2018. augusztus 8., szerda

NYOMTASS TE IS! - 55. SZÁM

NYOMTASS TE IS! BLOG
Szerző: Nyomtass Te Is
2018.08.07.


Megjelent idén az 55. szám: 

Több százezer magyar tervezi elhagyni az országot

Az aktív korú (16–64 év közötti) népesség tagjai közül minden 12. személy (8,4 százalék) tervei között szerepel, hogy rövidebb-hosszabb időre – akár véglegesen is – elmegy Magyarországról. A külföldre költözést fontolgató magyarok 29 százaléka úgy gondolja: ő ide sosem tér vissza...


NER-BOJKOTT KÉZIKÖNYV - MINDEN, AMIT FONTOS TUDNOD A NER BOJKOTTRÓL

VÁLTOZTATNI AKARÓK BLOGJA
Szerző: notner
2018.08.08.


...Amikor a bojkott kifejezést halljuk, akkor az jut eszünkbe, hogy valakitől nem vásárolunk. De ennél sokkal színesebb a paletta!
Attól is függ a bojkott formája, hogy milyen szerepből közelíted meg a kérdést és mi a bojkott tárgya. Plusz még attól is, hogy csak saját magad veszel részt vagy szeretnél másokat is bevonni a bojkottba.


Magánszemélyként
Ha magad bojkottálsz
  • - Kereskedelmi egység: nem vásárolsz tőle
  • - Szálláshely: nem szállsz meg nála
  • - Szórakozóhely: messze elkerülöd
  • - Program, esemény, sport és egyéb rendezvény: nem veszel részt rajta
  • - Média: nem olvasod, nem nézed, nem terjeszted
  • - NER-művészet: nem vásárolod, nem hallgatod/nézed, nem terjeszted
  • - Egyéb szolgáltató cég: nem veszed igénybe a szolgáltatásait
  • - A bojkottáltak helyett keresel támogatható nem NER-es vállalkozásokat, helyeket stb.
Ha másokat is be akarsz vonni
  • - Továbbadod a bojkott listákat
  • - Ha ismerősöd kér ajánlást, pl. szálláshelyre, elmondod neki, hová ne menjen.
  • - Minden bojkottált hely, vállalkozás, termék, média stb. helyett ajánlasz nem NER-es megoldásokat.
  • - A Facebook oldalukra írhatsz véleményt, minősítést. Különösen a szálláshelyeknél és a szórakozóhelyeknél fontos ez.
 Munkavállalóként
Nagyon fontos, hogy tudd, ilyen munkaerőhiány mellett megteheted, hogy nem NER-es vállalkozásoknál dolgozol!
Ha magad bojkottálsz
  • - Nem jelentkezel NER-es vállalkozáshoz munkára
  • - Kilépsz NER-es munkahelyekről
  • - Ha mégsem mersz kilépni a NER-es munkahelyről, akkor biztosan utolér az agymosás. - Állj ellen neki, ahol csak tudsz. Bomlassz belülről, például véletlenül hagyj ott közösségi helyeken Nyomtassteis vagy Magyar Hang példányokat. És feltétlenül tartsd másokban is a lelket, akikről tudod, hogy hasonló cipőben járnak.
Ha másokat is be akarsz vonni
  • - Álláskereső ismerősödet felvilágosítod, melyik helyeket kerülje el
  • - A nem NER-es vállalkozások álláshirdetéseit népszerűsíted, ajánlod helyette
  • - Ha kellően merész vagy, a NER-es Facebook álláshirdetéseket kommentelheted. Az álláshirdetések mindig elég nagy eléréseket hoznak, így addig is, míg eltüntetik a hozzászólásodat, több százan is láthatják.
Vállalkozóként, cég vezetője vagy illetékeseként
Ha magad bojkottálsz
  • - Nem kötsz üzletet NER vállalkozásokkal. Sem beszállítóként, sem ügyfélként, semmilyen együttműködési formában.
  • - Ha NER-média, akkor nem hirdetsz náluk.
  • - Ha a főnöködnek készítesz elő döntéshez ajánlatokat, akkor a nem NER vállalkozások mellett érvelsz. Biztosan találsz rá megfelelő érvet, okot, ami mellettük szól. Egyébként épp a NER gazdaság torzulásai miatt jellemzően a NER vállalkozások gagyi minőséget, gyenge szakmaiságot mutatnak. Hiszen ők a kapcsolataikból élnek, nem a szaktudásukból. Pláne nem jellemző rájuk a korrektség.
Ha másokat is be akarsz vonni
  • - Vendéglátóhelyként nem fizetsz elő a lapjaikra, nem szerződsz a rádiójukkal, hogy azt olvassák/hallgassák a vendégek.
  • - Programszervezőként elkerülöd a NER vállalkozások helyszíneit, nem NER-es helyekre szervezed a programokat, eseményeket. Így akár több száz vagy ezer embert is észrevétlenül be tudsz vonni a bojkottba.
  • - Azokat az üzleti köröket keresed és erősíted, ahol nem NER-es vállalkozásokat találsz. - - Ahol a szakmai tudás és a korrektség számít. Mint például a Vállalható Vállalkozás közössége.
 Mire figyelj még?
  • - Igen, néha nehéz lesz betartani. Különösen ha kisebb településen élsz.
  • - Elképzelhető, hogy többe kerül majd, ha a nem NER helyeket választod. De muszáj a cél érdekében áldozatokat hozni, és az a pénz jó helyre megy. Ez tartsa benned a lelket!
  • - Esetleg elkerülhetetlen, hogy mégis NER-vállalkozótól vásárolj, mert fizikailag nem elérhető más. Ebben az esetben megteheted, hogy csak a valóban muszáj termékeket veszed meg ott, a lehető legkevesebbet költesz nála.
  • - Ha kénytelen vagy NER szálláshelyet választani, akkor még mindig bomlaszthatsz kicsit. Például ellenzéki médiaanyagokat hagysz a közösségi terekben, vagy megnehezíted az életüket reklamációkkal, valamint keményen értékeled a helyet a Facebook oldalukon, hogy legalább másokat megmenekíts tőlük.
  • - Félős vagy? Semmi gond, a bojkott formái közül biztosan találsz olyat, amit anélkül megtehetsz, hogy bármilyen retorziótól kellene tartanod. Épp ez a jó benne. Ha félsz, akkor egész egyszerűen csak elkerülöd a NER helyeket, és legfeljebb csak azokat a családtagokat, barátokat vonod be, akikben valóban bízol.
  • - Mivel a NER gazdaság rohamléptekben terjeszkedik, fontos, hogy nyomon kövesd a bojkottálandó helyeket. Ezt megteheted úgy, hogy ha lesz rá alkalmazás, azt telepíted. Vagy feliratkozol értesítőkre, amikben megkapod az új információkat...

RASKÓ GYÖRGY SZERINT AZ ORBÁNI AUTOKRÁCIA EGYENESEN HALAD EGY ÚJ RENDSZERVÁLTÁS FELÉ

24.HU
Szerző: NAGY JÓZSEF
2018.08.08.



Vélhetően nem jövőre, hanem csak tíz, netán húsz év múlva, de bekövetkezik. Van időnk hát megbeszélni, kié s mire jó a magyar föld. Nagyinterjú a nagybirtokossal.

Ma kié a magyar föld?

Az erdők zöme az államé, a szántók többsége magántulajdonban.

Bő nyolc év alatt mennyi került az orbánista újburzsoáziához?

