2018. augusztus 12., vasárnap

MIT NEM ÉRT AZ OSTOBA KORMÁNY?

1000 A MI HAZÁNK BLOG
Szerző: HaFr
2018.08.12.



Megszüntetik a gender szakot, amely műveletben részletkérdés, hogy a "gender" pont olyan politikai hívószóvá vált a nemzeti elme számára, mint "Brüsszel" és az "iszlám". A nemzeti elmének valójában fogalma sincs a genderről, ahogy a nyugati társadalmak működéséről vagy a fúziós energiáról sem. Ahogy a gender, úgy a fúziós energia ellen is bármelyik Fidesz-szavazó a lehető legnagyobb magabiztossággal tud nyilatkozni ebben az országban, mert ez az ország a hárommillió atomfizikus és ugyanazon hárommillió genderszakértő országa, ezen belül is a tizenháromezer alsó-karcagi és a huszonkétezer rózsadombi atomfizikus és genderszakértő országa. És ez így van jól, mert a mi nemzeti elménk képessé teszi az alsó-karcagiakat és a rózsadombiakat is arra, hogy lényegi kérdésekben állás foglaljanak -- mármint, ha előbb tájékozódnak az aktuálisan fontos kérdésekről a tévéhíradókból és a Magyar Időkben.

Orbán legrégebbi és leghozzáértőbb harcostársa -- ha lehet ilyet mondani a hozzáértésnek ebben a tengerében --, a kiváló Kövér doktor, például oda nyilatkozott tegnap a Kurultáj - Magyar Törzsi Gyűlésen (nem, ez nem a magyar Országgyűlés egyelőre, csak egy lelkes avant garde), hogy "akit alávetettségbe akarnak taszítani szülőföldjén, akit ki akarnak forgatni anyagi és szellemi javaiból, annak akaratát úgy akarják megtörni, hogy először megtörik és összezavarják a tudatát." Nyilván, megint jön az ellenség, belovagol (pl. BMW-gyár és genderszakok hátán) és összezavar. Az index tudósítása szerint Kövér doktor -- egy jurta mellett állva -- rámutatott: ezzel a harcmodorral szemben csak a lélek, a szellem és az akarat erejével lehet védekezni, csak így őrizhetjük meg önrendelkezési jogunkat. (Ilyen védekezés lenne, hogy kifizetünk a BMW-nek uszkve 40 milliárdot, hogy idejöjjön összezavarni minket. Ehhez már olyan stratégiai ravaszság kell, ami magunk sem tudunk kibogozni.) Kövér doktor olvasatában "2010 után a magyar választópolgárok felhatalmazása alapján a globálissá váló politikai és gazdasági viszonyok között megerősítettük Magyarország politikai önrendelkezését, 2014 és 2018 között megerősítettük országunk gazdasági önrendelkezését, az előttünk álló időszakban pedig közösen meg fogjuk erősíteni a magyarság kulturális önrendelkezését is."

Mármost nem akarunk mi semmi jónak elrontója lenni, de csak ha megnézi a T. olvasó a mellékelt ábrát, abból mintha az tűnne ki, ha meghosszabbítjuk a máshol részletesebben adatolt trendvonalat, hogy a gazdasági önrendelkezésünk legvége Szudán tájára visz minket a GDP/fő, de még inkább a háztartások fogyasztása tükrében. Kövér úr ködös sóderéből meg mintha az világlana ki, hogy a kulturális önrendelkezés Wass Albert és a jurták közé lövi be a magyar népet -- miközben, jegyezzük meg pironkodva, a szabadságharc kitörése óta nemhogy ezermilliárdok vándoroltak a legmagyarabb magyar legközvetlenebb környezetébe, de maga Kövér doktor -- ahelyett, hogy felállíttatott volna magának egy modern vonalú jurtát a Kossuth téri kövön és beköltözött volna abba -- nyilván átmeneti megoldásként, megalkudva az ellenséggel, szerényen egy bérház egyik szintjét tette magáévá. Beszámolók szerint a négyhálószobás rezidencián dolgozószoba, díszterem és könyvtár is helyet kap majd, amelynek területét előtte 640 ezer forint/négyzetméteres átlagáron vásárolták ki a bérház kilenc lakójától, akiket hamar ki is költöztettek...


KARAFIÁTH: NEMZETI ÓVODÁSOKAT MINDEN KISDEDÓVÓBA!

24.HU / POSZT-ITT
Szerző: KARAFIÁTH ORSOLYA
2018.08.12.


Oviakcióban a kormány. Kiemelni vagy nem kiemelni?

Ahogy láttuk már (szigorúan többek között) az internetadó és a kultúrafinanszírozás esetében is, megint kijött egy rendelet, teli iránymutatással, melynek létrejöttét szakmai tanulmányok nem előztek meg.

Most az óvodások ügye került elő. Konkrétan azzal, hogy saját gyártású kisfilmekkel segítené elő a szülőföldhöz kötődés, az egészséges nemzettudat kialakítását az óvodáskorú gyermekekben az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

Jólesett olvasnom, hogy a legnagyobb baj ezek szerint nem a szakember- és helyhiány, hanem az, hogy a nevelésben nem fordítanak kellő energiát arra a bizonyos hazafias-, illetve egészségtudatos nevelésre.Ez utóbbi problematikával kapcsolatban sajnos rögtön született egy levél ‘óvodapedagógusok’ aláírással, Kásler Miklós erőforrás-miniszternek címezve. (A névtelenül szignált üzenet szívszorító kitétele a félelem említése. Miszerint a szakma nem mer nyíltan szót emelni, nehogy hátrány érje a bátrakat. Borzalmas, hogy tényleg eljutottunk idáig. És odáig, hogy a megfélemlített hallgatás jelentése: beleegyezés.)

„Aktívan dolgozó óvodapedagógusként felháborít bennünket az a tény, hogy Önnek miniszterként milyen kevés ismerete van arról, hogy egy óvodában mi is zajlik. El sem tudja képzeli, hogy az országban milyen erőfeszítéseket teszünk annak érdekében, hogy a gyermekek mindent megkaphassanak, annak ellenére, hogy jelenleg is több száz óvodapedagógus hiányzik a rendszerből” – áll a szövegben.

Félő, hogy a szakma megbecsültsége, a rengeteg adminisztratív feladat és most az egyre vonalasabb nevelési irányok nem kedveznek a pálya népszerűségének.

S hogy mik a valódi problémák? A nyílt levél említi a közétkeztetéssel kapcsolatos bajokat, a lerohadt épületeket, a vécépapírhiányt.

A kormány ösztönzi a gyerekvállalást, de demográfiai terveiből kifelejti a való életet.Ráadásul minden érdemi társadalmi változás ellensége, a szegregáció nálunk már óvodában elkezdődik.A magyar társadalomban a mobilitás gyakorlatilag már nem létezik, és ennek alapjait kis korban fektetik le. Ennek megszüntetésére kellene helyezni a hangsúlyt, de nálunk éppen hogy nem ez történik...

A MEGALÁZÁS ÖRÖME, NA ÉS EGY KIS BUZIZÁS HOZZÁ... - A TUDOMÁNY IS ORBÁN SZOLGÁLÓLEÁNYA IS ITT MÁR

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: jdesi
2018.08.12.


...Miért nem lehet férfiasan (!) azt mondani: bezáratom, mert megtehetem. Bezáratom, mert a szélsőjobber, könnyen uszítható, buzizni szerető közönségem ennek örül. Kell az ellenség. A migráncs már kicsit uncsi, most jön egy kis buzizás – hát érti ezt a nép és mi tagadás, egy jó része zabálja is. (Hogy a gender tudomány valami egészen más, azt úgysem lehet a népnek elmagyarázni, mert nem akarja megérteni. Ahogy a kvantumfizikát sem. Na és?)

Érdekes ugyanakkor a hazudozásuknak az az átlátszó rendszere, ami körbeveszi ezt az önmagánál jóval jelentősebb döntést.

A kormányszóvivő szerint azért kell bezárni, mert
a munkaerőpiacon nincs igény az itt végzettekre.

Miközben persze ebben sem vagyok egészen biztos, azért tudjuk, hogy szakok egész sora létezik, amely közvetlenül nem a munkaerő piacra termel. Hány asszirológus, médiaszakos, jogász, pszichológus - de hosszan lehetne még sorolni, keres a végzés után valami olyan munkahelyet, ahol utána valami mást csinál, mint amit tanul. De megtanult tanulni, gondolkodni, elemezni és kételkedni. (Ja persze, ezek önmagukban is bűnök mostanában.)

Amúgy a CEU-n eddig végzettek találtak állást, igaz, döntő többségük nem magyarországon, hiszen nem is innen származnak, hanem szerte a kerek világban, ahonnan jöttek.

Magyaroszágon amúgy jövőre végez az első adag gender szakos - tehát ki tudja, lesz-e rájuk szükség.

Következő hazugság:
Drága. És nem szabad pazarolni a pénzt.

