2018. szeptember 12., szerda

BOROTVÁLD MÁR BE ÖCSINEK, HOGY BARBI

ABCÚG BLOG
Szerző: FŐDI KITTI
2018.09.12.


Négy fodrász összeállt, hogy együtt járjanak gyermekotthonokba hajat vágni, amit nélkülük a gyerekeknek a havi 1700 forintos zsebpénzükből kellene fizetniük. A kezdeményezés nem csak a hajvágásról szól, a látogatások alkalmával a gyerekek egyre jobban megnyílnak, barátságot kötnek a hozzájuk érkező fodrászokkal. A csapat célja, hogy minél többen legyenek, és vidéki otthonokba is eljussanak.

,,Miki, borotváld már bele az öcsinek azt, hogy Barbi!” – mondja a 13 éves lány az egyik fodrásznak, aki eljött a gyerekotthonba, hogy levágja a gyerekek haját.

A kamaszlány alkut köt a tízéves öccsével, hogy cserébe ő is beleborotváltatja a hajába a testvére nevének kezdőbetűjét. A laza fodrász, Lajda Miklós meg sem próbálja lebeszélni őket, elkezdi a B betűt borioválni a fiú tarkóján, miközben a gyerekek hangosan nevetnek, mert mindenki tudja, hogy Barbi nem fogja betartani a fogadalmát...

ORBÁN VIKTOR NEMHOGY MAGYARORSZÁGOT, MAGÁT SEM TUDTA MEGVÉDENI

HVG ONLINE
Szerző: GERGELY MÁRTON
2018.09.12.


A magyar kormányfő mindenképpen nyert az Európai Parlamenttel folytatott vitával, bármi legyen a szavazás kimenetele – mondta a tízmillió politológus országának többsége. Ők valószínűleg nem gondolták át, mi következik a Sargentini-jelentés elfogadása után. És talán nem gondolta át Orbán Viktor sem. Elemzés.

ITT OLVASHATÓ

KEMÉNY HANGÚ KÖZLEMÉNYBEN SZAKÍTOTTA MEG A TÁRGYALÁSOKAT AZ MTA AZ INNOVÁCIÓS MINISZTÉRIUMMAL

QUBIT
Szerző: Qubit.hu
2018.09.12.


A Magyar Tudományos Akadémia elakadtnak tekinti a tárgyalásokat a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztériummal (ITM) – közölte az MTA kedd este. Az elnökség „elfogadhatatlannak tartja az MTA kutatóintézet-hálózatának megcsonkítását vagy akár egyoldalú intézkedésekkel történő szervezeti átalakítását”, és eldöntötte, hogy még ebben az évben rendkívüli közgyűlést hív össze.

Az ügy előzménye, hogy „az egységes innovációs és tudománypolitikai stratégia” jegyében az MTA kutatásában hasznosuló 28,1 milliárd forintos támogatását (több más kutatásra fordítható forrással együtt, összesen 70 milliárd forint értékben) az ITM alá rendelték. Ezt a kormánydöntést a 2019-es költségvetésről szóló törvény megszavazásával pecsételték meg: a pénzt odarendelték az ITM-hez, de nem lehet tudni, hogyan osztanák ki a támogatást, amelyről az akadémia eddig saját hatáskörében rendelkezhetett...

NEM CSALÁS, NEM ÁMÍTÁS: AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPSZERZŐDÉSE SZERINT SEM SZÁMÍTOTTAK A TARTÓZKODÓ VOKSOK AZ EP-SZAVAZÁSON

168 ÓRA ONLINE
Szerző: 168 Óra
2018.09.12.


Már a múlt héten elkezdte pedzgeteni a Fidesz, illetve a teljes hazai kormánysajtó, hogy ha a Sargentini-jelentés szerdai európai parlamenti szavazásán nem számítják be a tartózkodó voksokat, akkor az „csalásnak" fog minősülni. Erre jó okuk volt, ugyanis a strasbourgi ülésen kiderült: ha a tartózkodó szavazatokat figyelembe vették volna az EP-ben, akkor nem lett volna meg a szükséges kétharmados többség az Orbán-kormány demokráciát és jogállamot korlátozó intézkedéseit elítélő Sargentini-jelentés elfogadásához.

Az Európai Parlament érvényes szabályai szerint a jelentés elfogadásához a leadott voksok több mint kétharmadára, tehát a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazatára van szükség, valamint az összes képviselő abszolút többségének támogatására van szükség (ebbe már beleszámítanak a szavazáson nem megjelent képviselők).

Az EP szabályzata szerint azonban ilyenkor csak az igen vagy a nem szavazatokat szabad figyelembe venni, a tartózkodást nem. A tartózkodó szavazat csak akkor vehető számításba, ha az Európai Unió alapszerződése előírja azt, azaz speciális többséget szab feltételként.

Csakhogy hétfőn az EP jogi szolgálata megállapította, hogy a Lisszaboni Szerződés 7. cikkének 1. bekezdése alkalmazandó a jelentés elfogadásához, amely kimondja a tartózkodó szavazat mellőzését a kétharmados döntésnél. Vagyis a strasbourgi testületnek nem kellett eltérnie a szokásos eljárásrendjétől...

EDDIG TARTOTT ORBÁN VIKTOR SZÉDÜLETES PÁVATÁNCA

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2018.09.12.


Orbán Viktort megalázták Strasbourgban, ami azt jelenti, hogy a közeljövőben tartani kell a bosszújától. Mindenki félhet tőle, akinek része volt a Sargentini-jelentés elkészítéséhez és elfogadásához. A magyar miniszterelnök azonban a hazai ellenlábasokon is elverheti a port, így eléggé kiszámíthatatlan, hogyan alakul a közeljövőben a belpolitikai helyzet. Mindenesetre a nemzetközi helyzet most fokozódik, mert az uniós politikusok többsége kiismerte Orbán Viktor szédületes pávatáncát, így azon sem csodálkozhatunk, hogy épp a szövetségesei lábában bukott most el. Ilyen az, amikor a kétharmad visszanyal. 

Két szavazást bukott el a magyar miniszterelnök rövid időn belül. Az egyiket Svédországban, ahol az általa favorizált szélsőségesek nem tudtak áttörést elérni a vasárnapi parlamenti választáson, a másikat Strasbourgban szerdán, amikor kétharmados többséggel elfogadta az Európai Parlament a magyar kormányt elítélő Sargentini-jelentést. Nagyon úgy tűnik, hogy nem következett be Európában az a paradigmaváltás, melyre Orbán számított, így lényegében légüres térben kezdte meg harcát Brüsszel ellen. Nem növelte a magyar kormányfő esélyeit a végső szavazás előtt az sem, hogy szinte csak a szélsőjobboldali pártok vezérszónokai biztosították a támogatásukról a keddi plenáris ülés vitájában.

A mindent eldöntő szerdai szavazás előtt a kormányhoz hű média már gyakorolta a rosszabbik verzió beélesítést, hiszen kettős mércét emlegettek, és nehezményezték, hogy a tartózkodó szavazatokat nem ellenvéleményként tartják számon az EP-ben. Ha sikerült volna elfogadtatniuk azt az álláspontot, hogy a tartózkodás számítson be a szavazatok közé, akkor kis különbséggel ugyan, de megmenekült volna a Fidesz a megalázó kétharmados vereségtől. A meghatározó politikai erők vezetői ugyanakkor nem rejtették véka alá, hogy a magyar kormány tevékenységét elítélő jelentés mellett fognak szavazni. Nagyon úgy tűnt, hogy a szélsőjobboldali frakciókon kívül szinte mindenkinek elege van már Orbán Viktorból, aki azon kívül, hogy fittyet hány a közös értékekre, közvetve be is jelentkezett a néppárti frakció vezetésére...

NE BECSÜLJÜK ALÁ A SARGENTINI-JELENTÉS HATÁSÁT!

MÉRCE
Szerző: PAP SZILÁRD ISTVÁN
2018.09.12.


448 szavazattal, a jelenlévő képviselők kétharmadával az Európai Parlament plénuma elfogadta a Sargentini-jelentést, amely komoly kritikákat fogalmaz meg az Orbán-kormányok 2010 óta zajló tevékenységével szemben. De mi is ennek a jelentősége?