Bár hatalmas csinnadratta kísérte az állami földek részben bérbe-, részben tulajdonba adását, azért ez a pakk nem több a mezőgazdaságilag hasznosítható terület három százalékánál. Ami persze hatalmas vagyon, de az egészhez képest elenyésző.

Hatalmas üzlet a föld. A rendszerváltás után harminc-negyvenezer forintért lehetett egy hektárhoz jutni, most másfél millió körül van az ár.

Valóban döbbenetes növekedés, és van följebb, az osztrákoknál hatmillió forintnyi az átlagár, a Pó-síkságon nyolcmillió, Hollandiában tízmillió alatt nem jutni hozzá egy hektár szántóhoz. Spekulálnak is vele sokan.

Végül is kié a föld? Azé, aki megműveli? Spekulánsoké? Családi gazdálkodóké? Azoké, akik 1990 után fillérekből összesöpört kárpótlási jegyekből lettek földtulajdonosok? Vagy azoké, akik önhöz hasonlóan még az olcsó időben, a kétezres évek elején vásároltak föl birtokokat a rendszerváltásból szerzett vagyonukat befektetve?

Van mindenféle, de egyre kevesebb a spekuláns. Kezd beállni a piac, akinek ma földje van, megélni akar belőle, nem eladni.


Ötven-száz hektáros családi gazdaságoké vagy zöldbáróké a föld?

Is.

A 2010-es Orbán-kormány lánglelkű agrárállamtitkára, Ángyán József azon veszett össze miniszterelnökével, hogy oligarchákhoz került az újraosztott állami föld.

A statisztika szerint 418 ezer bejegyzett mezőgazdasági háztartás van Magyarországon, a húzóerő ebből huszonötezer család, átlagos birtokméretük meghaladja a hetven hektárt, ami négyszerese az uniós átlagnak. Ez tisztes jólétet biztosít, pláne, míg az uniós támogatás ilyen bőkezűen jön. Nem véletlen, hogy a magyar mezőgazdaságban a sztrájk évek óta ismeretlen fogalom, ugyanis jól élnek a gazdák, a professzionális kör évről évre látványosan gyarapodik.A huszonötezer farmer családonkénti átlagvagyona a földdel együtt meghaladja a háromszázmillió forintot.Mintegy ezer-ezerötszáz családi gazdaság egymilliárd fölötti vagyonnal bír.

Mennyi jut az oligarcháknak?

A nagy agrárgazdaságok, pontosabban a jogi személyű vállalkozások, a magyar szántóterületek harmincnyolc százalékát művelik, jellemzően bérleti formában.

Csak?

A kilencvenes évek végén ez még hatvan százalék volt, de miután a 2014-es földtörvény maximalizálta az egyes gazdasági társaságok kezében lévő birtokméretet, 1200, illetve 1800 hektár, a „fölöst” sokan kivitték egyéni vállalkozásba.

De az a föld ettől még az övék, az önöké maradt, nem? Szóval ma is hatvan az a harmincnyolc, s a vetőgép meg a kombájn nem pattan le a céges és a magán közti mezsgyéről.

Miután gazdaságilag célszerű az egybeművelés, igyekszik mindenki így szervezni a termelést. De tény, hogy a gazdasági társaságok földhasználata évről évre csökken, az egyénieké meg nő. Ez a trend...


MAJD A VÁROSIAK ELDÖNTIK, MI AZ ÉRTÉK A FALUBAN

ABCÚG BLOG
Szerző: PRÓKAI ESZTER
2018.08.08.


Szépen hangzik, hogy a helyi tökmag, a hímzésminta és a pirospaprika majd megmenti a haldokló vidéket, de ennél azért bonyolultabb a helyzet. Egy szociológus évek óta vizsgálja az őrségi és a Kalocsa környéki kistelepüléseket, van-e értelme a kulturális örökségre építeni. Kiderült, hogy ahol bejött a biznisz, ott nem a helyiek, hanem az odatelepülő városi középosztály víziói valósultak meg. Ha egy helyi közösség mégis a maga erejéből indulna el, nehéz dolga van, mert szinte senkitől sem tud segítséget kérni.

Az elmúlt években sok pénzt adott az Európai Unió a helyi közösségek kulturális fejlesztésére, hátha ez segíthetne az olyan térségeken, amelyek népességszámuk és munkalehetőségeik tekintetében halálra vannak ítélve. “A támogatásokkal azt akarták elérni, hog a közösségek találják ki saját magukat. Valamit, amit akár a településükön kívülre is el tudnak adni, és amire adott esetben turizmust is lehet építeni” – mondja Csurgó Bernadett szociológus.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatója az Őrségben (Őriszentpéteren, Magyarszombatfán, Szalafőn és Nagyrákoson), valamint Kalocsán és a környező településeken (Kalocsa, Hajós, Géderlak, Bátya, Fajsz, Foktő, Szakmár, Homokmégy) vizsgálta, hogy milyen szerepe van a kulturális örökségnek a vidéki társadalomban és a gazdaságban. Vajon képes-e mindez életben tartani és fejlődésnek indítani egy hanyatló térséget? A kutatás során a helyi önkormányzatokkal, vállalkozókkal, lakosokkal és civil szervezetekkel interjúzott.

Azért épp ezeket a térségeket választotta, mert a Zalai megyei Őrségben már jóval az uniós pályázatok előtt elkezdődött a turizmus alapú fejlesztés, Kalocsán pedig ott a híres hímzésminta és a pirospaprika...

SOMOGYI ZOLTÁN: MINDENKI NEMZETI

24.HU / POSZ ITT
Szerző: 24.hu
2018.08.07.


Volt a Horthy-rendszer és az ő ellenzéke. Az utóbbi körbe tartozók közül a nyugati mintákat átvenni akaró, Európában gondolkodó „nyugatos” értelmiségieket „urbánusoknak” nevezik, a világosan meg nem fogalmazott harmadik utat követni akarókat (az, hogy Pápua Új-Guinea legyen a pápuáké, vicces, de nem elégséges meghatározás) „népinek” hívták. A magyar falvak elmaradottságáról „urbánusok” és „népiek” ugyanazt gondolták, a Horthy-rendszert pedig mindannyian megvetették.

Volt a záruló Kádár-rendszer utolsó éve, és benne az ő ellenzéke. Abban is egy politikus, aki rájött, kellett hozzá két választás, hogy a magyarok nem tartanak vele, amikor szétverte az álmaikat száraz (de logikus) kapitalista, liberális elképzeléseivel. Innentől kezdte építeni az álmokat egy olyan tábor számára, amelyben mindenki „nemzetivé” vált, aki őt támogatta. Ma is könnyű megmondani, hogy ki a „nemzeti”, és pont erről a problémáról szeretnék hosszabban beszélni. Magyarországon ugyanis nem az a „nemzeti”, aki programot kínál a magyaroknak, hanem az, aki egy konkrét magyar politikus vágyait teljesíti. Ez pedig nagyon nem egészséges.

Azon gondolkodtam a minap, hogy ha azok a kiemelkedő magyarok, akiknek köztéri szobruk van, azaz azok a személyek, akiket annyira tisztelünk, hogy emléküket bronzba öntjük, feltámadhatnának, milyen káoszt is okoznának ezzel.

