2018. augusztus 17., péntek

EMBERKÍNZÓK ORSZÁGA LETTÜNK, ÉS HAGYJUK, CSAK HAGYJUK

MÉRCE
Szerző: JÁMBOR ANDRÁS
2018.08.17.



A déli határnál, mindenfajta jogot és emberséget áthágva, a magyar kormány éheztet embereket, akik bűne csupán annyi, hogy más országból származnak, és szeretnének Magyarországon élni.

Igen, a magyar kormány, a mi nevünkben azzal kínoz embereket, hogy nem ad nekik enni, hátha akkor nem várják ki a magyar törvények szerinti nekik járó fellebbezést.

Az Index számolt be róla, hogy a Helsinki Bizottság Magyarországon (legálisan, kivárva a sorukat, a legális erre kijelölt ponton átlépve a magyar határt, beadva a dokumentumaikat) menedékért folyamodó ügyfelei, miután elutasították első fokon az ügyüket, a fellebbezés idejére egyszerűen nem kaptak ételt. Méghozzá azért nem, mert véletlenül a kormány az új szabályozásba – amely lényege, hogy a biztonságos országból érkezők menedékkérelmét el kell utasítani – elfelejtette beleírni, hogy a fellebbezés halasztó hatályú. Ezért azt mondják a menedékkérőknek kiléphetnek Szerbia irányába, ha nem akarnak éhezni. Csak ugye akkor újra állhatnak sorba hónapokig, hogy bejuthassanak a tranzitzónába.


Tehát a magyar kormány éheztetéssel próbál rávenni embereket arra, hogy ne éljenek a jogukkal.

Már régen eljött az a pont, amikor el lehet mondani, hogy amit a magyar kormány a déli határon tesz, az embertelen és aljas, és valójában az égadta világon semmi szükség sincs rá, hiszen éppen nem fenyegeti tömeges bevándorlás Magyarországot, még ha az erről szóló rendkívüli helyzetet törvénytelenül fenn is tartja a kormány.

De talán el kéne jönnie végre annak is, hogy mi magyar állampolgárok kimondjuk: amit a nevünkben, a magyar emberek nevében a magyar kormány csinál, az elfogadhatatlan.

Embereket éheztetni kínzás. Nemhogy ártatlan emberek, hanem még elítélt éheztetését is embertelenségnek kell tartani. Itt pedig teljesen ártatlan emberekről van szó, akik csak élni akarnak...

HA ÍGY LÉP BE A FACEBOOKRA, SZINTE BIZTOS, HOGY SOHA NEM TÖRIK FEL A FIÓKJÁT

HVG ONLINE / TECH
Szerző: hvg.hu
2018.08.17.


A kétfaktoros azonosítás régóta elérhető a Facebookon, de annak bonyolultsága miatt többen inkább nem éltek vele. Nemrég végre megjavították és lényegesen felhasználóbarátabbá is tették. Mutatjuk, hogyan tehet szert extra biztonságra néhány kattintással.

Az internetes szolgáltatások szinte mindegyike kínál kétlépcsős (másik nevén kétfaktoros) azonosítási lehetőséget, amelynek lényege, hogy a felhasználóknak belépéskor nem csupán a fiókhoz tartozó jelszavukat kell megadni, hanem egy véletlenszerűen generált kódot is, ami például SMS-ben érkezik. Ilyen kiegészítő védelemmel a Facebook is régóta rendelkezik, de megkockáztatjuk, a többség talán nem is hallott róla. Nem véletlenül: a rendszer olyannyira elhanyagolt és bonyolult módon működött, hogy akik tudtak is a létezéséről, azok sem vesződtek vele.

A helyzet szerencsére sokkal jobb lett azóta, a cég ugyanis nemrég alapjaiban szabta újra a bevett és sok helyen igen népszerű azonosítási technikát, és végre azt is megoldották, hogy a kódgeneráláshoz ne csupán a nem túl biztonságos SMS-t, külső alkalmazást is lehessen használni...

MAGYAR MILLIÁRDOSOK: MINDENKI MEGADTA MÉSZÁROS LŐRINCNEK, AMIT KÉRT

24.HU
Szerző: VITÉZ F. IBOLYA
2018.08.17.


Nem is számít nagyvállalkozónak, akivel még nem jött szembe a felcsúti milliárdos-gázszerelő. Mindenki odaadta, amit kértek tőle. Számba vettük a nagy üzleteket.

Elfogyott a pénz, ezért kell Csányi Sándor – ilyen egyszerűen magyarázzák a piacon, hogy nemrég Magyarország első dollármilliárdosa, Csányi Sándor két OTP-alapkezelőn keresztül bevásárolt Magyarország másik dollármilliárdosának, Mészáros Lőrincnek két tőzsdei cégébe. Az ügylet nagysága nem számottevő, hiszen 1,5 százalékos Konzum Nyrt., illetve 2 százalékos Opus Global Nyrt. részvénycsomagról volt szó. És nem is először vásárolt be mágnástársánál Csányi: márciusban összesen 5,92 százalékos részt szerzett az Appeninn Holding Nyrt.-ben az OTP Ingatlanbefektetési Alap.

De volt ez már fordítva is, tavaly év végén Mészárosék egyik tőkealapja kebelezett be egy Csányi-céget (amelyben mellesleg egy másik milliárdos, Csányi állandó üzlettársa, Nagy György is érdekelt volt). Az ország egyik legkorszerűbb biomassza- és hulladékkezelő rendszeréről, a Geosol Kft.-ről volt szó a Mátrai Erőmű ipari parkjában. Csányi nem állta útját Mészárosnak, aki már korábban bevásárolt az erőműbe, a Geosollal pedig egy ígéretes darabhoz jutott, a cég ugyanis 2016-ban 4,2 milliárd forint árbevétel mellett figyelemre méltó, 1 milliárd forint adózott eredményt hozott, és tavaly is termelt több mint 560 milliót...

TOVÁBBRA SINCS NYOMVONALA AZ M8-AS AUTÓPÁLYÁNAK A DUNA-TISZA KÖZÖTT, PEDIG AZ 53 MILLIÁRDOS HÍD 11 ÉVE ELKÉSZÜLT

ÁTLÁTSZÓ / ORSZÁGSZERTE BLOG
Szerző: SEGESVÁRI CSABA
2018.08.16.


Négysávos autópálya-hidat terveznek Mohácsra, miközben semmilyen út sem vezet oda. A korábban átadott szekszárdi M9-es, valamint dunaújvárosi M8-as híd is elsősorban annak jó, aki a beruházást megnyerte. Ugyanis a közút adatai szerint kapacitásának alig 15 százalékát használják. Továbbra is érthetetlen, minek oda autópálya-híd, ahol nincs autópálya.

A Pécs-Szeged főúti tengely részét képezheti a korábban 2×1 sávosra tervezett mohácsi híd, ezért nem kezdték el az építését – írtuk egy hónapja az Innovációs és Technológiai Minisztérium kommunikációs főosztályának válasza alapján, miután kiderül, az Orbán Viktor által 2017-ben megígért átkelő közbeszerzése leállt. A mohács híd nem csak ezért érdekes. Egyetlen négysávos út sincs a közelében, de még két sávos főút sincs a Duna bal partján.

Ha megnézzük a Dunát, azt látjuk, a kormányok szeretnek a semmibe – pontosabban, majd később elkészülő utakhoz – vezető hidakat építeni. Jó példája ennek a tervezett mohácsitól nem messze lévő M9-es szekszárdi Duna-híd. A huszonhárom-milliárd forint értékű – mai áron közel 39 milliárd forintos – beruházás többéves várakozást követően az első Orbán-kormány alatt kezdődött, de már Medgyessy Péter avatta fel – erről 2003-ban a Magyar Nemzet írt. Azt már mi írtuk meg, hogy a hidat alig használják, a kapacitás kihasználtsága 17 százalék.

A dunaújvárosi M8-as, Pentele-hidat 2007-ben adták át. Az 5 kilométeres autópályával együtt akkori áron közel 54 milliárd forintot költöttek rá – ami mai áron számolva közel 71 milliárd forint. Úgy tervezték, hogy a Veszprém–Kecskemét M8-as autópálya-szakasz, elkészülte után, az M0-s nyugati szakasza mai forgalmának 40 százalékát veheti át.

Hogy értsük: 2007-ben az M0-s nyugati szakaszán 98 ezer járműegység haladt át, az út a kapacitásának 123 százalékát teljesítette. Ugyanitt 2017-ben már 120 ezer járműegységet mértek. A Penteli-híd nem tud ilyen számokat felmutatni. 2008-ban 6800 járműegység használta, 2017-ben pedig 7359 – ami a kapacitás 15 százalékát jelenti. Vagyis hiába nőtt a forgalom, mivel komolyabb út nem vezet erre, a hidat is csak a helyben élők használják.

A fentiekből látszik, hogy a hídépítés ebben a formájában legfeljebb a kivitelezőnek, vagyis akkor a Vegyépszer Zrt.-nek és a Hídépítő Zrt.-nek érte meg. Nem kétségséges, mindenki szeretne hidat a háza elé, de ezt talán mégsem bírja el egy ország költségvetése.