Az április 8-a utáni letargiában, amely az ország nem fideszes felét jellemzi, könnyű belecsúszni egyfajta defetizmusba, hogy hát végül is mindez nem jelent semmit. Egy esendő dokumentumról van szó csupán, amelynek gyakorlati következményei nem lesznek, és tökéletesen szolgálja az Orbán által kiépített „liberál-globalista-sorosista” ármány képét. A Sargentini-jelentés elfogadása után a Fidesz ötnegyedes győzelmet fog aratni az EP-választásokon – szól a szomorú konklúzió.

Nem őrült beszéd, van ebben logika, de azt előtte is tudtuk, hogy nem ettől fog összeomlani a Fidesz, nem ettől fog megbukni Orbán. Nem is hiszem, hogy van ember az országban, aki ezt gondolná. De nem is ehhez a teljesen irreális elváráshoz kell mérnünk a Sargentini-jelentés elfogadását.

Ha ehhez mérjük ugyanis, akkor könnyű levonni a konklúziót, hogy Orbán nyert. Ami, lássuk be, ebben az esetben elég ordas nagy ostobaság. És az utóbbi időben egyre többet hallom ezt a megfejtést, hogy mindenből és mindennek az ellenkezőjéből Orbán győzelmét vezetjük le. Nem tudom, más hogy van vele, de ebből nekem kicsit most már elegem van.

Elég csak összehasonlítani a tegnapi EP-vitát a korábbi hasonló eseményekkel. Mindeddig az történt, hogy Orbán bement az ülésterembe, és dömper módjára végignyomult a házon, dadogó, a cipőjük orrát nézegető képviselőket hagyva maga után.

Na ez most nem így történt.

Orbán jött, majd szépen lepattant az Európai Parlament falairól.


Hiába volt a keddi vita feldúsítva a három szélsőjobbos frakció felszólalóival, hiába kaptuk azt a látszatot, hogy itt azért elég sokan kiállnak a magyar miniszterelnök mellett, a többség szilárdan a magyar jogállam, és nem az azt szétverő magyar kormány pártjára állt. És ami még szimbolikusabb, azok az Európai Néppárthoz tartozó vezetők, akik mindeddig élen jártak a cinikus és gyáva egyrészt-másrésztezésben, most nyíltan olvastak be Orbánnak.

A Sargentini-jelentés nem egy ok, ami majd a NER összeomlásához vezet, az a feladat továbbra is a magyar polgárok többségének demokratikus döntésétől fog függni...

EZ A VÉG KEZDETE ORBÁN VIKTOR SZÁMÁRA AZ EURÓPAI NÉPPÁRTBAN

ÁTLÁTSZÓ / PC BLOG
Szerző: PCBLOG
2018.09.12.


1. A Sargentini-jelentésről szóló európai parlamenti szavazásnak nem az volt a legfőbb tétje, hogy folytatódik-e a 7-es cikkely szerinti eljárás a magyar jogállamiság helyzetéről, hanem az, hogy miként alakul Orbán Viktor és a Fidesz pártpolitikai pozíciója az európai színtéren, nem sokkal a 2019-es EP-választás kampányának kezdete előtt. Orbán Viktor célja az, hogy az Európai Unió szintjén is meghatározó politikus legyen, rendszerének hosszú távú fenntarthatóságát és külső finanszírozhatóságát is ez segíti leginkább. A számára legkedvezőbb, nyilvánosan is kommunikált cél az volt, hogy a Fidesz az EPP tagja maradhasson, és a legerősebb európai pártcsaládon belül állítson maga mellé minél több képviselőt. A szavazás eredménye arról tanúskodik, hogy ebben Orbán Viktor kudarcot vallott.

2. A szavazati arányok azt mutatják, hogy a jelentés elfogadása a vég kezdetét jelenti Orbán Viktor számára az Európai Néppártban. Az EPP-ből 115-en (58%) megszavazták a jelentést, mindössze 57 (29%) ellenszavazat és 28 (14%) tartózkodás mellett. Ugyanezek az értékek a magyar jogállamiság ügyében lezajlott tavalyi szavazáson még rendre: 34%, 47%, 20% voltak. A magyar kormányfő fontos szövetségeseket veszített el. Így például Sebastian Kurz osztrák kancellár pártja is támogatta a jelentést, holott az Osztrák Néppárt képviselői korábban a Fidesz mellett álltak. A bajor kereszténydemokrata Manfred Weber, Orbán egyik legfőbb támogatója pedig már a szavazást megelőző vitán is egyértelműen arról beszélt, hogy a jelentést meg kell szavazni...

ORBÁN AZ EPP-BEN IS KÉTHARMADDAL KAPOTT KI

INDEX
Szerző: NYG, KUGYELA
2018.09.12.


Kétharmados többséggel szavazta meg az Európai Parlament a Sargentini-jelentést. A magyarországi politikai folyamatokat, a Fidesz-kormány munkáját – Orbán értelmezésében Magyarországot, a magyar népet – elítélő jelentés elfogadása nem csak a végeredmény miatt vereség Orbánnak, hanem azért is, mert saját testvérpártjai, az Európai Néppárt frakciója is kétharmaddal megszavazta azt. 

Az EP-nek jelenleg 750 képviselője van. A jelentésről szóló szavazáson 693-an vettek részt. A kétharmadot azonban nem az összes képviselőből, sőt, nem is az összes leadott szavazatból számították ki: csupán az elutasító és a támogató szavazatokat számították bele, a 48 tartózkodó szavazót nem, így az ő voksuk épp annyira nem számított, mint az 57 távolmaradt képviselőé, amit a Fidesz kifogásolt is – bár az EP-ben ez a számítási módszer nem formabontó. Kétségtelen azonban, hogy a jelentést 448 képviselő támogatta, 197 ellenezte, így a tartózkodók beszámításával nem lett volna meg a jelenlévők kétharmados támogatása.

Bár a keddi vitán felszólalt Orbán láthatóan számított rá, mégis fájó lehet számára, hogy az EPP – az Európai Parlament legnagyobb frakciója, amelynek korábban Orbán alelnöke is volt – nem állt ki mellette: a Fidesz testvérpártjainak képviselői közül 115 támogatta a Sargentini-jelentést, 57 utasította el, 28 tartózkodott. Utóbbiak nélkül tehát

MÉG A FRAKCIÓN BELÜL IS ÉPP MEGVAN A KÉTHARMADOS TÖBBSÉG ORBÁNNAL SZEMBEN...

ELFOGADTÁK A SARGENTINI-JELENTÉST

24.HU
Szerző: MEDVEGY GÁBOR, VASKOR MÁTÉ, BITA DÁNIEL
2018.09.12.



Rendszerszintű problémák vannak Magyarországon a jogállamisággal, az uniós értékek tiszteletben tartásával – ezt mondta ki az Európai Parlament nagy többséggel, amikor elfogadta a holland zöldpárti képviselő, Judith Sargentini jelentését. Az eljárás következő lépéseként az Európai Tanács hallgatja meg a magyar kormányt, és tesz ajánlásokat, majd négyötödös többséggel dönthet arról, valós-e a veszélye annak, hogy Magyarországon sérülnek az Európai Unió alapértékei. A szavazati jogunk felfüggesztése még messze, ám Orbán Viktor és az Európai Néppárt viszonya kritikus állapotban van: a szavazó néppártiak kétharmada is elfogadta a Sargentini-jelentést...

HA MA ÖSSZEJÖN A KÉTHARMAD STRASBOURGBAN, A NÉPPÁRT MÁR EGY HÉT MÚLVA MEGSZABADULHAT A FIDESZTŐL - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2018.09.12.


- A világ legtekintélyesebb lapjai egyöntetűen úgy látják, hogy az európai konzervatívok saját maguknak ártanak, ha még mindig védelmezik Orbánt

- Az európai kulturkampf csak arra kell a magyar miniszterelnöknek, hogy senki ne a jogsértésekkel és az égig érő korrupcióval foglalkozzon, viszont csak kamu, hogy Orbán majd jól összefog a szélsőjobbal, mert az nem tudja kimosni, ha megint bajba kerül

- Sargentini igenis találkozott magyar kormánytagokkal, hogy teljes képet kapjon jelentése elkészítéséhez, a konzervatívok az este három órán át hasztalan próbálták jobb belátásra bírni a miniszterelnököt

Le Monde

Egy bennfentes forrás szerint nehéz benntartani Orbánt a Néppártban, főleg ha az EP ma nagy arányban határoz a Sargentini-jelentés elfogadásáról. A felfüggesztést már a jövő héten kimondhatják, mivel éppen egy hét múlva esedékes Salzburgban a Néppárt csúcsértekezlete. De ha ma az lesz a döntés, hogy élni kell a 7-es paragrafussal, az egyébként is igencsak súlyos politikai következményekkel jár, mert valószínűleg teljesen átrendeződnek az erőviszonyok Strasbourgban. Macron az EPP meggyengülésére alapozza európai stratégiáját. A szélsőségesek ugyanakkor Orbánnak udvarolnak.