Elkezdenének beszélni és cselekedni, az pedig már nagy baj lenne. Mi lenne például, ha a népiek, akiket úgy várna az („urbánusokkal” szemben) a jobboldali szellemi életbe a Terror Háza igazgatója, egyszer csak itt lennének közöttünk, és aktivizálnák magukat. Ha most sikeresek lennének. A sikert a népiek számára az jelentené ugyanis, ha az egész mai politikusi elitet el tudnák küldeni a hatalomból. Megkérdeznék előtte azért őket arról, hogy a (“népi”) Illyés Gyula által az (“urbánus”) Nyugatban megírt Baranya-megyei falurombolás, a helyiek elvándorlási vágya és a depresszióból kialakuló egykézés miben változott meg 2018-ra. A választ tudjuk: semmiben. (Átterjedt már Pécsre is, talán ennyiben.) Megkérdeznék, ahogy az (“urbánus”) Nyugat által, a („népi”) Illyés-cikkre összehívott találkozóval és vitával útjára indított „népi” mozgalom első felszólalói megtették, mint például Fülep Lajos hat nyelven beszélő (legalább annyira „urbánus”, mint „népi”) zengővárkonyi lelkész (későbbi egyik legnagyobb magyar művészetfilozófus): mit tesz a hivatalos rendszer az áldatlan helyzet, így nagybirtok-rendszer felszámolásáért? A válasz: semmit. Ma koncentráltabb a földtulajdonlás, mint akkor. Most kevesebb ember kezében több föld van, mint amikor ezért „hárommillió koldus” országa voltunk és egy egész mozgalom, a „népi” szerveződött ennek felszámolására. Mi lenne, ha az (“urbánus”) József Attila megint megírná a (“népi”) Fábián Dániel orvossal híres röpiratukat, a népi mozgalom egyik fontos eseményét, „Ki a faluba 2.0” címmel, és nap mint nap érvelhetne a falusi szegénység felszámolása érdekében, ahogy ezt 1930-ban tette barátaival...

HA A NER-BEN DAGONYÁZÓ, ÖNÁMÍTÓ ÉLETÜNK NEM IS SZÁMÍT, DE A GYEREKEIK SEM SZÁMÍTANAK?

KOLOZSVÁRI SZALONNA 
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2018.08.08.


Miközben a lakájpropaganda teli tüdőből tolja a Svédországról szóló, ócska, elhasznált, büdös panelekből építkező fröcsögéseket, amiért a skandináv ország beavatkozik az Európai Bizottság oldalán a külföldről támogatott civil szervezetek vegzálását szavatoló fideszes jogszabály miatt Magyarország ellen indított perben az Európai Bíróságon, az elhajlított magyar valóság mögül mindegyre kikandikál a NER-disznóságok lólába (enyhe képzavar, maradhat?).

Mindeközben a földhözragadt, ámde sokak húsába Sorosnál és a heti egy betolakodó migránsnál némiképp közvetlenebbül belevágó magyar rögvalóságban – minden más mellett – dübörög az oktatáspolitika. Jó, most átmenetileg botrány és anarchia van az egészségügyben, de szóra sem érdemes. Az oktatás legalább jól működik.

Június végén volt téma néhány kósza napig, hogy a NER megsértése miatt (!!!) rúgták ki és szüntették meg közalkalmazotti jogviszonyát a Bánki Donát Közlekedésgépészeti Szakgimnázium és Szakközépiskola igazgatójának.

Tegnap olvastam, hogy az igazgató menesztésében segédkező jó elvtárs és névtelen feljelentőművész és minisztériumi ellenőr korábban egy másik iskola, a BGSZC Katona József Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Felnőttképzési Gimnáziuma vezetésének lefejezésében is aktívan részt vett. Van ilyen. Amikor egy elvetemült NER-katona mindenáron igazgató akar lenni, nem érdemes válogatni a módszerekben.

Nem mellékes információ, hogy a vérengzést követően mindkét oktatási intézményben tömegesen mondtak fel a tanárok, de mint tudjuk, az elmúlt nyolc év előtti elmúlt nyolc év hibáit nem lehet nyolc év alatt kiküszöbölni, és különben csak az nem hibázik, aki nem dolgozik. Úgyhogy bár a franc se tudja, miképpen értelmezhető az, hogy valaki megsérti a NER-t, a tanárhiány nem probléma, oldják meg.

Ezekhez képest a Fidesz-elmebaj szorgos hétköznapjai újra kidugták a fejüket a NER pöcegödréből. Röviden (itt a teljes sztori)...


ÖNKORMÁNYZATI TANÁCSADÓK ORSZÁGSZERTE: VAN, AKI INGYEN, MÁS 800 EZERÉRT DOLGOZIK

ZOOM
Szerző: LENGYEL TIBOR
2018.08.08.


A 23 megyei jogú város 53 (fő)tanácsadót alkalmaz, havonta összesen 21 millió forintot meghaladó összegért. Vagyis fejenként átlag bruttó 400 ezret vihetnek haza (plusz cafetéria, egyebek). Sőt van, aki ennek a dupláját, de van olyan is, aki ingyen dolgozik. Mindez a Zoom.hu közérdekű adatigénylése nyomán a megyei jogú városoktól kapott válaszokból derült ki.

Már 20 éve, 1998-tól lehetővé teszi a köztisztviselői törvény, hogy az önkormányzatok tanácsadói illetve főtanácsadói munkaköröket hozzanak létre – ezzel élnek is. A (fő)tanácsadók egy részénél ez a megbízás nem csak eseti jellegű döntéstámogatást jelent, hanem rendszeres, napi munkavégzést, mivel gyakran (fő)tanácsadóként foglalkoztatnak a helyhatóságok kabinet- és titkárságvezetőket, sokszor sajtósokat is.
A törvény engedi, élnek is vele

A 23 megyei jogú város közül hét, vagyis tízből három egyáltalán nem alkalmaz ilyen tanácsadót: Salgótarján, Sopron, Eger, Szekszárd, Tatabánya, Veszprém és Dunaújváros a tőlük kapott válasz alapján nem költ ilyesmire.

A legolcsóbban Érden oldották meg a tanácsadók alkalmazását: ingyen, társadalmi munkában dolgoznak.

A Pest megyei Érd – amely az egyetlen olyan magyarországi város, ami egy megye legnagyobb városaként nem megyeszékhely – fideszes polgármestere, T. Mészáros András válasza szerint náluk 5 polgármesteri (fő)tanácsadó is lehetne, de csak három ilyen poszt van betöltve. A sajtófőnök és a két kommunikációs referens nem kap díjazást, viszont jár nekik évi 200 ezer forint cafeteria és korlátlan mobiltelefon-használat...

HOGYAN TUDJA ORBÁN VIKTOR ÉRVÉNYESÍTENI AZ AKARATÁT AZ ÁLLAMI CÉGEK FÖLÖTT?

HVG ONLINE
Szerző: hvg.hu
2018.08.08.



Orbán Viktor már egyetlen személyen keresztül érvényesíteni tudja akaratát a legfontosabb állami cégek, köztük az ország egyik legnagyobb vállalatcsoportja, az MVM felett.

Szisztematikusan építkezik Orbán Viktor: egyetlen személyen keresztüli irányítást valósít meg azokon a területeken, ahol a legtöbb hatalom és pénz összpontosul – olvasható az e heti HVG Gazdaság rovatában. Ez történik a jobboldali média belső hatalmi harcaiban vagy a budapesti városirányításban, valamint az állami vállalatok esetében is.