A fenti két hidat egy-egy távlati autópálya nyomvonalába építették. Hogy indokolt-e évtizedekkel korábban a semmibe vezető hidat felépíteni, mégis kétséges. Ugyanis a hidak gyorsan elkészülnek, az M9-es Szent László például alig több, mint 1 év alatt...

ALIG VÁRTÁK, HOGY LÁZÁR ELTŰNJÖN

INDEX
Szerző: DULL SZABOLCS
2018.08.17.


Lázár János távozott a kormányból a Fidesz választási győzelme után, ami alig titkolt örömmel töltötte el több fideszes vagy kormányzati ellendrukkerét is. Összeszedtük, milyen változások történtek a Miniszterelnökség körül, mióta nem Lázár a főnök.

Gulyás Gergely kockás öltönye egyértelműen a leglátványosabb jele annak, hogy már nem Lázár János vezeti a Miniszterelnökséget. A kormányinfón hétről hétre látott Lázár a választások után távozott a kormányból, a minisztériumot Gulyás vette át, a kormányinfó pedig rögtön időpontot, helyszínt és persze stílust is váltott.

Persze nem a kormányinfó az egyetlen változás, amely a sokáig egyre erősödő, majd az utolsó időszakban némileg gyengülő Lázár János távozását kísérte. Már minisztersége idején terjedtek a hírek, olykor a nyilvánosság előtt is, hányan drukkolnak Lázár eltűnésének, és ki mindenki milyen döntéseket vizsgálna felül és változtatna meg. Eljött az ő idejük.

Összeszedtük, milyen pontokon és kik vették semmibe Lázár János örökségét, és kik örülhetnek a miniszter távozásának. Lázár Jánost is kerestük, hogy kommentálja a távozása utáni változásokat, de nem reagált a megkeresésünkre:...

MI LESZ VELED TÖRÖKORSZÁG?

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2018.08.17.


Törökországra figyeltek a napokban a világ pénz- és tőkepiacai. A válság kirobbanása valójában nem volt váratlan. Számíthatunk-e tovagyűrűző hatásokra, és kérdés az is, sikerül-e gyorsan rendezni a helyzetet?

Az elmúlt időszakban a világ pénz- és tőkepiacai Törökországra figyeltek, ahol hirtelen látszik kirobbanni a valójában régen érlelődő pénzügyi válság. Paradox, hogy az utolsó cseppet a pohárban nem egy virtigli gazdasági kérdés, hanem egy politikai vita, illetve annak kapcsán bevetett amerikai gazdasági szankciók jelentették. Kérdés lehet persze még az is, hogy a nagy figyelem Törökország gazdasági súlyának, esetleges recesszióba borulása világgazdaságra kifejtett hatásának köszönhető, vagy az uborkaszezonnak– no meg annak, hogy a pénzügyi spekuláció guruinak mindegy, hogy esnek vagy emelkednek az árak, a fontos csak az, hogy minél inkább mozogjanak...

KALANDOS EURÓPAI MINIKÖRÚT

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő / Alma
2018.08.17.


Ha jól számolom, hat országot ölel át a mai poszt, ami egy nyári autós kalandozás története. És tényleg kalandokkal teli volt Alma és családja minikörútja tele jó és kevésbé kellemes élményekkel...

„Mikor tavalyi európai körutunkat sebtében megterveztem Nizza, mint az álmok városa tűnt fel előttem. Sétálni fogunk az Angolok sétányán, eszünk egy virágkehely alakú fagyit a főtéren, valamelyik múzeumba is elmegyünk – ehelyett összeszorul a gyomrom, ha csak rágondolok kirándulásunk első napjára.

Az első 24 óra annyi csalódással és traumával járt, hogy még rágondolni is rettegek legottan…

De hát miért pont Nizza?

Mert ott meg nem jártunk.

Mert rengeteg kirándulásnak lehet a kiindulópontja bármely égtáj felé indulnánk is, és a legfőbb ok, hogy kedvezményes repülőjegyünkkel csak akkor szállhatunk be, ha van szabad hely. Mivel a párizsi járatok eléggé telve voltak, Nice – ahogy a franciák hívják – kevésbé volt rizikós e szempontból.

És igen – amikor a katari légitársaság járatán ülve megpillantottam az Azúr Partot, megdobbant a szívem és egy kicsit könnyeztem is. Francia és irodalmi tanulmányaim során annyi csodálatos dolgot hallottam e környékről és annyi szépséget, varázst képzeltem bele, hogy biztosan csalódott lettem volna valamilyen szinten, ha nem is lettünk volna szemtanúi bizonyos dolgoknak.

Épp hogy kiléptünk a repülőtér ajtaján egy buszpályaudvarra, azonnal visszazavartak mindenkit. Bombariadó, gazdátlan csomag, vissza mindenki. Hát ilyen nincs – füstölögtem magamban. Éppen hogy megérkeztünk… Szerencsére csak az ijedtség volt nagy. Kocsibérlés és irány a szálloda a külvárosban.

Az első nap nehézségei

Mikor megpihentünk, este elindultunk kocsival felfedezni Nizzát. De nem tudtunk sétálni az Angolok sétányán, sem a főtéren nem fagyizhattunk, mert egyszerűen a belvárosban sehol egy parkoló.

Egyre frusztráltabban és éhesebben keringtünk a városban, míg végül néhány török étteremtől kb. száz méterre, a Gambetta negyedben találtunk egy parkolót. Ahogy kiszálltunk, egy fiatal férfi sietett el mellettünk egy kicsit idősebb nő meg rohant utána könyörögve: Várj, várj…

Aztán a török éttermekhez közeledve egyszer csak azt vettem észre, hogy vércseppekbe lépek. A vércseppek egyre kövérebbek lettek és egy bizonyos ponton vértócsává alakultak. Az utca sarkán ült a fiatal férfi, a csuklója felvágva – a nő ölelgette.

Nagyon szörnyen éreztem magam - hogy nem tudok segíteni; hogy nem tanultam meg, miként kell nyomókötést csinálni; hogy nincs nálam egy elsősegélycsomag; hogy ilyen tragédia mellett mégis ennem kellett, mert már az ájulás környékezett.

Mire befejeztük a vacsorát, a fiút is sikerült a mentősöknek annyira stabilizálni, hogy elszállítsák. Többet nem tudunk az esetről. Az újságok nem írtak róla, hiába kerestem a hírt másnap...

EGYÁLTALÁN NEM JÓ ÖTLET MENTEGETNI EZEKET AZ ELVETEMÜLT JÓEMBEREKET

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2018.08.17.


Hát akkor szeretettel üdvözlök mindenkit, péntek van, nyakunkon a hosszú hétvége, meg lesz tűzijáték, meg hajrá Magyarország, meg minden! Szerintem gumicsizmában nem zoknit használnak, hanem kapcát – ezt bírta válaszolni a nálam évekkel és hasznos tapasztalatokkal bölcsebb kollégám arra a tegnapi felvetésemre, miszerint vajon Anikó asszony stoppolja a férjerura által széthasogatott zoknikat? Ez a szerintem meglehetősen jogos kérdésem annak kapcsán vetődött fel, hogy a valamelyik napos oldalon tenyésző, agymosóműhellyé csinosított, médiaorgánumnak álcázott bugyor ellelkendezte, hogy rászoruló diákok javára indít akciót az Ökumenikus Segélyszervezet (Ökumenikus Segélyszervezet via Lévai Anikó, úgy értem). Úgy szólt az örömhír, hogy Iskolakezdés együtt! címmel immár hetedszer hirdet országos pénzadománygyűjtést az Ökumenikus Segélyszervezet ezer gyerek beiskolázásának támogatására. Mielőtt nekem esne valaki azért, hogy elvitatom olyan nagyszerű emberek önkéntes-önfeláldozó munkáját, mint Wolf Kati, vagy Gyurta Dániel, nem róluk van szó. De valami tömény undort érzek midőn nem tűnik fel nekik, hogy miközben állandóan zsibbasztanak a sikertörténeteikkel, miközben tagadják, hogy itt bárki nélkülözne, miközben demagógoznak mindenkit, aki emlékezteti őket, hogy Feudáliában nem fenékig tejfel az élet, miközben tapossák, vegzálják a civileket, tudathasadt üzemmódban annak örülnek, hogy a Lévai asszonyról elhíresült, minden bizonnyal külföldről (is) támogatott civil szervezet most éppen a drágajó magyar emberekhez fordul, hogy ezer gyerek beiskolázása megtörténhessen. Ehhez pofa kell, de hálistennek abból van bőven.

