2018. szeptember 8., szombat

AZ EURÓPAI KERESZTÉNYDEMOKRÁCIA JÖVŐJÉT IS MEGHATÁROZZA A SARGENTINI-JELENTÉS SORSA

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG 
Szerző: SZEKA
2018.09.08.


Már régóta egyértelmű, hogy Orbán Viktor fügefalevélként használja a kereszténydemokrácia eszmeiségét annak érdekében, hogy minél több ideig élvezhesse az Európai Parlament legnagyobb frakciójának védelmét. Ha a jövő héten az uniós képviselők kétharmada megszavazza a holland képviselőnő által előterjesztett jelentést, ez a védőburok szétpukkan, és nagy valószínűséggel a Fidesz oda kerül, ahová egyébként régóta tartozik, vagyis a szélsőséges, euroszkepticizmust hirdető, javarészt populista pártok padsoraiba ülhetnek a képviselői. A sors úgy hozta, hogy az Európai Parlament egésze dönthet a legnagyobb frakciója sorsáról, ugyanis, ha a képviselők elfogadják a magyar kormányt elmarasztaló jelentést, nem igazán lesz más választása az Európai Néppártnak, mint búcsút inteni a magyar kormánypártnak.

Nem csupán Magyarország, és különösen regnáló kormánya számára lesz hatalmas jelentősége annak, hogy elfogadja-e az Európai Parlament az úgynevezett Sargentini-jelentést, hanem a Fidesz pártcsaládja számára is egy olyan igazodási pontot jelent majd, amely évekre meghatározhatja az európai kereszténydemokrácia irányát. Magát az Európai Néppártot ugyanis már évek óta megosztja a frakcióhoz tartozó Fidesz hazai és uniós politikája, az európai értékek sorának elutasítása. Azt szinte minden néppárti képviselő látja, hogy a magyar kormánypárt nem az uniós alapelvek szellemében viszonyul a jogállamisághoz, a sajtószabadsághoz, a humánum fogalmát pedig egyszerűen kiirtotta a közbeszédből éles menekültellenes retorikájával.

A kereszténydemokratáknak épp ez utóbbi jelenséggel lehet legtöbb fenntartásuk, hiszen a pártcsalád egyik legfontosabb alapelve abból a meggyőződésből táplálkozik, hogy mindenkin segíteni kell, aki bajba kerül. Ez nem annak a kérdése, hogy befogadnak-e az uniós országok menekülteket, hanem, hogy milyen stílusban beszélünk olyanokról, akik polgárháborús övezetekből vagy természeti csapások miatt élhetetlenné vált régiókból érkeznek. Orbánék retorikája nem véletlenül kanyarodik vissza mindig a terrorizmushoz, az erőszakos migránsok tetteinek hangsúlyos bemutatásához, hiszen így el tudják kerülni azt, hogy menekültprobléma lényegéről, a megoldások alapfundamentumairól kelljen beszélniük...

TÍZMILLIÓKKAL TÁMOGATTA EGY KÖZALAPÍTVÁNY ZOÓB KATI AMERIKAI DIVATBEMUTATÓJÁT

ÁTLÁTSZÓ - NEMZETI EGYÜTTMŰKÖDÉS RENDSZERE
Szerző: KŐMŰVES ANITA, OROSZI BABETT
2018.09.06.


...Mint megtudtuk, a rendezvényre 18 magyar modell, valamint a bemutató lebonyolításához szükséges stáb utazott ki. A modellek az Instagram posztjaik tanúsága szerint jól érezték magukat, egyikük legalábbis több képet is posztolt arról, hogyan kirándulgat Washingtonban.

A Külgazdasági -és Külügyminisztérium szerint a modelleket azért volt szükséges Magyarországról kiutaztatni – ahelyett, hogy kintieket alkalmaztak volna -, mert ez egy korábban máshol már bemutatott produkció volt, az abban szereplők jöttek Washingtonba is, így nem volt szükség a koreográfia megtanulására és a ruhák újra igazítására.

“Amellett, hogy biztosak lehettünk a gyakorlott modell csapattal a program sikerében, sokkal olcsóbb is volt, mint 18 amerikai modellt szerződtetni, és kifizetni nekik nem csak a bemutató, hanem a próbanapok költségeit is” – tették hozzá.

A Külgazdasági- és Külügyminisztérium kérdésünkre, hogy a finanszírozók pontosan kikkel kötöttek szerződést a divatbemutatóval összefüggésben, és mire, egyelőre nem válaszolt. E-mailben kerestük Zoób Katit is, nála arról érdeklődtünk, hogy vele, vagy a cégével szerződtek-e, és ha igen, mekkora értékben, de eddig ő sem reagált.

A rendezvényt egyébként a minisztérium szerint mintegy 300 ember tekintette meg. A The Georgetown Dish másnapi tudósítása szerint a divatbemutatón többek között “fellépett” Szabó László nagykövet két kislánya, felesége, Dr. Szeverényi Ivonn pedig épp aznap ünnepelte születésnapját, őt Káel Csaba köszöntötte fel egy virágcsokorral.

Káel egyike azoknak, akik a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) körül sündörögnek. Az MTÜ vezérigazgatója az M1-nek azt nyilatkozta: ő az egyik olyan szakember, akire gazdasági kérdésekben támaszkodik majd. A másik ilyen személyként pedig éppen Zoób Katit jelölte meg.

Guller Zoltán egyébként ugyanebben az interjúban ismerte el hivatalosan, hogy Orbán Ráhelnek is köze van az ügynökséghez, a miniszterelnök lányát “fiatal segítői” között emlegette.

IGEN.NEM.TARTÓZKODOM - IGEN. NEMTARTÓZKODOM

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: TAMÁS RÓBERT
2018.09.08. 


Alakul ez. A Fidesz előkapta a leghitelesebb, legokosabb, köztiszteletnek örvendő, sokat bizonyított politikusát, akinek a szava eddig is szentírásként üzemelt és most is első hallásra, feltett kézzel elfogadja mindenki amit ez a nagyszerű ember állít. Miután Kósa Lajos valószínűleg nem ért rá, Németh Szilárd pedig jelenleg a magyar hadsereghez ért piszkosul, maradt Deutsch Tamásra az a feladat hogy elmagyarázza a kontinens tudatlan polgárainak, miért is lesz szabálytalan, törvénytelen, hazug, aljas és főleg csaláson alapuló dolog a Sargentini-jelentés esetleges elfogadása.

Deutsch gyorsan végighaknizta a pártmédiát a nagy hírrel: ezek csalni akarnak, mert a tartózkodást nem akarják a nem szavazatokhoz sorolni! Matekozzunk gyorsan egyet. Ígérem, rövid lesz és érthető.

Az Európai Parlament 751 tagból áll. Ahhoz, hogy elfogadják a jelentést az szükséges, hogy legalább 376 igen szavazatot kapjon és kevesebb, mint 188 nemszavazat lehet csupán. Tehát ha megkapja a 376 igent, de 188, vagy több nemszavazat születik, a jelentést máris nem fogadták el. Nincs arról szó, hogy a tartózkodást valahová is sorolni kellene. Azért tartózkodás. Ha az adott képviselő a nem mellett dönt, akkor azt a gombot fogja megnyomni, ha az igen mellett, akkor azt. Ha a tartózkodás gombot nyomja meg, az azt jelenti, hogy valamiért nem óhajt állást foglalni, nem pedig azt, hogy ő a nemre szavazott volna, csak a tartózkodásgomb szimpatikusabb volt, vagy jobban kézre állt.

Úgy tűnik, a Fidesz arra számít, hogy több képviselőnek van teli a hócipője a magyar kormány ténykedésével, mint ahánynak nincs. Fennáll az a veszély, hogy az Európai Parlamentben kevesebb rajongója van Orbán Viktor illiberális feudális diktatúrájának, mint amit a párt igyekezett elhitetni a híveivel...

INDUL A RENDŐRSÉG AKCIÓJA AZ AUTÓSOK ELLEN

VEZESS.HU
Szerző: HORVÁTH ZSOLT
2018.09.07.


...Sajnos úgy tűnik, a rendőrség még mindig nem tudja kezelni a problémát!

Magyarországnak van uniós vállalása a közlekedési balesetek számának csökkentésére, az Európai Unió arra törekszik, hogy 2020-ra felére csökkenjen a közúti sérülések száma a 2010-es értékhez képest. Csakhogy az utóbbi években ezt nem annyira sikerült teljesíteni. 2006 és 2011 között minden jól alakult, jelentősen javultak a baleseti mutatók hazánkban, mindenki büszke volt, minden klassz, mindenki jól végzi a munkáját. Ám az utóbbi időben megváltozott a trend, egyre több a baleset, egyre több az áldozat.

Megoldás? Úgy tűnik, a rendőrség szerint az a megfelelő válasz, ha még inkább büntetik a gyorshajtókat.

A rendőrségnek nem sikerült összerakni azt a matekot, hogy talán közrejátszott az is, hogy miközben a 2008-as válság nyomán nagyon sokan letetették az autót. Ami az elmúlt években megfordult, és ha többen közlekednek, akkor talán több lesz a baleset is. Milyen érdekes, hogy pl. az M1-es autópályán közel 30 százalékkal nőtt a forgalom az elmúlt időszakban és majdnem pontosan ennyivel nőtt a balesetek száma is.