Orbán Viktor tegnap a vádlottak padjáról ítélte el a „Magyarország elleni zsarolást”. A vita ritka mód erőszakos volt és igen nagy jelképes erővel bírt, de a magyar politikust nem támogatták a nagy politikai családok. Még az EPP sem, csak a szélsőségesek és az euroszkeptikusok. A mai szavazást az dönti el, hová állnak a konzervatívok, akik idáig mindig eltűrték Orbán kilengéseit. Weber ugyan ezúttal is lavírozott, ám Daul, a Néppárt elnöke egyértelműen értésre adta, hogy az unió a szabadságra, demokráciára, az egyenlőségre, a jogállamra, az emberi jogok tiszteletére és a szabad civil társadalomra épül. Továbbá, hogy a kereszténydemokraták semmiféle politikai érdekből nem hajlandóak kompromisszumra ezekben a pontokban.

FT

A szerkesztőségi állásfoglalás azt hangsúlyozza, hogy az uniónak állást kell foglalnia Orbán Viktorral szemben, mert a magyar kormány az EU alapértékeit veszélyezteti. A mai szavazás már jó ideje időszerű, mivel a politikus módszeresen lebontja a fékeket és ellensúlyokat, a pluralizmust és a szabad sajtót. Brüsszel nyámnyilasága csak bátorít más államokat, hogy bedarálják a jogállamot, lásd Lengyelországot. Egyesek azt fogják mondani, hogy értelmetlen, illetve a céllal ellentétes beizzítani a 7-es paragrafust. Egyrészt a lengyel ellenállás, másrészt pedig amiatt, hogy Orbán kihasználja az eljárást és a közösség vezetése ellen uszít. A Bizottság kitart amellett, hogy érdemesebb inkább szerződésszegési eljárásokkal próbálkozni a konkrét ügyekben, bár az eddigi sikerek mérsékeltek.

Ám ez a módszer a jelek szerint csak lovat ad a politikus alá. Évek óta szórakozik a közösségi intézményekkel, megy a pávatánc, hogy elkerülje a szankciókat. Hatékonyabb eszközökre van szükség az eltévelyedő tagokkal szemben. Ilyen az, hogy csökkentsék a regionális alapokat. Főleg az EPP-nek pedig nagyon figyelnie kell a jogállami normák betartatására. Igaz, Orbán ezúttal nem ajánlott semmilyen engedményt az utolsó pillanatban. Látnivaló, hogy hamisnak bizonyult a feltételezés, miszerint a vitákat legjobban a pártcsaládon belül lehet rendezni. A Néppárt kettészakad, liberálisokra és nacionalistákra, a haszonélvező pedig a magyar miniszterelnök. Macronnak igaza van, amikor azt mondja, hogy választani kell Merkel és Orbán között. Itt az idő.

Süddeutsche Zeitung

A populizmus egyik legjobb szakértője úgy gondolja, hogy ha a Néppárt valóban bástyaként kíván szembeszállni a demagógokkal, akkor végre ki kell zárnia a Fideszt. „A kipisilni a sátorból” c. cikkben Jan-Werner Müller, a Princeton-i Egyetem tanára megállapítja, hogy eljött az igazság pillanata Európa, és főleg a kereszténydemokraták számára. Orbán idáig mindig megkerülte a tilalomfákat, ilyenkor az EPP újakat állított fel. Ehhez képest beszélt most Weber arról, hogy az értékekről nem lehet alkudozni. Az az érv pedig, hogy a táboron belül könnyebb befolyásolni a magyarokat, azt a logikát takarta, hogy nem volna jó, ha kívülről pisilnék le a sátrat. Csak éppen a kereszténydemokraták neveletlen gyermekénél ez a módszer soha nem vált be.

Orbán nem csupán táncol, időnként csapdát is állít a szövetségeseinek. Bálványoson részletezte, mit is ért az illiberális demokrácián. Mármint hogy az a kereszténydemokráciával egyenlő, az pedig a migráció, a multikulti, a hagyományos családkép felülvizsgálata ellen van. Amit csinál, az káprázatos elterelő hadművelet, mert egyáltalán nem ellentmondásos erkölcsi kérdések forognak kockán. A miniszterelnök minden viszályt a kulturkampf kérdéseire próbál korlátozni, hogy senki se tudakozódjon a demokrácia állapota, vagy a hatalmas magyarországi korrupció felől. Ha egyesek mégis átlátnak a szitán, előkerül egy újabb fegyver. Így a látványos összeborulás Salvinival arra jó, hogy megrémítse az EPP-t: lehet, hogy a Fidesz saját akaratából lép ki és idegenellenes egységfrontot alakít ki.

Ám ez csupán üres fenyegetés. Egyetlen új szerveződés sem tud olyan befolyásra szert tenni, mint a Néppárt. Ennélfogva nem is tud megfelelő pajzsként szolgálni a korrupt, embergyűlölő budapesti rezsim számára. Okos jobboldali populisták pontosan tudják, hogy leginkább a fő áramlat opportunizmusára számíthatnak. Azaz mégiscsak lehetséges, hogy a sátorban pisiljenek. A konzervatívoknak dönteniük kell, ha tűzfalként kívánnak szolgálni az Európa-ellenes jobboldali populistákkal szemben. Akkor egyidejűleg nem védelmezhetik Orbánt, mert az csak önti az olajat a tűzre...

MEGMOND, ELŐÍR, UTASÍT, DE TANSZABADSÁG MORZSÁIT SEM ADJA VISSZA AZ ÚJ NAT

168 ÓRA ONLINE
Szerző: ÓNODY-MOLNÁR DÓRA
2018.09.12.


– Marketingből ötös, tantervelméletből elégtelen – így jellemezte tavaly lapunknak Vass Vilmos tantervelméleti szakember azt a folyamatot, amelynek keretében Csépe Valéria biztosként nekiállt átdolgozni a NAT-ot. Egy évvel ezelőtt kezdődött el ez a munka, amelyet olyan hangzatos, a sajtóban népszerű interjúk kísértek, mint hogy – csak egy jellemző példa – korszerűsíteni kell a kötelező olvasmányok jegyzékét, és ha szükséges, Jókai helyett Harry Pottert is olvashassanak a gyerekek. Ennek kapcsán emlegette Vass Vilmos a marketinget. A 300 oldalas, most elkészült tervezet alapján is ezt a véleményt fogalmazta meg a szakember, hozzátéve: a marketinggel kapcsolatban fokozottan igaz a korábbi kijelentése.

– A dokumentum eklektikus, de nagy meglepetést nem okozott. A szerkesztési kritériumokkal kapcsolatban annyit megjegyeznék, hogy ahhoz képest, mennyi munka van benne, lehetne koherensebb a szöveg – mondta lapunknak.

A 312 oldal két részre oszlik, a bevezetőre és a konkrét tanulási területekhez kapcsolódó tantárgyak részletes eredménycéljaira. A bevezetőben számos olyan kifejezés olvasható, amely igen jól hangzik, mint az aktív tanulás, örömteli élmény, személyre szabott tanulás, egyéni tanulásutak biztosítása, differenciált oktatás, és még sorolhatnánk. Vagyis, így Vass Vilmos, a bevezető olvastán jól érzékelhető, hogy dolgoztak olyan szakemberek a NAT-on, akik nemzetközi konferenciákra járnak, és meg is jegyezték a tanácskozások legfontosabb kifejezéseit, panelmondatait. A bevezető után azonban eltűnik a progresszió az alaptanterv tervezetének részleteiben, és mint tudjuk, az ördög is a részletekben lakozik – mondja. Vass Vilmos arra mutat rá, hogy a bevezetőben felvetett differenciált tanítás, azaz a gyerekek személyre szabott fejlesztése a jelenlegi oktatási rendszerben, ahol nincs pedagógusszakmai autonómia, eleve nem lehetséges.