De nem ám. Mondjuk a kisvárdai focistadion árából hány száz egyetemistát lehetne kiképezni bármire? És akkor még a kisvasútról nem is beszéltünk. Ja, és a CEU magánegyetem, tandíj van és Soros támogatja, mióta izgatja a kormányt Soros anyagi helyzete?
Kevesen jelentkeznek

– ha tényleg így van, akkor meg mi a baj? Nyolc-tíz hallgatóért érdemes ekkora faksznit csapni.

És különben is, fizika tanárnak, biológia- vagy kémia tanárnak is kevesen jelentkeznek, egyelőre mégsem zárták be ezeket a szakokat.
Nem tudomány, hanem ideológia.

Ez is nagyon jó érv. Imádják a fasiszta lelkűek. Mondjuk, nem attól tudomány valami, hogy egy harmadosztályú kormányzati kifutófiú mit mond róla. De ez is mindegy. Teológiát is tanítanak és akkor mi van.
Olyan, mint a marxizmus

– mondjuk pont nem olyan. De ettől még a marxizmust is kell tanulmányozni, sőt, a fasizmust is, hogy felismerjük, mi az, ami most itt folyik.

Ja, és a kormány közel 1,5 milliárd forintot adott a „hagyományos kínai gyógymódok” oktatására, miközben azért a valódi tudományos konszenzus szerint a „hagyományos kínai gyógymódok” inkább szélhámosságok, hatásosságuk messze nem bizonyított, sőt és valószínűleg sok ember hal kínhalált minden évben Magyarországon, amiért bedől ennek a dolognak. Áltudomány, de tanítják és pénz is van hozzá.

Nyilván, akik ezekben a dolgokban össze-vissza beszélnek, maguk is tudják, hogy nem ez az igazság.
Az igazság a buzizás öröme, a vak komondort, akin át lehet esni, a magyar parlament vagy a kormány ahová csak elvétve esik be egy-egy nő. Az alacsonyabb fizetések, a „csak szüljön és nevelje a gyerekeket” macsó dumája este a kocsmában a haverok közt, a harmadik rossz kevert után.

Jó, e akkor miért nem nyíltan ezzel állnak elő?

Ennek is több oka lehet. De a legfőbb, hogy valószínűleg a célközönséggel össze lehet kacsintani, ti is tudjátok, hogy mi itten buzizunk, de mit tegyünk, ilyen bonyolultan kell, mert a „tugyukkik” nem engedik még a nyílt buzizást. De az idő nekünk dolgozik, hisz tudjátok.

De az igazán nagy baj az, hogy nem látom a hosszú sorban előkerülő egyetemi oktató kollégákat, akik azt mondják, ok, megszűntetik a szakotokat, de akkor gyertek és itt a szociológián, a matek szakon, az orvosin, a hídépítő mérnökin kicsit beszéljetek róla mi is ez, tartsátok meg az elmaradt, betiltott előadásaitokat – hogy megvédjük közösen a tudomány szabadságát.

Meg különben is, neme mindenkinek van
...

HONT: ADJ GENDERSÉGET A GENDERNEK

HVG ONLINE / VÉLEMÉNY
Szerző: HONT ANDRÁS
2018.08.12.


Bődületes egyrésztmásrésztizmus következik tíz pontban, de hát a világ néha egyrészt-másrészt.

1. Teljesen nyilvánvaló, hogy a kormány legújabb, gendertanulmányok elleni támadása ismét a nem létező veszéllyel való bátor szembeszállás. Ezúttal azt demonstrálják, hogy megvédik a magyarokat (bocsánat, magyar embereket) attól, hogy kötelező legyen színes bőrű transzszexuálisnak lenni, és hogy az oviban Pistinek babáznia, Julcsinak fakardoznia kelljen. Miközben a genderképzésben – amelynek az előbbiekhez általában semmi köze nincs – kevesebb mint százötvenen vesznek részt, a magyar közgondolkodásra való hatása nulla, de lehet, hogy inkább -1 vagy -2, ha egyes, harcos képviselőik kifejezetten kontraproduktív megszólalásaiból indulunk ki.

2. Az is egyértelmű, hogy a nemi szerepek társadalmilag IS meghatározottak (én azért a biológiát sem vetném el), és mint ilyet lehet, érdemes, sőt kell vizsgálni.

3. Ahhoz sem fér kétség, hogy ahol a kormány propagandaokokból vagy más indíttatásból kénye-kedve szerint szüntethet meg tanszékeket, kutatóintézeteket, tudományos műhelyeket, ott nem beszélhetünk kutatási- és tanszabadságról. Ugyanakkor, ahogy ezt Kálmán László jelezte: „állam adta, az állam elvette. Ha nem az állam (minisztérium) diszkrecionális joga lenne a szakok indításának, képzési és kimeneti követelményeinek stb. az engedélyezése, akkor nem lenne joguk ahhoz sem, hogy ugyanilyen bürokratikus úton megváltoztassák mindezeket.” Az ellen miért nem tiltakozott ugyanilyen erővel szinte senki, hogy a szakok engedélyezése sem az egyetemi autonómia körébe tartozik, de még csak nem is az oktatási-tudományos élet reprezentatív szervezeteinek döntésére van bízva. A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény (WTF? ezek szerint van törvény a nem nemzeti felsőoktatásról is? És ha van nemzetietlen felsőoktatás, akkor tartalmában milyen hozzá képest a nemzeti? Csodásak ezek a parvenü jelzősszerkezetek, odabiggyesztenek egy szó elé egy másikat, hogy attól ilyen ünnepélyes legyen meg megkülönböztethető, holott csak szimplán értelmetlen. Vö. romantikus patikamérleg vagy morális talajerózió esetleg szuggesztív macskajaj) szóval a törvény szerint a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság húsz tagjából kilencet a miniszter nevez ki, egyet-egyet ad az MMA és az Iparkamara, további kettőt a felsőoktatási intézményt fenntartó egyházak. A kormánynak a NER-társzervezetekkel együtt tehát sima többsége van abban a testületben, amelyik dönt arról, hogy milyen képzések lehetnek hazánkban. (A maradék hét helyen az MTA, a rektori konferencia, a hallgatói önkormányzatok és a doktoranduszszövetség osztozik.) Amíg a hatalomnál el lehetett intézni, kijárni, lepacsizni addig rendben van, ha nem, akkor botrány?

4. És miért csak az a botrány, ami közvetlenül érint? Főleg – elvben – tudós elméknél, olyanoknál, akik elvonatkoztatnak a konkrétumoktól, az egyedin túl az általánost, a jellemzőt, a tendenciát keresik. A hazai gender studies nagyasszonya nyilvános Fb-posztjában azt írja, hogyha átmegy a diszciplínáját eltörlő rendelet, úgy „az azt az üzenetet hordozná, hogy Magyarországon az ideológiai-politikai szempontok felülírják a tanszabadság elvét”, valamint: „kihatással lehet a magyar egyetemekre, a felsőoktatás minőségbiztosítására és a felsőoktatás nemzetközi kapcsolataira is”. Te jószagú! „Üzenetet hordoz”, meg „kihatással lehet”. Tényleg, a NER kilencedik évében a hatalom ilyen finom, szubtilis módon szokta rendezni az ügyeit: üzen meg esetlegesen kihat. És pont ezzel és pont most kerül sor „durva beavatkozásra” a tudományos-egyetemi életbe? Mintha nem abban az országban élnénk, amelyikben ki lehetett csinálni a vállaltan konzervatív rektort, mert egy gyermeteg hamisítást végül nem volt hajlandó eltussolni, és az illetékes egyetemi szerv kimondta, hogy a plágium az plágium. Viszont amikor a közvélemény már immunissá vált a plágiumügyekre, akkor teljes egyetemi intézetek véleményét és kiállását lehetett magasról leszarni, és továbbra is miniszterelnök-helyettesnek és doktornak és végzett szociológusnak megtartani a plagizáló orvvadászt. Mintha nem arról a hatalomról beszélnénk, amelyik Budai Gyulát uszította a mit sem sejtő filozófusokra. Mintha nem arról az egyetemi szféráról, amelyben keretszám-átszabásokkal át lehet téríteni teljes évfolyamokat a büntetni akart egyetemektől a kiváltságosokhoz, ahol brutális mennyiségű közpénzből és a tudományt biztos nem szolgáló módon évek óta építik az állami janicsárképzőt. Mintha nem azzal a neobarbár rezsimmel lenne dolgunk, amelyik a Harmadik Szent Kétharmad birtokában a Migránspártoló Sorosista Háttérhatalommal szembeni keresztes hadjáratát nem egyből azzal indította volna, hogy nekirongyolt a tudományos akadémiának, zsurnál vérebeivel pedig a könyvkiadóknak és -szerkesztőknek, no meg élő és halott íróknak. Most van „durva beavatkozás”? Miféle elitista elkülönülés ez – nem is a magyar néptől, noha attól is –, hanem a magyar értelmiség többi részétől, azoktól, akiktől egyebekben szolidaritást várnak...

ELEGEM VAN A FÉKTELEN NERBŐL

ELEGEM VAN BLOG
Szerző: Elegem Van
2018.08.12.