Évekig tartott, mire azt belátták nyilvánosan, hogy nemcsak a traffipax-szal ellenőrizhető abszolút gyorshajtással van a baj, de létezik a relatív gyorshajtás is. Most már talán érdemes lenne foglalkozni vele! Éjszaka, esőben a 90 km/órás tempó is lehet sok országúton. De a traffipax mégsem büntet érte.

Az objektív felelősség elve miatt a renitens gyorshajtók semmilyen szankcióra nem számíthatnak egy céges autóval, amíg fizetnek. A személytelen csekk-küldés, helyett a látható jelenlétre és a látható intézkedésekre lenne szükség. Mindenki meg tudja mondani, hol szokott gyakran baleset történni az általa használt útvonalakon. Ott kellene jelenlétükkel a rendőröknek felhívni a veszélyre a figyelmet.

Dolgozhatnánk az autópályákon a jobbra tartás kikényszerítésén, amivel rengeteg autós szimpátiáját váltanák ki. A brit rendőrség edukatív akcióihoz hasonlókat kellene felmutatniuk. Hiányoljuk a KRESZ átdolgozására vonatkozó törekvéseket, a veszélyes közlekedési gócpontok felszámolásáért tett erőfeszítéseket. Persze ezekből nem lesz a költségvetésnek évente 16-18 milliárd forint bevétele
.

ITT OLVASHATÓ

WEBER: CSAK ORBÁNON MÚLIK, HOGY MEGKEZDŐDIK-E MAGYARORSZÁG ELLEN A JOGÁLLAMI ELJÁRÁS - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2018.09.08.


- A Néppárt szerint Orbánnak a civilek és a CEU ügyében vissza kell lépnie, mert különben jönnek a szankciók. A helyzet állítólag annyira kiéleződött a konzervatív táboron belül, hogy még a Fidesz kizárása is elképzelhető 

- A demagógoknak mielőbb szembesülniük kell azzal, hogy meg kell fizetniük az általuk okozott rombolásért

- A szélsőjobb előretörését ígéri a holnapi svéd választás, vagyis a tét hatalmas, a jövő évi EP-választás pedig egyenesen sorsdöntő lehet a földrész sorsa szempontjából

Der Standard

Az Európai Néppárt frakcióvezetője kijelentette, hogy Orbán Viktornak ki kell nyilvánítania: hajlandó a kompromisszumra, csak így tudja elhárítani a jogállami eljárás megindítását Magyarország ellen. Weber a civilek vegzálásának leállítását, valamint a Közép-Európai Egyetem sorsának rendezését nevezte meg konkrét feltételként, de egyben megismételte, hogy az alapértékekről nem lehetséges a vita. Szükségesnek nevezte egyúttal, hogy a magyar politikus nevezze meg: milyen megoldást tart elképzelhetőnek a két vitás kérdésben. Ha ezt megteszi, az EPP hajlandó a párbeszédre, de egyelőre vár a válaszra. A bajor politikus emlékeztetett arra, hogy a strasbourgi szavazás előtt a miniszterelnök ott lesz a konzervatívok egyeztető megbeszélésen. Akkor kerek-perec megmondják neki, hogy a Néppárt miként ítéli meg a helyzetet és a reakció ismeretében döntik el, miként szavazzanak a plenáris ülésen. Mint mondta, Orbánnak kell eldönteni, hogy mit akar. De az alapnormák kapcsán nincs mozgástér. Ott húzódik a vörös vonal, jóllehet egyébként sok mindenről lehet vitatkozni.

Kurier


Kemény büntetés néz ki Magyarország számára, miután egyre több állam fenyegeti az EU alapértékeit, így az Európai Parlament amellett van, hogy hozzanak szankciókat az Orbán-kormány ellen. A földrészen az államok között idáig nemigen volt szokásban, hogy fenyegessék egymást. De hát pl. a francia külügyminiszter a minap kijelentette, hogy le kell állítani a pénzügyi támogatást Budapest és Varsó esetében, mert azok nem tartják tiszteletben a közös normákat. Brüsszel szerint Románia is mind inkább alávág a jogállam pilléreinek. Magyarország ellen drasztikus lépésről határozhatnak a jövő szerdán: az eljárás a 7-es paragrafus alapján elvezethet a magyar szavazati jog felfüggesztéséhez. Az pedig gyakorlatilag az jelentené, hogy az országot kihajítják az unióból.

Erősen kérdéses, hogy eljutnak-e odáig a dolgok, hiszen már az sem biztos, hogy összejön a kétharmad. De ha netán igen, a lengyel példa azt mutatja, hogy a folyamat így is gyorsan elakadhat. Az osztrák szociáldemokrata Josef Weidenholzer, a jogállamiság védelmével foglalkozó EP-Bizottság tagja ezzel együtt fontosnak tartja, hogy megvonják a világos határvonalat, mert nem lehet taktikai megfontolásokból mindent lenyelni. És mivel jelenleg nincs igazából eszköz, amellyel jobb belátásra lehet téríteni az alapelveket megsértő államokat, a politikus használható mechanizmus megteremtését sürgeti, mert a 7-es paragrafus akkora fegyver, hogy azt egyáltalán nem lehet bevetni.

Politico

Az európai középjobb nagyobb sebességre kapcsol, miután szerdán szavaznak a Sargentini-jelentés további sorsáról. A Néppártban vannak törekvések a Fidesz kizárására, de sokan inkább a kivárást választják. A pártcsaládban azonban bármiféle megosztottság erősen kihatna a jövő évi európai választásra, amit a vetélytársak boldogan fogadnának, de pontosan ez a magyarázata annak, hogy miért nem jutottak semmire az eddigi próbálkozások a magyar párt ellen a konzervatívok soraiban. Hogy az EPP marad-e a legerősebb frakció, az múlhat azon, hogy a magyarok tagok maradnak-e. Mérsékelt konzervatív tömörülések azonban ezzel együtt úgy gondolják, hogy amit az Orbán-kormány művelt, az merénylet az EU értékei és a néppárti tagság ellen. És most azt remélik, a szavazás miatt meglehet a kellő többség, hogy megszabaduljanak a Fidesztől. Ez azonban cseppet sem biztos.

Weber amellett van, hogy a párt bent maradjon a nyájban, mert szerinte ily módon jobban hathatnak Orbánra és megakadályozhatják, hogy átálljon az euroszkeptikusok táborába. Legutóbb pedig már arról beszélt, hogy le kell ülni a magyar miniszterelnökkel és Salvinivel, mert kompromisszumokat kell találni. Viszont csupán két párt nyilatkozott úgy, hogy támogatnák a kizárást célzó erőfeszítéseket. Mindazonáltal a helyzet nagy próbatétel a bajor frakcióvezető számára. Amikor az EPP vezetői legutóbb felhívták, Orbán követeléseket támasztott. Erre mondta azt Weber, hogy nem segítenek neki, ha a magyar politikus sem segít nekik. A forrás szerint ha a kormányfő jelenetet rendez, akkor közlik vele, hogy menjen a csudába, mert engednie kell a civilek és a CEU ügyében. De vannak, akik úgy vélik, hogy már ez a két téma elegendő indok a Fidesz eltávolítására. Azt állítják, hogy meg tudják szerezni hozzá a többséget. Arról azonban nem tudni, hogy lenne ilyen konkrét javaslat az asztalon. Azon kívül a nagy többség előbb hallani akarja, mit mond Orbán szerdán, és miként reagál arra Weber.

KÓRHÁZ A KÁOSZ SZINTJÉN - MAGYA HANG AJÁNLÓ

MAGYAR HANG ONLINE
Szerző: Magyar Hang
2018.09.06.


A Magyar Hang 17. száma jelent meg szeptember 7-én, pénteken. Ízelítő a tartalomból:

– Rendszerszintű problémák állnak a Zacher-ügy hátterében. Már tavasszal tudott a szakma arról, hogy a pénzhiány, a nagy leterheltség és a romló körülmények miatt több orvos és ápoló otthagyhatja a Honvédkórház sürgősségi osztályát. A részleg vezetőjének, Zacher Gábornak és időközben több kollégájának viharos távozása mégis mintha meglepetésként érte volna az intézményt.

– Több lehet, mint a minimálbér: ennyibe kerül egyetemistának lenni.

– Beletört egy fideszes képviselő volt cégének bicskája egy értékes ingatlan privatizációjába Miskolcon. A politikus-vállalkozó 81 éves édesanyja nevére írt kft.-nek ugyanis nem sikerült kiraknia az érintett telken álló épületekből az ott élő kisnyugdíjasokat.

– Összenő, ami összetartozik? Az új nemzeti tőkésosztály elkezdte a vagyon átcsoportosítását.

– Ha holnaptól egymillió lenne a kezdő pedagógusfizetés, és a legjobb emberek mennének el tanárnak, akkor is hat-hét év telne el, mire ők oktatóként megjelennének a rendszerben. Addigra pedig eljön a nyugdíjazási bumm, és nem lesz, aki tanítson – mondja a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének nemrég megválasztott elnöke. Szűcs Tamás elképzelhetőnek tartja, hogy hamarosan érettségivel is lehet majd tanítani, és azért kell majd csökkenteni az óraterhelést, mert nem lesz, aki tanítson. Interjú.