Miután tegnap reggel megemlékeztem Orbán Viktor és Lovász László elmaradt díszvacsorájának történetéről, és titokban abban reménykedtem, lesz még tökösebb is ennél az elnök úr (annál, hogy halaszthatatlan külföldi utakkal menti ki magát az ünnepi táplálkozás alól), az MTA olyan közleményt adott ki tegnap, hogy minden ezzel kapcsolatos szavamat nevetséges pusztába kiáltásnak érzem. Azt írták a felelős csúcsértelmiségiek ebben a közleményben, hogy az akadémia és a kormány, az Innovációs és Technológiai Minisztérium közti tárgyalások olyan irányba haladnak, hogy

„az MTA kutatóhálózatát (de nem az egész MTA-t) egy a kormányzattal közösen felállított tudós testület irányítaná. A kormányt képviselő tudósok így közvetlen kétoldalú kapcsolatot teremthetnek az ITM és az Akadémia között, megjelenítve a kormányzati prioritásokat, ugyanakkor közvetítve a kutatóhálózatban született felfedezéseket, és a 2-3 évente esedékes nemzetközi átvilágítás eredményeit.”

Szerintem a kormányt képviselő tudósok passzusnál már tök felesleges tovább olvasni, ez valami olyan képzavar, amit akkor is lehetetlen volna értelmezni, ha éppen nem arra menne ki a játék, hogyan hunyászkodjanak meg az akadémikus hölgyek és urak (nem az egész MTA) a focihuliganizmus nyelvét beszélő kereszténydemokratának csúfolt szotyolaköpködő kultúrát favorizáló kormányzás előtt. De még folytatták:

Az MTA törvényben foglalt kötelessége, hogy az Országgyűlés vagy a kormány kérésére, illetve saját kezdeményezésére kinyilvánítja szakmai véleményét az ország és a társadalom számára fontos kérdésekben. Az MTA a jövőben is a törvényeknek és saját szakmai szabályainak megfelelően fog működni.

Egyszerűen borzasztó. És nehéz eldönteni, hogy ez sima naivitás, vagy a túlélési reflex, de mindegy is. Köpedelem. Szóljon majd valaki e derék embereknek, hogy ezzel a lendülettel felejtsék el nyugodtan a saját szakmai szabályaikat, majd a kormánydelegáltak megmondják, merre nyílik az ajtó...

NYOMTASS TE IS! - 56. SZÁM

NYOMTASS TE IS!
Szerző: Nyomtass Te Is!
2018.08.14.



Komédiába fulladt a külföldről támogatott civil szervezeteket listázó jogszabály. Az eredeti szándék az volt, hogy a kormány által gyűlölt szervezeteket „leplezzék le”, ehelyett kiderült, hogy a listán többségben vannak azok a civilek, akiknek a legtávolabbi közük sincsen a politikához, mégis megalázó módon megbélyegzik őket is...

A kezdeményezésről:

Nagyon sok ember van, aki csak az M1 televíziót nézi, a Kossuth rádiót hallgatja és a megyei lapokat olvassa. Nos, az ő fejükben egy egészen másféle kép alakul ki Magyarországról, mint azokéban, akik több forrásból tájékozódnak. Ahogyan mondani szokás, ma kétféle mozit nézünk.

Ami a kormány által birtokolt vagy elfoglalt csatornákon keresztül árad, az már nem is elfogultság, hanem gátlástalan propaganda és agymosás, időnként konkrét hazugság. Ha nem lépünk fel ez ellen, akkor a következő választáson olyan emberek fognak szavazni, akik nincsenek tisztában azzal, hogy milyen országban élnek.

Ideje hát tennünk valamit!

Egy egyszerű eszközt ajánlunk, amellyel megtörhetjük a kormányzati médiafölényt. Egyfajta XXI. századi szamizdatot, amely a mindenütt jelenlévő technológiákra alapozva, olcsón, könnyen és gyorsan juthat el akár milliókhoz is.

Van még néhány független újság és hírportál, amelyek tisztességesen elvégzik a munkájukat, csakhogy ezeket nem olvassák elegen. A Nyomtassteis kezdeményezés segítségével azonban sokakhoz eljuttathatjuk az általuk előállított értékes tartalmakat. A legfontosabb írásokat lerövidítve, közérthetővé téve egy A/4-es lap két oldalára helyezzük el (tördeljük be). Ezt a lapot félbehajtva egy újság formátumú kis kiadványt kapunk.

Az aktuális lapszámok internetes oldalunkról tölthetőek le. Aki úgy gondolja, hogy ezekről a hírekről másoknak is értesülniük kell, annak csak annyi dolga van, hogy több példányban kinyomtatja, lefénymásolja, és tovább terjeszti. A terjesztéssel kapcsolatban felmerülő kérdésekről a gyakori kérdések menüpontban tájékozódhatsz.

A nyomtassteis kezdeményezés egyetlen esetben működik: ha elegen leszünk, akik tényleg nyomtatnak és terjesztik is ezt a kis újságot. Csatlakozhatsz kicsiben és nagyban is, lehetőségeid, erőd szerint. Akkor is sokat tettél, ha csak egy-két példányt nyomtatsz ki és juttatsz el ismerősökhöz vagy ismeretlenekhez.

De gondolkodhatsz nagyban is. Ha van lehetőséged, netán nyomdakapacitásod arra, hogy sok példányt állíts elő, akkor az már nagy segítség. Ha mozgósítod a barátaidat, hálózatot építesz olyanokból, akik rendszeresen szállítanák ki a lapot egy-egy adott körzetbe, akkor jelentősen járultál hozzá ahhoz, hogy minél több emberhez jusson el másféle információ, mint amit a kormányzati hírforrásokból kap.

A kis újság terjesztésének fontos eleme a személyes beszélgetés, így azok, akik csak az állam által elfoglalt hírforrásokból tájékozódnak, találkoznak más véleményekkel is. Ha tömeges mozgalommá tudjuk fejleszteni a kezdeményezést, akkor rövid idő alatt, érezhetően ellensúlyozhatjuk a hatalom médiamonopóliumát.

Arra is alkalmas ez a kiadvány, hogy a választások közeledtével megismertesse az országot azokkal az elképzelésekkel, amelyeket a jelenlegi kormányt leváltani szándékozó politikai erők ajánlanak. Ez a kis újság azonban nem egy párt lapja, hanem független civil kezdeményezés.

Kiváló eszköz azoknak a magánembereknek, akik úgy érzik, hogy ha változást akarunk, akkor tenni is kell valamit.

KÁDEREK ORSZÁGA

BUMERÁNG BLOG
Szerző: A te embered
2018.08.17.


Orbán Viktor rendszerét megannyi nézőpontból elemezték már, ezen elemzések többségének visszautasítását pedig a köztévé és a többi, az állam által üzemeltetett médiafelület, valamint az egyszerű kormánypárti szavazópolgárok együttes erővel elvégezték. Volt válasz minden ügyre, ami csak a Fidesz háza táján felbukkant: van ok Tiborcz István ügyködéseire, Mészáros Lőrinc és a hazug "nemzeti tőkésosztály" létrehozására és a hazugságra, valótlanságokra alapuló híreknek nevezett lejáratókampányokra: nincs olyan téma, amit ne lehetne bevédeni a Figyelő vagy a Demokrata hasábjain.

Az sem újdonság, hogy a kormánypárt - azzal, hogy április 8-án kvázi mindenhol erre felhatalmazást is kapott - a közszéfárban gond és gátlástalanság nélkül ültetheti be a jobbnál jobb minőségű bársonyszékekbe az embereit. Tudjuk azt is, hogy mit csinálnak ezek az emberek: aláírnak és bólogatnak. Azonban azt nem szabad elfelejteni, hogy ezek a szolgalelkű, opportunista kinevezettek nemcsak a nagypolitikát vagy különböző járások igazgatóságait lepik el, hanem összességében az összes olyan szférát, amire a Fidesz rá akarja tenni a kezét.

Ez alól nem kivétel az oktatás.

Őszintén felmerül bennem a kérdés, hogy egy teljesen átlagos, középosztálybeli Fidesz-szavazónak, aki számára semmiképpen nem hízelgő sem a stadionok építése vagy a Mészáros Lőrinc-jelenség burjánzása, de mégis rájuk szavaz, vajon mit szól a napokban megjelent hírekre, miszerint indoklás nélkül utasították el egy olyan ember iskolaigazgatói pályázatát, aki mögött ott állt az egész iskola, köztük a szülők, a diákok és a tanárok is? A Debreceni Ady Endre Gimnázium vezetéséért szintén induló, de kívülről érkező Türk László történelemtanár pályázatát a 32 éve tanító Rózsavölgyi Gáboréval ellentétben gond nélkül elfogadták.

Vajon mi lehet Türk László lenyűgöző győzelmének az alapja? Az, hogy fideszes önkormányzati képviselő.

Innentől kezdve pedig teljesen mindegy a történetben, hogy hol történt meg az eset vagy kik voltak a pályázók, hiszen túlságosan is jóhiszemű dolog lenne azt gondolni, hogy ezelőtt ne történtek volna és ezután ne történnének hasonló vagy pont ugyanilyen esetek
...

LEHET, HOGY A DEMOKRÁCIA NEM IS OLYAN JÓ ÖTLET, MINT GONDOLTUK

QUBIT
Szerző: DIPPOLD ÁDÁM
2018.08.15.


