, hogy legyen mit mutogatni a nyugati látogatóknak, mint a kommunizmus alatt a Váci utcát...

AZ ÚJ EURÓPAI JOBBOLDAL MELLÉBESZÉLÉSÉNEK ISKOLAPÉLDÁJA: TUSVÁNYOS

MÉRCE
Szerző: DOBRA ZSOLT LEVENTE
2018.08.03.


Egy elképesztően primitív elemi erő hangján szólalt meg Tusványoson az, amit a felszólalók egy újabb nemzeti szalagba csavart brandként tálaltak reflexiók nélküli fogyasztásra, vagyis az, amit ők az igazi jobboldalnak neveztek. De hogy jobban értsük, ismételjük el Kósa Lajos jövőbe néző mottóját: ami ami, az az!

Ha ez mégsem segítené eléggé a megértést, akkor induljunk ki Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója által megadott történeti támpontokból, pontosabban az általa felsorolt nevekből és ideológiai sallangjaikból: Konrad Adenauer, Robert Schuman, Charles De Gaulle, Helmut Kohl, José Maria Aznar, Nicolas Sarkozy és Margaret Thatcher. Ők a történelmi példaképek.

Nézzük csak meg Thatchert, aki a legkíméletlenebb neoliberális, munkásellenes „reformokat” vezette be az Egyesült Királyságban,

aki meghirdette az új angol kormányzati módit, amelynek neve: TINA (There is no alternative!), vagyis nincs alternatíva a kapitalizmusra, a neoliberális kormányzatra, az állami szolgáltatások privatizálására, a dolgozó-fogyasztó emberek összes tevékenységének áruvá alakítására.

Thatcher, aki a „gondoskodó állammal” vagy a jóléti állammal szembeni neoliberális hadjáratát rendületlenül úgy vezette Angliában, hogy tagadta a közpénz fogalmát és mindent bevetett a piaci liberalizáció teljes sikerre vitele érdekében. Közben a szakszervezetek jogait is megnyirbálta, és az 1984-85-ös bányászok sztrájkja kapcsán – miután azt a rendőri szervek bevetésével nyílt téri ütközetekkel szétoszlatta, majd utólag a helyszíni rendőri jelentések meghamisításával próbálták retusálni a történteket – azt nyilatkozta, hogy az országban az uralmat a parlamentáris demokrácia jelenti, nem a „csőcselék uralma” (rule of the mob).

Thatcher csak azt az ún. pragmatizmust folytatta, amelyet a második világháború utáni európai egyesítési projektben oszlopos szerepet vállaló Adenauer és Shuman kezdtek el a szabadpiaci alapon működő liberális demokrácia, valamint, ami ezzel ideológiailag is együtt járt, az antikommunista diskurzus konszolidálása érdekében. És akkor hogy került a liberális jobboldal vissza az Isten, haza és család jelszavakhoz, amelyeket egy konzervatív kultúrpolitikának a sajátos jegyeiként szokás emlegetni? (Azért mondom, hogy szokás, mivel ha nem mástól, Michel Foucault francia filozófustól és történésztől tudjuk, hogy a modernitás hajnalától kezdődően, a 17. századtól egyre hangsúlyosabban és fókuszáltabban érvényesültek olyan kormányzati szemlélet- és szerkezetváltások, amelyek a hétköznapi élet és a társadalom egyre több területét voltak képesek az államigazgatás irányítása és ellenőrzése alá vonni...

13 PÁRT EGYETLEN FORINTOT SEM ADOTT VISSZA A KAMPÁNYTÁMOGATÁSBÓL - HETI LAPSZEMLE

ÁTLÁTSZÓ / MUTYIMONDÓ
Szerző: CSIKÁSZ BRIGITTAŰ
2018.08.03.


RTL Klub Híradó: 13 párt egyetlen forintot sem adott vissza a kampánytámogatásból

Csupán három olyan párt fizette vissza a választási kampányra felvett milliókat, amely nem érte el az 1 százalékot az áprilisi választásokon. 13 párt egyetlen forintot sem adott vissza. Ezt válaszolta Híradónk kérdésére a Magyar Államkincstár. Így több mint 2 és fél milliárd forint közpénzt kellene behajtania az adóhatóságnak az úgynevezett kamupártokon. Közülük az egyik, az Összefogás nevű párt vezetője két napja jelentette be, hogy a pártja feloszlik. Az Összefogás már négy éve sem fizette vissza a kampányra felvett százmilliókat, mostanra már 720 millióval tartoznak. A párt elnöke, Szepessy Zsolt ellen büntetőeljárás folyik, mert nem számolt el a kampánypénzekkel. Mivel a párt által megadott elérhetőségen egy székhelyszolgáltató működik, így a pártot nem lehetett elérni.
Index: Gyorsan lezavarták a hatalomátvételt a Hír TV-ben

Nyerges Zsolt nem egészen egy hete vette meg Simicska Lajos médiabirodalmát (is), azaz vette át egykori üzlettársa részesedéseit. Az új tulaj augusztus 1-jén ment be a tévébe, ahol bejelentette, hogy ő nem foglalkozik a médiával, de vannak erre emberei. Így Répásy Bálint, a most bezárt Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. egykori üzletfejlesztési igazgatója, akiből a vezérigazgató lett. Továbbá Liszkay Gábor, a Mediaworks vezetője, aki média-tanácsadóként dolgozik majd a csatornánál; Szikszai Péter, aki a tartalomért felelős vezérigazgató-helyettes lesz. Ő már volt vezérigazgató-helyettes a Hír TV-nél, majd a Magyar Időknél és az Echo TV-nél dolgozott. Mellettük hírigazgatóként tér vissza Szikszai élettársa, Mentes Katalin, a Hír TV egykori hírszerkesztője, később az Echo TV hírigazgatója. Ezzel együtt Kálmán Olgát kirúgták, Csintalan Sándor pedig felmondott.

444: Másfél év után mondta meg az állam, hányan fagynak halálra az országban

A Város Mindenkié csoport az Utcajogász Egyesület segítségével perelte ki a rendőrségtől a pontos számot. A testület fél éven át azt állította, hogy nincsenek adataik a halálra fagyott emberek számáról. A bíróság idén áprilisban kötelezte az ORFK-t az elmúlt évek fagyhalál-statisztikáinak kiadására, amit nem rég kapott meg a Város Mindenkié csoport. A rendőrségi adatbázis két kategóriát különböztet meg, a „gyaníthatóan kihűlés miatt elhunytakat” és a „hatósági eljárás által megállapítottan kihűlés miatt elhunytakat”. A különbség a kettő között, hogy az egyik esetben még nem zárult le a haláleset vizsgálata, a másikban már igen. Ezek alapján közterületen a 2016-2017-es télen gyaníthatóan 20 ember fagyott meg, megállapítottan pedig 35. Magánterületen, azaz nagyrészt a saját lakásában, ebben az időszakban gyaníthatóan 46 ember fagyott meg, megállapítottan 79...

A MAGYAR ÚJSÁGÍRÁST SIRATJÁK KÜLFÖLDÖN

KLUBRÁDIÓ 92,9 MHz
Szerző: KLUBRÁDIÓ / CSERNYÁNSZKY JUDIT
2018.08.02.


A Hír Tv fideszesítése külföldön is téma, a Der Standard online változata ír a szerdán történtekről, a Tagesspiegel pedig a magyar média válságának okait elemzi. A BMW magyarországi beruházása is téma külföldön, az Euraktiv azt pedzegeti, Trumpnak köszönhető-e az új debreceni autógyár. Nemzetközi lapszemle a Klubrádióban.

Nyerges Zsolt vállalkozó tulajdonába került a teljes Simicska-birodalom – ennek újabb jele, illetrve következménye, hogy az új szerzemény Hír Tv-ben szerdán többeket elbocsátottak – erről ír a Der Standard. A kormány átvette az uralmat a televízió felett, s mennie kellett minden, a kormánnyal szemben kritikus műsorvezetőnek. A cikk bemutatja Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Simicska Lajos egykori Fidesz-közeli vállalkozó, oligarcha barátságának, majd ellenséggé válásának történetét is.

A lap megjegyzi, hiába fenyegetőzött Simicska az „atombomba erejével” felérő, Orbán politikai karrierjének végét jelentő információk nyilvánosságra hozatalával, semmi nem történt, viszont még csúfos választási vereséget is szenvedett pártja, a Jobbik. A lap idézi a Népszavát is, amelyik arról értesült, Simicska titkos videófelvételt helyezett letétbe, amit csak akkor lehetne nyilvánosságra hozni, ha vállalkozó élete veszélybe kerülne.

Következmények nélkül

A kritikát a kormány Magyarország elárulásaként értékeli – így a Tagesspiegel –, ezért van válságban a magyar média, s ezért hagyják el azt az egykor szabadon dolgozó újságírók, a szakma presztízse leáldozóban. A lap szerint a kormány eltitkolja az egyébként nyilvánosságra hozható adatokat, ha pedig valaki bírálni meri intézkedéseit, az nem marad következmények nélkül. A kritikusokat szinte a nép ellenségének bélyegzik, fake news-t gyártóknak, Soros György ügynökének nevezik.