Miközben keleti lustán szunnyad a magyar nyár, érdekes folyamatok készülődnek őszre. A NER láncát veszítve vágtat a magyar ugaron halmozva a hülyeségeket. Egy Isten háta mögötti városka óvodavezetőjének, és egy gimnázium igazgatójának kinevezése körüli szemétkedés, egy egyetemi szak parancsuralmi megszüntetése, a NER-holdudvar kulturálisnak álcázott egymásnak feszülése, a kórházi vezetők elleni népi hergelés jelzi, hogy nagyon megbuggyantak a nyári melegtől a nertársak. És lesz ez még így sem.

Szűkül a konchoz férés, már egymást alázzák a rendszer eddig hűséges elkötelezettjei. A vesztesek pedig néznek ki okos fejecskéjükből: ezt most így hogy? Hiszen az elmúlt nyolc év kitermelte a NER megbízható kádereit, akik azt hitték szegénykéim, hogy szakmai munka plusz NER kompatibilitás egyenlő Magyar Boldogság. Aztán nem. A szakmai munka például kifejezetten káros, elég a seggnyalás. Minél mélyebbre, jókedvvel, mosolyogva. Ez a recept, aki nem fogja fel, az picsoghat a megmaradt liberális médiában a tizenöt perc hírnévért. És még örülhet, ha az ungarische Völkischer Beobachter / vengerszkaja Pravda (ki melyiket szereti) nem támadja meg a nép ellenségének nyilvánítva, hogy a pöcegödörből előmászó kommentelőik elvégezzék - az egyelőre még - virtuális proscriptio-t. Aki viszont jól érzi az idők szelét, annak nem eshet bántódása. (Például kirohadhat a fű korszakos Viktor ki tudja hány milliárd TAO-pénzt elnyelő házi stadionjában, oszt akkor mi van? Semmi.) A kérdés az, hogy meddig mehet így, meddig alázhat embereket a NER?

A válasz nem egyszerű. Az általam okos gondolataiért tisztelt Török Gábor példának okáért azt mondja, hogy sokáig, ezért azt javasolja, hogy merüljünk alá és bekkeljük ki jó Viktort, úgyis elviszi az ördög. Lehet, igaza van, hiszen a venezuelai csőcselék is hatalmon tart egy tök alkalmatlan hülyét, aki csődbe vitte a Föld egyik olajban nagyon gazdag országát. A remény a változásra azonban nálunk egy kicsit nagyobb. A Viktor-rendszer ugyanis nagyon ingatag, amelyben senki - sem Viktor, sem a NER mai haszonélvezője - nincs biztonságban, amely adott esetben gyors változást hozhat...

TISZA KATA: NAGY DOLGOT SZERETNÉNK? (...) EGYENRANGÚSÁGOT. (...) A JOGOT, HOGY LEÍRHASSUK: A KURVA ÉLETBE, ELÉG VOLT!

VÁROSI KURÍR
Szerző: Városi Kurír
2018.08.12.


A gender szak az, ami bomlasztani képes a gyilkos látszatot

A tény, hogy ez a kormány rájött, hogy meg kell szüntetni a genderszakot, azt mutatja, hogy mégsem olyan tudatlanul korlátolt. Hanem abszolút tudatosan az.

Álszent, egyenlőtlen és emberkínzó hazugság


Hiszen felmérte, hogy a képzés az, ami rávilágít az új generáció számára arra a hatalmas nagy álszent és egyenlőtlen és emberkínzó hazugságra, amiben az emberek élnek, ebben a térségben, egyéni és rendszerszintű strukturális megerősítéssel.

Hogy a genderszak az, ami bomlasztani képes a gyilkos látszatot, amibe oly sokan halnak itt bele, ez az a tudás és alternatív minta, ami változtatni akar és tud is, ami mutat mást, mint ez a lábszagos feudalizmus, ami dívik itthon.

Elmondom nektek, én még nem öltem embert,

maximum a karmolásig jutottam el, amikor elzárták a kijáratom menekülés közben, és arra se vagyok büszke, az én eszközöm a szó, és másom sincsen, de garantálom, ha bárki, bármelyik lányommal úgy viselkedne férfiként, ahogy velem tették, megölném.

Gondolkodás nélkül, azonnal, a két puszta kezemmel, és vállalnám a börtönt érte, emelt fővel, még a főbelövést is, mint az öreg Tisza tette, az elveiért. Mert ez nem emberhez méltó bánásmód, és nincsen rá mentség, és semmilyen látszat nem tartható, ami a négyfal közti valóságnak ellentmond. És hogy ott mi van, azt senki se tudja, csak aki benne van, és sokszor még az sem tudja. Nem tudja, mert lefagy, és azt hiszi, ez a normális. Na, erről szól a genderszak: hogy nem, ez nem normális élet, akkor sem, ha sokaknak érdeke a status quo fenntartása, és hogy lehet másképp élni, és kizárólag az lenne nevezhető emberhez méltó életnek.

Nagy dolgot szeretnénk?


Szimmetriát. Transzparenciát. Egyenrangúságot. Emberi szót. A jogot, hogy leírhassuk: a kurva életbe, elég volt!

AMIKOR A MANDINER MÉG MERT VICCELNI A KURULTÁJJAL (EMLÉKPOSZT)

ÖRÜLÜNK, VINCENT? BLOG
Szerző: jotunder
2018.08.11.


Táltos Kövér László, minden magyarok gézája és vahorca, Nagyboldogasszonyanyánk gönyüje, Jutocsa fia Kazal, Kazal fia Döbe, Döbe fia Patogár sámándobján adta hírül, hogy gyűlnek már az aranykeselyek Attila nagykirályunk huzulján. 

Az elmúlt évtized Kurultájai azt is üzenik: magyarok milliói elvárják, hogy az állam és a tudományosság adófizetők pénzéből működő intézményei ne gátolják, hanem segítsék a XXI. századi magyar kulturális önrendelkezést – mondta Kerecsenytejbenszületett Zsolozbor méltó utóda, mindannyiunk tömörkénye.

Jól mondja a mi gyulánk, a tudományosság adófizetők pénzéből működő intézményei zsidóvircsaftot rendeznek itten, méghogy Paavo Nurmi, amikor pedig Jumzsagijn Cedenbal. A magyarok milliói, mit milliói, tíz- és százmilliói várják el, hogy a dzsendertelenített magyar törzsi tudomány akadémiája végre kimondja, Sumériából jöttünk, mesterségünk címere a gumidominó. Igaz keresztény ember átlát a Genovévákon, akik hun testvéreinken tettek erőszakot Párizsban. Nekünk igenis tollas a hátunk, amióta Emese ősmamink és a turul átlépte az ornitológia judeoszcientista korlátait.

Amiről persze eszembe jut Turulmadár, aki hat évvel ezelőtt még viccelődött egy kicsit a madzsar kirgiz dve bratankin. Ma már ennek lennének bizonyos elvi-politikai akadályai...

A LELKEK GYARMATOSÍTÁSA

168 ÓRA ONLINE
Szerző: VÁSÁRHELYI MÁRIA
2018.08.09.


Nem véletlen, hogy az egyébként semmiféle ideológiai, erkölcsi tartalommal nem rendelkező NER, a Nemzeti Erkölcstelenség Rendszere a baloldaliság és a liberalizmus mellett a politikailag korrekt beszédet tekinti legfontosabb, megsemmisítésre ítélt ellenségének. Ennek csak az egyik oka az, hogy a rendszertől általában is kevés dolog áll távolabb, mint mindaz, amit a „korrektség” fogalma alatt értünk. Ennél fontosabb, hogy

a „politikailag korrekt” beszéd a NER legfontosabb kohéziós erejét, a gyűlöletet oltaná ki.

Mert bár a párt politikusai és propagandistái minden erejükkel azt próbálják elhitetni a közvéleménnyel, hogy a politikailag korrekt beszéd funkciója az, hogy elleplezze a lényeget, megakadályozza, hogy a legfontosabb társadalmi problémákról őszintén beszéljünk, ennek éppen az ellenkezője igaz. Ez a beszédmód nem az elhallgatásról, az őszintétlenségről, hanem egyes embercsoportok vagy személyek emberi méltóságának tiszteletben tartásáról szól. Olyan alapvető civilizációs normarendszert jelent, amely éppenhogy elősegítheti, hogy a legkényesebb kérdésekről is egyenrangú felekként beszélhessünk. A politikailag korrekt beszéd nem a közbeszéd tartalmát, hanem annak módját próbálja keretek közé szorítani, hogy a szóhasználat ne legyen sértő, megalázó a vitában érintett egyik fél számára sem, és így ne lehetetlenüljön el az érdemi párbeszéd. Célja, hogy megteremtse a nyelvi egyenlőség kereteit a diskurzus által érintettek számára.

