2018. október 5., péntek

VAJON ORBÁN VIKTOR A JÖVŐBEN REPÜLNI FOG, VAGY A TÉVÉ ELŐTT SZURKOLJA VÉGIG A VIDI MECCSEIT?

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2018.10.05.



Nem kell aggódnia Orbán Viktornak azért, mert a MOL Vidi elvesztette második Európa-liga mérkőzését is, ez a kupa ugyanis nem kiesés rendszerben működik, így számos meccs vár még a székesfehérvári legényekre, és ő - mit főszurkoló - repülhet a csapat után, bárhol lépjenek is pályára. Amiatt azonban már fájhat a feje, hogy a (még) független magyar sajtó néhány oknyomozó újságírója ezután pontosan tudni fogja, merre jár, ugyanis figyelni fogják a miniszterelnök barátjának, Garancsi István vállalkozónak a magángépét, melyen az utóbbi időben kedvenc focistái után repked. Orbán szerint nincs itt semmi látnivaló, ám ő is érzi, hogy jogi és erkölcsi értelemben is erősen megkérdőjelezhető az, amit tesz. 

Tulajdonképpen egy barátja hobbiját finanszírozza egy vállalkozó, amikor magángépén repteti kedvenc csapata külföldi meccseire. A Fidesz kommunikációja körülbelül erre a tételmondatra épül, mióta kiderült, hogy Garancsi István, a MOL Vidi futballcsapatának tulajdonosa adja a miniszterelnök alá a repülőgépet, amellyel kedvenc klubja mérkőzéseire utazgat. Pedig a helyzet nem ilyen egyszerű. Sőt! Ez a barát egy miniszterelnök, vagyis hivatalos személy, akire a Büntető Törvénykönyv ide vonatkozó paragrafusai vonatkoznak.

A Btk. 294. paragrafusa például elég egyértelműen fogalmaz a hivatalos személy megvesztegetésének ügyében, ugyanis az a hivatalos személy, aki a működésével kapcsolatban előnyt kér, az előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, börtönbüntetéssel számolhat. Orbán Viktor nem véletlenül hangsúlyozza, hogy őt nem lehet megvesztegetni, hiszen jogot végzett, tudja, hogy a törvény elég világosan fogalmaz ebben az esetben. Úgy tesz, mintha a megvesztegetés nem egy jogi kategória, hanem magánéleti passzió lenne. Azt próbálja elhitetni híveivel és ellenségeivel, mintha kétféle ember létezne: az egyik elfogadhat ajándékokat, mert egyébként megvesztegethetetlen, a másik meg nem, mert cserébe nyújtania kellene valamit...


NYOLC ÉVE MINDEN NAP UGYANAZT A KÍNOS VERGŐDÉST LÁTOM

MÉRCE
Szerző: SZŰCS ZOLTÁN GÁBOR
2018.10.05.


Nyolc éve minden nap, ha beleolvasok a kormány intézkedéseire adott nyilvános reakciókba, ugyanazt a kínos vergődést látom.

A legismerősebb talán az, amikor vicceskedő stílusban leplezik le az újságírók, hogy mennyire irracionális, a korábbi kormányzati jelszavakkal ellentétes, amit aznap a kormány csinál.

Vagy, hogy mennyire átlátszóan hazug, cinikus és komolyan vehetetlen minden indok, amit felhoznak legújabb lépésük igazolásául.

Mint amikor az Alkotmánybíróság döntéseinek betartását a „demokrácia vastörvényének” nevező 2010 előtti Orbánt idézték az Alkotmánybíróság hatalmát 2010 után brutálisan megtörő Orbán ellenében. Ilyenkor aztán röhögünk, sírunk, felháborodunk, de nem történik semmi. Nem omlik össze a kormány népszerűsége az ilyen leleplezésektől, sem a gúnytól, ahogy annak idején Jerikó falai leomlottak a kürtök hangjára.

Egy másik, nem kevésbé gyakori, de semmivel nem kevésbé kiábrándító eset, amikor szakértők, szakpolitikusok próbálnak egymással is vitatkozva értelmet találni a kormány szakpolitikai lépéseiben.