S bárki, aki felgöngyölítené Orbán és családja meggazdagodásának történetét, azt ügyvédjei megfenyegetik. Az a pár médium, amelyik igyekszik megőrizni egykori identitását, folytonos és egyre nagyobb pressziónak van kitéve, de a legrosszabb, ami egy újságíróval történhet, hogy elértéktelenedik a szakmája. Hiába ír ugyanis a média a kórházi állapotoktól kezdve a maffiamódszerek alkalmazásáig minden lényeges kérdésről, nincs következménye a kritikáknak, ami a szakma, de leginkább a demokrácia erodálását vonta 
maga után – írja a Tagesspiegel....


MENNYI PÉNZT UTALTAK VISSZA A KAMUPÁRTOK? 5,4 MILLIÓÉRT MEGMONDOM...

INDEX
Szerző: DULL SZABOLCS
2018.08.03.


Nem ismerhetjük meg egyelőre azoknak a pártoknak az elszámolását, amelyek jelentős, akár több 100 milliós támogatást kaptak a 2018-as parlamenti választási kampányra. Az 1 százalék alatt szereplő pártoknak – ezek főként kamupártok – az utolsó fillérig vissza kell fizetni a támogatást. Ám nem tudni, ki mire költött pontosan, és mennyit utalt vissza. A Transparency kikérte az erről szóló adatokat, ám a válaszokat elég drágán méri a Magyar Államkincstár.

Csukja be a szemét, és számolja össze, hány hirdetést vagy reklámot látott a Kell az Összefogás Párttól a 2018-as országgyűlési kampányban. Pedig a párt 206 329 552 forint állami támogatást kapott, hiszen a laza törvényi szabályozásnak köszönhetően országos listát is tudott állítani.

A párt a június 6-i Hivatalos Értesítőben megjelent, részletesnek jóindulattal sem nevezhető beszámolója szerint reklámfilmekre, reklámtárgyakra, hirdetésekre, rendezvényszervezésre, kampány-tanácsadásra éppen 206 329 552 forintot költött. Vagyis az utolsó fillérig felhasználta az állami támogatást, ám mivel mindössze 2711 szavazatot kapott a párt listája az egész országban (0,05 százalék), a teljes összeget vissza kellene fizetnie.

A törvény szerint ugyanis azok a pártok, amelyek nem érték el az 1 százalékot a választáson, kötelesek visszautalni mindent a Magyar Államkincstárnak, és ugyanez vonatkozik azokra a jelöltekre, akik 2 százalék alatt maradnak...

RÉPÁSSY RÓBERT HÁROMMILLIÓ FORINTÉRT JOGÁSZKODOTT A VOLT MALÉV-SZÉKHÁZ ADÁSVÉTELÉNÉL

ÁTLÁTSZÓ / NEMZETI EGYÜTTMŰKÖDÉS RENDSZERE
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2018.08.03.


A Lánchíd közelében fekvő épületre tavaly decemberben szerzett az állam elővásárlási jogot, és idén meg is vásárolta. A vételár körülbelül 2,5 milliárd forint volt, de pontos összeg nem ismert. Az Átlátszó birtokába került szerződés szerint az adásvételben egy korábbi fideszes országgyűlési képviselő, Répássy Róbert ügyvédi irodája is segített az államnak. Érdekesség, hogy az erről szóló szerződés kelte ugyanaz a nap, amikor az állam már meg is vette az ingatlant.

2017. december 27-én jelent meg egy kormányrendelet, ami a Magyar Állam elővásárlási jogát jegyezte be a világörökségi területeken fekvő ingatlanokra. A rendelet hatálya alól kivételt képeznek a lakóházak, a termőföldek és az erdőgazdasági területek.

Az elővásárlási jog azt jelenti, hogy ha egy ilyen ingatlant el akar adni a tulajdonosa, akkor köteles értesíteni az államot az eladási szándékáról. Az államnak 8 napja van eldönteni, hogy meg akarja-e venni az ingatlant. Ha igen, akkor az állam a tulajdonos és az eredeti vevőjelölt közötti megállapodásban szereplő összeget köteles kifizetni.

Kormányközeli üzletember és offshore cég

Idén március végén a G7 írt arról először, hogy a Széchenyi téren fekvő volt Malév-székházat amerikai befektetők akarták megvenni. Az ingatlan ugyanis az ötcsillagos Sofitel Budapest Chain Bridge Hotel mögött, azzal egy épülettömbben helyezkedik el. A francia Accor-lánc által üzemeltetett szálloda megvásárlására pedig tavaly év végén bejelentkezett az amerikai Starwood Capital Group.

Múlt év végén ennek az alapnak a magyar projektcége, a SOF-11 SB Topco Kft. jelezte, hogy megvenné a volt Malév-székházat. Az ingatlan tulajdonosa ekkor a kormányrendeletnek megfelelően szólt az államnak a tervezett adásvételről, az állam pedig úgy döntött, hogy él az elővásárlási jogával, és megveszi az épületet...

HARC A SZABASTRANDOKÉRT

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: VAS ANDRÁS
2018.08.03.


Már csak húsz olyan település akad a tó körül, ahol vannak ingyenes, fürdésre kialakított partszakaszok – most már ezek megvédésért küzdenek civilek.

Az aláírásgyűjtés szervezői azt szeretnék elérni, hogy az önkormányzatok hozzák nyilvánosságra a szabadstrandokra vonatkozó terveiket, és garantálják, az elkövetkező öt évben nem csökken a jelenleg ingyenesen elérhető partszakaszok száma. A petíció elindítói – akik 5000 támogató szignó esetén megkeresik az ügyben az érintett településeket – szerint ugyanis a Balaton-törvény 2016-os módosítása lehetővé teszi az önkormányzatoknak, hogy „kiárusítsák” a szabadstrandokat, melyek helyén lakóparkok és luxusingatlanok épülhetnek. Pedig két éve egy kormányinfón Lázár János egykori, Miniszterelnökséget vezető miniszter is kijelentette: a Balaton mindenkié, a tónak hozzáférhetőnek kell maradnia mindenki számára. Az idén viszont már csak húsz olyan település akad a tó körül, ahol vannak ingyenes, fürdésre kialakított partszakaszok, fél tucat – Balatonkeresztúr, Balatonfenyves, Balatonboglár, Balatonszemes, Zamárdi és Örvényes – ráadásként elmondhatja magáról, hogy közigazgatási területén csak szabadstrandokat alakított ki az önkormányzat. Az utóbbi döntéssel amúgy az érintett települések lemondtak a Magyar Turizmus Zrt. strandfejlesztési pályázatán elnyerhető támogatásokról is, ugyanis a turisztikai cég csak megtérülő beruházásokat, vagyis fizetőstrand-fejlesztéseket dotál...

MÉG LEHET TRÜKKÖZNI A CAFETERIÁBÓL? - KOMOLY PÉNZ ADHATÓ MÉG LAKÁSRA

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2018.08.03.


A következő évben a munkáltatók már nem vehetnek dolgozóiknak kedvezményesen utazási bérletet, de a hosszú múltra visszatekinthető lakástámogatás is megszűnik. Szakértő szerint érdemes lehet erre már az idén gondolni, és néhány kifizetést előrehozni.

Sokan bíztak abban, hogy a szokásos őszi adóváltozások során némiképp a cafeteriát érintő kemény változások is enyhülhetnek. A Miniszterelnökséget vezető miniszter azonban nemrégiben véget vetett a reményeknek azzal, hogy kijelentette: a kormány véglegesnek tekinti a cafeteria új, már elfogadott szabályozását. A szakszervezet szerint kétmillió dolgozó bukik évente 90 ezer forintot.

A Fidesz-frakció nemrégiben közleményben hangsúlyozta, hogy a „cafeteria nem szűnik meg, és az összege sem változik”. Mint hozzátették: a pénzt Szép-kártyán továbbra is megkapják a munkavállalók. A SZÉP-kártya azonban nem segíthet azoknak, akiknek a munkáltatójuk eddig az utazási költségéhez járult hozzá, sőt a lakhatási támogatás sem pótolható így. (A cégek várható reakciójáról és a képviselőkre ezzel kapcsolatban vonatkozó különös szabályokról itt írtunk.)...

A NAGY BALATON-ÁTVERÉS

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő / Feketerigó
2018.08.03.


Az utóbbi években nyaranta rendszeresen jönnek a hírek arról, hogy micsoda munkaerőhiány van a Balatonon, nincsen szakember, mert aki volt vagy lenne, az Nyugatra ment dolgozni. Ami persze sok szempontból igaz is, ám a helyzet ennél kicsit bonyolultabb, mint az Feketerigó (aki maga is vendéglátósként dolgozik) posztjából kiderül. Ami talán kicsit eltér a megszokott határátkelős írásoktól, de szerintem nagyon érdekes és fontos problémát boncolgat.