– Felcsút, én így szeretlek. Kátyúlesőben a haza leendő új fővárosában. Riport.

– Gheorghe Hagi srácai rekordokat döntenek egyetlen lejnyi közpénz nélkül. Miközben ömlik a közpénz a magyar fociba, az eredmények elmaradnak. Pedig lehetne piaci alapon is sikeres akadémiát létrehozni, és a jó példáért nem is kell messzire menni. Mi a Fekete-tenger partjánál néztük meg a korábbi román klasszis lassan világhírűvé váló intézményét.

– Forradalmat álmodtak, életükkel fizettek. Éppen hatvan esztendeje végezték ki kilenc társával együtt a Magyar–Román Konföderációt megálmodó pécskai katolikus plébánost.

– A nyomtatott sajtó és a túlélés esélyei. A közösségi finanszírozás talán a legnehezebb út, ám egyúttal a legtisztább is.

– „Legyalulták a vidéki nyilvánosságot”. Beszélgetés L. László Jánossal, a Nyomtass te is! projekt vezetőjével.

– Idén nyárra ígérték a felújítást, ám az Uránia Nemzeti Filmszínház három évvel ezelőtt beázott kamaratermei továbbra is zárva tartanak, a rekonstrukció pedig még el sem kezdődött.

– Ha szeptember, akkor új sorozatszezon. Összeszedtünk négy olyan szériát, amely nemsokára képernyőre kerül. Aranyélet, Az ember a fellegvárban, South Park és Most nevess! Nem fogunk unatkozni.

RONGYRÁZÁS

FARKASVONÍTÁS BLOG
Szerző: Tarski
2018.09.08.


Zacher Gábor eltávozása a Honvédkórházból ismét egy kavicsot dobott abba az állóvízbe, ami korábban sem volt állóvíz, mert állandóan az aktuális ellenzék támadásainak a középpontjában állt, és mondjuk ki, hogy az nem volt sohasem alaptalan. Az orvos a kórház sürgősségi osztályát vezette, ami mindig egy olyan részlegnek volt tekinthető, hogy ott az orvosoknak és az ápolóknak folyamatosan harckésznek kell lenniük, hogy egy katonai hasonlattal éljek. Ehhez persze megfelelő orvosokra és sok pénzre volt szükség, amit sem korábban, sem ma nem kapott meg ez az osztály. Zacher Gábor pedig éppen ezekre hivatkozott akkor, amikor beadta a felmondását. Az csak később derült ki, hogy maga a kórház nem tartott igényt arra, hogy a szakember tovább dolgozzon ott


Bárhogyan is történt, a végeredmény szempontjából teljesen mindegy: Zacher elment, de lesz neki munkahelye máshol és lesz, aki a sürgősségi osztályon átvegye a munkáját. Ez nyilván megfelelően el fog rendeződni, csak éppen az a probléma, ami miatt ez az egész ügy kirobbant, belátható időn belül semmiképpen sem fog lényegileg megváltozni. A fő probléma ugyanis magával az egészségüggyel van, amit a jelek szerint a mai hatalom az elmúlt 8 éves regnálása során sem tudott nemhogy megjavítani, de annak gondjait csökkenteni sem. Van néhány olyan probléma, amit még ha akarná sem tudna megoldani legalábbis rövidtávon, mert ez hazánk társadalmi, politikai, gazdasági, és kulturális fejlődésével vannak összefüggésben. Ezek közül most csak egyet emelek ki: Magyarország gazdasági fejlettsége messze elmarad a nyugat-európai országok fejlettségétől. Ebből következően hazánk egyszerűen nem tudta felvenni a versenyt olyan területen, mint az egészségügyre fordítható pénzek menyisége, aminek nyomán más országok egészségügye lényegesen fejlettebbé vált, mint hazánké. Ez nyilván megmutatkozott abban is, hogy az ott dolgozó orvosok és szakápolók jövedelme lényegesebb magasabb, munka- és életkörülményei pedig kimagaslóan jobb volt, mint itthon. S midőn az Uniós tagságunk lehetővé tette azt, hogy az orvosok más országokban vállaljanak munkát, nem haboztak és tömegesen vándoroltak ki az Unió más tagállamaiba. Mondom, ez egy objektív tényező volt, amivel nem lehetett és a későbbiek során sem lehet mit kezdeni, egyszerűen tudomásul kell vennünk, és ennek tudatában kellett volna a hazai egészségügyet fejleszteni.


Emellett az objektív tényező mellett azonban voltak és persze vannak olyan egyéb más tényezők, amihez csupán politikai akarat kellett volna a kivitelezéséhez. De az Orbán-kormány elmúlt 8 évében ez nem volt meg, ezért juthattunk abba a helyzetbe, hogy nemhogy csökkent volna az egészségügy terén Magyarország és a fejlett nyugat-európai országok közötti színvonal különbség, hanem minimum konzerválódott, de inkább mondanám azt, hogy növekedett. A Zacher Gáborral történtek csupán ezt az állapotot jelezték. Az alábbiakban arra kívánok példákat mondani, hogy melyek voltak azok az önként vállalt intézkedések, amelyek elszívhatták az egészségügytől (is) a pénzeket. Előzőleg azt kell exponálnom, hogy szemben a korábbi kormányokkal, amelyek elkapták a világgazdasági válságot, aminek nyomán kevés pénz állott az egészségügy kiadásainak megfinanszírozására, nos, ezzel szemben az Orbán-kormány 2013 után már a konjunktúra időszak gazdasági fellendülését élvezhette. Ma már ott tartunk, hogy a 2018-as előrejelzés szerint a GDP növekedése 4,8%-os lehet, tehát volt és van miből gazdálkodnia a kormánynak. Az nem lehet mérce, hogy mennyivel többet fordítottak az egészségügyre a 2010 előtti állapotokhoz viszonyítva, mert akkor még tombolt a világgazdasági válság. A mérce inkább az lehet, hogy mennyivel többet fordíthattak volna erre a fontos területre, de nem tették...


KÖZVÁGÓHÍDI BERUHÁZÁS - EGY MŰEMLÉKROMBOLÁS LÁTÁNYTERVEI

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: nepszava.hu
2018.09.08.


Nem a hellyel pusztuló zenei és kulturális központ a Soroksári úton megvalósuló ingatlanberuházás egyetlen problémája: úgy tűnik ugyanis, a védettség alatt álló épületegyüttesből alig marad majd valami.

Rohamrendőrök razziája készítette elő a Soroksári úton megvalósuló ingatlanberuházást, hogy egyetlen renitens kulturális központ se álljon a milliárdos beruházás útjában. A Közvágóhíd 4,8 hektáros területét 2017-ben ugyanis megvette egy török üzletember, Adnan Polat cége, az APD Real Estate Kft., mint azt a Portfolio.hu írja. A több száz millió euró értékben tervezett ingatlanfejlesztések látványtervei a Chapman Taylor tervezőiroda oldalán elérhetőek. A tervek alapján azonban még a műemléki védettség alatt álló épületegyüttesből sem marad gyakorlatilag semmi.

"A terv műemléki szempontból elfogadhatatlan mértékű pusztítást jelent"

- kommentálja az elképzeléseket a műemlékvédelemmel foglalkozó Örökségfigyelő blog. A helyi védettség alatt álló, 1872-ben átadott épületegyüttes helyét gyakorlatilag egy trendi lakó- és irodanegyed venné át.

Mint a blog írja, ugyan a 19-20. században rengetegszer átépített épületegyüttesről van szó, de annak így is számos eleme megőrzendő lenne. A kevéssé vagy egyáltalán nem értékes részek elbontása pedig még mindig bőven adna lehetőséget a fejlesztőnek. Az alábbi képen szemléltetik a rombolást:...

LUXUSVILLÁBA CUCCOLT ROGÁN BIZALMASA, ORBÁN FEKETE ÖVES NEONÁCIKKAL PÓZOLT - HETI LAPSZEMLE

ÁTLÁTSZÓ / MUTYIMONDÓ
Szerző: RÁDI ANTÓNIA
2018.09.08. 


24: felmondtak az ajkai intenzíves nővérek

Minden ápoló felmondott az ajkai Magyar Imre Kórház intenzív osztályán. A nővérek felmondása a nyáron történt, az utolsók augusztus elején álltak fel. Az intézmény vezetése a maximális felmondási időt szabta ki a szóban forgó nővérekre. Így az ő felmondási idejük szeptember végén jár le, addig kellene a pótlásukról gondoskodni. Nemcsak az ajkai kórház intenzív osztályán indul nehezen az ősz, hanem a sürgősségin is, miután annak főnővére is beadta a felmondást. Ezt egy azóta már nem nyilvános Facebook-posztban közölte, amiben leírta, hogy az osztályon nap, mint nap megtapasztalta „az emberi kicsinyesség, önzőség, irigység, lustaság, ostobaság és közöny kiapadhatatlanságát”.