Utóbbiak eddig egyrészt a minisztériumok, illetve miniszterek között váltottak ki torzsalkodást, így Lázár János és Seszták Miklós között, amikor Bártfai-Mager Andrea még kormánybiztosként kapta meg azokat a területeket, amelyeket Orbán kivett a túlságosan megerősödött Lázár kezéből.

Ráadásul az állami cégek jelentős részénél még a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő is közbeékelődött az orbáni politikai akarat és a végrehajtói szint közé. De most a vagyonkezelőt kiürítették, a legfontosabb állami cégeket pedig a kormányfő alá helyezték.

Az MVM-csoporthoz tartozó paksi atomerőmű mellett az ugyancsak pénzben dúskáló Szerencsejáték Zrt. szintén Bártfai-Mager Andreához került. A miniszter gyakorolja a tulajdonosi jogokat a MÁV, valamint a Volán-társaságokból létrejött regionális vállalatok fölött is.

A HVG érdeklődésére a miniszter maga is úgy értékelte, hogy „az intézkedés következtében az érintett cégek szorosabb irányítás alá kerültek”. Ahogy fogalmazott, a cél az volt, hogy „a társaságok működésének központi áttekintése megvalósulhasson”.

Részletek az e heti HVG Gazdaság rovatában.


ORBÁN VIKTOR NEHEZEN VISELI, HA NEM VELE FOGLALKOZIK A FÉL VILÁG

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2018.08.08.


Már több mint egy hete megkezdte meg négy héten át tartó maratoni szabadságát Orbán Viktor, mégis olybá tűnik, mintha itt maradt volna velünk, hiszen mintha továbbra is mindenbe belekotyogna, osztaná az észt és mozgatja a politika alig látható szálait. Az tény, hogy utolsó nyilvános fellépésén Tusványoson olyannyira „odatette magát”, hogy még hetekkel később is igen erős belpolitikai és külpolitikai hullámokat keltett a mondandója. Az azonban, hogy Orbán ott motoszkál az agyunkban akkor is, amikor nyugodtan el is felejthetnénk, annak a jele, hogy sikeresen gyarmatosította a magyarok gondolkodását.

Nem véletlen, hogy a kormány szócsöveinek számító televíziók és rádiók többször szajkózzák, ha a világpolitika valamelyik meghatározó szereplője Orbán Viktort méltatja vagy hivatkozik rá, mint a vélt vagy valós gazdasági eredményeket. A kormányfő ugyanis nagyon szereti, ha személye és gondolatai ott rezonálnak a világpolitika falai között, és az ellenségektől a semlegeseken át a barátokig többször megismétlik az illiberalizmus általa megálmodott tételeit. Az Orbán megkerülhetetlenségét taglaló tudósítások, cikkek gondoskodnak arról, hogy egyetlen percre se gondoljuk azt, számunkra teljesen mindegy, mit tesz vagy mond az ország politikai vezetője.

Pedig titkon sokan arra készültek amikor értesültek a kormányfő hosszú szabadságáról, hogy most egy kicsit orbátlanítja” a hétköznapjait, vagyis, igyekszik olyan dolgokkal foglalkozni, melyeknek véletlenül sincs közük sem a kormánypárthoz, sem a kormányfőhöz. Most azonban azt kell látnunk, hogy az Orbán-rendszer már maga Orbán Viktor nélkül is tökéletesen működik, vagyis uralja a hétköznapjainkat. Nincs például kétségünk, hogy szabadságra vonulása előtt kiadta az ukázt a Hír TV visszafoglalására, és a kormányfő utasításba adta a hatalomátvétel minden részletét. Valószínűleg arról is döntött a vakáció megkezdése előtt, hogy a szintén visszahódított Magyar Nemzet megint ragyogjon régi (értsd: kormánypárti) fényében, vagyis induljon újra még azon az áron is, hogy közben küldjék a süllyesztőbe a helyette ideiglenesen kormánylapként funkcionáló Magyar Időket...

ŐK FÉL SZAVAKBÓL IS ÉRTIK EGYMÁST

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: TAMÁS RÓBERT
2018.08.08.


Azt már tudjuk egy ideje, hogy vannak Ők és vannak azok. Az azok a gazok, a liberális vega gecik, akik azt sem tudják, hogy milyen neműek, akik belvárosi romkocsmákban boronganak az értéktelen diplomájuk fölött. Hogy ezzel szemben mi van, azt talán majd még ki kell dolgozni, mert ha így marad, akkor nem tudok másra gondolni, minthogy a cselédmentalitású, csülköspacalt zabáló, álkeresztény, öregedő, aluliskolázott, a múltba révedő, Vereckénél ragadt nyomingerek vannak. Az meg nyilván nem lehet, mert ilyesmi nem volt a nemlétező kormányprogramban és amúgy sem vonzó dolog a huszonegyedik században azzal büszkélkedni, hogy az ember benne ragadt a dédapja lábszagú gumicsizmájában.
De mégis kell hogy lehessen valami markáns határvonalat húzni a fideszes és nem-fideszes társadalom közé, mert valamire csak büszkének kell lenni, a nyájhoz tartozás vonzerejét ki kell domborítani rendesen, máskülönben nem marad más, mint a zord valóság. A propagandisták meg is lelték ezt a vonalat. Mégpedig a szemét képében. Stílszerűen.
Volt ugyanis valamilyen rendezvény a minap a Szabadság hídon. Én nem értesültem volna róla, ha nem durrog végig a teljes propagandagépezeten a megrázó, borzalmas és feltétlenül felháborító beszámoló: koszos lett a híd. Tele szemetelték. Azok. Vannak fotók is a nemzet lelkiismeretét megrázó skandallumról. A híd látható a felvételen és eldobált szemét. Flakonok, zacskók, nem tudom micsodák. Ezen a ponton még mindig nem volt világos számomra, mi a túró annyira döbbenetes abban, hogy ahol tömeg van, szemét is keletkezik. Főleg akkor, ha alaposabban megnézem a fotókat és ordítóan nem látok valamit, amit pedig látnom kellene. Kihelyezett szemeteseket.
Azt gondolhatnám, hogy a világ minden településén nagyjából hasonló a látkép egy buli (koncert, békemenet) után. Jön a város tisztaságáért felelős egység, amelyiknek ez a dolga, ezért fizetjük őket a közösből és eltakarítják a szemetet. Ahogy máshol is történni szokott. Bármelyik angol, vagy spanyol város bizonyos részei hasonló módon festenek nem csak egy rendezvény, de egy kutyaközönséges hétvége után is, hajnalban jönnek a takarítók és reggelre tisztaság van. Ennyi.
Igen ám, de a cikkek alá okádott kommentekből megvilágosodtam... 

AZ ÓVODÁKRÓL

JÓREGGELT EURÓPA BLOG
Szerző: BENEDIKTY BLOG
2018.08.08.