A Fidesz célja azonban, ahogyan Orbán Viktor ezt már a kötcsei beszédében megfogalmazta, a kezdetektől az volt, hogy száműzze a nyilvánosságból a racionális közéleti vitákat, és ezek helyét az érzelmekre ható propaganda vegye át. Ezért hirdetett kereszteshadjáratot a politikailag korrekt beszédmód ellen.
A párt agytrösztje korán felismerte, hogy az emberek érzelmei, lelke feletti uralmat a beszélt nyelven keresztül lehet megszerezni. Közismert, hogy az önkényuralmi rendszerek legfontosabb manipulációs és hatalmi eszköze a nyelv; ahogy például Victor Klemperer a nácizmusról írta, az a „tömegek húsába és vérébe az egyes szavakon, a beszédfordulatokon, a mondatformákon keresztül fúrta be magát”.
Napjaink autoriter, diktatórikus rendszerei is saját, a propaganda céljaira kialakított nyelvhasználatukkal gyarmatosítják a lelkeket. Új szavak, szófordulatok, szóösszetételek, töltelékszavak uralják ezt az „újbeszél” nyelvet, és nemcsak a szóhasználat, hanem a mondatképzés, a beszédstílus és a hanghordozás is azonos kaptafára készül az idomított kormánypárti politikusok számára.
A Fidesz által meghonosított beszédmód legfontosabb jellemzői a szegényes szókincs, a leegyszerűsítés, az indulatok túlburjánzása, az erő kultusza, az agresszivitás és a nyelvi brutalitás.

Nemcsak a politikai, hanem a mindennapi élet barbarizálódását is híven tükrözi a politikai közbeszéd züllése. És ehhez a mintát a kormánypártok szolgálatába szegődött médiamunkások szolgáltatják. Már nem kell a sorok között olvasnunk, a kifejezések rejtett üzeneteit fejtegetnünk, a felfoszló csomagolást bontogatnunk ahhoz, hogy tetten érjük a kormánypárti médiában a rasszizmust, a kirekesztést, a politikai ellenfél megalázásának, dehumanizálásának szándékát és persze a legolcsóbb hazudozást. Nincs érdemi vita, nincsenek racionális érvek, nem számít az emberi méltóság, csak a mindent elborító löttyös indulat van...

VOLT EGY MIGRÁNS, MEHEMED

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: LENDVAI ILDIKÓ
2018.08.11.


Újságcikkek sora rökönyödött meg azon, hogy egy friss rendelet szerint az óvodákban jobban rá kell kapcsolni a hazafias nevelésre, erősíteni a keresztény kulturális értékeket és a nemzeti identitástudatot. Ezt a szót a kiscsoportosoknak remélhetőleg nem kell tudniuk kimondani, ahhoz több logopédus kellene, pedig óvónőből is hiányzik 760. Ám úgy látszik, a hazafias szellem még náluk is jobban hiányzik, hiszen csak ezért külön módosították az óvodai nevelés alapprogramját. 

Nem értem, mások min csodálkoznak. A dolog nem most kezdődött, nem csak az óvodákról, és végképp nem az igazi hazafias nevelésről szól. Azt a pedagógusok – nagyon helyesen - különösebb csinnadratta nélkül már régen csinálják. Csakhogy pár éve másról van szó. A hazaszeretetre nevelés háromszoros csúsztatáson ment át. Először a legnagyobb természetességgel azonosították a hazafias és a szűken vett honvédelmi nevelést. Mi sem példázza ezt jobban, mint hogy a hazafias és honvédelmi nevelésért felelős kormánybiztossá a volt hadügyminisztert: Simicskó Istvánt nevezték ki. Illetékességi körébe egyszerre tartoznak a gyerekek érzései és a nemzeti lőtérprogram. Másodjára a honvédelmet egyszerűsítették le katonai képességekre, a militáns szellem meggyökereztetésére és a vele járó ellenségkép sugallására. Harmadjára mindezt az alattvalóvá nevelés szolgálatába állítják. Radó Péter oktatáskutató pontosan fogalmaz: „Ma nem azért militarizálnak egy társadalmat, hogy erős katonai képességeik legyenek, hanem azért, hogy engedelmes alattvalók tömegével rendelkezzen a mindenkori politikai hegemóniát élvező elit.”

És ha így van, azt tényleg nem lehet elég korán kezdeni. Persze egy kis innovációra szükség van az eddigi gyakorlathoz képest. Itt van pl. a Móricz-vers a törökről és a tehenekről, minden ovis kívülről fújja. De jobban rá kell világítani, hogy valójában az idegen kultúrák és a keresztény nemzeti értékek összeférhetetlenségéről van szó, Mehemednek gőze nincs, hogyan kell viselkedni a magyar tehenek között. Nem mondom, a tehenek az elején túl engedékenynek, mondhatni liberálisnak tűnnek, még udvariasan be is mutatkoznak: „Mi vagyunk a tehenek”, és hagyják, hogy Mehemed - ki tudja, milyen sötét szándékból - számolgassa őket. Ostoba libsi tehenek, megfertőzhette őket a multikulti, persze nem is mind magunkfajta, van köztük fekete és tarka is, hát mit várjon ilyenektől az ember. Végül a saját kárukon tanulják meg, hogy ha közel engedik az idegent, az meghúzza a farkukat. Na, ettől véd meg minket a mi kormányunk a kerítéssel. A magyar farok nem arra való, hogy terroristagyanús muszlimok húzogassák. A tehenek, akárcsak a puhány Európa, későn kapcsolnak, és csak a végén rúgják fel Mehemedet. Ezzel kellett volna kezdeni! Talán csak a vers elejét kellene megváltoztatni, nehogy Erdogan megsértődjön. Legyen inkább „Volt egy migráns, Mehemed”, így a gyerekek is könnyebben értik.
A vers egyébként már az eddigi tananyagok szerint is elkíséri a kicsiket az iskolába is...

PARASZOLVENCIA

JOG-ÁSZ BLOG
Szerző: Dr. SÁNDOR ZSUZSA
2018.08.11.



Sosem gondoltam volna, hogy ez a latin eredetű szó igazi „hungarikum”. Mindaddig, amíg nem bukkantam rá a Nyelv és Tudomány című portál egy cikkére. Az eredeti latin összetétel alapján a szó „olyan dolgokra utalhat, amelyekkel ki- vagy megoldunk valamit”. Ám, mint a cikkből kiderül, abban az értelemben, ahogyan mi használjuk – orvosi hálapénz – egyetlen más nyelvben sem található meg. Vagy ha mégis, csak akkor, ha a szót magyar vonatkozásban használják.

De van ezzel a fogalommal más baj is - már azon kívül, hogy egyáltalán létezik. A minapi hírek szerint (Propeller.hu) egy budapesti asszony rutinműtétre feküdt be a kórházba, majd a műtét után röviddel meghalt. Az orvos a műtét előtt kapott 50 ezer forintot visszaküldte a családnak, akik a pénzt „előlegnek” szánták, a műtét után még fizettek volna. Az ügyészség vesztegetés elfogadásának bűntette miatt vádat emelt az orvos ellen. (Noha a vádnak, úgy tűnik, van törvényes alapja, nem vagyok biztos benne, hogy éppen a pénzt visszaadó orvossal kell példát statuálni.)

Szögezzük le, jogrendünkben hatalmas káosz uralkodik a hálapénz megítélése és szabályozása, pontosabban szabályozatlansága körül. Két törvényre is hivatkozhatunk a témában. Azt nyilván kitalálják, hogy az egyik a Btk., de talán sosem találnák ki, melyik a másik. A Munka Törvénykönyve.

A Btk. szerint „aki gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében végzett tevékenységével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, avagy a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja… bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”. A kórház gazdálkodó szervezet, az orvos a kórházban végzi a tevékenységét, munkájáért törvényes fizetést kap (még ha oly pocsékot is), ám ha a „jogtalan előnyt” (értsd paraszolvencia) vagy akárcsak annak ígéretét („nagyon hálás leszek doktor úr!) elfogadja, elköveti a „vesztegetés elfogadása” nevű bűntettet...

DIKTATÚRÁBAN IS SZÉP AZ ÉLET?

KANADAI MAGYAR HÍRLAP ONLINE
Szerző: GARAI-ÉDLER ESZTER
2018.08.12.


Diktatúrában is szép az élet?

Egy kedves, fiatal barátom szegezte nekem ezt a kérdést a facebookra kitett balatoni fotóim címét olvasván: Az élet szép, és itt még élhető is!

Itt másként lakik a szép.”

Kérdéséről ez a mondat jutott eszembe. Esterházy Péter írta le.

Itt, bizony, egy jó ide már újra csak a képzelet építi a szépet. Amikor a rideg tényektől egy maga választotta környezetbe elszabadul az ember.

Kedves, fiatal barátomnak igaza van.

Igen, ITT és MOST megint egy ócska pitiáner őrült teszi tönkre az országot.

De ITT és MOST, a leigázottság állapotából olykor-olykor kitörve, vagy éppenséggel a bezártság rácsán át is meg kell látnunk az élet naposabb oldalát.

Muszáj!

Mi maradt nekünk ebben az orbáni őrületben?

A napsütés, a vízpartok, a természet ölelése. Amit kötelezővé tennék mindenkinek! Frusztrációnkat, az érthetetlen és értelmetlen valóságot hagyjuk a francba, ha tudjuk, s amikor csak tudjuk, hadd építkezzen szabadon a fantáziánk...

GENDER? STOP!

NEMGOGOL BLOG
Szerző: Toadwaart66
2018.08.10.