Vajon mi lehet az MTA átalakításának célja? Az egyetemek megerősítése? Egy vitatható hatékonysággal működő szervezet javítása? A centralizáció? A megfélemlítés? Ki tudja…

Hasonlóképpen: vannak-e érvek a CEU hazai jelenléte ellen? Tudomány-e a társadalmi nemek tanulmányozása? Kell-e közpénzből alapkutatás? Indokolt volt-e szakmailag annak idején a magánnyugdíjrendszer felszámolása? Vannak-e szakmai érvek az önkormányzati rendszer tényleges felszámolása mögött? Elképzelhető-e bármiféle igazolása a választási rendszerben a győzteskompenzáció intézményének? Gazdaságilag indokolt volt-e a Népszabadság bezárása? Segíti-e a közmunka a munkaerőpiacra visszakerülést? Lehetséges-e a Sargentini-jelentés tényeit és az azokból levont következtetéseket kisebb-nagyobb részben kritizálni? Igazolható-e az egykulcsos személyi jövedelemadó? Megéri-e Magyarországnak a nagy autógyáraknak adott óriási adókedvezmény? Van-e komoly érv a közműszolgáltatók államosítása mellett? Mi védhető a NAT-tervezetéből és mi nem? A sor még folytatható lenne.

Kormányhoz való viszonytól, vérmérséklettől, az első, általában brutális kormányzati tervek javíthatóságába vetett hit meglététől függően különféle szakmai, politikai, erkölcsi érvek hangzanak el.

De, a legvadabb rendszerellenzéki hangokat leszámítva mindenki megegyezni látszik abban, hogy a szakmai, erkölcsi, politikai érvek számítanak.

Hogy vagy meg lehet ezt a kormányt győzni arról, hogy rossz, amit csinál vagy legalábbis, hogy a kormányzat politikai intézkedéseit a józan ész bírósága elé lehet citálni, s ott ítéletet mondani róluk olyan érvek alapján, amelyek mindenki számára, aki kellő jóindulattal áll a dologhoz és hajlandó a józan ész szabályait követni, átláthatóak és a legtöbbjük számára elfogadhatóak.

Mondanom sem kell azonban, hogy Jerikó falai éppúgy nem omlanak le szakmailag kicsiszolt észérvek hatására, ahogy a könyörtelen gúnytól és a kínos leleplezéstől sem.

Több mint nyolc éve tartó vergődésünkért persze nem magunkat akarom elsősorban hibáztatni. A Fidesz kormányzása ugyanis mostanra alapjában véve nem demokratikus, hanem autoritárius logikát követ, s akkor is immunis a demokratikus nyilvánosságban megszokott kritikákra, amikor azok a kritikák megalapozottak. Ez egy olyan helyzet, amire senki sem lehet felkészülve, hiszen ugyan ki akarná a lehető legrosszabbat feltételezni politikai ellenfeléről, és ki szeretne abban hinni, hogy egy igazságtalan világban él?

MAJD KIMEGYEK A TEMETŐBE ÉS KÖZLÖM VELÜK

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: FORGÁCS ERZSÉBET
2018.10.04.



...Átadták a Hagyományok Háza székhelyét. Ez így volt benne az MTI hírben, tehát így is történt. Orbán Viktor természetesen jelen volt, szónokolt (a kolléga meg is emlékezett erről) és a többi sületlen baromság mellett az alábbi orbáni bölcsesség hagyta el az ő szájszervét:

"az a magyar, akinek az unokája is magyar lesz"

Kösz, drága csúti barátom! Tényleg már semmi más nem hiányzott ennek a hagyományőrző országnak mint az, hogy sufnijogászok és kocafocisták határolják be az életét. Három generáción átívelően. Mert ugye ezek szerint Orbán Viktor tőrőlmetszett magyar, hiszen az unokái magyarok. Merthogy a gyerekei itt élnek. Lássuk be, bolondok is lennének máshová menni. Sehol nincs olyan sarka a bolygónak, ahol nulla teljesítménnyel egy családi ház árának megfelelő pénzért vásárolhatnának karórát maguknak. Sehol. Csak itt. Tehát ők teljesen magyarok, a gyerekeik is magyarok és a gyerekeik nagyszülei is megkapták a jogot arra, hogy magyarok legyenek.