Mondom egy ideje, nem az a legnagyobb kártevés, amit a csúti gátlástalan rombol, hanem amit "épít". Amit ellop, az hiányzik valahonnan, de azt oda vissza lehetett volna tenni, amikor ez a dagadék az őt megillető helyre kerül, és mondjuk egy általános államosítással minden holmiját nullára írták volna a pereputtyáéval együtt (az összes külföldre lopott pénzének a visszaszerzésére is meglehettek volna a technikák).
Az általa "építtetett" stadionokba és egyéb helyekre elment pénzekkel nagyon sokáig nem tudtunk volna mit tenni, azokat nemhogy visszaszerezni nem lehet, azok még további milliárdokat fognak elvinni. A Kossuth tér helyreállítása szinte lehetetlen, a förtelmes szobrok eltávolítása megoldható lett volna, de az egész kősivatag változtathatatlan. A Várban véghezvitt dúlás már most is megállíthatatlan, ott napról napra folytatódik a mértani haladvány szerinti pusztítás.
De a legnagyobb tragédia az, ami a gyerekekkel történik. Hogy ez a nyavalyás briganti már az óvodánál kezdi az elmék és lelkek megrontását. Ha mindazért, amit fentebb felsoroltam, csak tízezer forint pénzbírságot szabnának ki halmazati büntetés gyanánt, ezért az óvodai hazafias és keresztény nevelésért életfogytig tartó, fájdalmas, kínzó, naponta való megalázással járó fegyházat érdemelne ez a velejéig rothadt, betegagyú szörnyeteg. Nem pusztán azért, amit a gyermekeinkkel tesz, hanem a szándékai miatt. Az óvodai terv bevezetése 15-20 év múlva engedelmes alattvalókat terem, senki nem lesz, akinek csak kétségei támadnának aziránt, minden rendben van-e.
Innen már csak egyetlen lépés a sztálini módszer alkalmazásának átvétele: a lobotómia minden olyan emberen, aki még ártani tud bármilyen tevékenységével. Ne tessék fejet csóválni, ez holnap véghez vihető. Gondoljanak bele - megáll a nagy fekete autó, a kiszemelt egyént elviszik, műtőasztal, agyroncsolás. Ki tud tenni ellene? Ma, mégegyszer, MA ki tud tenni ez ellen bármit? Ez a nép ezt is el fogja tűrni, ugye tudják, miért. Talált. Mert senki nem értesül róla. Emlékeznek? Legalább fél tucatszor föltettem ide Niemöller rémületes mondatait: "Először eljöttek a zsidókért, nem szóltam, mert nem voltam zsidó. Aztán eljöttek a kommunistákért, nem szóltam, mert nem voltam kommunista. Aztán eljöttek a szocialistákért, nem szóltam, mert nem voltam szocialista. Aztán eljöttek a szakszervezetisekért, nem szóltam, mert nem voltam szakszervezetis. Aztán amikor értem jöttek, már senki sem maradt, hogy szóljon értem." 
Hiába kiáltoztam, hiába kiáltoztak mindannyian, akik még próbáltak beleordítani a pusztába. Megtörtént. Túl vagyunk rajta. Senki sem maradt. Többször mondtam, nem szeretném, ha ennek a primitív gazembernek úgy lenne vége, ahogyan annak idején Ceaușescunak volt, mert az nem bűnhődés. De már hiába szeretnék vagy nem szeretnék bármit, itt már a romániai megoldásnak sincs esélye. Nem tetszett még észrevenni, ugye? Azért gondoltam, hogy szólok, ennyi volt. Az óvodai ügybe is egyetlen hang nélkül belenyugodott ez a nép, ami úgy különben tényleg semmi emberit nem érdemel - ha már ezt is lehet, akkor nincs többé esély a felmentő ítéletre.
Majd elfelejtettem. Szép lassan fog elpusztulni az ország. Az agyectomia rövidesen elkezdődik, nem fog soká tartani, nincs sok veszélyes ember. Aztán megy tovább, ahogy eddig ment.
Most úgy vélem, még néhány napig talán lehetne valamit tenni. Aztán semmit. Mindannyian elvagyunk azzal (sajnos magamat is beleértve), hogy mint minden diktatúrának, ennek is vége lesz.
Ennek nem lesz. Haltak ki népek az ókorban és a középkorban, sőt az újkorban is. Sehol nincs az megírva, hogy a magyarság mindent túlél. Ez egy beteg nép, beteg és hazug múlttal a háta mögött, mindent nem bír ki.
Voltak próbálkozásaink az európaivá válásban. Nem sikerült. A visszahullás elkezdődött abba a földbe, ahonnan vétettünk, és ahonnan egy pillanatra sem bírtuk kitépni magunkat. Ázsiába. Azt nem tudom, mi lesz a kultúránkkal, mert az mindig is idegen volt a néptől, lévén hosszú ideje európai, dehát az már kit érdekel.
Ideje volt szólnom, mert úgy látom, senki nem vette észre, mi történt. Az óvodai intézkedés azt jelenti, amit föntebb leírtam. Lehet, hogy egy kicsit derűlátó a kép, dehát az optimizmusom végtelen.


ITT OLVASHATÓ

MIÉRT HŰT JOBBAN NYÁRON A FORRÓ TEA, MINT A HIDEG SÖR

INDEX / MA IS TANULTAM VALAMIT BLOG
Szerző: HANULA ZSOLT
2018.08.08.


Már alig bírod a kánikulát? Ne hideget igyál, inkább egy bögre jó forró teát! - a jótanácsot mindenki sokszor hallotta már, talán ki is próbálta, és csodálkozott, hogy tényleg működik. Mert tényleg működik, trópusi országokban régi hagyománya van a hőség ilyen enyhítésének. Pedig ez ellentmondani látszik a fizikának meg a józan észnek is, ami azt diktálná, hogy a hideg hűt, a meleg meg fűt.

Csakhogy az emberi testben ennél egy kicsit bonyolultabban működnek a dolgok.

Alapvetően egy pohár ital, ami a testhőmérsékletünknél mondjuk 30-35 fokkal hidegebb vagy melegebb, önmagában nem elég ahhoz, hogy az egész testünket nagyon lehűtse vagy felmelegítse, de természetesen van ilyen irányú hatása. A szervezetünk azonban fel van készülve az ilyesmire, és ellenkormányoz. A szánkban is megtalálható TRPV1 hőérzékelő receptorok jelzést küldenek az agyba, ha forrót érzékelnek, az agy pedig ennek ellensúlyozására kiadja a parancsot az izzadás fokozására. Az izzadás a szervezet természetes hűtőmechanizmusa, és az izzadság párolgásával (ami hőt von el a környezetéből) csökkenti a test hőmérsékletét. Ebben az esetben kicsit túl is reagálja a dolgot, és jobban rákapcsolja a hűtést, mint amennyi fűtést a testünknél melegebb folyadék bevitele jelentene. A végeredmény így az, hogy a forró tea tényleg lehűt.

Ezt kísérletekkel is igazolták: ez kanadai-ausztrál kutatócsoport bicikliző tesztalanyokkal itatott jéghideg (1,5 fokos), simán hideg (10 fokos), és forró (50 fokos) vizet, miközben nagy pontosságú szenzorokkal a testhőjüket mérte. Az eredmény: a forró víz jobban hűtött, mint a két hidegebb.

(Intermezzo: egyáltalán mennyire forrón kell inni a forró italokat? Egy égési sérülésekre specializált orvosi kutatásban kiszámolták. Az optimális fogyasztási hőmérséklet pontosan 57,8 Celsius-fok. Vendéglátóhelyeken ennél általában jóval forróbban, 70-85 fokosan szolgálják fel a teát vagy a kávét.)

(Intermezzo 2: az említett TRPV1 receptorok ugyanígy reagálnak a hő mellett a kapszaicin nevű vegyületre is, ami a csípős paprika erejét adja. Ezért érezzük forrónak a csípős ételeket, és ezért izzadunk, ha ilyet eszünk. Kutatók szerint ez a csípős -> izzadás -> hűtő hatás jelenség az oka annak, hogy a trópusi országok konyhája, például az indiai olyan nagy szeretettel használja a csípős hozzávalókat.)