„Évek óta hallani, hogy nincsen, aki dolgozzon a balatoni vendéglátásban. Hiány van pincérből, szakácsból, mosogatóból, kisegítőből, bártenderből.

Idén, nyár elején azonban valamiféle hisztéria tört ki a médiában. Riportok, cikkek, internetes bejegyzések sokasága jelent meg a témával kapcsolatban. Nekem legalábbis úgy tűnt, hogy ez a cirkusz az eddigi évekhez képest sokkal hangosabb volt.

Nagyon aranyosak voltak az önmagukat újságíróként definiáló emberkék, akik ezeket a riportokat készítették, vagy cikkeket írták. Egy igazi újságíró ugyanis az okokat is megvizsgálta volna, és nem csak azt szajkózza, hogy nincsen szakember a Balatonon.

Ezzel most nem azt akarom mondani, hogy én valamiféle profi újságíró lennék, mert nem vagyok az. Viszont vendéglátósként belelátok és részese vagyok olyan dolgoknak is, aminek egy szakmán kívül álló újságíró nem.

A másik. A médiában csak a pénz oldaláról közelítették meg a problémát. Pedig a probléma eléggé sokrétű. Nem lehet, azzal lerendezni, hogy tessék, itt van, havi 300 ezer forint, dolgozzál ezért napi 12-14 órát, heti hét napban, két és fél hónapon át. Nem fog menni.

Fontos tisztázni azt, hogy pontosan miből is van hiány. Szakemberből vagy, nem szakmabeli, esetleg minimális tapasztalattal rendelkező munkavállalóból. A szakember nyilvánvalóan az, aki tanulta ezt a szakmát, mondjuk nyelvet vagy nyelveket beszél, sok éves tapasztalattal rendelkezik, akár külföldi tapasztalata is van, tud bánni az emberekkel, elhivatott, stb. De nem rabszolga, és nem hülye...

WAHORN ANDRÁS: VALAMIT TENNI A MOCSOK GAZEMBEREK ELLEN

444
Szerző: UJ PÉTER
2018.08.03.


Szerda reggel, amikor Hír TV viszatért a régi értékekhez, az első intézkedések egyike volt, hogy megszüntették a Szabadfogást, a Simicska-tévé utolsó három évének legsikeresebb műsorát. A Szabadfogás még aznap este szamizdatkiadással jelentkezett a Magyar Hang (a Magyar Nemzet túlélőinek magazinja) Facebook-oldalán. Dévényi István műsorvezető, Wahorn András, Konok Péter, Gulyás Balázs és Egri Viktor minimális technikai háttérrel élőben nyomta le az adást. Több mint kilencvenezren nézték. A műsor két ötletgazdája, Dévényi és Wahorn úgy döntöttek, folytatják, és további adásokat készítenek. Wahorn András Munkácsy-díjas képzőművésszel, zenésszel, a műsor egyik ötletgazdájával beszélgettünk.

A Szabadfogás című műsor kinek a tulajdona most?

Jó kérdés, szerintem technikailag nincs ez levédve. Nem is tudom, okos dolog-e erről beszélni. Annak idején, amikor a nevet kitaláltam, kaptam ezért egy összeget, de szerintem semmi más nem történt… Baszott nagy lazaság van ekörül. Ha valaki ezt kiszagolja, akkor elorozhatja, ha nagyon akarja. Nekem, mint művésznek nem jelent nagy traumát, ha valaki lenyúlja az ötletem, gyerekkoromtól ilyesmikkel kell küzdenem. De hiába nyúlja le valaki, hogy Szabadfogás, ha nem azok az emberek beszélnek benne, akiket szeretnek, akkor nem fog működn. Ezért arra is gondoltam, hogyha ez így nem jön össze, akkor csinálok egy olyan műsort, aminek az a címe, hogy Anyámpicsája, és akkor az fogja továbbvinni...

Te találtad ki a műsort?

2015-ben D. Horváth Gábor (tavaly novemberig a Magyar Nemzet főszerkesztője – a szerk.) felkérésére összeültünk néhányan, D. Horváth, Dévényi István, Tarr Péter meg én, hogy csináljunk egy beszégetős műsort. Azt szerettem volna, ha nincsen kirekesztve ebből a szélsőfasisztától a szélsőbaloldalig senki. Tehát ez nem is vitaműsor akart lenni, hiszen így nem tudsz vitatkozni, nem tudsz egyetértésre jutni, hanem inkább csak egy választékot akartam mutatni az embereknek, hogy egy bizonyos dologról így is lehet gondolkodni, meg úgy is. És akkor elkezdtünk keresni munkatársakat, nagyon hamar bekerült a képbe Puzsér. A baloldalról nagyon nehéz volt embereket találni, akik leülnének jobboldaliakkal vagy szélsőjobboldaliakkal beszélgetni, és aztán másik oldalról is nehéz volt. Megpróbáltuk például Tomcatet is, csak aztán őt börtönbe zárták… Igazi fideszes sem jött el a műsorba sohasem, megtiltották nekik. Ezzel sérült a koncepció. De ment a műsor, és a Hírtévé legnézettebb műsora volt. Azok után, hogy ez kialakult, engem kihagytak az egésznek a háttérmunkáiból, átvette a profi stáb, nem volt ezzel problémám. Nem vettem volna részt olyasmiben, amiben úgy érzem, hogy nem mondhatom el, amit gondolok. De úgy érzem, hogy ez rendben volt, és mások is elmondhatták. Talán a legelégedtelenebb a gójmotoros volt, aki minden szavát szerette volna, ha bennmarad, és ezért sokszor veréssel fenyegette a szerkesztőket... Imre, a rosszcsont. De én nagyon szeretem az Imrét, mert egy őszinte, romlatlan szélsőjobbos gyerek. Vele jól lehetett beszélgetni mindig.

Az utóbbi hónapokban eléggé beállt a Csintalan-Konok-Pörzse-Gulyás-Puzsér-Wahorn közreműködői kör Dévényi mellett.

A vége felé kicsit problémás volt, hogy elmaradtak a szélsőjobboldaliak, különféle okok miatt, illetve a Hírtévé-Jobbik álházasság miatt csak a Pörzse maradt, de az sem volt igazi vélemény, amit ő hozott… Úgyhogy jól jött számomra, hogy most a Hírtévé visszakerült a jogos megálmodóihoz, és végre szabad lettem én is meg a műsor is. Most az az állapot, hogy tegnap a Dévényi műsorvezető közvetítésével a Magyar Hang adott helyet, és leadtunk egy műsor, ami nem is volt igazi műsor, nem volt idő megszervezni, nem volt megint a jobboldal, csak azok, akiket gyorsan össze lehetett szedni… Puzsér éppen szabadságon van, és úgy tűnik, még meg sem sem szűnt a munkaviszonya hírtévével. Csintalan elérhetetlen volt, de aztán betelefonált a műsorba, és ma már nagyon lelkes. Én és a Dévényi azt beszéltük az adás után, hogy folytatjuk tovább, akármilyen módon is. A legundergroundabb módszerekkel folytatnánk, akár egy telefonnal közvetítve ezt a fajta világnézeti kaleidoszkópot vagy a mi a faszomat. Azt szeretném, ha ez ilyen partizánműsor lenne. A tegnapi adásnak nagyon jó volt a nézettsége, érdekelte az embereket...

HARCOS IRODALMI TERÜLETFOGLALÁS

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: GÁL MÁRIA
2018.08.02.


A NER meghirdetése óta egyre mélyülnek az árkok magyar és magyar között, Magyarország határain belül és a külhoni magyarság soraiban egyaránt az élet minden területén. Most már az irodalomban is, amely a Fidesz-NER gyarmatosítás legújabb eszközévé vált.

Idetolt Helyőrség címmel jelentetett meg a szlovákiai magyar napilap, az Új Szó egy összeállítást épp a tusványosi nemzetpolitikai kirakattábort megelőző napokban arról, hogy Felvidéken is tervezik az Előretolt Helyőrség (EH) megjelentetését, amely Magyarországon már megjelenik a Mészáros Lőrinc médiabirodalmához tartozó lapok irodalmi-kulturális mellékleteként, 250 ezres példányszámban. A felvidéki magyar irodalom képviselői kifogásolják, hogy a szakma helyi képviselői, a hagyományos irodalmi műhelyek teljes mellőzésével történik mindez, holott felvidéken is van hagyománya, kerete is a tehetséggondozásnak, a fiatal írók támogatásának. 