Az biztos, hogy a demokrácia nem tökéletes, de az nem biztos, hogy nincs nála jobb. Winston Churchill, a legendás brit miniszterelnök legendás mondása szerint a demokrácia a legrosszabb kormányzási forma – nem számítva az összes többit, amellyel az emberiség időről időre megpróbálkozott”. 

Jason Brennan amerikai politikafilozófus, a washingtoni Georgetowni Egyetem professzora boldogan magáévá teszi ezt a megközelítést, egyúttal felveti: lehetséges, hogy túl nagy jelentőséget tulajdonítunk a demokráciának mint kormányzati formának, hiszen végső soron nem valamilyen önmagában jó dologról beszélünk, hanem egy olyan eszközről, amelynél talán találhatunk jobbat is.

Hogyan bízhatnánk rá a döntést valakire, aki nemhogy nem tud, de nem is akar dönteni?

Az alaptétel viszonylag egyszerű, a panasz pedig régi: az emberek tájékozatlanok. Ami még nem feltétlenül baj, csakhogy nem elég, hogy tájékozatlanok, hanem igazából az egész politika úgy hiányzik nekik, mint púp a hátukra. Amikor a demokráciában választásra kerül a sor, hogyan várhatnánk el valakitől, hogy válaszoljon egy kérdésre, amikor azt sem tudja, mi a kérdés? Hogyan bízhatnánk rá a saját sorsunkról való döntést valakire, aki nemhogy nem tud, de nem is akar dönteni? Ezek alapján a demokrácia olyan üzlet, amelyben mindenki rosszul jár, állítja Brennan két éve megjelent könyvében, amelynek címe Against Democracy, vagyis A demokrácia ellen.

Maga a panasz nem új, hiszen már Platón sem volt nagy véleménnyel a demokráciáról: ebben az államformában az ember „hol vedel és fuvoláztat magának, hol meg kenyéren és vízen aszalódik, olykor lustálkodik és fütyül mindenre; olykor meg mintha filozófiával múlatná idejét, gyakran politizál, a gyűlésben fölpattan, beszél és cselekszik, ahogy épp szeszélye diktálja; hol éppen a katonákért lelkesedik és melléjük áll, hol meg a pénzemberekért, akkor ezekhez csapódik; életében nincs semmi rend, semmi szükségszerűség, ám mert az ilyen életet édesnek, szabadnak és üdvösnek érzi, mindenáron ezt gyakorolja.” 

Hab a tortán, hogy a demokrácia Platón szerint előbb-utóbb óhatatlanul kitermel egy türannoszt, mivel „a túlságos szabadság szolgaságra vezet”. Brennan nem erőlteti azt a platonikus elképzelést, amely szerint filozófus-királyoknak kellene irányítaniuk a társadalmat, de úgy gondolja, hogy nem árt, ha az, aki döntési pozícióban van, rendelkezik alapvető politikai ismeretekkel. Ezért is javasolja az episztokrácia, a tudásalapú rend bevezetését – vagy legalábbis a kipróbálását, mihelyst erre lehetőség adódik, hiszen az instrumentális megközelítés szerint ezt az új rendszert ugyanúgy ki kell próbálni, mint egy új szerszámot, mondjuk egy kalapácsot. Ha pedig kiderül, hogy az új kalapács nem alkalmas
arra, hogy beverjük vele a szöget, más eszköz után kell néznünk...

ITT OLVASHATÓ

TGM: A MAGYAR KONZERVATÍVOKNAK IS ANNYI

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS
2018.08.17.



Megszűnt Magyar Nemzet, visszaorbánosodott Hír Tv, fölszámolt Heti Válasz, átalakított Kommentár. A miniszterelnöktől és kedélyes féldiktatúrájától független jobboldal elvesztette a hangját.

Nem lenne szép dolog, ha pusztán csak baloldali és liberális újságok, folyóiratok, portálok tévécsatornák és rádióállomások megszüntetése, fölvásárlása, kormánypárti átállítása miatt viselnénk gyászt. Az együttérzés azokat is megilleti, akikkel nem értettünk – vagy én nem értettem – egyet még annyira se, mint a magyar liberálisokkal, akik manapság eléggé maradiak szintúgy.

Amikor a halálra rémített Simicska úr (lásd róla költeményemet itt) visszaadta Orbán Viktornak az elcsórt médiákat és egyebeket, megszűnt a Magyar Nemzet és visszaorbánosult a Hír Tv, a miniszterelnök úrtól és kedélyes féldiktatúrájától független jobboldal elvesztette a hangját. Az Orbán úrtól elég nagy dőlésszögben eltántorult Heti Válasz előbb papiroson, majd a digitális éterben is befejezte – nekem nem túl rokonszenves, de kétségtelenül színvonalas – munkáját, ami igen nagy veszteség a maradék magyar sajtónak és az agonizáló „pluralizmusnak”, ami honunkban merő élc. (Az élesebben ultrakonzervatív Mandiner se volt mindig száz százalékosan kormánypárti: ennek a tűrhetetlen helyzetnek is végét szakasztotta a gondoskodó állam.)

Most pedig Orbán úrék „átvették” (olv. Gleichschaltung) a Kommentár c. művelt és tájékozott konzervatív (esetenként keményen reakciós) folyóiratot, amelyet elég sűrűn szoktam volt olvasni mostanáig, ameddig Ablonczy Bálint szerkesztette; a lapba szokott írni a „mérsékelt konzervatívnak” osztályozott dr. Ablonczy Balázs, az ismert történettudós is. Az új főszerkesztő a dinamikus Békés Márton úr, a terrorintézet kutatási igazgatója, a kulturális ellenforradalom szofisztikált előharcosa, a folyóiratnak eddig is jeles szerzője. A lap „kormányzáspárti” leszen, akármit jelentsen is ez – illetve tudjuk, mit jelent.

Az Orbán-rezsimnek nem elegendő a tágan értett világnézeti egyetértés. A lapban nemrég a kitűnő dr. Balázs Zoltán kifejtette, hogy a konzervatizmus (mint kiderült, ez a helyes írásmód, nem a „konzervativizmus”, sokáig én is rosszul írtam, elnézést) mindig mindenfajta radikalizmusnak az ellenfele volt történetileg. Államunk vezetése azonban szélsőjobboldali: ilyesmit nem tűrhet, különösen nem tűrheti az effélét a vele összetéveszthető jobboldali szemlében.

Sem implicit bírálatként, sem programként.

S főleg nem a távoli jövőben esetleg ellene szervezkedhető belső konzervatív ellenzék világnézeti előkészítéseként. (Bár se a Kommentár, se a Heti Válasznem mutatott ilyesfajta velleitásokat. Ám az ördög nem alszik.)

A nemzet- és államvezető úrnak (bár nem idegen tőle az ideológiai alapozás) megvannak a saroktételei, amelyekből nem engedhet: migránsellenesség, Európa iránti gyűlölet, NGO-elfojtás, anti-68, antifeminizmus, szalonirredenta, a nyilvánosságnak mint szervezett fölforgatásnak az értelmezése és nagy mérvű korlátozása. Ezek stratégiai pontok – összhangban a represszív korszellemmel Trumptól Putyinig, Strachétól és Salvinitól Kaczyńskiig –, amelyeket a villámgyorsan jobbra tolódó baloldalon is észlelhetünk már e korszellem (és nem föltétlenül Orbán Viktor) hatására. A magyar nemzet és állam vezetőjének az árnyalatok nem sokat számítanak, hiszen gyakorlati politikus. Neki egyedül az etnicizmus a fontos – meg az újbalos antifasizmus (amelyet szívesen kever össze a liberalizmussal: ez lódítás természetesen) elleni küzdelem. Neki a konzervatív egyrészt-másrészt (az ő szemszögéből ennyi látszik) bosszantó apróság, amely – hogy patinás magyarsággal fogalmazzunk – eltaposásra kerül.

Reccs.

Megtörtént...


FORRADALOM VAN A MI UCCÁNKBA'

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2018.08.17.


Ültek ezek hárman a kocsma hűvösében, a Tóni, a Jenő meg az Ottó, de nem a Tóth. A fene se tudja, milyen Ottó, olyan magyarul férfias a böhöm hőségben, foltos atlétában és borostásan, meg Buddha totyakkal, de akárha Adonis mégis. És úgy is meregette a szemét a csapos lány blúza alá, úgy hívogatta a melleit, mintha rajta kívül hím nem is lett volna a fröccsszagú életben, ammóniával vegyesen, persze.

A Tóni meg a Jenő a világ ilyen csalfa folyásán már rég túljutottak. Nem vártak semmit, mert által jutottak minden jón és rosszon az örök vasárnap délelőttben, amelyen, ahogyan az millió éve megíratott a köveken, születési előjoga minden magyar macsónak, hogy a kölkei, a porszívó és a felesége hangjai elől a fröccsök gőzeibe meneküljön egészen napnyugtáig, mert mindig akadt valami marasztaló ragacs.

A színpadot úgy rendezte el tehát a teremtő keze, hogy ezek hárman máma soha föl se keljenek, mintha technocol lenne a seggükön, esetleg epokit. És senki sem tudta, hogy ez lesz az a nap, amikor már délután felé elindulnak mégis kifordítani sarkaiból a világot, de nem találják azt, mert sarka az sehol nincsen neki. Végtelen élei vannak, és pláne ezek körbe is vezetnek, és konok keresésük közben mindig szembe mennek magukkal.