Persze az izzadás hűtő hatása nem univerzális. Például minél nagyobb a levegő páratartalma, annál gyengébben működik (hiszen egyre nehezebben tud párologni). Ha már annyira izzadunk, hogy konkrét izzadságcseppek gurulnak le a bőrünkön, akkor sincs értelme az izzadást fokozni, hiszen ez azt jelenti, hogy már elértük a párolgási lehetőségeink határát...

GALÍCIAI UTAZÁS - MINDENKINEK VAN TRIANONJA

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: MIKLÓS GÁBOR
2018.08.05.



Ebben a véres övezetben minden népnek van trianoni fájdalma.

A terror területe. Ez a neve az ukrajnai Lemberg (Lviv, Lwów, Lvov) emlékhelyének. A város közepén létesítették, a hajdani gettó egy kis szeletén. A lembergi zsidókat a nácik innen a viszonylag közeli Belzec megsemmisítő táborába szállították. A láger a mai ukrán-lengyel határ lengyel oldalának közelében volt. Belzecről keveset írnak, kevesen keresik fel. Ott nincs is sok látnivaló. A táborban félmilliónál több zsidót gázosítottak el egy év alatt, majd feltehetően Himmler parancsára eltüntették minden nyomát, a holttesteket kiásták és elégették. A nácik feltehetően azért döntöttek így, mert nem sokkal korábban ők tárták fel Katynban húszezer Sztálin parancsára kivégzett lengyel katonatiszt és tisztviselő tömegsírját. 


Nem akarták, hogy áldozataikat úgy azonosíthassák, ahogy ők tették a szovjetek áldozataival. A belzeci haláltábort hét zsidó élte túl, ketten tettek vallomást az ott történtekről a lengyel hatóságoknak. Egyiküket, Chaim Hirszmannt 1946 márciusában lakásában lőtték agyon az ún. „elátkozott katonák”, a lengyel antikommunista fegyveres csoport emberei. Hirszman a rendőrség tagja volt, azok után nyomozott, akik elpusztították mindenkijét. Az 1943-ban felszámolt lembergi gettó két épületében 1944-ben a szovjetek átmeneti börtönt létesítetek. Két éven át használta az NKVD a vasúti töltés melletti helyet. Itt tartották azokat, akiket azután a hatalmas ország távoli hideg és sötét tájaira száműztek. 

Történelemmel terhelt föld. A múzeum két új fabarakkból áll, mellette egy sínre állított marhavagon. Az egyik barakkban raktár van, a másikban egy vándorkiállítás. Egy lengyel öregasszony lányaihoz küldött levelei alapján állították össze. Józefát hetvenéves korában a szovjetek a kazahsztáni Aktyubinszkba száműzték. Feltehetően azért, mert osztályidegen volt. (Ez a kiállítás tavaly Budapesten is felbukkant - a szerk.)...

ITT A VILÁG ÖSSZES REPTERÉNEK WIFI JELSZAVA!

VÁROSI KURÍR
Szerző: Pinci Panna
2018.08.08.


A repterek sokak szerint a világ legszínesebb legizgalmasabb pontjai, de vannak olyanok is akik már a terminálokban is előre reszketnek a repüléstől. Persze nem csak a rettegők, de sokan mások is telefonjuk táblagépük nézegetésével és nem a kávézók, vagy a dity free boltok kínálatának megdézsmálásával, hanem telefonjaik, táblagépeik nézegetésével ütik agyon az időt...


Internet a repülőtereken

Az internezés a reptereken alapesetben nagyon drága, de számodra ingyenes lehet! Tudjuk jól, milyen unalmas 2-3 órán keresztül ücsörögni a reptéren, amíg a repülőgépre várunk. Internet hozzáférésed nincs, vagyis van, csak nagyon drága. Most gondolj bele, hogyha a világ összes repterén ingyenes lenne a wifi, a várakozás valódi szórakozás is lenne. Ma már ez így van! Anil Polat utazó, blogger, informatikus készített egy interaktív térképet, a világ összes légikikötőjéhez. A repterek wifi jelszava ritkán változik, de ez sem okoz problémát, mert a térképen az információk frissülnek.

A kis repülőre kattintva megtaláűlod annak a repülőtérnek jelszavát amelyikre kíváncsi vagy. Mivel minden szükséges adatot megmutat, ingyenesen csatlakozhatsz a wifi-hez. A térképet ki is nagyíthatod, és megkeresheted a világ összes repterét. Akik gyakran utaznak repülőgéppel biztosan nagy hasznát veszik majd a wifi jelszavaknak.

TEJ, VAJ, VERS

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2018.08.08.


Rohadt meleg van, amint ezt tapasztalhatja is az izzadó, levegő után kapkodó olvasó.

Bugyborékol az aszfalt, elgörbülnek a zsanérok és a zsandárok, a madarak pedig keményre sülve potyognak alá a fortyogó mennyországból. Nagyjából odavannak a vetések, így végre, valahára van mire fogni, mivel magyarázni, mért hal majd éhen pár honfitársunk, természetesen a szokásos fagy általi elszenderülés mellett, ha eljő a jeges. Majd mindjárt.

Mert a csordogáló falak tövében szenvtelenül közlik az emberrel, hogy a hőség, a begyűrűzés valamint a maci kunkori farka mellett és miatt, mire rozsdába borul a sarki bokor és a madarak is kirepülnek, fölmegy az ára a kenyérnek, a húsnak meg a tejnek, és nem is akárhogyan. Ilyen örömökkel egészítik ki a miniszterügynök elvtárs második röpcsijéről szóló tudósításokat, valamint azt, hogy a magyar anyákat megtanítják szoptatni, egyszóval teljes a téboly.

Azt írja az újság, hogy egy kiló kenyér akár nyolcvan pénzzel is többe kerülhet majd, és a népek mégsem mennek az utcára, mint hajdan a benzin, vagy később a net miatt. Ebből arra következtethetünk, hogy a magyar utazni és pornót nézni jobban szeret, mint enni, és mégsincs ez így. Csupáncsak, akinek a kenyér ára fáj, annak nem hallatszik a hangja annak ellenére, hogy többen vannak, mint ahányan a rezsimet hatalomban tartják.

Így működik Neria, meg úgy is, hogy ezek fölött még egy életre elfeledhetjük a cirmos cica bajuszán csillogó vaj meséjét. Mert az lesz az újság, ha ezt a Károly bácsi vagy a Jolán néni borotválatlan illetőleg epilálatlan arcszőrzetéről énekeljük. Hogyaszondja: Jolán néni, haj, hová lett a vaj, ott látom a bajuszodon, most lesz neked jaj. És ezután szúrós tekintetű, ámde honszerető és bőrnadrágos óvodások meggyakják a Jolánt miheztartás végett...

TÖRTÉNELMI CSÚCSON A LAKÁSPIACI DERŰ

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2018.08.08.


Már a válság előtti szintet is túlszárnyalta az optimizmus a lakáspiacon – állapította meg júliusi felmérése alapján a GKI. Úgy tűnik, hogy a kedvezményes áfa kivezetése is csak a telkeknél hatott kedvezőtlenül. A szakma köztes intézkedéseket javasol, a kormány gondolkodik.