444: méregdrága magánsuliba járatja gyerekeit az EMMI-államtitkár

Szabó Tünde Facebook-posztja szerint gyerekei a SEK Budapest International Schoolba járnak, ahol fejenként közel 2 millió forintba kerül egy tanév. A fideszes-kereszténydemokrata vezetésben nem ő az egyetlen, aki az állami intézmények helyett magániskolába járatja a gyerekeit. Az érintett és más kormányzati politikusok szerint ez magánügy.

Magyar Narancs: luxusvillába cuccolt Rogán bizalmasa

Kétévnyi felújítás után, úgy tűnik, valóban beköltözött egy akár egymilliárd forintot is megérő gellérthegyi luxusvillába Kertész Balázs ügyvéd. Őt az Index két éve nagy portrécikkben mutatta be mint „Rogán Antal sötét oldalát”, aki tökélyre fejlesztette az V. kerületi ingatlaneladási rendszert, és később ott volt a letelepedési kötvénybiznisz körül is. A Rezeda utcai házat birtokló Rezeda 5 Ingatlanhasznosító Kft. tulajdonosi hálóját csak egy svájci vállalkozásig lehet felfejteni. A Svájcban is otthonosan mozgó Kertész azonban számos szálon kötődik a magyar kft. ügyvezetőjéhez és a svájci céget képviselő ügyvédhez is. A hetilap írását a 444 szemlézte, e szerint a NER krémje és az Orbán-család szépen összebútorozott a Gellért-hegyen: a Kelenhegyi villa, ahol Tiborcz cége működik, Garancsi István cégének tulajdona, egy Orlay utcai társasházban volt lakása Lévai Anikónak, állítólag abban lakott korábban Tiborcz István és Orbán Ráhel; ugyenebben a házban, de Garancsi lakásában lakik/lakott Orbán Gáspár. Ennél is szebb az együttállás a Kelenhegyi út 43. alatt, amely Mészáros Lőrinc és Tiborcz közös ingatlanos cégéhez, az Appeninnhez tartozik, de kisebbségi tulajdonos benne Habony Árpád nagynénje, Portik Tamás exe (vagy nem exe), Pápa Marianne is.

444: hardcore belga nácikkal spanolt Orbán Tusványoson

Így kell felszedni a zsidó csajokat – ez a szöveg olvasható angol nyelven egy lapáttal felemelt kupac hamu fotóján. Ez csak az egyik azok közül a súlyosan antiszemita, rasszista képek közül, amiket a Schild & Vrienden nevű belga szélsőjobboldali ifjúsági szervezet belső csoportjában osztogattak egymással a tagok. A szervezet belső kommunikációjáról a belga No Pano magazin, az ottani köztelevízió egyik műsora hozott nyilvánosságra részleteket. Schild & Vrienden-tagokkal barátkozott az idei Tusványoson Orbán Viktor, közös, összekarolós fotók is készültek róluk. A jobboldali belga fiatalok a nyilvánosság előtt leginkább a flamand fiatalság konzervatív értékeiről beszélnek, nem szeretik a migrációt és a feminizmust, és ezeket a politikai elképzeléseiket terjesztik a közösségi médiában. Zárt csoportjaikban teljesen nyíltan megy a legdurvább fajgyűlölet. A csapat vezetője, az Orbánnal is kezet rázó Dries Van Langenhove arról ír, hogy eljön a nap, amikor szükség lesz az erőszakra, és minden fiatalt arra buzdít, hogy akkor a jó oldalra álljon.
G7: Tiborcz-milliárdok a semmiből

50 százalékban saját erőből finanszírozza a BDPST Zrt. a turai kastély felújítását. Egy tegnapi sajtóközleményből kiderült, hogy a Schossberger kastély átépítése 4,5 milliárd forintba fog kerülni. A BDPST Zrt. a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak a 75 százalékot meghaladó, minősített többségi tulajdonában van. Meglepő lehet, hogy ilyen nagy kiadásba veri magát Tiborcz István vállalkozása, hiszen éppen a közelmúltban vásárolt egy – a tőzsdei árfolyamból becsülve – hatmilliárd forint értékű részesedést a Mészáros Lőrinc irányítása alatt álló Appeninn Zrt-ben. A BDPST-cégcsoport tagjainak 2017. végi mérlegeiben nyilvántartott pénzeszközeit átvizsgálva, illetve Tiborcz István eddigi látható osztalékbevételeit számba véve már ennek a vásárlásnak sem találni a forrását. A közvilágítási közbeszerzésekről ismert Elios Zrt.-t Tiborcz István hárommilliárd forintért adhatta el a Paár Attila-féle WHB-csoportnak. A BDPST-csoportban pedig összesen nem volt a bankszámlán egymilliárd forint tavaly év végén, és komolyabb tőkeemelést sem jelentettek be a cégbíróságon. Valójában arra sincs magyarázat, hogy eredetileg hogyan teremtette elő a méregdrága ingatlanoknak a vételárát.

VÉTLEN KILAKOLTATOTTAK, AKIK NEM IS TARTOZNAK SENKINEK

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: GULYÁS ERIKA
2018.09.08.


A végrehajtók és a bíróságok nem mérlegelhetik, hogy ki miért nem fizet. Azt is kilakoltatják, aki azt sem tudta, hogy tartozik, például mert egy családtagjuk titokban vett fel kölcsönt az ő rovásukra.

Klára néni belépett a nyolcvanadikba, amikor kilakoltatták a kertvárosi házból, ahol 58 évig élt. Ide jött férjhez Erdélyből, azt hitte, innen viszik majd az Új Köztemetőbe, az ő drága Lajosa mellé. Utolsó percig koromfeketére festett hajával, mosolyával éveket tagadhatott le, csak a ház pusztult feltűnően a környék megújulásával ellentétben. Lógott már a rozsdás csatorna, mállott a bordó-sárga kőporos vakolat, tenyérnyi lyukak nyíltak a toldásnál. Amikor már biztos volt, mennie kell, azt kérte a fiától, vegyen annyi virágládát, hogy magával tudja vinni a 46 tő földiepret, amit az unokák miatt tartott a kertben. 

Lajos bácsi nyolc évvel korábban leesett a diófáról, beverte a fejét a betonlépcsőbe. Még két hétig élt. A hagyatéki tárgyaláson derült ki, hogy tízmilliós tartozást hagyott Klára nénire, meg a jelzálogot a házon. A család annyit tudott, hogy évekkel korábban beszállt egy volt kollégája „hihetetlenül jó mezőgazdasági üzletébe”, kicsit kiegészíteni a nyugdíjat. Azt mondta, nem is kell hozzá pénz, de majd ha beindul a bolt, rendesen fog hozni. Hát nem hozott, Lajos bácsi részét a korábbi cimbora hitelezte, aki a temetés után becsengetett, hogy Klárika jobb, ha csomagol, mert övé a ház. A család azzal érvelt a bíróságon, hogy csalárd módon vezették félre a papát, de nem sikerült visszaszerezniük az ingatlant. Pár utcával arrébb béreltek egy kis lakást a mamának, aki nem tudott elszakadni a környéktől, ahol leélte az életét. 

 Amikor kilakoltatásról esik szó, akkor jobbára a szociális lakásokból kitett emberek kerülnek fókuszba vagy a megroppant egzisztenciájú devizahitelesek, netán az önkényes lakásfoglalók – egy csoportról azonban gyakorlatilag senki nem beszél. Ők azok, akik saját családtagjaik, szeretteik, netán barátaik butasága, meggondolatlansága, tévedése, nemtörődömsége, gonoszsága miatt kerülnek bajba. Pedig vannak Klára néni történeténél cifrább esetek is. Balogh Szilvia szinkrontolmács és fordító. Okos, intelligens nő, három gyerekkel. Életében egy hibát követett el: hozzáment egy alkoholistához, vagy legalábbis nem vált el elég korán tőle. Így történhetett meg, hogy szigetszentmiklósi otthonát 2016 végén úgy adták el egy árverésen, hogy nem is tudott róla. Kétéves idegőrlő tortúra után választotta el őket a bíróság, de amikor a volt férjének két elvonókúra között nem volt hova menni, ismét megjelent az egykori közös otthonban. Ha a postás délelőtt csöngetett, a volt felesége nevére szóló értesítéseket szépen átvette, férjként aláírta, de soha nem adta tovább Szilviának. Az asszony egészsége a folyamatos feszültség miatt megromlott, épp az árverési tárgyalás napján, december elején műtötték meg vastagbél-daganattal. 

Csak a következő februárban tudta meg, hogy a férfi több mint hárommillió forinttal tartozik valakinek, az adósság fejében pedig még a válás előtt felajánlotta a közös tulajdonban lévő házukat. A végrehajtó az asszonyt arról értesítette, hogy 15 napja van a költözésre. Azonnal rohant intézkedni, s ekkor jött a második döbbenet: a volt férj titkolózása miatt túlfutott a határidőn, amikor még megállíthatta volna a ház árverezését. Hiába vitte a válás igazolását, a kórházi zárójelentést, a tértivevényes papírokat a férje aláírásával, az első fokon eljáró Szigetszentmiklósi Bíróság nem vette figyelembe azokat. A Budapest Környéki Törvényszékhez már a megadott határidőn belül nyújtotta be a fellebbezést, de itt is jóváhagyták az elsőfokú döntést...