Mint ismert, a hetvenes években vált sok pedagógus számára nyilvánvalóvá, hogy a tanterv-utasításos rendszer nem ad teret a gyerekek eredményes oktatására, ezért egyre többen próbáltak a szocialista oktatásirányításra hatni, hogy az haladja meg az „egy törvény – egy tankönyv – egy tanterv” merev világát. Az 1985-ös oktatási törvény már megengedte a kísérletek indítását, egyedi megoldások bevezetését. A rendszerváltás után az 1993-as közoktatási törvény biztosította, hogy a pedagógusok és az intézményvezetők a helyi körülményekre, az érintett tanulókra szabottan maguk válasszák meg azt, hogyan, mit és milyen eszközökkel tanítsanak. Ezt a szabadságot vonta vissza – nem részleteiben, hanem teljes egészében – a 2010-ben felálló új kormány. Vass Vilmos hangsúlyozza: ennek a szabadságnak a morzsáit sem adja vissza a Csépe Valéria-féle NAT.

– Ez a szöveg a kerettanterv műfajának felel meg – hangsúlyozza. – Megmondanak, előírnak benne mindent, se helyi pedagógiai innovációra, sem differenciált oktatásra nincs ez alapján lehetőségük az iskoláknak. Az a kompetenciafejlesztési szemlélet, ami a bevezetőben a szép megfogalmazások szintjén megjelenik, a tantárgyak kimeneti eredménycéljaiban már nincs benne. Ha ez alapján kell majd a kerettanterveket megírni, akkor az szabályozás lesz a négyzeten, és a helyi szintű, differenciált fejlesztést lehetetlenné teszi – mondja, utalva arra, hogy a merev, előíró jelleg eleve akadályoz mindenféle innovációt. Annak ellenére is igaz ez, hogy a dokumentum végén található „glosszáriumban” az olvasható: Csépe Valéria és csapata a jelenlegi, törvényben szereplőnél 10 százaléknál többet, 20 százalékos eltérést engedélyezne a kerettantervtől a helyi igényekre szabott helyi tanterveknek. Vagyis a NAT-tervezet készítői sem bíznak meg annyira a tantestületekben, hogy egy rövid, tömör NAT alapján a pedagógusok saját programokat fejlesszenek. Vass Vilmos emlékeztet arra, hogy ez a 20 százalékos eltérés a Pokorni Zoltán-féle egykori tartalmi szabályozásnak felel meg...

A SARGENTINI-JELENTÉS GAZDASÁGI RÉSZE MEGMUTATJA, MIÉRT REMÉNYTELEN AZ EURÓPAI POLITIKA

G7
Szerző: KASNYIK MÁRTON
2018.09.12.


Ma délután három órától vitatja meg az Európai Parlament a Sargentini-jelentést, aminek elvileg igen komoly tétje van Magyarországra nézve. Ha az Európai Parlament kétharmados többsége elfogadja szerdán a holland zöldpárti Judith Sargentini által jegyzett dokumentumot, aminek következtetése szerint “egyértelműen fennáll a veszélye annak, hogy Magyarország súlyosan megsérti az Unió alapját képező értékeket“, akkor az ügy az Európai Tanács elé kerül, és elindulhat a hetedik cikkely szerinti eljárás Magyarországgal szemben. Ez végső soron a magyarok uniós szavazati jogának és az uniós források kifizetésének felfüggesztéséhez is vezethet.

(A Sargentini-jelentés teljes szövegét magyarul itt lehet elolvasni, a hetedik cikkely szerinti eljárást lehetővé tevő Lisszaboni szerződés nevű szövegszörny pedig itt van.)

Persze azért van csak elvileg komoly tétje ennek a szavazásnak, mert a mostani nemzetközi politikai helyzetben teljesen biztos, hogy valódi – jogi és pénzügyi – szankciókat nem fognak kivetni Magyarországra. Egy ilyen lépéshez ugyanis (ha az EP elfogadja a jelentést, és utána a tagállamok 80 százalékos többsége elindítja az eljárást) végül egyhangú döntésre lenne szükség az Európai Tanácsban. Tehát a magyar kormány szövetségesei, például Lengyelország vagy akár Olaszország, megvétózhatják a lépést.

Ezzel együtt komoly presztízsveszteség lehet a magyar kormánynak – különösen az európai politikai célokat ambicionáló magyar kormányfőnek -, ha továbbmegy ez az eljárás, de a szavazás előtti intrikák alapján még az sem biztos, hogy holnap meglesz a kétharmados többség az EP-ben. Ráadásul egy ilyen eljárás, ha nem társul hozzá valódi szankció, még meg is erősítheti azt az érvét a magyar kormánynak, hogy itt mindenki alaptalanul támadja az országot. (Ezt már meg is előlegezték a magyar politikusi nyilatkozatok, és a kormánynak a jelentésre adott terjedelmes válasza is.)...

ORBÁN HŐSNEK MUTATJA MAGÁT, DE SOKAT VESZÍTHET A SARGENTINI-SZAVAZÁS UTÁN IS

HVG ONLINE
Szerző: GYÜKERI MERCÉDESZ
2018.09.12.



Megelőlegezte magának a bukást Orbán Viktor a Sargentini-jelentésről szóló szavazás előtt, ám a meccs távolról sincs még lejátszva, és úgy tűnik, az igazi küzdelem egyáltalán nem ér véget az Európai Parlament szerdai plenáris ülésén.

Meg lehet jósolni a szerda délutáni órákra várható szavazás végeredményét? Igen is, meg nem is. A jelentés elfogadásához az igennel vagy nemmel szavazók kétharmadának támogatása, illetve az kell, hogy legalább a plénum tagjainak fele plusz egy fő voksoljon. Ez utóbbi 376 igen szavazatot jelentene – a jelentés elkészítéséről szóló tavalyi szavazáson ennél többen, 393-an tettek így.

Öt évvel ezelőtt megszavazta képviselők többsége a Rui Tavares által készített Magyarország-jelentést is, ám van egy nagy különbség az akkori és a mostani döntés között. Akkor az EP-ben bevett szokás szerint névtelen szavazás volt, csak az arányokat lehetett tudni, azt nem, ki melyik gombot nyomta meg, most viszont nyílt (roll-call) szavazás lesz, amikor nagyon is tudni lehet, ki melyik oldalra áll.

Mivel súlyos következményekkel járhat a voksolás, sokakat elrettenthet a felelősség – állítólag ezért is merült fel korábban, hogy két szavazást tartsanak, egyet magáról a jelentésről, egy másikat pedig arról, indítványozza-e az EP a tagállamoknak a Magyarország elleni eljárás elindítását...


ORBÁNIZMUS

FARKASVONÍTÁS BLOG
Szerző: Tarski
2018.09.12.



Immár másodjára vizsgálja az Európai Parlament a hazai demokrácia és jogállamiság helyzetét. Korábban a Tavares-jelentés állapította meg azt, hogy Magyarországon a demokrácia és a jogállamiság helyzete bár hagy maga után kívánnivalót, de alapvetően megfelel az Unió által követett gyakorlatnak, így nem indokolt a közbeavatkozás. Most viszont a Judith Sargentini által vezetett bizottság hozhat olyan megállapítást, miszerint hazánkban csorbulnak az egyéni és a közösségi szabadságjogok, ami miatt a Lisszaboni Szerződés 7. cikkelye szerint meg kell vonni Magyarországtól a szavazati jogát. Kemény intézkedés lenne ez, amit már csak azért sem lehet érvényesíteni, mert már most tudni lehet azt, hogy ezt a határozatot Lengyelország nem fogja megszavazni, így mivel nincs egyértelműen közös álláspont ebben a tekintetben, nem is léphet az hatályba. Nekem nem is ezzel van problémám, hiszen a végeredményt szinte előre lehet látni, hanem azzal az előfeltevéssel, hogy Magyarországon sérülhetnek az Uniós alapjogok, ami az Orbán-kormány számlájára írható.