A korábbi felmérések során az ingatlanpiac egészét illetően soha, még a válság előtti időszakban sem voltak ennyire derűlátók a piaci szereplők – összegezte legfrissebb felmérése eredményét a GKI. A gazdaságkutató negyedévente szervez felmérést a vállalatok, az ingatlannal foglalkozó cégek (fejlesztők, forgalmazók, tanácsadók és üzemeltetők), valamint a lakosság ingatlanpiaci terveinek, szándékainak és kilátásainak feltérképezése céljából. A mostaniban tíz éves csúcsot mértek, ami a válságokra visszagondolva aggasztó is lehet (mindig a csúcsok után jönnek a zuhanások)...

GYORSKAJÁVAL A VILÁG KÖRÜL

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2018.08.08.


A gyorskaja az gyorskaja a világon mindenhol, köszönjük szépen, nincs itt semmi látnivaló, tessék tovább haladni. Kivéve, hogy ez nem igaz, hiszen vegyük bármelyik nemzetközi láncot, egy kicsit mindegyik mást ad a világ különböző részein, alkalmazkodva a helyi ízléshez, szokásokhoz. Szaladjunk hát egy gyors kört a világ körül ebből a szempontból, utána pedig kíváncsi leszek, nektek mil a tapasztalatotok ezen a téren!

Legkésőbb a Ponyvaregény óta tudjuk, hogy még a McDonald’s sem ugyanazt árulja az Egyesült Államokban, mint Amerikában…

A Meki és az összes hasonló lánc arra épít, hogy sokan külföldön járva is a megszokott, otthonos ízeket keresik és biztosra akarnak menni. (Én speciel nem tartozom közéjük, szívesebben próbálom ki mindenhol a helyi különlegességeket, egyébként sem bírom a gyorskaják nagy részét.)

Csakhogy aki arra számít, hogy ugyanazt kapja egy adott láncon belül bármerre is járjon a világban, azt érhetik meglepetések – írta a brit Kelly, aki angolt tanítva járja a világot.

Nyilván a brand és maga a koncepció minden országban ugyanaz, a kaja viszont már nem feltétlenül, és nem is csak az olyan „kis különbségekről” van szó, amikről a John Travolta által alakított karakter beszélt Tarantino klasszikusában – szóval nem csak abban különbözik egy párizsi meki mondjuk a Los Angeles-itől, hogy lehet-e sört kapni, vagy hogy majonézben tunkolják-e az emberek a krumplit ketchup helyett.

Ezek a multik ugyanis nem csak arra játszanak, hogy nagyjából ugyanazt a kaját lehessen náluk megenni Moszkvától Sydney-ig, azzal is tisztában vannak, hogy mindenhol kell annyit alakítani a menün és az ételeken, hogy az idomuljon a helyi ízléshez és szokásokhoz. És ha ez azt jelenti, hogy a Fülöp-szigeteken sült csirkét és spaghettit kell árulni, ám legyen.

Az alábbiakban jöjjön pár érdekes példa...

SZAKAD TOVÁBB A TÁRSADALOM, CSAK A FELSŐ ÉS ALSÓ RÉTEGEK BŐVÜLNEK

G7 BLOG
Szerző: RIGÓ ANITA
2018.08.08.


Erősödött Magyarországon a társadalom polarizációja 2011 és 2016 között: a jövedelmi rétegek felső és alsó csoportjai nagyobb arányban bővülnek, mint a társadalom középső része. Ez a KSH a 2016-os “kis népszámlálásából” derül ki, aminek részeként megvizsgálták a társadalmi rétegződést is az egyének munkaerő-piaci jellemzői alapján. A munkaerőpiacról kirekesztettek száma a felére csökkent, viszont a megmaradt 230 ezer kiszakadt 60 százaléka 30 évesnél fiatalabb.

E folyamatok erősödéséhez hozzájárult, hogy a szociális háló megnyirbálása és a munkaerőpiaci reformok eredményeképp rengeteg új ember jelent meg a munkaerőpiacon, akiknek egy része csak az egyszerűbb munkákhoz tud hozzájutni, köztük például a közmunkához. Emellett a tankötelezettség felső korhatárának leszállítása sok fiatalt is korán a munkaerőpiacra vagy éppen inaktivitásba terelt.

Ám a 2013-ban beindult gazdasági növekedés is tükröződik a foglalkozási rétegek alakulásán. Jól érzékelhetők a jármű- és a gépgyártásban történt nagyberuházások, de bővült a foglalkoztatás a vendéglátásban is, még a külföld elszívó ereje ellenére is. Számos multinacionális vállalat, szervezet helyezte ide üzleti-szolgáltató központját (shared service center, SSC), amelyek pedig nagy számban szívták fel a magasan képzett munkaerőt, növelve a felsőbb foglalkozási rétegek súlyát.

A foglalkoztatottak rétegződése

A legutóbbi, 2011-es népszámlálás óta a foglalkozási hierarchia minden szintjén többen dolgoznak Magyarországon, azonban az arányok némileg eltolódtak. Miközben emelkedett a felső (alkalmazottként dolgozó felső értelmiségiek, alsó szintű vezetők) és az alsó réteghez tartozók (egyszerű munkát végzők) tábora, a középső rétegek súlya érzékelhetően csökkent...

1944. AUGUSZTUS 2. - AZ AUSCHWITZI CIGÁNYLÁGER FELSZÁMOLÁSA, AHOGY A MAGYAR ZSIDÓ RABOK LÁTTÁK

ÉLET ÉS IRODALOM BLOG
Szerző: KARSAI LÁSZLÓ
2018.08.03.