FOGALMUNK SINCS, KIK IRÁNYÍTJÁK A VILÁGOT

24.HU / POSZT-ITT
Szerző: CSIZMADIA ERVIN
2018.09.08.


Nem, nem csupán a nemzeti kormányok. Méltányosságos elemzés.

Izgalmas és megválaszolandó kérdés: hol fészkel a hatalom?

Adható sablonos válasz: természetesen a választásokon megválasztott kormányokban. Azaz, ellentétben a régi mondással, miszerint „akié a föld, azé a hatalom”, manapság „akié a választási győzelem, azé a hatalom”.

S valóban, az ellenzékben maradottak szeretnek is erre a hatalomra rámutatni, s ezen a hatalmon számon kérni túlkapásait – értve ez alatt a nem demokratikus és nem liberális módszereket, a korrupciót, az elnyomást és szinte mindent, amit egy klasszikus értelemben vett hatalmon számon kérni szokás.

Nem is lenne mindezzel baj, amennyiben a régi, nemzetállami keretek között élnénk: a nemzetállamokban a hatalom is nemzetállami, aki tehát választást nyer, annak minden eszköz a rendelkezésére áll megszerzett hatalma gyakorlásához.

Ámde bájos az az attitűd, hogy miközben úgy tudjuk, a világ globalizálódik, a hatalmat továbbra is, mint valami nemzeti keretek között mozgó instanciát emlegetjük.


Nem múlik el nap, óra, perc anélkül, hogy a globalizáció áldásairól s ezzel szemben a nemzetállam agylágyító korszerűtlenségéről ne hallanánk, miközben a globalizáció úgy tűnik fel, mint aminek nincs hatalmi vonatkozása, hatalmi struktúrája. Néha az az érzés keríthet hatalmába minket, hogy a globalizáció egy sajátos tünemény, amely mindent felfal, magába olvaszt – az egy szem hatalmat kivéve. Amiből az következik, hogy a globalizált világrendben talán nincs is hatalom.

A globális világban egyszerűen csak minden megtörténik, a globalizáció a hatalommentes, a hatalmat nem érintő történések özöne maga
...

ITT OLVASHATÓ

FELMÉRÉS A SZÜLŐK KÖZÖTT - EGY JOBB OKTATÁSI RENDSZERÉRT

NÁDFEDELES BLOG
Szerző: Öreganyus
2018.09.07.


A tanév kezdetével sok szó esett a tanárhiányról, a kormányzat azonban tagadja a problémát, így a mai napig nem rendelkezünk részletes adatokkal ezen a téren. A Szülői Hang Közösség ezért felmérést indított: a szülők visszajelzései alapján szeretnénk feltérképezni a tanárhiány mértékét. Célunk, hogy a minél több szülő bevonásával létrejövő probléma-térkép végre a megoldások keresése felé kényszerítse az oktatáspolitika vezetőit.

A felmérés nem korlátozódik csupán a szűken értelmezett tanárhiány számszerűsítésére; felmérjük az ezzel összefüggő, helyettesítésből és tanárváltásokból eredő problémákat is, és kitérünk az oktatás minőségére valamint a pedagógusok megbecsültségére. Érdemes részt venni minden szülőnek függetlenül attól, hogy a tanárhiány problémája közvetlenül érinti-e.

Bár egy felméréstől nem várhatunk azonnali javulást, a mostani felmérés mégis rendkívül fontos ahhoz, hogy egyáltalán dokumentáljuk a problémát, enélkül pedig nem lehet érdemi előrelépés. Ne feledjük, hogy amikor a hivatalos adatok titkosítottak, a pedagógusok közül pedig nagyon kevesen vállalják a nyilvános megszólalás kockázatát, akkor mi szülők lehetünk azok, akik fel tudják hívni a problémákra a figyelmet. Szülőként a tényszerű adatokon túl arra is van rálátásunk, hogy az iskolai oktatás mennyire működik vagy nem működik.

Hallassuk tehát a hangunkat: minőségi oktatást tapasztalunk vagy súlyos tanárhiányt? Kérjük, töltse ki az alábbi rövid, anonim kérdőívet saját tapasztalatai alapján.

Minél többen hallatjuk hangunkat, annál nagyobb hatást érhetünk el. Kérjük ossza meg ezt a felmérést ismerőseivel is.

Szülői Hang Közösség

AZ ELHÚZÓDÓ LAKÁSÉPÍTÉSEK VIHETIK CSŐDBE A CSALÁDOKAT

HVG ONLINE
Szerző: DACZI DÓRA
2018.09.08.


Míg a lakáspiac szárnyal, az építőipart az uniós forrásból megvalósuló infrastruktúra-fejlesztések és a stadionépítések repítették. Csakhogy 2020-ban egyszerre apadnak el az uniós támogatások és szűnik meg a kedvezményes áfa.

Miután évekig alig épült új lakás Magyarországon, 2016 komoly fordulópontot hozott: két, 2015 végén bejelentett intézkedés egyszerre adott lendületet a szektornak. Az új lakások áfája 27 százalékról 5 százalékra csökkent – a kedvezményt ráadásul csak 2020-ig hirdették meg, mely a piac felpörgetésére ösztönözte a szereplőket –, miközben a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) emelkedett. A robbanásszerű beruházási ciklust a GDP évi 4 százalék feletti bővülése, a lakásépítő vállalkozásoknak kínált kedvező, 3–7 százalékkal kamatozó bankhitelek, illetve a válság alatt elhalasztott kereslet aktivizálódása is ösztönözte.

Mivel a jelenlegi hétéves európai uniós költségvetési ciklus (2014–2020) első három évében a pályázatok hosszú előkészítése miatt a támogatásokat időarányosan nem lehetett lehívni, az uniós források is éppen 2016 után adtak lendületet a közösségi infrastrukturális fejlesztéseknek, például az út- és vasútépítésnek vagy a közműberuházásoknak. Az ágazatot a stadionépítési láz is tüzelte: az olyan nagy volumenű beruházások, mint például a Puskás Ferenc Stadion mellett, súlyos milliárdokért megvalósuló vidéki stadionprojektek hivatottak beteljesíteni a klientúra álmát – és gazdagították a közbeszerzéseket sorra nyerő kormánybarát vállalkozásokat. Pedig a Medián márciusi felmérése szerint a stadionépítések támogatottsága már a Fidesz-szimpatizánsok körében is 25 százalékra csökkent
...

ITT OLVASHATÓ

A NYOMTASS TE IS! 59. SZÁMA

NYOMTASS TE IS!
Szerző: Nyomtass Te Is!
2018.09.04.


Magyarország kétharmad része Európa legszegényebb régiói közé tartozik. A hét régiónkból négy. Ez a rideg valóság, ezek a tények...
...
Mi ez?

Nagyon sok ember van, aki csak az M1 televíziót nézi, a Kossuth rádiót hallgatja és a megyei lapokat olvassa. Nos, az ő fejükben egy egészen másféle kép alakul ki Magyarországról, mint azokéban, akik több forrásból tájékozódnak. Ahogyan mondani szokás, ma kétféle mozit nézünk.

Ami a kormány által birtokolt vagy elfoglalt csatornákon keresztül árad, az már nem is elfogultság, hanem gátlástalan propaganda és agymosás, időnként konkrét hazugság. Ha nem lépünk fel ez ellen, akkor a következő választáson olyan emberek fognak szavazni, akik nincsenek tisztában azzal, hogy milyen országban élnek.

Ideje hát tennünk valamit!

Egy egyszerű eszközt ajánlunk, amellyel megtörhetjük a kormányzati médiafölényt. Egyfajta XXI. századi szamizdatot, amely a mindenütt jelenlévő technológiákra alapozva, olcsón, könnyen és gyorsan juthat el akár milliókhoz is.

Van még néhány független újság és hírportál, amelyek tisztességesen elvégzik a munkájukat, csakhogy ezeket nem olvassák elegen. A Nyomtassteis kezdeményezés segítségével azonban sokakhoz eljuttathatjuk az általuk előállított értékes tartalmakat. A legfontosabb írásokat lerövidítve, közérthetővé téve egy A/4-es lap két oldalára helyezzük el (tördeljük be). Ezt a lapot félbehajtva egy újság formátumú kis kiadványt kapunk.

Az aktuális lapszámok internetes oldalunkról tölthetőek le. Aki úgy gondolja, hogy ezekről a hírekről másoknak is értesülniük kell, annak csak annyi dolga van, hogy több példányban kinyomtatja, lefénymásolja, és tovább terjeszti. A terjesztéssel kapcsolatban felmerülő kérdésekről a gyakori kérdések menüpontban tájékozódhatsz.


A nyomtassteis kezdeményezés egyetlen esetben működik: ha elegen leszünk, akik tényleg nyomtatnak és terjesztik is ezt a kis újságot. Csatlakozhatsz kicsiben és nagyban is, lehetőségeid, erőd szerint. Akkor is sokat tettél, ha csak egy-két példányt nyomtatsz ki és juttatsz el ismerősökhöz vagy ismeretlenekhez.