E mögött egy eleve hibás nézet található, amelyre építve az orbáni politikai rendszer modell lényegét értelmezik félre. Orbán Viktornak ugyanis nem az a fő bűne, hogy a demokráciát és a jogállamiságot felszámolta, hanem az, hogy ezek megtartása mellett egy félkatonai és félfeudális politikai rendszer modellt alakított ki. A valóság éppen ellentétes az előbb említett előfeltevéssel szemben: a demokrácia és a jogállamiság megtartása mellett hozott létre olyan rendszert, ami az ő hosszú távú politikai céljait szolgálhatja. A liberális demokrácia politikai rendszer főtípus által biztosított lehetőségeket maximálisan és főleg kegyetlenül kihasználva hozott létre olyan politikai rendszer modellt, ami ugyan külsődlegesen akár egy monarchikus uralkodási rendszert reprezentálhat, de a liberális demokrácia minden követelményének megfelel. Ez az orbánizmus lényege és nem az, amit a Sargentini-jelentés újabban bebizonyítani akar. A kérdés tehát itt most nem az, hogyan lehet alátámasztani és bebizonyítani a demokrácia és a jogállamiság létét hazánkban, hanem inkább az, hogyan alakította ki Orbán Viktor azt a rendszert, amit ma láthatóan sikeresen működtet. Az alábbiakban 10 olyan tényezőt sorolok fel röviden, amelyek hozzájárulhattak ahhoz a „mesterműhöz”, amit a kormányfő joggal tekinthet a saját kiemelkedő teljesítményének, sőt, az életművének. Egy részletesebb kifejtés már sokkal nagyobb terjedelmet igényel. Elöljáróban csupán azt kell megállapítanom, hogy Orbán egyedülálló történelmi lehetőséget kapott, amit a végletekig kihasznált, és amit ma már egyetlen új párt sem tud megvalósítani.

Az első tényező Orbán fiziológia adottságában keresendő. Nyilvánvaló az, hogy egy szangvinikustemperamentum típust örökölt a szüleitől, aminek egy politikus számára rengeteg jó tulajdonság tudható be. Pavlov így jellemezte ezt a típust: „A szangvinikus izzó, nagyon produktív, tevékeny ember, de csak akkor, ha sok érdekes feladata van, azaz van állandó indítéka. Amikor ilyen nincs, unatkozik, kedvetlen lesz. A szangvinikus típusú emberre jellemző a nagy mozgékonyság, könnyen alkalmazkodik a változó életfeltételekhez, gyorsan megtalálja a kontaktust az emberekkel, közlékeny, nem érez feszélyezettséget, ha új emberekkel kell érintkeznie, bármilyen tekintélyesek legyenek is azok. A közösségben vidám, életörömmel teli, szívesen harcol fontos ügyekért, tud lelkesedni. Azonban ha frusztrált helyzetbe kerül, akkor gyorsan lelohad. Ennél a típusnál az érzelmek gyorsan alakulnak ki és gyorsan változnak. A gondolkodása könnyed, rugalmas, szellemes, az új iránt fogékony, a figyelme gyorsan átkapcsol másra, ha az érdekli őt.” S ha jobban belegondolunk, akkor Orbán eddigi politikai pályafutása mindezt jól alátámasztotta.

A második tényező a kellő történelmi időszak arra, hogy a politika porondjára léphessen. Ilyen történelmi időszak volt a rendszerváltozás időszaka, ami tényleg páratlan lehetőség volt arra nézve, hogy a régi rendszer ellen lépjen fel és elvbarátaival alakítsanak új demokratikus pártot. A régi egypárti diktatúrát szükségszerűen fel kellett váltani a többpárti demokráciának, amihez gyökeresen új politikai filozófia mentén megalakuló új pártokra volt szükség. Ezek közül volt az egyik a Fidesz. Ha netán ez a fiatal értelmiségi csoport mondjuk a Rákosi-rezsimben lett volna huszonéves, tehát pályakezdő, akkor nyilvánvalóan a börtönben kötöttek volna ki a rendszerellenes megmozdulásaik miatt. De ugyanilyen történelmi helyzet ma nem létezik, hiszen már konszolidálódott pártok léteznek, amelyek közül a Fidesz a legerősebb és mellette szinte lehetetlen labdába rúgni. Ezért tekinthető csupán vágyálomnak a Momentum azon szándékát, hogy majd a Fideszhez hasonlóan egy új fejlődési irányt jelöljenek ki hazánk számára. Az 1980-as évek végén volt az az egyszeri és megismételhetetlen alkalom, hogy egy új párt tartósan meghatározó tényezőjévé váljon hazánk politikai mezőnyében, amit csupán a Fidesz tudott kihasználni úgy, hogy a konkurens pártokat sorra kiütötte a nyeregből. Kegyetlen dolog volt ez is, de Orbán Viktornak elhozta a sikert.

A harmadik tényező Orbán vezető szerepének a megszerzése az új pártban. Ez elég későn és meglehetősen nagy áldozatok árán sikerült elérnie Orbánnak, de az 1994-es választásra már úgy nézett ki a párt helyzete, hogy ő vált a Fidesz megkérdőjelezhetetlen vezére. Ez a vezér szerep azért volt fontos számára, mert csak így sikerülhetett az előző két tényező által jelzett pozitívumok kiaknázása kezdetben csak a párton belül, később pedig az egész ország vonatkozásában. Ma pedig ott tartunk, hogy az Unió tekintetében kíván vezető szerepet játszani.

A negyedik tényező a vezér szerep megtartása lehet, ami azért érdemel külön pontot, mert egy demokratikusan szervezett párton belül természetes dolog az, hogy egy idő után az elnök személye változik. Voltak ugyan ellenjelöltek, mint például Fodor Gábor, vagy Waschler Tamás, akiket Orbánnak sikerült semlegesítenie, szintén nem éppen kesztyűs kézzel. Ennek nyomán a párt tagjai a hosszú évek során behódoltak Orbán Viktornak, és elfogadták annak döntéseit. Gramsci olasz marxista filozófus szerint egy párton belül nincs az a fajta demokrácia, aminek a nemzetállamon belül érvényesülnie kell, mert mindenkinek alá kell vetnie magát a közös akaratnak. Nos, ez a közös akarat egyenlő volt Orbán akaratával, ami mind a mai napig működik is...


A HÁROM HARMAD BECSÜLETE

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: H. Andrea
2018.09.12.


...Végignéztem a vitát, különös tekintettel Orbán Viktor mártírkodó védőbeszédére, amelynél talán csak a testbeszéde és a – diplomáciai mértékkel mérve igencsak könnyűsúlyú – kísérete testbeszéde volt sokatmondóbb. Az Európa részét képező ezeréves magyar keresztény gyökérséghez gyökerekhez való visszatéréstől, a magyar nép legendás szabadságszeretetén és a kommunizmussal szembeni véres ellenállásán (két nappal ezelőtt parádézott a Vietnami Kommunista Párt főtitkárával, csak mondom), valamint a kétharmados teljhatalmát a három harmad becsületére hivatkozó védelmezésén át egészen addig, hogy ők soha nem vetemednének arra, hogy elhallgattassák azokat, akik nem értenek egyet velük, minden belefért abba a koncepciós 7 percbe, amitől az ember kínosan és kellemetlenül érezhette magát.

Mármint az embereknek az a része, amelyik pontosan tudja, hogy ez a provinciális, színvonaltalan, az Origótól a nyolcasig terjedő olvasó- és szavazótábornak szóló, kappanhangon előadott háborús-hergelő-felcsúti retorika valami napról-napra egyre sötétebb valóságshow része. Igen, egy gyáva troll üvöltő mellébeszélését hallhattuk, aki olykor lesajnálóan, gúnyosan, a mellette ülő Gulyással, és a háta mögött feszítő Szijjártó-Rogán párossal gúnyosan összeröffentve tett úgy, mintha nem is értené, miről beszélnek ezek az emberek. (Hogy Guy Verhofstadt beszéde alatt harsányan nyerítettek? Hát ilyen ez a tisztelet. Zsákutcás.) Aki a hőn szeretett veje és egész kormánya korruptságát nehezményező felvetésekre zavartan, kényszeres mozdulatai által kísérve mélyedt a papírjaiba és vágta a pofákat, és aki aztán a 68 oldalas Sargentini-jelentésre válaszként összegányolt 108 oldalas kisokost Soros-tervként lobogtatva takarózott a magyar nép, azaz a három harmad becsületével. A magyar nép becsületét Rogán Letelepédésikötvényes-Bűnöző Antal társaságában védeni… ez ám az erkölcsi diadal...

TÉNYLEG ELSZÁLLTAK A ZÖLDSÉG ÉS GYÜMÖLCS ÁRAK

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2018.09.12.


Miközben az elemzők az infláció csökkenésére számítottak, augusztusban változatlanul dinamikus maradt a drágulás. Az idén – bár igény nyilvánvalóan lett volna rá – szabályosan elmaradt a zöldségek és gyümölcsök árának szezonális csökkenése.