A közösségi médián keresztül szivárgott ki, hogy az EH mellékletet mögött álló budapesti íróakadémia, a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft (KMTG) Hodossy Gyula, a Lilium Aurum Könyvkiadó igazgatójával tárgyal a szlovákiai változat szerkesztéséről. A lapnak nyilatkozva Beke Zsolt kritikus, a dunszt.sk kulturális portál főszerkesztője úgy fogalmazott, „Sajnos az Előretolt Helyőrség mostani megjelenése nélkülözi az iróniát, inkább egy harcos területfoglalást jelez, ahol a legfőbb gyarmatosító fegyver a pénz. Magyarországon ez a jelenség felforgatta az irodalmi életet a túlfinanszírozással, a szakmaiatlansággal, a személyi ellentétek elmélyítésével. Mindennek exportálása a határon túli magyaroknak az ottani közösségekre sem lesz jó hatással”. 

Az export azonban múlt héten megkezdődött. A tusványosi táborban mutatták be az első erdélyi mellékletet, amely először a több napilapot (Krónika, Vásárhelyi Hírlap, Csíki Hírlap, Gyergyói Hírlap, Udvarhelyi Híradó), egy hetilapot (Erdélyi Napló) és az erdélyi magyar média egyik legnézettebb hírportálját (szekelyhon.ro) működtető, a magyar kormányközeli és kormányzati pénzből felvásárolt és fenntartott Udvarhelyi Kiadó napilapjaiban jelent meg. „Természetesen” minden előzetes egyeztetés és vita nélkül. Nem keresték meg sem az Erdélyi Magyar Írók Ligáját, sem a nagyhagyományú erdélyi irodalmi-kulturális műhelyeket. Amint az egyik intézményvezető fogalmazott megkeresésünkre, „nem volt rá szükségük, hiszen az erdélyi melléklet szerkesztőségét össze lehetett rakni KMTG-tagokból: Sántha Attila, Bálint Tamás, Muszka Sándor, Varga Melinda. Onnantól, hogy az erdélyi sajtó nagyobbik része már ennek a tulajdonosi struktúrának volt a része, az, hogy most megjelent az erdélyi EH-melléklet, egyszerűen végrehajtható lépés volt”. Nem keményvonalas-kultúrharcos amúgy ez az első melléklet. Inkább promóciós felület a KMTG-szerzőknek. És Kányádit használják legitimációs ikonnak, tette hozzá. 

A felvidéki EH-nyomulás ellen többször felszólaló Beke Zsoltot megkérdeztük immár az erdélyi melléklet megjelenése után, annak ismeretében, miért tartja károsnak a kezdeményezést? Konkrétan mire gondolt, amikor szakmaiatlanságot emleget? „Ahogy a magyarországi példából láthattuk, az EH és a KMTG nem a párbeszédet tartja az eredmény elérése legfontosabb eszközének. Kormányzati támogatással a korábban jó működő szakmai szervezeteket hátrányos helyzetbe hozta, a szakmát megosztotta. Az EH szlovákiai megjelenése ennek az észjárásnak az átemelése a „szlovmagy” irodalmi életbe, tulajdonképpen a meglévő magyarországi kétosztatúság határon túli magyarok számára történő exportálásának egy újabb lépcsőfoka. A szakmaiatlanság szerintem abban nyilvánul meg, hogy nem a szakmai, hanem politikai szempontokat vesz figyelembe mindkét projekt (a tehetséggondozó valamint az íróakadémia). Nem azt mondom, hogy csupa tehetségtelen szerző kapcsolódik hozzájuk, ilyenek vannak mindenhol, hanem hogy a politikai kurzus beleszól szakmai kérdésekbe. Nézzük meg például a csoporthoz tartozó Magyar Idők "szakmai" felvetéseit „ válaszolta felvetésünkre a felvidéki kritikus. 

Erdélyi forrásunk szerint az Előretolt Helyőrség kiterjesztése határon túlra, Erdélyre, maga a KMTG létrehozása annak a politikai folyamatnak a szerves része, amelynek eredményeként a Fidesz meghódította az erdélyi magyarságot. Nehéz azt eldönteni, hogy az EH az irodalom lenyúlásának, kisajátításának a végső terméke vagy a kezdete. „Az irodalom jellegéből adódóan totális lenyúlásra nincs mód, egy Ceausescu- és Kádár-rendszer tapasztalatával a hátunk mögött ebben azért lehet bízni”, mondta az erdélyi író. Hozzátette, az, hogy a határon túli területek közül leghamarabb és legkönnyebben Erdélyben tudott megjelenni a melléklet nem véletlen, mert a NER-ben fontos szerepet játszó kultúrtényezők közt történetesen sok az erdélyi, ezért könnyebb volt a kivitelezés.

Ez az hangsúlyozott erdélyi jelenlét, amit elsősorban Szőcs Géza és az Előretolt Helyőrség vezetője, a Magyar Idők napilap kulturális rovatvezetőjeként is dolgozó költő, Orbán János Dénes neve fémjelez, amint várható is volt, kezdettől nem kívánt mellékszálat is adott a vitának. Mára pedig odáig „fajult a helyzet”, hogy az Orbán-rezsim korábbi kulturális államtitkára, költő, író a tusványosi táborban úgy próbálta fékezni a kultúrharc szükségességét , „a politikai kétharmadhoz kulturális kétharmadot” sürgető Orbánt, hogy azt mondta „ "Nem tudom, hogy miben szocializálódtatok Erdélyben, de ne menjünk ebbe az irányba könyörgöm, az anyaországban!" .

A kultúrharc a projekt kezdetétől körvonalazódott, hiszen Orbán János Dénes az irodalomban szerinte uralkodó polkorrektséget, és azt hirdette, hogy „Magyarországon ismét cenzúra van, és ezt a cenzúrát ezúttal nem valamiféle hatalom erőlteti az írókra, hanem az irodalmi szakma önként húzta magára.”, majd arról írt és beszélt, hogy „visszavesszük az irodalmunkat”. Erre tette fel a koronát, erről az egyértelmű tendenciáról rántotta le a leplet Schmidt Mária kutatási igazgatójának, Békési Mártonnak a kijelentése, miszerint „Új konzervatív, kulturális korszakot kell teremteni Magyarországon. Az első lépés, hogy a vállaltan populista, jobboldali, nemzeti közeg dekolonizálja saját gondolkodását, szabaduljon meg azoktól a sablontól, hogy például az Esterházy a jó író, a liberális közegnek kell megfelelni, az a fontos, amit a Magyar Narancs ír.” Az Előretolt Helyőrség vezetője ezt követően, igencsak érzékeny pillanatban tört lándzsát a székelyföldi táborban is amellett, hogy a Fidesz kétharmados győzelme a „kulturális rendszerváltásra” is felhatalmazást adott...

ALAPVETŐEN JÓ AZ IRÁNY: A KONCON MARAKODÓ ELVTÁRSAK ELŐBB-UTÓBB EGYMÁS TORKÁNAK UGRANAK

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2018.08.02.


Bencsik Nemféknyúzgyáros Nemmunkásőr Nemközpénbőlkitartott Andris bácsi (aki pár napja kétpofára csürhézett mindenkit, aki a 2Rule nevű vérmagyar márkának nem tapsol igazi hazafi módjára) a Demokrata néven futó fideszes faliújságjában lehozta a következő hírt: távozik Prőhle Gergely a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) éléről.

Andris bácsi kormányhirdetésekkel nagyvonalúan kitapétázott szolgalapjának névtelen cikkében a jól értesült szalagmunkások az érintetthez közelálló forrásra hivatkoznak, amely forrás tudni véli, hogy Kásler NemalufóliasisakalábeszorultfejűMiklós humánerőforrás, onkológus professzor, Tanácsköztársaság-szakértő és miniszter a hét elején (2sványos után valamivel) berendelte magához a Fidesz utolsó megmaradt kultúrembereinek egyikét,

s bár Prőhle eleinte ragaszkodott posztjához, sőt, kifejezte együttműködési szándékát, a beszélgetés mégis azzal zárult, hogy le kell mondania posztjáról. Kásler Miklós elsősorban a Tanácsköztársaság politikai és esztétikai igazolását kérte számon az igazgatón. Mint ismert, a sajtóban viták zajlottak egy Tanácsköztársasággal foglalkozó kiállításról, amelynek hivatalos kiadványát Prőhle jegyezte. Úgy tudjuk, hogy már csak a szükséges adminisztratív teendők vannak hátra, és Prőhle Gergely szeptembertől már biztosan nem lesz az irodalmi múzeum vezetője. (Demokrata)

Ránézésre úgy tűnik, a nemzeti kultúrharc – Orbán által őszre ígért – kiteljesedésének (tudják, a felcsúti küldetéstudat nyaralni ment, nem szabad most zavarni) sosem lehet elég korán előkészíteni a terepet. Amit persze előkészítettek már, de nem eshet ki a gyalogsági ásó egy pillanatra sem a hazafiak kezéből. Akkor sem, ha egy olyan emberről van szó Prőhle személyében, aki korábban mindhárom Orbán-kormányban vállalt tisztséget, nem egy igazán balliberális hazaáruló alkat. Mindez semmi nem jelent, ha az ember egyszer elbassza. Márpedig Prőhle valamit nagyon elbaszott a suttyó propagandisták szemében. Hónapok óta azért cseszegetik a Magyar Idők nevű, lopott pénzből működtetett másik propagandakanálison válogatott önjelölt zsenik, mert az általa vezetett intézményben szerintük túl nagy teret kapnak az ellenzékhez sorolt kultúremberek.