Attól még, hogy nálunk a gender-szakokat államilag betiltják, máshol nem fognak máglyákat rakni, könyveket égetni, illetve bezúzni, majd teli szájjal röhögni ostoba, de boldog keretlegények. A NER eddig is felmérhetetlen károkat okozott a magyar kultúrában, társadalomban, és még csak most jön a java. Orbán szabad kezet kapott, amit láthatóan nagyon élvez. Az országban azt csinál, amit csak akar. És ő nagyon sokat akar.

Komolyan vehető ellenfele már nincs. Úgy kell szerencsétlennek innen-onnan mindenféle fura fantomokat összekaparnia, hogy legyen kik ellen küzdenie.

Egy, a totális világuralom szolgálatába szegődött társadalomtudós tönkre tudná tenni Magyarországot? Ha rendelkezne megfelelő mennyiségű atomtöltettel és célba is tudná juttatni őket, elképzelhető lenne a dolog, bár ennek valószínűsége elhanyagolható. Képzeljük csak magunk elé Radnóti Sándor filozófus-zsoldosvezért nehézfegyverzetben, kezében egy M60-as géppuskával, amint éppen gyanútlan prédákra vadászik a kihalt pesti utcákon. Átkozottul félelmetes látvány.

Orbán és a NER tönkre tudja tenni Magyarországot? Őfelsége éppen azt teszi. Nagy hatékonysággal, ellenállás nélkül, kitartóan, kíméletlenül. Rendkívül ügyesen. A demokrácia szíves segedelmével a miniszterelnök szétdúlta azt, majd éppen csak annyit hagyott meg belőle mutatóba, ami arra jó, hogy rá lehessen fogni azt, ami nem az.

Van-e mifelénk ellenzék? Van. Működőképes? Nem. Semmi eszköz sem maradt a kezükben.

Választásokon le lehet-e váltani az Orbán-kormányt? Váratlanul bekövetkező, tragikus haláleset esetén, majd az ezt követő nemzeti gyász letelte után esetleg igen, máshogy nem.

Van-e olyan intézmény Magyarországon, amelyik a NER működését befolyásolja? Igen. Úgy hívják, Orbán Viktor. Mások csupán könnyedén cserélhető, drága, illetve olcsó, gyatra minőségű alkatrészek.

Ki lehet-e cselezni a NER-t? Nem nagyon. Ha valaki ma Magyarországon dolgozik, adózik, vásárol, rezsit fizet, azonnal részévé válik ennek a romlott rendszernek. Egyedül az emigráció jelenthet kitörést ebből a körből, Orbán igyekszik is elszigetelni saját gyártású „migránsait”. Egyre több joguktól fosztja meg őket, de ők legalább szabadok.

Minden más próbálkozás csak áltatás, pótcselekvés. Aki nem Magyarországon él, az nem is tudja elképzelni, milyen könnyedén emészt fel mindent ez az agresszív, telhetetlen, mindenhová befurakodó rendszer. Nem rendelkezünk megfelelő immunitással, hogy kilökjük magunkból...

AZ ÓVODÁSNAK A SZÜLŐ ÉS NEM A SZÜLŐFÖLD A FONTOS

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: jdesi
2018.08.12.


...Alapvetően egy óvodásnál nem létezik és nem fontos a szülőföldhöz kötődés, neki a szülőhöz, társaihoz, személyekhez való kötődés létezik, illetve a saját kis mikrokörnyezete. Alapvetően nem érti a földrajzot, nem igazán fogja fel, mit jelent, hogy Magyarország. Persze, egyre több család utazik, valamit észrevesz, pl. hogy ott más nyelven beszélnek, meg hogy volt a tengernél. A nemzeti kötődést sosem fogjuk ovis korban kialakítani, mert ez semmit nem jelent, megfoghatatlan érzelem ekkora gyerekeknek.

A legnagyobb baj, hogy nem a problémákra fókuszál senki, és nem egyeztettek a szakmával. A problémák: hiányzik nagyon sok pedagógus, a vezetőket sokszor pártszimpátia alapján választják, a minősítési rendszer (portfólió írás) ellen tiltakoznak az óvónők (rengeteg idő, energia ezt megírni a munkaidőn túl), a fizetés alacsony, túl nagyok a csoportlétszámok, sok a problémás gyerek, de nincs elég szakember: fejlesztőpedagógus, pedagógiai asszisztens, pszichológus, a pedagógiai szakszolgálat túlterhelt, nagyon lassan lesz szakvélemény egy SNI-s gyerekről például. Mindenki túlterhelt, egyre elégedetlenebbek az óvodapedagógusok, és egyre rosszabbul viselik ezt a stresszes helyzetet. A fiatalok nem állnak munkába már ilyen feltételekkel. Szóval, rengeteg a baj, összeomlóban a rendszer...

VIDÉKFEJLESZTÉS STADIONNAL

A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2018.08.12.


Sokszor hivatkoznak arra, hogy a leszakadó térségekben is mennyi minden épül, autópályák, bicikliutak, no meg most a kisvárdai stadion is… de valahogy a kis falvakból nézve nem tűnik úgy, hogy bármi jobb lenne.

Elképedve hallom, mennyibe került ez a stadion is. Már a tervezett költség sem volt semmi, a vége meg egészen elképesztő. 120 millió forintból 2 milliárd 470 millió lett. És nem egy lenyűgöző sportteljesítményt nyújtó csapat edzhet itt, én ugyan nem követem a focit, de most olvastam, hogy utolsó helyezettek a bajnokságban, bár utolsónak is kell lenni valakinek, nem is ez dühít. Hanem ez a fókusz. Hogy az Észak-Alföldi régió, ami az Unió 8. legszegényebb régiója, most, ezzel a stadionnal gazdagodott.

Persze adott valamennyi munkát, amíg megépült, innen is mentek a mobilizálható emberek az építkezésre. Most meg mennek tovább, egy másik ilyen építkezésre. Páran. A többség marad itthon, főleg a család miatt. Vagy ott van még az útépítés, mint időszakos lehetőség. Másról nem igazán tudok.

És nem értem. Egyrészt, nem értem, hogy miért nem készül valami fontossági, élhetőségi tanulmány az előtt, mielőtt egy ilyen összeg felhasználásába belevágnak. Miért nem nézik meg, mire van az ilyen térségben élő embereknek szüksége? Egyszerűen csak azt, hogy hányan élnek ott, milyen életminőségben, milyen lehetőségekkel, és milyen szolgáltatásokkal lefedett a térség? Tényleg a stadion szükséges ahhoz, hogy jobban és boldogabban éljenek? Tudom, naiv kérdés ma ezt feltenni is…de őrület ez az egész.

Lehet, rosszul gondolom, de szerintem nagyban is alapvetően úgy kellene működni egy ilyennek, mint kicsiben. Mondjuk, egy családban, ami a lakhatási szegénységben érintett, és pl. nincs bevezetve a víz, nem célszerű mosogatógépet beszerezni. Sem légkondit, a kártyás villanyórához. Vagy luxusterepjárót. Hiába lenne a családban, aki szeretné, a család életminősége szempontjából nem ez élvez elsőbbséget. Vagy a kis faluban, ahol dolgozunk, küzdünk az élhetőbb településért, nem a legjobb ötlet lenne most, mondjuk testépítő szalont építeni. És nem azért mondom, mert én nem szeretem a testépítést… Lehet, találnánk is a faluban egy-két fiatalembert, aki tehetséges lenne ebben, hiszen ez is egy sport, de a sikerhez nincsenek meg más dolgok, pl. hosszú távon megfelelő táplálkozás, mindenféle táplálékkiegészítő kellene, no meg jövedelem, hogy megélhetési gondok nélkül vethesse bele magát ebbe, eleinte nyilván hobbiként, a későbbiekhez pedig sok más, pl. edző, versenyekre történő nevezés, utazás, stb. is szükségeltetne.

De ez nyilvánvalóan baromság, egy kis zsákfaluban, ahol bolt sincs, még kocsma se, egyáltalán semmi, ott nem ez a beruházás lenne, amiről álmodunk, ami a lakosság nagy részének az élethelyzetét, egészségi állapotát, jövőjét befolyásolná. De tegyük fel, ez lenne a hobbim, keresném hát a lehetőséget, hogy megteremtsem az alapokat, de én biztosan csak akkor fognék bele, ha az alapszükségleteket már minden család ki tudja elégíteni, egész hónapban, sőt, egész évben. Amíg ez nem valósul meg, nem foglalkoznék mással. Nem nyomnám a hobbim rá egy falura… Még akkor sem, ha ezzel részese lehetnék a nagy nemzeti testépítésnek, és abban a hitben erősítene a környezetem, hogy ezzel vonulok be a történelembe. Mert ez akkor is eszement luxus lenne, amíg családok a testépítőszalon közelében tömegesen nélkülöznek.

Szóval, szerintem ezt így kellene nagyban is megközelíteni. Valahogy ilyen etikai alapállásból. Ahol települések sorában nincs háziorvos, gyerekorvos, a kórházakról folyamatosan hallani történeteket az egészségügyi ellátás alapvető hiányairól, ott ez egy elsőbbséget követelő probléma. Azokban a térségekben, ahol nincs az iskolákban elég szakos tanár, a szakszolgálatoknál nincs elég iskolapszichológus, gyógypedagógus, logopédus, ott, ahol a szakképzésből a gyerekek zöme 16 évesen, szakma nélkül kiesik, ott, már csak a jövő miatt is, az oktatásnak is prioritást kell élveznie. Ahol lakhatási szegénység van, és gyerekek élnek 19. századi körülmények között, ott ezen segíteni kell, nem pedig növelni a kontrasztokat.