De gondolkodhatsz nagyban is. Ha van lehetőséged, netán nyomdakapacitásod arra, hogy sok példányt állíts elő, akkor az már nagy segítség. Ha mozgósítod a barátaidat, hálózatot építesz olyanokból, akik rendszeresen szállítanák ki a lapot egy-egy adott körzetbe, akkor jelentősen járultál hozzá ahhoz, hogy minél több emberhez jusson el másféle információ, mint amit a kormányzati hírforrásokból kap.

A kis újság terjesztésének fontos eleme a személyes beszélgetés, így azok, akik csak az állam által elfoglalt hírforrásokból tájékozódnak, találkoznak más véleményekkel is. Ha tömeges mozgalommá tudjuk fejleszteni a kezdeményezést, akkor rövid idő alatt, érezhetően ellensúlyozhatjuk a hatalom médiamonopóliumát.

Arra is alkalmas ez a kiadvány, hogy a választások közeledtével megismertesse az országot azokkal az elképzelésekkel, amelyeket a jelenlegi kormányt leváltani szándékozó politikai erők ajánlanak. Ez a kis újság azonban nem egy párt lapja, hanem független civil kezdeményezés.

Kiváló eszköz azoknak a magánembereknek, akik úgy érzik, hogy ha változást akarunk, akkor tenni is kell valamit.

ORBÁN VIKTOR BELERÚG A TÖBBIEKBE, MINDENKIVEL SÚLYOS NÉZETELTÉRÉSEI VANNAK

168 ÓRA ONLINE
Szerző: BARÁT JÓZSEF
2018.09.08.


Egy illiberális internacionálé megalapításának előszeleként értékelik az elemzők Orbán Viktor és Matteo Salvini múlt heti találkozóját, a napok múlásával nem kevesebbet, hanem egyre többet írtak róla. Kétségtelen, hogy a két politikus magasra tette a lécet: a májusi európai választásoknak szerintük a migráció megállítása érdekében alapjaiban kell átalakítania az Európai Bizottság és az Európai Parlament működését. Valójában a jövő évi uniós választás legfőbb tétje, sikerül-e megőrizni az Európai Unió döntési és cselekvési képességét, fenntartani a pozitív integrációs irányt, vagy az EU integráció iránt leginkább elkötelezett intézménye, a parlament elveszíti úttörő szerepét.

A magyar állami civilek Európa meghódítására indulnak. Csizmadia László CÖF-elnök ugyanis bejelentette az ECET-et, azaz hogy megkezdik az Európai Civil Együttműködési Tanácskozás létrehozásának előkészítési munkálatait. A szellemi honvédők úgy vélik, az EU jelenlegi föderatív irányítása zsákutca, és csak a nemzetállamok képesek biztosítani az unió erejét.

Találhatnánk mulatságosnak is, hogy a Bayer Zsolt és Bencsik András intellektuális irányítása mellett működő hazai szervezet kívánja átalakítani a félmilliárd lelket számláló Európai Unió berendezkedését, de inkább szomorkodni valónk van. Ez megint sokba lesz nekünk...

EGY ANGLIAI KISVÁROS ELŐNYEI

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő / Medve
2018.09.08.


Bemutatom a városom… címmel indult sorozat a héten és érkeznek is az első posztok. Medve például Chelmsfordot mutatja be (vagy ahogyan ő fogalmaz: adja el) nektek. A város (csekélység) a XIII. század óta Essex megye székhelye, közel Londonhoz, de nem csak ezért jó ott élni.

„Amikor a feleségemmel lassan egy éve rászántuk magunkat a távozásra, nagy dilemmát okozott az elején, hogy milyen városba költözzünk. Anglia adott volt és munka miatt mindenképpen London közelsége volt a cél.

Azt tudtuk, hogy az igazi nagy metropoliszi élet nem nekünk való, viszont munka szempontjából mindenképpen London vonzáskörzetében akartunk maradni.

Rengeteg listát átbújtunk, még Budapesten, de onnan nyilván nehéz volt megtalálni azt a várost, ami minden szempontból megfelelő választás, főleg úgy, hogy még nem is éltünk itt.

Emiatt is gondoltam, hogy egy ilyen jellegű sorozat hasznos lehet a jövő határátkelőinek. A mi választásunk végül Chelmsfordra esett, kb. 50 km-re Londontól keletre.

Jöjjenek hát a kérdések és a válaszok!

#1 Mennyire könnyű munkát találni a környéken?


Ezt a témát távolabbról szemlélve gondoltam kifejteni. London 35 percnyire van vonattal (Liverpool Street Station), reggel gyakorlatilag a csúcsidő végéig (10:00) kb. 10 percenként járnak a vonatok, tehát ha valaki talál magának Londonban munkát, akkor a munka rész le is van tudva.

Chelmsford Essex megye székhelye, így egy alapból nagyobb városról van szó, itt is lehet mindenféle munkát találni. Továbbá dinamikusan fejlődik - mind az irodaépületek, mind lakhatás terén..."...

TARLÓS 2010-BEN KÖZPARKOT ÍGÉRT A HELYÉRE, DE AZTÁN MÉGIS BUDAPEST EGYIK SZÉGYENFOLTJA MARADT

444
Szerző: haszanz
2018.09.08.


Budapest főterét álmodták ide még Demszkyék. Tarlós István aztán beépítés helyett inkább közparkot ígért a helyre. Ehhez képest továbbra is egy rusnya betonplacc maradt a főváros szívében, amit a város legmagasabb palánkjával próbálnak eltakarni.

Ha nem lenne ennyire közel a Városházához, nem ez lenne Budapest egyik szégyenfoltja. De mivel a Városházán dolgozók tökéletes helyen tudnak parkolni az épület mellett, így meg is találták a funkcióját. A palánkok mögött, a főváros egyik legfrekventáltabb helyén 241 parkolóhely várja a környékbeli tisztviselők autóit...

ÍGY SZÍVJÁK AZ AUTÓSOK VÉRÉT

24.HU
Szerző: BORDÁS GÁBOR
2018.09.07.


Csökkentjük az emberek terheit – hangoztatja úton-útfélen Orbán Viktor, ehhez képest a kormány egy laza mozdulattal épp most emelte meg 17,5 százalékkal a tíznapos autópálya-használati díjat. A pluszbevételt a falusi utakra kívánják fordítani, miközben a legforgalmasabb autópályák is rettenetes állapotban vannak, és az egész EU-ban nálunk a legmagasabb az éves autópályadíj. Az utak karbantartására ráadásul már eddig is többféle módon fizettünk az államnak, például amikor megtankoljuk az autónkat. Noha az útalapot húsz éve éppen Orbán szüntette meg, az eredetileg erre dedikált tételt azóta sem vezették ki az üzemanyag árából, ami szép lassan újra rekordközelbe kúszik, pedig a Fidesznek ellenzékben éppen a benzinárcsökkentés volt az egyik vesszőparipája.

A magyarországi autópályadíjak története szemléletes példát nyújt arra, hogy a választási Erzsébet-utalványt és téli rezsicsökkentést osztogató kormány a másik kezével hogyan húzza ki a pénzt az emberek zsebéből, helyenként meglehetősen szemérmetlenül.

Természetesen sok más európai országban is fizetni kell azért, ha valaki autópályán akar közlekedni. Bár az éves matrica ára Magyarországon a legmagasabb az egész EU-ban, a heti/havi tarifa több helyen drágább a magyarnál, és a megtett kilométerek alapján megszabott horvát, olasz, francia díjjal sem feltétlenül járunk jobban. A magyar autós mégis joggal érezheti magát megszívatva, amiért akkor is minimum tíznapos matricát kell vennie, ha csak egyetlen napon vagy hétvégén szeretné használni az autópályát, és hiába fizet a szolgáltatásért, helyenként pocsék minőségű utakon és az elmaradt bővítések miatt állandósuló dugókban kell kínlódnia. Ebben a helyzetben jött a kormány múlt pénteki bejelentése, mely szerint október elsejétől jelentősen megemelik a tíznapos autópálya-használati díjat

- D1 (személyautó) kategóriában 2975 forintról 3500 forintra,
- D2 (kishaszongépjármű, lakóautó, mikrobusz) kategóriában 5950 forintról 7000 forintra,
- B2 (busz) kategóriában 13.385 forintról 15.500 forintra,
- U (utánfutó) kategóriában pedig 2975 forintról 3500 forintra,
- január 1-jétől 5,8 százalékkal emelik az e-útdíjat is...

MIRE EZ A NAGY FELHAJTÁS, JÓEMBEREK?

KOLOZSVÁRI SZALONNA 
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2018.09.08.


Jóóóóóreggelt! Végre nincs hétfő (na, és?), hanem szombat van, vagyis könnyen lehet, hogy holnap vasárnap lesz, és az történetesen az a napja lesz a hétnek, amikor ellóghatom a koránkelést, mert valamelyik drága kollégám kötelességtudóan készenlétbe helyezi magát. Addig is dübörögjön a hétvége, remélem a miniszterelnök úrnak lesz ideje kisimítania az agytekervényeit a keddi strasbourgi jelenés előtt. 7 perce lesz arra , hogy megvédje magát és a kormányát és a zenekarát a gaz, migránsokat simogató idegen, idióta zsoldosoktól. Félreértés ne essék: Orbán nem Magyarországot, hanem a saját rongyos köpönyegét és mundérját védi majd abban a 7 percben, és a hosszú napok óta tartó hisztérikus vernyogás ellenére a Sargentini-jelentés továbbra sem a migrációról, hanem a jogállamiság magyarországi helyzetéről szól. Ezt onnan is lehet tudni, hogy már napokkal a szavazás előtt azt sulykolják a hatalom egyik végétől a másik is, hogy ha a jelentés megszavazásra kerül, az csalás lesz.