Augusztusban még a vásárcsarnokokban is ki lehetett fizetni az őszibarack kilójáért ezer forintnál nagyobb összeget, amire 2017-ben nem volt példa. Gyűjtésünk szerint egyébként az átlagár körülbelül 15 százalékkal haladta meg a tavaly augusztus közepén tapasztaltat. Ilyen összevetésben a sárgabarack átlagára viszont több mint kétszeresére (530 forintról 1060-ra) emelkedett. A KSH által közzétett árlistában is akad néhány elég elképesztő megugrás.

A KSH tájékoztatása szerint tavaly augusztushoz képest az élelmiszerek ára 4,1 százalékkal emelkedett, ezen belül az idényáras élelmiszereké - burgonya, friss zöldség, gyümölcs - 14,5 százalékkal lett magasabb. Majdnem 8 százalékkal vagy nagyobb mértékben drágult a száraztészta, a vaj és vajkrém és a tojás. Könnyedén összeállíthatnánk tehát egy olyan kosarat – mint tettük azt régebben –, amely a „szerencsétlen” vevők zsebét a hivatalos inflációnál jóval nagyobb mértékben terheli meg az idén az egy évvel korábbihoz képest...

A LEGJOBB TANÁCS HATÁRÁTKELŐKNEK

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2018.09.12.


Mielőtt bárki félreértené, nincsen egyetlen legjobb tanács. Pontosabban mindenkinek van egyetlen legjobb tanácsa – és én ma éppen ezekre lennék kíváncsi. Magyarán, ha csak egyetlen dolgot tanácsolhatnál leendő határátkelőknek, mi lenne az, mit mondanál nekik? Kicsit segítek azért néhány példával (ezek innen származnak), mire is gondolok.

Légy rugalmas


Külföldre költözve az embernek változtatnia kell azon, ahogyan a hétköznapi alapdolgokhoz hozzááll és el kell fogadnia, hogy az adott országban máshogyan zajlanak a dolgok.

Könnyen előfordulhat, hogy bizonyos dolgok csúsznak, másképp zajlik az ügyintézés, az egészségügyben másképp viszonyulnak az emberhez és még sorolhatnám.

Valami ilyesmit írt egy amerikai is, aki Németországba költözve csodálkozott el azon, hogy ott mintha tovább tartana, amíg a mesterember kijön beszerelni a beszerelendőt.

De aztán arra gondolt, hogy tulajdonképpen már nem Amerikában él, ráadásul amikor kijött, akkora a mester nagyon barátságos volt és szépen elvégezte a munkát, minden ment tovább a maga kerékvágásában. A stresszt elsősorban az okozta, hogy mást várt, mint ami az adott országban megszokott.

Hasonlóképpen fogalmazott egy másik hozzászóló is, aki azt írta: „légy felkészülve arra, hogy nagyon rugalmasnak kell lenned az életmódodban, az elvárásaid terén, az emberi kapcsolatokban és a világ megértésében”.

Tanuld a helyi nyelvet
Sokszor esett már szó erről itt, a blogon is, de nem lehet eleget ismételni: még ha boldogulsz is a munkahelyeden és a hétköznapokban mondjuk az angollal (például Hollandiában), akkor is érdemes legalább alapszinten megtanulni a helyi nyelvet.

A legtöbb esetben ugyanis a helyiek ezt nagyra fogják értékelni, ráadásul azt is bizonyítja, hogy tisztelettel közelítesz feléjük....

BARTUS LÁSZLÓ: SZÉGYEN EZ AZ EMBER

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: BARTUS LÁSZLÓ
2018.09.11.


Érthetetlen, miért nem sérti a magyarok önérzetét ez az ember, aki odamegy az Európai Parlamentbe, és az egész országra szégyent hoz a hazudozásával. Mindezt a magyarok nevében, az ő személyes felelősségét a magyar népre hárítja. Mert ez az ügy nem rólunk, magyarokról, hanem egyedül Orbánról szól. A fejére olvasott bűnöket ő követte el, nem a magyarok. A magyaroknak pedig megtiltotta, hogy szabadon válasszanak rajta kívül mást.

Szégyen ez az ember a gázszerelő strómanjával, a saját lábán álló, milliárdos lányával (aki még életében nem dolgozott), a szaros pelenkás kultúrájával, kőbányász apjával, a fatolvaj vejével, a halálra terrorizált, megszeppent, infantilizált slepjjével, a mögötte ülő idiótákkal, a NER nevű illiberális szörnyállamával, ahogy ott áll a civilizált Európa előtt.

Ez az ember álomvilágban él, vagy ha elhiszi, amiket beszél, akkor sürgős orvosi segítségre van szüksége, mert meghibbant. Azt meri állítani, ő nem vetemedne olyanra, hogy aki nem ért vele egyet, azt elhallgattasa. Első dolga volt, mint minden fasisztának, a sajtószabadság felszámolása, elfoglalta a közmédiát. Megszüntette a Népszabadságot és elfoglalta a teljes vidéki sajtót. A közmédia göbbels-i propagandát folytat, nem informál, nem tájékoztat.

Azt mondja ez a köztörvényes bűnöző, hogy Magyarországon nyilvánosak a pályázatok és átlátható a közbeszerzés. Amikor már fél Magyarországot Mészáros Lőrinc nevére írta, nap nem múlik el, hogy a gázszerelője nevére ne írnának néhány százmilliárd forintot. Ezt a modellt ajánlja Európának? Arra hivatkozik, hogy őt megválasztották? Egy sportszerűtlen kétballábas futballista, aki átírta a választási törvényt, hogy más ne nyerhessen.

Ezt a kleptokráciát és menekültek éheztetését nevezi kereszténységnek? Orbán mindennek ellentéte, amit Jézus valaha mondott és tett. Sátánfajzat, akinek minden szava hazugság, a hazugság a rendszerének lényege. Elfoglalta Magyarországot, kisajátította magának, nincs a magyaroknak annyi közük se ehhez az országhoz, mint a Kádár rendszere alatt. Ő beszél a kommunistákról? Ő kommunistázik? A kommunisták nagyobb demokraták voltak, mint ő.

Gyáva jellemtelen ember, aki maga dönt el mindent, magához ragadott mindent, és amikor tetemre hívják, amikor számot kellene adnia a magyar jogállamról, a demokráciáról, akkor a migránsokról hazudozik, s tolja maga előtt a magyar embereket, akiket megfosztott saját hazájuktól. Önkényesen eltörölte a magyar alkotmányt, helyette egy olyan alaptörvény van érvényben, amit senki nem szavazott meg rajta kívül, és az ő akaratának van alárendelve.

Magyarország egy alkotmányos válság, mert abszolút királyságként működik, demokrácia néven, ahol még a saját alaptörvényüket sem tartják be. Nem az alaptörvényhez igazodik a törvényhozás és a kormányzás, hanem fordítva: az alaptörvényt igazítják Orbán személyes akaratához. Megint bejelentette, hogy módosítják az alaptörvényüket, mert valami ütközne vele. Nincs az alaptörvénynek kontroll és korlátozó funkciója. Magyarországon nincs állam.

Ami működik, az egy maffia által elfoglalt és iránytított közigazgatás, ami csak azért nem derül ki feketén-fehéren, mert egy tál lencsén megvásárolta a magukat ellenzéknek nevező hazaáruló gazembereket, akik ezt nem mondják ki, hanem legitimálják. Ez a paprikajancsi akarja Európát is erre a mintára formálni. Elmebeteg, aki elhiszi, hogy mindennek olyannak kell lennie, mint amilyen szörnyeteg és beteg önmaga. Menjen most már végre orvoshoz...


AZ ÖRÖKKÉ TARTÓ HÁBORÚ: 2001. SZEPTEMBER 11. ÁRNYÉKA

MÉRCE
Szerző: KISS SOMA ÁBRAHÁM
2018.09.12.


Tizenhét éve, 2001. szeptember 11-én történt a valaha volt legsúlyosabb terrortámadás az Amerikai Egyesült Államok területén. Unásig ismert történet. Bizonyára sokan emlékeznek a feszült pillanatokra a tévé előtt: repülőgépek, a lángoló Világkereskedelmi Központ, dráma és halál. A támadás átformálta a világot, az USA meghirdette a valószínűleg soha véget nem érő terrorellenes háborút, amely külpolitikájának a mai napig meghatározó eleme, hatásait pedig mindnyájan bőrünkön érezhetjük, hisz’ a terrorellenes hisztéria azóta – persze a közelmúlt eseményeitől sem függetlenül – mindennapjaink része.