És a többi szolgáltatás hiánya is fontos. De ahol csak a közmunka van, és más munkalehetőség a településen nincs, ott sosem lesz annyi jövedelem, hogy bármilyen szolgáltatás megéljen, legyen az fodrász, vagy fagylaltos, vagy bármi más. Nem véletlen, hogy vannak falvak, ahol még egy bolt sem él meg. De a beruházások a régióban mégsem olyan munkahelyek megteremtésére irányulnak, ami biztos jövedelmet és jövőképet adna.

Ja, persze, ott a turizmus. Látni mindenfele, ahol szerencsésebb földrajzi adottságok vannak, uniós forrásokból épült panziókat, felújított kastélyokat. (Ha a falu szegény, ezek érzékelhetően hermetikusan el vannak zárva a településtől.) Pár hónapja voltam én is egyben. A wellness részlegben csak mi voltunk, így rögtön feltűnt nekem a belépő takarítónő, aki jött feltörölni a padlót. Beszédbe elegyedtünk. „Hány embernek ad munkát a faluból a kastély?”-kérdeztem. „Egynek se.”-mondta. „Tudja, minket cigányokat nem szívesen alkalmaznak. Mondjuk, sokan nem is megbízhatók. Én jönnék, egyszer már dolgoztam is itt, de most csak kisegítek, mert aki állásban van, az szabadságon van. De ez is jó. Hogy legalább most jöhetek.” „És akkor kik dolgoznak itt? Nagy ez a hotel, sok ember kell.” „Másfelől jönnek, a környékről, meg messzebbről. Az igazgató őket alkalmazza inkább.” „És akkor maguknak, itt a faluban mi marad?”- faggattam tovább. „Csak a közmunka. Más itt nincs.”-mondja. Pedig szinte biztos vagyok abban, hogy egy ilyen pályázatnál, mikor egy leszakadó térségben egy ilyen beruházást támogatnak, mint egy kastélyszálló, ez is szempont, hogy a helyieket foglalkoztatják-e. Bevállalják, de abban is biztos vagyok, hogy ezt senki sem ellenőrzi.

Értem én, látom a mi társadalmi vállalkozásunkon, hogy egy munkahely megteremtése, és „termelőre” fordítása mekkora erőfeszítés. Hogy évekig a mínuszt termeli. És keserves küzdelem a feltételek megteremtése, a munkavállalók képzése, a piac megtalálása, az egésznek az üzemeltetése. Mégis, ezt látom az egyetlen lehetséges útnak.

De hol vannak azok a beruházások, amelyek visszafordítanák a mezőgazdaságot a hatalmas búza-kukorica és napraforgótábláktól a zöldség- és gyümölcstermesztés, és a feldolgozás felé? Ami sok kézi munkát igényelne, és munkát adna a szakképzetlen embereknek is? Hol vannak az állattenyésztésre irányuló beruházások, és az ehhez kapcsolódó feldolgozóüzemek? Vagy bármi, ami a kis falvakban élőknek értelmes munkát és ehhez méltó jövedelmet adna?

A múltkor volt nálam valaki, aki a hamar családot alapító fiatalok képzésbe visszaterelésének lehetőségeit kutatja. Kérdezi tőlem, jónak látnám-e a térségben az ilyen fiatal anyukáknak a szociális gondozó képzést. Nemmel válaszoltam. Mert nem a szociális gondozók számát kell növelni ott, ahol sok a szociális probléma. Hanem azon kellene dolgozni, hogy ne legyen ennyi. Mert ezt kezelni, csak kezelni, és nem azon dolgozni, hogy megszűnjön, szerintem nem kiút. Ahol biztos megélhetés van, ott kevesebb a szociális probléma. És ez a vonal azért is veszélyes, mert fenntartójává válhat a problémának. Ugyanez van a börtönökkel is. A leszakadó térségekben a leszakadás következményeire építeni a jövőt, nem megoldás. Az okokkal kellene foglalkozni, és erre stratégiát építeni.

És ezt csak olyan fejlesztésekkel lehet, ami munkát ad, és olyan iskolarendszerrel, ami ezt támogatja. A stadion sem ezt teszi. Viszont az árából sok probléma elmozdulhatott volna a mélypontról.

ELKÉSZÜLT AZ ELSŐ, VEZÉRMŰTENGELY NÉLKÜLI MOTOR - BEVERTÉK AZ UTOLSÓ SZEGET A DÍZELEK KOPORSÓJÁBA

VEZESS BLOG
Szerző: Vezess
2018.08.12.


Tisztán digitális szelepvezérlésű motort épített egy brit autóipari beszállító. A lehetőségek végtelenek.

Intelligens szelepműködtetés (IVA) néven mutatta be új, digitális szelepvezérlési rendszerét a brit Camcon autóipari beszállító. A rendszer végre rászolgált az intelligens jelzőre, hiszen teljes egészében számítógép-vezérelt: a szelepeket nem vezérműtengely kényszeríti mozgásra, hanem egymástól függetlenül, villanymotoros szabályozással működnek.

Nem csak vezérműtengely nincs, de szeleprugó sem: logikus módon a nyitást és a zárást egyaránt közvetlenül végzi a rendszer.

A lehetőségek határtalanok: bármely pillanatban, bármely fordulatszámon tetszőlegesen szabályozható a szelepnyitás, az emelés, az összenyitás mértéke. Egyetlen fordulat alatt teljesen zártról teljesen nyitottra változtatható a szelep állása, majd vissza – ez egy mechanikus rendszerrel megvalósíthatatlan volna.

A megoldás titka a sávszélesség: korábban is lehetett volna elektromechanikus szelepvezérlést építeni, de nem ilyen okosat, hiszen rengeteg számítást kell elvégezni ahhoz, hogy a szelepek mindig az igényeknek megfelelően dolgozzanak...

LÉTSZÁMSTOPOT RENDELTEK EL, PEDIG SZÁZEZER KÖZSZOLGA HIÁNYZIK

168 ÓRA ONLINE
Szerző: Vasárnapi Hírek, 168 Óra
2018.08.12.


Még a rezidensek felvételét is megtiltották az egészségügyi intézményekben.

Zavart és bizonytalanságot okoz, hogy június 20-tól azonnali létszámstopot rendelt el a kormány a közigazgatás több szintjén - értesült a Vasárnapi Hírek. Az Orbán Viktor miniszterelnök által szignált határozat értelmében nem lehet új munkaviszonyt létesíteni egyetlen kormányhivatali jogállású szervnél, központi hivatalnál sem. A 168 Óra is beszámolt róla, hogy például az Országos Mentőszolgálatnál is létszámstopot rendeltek el.

Arra azonban valószínűleg senki nem gondolt a határozat megalkotásánál, hogy ez érinti például a rezidenseket is, ők ugyanis – szemben a szakorvosokkal és szakdolgozókkal – nem a kórházakkal, hanem az Állami Egészségügyi Ellátó Központtal állnak jogviszonyban
...

ITT OLVASHATÓ

MIÉRT VOLT MINTA A MAGYAR POLITIKUSOKNAK A PORTUGÁL DIKTATÚRA

INDEX / NAPI TÖRTÉNELMI FORRÁS
Szerző: INDEX
2018.08.12.


A huszadik századi Európa egyik leghosszabban tartó diktatúrája, Salazar portugál állama az 1930-as évek közepétől kezdve egyre erősödő népszerűségnek örvendett hazánkban. Nem egy magyar politikus olyan példaként tekintett rá, amelyből szerintük Magyarországnak is érdemes lett volna tanulnia.

A huszadik század elején, majd az első világháborút követő első egy-másfél évtizedben a főleg a saját bajaikkal elfoglalt magyarok nem sokat törődtek a kontinens nyugati szélén elhelyezkedő, kicsi és jelentéktelennek tűnő országgal, a saját zavarosnak tűnő politikai ügyeibe bonyolódó Portugáliával. Ha foglalkoztak is vele, akkor is általában inkább egy lezüllött, kissé komolytalan országnak látták a kormányváltásokban, sztrájkokban és katonai hatalomátvételekben, vagyis pronunciamentókban bővelkedő korszak Portugáliáját...

BEZZEG, BEZZEG...

HUPPA
Szerző: SZELE TAMÁS
2018.08.12.


Tulajdonképpen mindig van egy bezzeg, és ezt a bezzeget mi sosem gondoljuk végig. De maga a bezzeg is azért van, mert nem gondoljuk végig a dolgokat. Most éppen a bukaresti események miatt folyik a közösségi oldalon a bezzegezés, hiszen „bezzeg ők merik, bezzeg ők teszik, bezzeg ők tüntetnek”. Ami kétségtelenül igaz, csak nem ilyen egyszerű a dolog.