Nem részletezem (egyébként is ITT egy jó cikk erről az egész kultúrával leöntött elmebajról, ami valójában a fideszes holdudvar mocskos harca a pénzekért, gyepálják egymást a régi-új megélhetési szekértolók), a lényeg, hogy nemzetiék nem bírnak belenyugodni a megváltoztathatatlanba: ha megfeszülnek is, ha a seggüket a földhöz csapdossák is, ha mindenre ráteszik a kétharmados patájukat is, a kultúrából még mindig nem sikerült kiírtani a balliberális oldalhoz sorolt művészeket.

Mert ezek ennyit értenek a világból: hogy minden fekete vagy fehér. Oppardon, narancssárga és fekete. Aki nem velünk van, az pusztuljon, takarodjon, mert most mi jövünk. A kultúra számukra nem egyszerűen kultúra, amire közösen büszkék lehetünk, hanem jobboldali vagy baloldali termék, és mivel most mi jövünk, nekünk van létjogosultságunk a kultúrában is nagyoknak lenni, mindenki másnak coki. Ezek ennyit értenek a világból: ha dübörög a kétharmados csatazaj, abból következik, hogy egyből tehetségesek lesznek, akik eddig sem voltak azok. Jó...

ÍGY ÁLL A FIDESZTŐL FÜGGETLEN SAJTÓ SIMICSKA BIRODALMÁNAK MEGSZŰNÉSE UTÁN

MÉRCE
Szerző: JÁMBOR ANDRÁS
2018.08.02.


A Simicska birodalom eltűnése után érdemes szétnézni a magyar médiapiacon. Bár Kocsis Máté tegnap este a Fidesz által visszafoglalt Hír Tv-ben azt mondta, hogy nincs kormánypárti médiatúlsúly, ennek most már teljesen egyértelműen az ellenkezője igaz.

Ahhoz, hogy megnézzük, mi a független sajtó helyzete Magyarországon, nem a kritikus vs kormánypárti, és nem is a független vs nem független közéleti sajtó ellentétpárból érdemes kiindulni. Én most ebben a cikkben a Fidesztől független sajtó helyzetét fogom végigvenni, már csak azért is, hogy pontosabb kategóriákat kapjunk.

Szerintem ma a magyar közéleti sajtóban négy csoportra lehet bontani a sajtótermékeket, a Fidesz által irányított sajtótermékekre, az állami pénzekhez jutó sajtótermékekre, az ismeretlen, vagy bizonytalan tulajdonosok által birtokolt sajtótermékekre, és a Fidesztől független sajtótermékekre. Az első és az utolsó minősítés egyértelmű.

Az állami pénzekhez jutó sajtónál, bár sok esetben független sajtótermékekről van szó, de tudhatjuk, ezeknek a termékeknek a léte nagyban függ a kormánypárt akaratától, így nem lehet 100%-osan azt mondani, hogy függetlenek lennének. Míg a bizonytalan hátterű sajtótermékeknél, bár a függetlenség a legtöbb esetben adott, de ez változhat egy új tulajdonossal, vagy a most titokban lévő tulajdonos előlépésével...

EUGENIA S. LEE: A SZEKTÁK A POLITIKAI HATALOM SZOLGÁLATÁBAN

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: EUGENIA S. LEE
2018.08.01.


Itt, Koreában is voltak keresztény alapon működő szekták, sőt, vannak most is, bár már korántsem olyan erősek, mint korábban. (Szekták alatt azokat a vallási közösségeket értjük, amelyek egy alapító személye és kultusza köré szerveződik, aminek alárendelődik az egész közösség hite és magatartása – A Szerk.)

Mivel Dél-Korea több vallású ország, nagyon liberális az egyházakra vonatkozó törvény. Gyakorlatilag bárki létrehozhat ilyet, nem kap állami támogatást, az adományokból kell fedeznie a fenntartása költségeit. Amíg törvénytelenséget nem követ el egy gyülekezet, addig azt tanít, amit akar. Van például egy meglehetősen népszerű, ám ártalmatlan szekta, amely a buddhizmust és a protestáns kereszténységet szeretné közös nevezőre hozni, vélhetően nem túl nagy sikerrel, bár a befogadó attitűddel rendelkező buddhistákat ez nem igazán zavarja, ellenben a karót nyelt protestánsokat annál inkább. Pádzsuban (Paju) van egy templomuk, egész érdekesen néz ki, a teteje buddhista pagodára hajaz, maga az épület pedig egy protestáns templomra, ahol Jézus és Sákjamuni Buddha jól megfér egy oltáron, vagy min.

Voltak azonban itt egészen csúnya szektás dolgok is az elmúlt kilenc évben, amikor is a hatalmat a konzervatív párt gyakorolta. A hírhedt kompbaleset, a Szevalhó elsüllyedése, háromszáznál is több gyermek halála világított rá arra a tényre, hogy a politika és némely keresztény szekta milyen szorosan fonódik össze. A komp ugyanis ennek a Kuvanpá nevezetű szektának a tulajdonában volt, egy kiszuperált japán hajó, melyet átépítettek, felrúgva minden szabályt, fittyet hányva a biztonságra, majd az így megbarkácsolt tengerjárót sokszorosan túlpakolták áruval és utassal, aminek következtében az felborult egy viharos éjjelen. Az engedélyeket természetesen súlyos kenőpénzek ellenében kapták meg.

Ügyészségi vizsgálat jött, de még azt megelőzően az oknyomozó újságírók úgy vetették rá magukat a témára, mint véreb a lelőtt vadkacsa nyomára. Ezt a jelenséget nevezik a világ szerencsésebb felén a szabad sajtó hatalmának. Egy szó, mint száz, kiderült amit fentebb leírtam, így elfogató parancsot adtak ki a szektavezér Ju Bjang Van ellen, aki akkor már a hívei között bujkált, elhagyva fényűzően gazdag rezidenciáját. Pár nappal később, a sajtón keresztül üzent a politikai hatalomnak, ha ő kinyitja a száját, nem marad szabad ember Jaidón. Jaidó egy kis sziget a Hán folyó közepén, pont, mint a Margitsziget, a főváros kellős közepén. Ott van a Parlament épülete, a Trump-tornyok, és Dél-Korea pénzügyi központja is. Az üzenet tehát egyértelmű volt, és egyértelműen arra utalt, hogy szoros összefonódás van a politikai hatalom, és az egyébként békésnek tűnt, organikus termékeket előállító szekta vezetése között. Hogy, hogy nem, egy hét múlva Ju Bjang Van-t holtan találták az ország egész más részén, egy rizsföld melletti árok partján. A halál okát ma sem tudják, idegenkezűségre utaló jelet nem találtak, de hát létrával sem célszerű éjjel autózni, azt mondják.

Ekkor roggyant meg első alkalommal a szilárdnak tűnő konzervatív hatalom, ez vezetett aztán számos lépésen keresztül Pák Kün E. korrupt hatalmának idő előtti bukásához, ami a lehető legjobb, ami történhetett Korea modernkori történelmében...

A SZEXOLDALAK UTÁN ÚJABB GYANÚS ÜGYLETEKNÉL BUKKANT FEL GARANCSI ÉS HERNÁDI

24.HU
Szerző: D. KOVÁCS ILDIKÓ
2018.08.03.



Miután Magyarország több milliárd forint uniós támogatás bukott el azért, mert szexoldalakon kartellezhetett Garancsi István és Hernádi Zsolt tőkealapja, most kiderült, hogy több olyan cégbe is befektettek, amelyekben ott vannak a 9 milliárdos OLAF-botrány főszereplői.

Áprilisban számoltunk be arról, hogy az Európai Unió hírnevét sértő ügybe keveredett Garancsi István és Hernádi Zsolt, akikkel szemben a kartellezés gyanúja is felmerült.

Hernádi cége, a Gran Private Equity Zrt. és Garancsi érdekeltsége, a Garangold Investment Befektető Zrt. még 2013-ban szállt be az az Európai Unió JEREMIE-programjába és 3-3 milliárd forintot kaptak arra, hogy válasszanak ki ígéretes kezdő vállalkozásokat, majd azokba fektessenek tőkét a 70 százalékban az uniótól származó forrásból.

Az Európai Csalás Ellenes Hivatal (OLAF) megvizsgálta a befektetéseket és számos szabálytalanságra bukkant, például többszörös áron cseréltek gazdát a támogatáshoz kapcsolódó honlapok, ráadásul jelentős részük felnőtt társkereső oldal. Emiatt 4,3 milliárd forint uniós támogatást bukott el Magyarország.