A támadás után nem sokkal meghirdetett terrorellenes háború keretében az USA számos országban hajtott végre intervenciót a véget nem érő harc jegyében. Ezek sikeressége megkérdőjelezhető, miképp erősen kétséges az is, hogy hozzájárultak-e a helyi lakosság jólétéhez, de még az sem biztos, hogy Amerika biztonsága szempontjából jótékony volt a hatásuk.

Az amerikai hadiipar azonban minden kétséget kizáróan hatalmasat kaszált a globális csendőrösdiből, és nem látszik a nyerő széria vége.

A harcok, amelyeket a szerencsétlenebb periféria-országokban vívnak halottak – nagyrészt civil áldozatok
mellett elesett katonák – millióit termelik ki, tízmilliók kénytelenek a háború és az azzal járó lehetetlen helyzetek miatt elhagyni otthonukat – egy részük pedig Európa kapui előtt hal meg – és egész vidékek válnak élhetetlenné, társadalmak hullanak szét a föld-levegő rakéták és az improvizált bombák tüzében.

Mindezen kétes eredmények eléréséhez az Egyesült Államok hadserege rengeteg hadianyagot használ el a terrorellenes háború keretében, ide értve a kilőtt töltényektől kezdve a tankokon és harci repülőkön keresztül a kompjútervezérelt szárnyasbombákig minden harceszközt, amely amortizálódik vagy megsemmisül használat közben – nem is beszélve a patikai állapotban az ellenség kezére került haditechnikáról, amelynek kiiktatására még több hadianyagot kell azután elhasználni.

Hatalmas üzletet jelent ez az amerikai hadiiparnak. A statisztikák szerint az USA katonai költései 2000 és 2011 között nagyjából lineárisan emelkedtek 301 milliárdról 711 milliárd dollárra, majd némi visszaesést követően, egy 2015-ös, hatszázmilliárd dollár alatti mélypont óta ismét emelkednek. Ez persze nem mind hadiipari kiadás, ebben benne van a dzsipek üzemanyagától (már ha épp fizetnek érte az aktuálisan megszállt országban) a katonák zsoldjáig minden. Azonban nem csupán abból húz hasznot az amerikai hadiipar ha az USA háborúzik – jó pénzt hoz a konyhára más országok felfegyverzése is.

Miután nem létező tömegpusztító fegyverei miatt 2003-ban megszállta, az Egyesült Államok hadserege egészen 2011-ig folytatott hadműveleteket Irak területén a tartós béke és persze a zavartalan olajkitermelés elérése érdekében. Ennek fényében 2005-ben nem túl meglepő módon Amerika-barát átmeneti kormány állt fel, amelynek külpolitikai irányultsága a 2006-os választások után sem változott, így egyértelmű volt hogy a teljesen újjászervezendő hadsereg is amerikai beszállítóktól fog fegyverrendszereket vásárolni.

Bár hadseregét végül különböző ad-hoc jellegű beszerzések miatt meglehetősen változatos forrásokból építette újjá, 2005 óta csak sikerült rásózni Irakra több, mint huszonkétmilliárd dollár értékű amerikai haditechnikát, ennek nagy részét az iraki állam fizette – magyarán a nyugatra olcsón eladott olajból befolyó pénzből nyugatról vett fegyvereket, hogy biztosíthassa a nyugati érdekszférába tartozó olajkitermelés zavartalanságát. A fegyverek között vannak harci repülőgépek, nehéz harckocsik, helikopterek és szállítórepülők, valamint az üzemeltetésükhöz szükséges alkatrészek, kiegészítők, lövedékek, miegymás...

ORBÁN A HELYÉRE KERÜLT EURÓPÁBAN

24.HU
Szerző: KERNER ZSOLT
2018.09.11.


Többször írtuk már meg, hogy az Európai Unió történetében most először létezik valóban európai politizálás. A 2019. májusi európai parlamenti választás valószínűleg az eddigi legfontosabb választás lesz a kontinensen. És azok az erővonalak, amelyek ezt a választást meg fogják határozni, részben már látszottak, részben pedig a magyar jogállamról szóló Sargentini-jelentés vitájának hatására fognak kialakulni.

A barátoktól csattan a leghangosabbat a pofon

Manfred Weber, az Európai Néppárt német frakcióvezetője konkrétan megzsarolta Orbán Viktort, miután a magyar kormány menekültekkel és iszlámmal kapcsolatos hozzáállását a dzsihadistákhoz hasonlította. Weber eddig Orbán egyik legnagyobb védelmezője és személyes jó barátja is volt. Többször is személyesen akadályozta meg az északi, liberális-konzervatív képviselőket abban, hogy Orbánt kirakják az Európai Néppártból.

Mostanra ez a helyzet megváltozott, már az előző hetekben is olyan hangokat lehetett hallani, hogy ha Orbán és a Fidesz most is balhézni kezd a parlamentben, és nem lesznek hajlandók engedni semmiben, akkor kivágják őket a Néppártból. Ebbe a képbe illik bele Weber fenyegetése is. Weber azt kérte Orbántól, hogy engedje el a civil szervezetek elleni harcot és rendezze a CEU ügyét. Ha ezeket megteszi, akkor nem szavazzák meg a Sargentini-jelentést, ha pedig nem hajlandó rá, akkor igen. Erről valószínűleg még fognak tárgyalni, mert Weber estére ígért döntést a frakcióban, az ülésen pedig Orbán is ott lesz és felszólal...

A NÉPPÁRTI KÉPVISELŐK IS ORBÁN ELLEN FORDULTAK

444
Szerző: ERDÉLYI PÉTER
2018.09.11.


- Kedd délután az Európai Parlamentben arról vitatkoztak, hogy Magyarországon az EU alapértékeit súlyosan megsérti-e a kormány, és ezek az értékek egyértelmű veszélyben vannak-e ezért.

- Az EP felkérésére Judith Sargentini holland képviselő írt erről egy jelentést, aminek az a következtetése, hogy ezek a veszélyek valósak, és ezért a parlamentnek javasolnia kellene, hogy élesedjen az EU alapszerződésének hetes cikkelye szerinti eljárás. Legsúlyosabb esetben az eljárás végén a magyar kormány elvesztheti a szavazati jogát az EU-ban.

- Az eljárásról és a jelentés előzményeiről itt írtunk részletesen.

- Kedden a képviselők vitáztak a jelentésről, szerda délután pedig szavaznak róla. Kétharmados többség kell ahhoz, hogy az EP élesítse a hetes cikkelyt Magyarországgal szemben.

- A vitában Orbán Viktor magyar miniszterelnök is felszólalt, azt mondta, hogy itt Magyarországot és a magyar népet támadják.

- A legtöbb felszólaló azt mondta, hogy megszavazzák a hetes cikkely élesítését, Orbán mellett leginkább a szélsőjobboldali pártok és a fideszesek álltak ki.

A vita legfontosabb hozzászólásai időrendben:

Judith Sargentini: Magyarország nem tartja be alapszerződésben vállalt kötelességeit


"Ma arról vitázunk, hogy a jogállamiság, az alapjogok hogy állnak Magyarországon" - kezdte vitaindítóját a parlament zöldpárti jelentéstevője, Judith Sargentini. Az unió alapja az emberi méltóság tisztelete, a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok tisztelete, ezek minden tagállam értékei, mondta ezután az EU alapszerződését felidézve. Annak aláírásával a tagállamok kötelezettségként vállaltak ezek védelmére. "Vajon minden tagállam megfelel ezeknek a kötelezettségeknek? Attól tartok, nem" - mondta ezután, majd sorolni kezdte kritikáit a magyar kormánnyal szemben: korlátozták a sajtószabadságot, a vallásszabadságot, ellehetetlenítették a civil szervezetek működését.

Megjegyzése szerint sokszor EU-s forrásokból gazdálkodnak azok az intézmények, amelyek korlátozzák a civil szervezetek működését. "Sajnos semmi sem javult július óta, amikor szavaztunk erről a jelentésről" - mondta. Sőt, még romlott is, tette hozzá, felidézve a civil szervezetekre kivetett különadót.
"Különös csalódást kelt, hogy a tagállamok szemet hunynak a jogállam strukturált leépítése felett" - mondta. Sargentini szerint az EP feladata az alapszerződés betartatása, épp ezért szükséges a 7-es cikkely élesítése. "Kollégák, eljött az idő, hogy fontos döntéseket hozzunk. Megengedhető-e, hogy egy kormány megsértse az alapszerződést" - zárta felszólalását...