De most csupáncsak délelőtt volt, az aszfalt még nem bugyborékolt, csak pöfögött. A csapos lány is harmatos volt még, és a Nap, ahogyan sütött át a légyszaros ablakon, csíkokat rajzolt az arcára, amitől Ottó annyira férfias lett, hogy kérnie kellett egy feles kevertet, és innen indult el minden bonyolultság, hogy a végén még a Jenő biciklije is elveszett, de nagyon.

– Na, egy kis gyorsítót. – így noszogatta a kanos Ottó a másik kettőt, akiket buzdítani annyira nem is kellett, mert valahogyan ezekben is benne volt a kehe, hogy így, ilyen direkt módon mázolják szét a tudatukat, gyorsabban és alaposabban, mint a fröccsök végtelen tengerével. Meg, ami jár, az jár. Hát nem? De. Így, ilyen megfontolásokkal léptek be az alagútba örök igazságokat keresni teljesen hiábavalóan...

MAGYAR HONBAN, MÉG CSAK NEM IS A FORTÉLYOS FÉLELEM, AMI IGAZGAT - HÁNY EMBERÖLTŐ KELL, HOGY RENDBE JÖJJÜNK?

VÁROSI KURÍR
Szerző: Városi Kurír
2018.08.17.


A Fidesz nap, mint nap szembeötlő undormányai eltörpülnek amellett, amit a szóban annyira felmagasztalt magyar emberek ellen elkövetett. A félelem újra zsigerivé vált, nem használ már a jó öreg lehúzott redőny sem. Többségünk retteg minden elgondolt ötlettől, tettől, a kimondott szóról nem is beszélve.

Egy új portál születése 2018 Magyarországán

A nemrég debütált ugytudjuk.hu szombathelyi portál, máris beleszaladt a félelem fékjébe. Ungár Péter az LMP sokat kritizált vezetőségi tagja, Schmidt Mária fia az oldal tulajdonosa. Ungár korábban az Indexnek azt mondta, hogy megyei jogú városonként szeretne hálózatot kiépíteni, hogy vidéken is legyen más hang, ne csak a Fideszé.

Azt írják, hogy

A lapot újságírók és az LMP parlamenti képviselője Ungár Péter alapította, ennek egyébként a nyilvános cégtárnak hála, két klikkel mindenki utána is tud nézni. Már a beköszönő írásunkban tisztáztuk a céljainkat és azt, hogy kormányfüggetlen újságként szeretnénk dolgozni.

Indulásukkor úgy gondolták,

hogy jól jönne némi reklám a portálnak, így plakátokat nyomtattattak. A dolog azonban nem ilyen egyszerű:

megpróbáltunk hagyományos eszközökkel is az újságunk hóna alá nyúlni, így plakátot nyomtatunk és meg is egyeztünk a Szombathelyen monopolhelyzetben lévő vállalkozóval, hogy azokat kiragasztja.

Itt van vége a mesének

és jön az a bizonyos kór, amivel a regnáló megmérgezte az országot:

Tegnap este azonban felhívott, hogy mégsem fog menni a dolog, ugyanis megnézte az újságunkat és arra a döntésre jutott, hogy nem akarja megütni a bokáját, ahogy ő fogalmazott sem Hende Csabánál, sem pedig Puskás Tivadarnál, így a korábban leegyeztetett munkát inkább visszamondaná.

További indoklás:

Szerinte ugyanis ez politikai kérdés. Mondta ezt annak dacára, hogy plakátjainkon a logónkon kívűl semmi egyéb nem szerepel
.
Kéz a nyakon!

KIÉHEZTETÉSSEL BÍRNÁ VISSZAFORDULÁSRA A MAGYAR ÁLLAM A MENEDÉKKÉRŐKET

ÚGYTUDJUK
Szerző: ugytudjuk.hu
2018.08.16. 


Őrizetbe veszik őket, de ételt nem kapnak a felnőttek.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) két határozatából derült ki, hogy a magyar határ védelmét ellátó hatóságok a tranzitzónában nem adnak ételt azoknak a felnőtt menedékkérőknek, akiknek első fokon visszautasították a kérelmüket – írja az Index.

A Magyar Helsinki Bizottság (MHB) vállalta a két érintett afgán család jogi képviseletét. A szervezet arról számolt be, hogy a bevándorlásra és menedékkérelmek benyújtására vonatkozó, júliusban tovább szigorított szabályok értelmében a Szerbia felől érkező menedékkérők beadványát rögtön visszautasítják, az indoklás szerint ugyanis biztonságos ország felől érkeztek. Innentől a határvédelmet ellátó rendőrök idegenrendészeti eljárásként kezelik a kérelmezők esetét, az őrizetben pedig nem adnak ételt a felnőtteknek, mondván hamarosan távozniuk kell. A beszámoló szerint csak egy szoptató anya kapott ételt a hatóságoktól, míg a családok a fellebbezésük elbírálására vártak. Ha ételhez akartak volna jutni, akkor a tranzitzónát elhagyva Szerbiába kellett volna távozniuk, ezzel feladva az eljárást.

Az EJEB az eset gyors kivizsgálását követően arra utasította a hatóságokat, hogy menedékkérelmi eljárás végéig biztosítsák az ételt az embereknek. Mivel a bíróság döntése a két esetre vonatkozott, az MHB arra kéri a testületet, hogy általánosan tiltassa be ezt a gyakorlatot a magyar hatóságoknál.

PÁLINKÁS JÓZSEF: EZ A POLITIKA CSŐDÖT FOG MONDANI

MAGYAR HANG ONLINE
Szerző: PETHŐ TIBOR
2018.08.17.



A populizmus, az ösztönökre ható politika hosszabb távon biztos, hogy nem működik. A kérdés sokkal inkább az, hogy mikor mond csődöt – mondta a Magyar Hangnak adott interjújában Pálinkás József. A hivatala éléről nemrég menesztett tudós szerint ha gazdasági problémák adódnak, az a tömeg, amely csupán pillanatnyi érdekeire figyel, rendkívül gyorsan elfordul bárkitől – a Fidesztől is. Részletek a Magyar Hang 14. számában megjelent interjúból.

Taxner-Tóth Ernővel együtt alapította 1995-ben a Professzorok Batthyány Körét. Milyennek látja akkori politikai, társadalmi céljaikat, a polgárosodó Magyarországról szőtt elképzeléseiket a mai helyzet tükrében?


– Illuzórikusnak. A társadalom a politikai erők hathatós közreműködésével a kilencvenes évek óta még inkább elfordult az értékektől. A mai Magyarországon szinte kizárólagosan az anyagi érdek dominál. Pozitív nemzeti minimum nincs, a társadalom végzetesen szétszakadt. A teljesítményeken alapuló világ ideájától egyre távolabb kerülünk. Autonóm, szellemi értelemben felnőtt, a polgárság gerincét adó középosztály legfeljebb nyomokban létezik. Az általam is vallott liberális konzervatív értékeket ugyanakkor bizonyos, magukat jobboldalinak tartó körök igyekeznek felhasználni, kiforgatni, nevetségessé tenni. A véleményüket szabadon elmondókat sokszor szégyenpadra ültetik, megalázzák. Ez történik tudósokkal, értelmiségiekkel, vagy akár olyan intézményekkel, mint a Magyar Tudományos Akadémia. Ennek alapvető oka, hogy a politikai hatalom legitim gyakorlói körül kialakult egy réteg, amely úgy véli, ő is „választást nyert”, és otromba stílusban ítélkezhet a tudományban, a művészetben, választhatja el az értékest az értéktelentől, nélkülözve mindehhez a kellő szellemi hátteret, a műveltséget, a képzettséget, az intelligenciát. Nevezhetjük ezt a szellemi középszer diadalának is. Következményeként Magyarországon olyan hangulat uralkodott el, amely egy egészséges lelkületű társadalomtól idegen kellene, hogy legyen. Jó lenne megérteni, hogy politikai választások megnyerése a törvényhozásra és a kormányzásra ad felhatalmazást, a sport, a tudományos, a művészeti és a gazdasági tevékenységek eredményességének és értékeinek megítélésére nem.

Az első Orbán-kormány munkájában államtitkárként és miniszterként vett részt, 2002 után pedig megalapította és vezette a Fidesz kulturális tagozatát. Belülről figyelve az eseményeket, mit gondol, milyen metamorfózison ment át a Fidesz a kilencvenes évek második felétől?