Ki más tudhatná ezt jobban, mint az alább látható nagyarc, aki a hanyatló EP-ben lógatja a lábát és vagánykodik évek óta? Aki nem elég, hogy hatalmas arccal baromságokat írogat a Facebook-oldalára, utána begyalogol az ATV stúdiójába és fél órán keresztül 0, azaz nulla érv felsorakoztatása mellett kinyilatkoztatott. Álértelmiségi allűrökkel, modoroskodva. Amivel semmi baj nincsen, hiszen ennyire képes, ezzel a nagy eszével lehet az, aki. Ha nem is jut el a hozzá hasonló kapacitással közlekedő, csatakiáltásokkal hergelhető, magukat mindenkinél okosabbnak és magyarabbnak tartó emberek tömegeihez, tisztázzuk: amit a Fidesz és külön Deutsch Ennyike Tamás csalásnak nevez, az az EP szabályzatának egyik paragrafusa, amelyet pillanatnyilag az Európai Parlament jogi szolgálata és az alkotmányügyi szakbizottság értelmez. A paragrafus így szól:

Annak kiszámításához, hogy egy szöveget elfogadott vagy visszautasított a parlament, csak a mellette és ellene szóló szavazatokat vegyék számításba, kivéve ha speciális többséget ír elő az alapszerződés.

A kérdés az, hogy a tartózkodó szavazatok beleszámítanak-e a szavazatszámba – vagyis a 2/3-os többséghez szükséges képviselői létszám részét képezik-e. Ez pedig annak függvénye, hogy erre az esetre speciális többséget kell alkalmazni, avagy sem. Most is csak azt tudom ajánlani, hogy ökölrázás, vinnyogás, a várható eredmény előremagyarázása helyett olvasni kell, értelmezni kell, a büdöstahóság meg mások véleményének hivatalból történő fikázása nem jelenti azt, hogy valaki az igazság birtokában van...

STEVEN SEAGAL HEVESBEN - MIRŐL ÍRTAK A MEGYEI NAPILAPOK 2018. AUGUSZTUS 6-ÁN?

ÁTLÁTSZÓ / MÉRTÉK BLOG
Szerző: MÉRTÉKBLOG
2018.09.07.


Augusztusban a megyei lapok központi oldalaira visszatért a “Soros-terv”, újra megjelentek az ellenzéket lejárató cikkek, a külföldi hírekben pedig továbbra is a menekültválság dominált. A megyei oldalakról ismét hiányzott a politikai közélet, ellenben egyre nagyobb teret hódítanak a képes riportok, fesztiválbeszámolók, programajánlók és színes hírek. Katus Eszter írása.

A Megyejáró harmadik részében a Magyarországon ma megjelenő 18 megyei napilapot elemeztük egy szűk keresztmetszetben, egy kiválasztott nap, a 2018. augusztus 6-i lapszámok segítségével.

Mint ismert, a megyei lapok piacán az elmúlt évek átrendeződés történt: minden lapcsoportnak új tulajdonosa lett. Tizenhárom újság Mészáros Lőrinchez, három Andy Vajnához, három pedig az osztrák Heinrich Pecinához került. Elemzésünkben azt vizsgáltuk, miről és hogyan írtak a megyei napilapok augusztus 6-án, voltak-e közös központi tartalmak, egyformán megjelenthetett-e minden politikai vélemény és szereplő, vagy torzítottak-e valamilyen irányba a cikkek. A vizsgálat most sem terjedt ki a nem közéleti cikkekre (ld. sport, szórakoztatás, PR cikkek, stb.), csupán a központi és a megyei közéleti tartalmakat vettük górcső alá.

Az elemzés során ezúttal azt találtuk, hogy a megyei lapok központi oldalaira visszatért a “Soros-terv”, újra megjelentek az ellenzéket lejárató cikkek, a külföldi hírekben pedig továbbra is a menekültválság dominált. A megyei oldalakról ismét hiányzott a politikai közélet, ellenben egyre nagyobb teret hódítanak a képes riportok, fesztiválbeszámolók, programajánlók és színes hírek.

Egész oldalas kormányzati hirdetés, Putyint éltető Steven Seagal, Soros-terv

A Mediaworks-ös hírlapok közül a Dunántúli Napló, a 24 óra, a Tolnai Népújság, a Somogyi Hírlap, a Petőfi Népe, a Békés Megyei Hírlap, az Új Néplap, a Nógrád Megyei Hírlap és a Heves Megyei Hírlap egyformán a 7. 8. és 9. oldalon hozták le a „kötelező központi anyagokat” a következő módon.

A hetedik oldal vezető anyaga azt járta körül, hogy vajon az egyetemre felvett fiataloknak mi éri meg jobban az elkövetkező években: lakást bérelni vagy lakást venni részletre. A számítgatások mellett már nem fért el az az információ, hogy mi okozza a brutálisan magas albérletárakat, és hogy más országokban ezt hogyan próbálják meg szabályozni. Beszámolt viszont a pótfelvételi határidejéről és a jelentkezés módjáról. Az oldalon emellett még két másik belföldi hírt olvashattunk. Az egyik arról szólt, hogy túljelentkezés van a honvédség kadétképzésére – az azonban már nem derült ki, hogy miért, vagy hogy mit tanulhatnak ott a diákok. A másik cikk pedig egy, a Magyar Hírlapból és a Magyar Időkből átvett hírt adott közre, amely szerint tovább nőtt a dolgozók száma, és egyre több közfoglalkoztatottat vesznek át az elsődleges munkaerőpiacra. Az írásban hangsúlyozták, hogy mindez kizárólag a Fidesz-kormánynak köszönhető.

A hetedik oldal egyetlen külföldi cikke (az MTI nyomán) a Volkswagen-csoport bejelentése volt az elektromos és hibrid meghajtású, valamint a gázüzemű autók értékesítésének felfüggesztéséről.

A nyolcadik oldalon egy egész oldalas kormányzati reklám jelent meg minden lapban, amely Magyarország turisztikai látványosságaira hívta fel a figyelmet.

A kilencedik oldalon hét cikknek szorítottak helyet. A belföldi hírek között találkozhattunk egy (részben a 888.hu-tól átvett) anyaggal, amelyben az ORFK cáfolja, hogy jövőre megszűnne a túlórapénz és szabadnapokkal váltanák ki a plusz munkát. (Rendőröket nem szólaltattak meg a cikkben.) Egy másik cikkben Deák Dániel politológus, a Figyelő munkatársa beszélt a Jobbik széteséséről és arról, hogy véleménye szerint a háttérből továbbra is a volt pártelnök Vona Gábor irányít mindent. Emellett már csak egy pár mondatos belföldi vonatkozású hír kapott helyett: a KDNP-s Harrach Péter kijelentése, amely szerint támogatni fogja az otthonápolási díj emelését, ami minden környező országban jóval magasabb, mint nálunk...

SZAKÁLY, HORTHY ÉS A KORLÁTOZOTT TÖRTÉNELMI IGAZSÁG

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: KARSAI LÁSZLÓ
2018.09.07.


...Jogkorlátozásnak nevezni a jogfosztást természetesen lehet, csak éppen nincs értelme. Mit szólna Szakály, ha esetleg református vallású családból származna, és Magyarországon mozgalom indulna, amely a reformátusok jogainak korlátozását tűzné zászlajára. Erős fundamentalista katolikus támogatással elérnék, hogy akinek két református vallású nagyszülője van, az ne taníthasson állami tanintézetben, ne lehessen orvos, ügyvéd, mérnök, színész. Megtiltanák, hogy reformátusok katolikusokkal szexuális kapcsolatot létesítsenek, összeházasodjanak, eltiltanák őket az állami egyedáruság alá tartozó termékekkel (szeszes ital, dohány stb.) való kereskedéstől is. Reformátusok nem lehetnének képviselők, megfosztanák őket szavazati joguktól és földtulajdonuktól is. Mindezt a református Szakály nyugodtan nevezné csak jogkorlátozásnak? Mert hogy a zsidókkal a totális jogfosztásukig, 1944-ig mindezt megtették. Itt valószínűleg megint csak tájékozatlanságról van szó, Szakály egyszerűen nem ismeri a jogfosztó törvényeket, nem tudja, hogy Hor­thy Miklósnak lehetősége és joga lett volna az 1938-tól 1942-ig a Képviselőház és a Felsőház által megszavazott 21 zsidótörvény bármelyikét akár kétszer hat hónapra „megfontolásra” a Képviselőháznak visszaküldeni. Hor­thynak volt „előszentesítési joga” is. A törvénytervezeteket és a kiadni készült rendeleteket jóváhagyás céljából előzetesen be kellett neki mutatni. Egyetlenegyszer sem élt ezzel a jogával akkor, amikor jogfosztó törvényekről és rendeletekről volt szó.