Azt is megírtuk, hogy azóta már egy újabb nagyszabású csalássorozatban nyomoz az OLAF.

A gyanú szerint egy jórészt magyar cégekből kiépített hálózat szereplői különféle módszerekkel szabálytalanul számolták el a kutatás-fejlesztésre kapott uniós támogatásokat. Többek között kamuirodákat működtettek, olyan alkalmazottakat fizettek ki a támogatásból, akiket nem lett volna szabad, és rendszeresen túl is számláztak.

Az OLAF olyan súlyosnak találta az esetet, hogy azt javasolta az Európai Bizottság: 9 milliárd forintnak megfelelő eurót fizettessen vissza Magyarországgal.

A jelek szerint a két történet összefonódik.
Pénz, de mire?

Korábban cikkeinkben már olvashatták, hogy a kutatás-fejlesztési céghálózat két legfontosabb szereplője a korábbi nevén BME-Infokom Kft., illetve a Pillar Európa Kft. voltak, amelyek formálisan két külön cégként szerepeltek, de gyakorlatilag egyetlen entitásnak tekinthetők. Ezt az OLAF is megjegyezte a jelentésben, hozzátéve, hogy emiatt szabálytalanul szerepeltek több alkalommal is ugyanannak a konzorciumnak a tagjaiként (és számláztak egymásnak).

Ennek a két cégnek az érdekeltségei aztán a Garancsi-Hernádi páros által osztott uniós pénzekből is kaptak támogatást. Garancsi István befektetési cégének, a Garangoldnak a honlapján található információk szerint a következő öt cég volt érintett: AgroNode Kft., MineData Kft., Winery Datamanagement Kft., Tundralog Kft. és Smart City Kft. A leírás alapján közös vonásuk, hogy informatikai rendszereket készítenek a szőlőtermesztéstől a magasépítési projektekig...

AMIKOR A ROMA HOLOKAUSZTRA EMLÉKEZÜNK, GONDOLJUNK A LEGSZEGÉNYEBBEKRE IS

MÉRCE
Szerző: MÁRTON JOCI
2018.08.02.


Világszerte augusztus 2-án emlékezünk a roma holokauszt áldozataira. A romák szenvedéstörténetének cigány megfelelője a Porajmos, jelentése „elpusztítás, elnyeletés”. Azok előtt hajtunk fejet, akiket a kegyetlen diktatúra üldözött, családjaiktól elhurcolt, mérhetetlen szenvedésnek tett ki, valamint azokra, akiknek a sötét hatalom a halált, a teljes megsemmisítést rendelte el. A kutatások az áldozatok számát az akkor élő európai romák egyharmadára becsülik, hazánkban Karsai László történész kutatása alapján ez a szám ezerre, azoké, akiket elhurcoltak vagy embertelen, fájdalmas kísérleteknek vetettek alá, tízezerre tehető.

Ha az érdek úgy kívánja…

A romák ellen elkövetett brutális, több esetben halált okozó támadások azonban nem maradtak példa nélküliek a második világháború befejezésével.

A támadókat nem hatalmazzák fel törvények, nem állnak mögöttük közvetlenül kormányzó hatalmak, viszont a megfékezésükért tett erőfeszítések mértékét az éppen aktuális politikiai érdekek határozzák meg.

Magyarországon tíz évvel ezelőtt vette kezdetét egy alaposan kitervelt, kifejezetten romák ellen irányuló gyilkosságsorozat, aminek következtében hat ember életét oltották ki, köztük az ötéves Csorba Robikáét, emléke legyen áldott.

Idén június 23-án az ukrajnai Lemberg külvárosában a C14 nevű neonáci szervezet tagjai csaptak le késekkel, baseball ütőkkel magyar származású romák átmeneti otthonaira, négy embert súlyosan megsebesítettek, köztük egy 10 éves gyermeket, egy 24 éves fiatalembert, Papp Dávidot pedig különös kegyetlenséggel kivégeztek. A gyilkos támadás nem volt minden előzmény nélküli, hiszen már hetekkel ezelőtt lehetett hallani a város szélén kunyhókban élő romák félmilitáris szervezetek által elszenvedett zaklatásairól, melyek során az elkövetők kimondottan magyarul beszélő romákat vettek célba, az egyik ilyen esetről videófelvétel is keringett a közösségi oldalakon.

A szóban forgó neonáci szervezet a kijevi önkormányzattól 1,5 millió hrivnyát (15 millió Ft-nak megfelelő összeget) kapott a fiatalok körében folytatott hazafias nevelés megvalósítására.

A magyar kormány nem riad vissza, ha politikai érdeke úgy kívánja, szembemegy az ukrán kormánnyal – gondoljunk csak a készülődő ukrán nyelvtörvényre vagy idézzük fel a kormány határozott fellépését a felgyújtott ungvári magyar iroda kapcsán.

A szó szerint kivégzett Papp David méltóságáért való kiállás viszont valljuk be, nem hoz túl sokat a “homogén nemzeti politika” asztalára, így hiába lenne jogos a fellépés, ez ezúttal is elmarad.

Ma is a legszegényebbek a legkiszolgáltatottabbak

Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy azok a romák, akik a támadásokat elszenvedik, rendkívül rossz szociális körülmények között élnek, a társadalomban elfoglalt alacsony pozíciójukból adódóan az érdekérvényesítő képességük is drasztikusan alacsony. A magyarországi gyilkosságsorozat roma áldozatai is telepeken, az utcák utolsó házaiban éltek. Az érintett kárpátaljai roma családdal kapcsolatot ápoló Szenczy Sándor lelkész (a Baptista Szeretetszolgálat elnöke) az ATV Start műsorában is megerősítette, hogy soha senkinek sem ártottak, ha tehették, még tagdíj-hozzájárulást is fizettek az egyházközösségnek, a várostól távol, nejlonzacskókból készített saját építésű kunyhókban húzták meg magukat, szeméttelepeken gyűjtött rongyok és más, még értékesíthető hulladékok eladásából éltek.

A roma holokauszt áldozatainak túlnyomó részét sem palotákból és bársony székekből hurcolták el, az áldozatok számának megbecslését is nehezíti a módszer, amit a nácik a romák ellen alkalmaztak. Gyakoriak voltak a razziák, amelynek során az erdőszélen élő embereket vették célkeresztbe, akiket a helyszínen meggyilkoltak mindenféle dokumentáció nélkül.

Eszemben sincs összehasonlítani azt a politikai klímát, amelyben a ma élő romák élnek azokéval, akik átélték a holokausztot,

viszont emlékezésünk nem teljes akkor, amikor a holokauszt áldozatainak védtelenségéről, kiszolgáltatottságáról nem ejtünk szót, ennek van ugyanis mai politikai üzenete...

FROCLI

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: VÁNCSA ISTVÁN
2018.08.02.


Az a tervünk, hogy újjáépítsük az egész Kárpát-medencét, mondta az alcsúti ember múlt szombaton, a Kárpát-medencén pedig némi aggodalom lett úrrá. Többé-kevésbé tudható, milyen az, amikor az illiberális állam valamit újjávarázsol, elég, ha csak a Várkert Bazár tatarozásának édes-bús történetére, az ünnepélyes átadások sorozatára és az üzemeltető négyszáznyolcvannyolc (azóta nyilván több) garanciális bejelentésére gondolunk. A lényeg annyi, hogy Orbán a 2015-ös évértékelőjében ezt az épületet kormányzása szimbólumakéntemlítette. Politikai pályafutásának legtárgyilagosabb mondatát sikerült evvel megfogalmaznia, ami roppant dicséretes, evvel együtt a Kárpát-medence valószínűleg semmire se vágyik kevésbé, mint arra, hogy Európa erős embere építtesse újjá. E tekintetben a Kárpát-medencét meg lehet értenünk.

Lépjünk tovább, és tételezzük fel, hogy a nyájas olvasónak van pár tucat birkája, illetve csak volt, a nyájas olvasó ugyanis mihaszna pásztor, juhairól gondoskodni vonakodik, szerencsétlen jószágokat rüh, bagócslárva, paklincs és tüdőférgesség kínozza, nem is szólva a büdös sántaságról, pusztulnak egymás után, mindössze pár félholt példány marad. Nyájas olvasóm ekkor avval keresi föl a környékbeli juhászokat, hogy összehangolhatják a juhtenyésztési koncepciójukat az övével, amely, mint fentebb láttuk, remekül bevált. Orbán lényegében ilyesmit adott elő Tusnádfürdőn arról beszélve, hogy a szomszédainkkal „hangoljuk össze a védelmi politikánkat, és hangoljuk össze a haderőfejlesztéseinket is”.