– Amikor a Professzorok Batthyány Körét megalakítottuk, azt hittük, a Fidesz ugyanazt a polgári ethoszt képviseli a politikában, mint ami előttünk is ideálként lebeg. 1998-ban úgy éreztem, segíteni tudok a tapasztalataimmal az akkor harmincas éveiben járó politikusgárdának. Az első Orbán-kormány szerintem jól dolgozott. A 2002-es megrendítő választási sokk, ami ezt a politikai közösséget és meghatározó egyéniségét, Orbán Viktort érte, rengeteg mindent megváltoztatott. Nyilvánvalóvá lett, hogy jelentős anyagi háttér nélkül még sikeres kormányzás esetén is nehéz nyerni. 2003-ban az Orbán Viktorral való beszélgetések arról győztek meg, hogy a Fidesznek sokkal erősebb kapcsolatot kell kiépítenie a szellemi élettel. Létrehoztuk a kulturális tagozatot, amely viszont néhány befolyásos politikus szerint „túl jól” működött. Utóbb az is elhangzott, hogy „ne erőltessük nagyon a dolgot”. Akkoriban vált egyre erősebbé a Fideszben az az irányzat, amelyik azt képviselte, hogy nem a hosszabb távon, nagyobb összefüggésekben gondolkodó néhány tízezer értelmiségi az érdekes. A választásokat közérthető, elsősorban az ösztönökre alapozó ígéretekkel kell megnyerni. Kétségtelen, a stratégia bevált, jelentősen hozzájárult a három kétharmados sikerhez.

Említette, hogy a stratégia bevált. Ezek szerint járható út lenne a populizmus, az ösztönökre ható politika hosszabb távon is?

– Biztos, hogy nem. A kérdés sokkal inkább az, hogy mikor mond csődöt. Amíg nem lesznek súlyosabb gazdasági problémák, amelyeket a szavazók többsége is megérez, addig hatásos lehet. Akkor viszont az a tömeg, amely csupán pillanatnyi érdekeire figyel, rendkívül gyorsan elfordul bárkitől – a Fidesztől is – bármilyen irányba. A világban a jó életet – nem kizárólag, de nagyon nagy mértékben – a tudás teremti meg. Sem jól kormányozni, sem hatékony gazdaságot, oktatási vagy egészségügyi rendszert nem lehet működtetni a legkiválóbbak nélkül, de még a legkiválóbbak felével sem. (…)

HA AZ ELIT BUNKÓ MÓDON VISELKEDIK, AZ ELZÜLLESZTI A TÁRSADALMAT - MAGYAR HANG-AJÁNLÓ

MAGYAR HANG
Szerző: magyarhang.org
2018.08.16.


A Magyar Hang 14. száma jelenik meg augusztus 17-én, pénteken. Ízelítő a tartalomból:

– A populizmus, az ösztönökre ható politika hosszabb távon biztos, hogy nem működik. A kérdés sokkal inkább az, hogy mikor mond csődöt – mondta a Magyar Hangnak adott interjújában Pálinkás József. A hivatala éléről nemrég menesztett tudós szerint ha gazdasági problémák adódnak, az a tömeg, amely csupán pillanatnyi érdekeire figyel, rendkívül gyorsan elfordul bárkitől – a Fidesztől is. Interjú.

– Riport a Hős utca környékéről, ahol már nem csak a legszegényebbek, legleszakadtabb réteghez tartozók fogyasztják a pusztító drogokat.

– Komáromi kisleány – A porokból készült sütemények világa már nálunk is elmúlt.

– „Ennyiért egy kilót sem” – 13 forintért vásárolnák fel a szabolcsi léalmát, nyomortól félnek a gazdák.

– NER-en innen, határidőn túl – Egyre több beruházás átadása késik, kötbért mégsem fizetnek a kivitelezők.

– Totális csőd, majd bukás – Megszűnik a kereskedőházi rendszer, amelyből jól profitáltak a külföldi oligarchák, miközben a magyar kormány öntötte bele a pénzt.

– Tömeges hiba a behajtócégnél? – Végrehajtással fenyegetőzik az Intrum Justitia, ám sokszor a jogalap sem tisztázott. Célkeresztben az egykori Telenor-ügyfelek.

– Mi vár ránk szeptembertől, mit tervezhet Orbán Viktor – Szerető Szabolcs publicisztikája.

– Plágiumon kapta szerzőnk Orbán János Dénest – Stumpf András írása, amelyet még az online Heti Válaszba szánt, de már nem jelenhetett meg.

– Kirgizisztánban egy tehén ellopásáért a mai napig 11 évig terjedő szabadságvesztés jár, míg a menyasszonyrablásért és a lány szüzességének elvételéért általában csak 200 dollárnyi pénzbírság. A nőrablás máig meglévő szokása az után került a figyelem középpontjába, hogy egy „férj” egyenesen a rendőrőrsön ölte meg a „menyasszonyát”.

– A kolosszus visszatért. Újjáépítették a hidat, amelyet a Kis-Jugoszlávia elleni háborúban a szövetségesek romboltak le, hogy elzárják Vajdaságot Belső-Szerbiától.

– Bírák a rendszer fogságában. Nemzetközi szakmai szervezet előtt a magyar igazságszolgáltatás helyzete.

– Egy pohár víz: bonyolultabb, mint bárki hinné Próbáltunk nem üdítőt inni a gyorséttermekben, változó sikerrel.

– A koncentrációs táborok és a gulág története jóval korábbra nyúlik vissza, de vajon hogyan váltott át a civilizáció önmegsemmisítő üzemmódba? – erre keresi a választ új alkotásában az Oscar-díjas Saul fia rendezője, Nemes Jeles László. A Napszállta című alkotás az augusztus végén induló Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon debütál. A rendezővel díjakról, elvárásról, felelősségről és a történelmi korok párhuzamairól beszélgettünk.

– Az Úr Jézus szülőföldjéhez nemcsak a magyar zsidóságon, hanem a magyar kereszténységen keresztül is kapcsolódunk. Vallásunk legfontosabb helyszínein számos magyar vonatkozású kegyhely található. Az augusztus 15-ei Nagyboldogasszony, valamint közeledő államalapításunk ünnepe alkalmából ezeket a magyar zarándokok számára különösen is fontos emlékeket gyűjtjük csokorba.

– Újra „füstöl” a szerencsi cukorgyár kéménye Társadalmi problémákra is felhívja a figyelmet a Hello Wood tokaji építésztábora.

– Az Eb-ről négy nagymedencés és két nyílt vízi aranyéremmel érkezett haza a válogatott. Az eredményben oroszlánrésze volt a botrányokat elsimító Wladárnak. Portrénk a válságkezelő elnökről.

– A sport szeretete meghatározza az életét, még így a 38. születésnapja előtt pár héttel is. Imádott sportágának élő és aktív legendája, emellett díjugrató lovas, részt vett a Dakar-ralin, futott már maratont közvetlenül egy dzsúdóversenye után, de ha az élet úgy hozza, népszerűsíti a sportágát a nemzetközi dzsúdószövetség fejlesztési programjait Iránban, Indiában, vagy éppen Magyarországon. Ungvári Miklós csaknem egy év kihagyás és egy vállműtét után 37 éves és 300 naposan lett az IJF World Judo Tour történetének legidősebb győztese. Interjú.

– Publicisztika: Szerető Szabolcs: Szeptemberben újrakezdik; Dévényi István: Az árkok betemetve, csak nem úgy; Torkos Matild: Szemfényvesztők; Stumpf András: Szépíró vagyok, ez nem plágium!; Szántó T. Gábor: A tanárnő; Hegyi Zoltán: Egy mindenes feljegyzései (11. rész); Puzsér Róbert: Ördög hozott, Ronaldo!; Büky László: Palingrád! Leszállás; Marabu rajza

– És még sok érdekes olvasmány!

Keresse a lapot augusztus 17-től, péntektől a következő csütörtökig az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon!

CSODAFEGYVER VAGY CSAPDA? - INTERJÚ MOLNÁR GYÖRGY MATEMATIKUS -KÖZGAZDÁSSZAL

ÉLET ÉS IRODALOM / INTERJÚ
Szerző: RÁDAI ESZTER
2018.08.17.


„Ma már, miután megváltoztak a külső körülmények, elindult a fellendülés, és ennek következtében egyszerre van munkaerőhiány és közmunkás-túlfoglalkoztatás, látszik, hogy ez a perverz helyzet nagyon jelentős mértékben a közfoglalkoztatás rendszere miatt alakult ki” – mondja az MTA kutatója, számos, a közmunkáról szóló tanulmány szerzője. Molnár György, aki egyik tervezője volt és ma is önkéntes munkatársa a társadalmi mobilitást és a roma integrációt elsődleges küldetésének tekintő, foglalkoztatást szervező és vállalkozásfejlesztő Kiútprogramnak, csak az nem érti, miért hozott a választáson oly sok szavazatot a Fidesznek a közmunka, noha az nem ismeri a szegénység és a kiszolgáltatottság természetét.

Mennyire volt meglepve, amikor kiderült, hogy áprilisban a leszakadó régiókban, a legszegényebbek, illetve romák lakta településeken milyen biztosan győzött a Fidesz?

– Egyáltalán nem lepett meg, hiszen már 2014-ben is így történt. Erről tehát, hogy mekkora előnyt jelent vidéken a közmunka a Fidesz számára a Jobbikkal szemben, az Átlátszó, a K-Monitor, a Political Capital és a Transparency International Magyarország annak idején közzé is tett egy remek közös tanulmányt A szegények voksa címmel, most pedig ez szinte már kiszámítható is volt. Úgy is mondhatnám, már csak az lepődött meg rajta, aki nem ismeri a szegénység és a kiszolgáltatottság természetét.