...Az auschwitz-birkenaui cigányláger felszámolásáról 12 magyar zsidó túlélő tett említést. F. S. ungvári kamasz fiú (17 éves volt 1944-ben) így emlékezett: „A mellettünk levő barakkban német cigányok voltak. Egy éjjel borzasztó jajveszékelést hallottunk. Másnap megtudtuk, hogy az egész tábort, kb. 10.000 cigányt elgázosítottak. Ekkor lett azután a számunkra valamivel több hely.”(DEGOB 74.) Azt természetesnek tekinthetjük, hogy az áldozatok számát egy nagyságrenddel eltévesztette, túlbecsülte az adatközlő. Gondoljuk meg: ha egy nem szakértő egy tüntetés résztvevőinek számát próbálja napjainkban felmérni, attól függően, hogy szimpatizál-e a tüntetőkkel, vagy nem, becsülheti létszámukat néhány ezertől sok százezerre is, sőt... A zsidó visszaemlékezők közül többen is megemlítik azt is, hogy amikor elkezdték a cigánytábor felszámolását, a németek ellenállásba ütköztek. „Amikor a cigánybarakkot fel akarták oszlatni és a bennlakókat elégetni, a cigányok ellenszegültek. Erre riadót fújtak a táborban, mintha ellenség volna közelben és fegyverrel kényszerítették őket a halál-marsra.” (DEGOB 109.) P. K. beregszászi kereskedőnő (sz. 1900.) még azt is megemlítette, hogy: „Egy éjjel nagy lövöldözés volt 12 óra tájban, nagyon sötét volt és nagyon kiabáltak, és sikoltoztak, és nem volt szabad senkinek sem kimenni, s nem tudtuk, hogy mit csinálnak. Reggel megtudtuk, hogy a cigányokat vitték a gázba, azok tudták, hogy miről van szó és ellen akartak állni, ezért lövöldöztek közéjük, és így kényszerítették a krematóriumba.” (DEGOB 278.) A. S. érsekújvári varrónőnek (sz. 1915) is egyik legszörnyűbb emléke maradt a cigányláger felszámolása: „Arra ébredtem, hogy rengeteg autó érkezik, és a vadászkutyák nagyon ugatnak. Nagy kiabálás volt: »Hilfe!«, »Mutter!«, és zokogás. Rémes volt ezt hallani, és nem is mozdulhattunk a barakkból, csak lestünk ki és láttuk, hogy az ég vörös a lángtól. Másnap megtudtuk, hogy 10000 cigányt égettek el. A betegeket meztelenül feltették egy autóra, és melléjük a hullákat, vitték őket a gázba.”(DEGOB 1695.) A. T. budapesti magántisztviselőnő (sz. 1912) szívszorító leírása az első, amelyből kiderül, hogy volt szelektálás a cigányláger felszámolása előtt. A munkaképeseket kiválogatták, és az öregeket, betegeket, kisgyerekeket ölték meg. Ráadásul nem egy, hanem legalább két éjszakán keresztül öldököltek a magyar deportált zsidók közelében az SS-ek: „Két rettenetes éjjel kísért még mindig és kísérteni fog életem végéig. A cigányláger és a cseh Familienlager kiürítése. Először a cigánylágerrel végeztek. A fiatalokat munkára, az öregeket és gyermekeket kivétel nélkül gázba vitték. Egy éjjel történt. Már napokkal előbb rebesgettek róla, aztán be is következett. Szívszorongva figyeltük a nehéz teherautók zúgását, jöttek-mentek, nagyon sűrűn fordultak a láger és a gázkamra között. Egymásra dobott testeket vittek a gáz felé. Szívbe markolók voltak a sikolyok, a segélykiáltások... A cigányláger jobbra tőlünk a második láger volt, az éj csöndjében áthatoltak hozzánk a hangok.”Lehetséges, hogy cseh családi tábor és a cigányláger felszámolása nem is két, hanem több napig, egyes raboknak úgy tűnt, hogy nagyon sok éjjelen át tartott. L. F. székesfehérvári varrónő (sz. 1922) emlékeiben úgy élt, hogy: „Éjszakánként mindig rettenetes sírásokra, sikoltozásokra ébredtünk fel, amint később megtudtuk, a cigányokat vitték akkor a gázba. A krematóriumban éjjel-nappal égettek. A halottakat és betegeket együtt vitték anyaszült meztelenül, sokszor a legzuhogóbb esőben is, teherautókkal a krematóriumba.” (DEGOB 2788.) Igen valószínű, hogy egyes túlélők arra emlékeztek, hogy a cigányláger lakóinak legyilkolása előtt és után 1944 augusztusában-szeptemberében éjszakánként újabb és újabb zsidó transzportokat hajtottak-vittek a gázkamrák-krematóriumok felé. B. M. budapesti háztartásbeli nő (sz. 1923) viszonylag jól informált volt, tudta, hogy: „Hat héten keresztül átéltük egész Magyarország vidéki zsidóságának nagy része elpusztulását, továbbá a cseh családi láger elpusztulását, valamint a cigánylágerét is. Különösen az éjszakák voltak borzalmasak, jajveszékelést, sikoltozást hallottunk, a szerencsétlenek verekedtek az S.S.-ekkel, lövöldözések voltak. A lodzi gettó elpusztítását is átéltük, Theresienstadt is akkor került a krematóriumba.” (DEGOB 3083.) A łódźi gettót 1944. augusztus 8-án kezdték felszámolni, és a következő három hét folyamán 60 000 zsidót és ismeretlen számú cigányt deportáltak Auschwitz-Birkenauba, ahol döntő többségüket elgázosították és holttestüket elégették. A theresien­stadti gettóból viszont csak szeptember 28‑án kezdtek nagyobb arányban Auschwitzba és más lágerekbe zsidókat deportálni. Egy hónap alatt a kb. 60 000 zsidó közül 24 000-ret deportáltak, de ezt a „prominens” gettót nem számolták fel teljesen, jó 30 000-ren élték itt meg a felszabadulást.
*
Auschwitzban volt egy csoport magyar zsidó nő, akik már azt fontolgatták, hogy sztrájkba lépnek, nem dolgoznak tovább, hiszen látták, hogy néha nemcsak az öregeket, betegeket, gyerekeket viszik a gázkamrákba, hanem egészséges fiatalokat is. „Egyszer azt mondta az előmunkásunk: »Minek dolgozzunk, hiszen mindannyiunknak egy végünk lesz, nemcsak azokat viszik a krematóriumba, akik újonnan jönnek le gyengék és öregek, hanem Háftlingeket is« – Igaza volt, feltevésében, hiszen sokszor kaptunk kézhez a krematóriumból rabruhákat, melyeknek a zsebében volt még az útravalónak kapott adag kenyér margarinnal. Így áltatták a szerencsétleneket, hogy munkára osztják be őket, hogy ne tudják, hogy hova viszik őket. – Mindezt megmondtuk akkor a németeknek, hogy nem látjuk értelmét, hogy dolgozzunk, ha ránk is ez a sors vár, erre ők azt mondták, hogy mi nyugodtak lehetünk, mert »csak« a német cigányokat égetik el, mert azok ellenálltak nekik. Ezekkel a szerencsétlenekkel szörnyen bántak el szintén. Vad kutyákat uszítottak rájuk, ezek letépték róluk a húsukkal együtt a ruhájukat is.” ...

KORMÁNYGÉPET VENNI NEM KELL FÉLNETEK JÓ LESZ

INDEX
Szerző: BOHUS PÉTER
2018.08.08.


Nagyot lépett előre Magyarország, bár a kormány ezt a teljesítményt erősen tagadja, de kedden Magyarország is felkerült a Wikipedia azon tekintélyes listájára, amely a saját kormánygéppel rendelkező országokat sorolja fel. A pénteken Magyarországra szállított Dassault Falcon 7X típusú szállítógép a magyar kormány hivatalos értelmezésében nem a kormány gépe, hanem a honvédségé.

A honvédségnek ez a harmadik, csapatszállítóként megnevezett gépe, amit az elmúlt fél évben szerzett be. Februárban két Airbus A319-es érkezett a kecskeméti katonai repülőtérre. A gépeket a csődbe ment Air Berlin flottájából vették, de hogy milyen célból, az egyelőre rejtély. A gépek beltere a jól ismert fapados bőrüléses kényelmet nyújtja, és semmilyen átalakítást nem végeztek el rajta, ami komoly gátja lehet majd annak, hogy a katonaság egészséges emberek szállításán kívül a repülőket bármi másra használhassa. Nemhogy nagy méretű berendezéseket, eszközöket, de például hordágyat sem lehet benne elhelyezni. Igaz, a magyaros lelemény és buhera még akár meglepetéssel is szolgálhat e téren a világnak.

Az Airbusokat információink szerint már be is vetették, utánpótlást és katonákat szállítottak velük. (A célállomások között lehetett Irak, Afganisztán vagy Ciprus.)

A flotta a múlt pénteken kiegészült az említett Dassault Falcon 7X-szel. A hivatalos terminológia szerint annak eredményeképp, hogy a "Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program keretében" a csapatszállítónak nevezett nehéz kategóriát könnyű, többcélú szállító- és futárgép követi, írja a Légierő.blog.hu...