Mondja ezt az az ember, aki 2010 után a katonai kiadásokat negyvenkét százalékkal csökkentette, miközben a környező országok, ha nem is túl lelkesen, de fejlesztettek tovább. A román hadseregnek csak az Erdélybe telepített része nagyobb létszámú, mint az egész magyar haderő, harci technikája pedig az egekben van a mienkhez képest, már csak azért is, mert ahhoz képest mindenki másé az egekben van. És akkor csak az egyik szomszédos országról beszéltünk, pedig több is akad, lásd evvel kapcsolatban valamelyik leszármazottunk iskolai atlaszát...

MÉG VÉLETLENÜL SINCS EGY SE KÖZTÜK, AKI NEM SUNNYOG, NEM MENEKÜL, ÉS FELVESZI A TELEFONT IS?


KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2018.08.03.


Jó reggelt kívánok! Péntek van és az élet meg a NER zakatol tovább, vagy az élet a NER-ben, ahogy jobban tetszik. Tegnap reggel ott hagytam abba: lenne bőven mondanivalóm azzal kapcsolatban, hogy az állampárt gumicsizmájának és a még foltokban létező nem fideszes médiának a találkozásán túl az érintett dolgozók, újságírók saját szuverén döntését illetően milyen következtetéseket érdemes levonni a HírTv újrafideszesítéséből és az akörül rendezett mámoros vérfürdőből, de változatlanul nem szeretnék durva és igazságtalan szentenciákat puffogtatni. Najó, annyit azért hadd pakoljak ide, hogy miután megzsarolnak, megfenyegetnek, a kollégáimat kibasszák, majd az egész undormányt levezénylő fideszes pártkatonának van pofája azt nyilatkozni, hogy kulturáltan zajlott le az egész átadás-átvétel, akkor én nem hiszem, hogy tudnék min gondolkodni. Nem ítélek el senkit, aki marad, de ez itt mégiscsak egy lehetséges magyarázat arra, hogy miért tart itt ez az ország ahol.

Erről ennyit. Másfelől örömmel nyugtázhatjuk, hogy az elvtársak nem dőltek hátra a baloldali médiatúlsúly elleni ádáz küzdelemben. Az van, hogy a Heti Válasz hulláján új kormánypárti hetilap indulhat. Ha a sajtóértesülések helyesek, ez úgy fog kinézni, hogy hamarosan egy körülbelül 60 oldalas hetilappal jelentkezik a médiapiacon (höhö) a kormányközeli tulajdonban álló Mandiner.hu. A korábban Habony Árpád informális miniszterelnöki tanácsadót/munkanélküli vitrinest és gipszfaragót is hitelező Tombor András tulajdonában álló portál a csődeljárás alatt álló, korábban Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Heti Válasz romjain tehát egy új fideszes hetilapot indítana úgy, hogy annak előfizetőire is igényt tart. Mekkora seggfejnek kell lenni ehhez? El sem tudom képzelni. Szóval az emberek előfizettek egy újságra és most kapnak egy pártlapot, tele propagandával, faszfejék szerint meg ez rendben van. Fizessenek csak elő ezen túl a moslékra, amit nem kértek, és ami amúgy is további kismillió helyről folyik bele az arcukba. 60 oldalas hetilap? Kinek? Ki olvas ennyit? Fideszes szavazó? Ja, jó… Hát Simicska, öcsém, amennyi kárt okoztál ennek az országnak a felemelkedéseddel, annál többet csak dicstelen bukásoddal és gyáva megfutamodásoddal okozol. Kitaláltad, felépítetted, te nyerted a legtöbbet, most meg segítesz befejezni a nagy művet. Remélem, hozzád is kegyes lesz a sors, mint kollégiumi cimboráidhoz. Mert hát ha ez nem atombomba, akkor semmi nem az.

Mínuszos hír, meg kétnapos, de azért elmesélem. Az Ungár Péter tulajdonában/résztulajdonában lévő azonnali.hu készített egy interjút a mostanság viszonylag keveset emlegetett Jobbik (hol van már a napi, menetrend szerinti csicskapártozás?) elnökével, Sneider Tamással. A kurvahosszú interjú egyik alapállítása az, hogy a Jobbik szeretne csatlakozni az úgynevezett jobboldali konzervatív Európai Néppárthoz, vagyis a Fidesz pártcsaládjához...

FOGD A PÉNZT ÉS FUSS!

168 ÓRA ONLINE
Szerző: TAMÁS ERVIN
2018.08.03.


Tessék már észrevenni, hogy kitapintható bizonyos fokú nagyvonalúság a NER-hitben megingó vagy valami miatt, főként üzleti vagy hatalmi affér okán a főnökkel összeütközésbe kerülő egykori bennfentesek körön kívülre röppenésében. Vannak, akik a hőskorban szorultak ki a képből, általában kevésbé látványosan, a cseperedő jobboldali médianyilvánosság által finomra hangszerelt, inkább a csalódott férfiember sajnálkozását búgó dallammal kísérve, hogy azután később a hatalom elfoglalta számtalan pozíció valamelyikébe mégiscsak beleülhessenek, büszkén érezve, hogy elmúlt róluk a rontás. Legyen az a sörszövetség vagy valamelyik kevésbé szem előtt lévő önkormányzati cég igazgatósága, külföldi poszt, hol itt, hol ott bukkannak fel a kegyvesztettek, akiknek ha kapcsolati hálójuk, rangjuk meg is sínyli a lecsúszást, megkönnyebbülve húzzák maguk alá a kisebb, de még kényelmes fotelt, mert számukra ez maga a megbocsátás.

A Fidesz történelmi múltjából kilépők is békén vannak hagyva, időről időre megkeseredett szájízzel vallhatnak a kezdetekről, közülük Fodor Gábor rendszeresen kopogtat Orbán Viktor ajtaján, s nem tartom elképzelhetetlennek, hogy mostani politikai halálával valamiféle egzisztenciális támaszt kap majd, ha áttételesen is, egykori szobatársától. De anno az elnöki helyre pályázó kolléga is volt már államtitkár, a Kossuth tér átalakításának fő-fő felelőse.

Igaz, a régi harcostársak közül sokra kevesebb reflektorfény jut, az azonban kivehető, hogy a valamelyest szuverén, joviálisabb, a politikát némi polgári eleganciával ötvöző figurákat a centripetális erő kidobja a rendszer magjából, s olyan fizimiskák kerülnek helyükre, akik képesek akár percenként is olyan mondatokba bonyolódni, amelyekkel heteken át elpiszmoghat az erre rendszeresített Egyenesen–Egyenes beszéd-kettősfogat. (Illetve az Egyenesen már nem is.)

A hülyeségfaktor szerves része a kormányzati kommunikációnak, ahogyan a pitbullok vad ugatása, úgy a totális blődség is lehet ijesztő, ha jól kivehetően a központi vezérlőteremből érkezik. A rotáció talán ebben a szférában a legnagyobb, néha a műsort, gyakrabban a szereplőket érdemes lecserélni, mert hiába a kidolgozott koreográfia, a szívvel-lélekkel játszó főhős, a meló koptat, az ember kilúgozódik, elhasználódik, a refrének fényüket vesztik. Mivel az egyre komfortosabban berendezkedő hatalom újabb és újabb hídfőállásokat telepít, se szeri-se száma a frissiben született sarzsiknak, amelyek a hivatal-kocsi-titkárnő szentháromságban hálálják meg az áldozatot, s egyben gondoskodnak arról, hogy komolyabb befolyás nélkül is fontosnak érezze magát a gyengélkedőre utalt illető.

A hatalmi káló futtatott figurái közül sokan lejjebb, helyben építik ki terebélyesedő hálózatukat, magukhoz édesgetve a trafikok üzemeltetőit, a milliókkal támogatott panzióépítőt, de még a közmunkást vagy az államilag dotált frizsidercserélőt is. Hálás, szolgálatkész regiment.

Egy fokkal elegánsabb szanatórium az érdemdús miniszterek, potentátok pihenőhelye, akikre bármikor még szükség lehet, ők különböző szervezetek, közösségek élén vagy elnökségében várják epedve a behívót, s csak szívük legmélyén érzik cseppet a száműzetés kínját. Ahogy Magyari Péter írja minapi kitűnő elemzésében a 444.hu-n: miként kiválasztásukat, úgy leváltásukat sem kíséri különösebb magyarázat, az okokat sejtjük, találgatjuk a homályban, ahogyan azt is, kiknek miért emelkedik a csillaga a főnök szemében. Ugyanakkor más oldalról múlóban a színlelés, a pávatánc, a kettős beszéd, ritkábbá vált a tett és a szöveg sokat emlegetett kontrasztja, egyre konkrétabban hozza tudomásunkra Orbán Viktor a régebben tapintatosabban körülírt világ- és Magyarország-képét, s annak gyakorlati következményei jól kivehetők a kanyarban. Haladását pedig egyelőre nem fenyegeti senki és semmi. Sőt mintha egyre többen „hajlítgatnák” hozzá hasonlóan a valóságot...