Tehát mindazok, akik abban reménykedtek, hogy ha valaki, akkor a vidéken gettókörülmények között élő romák biztosan nem szavaznak – nyilvánvalóan a saját érdekeik ellenében – a Fideszre, illetve ennek a rezsimnek a folytatására?

– Igen. Miközben a fennálló hatalom felé húzás a nem roma szegényekre ugyanannyira jellemző volt, mint a romákra, most mégis csak nekik rója ezt fel a nem Fidesz-párti közvélemény. Talán mert úgy gondolja, hogy őket, szegényeket aztán tényleg mindenki másnál inkább megalázza ez a rendszer. De furcsa módon mégsem folyik olyan diskurzus, gondolkodás, netán munka ellenzéki oldalon, ami valóban a lényegről szólna. Nem arról, hogyan lehet a romák szavazatait megvásárolni, hanem arról, hogyan lehet a helyzetükben hosszú távon pozitív változást elérni.

Ez egyébként a szegényekkel dolgozó szociális segítők egyik dilemmája is: szabad-e befolyásolni az érintetteket abban, melyik pártra szavazzanak, melyikre ne. És a válasz szinte mindig nemleges, mert a hosszú távú segítés alapvető feltétele a bizalom.

Tehát a segítő szervezetek nem használhatják a támogatottak beléjük vetett bizalmát szavazatvásárlásra, még akkor sem, ha azt gondolják, az általuk preferált párt inkább szolgálná a támogatottak érdekeit, mint a másik.

– Így van, ha hosszú távon akarnak segíteni, hiszen nekik az a dolguk, hogy az általuk támogatottakat megerősítsék az öntudatukban, aktivizálják az önmagukért való kiállásban, aminek ellentmondana, ha ezt valamiféle hocinesze-ügyletként fognák fel, mondván: a segítségemért cserébe szavazz az általam preferált jelöltre. Nálunk, a Kiútprogramban például ez föl sem merült, még azt se mondanám, hogy dilemma volt... Mert az teljesen ellentétes lenne mindennel, amit mi erről, az emberi méltóságról és általában a demokráciáról gondolunk. Ami teljesen idegen egy fideszes, hatalomkoncentrációban utazó politikustól, de igazából a többi politikai erő sem fogja ezt föl...

ELKERÜLHETETLEN A JELENTŐS NYUGDÍJREFORM

INDEX
Szerző: SIMONOVITS ANDRÁS
2018.08.17.


A kormány a járulékkulcs csökkentéssel is fűti a bérnövekedést, a jelenlegi nyugdíjszabályok miatt azonban ennek sok korábbi nyugdíjas a kárát látja, hosszabb távon pedig elkerülhetetlen lesz a járulékemelés. Emellett a rugalmas korhatár eltörlése, a Nők40 bevezetése, az egykulcsos szja és a nyugdíjindexálás is egyre több feszültséget okoz majd.


A magyar nyugdíjrendszer körül jelenleg nyugalom honol.
- A nyugdíjkorhatár ütemesen növekszik (2019-ben már 64, és 2022-re pedig 65 év lesz), és senki nem mehet a korhatár elérése előtt nyugdíjba; kivéve, ha nő és a jogviszonya elérte a bűvös 40 évet (Nők40).
- A szociális hozzájárulási adó (helyesen: munkáltatói járulék) kulcsa meredeken csökken: a 2016-os 27 százalékos értékről 2018-ban 19,5 százalékra csökkent, és megfelelő bruttóbér-növekedés esetén 2021-ben már csak 13,5 százalék lesz.
- Egyelőre olyan gyorsan nőnek reálértékben a bérek, hogy a kiesés pótolható: 2015-ről 2018-ra 28 százalékkal nőtt az átlagos bruttó (és nettó) reálkereset.
- Állítólag még az sem rendíti meg a nyugdíjrendszer egyenlegét, hogy egyre többen dolgoznak külföldön, és nem az itthoni, hanem az ottani rendszerbe fizetnek tb-járulékot. (Enyhe vigasz, hogy 30–40 év múlva onnan kapják majd a nyugdíjuk és időskori egészségügyi ellátásuk zömét.)

Ebben az írásban azt szeretném tisztázni, hogy az itt lefestett kép közel sem ilyen rózsás; sőt

OLYAN FESZÜLTSÉGEK JELLEMZIK A MAGYAR NYUGDÍJRENDSZERT, AMELYEK MÁR KÖZÉPTÁVON MEGOLDÁST KÍVÁNNAK...

ÚJGAZDAGOK JÁTSZÓTERÉVÉ VÁLHAT A LEGENDÁS TOKAJI BORVIDÉK

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: DOROS JUDIT
2018.08.17.


Ömlenek – legalábbis az ígéretek szintjén – a milliárdok Tokaj-Hegyaljára, a térség mégis egy olyan skanzenre hasonlít, ahol megállt az idő.

– Üveghíd meg Fesztiválkatlan. Ezt tudom mondani. Erre van pénz, normális, munkahelyteremtő beruházásra nincs. A fiatalok elmennek, az öregeket meg a megszokás húzza a szőlőbe: a nagyapjuk is metszett, szüretelt, ők is metszenek, szüretelnek. De ha kihalnak a mostani hatvanasok, itt, a Hegyalján megáll majd az élet – kesergett egy zempléni falu polgármestere. 

Sokakkal beszélgettünk arról, vajon feltámadhat-e tetszhalottaiból a térség, ahová csak turisztikai fejlesztésre több mint 80 milliárd forintot ígért be még a választások előtt az Orbán-kormány, de a kis falvak vezetői jellemzően név nélkül vállalták a kritikusabb véleményt. 

Újgazdagok játszótere lehet 

Az egyik legfőbb probléma szerintük az a hamis illúzió, miszerint pusztán a tokaji bornak el kellene tudni tartania a vidéket. – A térség munka-erőkínálatának legfeljebb egynegyede köthető a borhoz, s az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokhoz, s ebből is látszik, hogy pusztán a borászatok nem tudják itt tartani a fiatalokat. Ráadásul az általuk kínált fizetések a minimálbér körül mozognak, ennyiért pedig már nem izzad, nem hajlong egy huszonéves, inkább elmegy a Dunántúlra, vagy külföldre – fogalmazott egyikük. Volt, aki sajátos összeesküvés-elmélettel állt elő, miszerint a kormány tudatosan fejleszti vissza a borvidéket, s költ inkább látványberuházásokra, semmint munkahelyekre: az utóbbi időben saját nevén, vagy strómanokon keresztül számos politikus vásárolt itt területeket, a további terjeszkedéshez pedig arra van szükség, hogy a kistermelőket az alacsony felvásárlási árakkal tönkretegyék, földjeiket megvásárolják, őket pedig napszámosként dolgoztassák a birtokon. 

Tokaj-Hegyalja így az újgazdagok játszótere lesz, uniós pénzekből épült hotelekkel, felújított kastélyokkal, megszerzett borászatokkal. – Ha komolyan gondolnák a térség felvirágoztatását, akkor nem a dűlőket összekötő földutakra meg kerékpáros forgalomra költetnének, hanem végre rendbe s kétsávúvá tennék a 37-es „halálutat” ahol szinte naponta történnek balesetek, ösztönöznék a sokakat foglalkoztató könnyűipar megtelepedését, s ha máshová nem, legalább Szerencsre építenének egy termálfürdőt – csengett egybe többek véleménye. A fürdőre azért van szükség, mert pusztán a tokaji bor, vagy a szép természeti környezet kevés a turizmushoz, ezért a látogatók inkább Sárospatakot választják, s onnan rándulnak át egy-napra Tarcalra, Tokajba vagy Erdőbényére. Hét közben ezek a települések szinte „lefagynak”, alig van élet, még a borszaküzletek sem nyitnak ki egész napra...

NINCS OLYAN, HOGY IGAZSÁGOS KILAKOLTATÁS MA MAGYARORSZÁGON!

MÉRCE
Szerző: JÁMBOR ANDRÁS
2018.08.16.


Miközben 900 ezer család ellen zajlik ma valamilyen végrehajtási eljárás, az elmúlt napokban végignézhettük, ahogy családok, emberek utcára kerülnek. Ezekben a helyzetekben pedig egy a közös: abban az országban, ahol lényegében kivégezték a szociális védőhálót, büntetik a hajléktalanságot, nincs szociális lakáspolitika, a kormány semmit sem tesz az uzsoraszerű hitelek ellen, miközben a szociális juttatásokat elveszi a szegényektől és a gazdagoknak ajándékozza… abban az országban nem lehet igazságos kilakoltatásról beszélni.

Mert igazságos kilakoltatásról akkor beszélhetnénk, ha az nem okozna kárt a társadalomnak, és ha azt tudnánk mondani, mindent elkövettünk, hogy ez ne történjen meg, de van olyan helyzet, amikor nem lehet segíteni. De hát tudunk ilyet mondani ebben az országban?