Amikor Szakály az 1941-es deportálásokat „idegenrendészeti eljárásnak” nevezte, az az érzésem, hogy történeti ismeretei hiányosak, tovább erősödött. Nem ismeri az 1941-es KEOKH-rendeleteket, a deportálásokkal kapcsolatos belügyi és külügyi dokumentumokat, iratokat. Ha ismerné, biztosan nem hajtogatná már évek óta, hogy hiszen ő csak egy korabeli hivatalos kifejezést használt. Nem tudja, hogy ezt a kifejezést 1941-ben nem használták. Szakály biztosan nem tudja azt sem, miért kellett a magyar hatóságoknak leállítaniuk a deportálásokat. Nem azért, amit egyes Horthy-apologéták állítanak, miszerint amint a Várban megtudták, hogy a deportáltakat legyilkolják a németek, azonnal leállították a további deportálásokat. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter augusztus 8-án rendelte el a deportálások beszüntetését, három héttel azelőtt, hogy a németek és ukrán cinkosaik elkezdték volna Kamenyec-Podolszkij környékén legyilkolni a helyi zsidók mellett a Magyarországról oda szállítottakat, összesen mintegy 23 000 embert. Amikor nyilas képviselők megkérdezték a miniszterelnököt, hogy miért állították le a deportálásokat, Bárdossy László őszintén elmondta, hogy a németek megtiltották a további kiszállításokat. Ha lenne ideje a Kárpátaljai Kormányzói Biztos Hivatala iratanyagának áttanulmányozására, akkor tudná, hogy nem csak „alkalmatlan idegeneket” telepítették ki, hanem például Kárpátaljáról egész járások minden egyes „zsidaját” átrakták a határon, mert az egész országot akarták „zsidómentessé” tenni, és ezt valahol el akarták kezdeni.

Amikor Szakály arról beszél, hogy Horthy Miklós számára csak 1944 júniusának végén vált egyértelművé, hogy nem munkatáborokba, dolgozni viszik a zsidókat, hanem a gázkamrákba, már nem tudom azzal mentegetni Szakály történelemhamisító kijelentéseit, hogy nem tehet szegény ezekről, hiszen ő csak egy szakbarbár hadtörténész, aki nem ismeri kellő alapossággal a Hor­thy-rezsim történetét. Még nem volt ideje Kovács M. Mária numerus clausus történeti monográfiáját vagy Frojimovics Kinga és Majsai Tamás Kamenyec-Podolszkijról szóló munkáit elolvasni. Arról, hogy a magyar katonai és politikai elit mit tudott 1944 június vége előtt a nácik zsidópolitikájáról, az elmúlt évtizedekben számos monográfia, tanulmány és nem kevés hírlap-, hetilapcikk jelent meg. Egyszerűen nem lehet elhinni, hogy ezeket Szakály nem olvasta. Ha viszont tudja, mondjuk Ungváry Krisztián publikációiból, hogy a magyar megszálló hadsereg katonái, tisztjei első kézből szereztek információkat a zsidók száz- és százezreinek lemészárlásáról a keleti megszállt területeken, akkor tudatosan történelmet hamisít. Ha tudja, és biztosan tudja, hiszen több mint ötven éve már dokumentumkötetben is megjelent, hogy mit jelentett Kállay Miklós miniszterelnöknek 1942 őszén Ottlik György, a kormányhoz közel álló német nyelvű napilap, a Pester Lloyd főszerkesztője, akkor elhallgat egy nagyon fontos dokumentumot. Ottlik európai körútja egyik állomásán Berlinben hosszabb beszélgetést folytatott Sztójay Döme berlini magyar követtel, aki kifejtette, hogy a német–magyar viszony javításának egyetlen módja a magyarországi zsidópolitika megváltoztatása lenne. Sztójay felvetette, hogy 300 000 zsidó deportálásával lehetne a németek szimpátiáját visszaszerezni. Amikor Ottlik erre közbevetette, hogy a deportáltakat a németek lemészárolnák, a jól értesült diplomata csak helyeselt, bár „lealkudta magát” 100 000 zsidó deportáltra. Ha egy jól értesült diplomata és egy pesti újságíró arról, hogy a németek százezerszámra mészárolják a zsidókat, mint közismert tényről beszélget Berlinben, akkor nehéz elképzelni, hogy Horthyhoz a zsidókérdés „végső megoldásáról” nem jutottak el pontos információk. Azok, akik Horthyt naiv, a keleti front mögöttes területein tevékenykedő Einsatz­gruppék és helyi kollaboránsaik által elkövetett tömeggyilkosságokról, a tömeges európai deportálásokról semmit sem tudó államfőnek próbálják beállítani, tulajdonképpen a legpozitívabb tettét, a zsidók időleges megvédelmezését tagadják. Ha Horthy tudta, hogy ha deportálják a magyar zsidókat is, akkor őket is lemészárolják, akkor humanitárius megfontolásokat is kell a Kállay-kormány zsidóvédő politikája mögött keresnünk. Horthy e téren követte egyébként Mussolini és tábornokai, valamint Pétain marsall, sőt 1942 végétől Antonescu román Conducător példáját. Szakály biztosan olvasta az 1943. áprilisi klessheimi Hitler–Ribbentrop–Horthy-találkozó jegyzőkönyvét is. Csak éppen Kenderesen nem említette meg, hogy Horthy fő „informátora” a holokausztról éppen a Führer és a náci külügyminiszter volt. Klessheimből hazatérve Horthy levélben próbált Hitlernek a tárgyalásokon elhangzott szemrehányásaira válaszolni. A külügyminisztériumban készült fogalmazványból Horthy egy mondatot kihúzott. A kormányzó ebben eredetileg arra utalt, hogy: „Excellenciád további szemrehányása volt, hogy a kormány a zsidók kiirtásának keresztülvitelében nem járt el ugyanolyan mélyrehatóan, mint az Németországban történt, és ahogyan az a többi országban is kívánatosnak látszik.”

Szakály elhallgatta, hogy mit tett, illetve mit nem tett a kormányzó a német megszállás után. Helyén maradt, legitimálta a megszállást, és Sztójayval közölte, hogy a zsidó tárgyú rendelteket előzetesen nem kell neki bemutatni. Ezzel szabad kezet adott a kollaboráns kormánynak a zsidók totális jogfosztásához, a deportálásokhoz. Kinevezte a közismerten antiszemita és a gerinctelenségig németbarát Sztójayt miniszterelnöknek. A németek első számú jelöltjét, Imrédy Bélát „...azt a zsidót?” – megvető megjegyzés kíséretében utasította el. Jól ismerte régi szegedi „vitézeit”, Baky Lászlót, a Szálasinál nagyságrenddel németbarátabb nemzetiszocialista pártvezért, és Pest vármegye hírhedt antiszemita alispánját, Endre László belügyi államtitkárt. Szava sem volt, amikor 437 000 zsidót deportáltak. Szakály talán arról fabulázott Kenderesen, hogy az úgynevezett Auschwitzi Jegyzőkönyvek kerülhettek szerinte június végén Horthy elé. Bizonyos, hogy az egyházi és politikai vezetők már április végén-május elején megkapták a Jegyzőkönyvek egy-egy másolati példányát. Kizárt, hogy Horthyt Ravasz László református püspök, Bethlen István volt miniszterelnök, Angelo Rotta pápai nuncius és mások ne tájékoztatták volna arról, amit egyébként a Központi Zsidó Tanács május 25-én elkészült memoranduma is tartalmaz: korra, nemre, egészségi állapotra való tekintet nélkül deportálják a zsidókat, a csecsemőket, a terhes anyákat és az aggastyánokat is. Szakály tudja, de Kenderesen nem mondta el, hogy Horthy, miután július 6-án leállította a deportálásokat, még békésen tűrte, hogy a főváros környéki városokból 24 000 embert deportáljanak. Nem taglalta azt sem, hogy nem a zsidók megmentése volt a célja, csak attól félt, hogy ha elviszik a zsidókat, a fővárost szőnyegbombázni fogják az angolszász légierő gépei. A hadihelyzet drámai romlása, a külföldi és belföldi tiltakozások mellett még az is befolyásolhatta döntését, hogy néhány napig azt hitte, Baky László valamiféle puccsra készül, nem a zsidók deportálására vont össze 3000 csendőrt a főváros környékén. Amikor belátta, hogy tévedett, augusztus elején beleegyezett a deportálások folytatásába. Augusztus utolsó hetében indultak volna el a fővárosi zsidókat Auschwitz-Birkenauba szállító szerelvények. Most nem Horthy mentette meg a budapesti zsidókat, hanem a románok átállása, a déli német front összeomlása. A Wehrmachtnak minden vagonra szüksége volt, hogy katonáit kimentse a Vörös Hadsereg és a hirtelen ellenséggé váló román katonaság csapdájából, a zsidók várhattak. Szakály mindezt jól tudja, mégis elhallgatta, hogy az Orbán Viktor miniszterelnök által is dicsőített kormányzót hősnek, legfeljebb némely esetben naivnak állíthassa be. Egy IX. századi szanszkrit közmondás szerint nehéz olyan férfit találni, aki képes egy kellemetlen igazságot meghallgatni. Szakály biztosan nem ilyen férfiú.