Mert az igaz, hogy bezzeg Bukarestben és Románia más városaiban tüntetnek, a kormánypárt korrupciója miatt. Sőt, tulajdonképpen az egész tiltakozási mozgalom is azzal kezdődött olyan másfél éve, hogy a kormány rendelet útján meg akarta változtatni a büntető törvénykönyvet, éspedig olyan sikkasztóbarát módon, hogy arra kevés példát találni a történelemben. Igaz, lehetett tudni, hogy erre készülnek, de akkor is érdekes volt – gyakorlatilag kétszázezer lej, vagyis tizennégymillió forint alatt már nem is lett volna bűn a sikkasztás, a családtagok nem lettek volna vizsgálhatóak sikkasztási ügyekben, szóval volt mi ellen tiltakozni, de épp a tüntetések hatására ez a rendelet nem lépett érvénybe. Igaz, a helyzet sem sokat javult, szóval van mi ellen tiltakozni most is, de azt se feledjük, hogy nemcsak ellenzéki, hanem kormánypárti tömegtüntetések is vannak, a román kormánypárt szintén sok embert képes mozgatni az utcán...

EGY HÓNAPPAL HAZAKÖLTÖZÉS UTÁN

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő / Zsófia
2018.08.12.


Egy év 10 hónap Franciaország után egy hónapja költözött vissza Magyarországra Zsófia, aki ennyi idő alatt már pozitív és negatív tapasztalatokkal is gyarapodott – mindkettőre akad majd példa a mostani beszámolóban. Emellett megnézzük Horvátországot 5 csillagosan és turkálunk a török sajtok között is.

Zsófia történetét a Fromázs blogon keresztül is figyelemmel követhettük, arról is esett már szó, hogy közel két év után a hazaköltözés mellett döntöttek. Azóta eltelt egy hónap, és mint írja, ennyi idő kellett az akklimatizálódáshoz.
„Már nem döbbenek meg annyiszor, hogy miért mennek a dolgok néha úgy ahogy, mert újra hozzászoktam a magyaros ügymenetekhez és reakciókhoz. 
Szerencsére sokszor csalódom kellemesen is, például a zalaegerszegi vasútállomás jegypénztárában a kedvesen segítő hölgyben vagy hasonlóan a zegi OEP-nél az ügyintéző hölgy átfogó tudásában. 
Meg kell hagyni, Budapesten nem volt ennyire sikeres és kellemes az ügyintézés. Lehet, hogy nálunk is igaz az a sztereotípia – ami persze általában nem teljesen igaz, de mindig van benne valami igazság – mint Párizs és a francia vidék viszonylatában, miszerint a fővárosban morgósak és undokok, vidéken pedig kedvesek és segítőkészek az emberek. Na nem baj, én majd igyekszem javítani a fővárosi helyzeten! 
A hazaköltözésünk hírére kaptam néhány aggódó kommentet és természetesen itthon sem érti senki teljesen – egyetlen barátnőm kivételével – hogy mit is keresünk itthon, amikor még munkánk sincs, most amikor az emberek inkább elfelé mennek. 
Nálunk sem fekete-fehér a helyzet, vannak nehézségeink, de sikereink is. Azt mindenesetre nem mondhatom el a saját érzéseimmel kapcsolatban egy hónap után sem, hogy abszolút meg vagyok győződve arról, hogy ez volt a jó lépés, viszont arról meg vagyok győződve, hogy számomra most nem lehetett más út. 
Meg akartam próbálni itthon boldogulni (ezelőtt is sikerült már), mert én szeretek Magyarországon élni az anyukám és a közeli barátaim támogató kis hálójában, ahol van esélyem arra, hogy az utcán véletlenül összefussak egy régi iskolai osztálytársammal. Szentimentális naivitás? Lehet, de nem bánom. Nem mindenkinek való a tartós külföldi élet. Nem vagyunk egyformák és ez így van jól. 
Egy kicsit irigylem azokat, akik könnyen gyökeret eresztenek külföldön, mert a rendszeres honvágyam és panaszkodásom ellenére valójában nagyon szeretek külföldön élni, New Yorkot is imádtam, Nantes-ról pedig ne is beszéljünk, annyira tetszett és mégis mindig előbb-utóbb hazahúz a szívem. 
Azért szeretek máshol élni, mert rendkívül kíváncsi vagyok mindenre. Hogy az emberek hogyan élnek, milyen szokásaik vannak és ezekből imádom kimazsolázni azt, ami nekem tetszik és próbálok hasznosítani a saját életemben. 
Amióta itthon vagyok, nekem mindenki segít vagy azt kérdezi, hogy hogyan segíthet. Azért ez nem semmi, és nagyon jó érzés. Sajnos utálok segítséget kérni, és nem is megy valami jól ezért még többet jelent amikor valaki felajánlja. Inkább én szeretek inkább másoknak segíteni, de néha én is rászorulok, mint most...

LIHEGŐ KERESZTÉNYKEDÉS

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: H. ANDREA
2018.08.12.


Nem citálom ide a Billy Elliot nevű darabot féktelen melegpropagandának tituláló mizériát (vigyázzunk, a meleg szó helyett immár a homoszexuális használata a NER-kompatibilis), mert feleslegesen idegesíteném fel magam is, meg az olvasót is. Vasárnap ebéd közben/után ez meglehetősen nagy pofátlanság volna. Csak érintőlegesen vetemedem ilyesmire, és csakis az alábbiak kedvéért:
A kereszténység lesz a kiemelt témája a Magyar Állami Operaház 2019/2020-as évadának – nyilatkozta Ókovács Szilveszter főigazgató az MTI-nek.
Hozzáfűzte: a tematikus évadban olyan darabokat fognak bemutatni, amelyek mélységében foglalkoznak a kereszténységgel. Nem csupán bibliai történetek ihlette primér művek tartoznak ebbe a körbe, hanem a kereszténységet éltető vagy vele egyúttal vitázó darabok is, mint pl. Wagner Tannhäusere.
Az évadot 2020 májusában egy szintén keresztény tematikájú fesztivál zárja majd, “megágyazva” az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusnak, amelyet Budapesten rendeznek 2020 szeptemberében. (MTI)
Nahálistennek. Végre valaki mélységében is hajlandó foglalkozni a kereszténységgel, mert erre – a gender szakkal ellentétben – köztudottan van piaci-társadalmi igény, és mert a kereszténységet köztudottan évtizedek óta méltatlanul elnyomják. Magyarországon. Is.
Úgy tűnik, ennek a görcsös erőlködésnek nem mostanában lesz vége, és ha a tervezett 17,9 milliárd helyett jelenleg állítólag 21,5 milliárdból kivitelezendő Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra gondolunk, akkor kijelenthetjük: feltétlenül időszerű volt a Magyar Állami Operaháznak is hangosan és érthetően beleállnia a keresztény kultúrharcba.
Lassan már levegőt sem lehet úgy venni, hogy az embernek ne nyomnák az arcába a kereszténység nevű politikai tucatterméküket, ami mögé bújva bármi és bárminek az ellenkezője megideologizálható. Szép pályát futott be e tekintetben Ókovács Szilveszter főigazgató úr is, mióta egy névtelen, operába járó propagandista néni ráhúzta a vizes lepedőt az általa vezetett intézményre.
Egyszerűen érthetetlen ez a mindenhol túlburjánzó, izzadságszagú megfelelési kényszer, ez a lihegő kereszténykedéssel sújtott görcsös szervilizmus, miközben rengeteg jó magyar ember semmilyen féle-fajta kultúrát nem fogyaszt: sem keresztényt, sem nem keresztényt. Vagy azért, mert meg sem engedheti magának, vagy azért, mert igénye sincs rá. Mi értelme van ennek a házalásnak a kereszténység nevű hagymázzal azon kívül, hogy Ókovács Szilveszter hálásan megköszöni a gazdájának, hogy szolgálhatja?
Jó, akkor már csak a lényeg maradt a végére: Nincs nagyobb dögvész egy államban, mint a vallási buzgalom erkölcsösség nélkül. (Jeremy Bentham, angol jogtudós, filozófus)

A JÉGKORSZAKTÓL A GLOBÁLIS FELMELEGEDÉSIG: AMIKOR AZ ÉGHAJLAT ÍRJA A TÖRTÉNELMET

QUBIT
Szerző: BÉRES ATTILA
2018.08.12.


Bármilyen természeti nehézségekkel is találta magát szembe az ember történelme során, az alkalmazkodás képessége révén szinte bárhol elboldogult a Földön. De azt is meg kellett tapasztalnia, hogy az éghajlat nem mindig állandó: egész társadalmak, kultúrák, civilizációk lettek a klímaváltozás áldozatai. A túlélésre játszóknak két választásuk volt. Az egyik a menekülés, azaz kedvezőbb éghajlatú területre vándorlás. A másik lehetőségnek az újítások, a technológiai változások világa bizonyult, amelyek révén az ember saját területének eltartó képességét tornázta feljebb, így biztosítva a talpon maradást. Egyes kutatók ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy ha egy civilizáció tartósan magas életszínvonalat tud fenntartani, az együtt jár a populáció növekedésével, ami idővel gyakorlatilag korlátlan méretet ölthet. Ha egy civilizáció ilyenkor szembesül egy drasztikus éghajlatváltozással, az katasztrófával, népek eltűnésével járhat

Jégkorszak jégkorszak hátán

A Föld az elmúlt 2 millió évben több alkalommal is lehűlt, ezeket az periódusokat jégkorszak néven ismerjük. A lehűlés nem volt teljesen tartós, így melegebb és hidegebb időszakok váltogatták egymást néhány ezer évenként. Ennek a korszaknak a nagy túlélője volt az Európában és Ázsiában is élő neandervölgyi ember (Homo neanderthalensis vagy Homo sapiens neanderthalensis). Testfelépítése és életmódja is a túlélés érdekében változott, kiváló alkalmazkodóképessége pedig még a szélsőséges éghajlat-ingadozások során is életben tartotta a populációt. Ebben a kritikus időszakban, valószínűleg az egyes melegebb periódusban jelent meg a neandervölgyiek vetélytársa, a Homo sapiens, azaz a mai modern ember. Egyes kutatók szerint a neandervölgyiek alkalmazkodóképessége ekkor ellenük fordult, és a vesztüket okozta.