Tudjuk azt mondani egy kilakoltatásra, hogy igazságos,
 ha

- a felvett hitel összegét már törlesztették, de a kamatok miatt még így is többet kell törleszteni, mint amennyit felvettek?
- pontosan fizetnének a lakók, de olyan mértékben emelkedtek a törlesztőrészletek, hogy egyszerűen nem bírták fizetni?
- azért nem tudnak fizetni, mert egy váratlan baleset történt, valaki elvesztette a munkáját, és így halmozodott fel az adósság?

Lehet-e egy kilakoltatás igazságos egy országban, ha tudjuk,
- hogy a kormány a végtörlesztéssel lehetőséget adott a legjobb helyzetűeknek, de azokat nem mentette meg, akik nem fértek hozzá annyi pénzhez, amennyire ehhez szükség lett volna?
- hogy a devizaválság kirobbanása után a törvényhozó is belátta, hogy teljesen át kell alakítani a banki reklámok szabályait: a THM-et már fel kell tüntetni, és nem lehet apróbetűben elrejteni lényeges információkat?
- hogy sok esetben a bank nem adott teljes körű tájékoztatást a hitelfelvételnél?
hogy a magyar oktatási rendszerben semmilyen pénzügyi tudatosodást segítő tantárgy nincsen?
- hogy az állami lakásvagyon elherdálását követően a lakosság többsége előtt nem is nyitottak meg más lehetőséget, mint azt, hogy lakhatásáért cserébe évtizedekre eladósodjon?
- hogy annak idején, amikor ezeket a hiteleket felvették, az egész média, a politikai és gazdasági elit az olcsó hitelek hasznáról és biztonságosságáról beszélt, mindenki nyomatta, hogy növelni kell a fogyasztást, és lakástulajdonossá kell válni, a kockázatokról pedig csak a vájt fülűek hallottak?

- hogy ahogyan akkoriban a hitelezés túlpörgetése, ma a lakásvagyon mihamarabbi visszaszerzése áll a bankok érdekében?

Tudunk igazságos kilakoltatásról beszélni,
- ha az állam és az önkormányzatok az utóbbi évtizedekben teljesen leépítették a szociális hálót, a lakhatási támogatásokat kivezették?
- ha tudjuk, hogy a munkanélküli segély csak 3 hónapig jár, így aki elveszíti a munkáját és nincs tartaléka, a negyedik hónapban már nem tudja az önkormányzati lakbért, vagy a hiteltörlesztést fizetni?
- ha ismerjük azokat a sztorikat, amikor az önkormányzatok sem adnak lehetőséget adósság átütemezésre, vagy az adósság részletben való fizetésére?
- ha a legtöbb helyen egyszerűen nincs is olyan, hogy az állam tanácsadással segít a családoknak beosztani a pénzüket?
- ha sok budapesti kerületben például 100 nehéz sorsú család jut egy családsegítő munkatársra?
- ha tudjuk, hogy azok a szociális munkások, akiknek segítenie kéne, sokszor maguk is nevetséges fizetésen tengődnek?
- ha a banki hitelezés kapcsán az állam nem is próbál meg semmilyen ponton belépni, és segíteni az adósságcsapdába került családokon?
- ha több ezer önkormányzati lakás áll üresen?az albérletek ára sok helyen a duplájára emelkedett?

- ha tudjuk, hogy egy utcára kerülő ember mennyi költségébe kerül később az államnak: 
kieső fogyasztás és adóbevételek, leromlott egészségügyi állapot, esetleg később leromló mentális állapot, köztisztasági kérdés és a szegénység egyéb költségei...

PÓRÁZON TARTJÁK LÁZÁRT, VAGY CSONTOT DOBTAK NEKI?

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2018.08.16.


Úgy tűnik, láthatatlan pórázon vezeti Orbán Viktor Lázár Jánost, ugyanis egy olyan kormányzati feladattal bízta meg, amely első ránézésre passzol a hódmezővásárhelyi parlamenti képviselő egyéniségéhez. A lényeg mégis az, hogy nemes gesztus helyett inkább csontot dobott a miniszterelnök annak a Lázárnak, akit néhány még nagy csinnadrattával „kért ki” az alföldi város lakosaitól. Tény, hogy Lázár korábban halmozta a funkciókat, most pedig keresgélte a helyét, ám azzal, hogy Orbán Viktor kinevezte dohányügyi miniszterelnöki biztossá, nem valószínű, hogy meg is találja azt a jelenlegi kormányzati struktúrában.

Igazi fideszes álszent indoklást találtak ki ahhoz, hogy egy új posztot kreáljanak Lázár Jánosnak. Azért kell ugyanis dohányügyi miniszterelnöki megbízottá kinevezni az egykori kancelláriaminisztert, hogy a nemdohányzók védelme érdekében eddig tett kormányzati intézkedések eredményeit megőrizzék, újabb intézkedéseket készítsenek elő, és összehangolják az ezzel kapcsolatos kormányzati feladatokat. A Nemzeti Együttműködés Rendszere elérte, hogy ma már szinte senki sem veszi komolyan az ilyen körmönfont magyarázatokat, ugyanakkor mindenki a mögöttes szándékot kezdi kutatni.

Lázár esetében van is mit keresgélni, hiszen az áprilisi parlamenti választás után olyan hirtelen szaladt ki a kormányzati talaj a vásárhelyi képviselő alól, hogy még most is az egyensúlyát keresgéli. Nyilvánvaló, hogy nem önszántából húzódott háttérbe, bár Orbán Viktor szándékát ismerve Lázár igyekezett úgy beállítani a háttérbe húzódását, mint a saját döntését. Egy olyan ambiciózus politikusról, mint Lázár, nagyon nehéz elképzelni, hogy saját szándékából otthagyná a kormányzati nyüzsgést, korábbi frakcióvezetőként pedig önként és dalolva beülne frakciója leghátsó székébe...

ÚJRA ELSZÁMOLTATHATÓVÁ TENNÉ A KAPITALIZMUST AZ AMERIKAI SZENÁTOR TÖRVÉNYJAVASLATA

444
Szerző: HORVÁTH BENCE
2018.08.16.


Elizabeth Warren a Bernie Sanders fémjelezte újbaloldali mozgalom egyik legnépszerűbb politikusa, mellette pedig jó eséllyel a Demokrata Párt egyik elnökjelöltje lehet majd 2020-ban. Massachusetts állam szenátora a héten egy olyan törvényjavaslattal állt elő, amely alapjaiban alakíthatná át az amerikai kapitalizmus működését, és ami megmutatja majd azt is, hogy milyen gazdasági viták dominálhatják a következő éveket az Egyesült Államokban.

Miközben a felmérések már azt mutatják, hogy az amerikai demokraták már jobban szeretik a szocializmust, mint a kapitalizmust, Warren javaslata szinte akár visszafogottnak is tekinthető, hiszen szocializmus helyett csupán az ötvenes-hatvanas évek jóléti kapitalista felfogásához térne vissza. Azonban ez is alapvetően forgathatná fel az amerikai nagyvállalatok életét.

Warren nagyszabású törvénytervezete egyszerre célozza a nagyvállalatok működését, vagyoni újraelosztást és nagyobb önrendelkezési jogot biztosítana a munkavállalóknak és a helyi közösségeknek.

Az Accountable Capitalism Act (ACA) névre keresztelt törvényjavaslat nyomán az évi egymilliárd dollárnál nagyobb bevételt elérő vállalatoknak szert kéne tenniük egy, a szövetségi kormány által kiállított közösségi engedélyre, amely szabályozná, hogy e vállalatok ne csak a részvényesek pénzügyi érdekeit tartsák szem előtt. A törvényjavaslat mindössze pár ezer vállalatot érintene az Egyesült Államokban, ezek azonban nagyon jelentős foglalkoztatók és jelentős a gazdasági szerepük is.

A törvényjavaslat értelmében ezeknek az óriásvállalatoknak a jövőben az összes olyan szereplő érdekeit figyelembe kéne venniük, kiknek jelentős szerepe van a vállalat működésében. Azaz a részvényeseken túl a munkavállalók, a fogyasztók és a termelésnek helyszínt biztosító városok és közösségek szempontjai is hangsúlyosabban jelennének meg a vállalatvezetés döntéseinél.

Warren javaslatának lényege, hogyha a nagyvállalatok fenn akarják tartani a jogi személyi státuszukat, akkor be kell látniuk, hogy ehhez nemcsak a személyeknek járó jogok, de kötelességek is járnak, azaz jobban ki kell venniük a részüket a társadalmi együttélésből. Ennek belátásához viszont meg kell haladni azt a szemlélelet, hogy működésük egyetlen alapelve a profit hajszolása.

A javaslat ennyiben nemcsak gazdasági változásokat hozna magával, de egy jelentős kulturális váltást is, vissza a második világháborút követő évtizedekig, amikor a jóléti államok programja nyomán a vállalatok jóval jelentősebb társadalmi felelősségvállalást tanúsítottak, és kevésbé volt meghatározó egyes magánszemélyek üzleti érdeke...