AZ EURÓPAI NÉPPÁRT ÉS A FIDESZ KÖZÖTT FOG ELDŐLNI EZ A VITA

INDEX
Szerző: KUGYELA TAMÁS
2018.09.11.


A hetes cikkről szóló vita csak hátteret adott ahhoz a lényegesebb szembenálláshoz, ami az Európai Néppárton belül zajlik Orbán Viktor politikájának támogatói és ellenzői között. A Fidesz és az Európai Néppárt a Sargentini-jelentés miatt kerülhet a legközelebb a szakításhoz, ez tette érdekessé az eseményt.

A megszokott forgatókönyv szerint zajlott a hetes cikkről szóló vita az Európai Parlamentben kedden délután.

Baloldali, liberális, zöldpárti és jónéhány néppárti képviselő arról beszélt, hogy a liberális demokrácia az egyetlen demokrácia, és amelyik ország az Európai Unió tagja, annak nincsen más választási lehetősége.

A Fidesz képviselői, a nemzeti jobboldali pártok, radikális jobboldali pártok és az Európai Néppárt másik fele azzal érvelt, hogy az Európai Uniónak nincsen joga megkérdőjelezni, hogy demokratikus választáson hatalomra jutott kormány hogyan vezet egy országot. Volt azonban néhány új elem, ami elsősorban annak köszönhető, hogy a hetes cikkes eljárás az EP-választás előtti helyezkedés egyik felvonásává vált...

A NÉPPÁRTI FRAKCIÓ FELE MEGSZAVAZHATJA A SARGENTINI-JELENTÉST

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: HALMAI KATALIN
2018.09.11.


Heves vita folyt az EPP frakcióülésén, és Orbán is konfrontatív volt. Minden jel arra mutat, hogy az állásfoglalást szerdán jóvá fogja hagyni az Európai Parlament.

Igennel fog szavazni Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) frakcióvezetője is a Magyarországgal szemben 7. cikkelyes eljárást kezdeményező európai parlamenti jelentésre. Ezt maga a politikus jelentette be a Fidesznek otthont adó pártcsalád zárt frakcióülése után, amelyen részt vett Orbán Viktor miniszterelnök is. A tanácskozáson a képviselők úgy döntöttek, hogy mindenki a lelkiismerete szerint szavazhat. 

A kedd esti, csaknem kétórás és információink szerint feszült hangulatú tanácskozás után a német frakcióvezető rövid nyilatkozatot tett, amelyben kijelentette: az EPP számára az európai értékek nem képezhetik alku tárgyát, a pártcsaládban senkit sem illet meg különleges bánásmód. Miután a magyar miniszterelnök nem adta jelét annak, hogy kész kompromisszumra a CEU jövőjével és a civil szervezetek tevékenységét korlátozó törvényekkel kapcsolatban, az EPP szabad kezet adott tagjainak a szerdai szavazáson. 

Manfred Weber – az Európai Bizottság elnöki székének egyik várományosa – szerint a frakcióülésen a képviselők heves vitát folytattak arról, hogy a magyar kormány lépései és döntései az uniós értékek rendszerszintű megsértésének számítanak-e. Vagyis hogy megérett-e a helyzet a 7. cikkelyes eljárás elindítására? Ő maga erre igennel válaszolt, de nem akart találgatásokba bocsátkozni, hogy a Sargentini-jelentés vajon a szerdai szavazáson megkapja-e a szavazatok kétharmadát. Ugyanakkor leszögezte, hogy jóváhagyás esetén sem történik más, minthogy a parlament felkérésére párbeszéd indul a magyar kormány képviselőivel a tagállami miniszterek egyeztető fórumán... 

AZ ARGENTINI-JELENTÉS

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2018.09.12.


Ugyanúgy telt ez a nap is a házban, akárcsak a többi. Mint az ötujjas kesztyűben a sün, a rövidlátó hangya meg a haverjaik, mindenki várta az őszt, ami nem akart eljönni, mert egy gonosz manó összekeverte a naptár lapjait. Ezért izzadhatott Karcsi bá’ szeptember közepe felé járva, mint egy ló, magunk közt szólván, és szuszogott, sípolt, akár egy asztmás bányaszamár.

– Hát mit szól ehhez az Argentini-jelentéshez? – szegezte neki a kérdést Karcsi bá’ a Tóninak, miközben szállította a szemetet a kuka felé, a Tóni meg – ahogyan általában is – tátott szájjal bámulta a kék eget, rajta a varjakat, akik azért érezhették a közelítő telet a csontjaikban, mert elkezdtek a város felé körözni, és károgtak, mint a rosseb, de azért voltak varjak, ugye.

– Mihöz? – érdeklődött a Tóni, ahogyan csak ő tudott, az ostobaság olyan bájával, ami kicsit elborította a levegőeget, de csak egy csöppet, tényleg.

– Az Argentini-jelentés, ezt mondja a rádió már két napja, de a rosseb se érti, mert Brüsszelezik mellette, meg még védésről is beszél, maga hallotta? – szegezte neki az érdeklődést Karcsi bá’ ennek a Tóninak, miközben borította a szemetet a kukába befelé, hogy záporozott a tojáshéj kávézaccal elegyest, és mindent megült valami savanyú szag.

– He? – erősítette meg a hülyeségét ez a Tóni, de most azért egy kerek mondat is előbucskázott a csámpás fogai közül – Tudja, hogy nem hallgatok rádiót, csak a focit, ne erősködjön itt nekem.

Karcsi bá’ azonban nem adta fel, bár igazán rájöhetett volna, hogy rossz helyen kopogtat. De ezt csak kétségbeesésében tette, mert kihez is fordulhatott volna, a Jolánhoz, mondjuk, aki a hamut is mamunak mondja, és nem tudja megkülönböztetni egymástól a postást és a vasutast? Reménytelen eset, de tényleg...

AKKORÁT HAZUDOTT, HOGY KIRÖHÖGTÉK ORBÁNT AZ EURÓPA PARLAMENTBEN

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: nickgrabowszki
2018.09.11.


A Fidesz elnöke végül csak megtalálta Strasbourgot, pedig először Brüsszelben akarta megvédeni Magyarországot. 

Váratlan módon Orbán Viktor a Sargentini-jelentés vitájához fűzött hozzászólásában csak a végén kerültek elő a migráncsok, meg a bevándorlóországozás. Orbán főként 2 dolgot hangsúlyozott a európai parlamenti beszédében:

- nem őt vagy a politikáját, hanem Magyarországot és a magyar embereket támadják a jelentés készítő és megszavazói;
- el akarják hallgattatni a magyar emberek véleményét, miközben

"mi (ti. a Fidesz) sohasem vetemednénk arra, hogy elhallgattassuk azokat, akik nem értenek egyet velünk".

Mondta az ember, aki még soha nem hazudott. (Aki nem egy kő alatt töltötte az elmúlt néhány évet, annak nem kell magyarázni, mennyi igazságtartalma van ennek az állításnak.)

A strasbourgi vitában alig félház volt kíváncsi Orbánra.
- Az első megállapítását felháborodott tiltakozás fogadta.
- A másodikat, hogy nem hallgattatják el a velük egyet nem értőket, meg egyszerűen

harsány röhögés.

Orbán előtt 3 bizottság, a pénzügyi, a kulturális és a női is támogatta a Sargentini-jelentést, amelynek cáfolatára Orbán egyetlen szót sem vesztegetett. A Bizottság és a Tanács is támogatta, hogy induljon meg a magyar kormány ellen a 7-es cikkely szerinti eljárás, azaz függesszék fel Orbán szavazati jogát az Unió szerveiben.

A frakciók hozzászólói közül csak a konzervatív de nem a Néppárt) és a szélsőjobboldal (például a briteket az Unióból kivezető Nigel Farage és Morvay Krisztina) állt ki Orbán mellett, a többiek mind ellene beszéltek. A osztrák szocialista Bullmann például
Európa legkorruptabb rendszerének nevezte Orbánét.

Azt mindannyian visszautasították, hogy a magyar emberekkel vagy Magyarországgal általában lenne bajuk...