ÁTLÁTSZÓSOK IS BEFÉRKŐZTEK A HÍRTV MŰSORAIBA 2015-2018 KÖZÖTT, EZ VESZÉLYES ÉS FELHÁBORÍTÓ

ÁTLÁTSZÓ / SATÓSZABADSÁG
Szerző: ÁTLÁTSZÓ
2018.08.02.


A 2015-ös “G-nap” után a HírTV rendszeresen idézte az Átlátszó hírértékű cikkeit, és munkatársaink többször megszólaltak, szerepeltek a csatorna különböző műsoraiban. Tegnap át/visszavette a tévét a Fidesz, így valószínűleg nem lesz ilyen egy darabig. Összegyűjtöttük a legfontosabb szerepléseinket, ezzel búcsúzunk a HírTV kormányfüggetlen korszakától.

2015. február 6-án lemondott a Magyar Nemzet, a HírTV, és a Lánchíd Rádió vezetése, és átállt a fideszes médiabirodalom kötelékébe. A tulajdonos Simicska Lajos ekkor azt nyilatkozta az Indexnek, hogy “Orbán egy geci”, ebből lett a G-nap elnevezés. Simicska akkor az Átlátszónak adott interjújában jelentette be, hogy személyesen ő lesz a HírTV elnöke. Aznap este a műsorvezető az Átlátszóra hivatkozva ismételte el a bejelentést: 2011-es létrejötte óta lapunk neve alighanem akkor hangzott el először a csatornán.

Ezután a HírTV rendszeresen szemlézte a cikkeinket, és többször megszólaltatta munkatársainkat egy-egy anyaggal kapcsolatban.

Legutóbb Erdélyi Katalin nyilatkozott arról, hogy melyik cégeken keresztül dől a TAO-támogatás a Fidesz-közeli focicsapatokhoz.

Főszerkesztőnk, Bodoky Tamás az elmúlt néhány hónapban többször volt a Szamizdat című műsor vendége, ahol Bodacz Balázs műsorvezetővel beszélték át újságírók az adott hét aktuális közéleti híreit...

LÉGYSZEMKÖZT

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2018.08.03.


Tegnap reggelre, illetve hát, pitymallatra inkább, egy hulla feküdt a szobám közepén. Sikongatás és rendőri erő forszírozása nélkül egykedvűen hajoltam a test fölé, amely hanyatt feküdt a padlón, lábai az ég felé meredtek, és élet híján mozdulatlan volt természetesen. Megböktem a hasát, de arra sem reagált. Nézegettem, hogy ismerem-e, de olyan egyformák életükben, halálukban meg pláne, teljesen nem volt ismerős az ábrázatja, a szemei is kékes-zöldes kifejezéstelenek voltak, az egyikben tükröződött a nyitott ablakon át egy bárányfelhő, éppen elment egy autó, nem törődve azzal, hogy itt nemrégiben megszakadt egy élet.

Egy légy volt az. Illetve az egyik a három közül, amelyek napok óta zaklattak összehangoltan, mint valami repülőszázad. Nem voltunk jóban egyáltalán, amikor az orrom végin illegették magukat és a karomat birizgálták a lábaikkal, akkor sem kívántam a halálukat, csak agyon akartam csapni őket. Hogy a három közül melyik volt ez az egy, amelyik most itt feküdt szégyenszemre, azt nem lehetett tudni, olyan egyformák voltak, mint a cserkészek vagy az elsőáldozók, és olyan szemtelenek is. A piac is közel van, jutott szembe, ott szocializálódtak ezek, tanulták a kegyetlen életet, s lettek ilyen pofátlan galeri. Az ott a multikulti fertő, semmi rend, és ez meg is látszott ezen a hármon...

A MAGYAR MINISZTERELNÖK PRECEDENSÜL SZOLGÁL EURÓPÁBAN, A NACIONALISTA JOBBOLDAL ÉLÉN MÁRIS NEKIRONTOTT AZ EU-NAK - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2018.08.03.


- Az Európai Néppárt alighanem téved, amikor azt gondolja, hogy bent kell tartania a Fideszt és akkor meg tudja fékezni

- A Kisgömböc most éppen a Hír TV-t falta fel, de étvágya csillapíthatatlan, ha bármiféle érdekeltséget lehet szerezni

- Az Economist is aggódik a paksi bővítés miatt, mert az ugródeszkául szolgálhat az oroszoknak a beavatkozáshoz.

Washington Post

A lap arra következtet Orbán Viktor tusványosi beszéde alapján, hogy a miniszterelnök megindította a támadást Európa ellen. Igazából persze javarészt csak megismételte azt, amit már tavaly is mondott a liberalizmus ártalmasságáról és a földrész keresztény gyökereiről, ám szavainak most nagyobb a súlya. A nagy választási győzelem birtokában immár jelentősebb vállalkozásban gondolkodik: megcélozta a jövőre esedékes EP-választásokat, hogy megbuktassa az emberi jogokon, a jogállamon és a befogadó társadalmakon alapuló liberális politikát. Ezen a ponton csatlakozik Steve Bannonhoz, aki az európai nacionalisták támogatására létesített alapítványt Brüsszelben. A hasonlóságok Trumppal nyilvánvalóak: ő is határkerítést építtetett. A vér-és-rög nacionalizmust magasztalja a demokratikus értékekkel szemben. Szövetségeseivel együtt morog a sajtóbírálatok miatt és kirohan a „globalista” elitek ellen, amit könnyűszerrel lehet antiszemitának értelmezni.

Viszont az amerikai elnöktől eltérően több konkrét sikert tud felmutatni az illiberális program terjesztésében. Az utóbbi 8 évben erősen felmorzsolódtak a fékek és ellensúlyok. Az idén a Menekültek Világnapján fogadtatta el a „Stop, Sorost”. Egyre több a kérdőjel a magyar igazságszolgáltatás függetlensége körül. A sajtó nagy része az ő táborának a kezében van. Orbán új precedenst teremt Európa számára. A neves bolgár politológus, Ivan Krasztev szerint a kormányfő illiberális vonala várhatóan a fő alternatíva lesz a Nyugaton a liberalizmussal szemben az elkövetkező évtizedekben. Nem akarja az unió végét, de azon van, hogy annak működése jobban illeszkedjen az ő nacionalizmusához. Az EPP azt gondolja, hogy meg tudja fékezni, ám a politikus befolyása mind jobban nő, főleg a hagyományos konzervatív pártok körében, éspedig elsősorban annak kapcsán, amit a többség jogáról hirdet. Vagyis röviden: Orbán az újraéledő nacionalista jobboldalt vezeti, és programja egyre inkább fókuszba kerül.

Kurier

Csak még tovább gyarapodik az Orbán Viktor által ellenőrzött sajtóbirodalom. Immár a Hír TV-nél is lezajlott a hatalomátvétel. Az irányváltást előre jelezte, hogy már az új, kormány közeli vezetés kinevezése előtt lecserélték a biztonsági szolgálatot egy olyan cégre, amely a Fidesz környezetéből való. Majd következett több, kritikus újságíró elbocsátása, ideértve a népszerű Kálmán Olgát. A televízió két tűz közé került, miután Simicska 3 éve összekülönbözött Orbánnal és azóta mindent elkövetett, hogy ártson ifjúkori barátjának. A hozzá tartozó sajtó elkeseredett harcot vívott a miniszterelnökkel, de kénytelen volt anyagi veszteségeket elkönyvelni.

A kormányfő győzelme után Simicska bedobta a törülközőt, de a Magyar Nemzet kisebb formátumban tovább él, rendkívüli nehézségek árán. Nemigen lehet csodálkozni azon, hogy a lap nem számíthat vonzó állami hirdetésekre. De a költségeket így is elő tudják teremteni, a munkatársak minimálbérért dolgoznak. A Hír TV ügyében olyan értesülések vannak, hogy a végső tulajdonos Mészáros Lőrinc lesz.

Libération

Magyarországon nem ér véget a média bedarálása: az Orbán-klán most a vele szemben kritikusan fellépő Hír Televíziót szerezte meg, pontosabban vissza. Simicska Lajos, a régi barát, aki három éve a miniszterelnök ádáz ellensége, feladta a küzdelmet. Olyan vezetést ültettek a csatorna nyakára, amely nyíltan aláfekszik a kormányfőnek és annak a stratégiának, hogy ő ellenőrizze a sajtóinformációkat. Csáky Zselyke, aki a Freedom House nevében vizsgálja Közép-Európában a civil szervezetek helyzetét, azt mondja, hogy az Orbán-Simicska viszály a választással véget is ért. Az üzletember komoly vereséget szenvedett azzal, hogy a Jobbik mellé állt. Az is világos volt többé-kevésbé, hogy a Hír TV-t vagy eladják, vagy bezárják. Amikor a Magyar Nemzetnél lehúzták a rolót, már akkor lehetett érezni, hogy valami hasonló sors vár a televízióra is..