A homo sapiens testfelépítését tekintve alulmaradt a neandervölgyi emberhez képest, mivel kevésbé volt robosztus, más téren viszont előnyben volt. Európából egyre nagyobb számban kezdtek eltűni a nagyvadak, a neandervölgyi fő táplálékai; a homo sapiens válla azonban más szerkezetű volt, így képes volt a dárdahasználatra, amivel a kisebb és gyorsabb állatokra is tudott vadászni, ez pedig jóval hatékonyabbnak bizonyult a neandervölgyiek lándzsáinál...

CÉGEK CÉLZOTT SEGÍTSÉGNYÚJTÁSA - SOKSZOR ELÉG HOZZÁ EGY ELKÖTELEZETT EMBER, AKI KÉPES MAGA MELLÉ ÁLLÍTANI TÖBBEKET

ÁTLÁTSZÓ / SZOCIO BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2018.08.10.


Szerencsére a céges világba egyre inkább épül be a CSR, a társadalmi felelősségvállalás témaköre. Írtam már erről korábban, most nem is ebből az irányból közelítenék. Mert sokszor van, hogy nem a CSR tevékenységen belül tervezetten szerveződik egy céges segítségnyújtás, hanem egy-egy elkötelezett munkatárs kezdeményezésére. Sok ilyen szép történetünk volt már. És mintha szaporodna is a számuk.

Mindenképp kell hozzá egy elkötelezett ember, aki képes maga mellé állítani többeket a cégnél. Olyan, aki ismer minket, személyesen adományozott már nekünk, meg volt elégedve a visszacsatolással, elköteleződött felénk, és szeretne ebbe másokat is bevonni. Persze a vezetők engedélyével történik mindez, sőt, több olyan cég is van, ahol maga a vezető, vagy a tulajdonos indul el ezen a vonalon. De sok helyen egy-egy munkatárs is képes maga köré karitatív csapatot szervezni.

Volt már, aki gyerekruha, játék, iskolaszergyűjtést szervezett, kis plakátokat készített, amiben bemutatta az alapítványunkat, és csatlakozásra kérte a többieket. Többen karácsonykor cipősdoboz-adománygyűjtést szerveznek, amit kiegészítenek tartós élelmiszer-gyűjtéssel is. De gyűjtöttek már célirányosan pl. női dolgokat a nődolgozók, betéteket, tamponokat, mert, mint itt is írtam már róla, a menstruációs szegénység nálunk is fellelhető téma.

Ahol sok a kisbaba, ott szívesen választják ezt a területet, ott babaholmik, ruhácskák, pelenkák, kiságyak gyűlnek. És sokan vannak, akik olvassák a nyomorszéle blogot, ha ott írok valamiről, az elindít embereket a gondolkodás útján, mint nemrég, amikor energiatakarékos izzók gyűjtését hirdették meg a cégen belül. Ugyanígy volt már tüzelőre gyűjtés is, egy hideg téli időszakban, a blogbejegyzés nyomán.

És vannak, akik céges rendezvényeket szerveznek. Pl. sütivásárt, amikor mindenki készít valami finom sütit, és szerveznek egy kellemes délutánt (vagy munka utáni rendezvényt), amikor ezekből lehet vásárolni a dolgozóknak, a bevételt pedig, természetesen az elejétől kihangosítva, nekünk utalják át. Vagy hasonló program van a soknemzetiségű munkatársakat alkalmazó nemzetközi cégnél, ahol a nemzeti ételeket készítik el, egy mindenki által várt napon, és árusítják, a cégnél, karitatív célra ajánlva a bevételt.

Sokan, amit gyűjtenek, le is hozzák, levéve ezzel a szállítás gondját a vállunkról, a céges autót megpakolják, volt, hogy éjszaka indult a sofőr, mert délelőtt már kellett a kocsi Pesten, de bevállalta, megoldották. És olyan is van, akinél a céges segítségnyújtás maga a szállítás, időnként jelentkeznek, és lehozzák a gyűjtőpontról az odavitt holmikat, ami azért nagy munka, mert a pincéből kell felhordani a sokszor száznál is több dobozt, reklámszatyrot, ruhával teli nylonzsákot.

No, és ott vannak a cég termékei. Pl. a valami miatt nem eladható, de még használható termékek sora, ami nekünk tökéletes. Értékcsökkent edények, megmaradt árukészlet, sérült csomagolású termékek. Mind jól hasznosul az esélyteremtő munkánkban. Ahhoz, hogy ezeket megkapjuk, általában a cégtulajdonos elköteleződése kell, hiszen az ilyen dolgok mindenhol, mindenkinél jól jönnek.

Nagyon szeretem ezeket az elkötelezett embereket. Sokukkal sosem találkoztam személyesen, mégis, mintha régóta ismernénk egymást. Van, hogy megbeszélünk valamit, aztán nem sikerül végigvinniük az ügyet, eltűnnek, majd egy fél év múlva felbukkannak újra. Mert közben folyamatosan keresik, hogyan lehetne segíteni. És mindig kitalálnak valamit. Mert elkötelezettek és kreatívak. Jobb világot akarnak, és keresik maguk körül a lehetőséget, hogy ezt építhessék. Építhessék másokban, a munkatársaikban, és nálunk is, akik messze vagyunk ugyan tőlük földrajzilag, de általunk jut el a segítségük oda, ahol igazán kell.

ELTE, SZÉGYEN A NEVED

MÉRCE
Szerző: JÁMBOR ANDRÁS
2018.08.11.


...Fájóan hiányzik az ELTE közleményéből legalább az utalás a tudomány védelmére, vagy a munkavállalók, az ott tanító kutatók, tanárok megvédéséről szóló félmondat.

Persze formál jogilag igaza van az ELTE-nek, hogy a minisztérium dönt az akkreditációkról, és én még azt se várnám el, hogy emellé odabiggyesszék, hogy a jog ebben az országban a kormánypárt szolgálatában áll. De talán azt megemlíthették volna, hogy a minisztériumnak a javaslat megalkotása előtt ki kellett volna a törvény szerint kérnie például a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság véleményét. Vagy azt is megemlíthették volna, hogy nem pártpolitikai, hatalmi szempontok alapján kéne meghozni ezt a döntést a minisztériumnak, hanem a társadalom érdekét kéne szem előtt tartania, ez pedig ennél a döntésnél nem történik meg.

A jog nem arra ad felhatalmazást a minisztériumnak, hogy visszaéljen vele a Párt érdekei szerint, hanem arra, hogy éljen vele a nép érdekeinek szolgálatában.

Belefért volna az is az ELTE közleményébe, hiszen igazán nem volt hosszú, hogy elmondják, az EMMI állítása, miszerint nincs piaci igény a szakon végzettekre, teljesen nevetséges, hiszen az ELTE-n még egyetlen évfolyam se végzett ezen a szakon, így ezt semmivel se tudja bizonyítani a minisztérium. Másrészt pedig ez egy mesterszak, amire 18-an járnak, így nem ez fogja a magyar munkaerőpiacot megrendíteni.

Pontosan ezeknek a mondatoknak a hiánya miatt az ELTE közleménye szégyenteljes, de sajnos nem meglepő. Ahogy a pártállam hatalma egyre jobban mindenre kiterjed, az ellenállás egyre kisebb lesz, úgy lesz egyre nagyobb luxus az igazság kimondása. AZ ELTE vezetői nyilván arra gondoltak, hogy feláldozzák ezeket a mondatokat az egyetemük védelme érdekében.

Csak hát ez az út járhatatlan, egyetlen ki nem mondott mondat se fog senkit megmenteni, ha le akarják őket gázolni. De minden ki nem mondott mondat egyre nagyobb teret ad arra, hogy bárkit legázoljanak.

Ha van olyan terv, hogy az ELTE nagyobb nyomás alá kerül, hogy ingatlanjait, vagy karjait veszítheti, hogy még rosszabb vezetés juthat az egyetem élére, hogy nem kapják meg az állami, egyetemi, kutatási pénzeket, az meg fog történni függetlenül attól, hogy kiáll-e a vezetés vagy sem, saját kollégái, saját munkavállalói, saját értékei mellett.

Ha pedig nem áll ki, akkor sajnos az a helyzet, hogy már nem is nagyon marad mit megvédeni.