Ezzel szemben én mától kezdve nem vagyok magyar. Mert a gyerekeim nem itt nyomorognak, hanem más országban élnek. Jól és boldogan. A párjuk nem magyar, ha unokám születik, ő sem lesz magyar. Félig magyar lesz, mert majd az édesanyjuk joggal érzi úgy, hogy az ő jogán az a gyerek angol, vagy spanyol. Is. És magyar is. Mindkettő és egyik sem. Tehát én már nem lehetek magyar, a gyerekeim sem lehetnek azok. Megszűntünk magyarnak lenni, mert a csúti így döntött.

Ha csak az alsó hangon 600 000 elvándorolt fiatal – nem mind fiatal, de döntően az – családjára gondolok, egészen rémületes szám jön ki. Egy embernek többnyire van két szülője és négy nagyszülője. Az hat olyan családtag, aki mostantól kezdve nem magyar. Több mint 3,5 millió embert nyilvánított Orbán Viktor nem magyarnak. Hiszen még ha a külföldön élő társa magyar is, a gyerekeik már nagy valószínűséggel abban az országban születnek, tanulnak, élnek. Oda tartoznak. Akkor is, ha beszélnek magyarul. Annak pedig nem túlságosan nagy a valószínűsége, hogy egy másik országban felnövő fiatal majd magyar társat választ magának. Márpedig ha így lesz, akkor a szüleit máris kiírta a magyarok névsorából. De itt nem áll meg a történet. Hiszen ha már az én gyermekeim nem magyarok és én sem vagyok az, az én szüleim, nagyszüleim és az ő őseik sem azok. Visszamenőleg. Majd kimegyek a temetőbe és közlöm velük. Mert Orbán Viktor azt mondta. Mert ő meghatározta, eldöntötte, kinyilvánította. Volt pofája hozzá.

Abban az országban, ahol a magyarnak minősülő Orbán Viktor lánya 12 millió forintos karórában villog az alattvalók előtt, az ő édesjó apja magánrepülővel jár meccsre és ahol (ugyanarról az országról beszélünk) mostantól a hajléktalanok ócska plédjeit, ruháit, szigetelőszalaggal egyben tartott cipőit meg lehet semmisíteni – hamarabb, biztosabban megfagy a szerencsétlen – én nem is akarok magyar lenni. Én sem, a gyerekem sem, az unokám sem akar magyar lenni, ameddig egy korrupt, valóságtól elrugaszkodott, küldetéstudat-hasadásos megélhetési döntheti el, hogy ki a magyar, ki az ember.

Egy olyan országban, ahol egy emberileg és erkölcsileg egyaránt selejt lehet a miniszterek elnöke, aki aztán önmagához hasonlóan gátlástalan figurákkal veszi körül magát és annyira elborul az elméje, hogy úgy véli, ő maga alkalmas, képes és még joga is van ilyen kérdésekben dönteni, rohadtul pocsék érzés magyarnak lenni. Nem azért, mintha az szégyen, vagy dicsőség lenne. Hanem azért, mert a világ az ilyen pódiumon ugráló szerencsétlenek alapján ítéli meg az ország lakóit. Én ebből szeretnék kimaradni...


"SZARD LE AZ ISKOLÁT!" - INTERJÚ VEKERDY TAMÁSSAL


NLCAFÉ
Szerző: SZARKA NÓRA
2018.10.05.


...Mi az, ami megbetegíti a gyerekeket?

Régen úgy tudták, hogy a gyerek neurózisa a család tünete (Bálint Mihály), és ez igaz is, bár ma már az iskola is betegít. De a mai iskola nemcsak a gyerekeknek rossz, hanem a tanároknak, sőt a szülőknek is. A jelmondatom: „Szard le az iskolát!” Az élethez való hozzáállás egyáltalán nincs összefüggésben azzal, hogy a gyerek hogyan teljesít az iskolában.

A mindenből kitűnő, szorgalmas kislányok ritkán emelkednek ki a felnőtt életben a társaik közül. A tehetségről ma sem tudjuk, hogy micsoda, de az biztos, hogy deviáns. Egy kiemelkedően tehetséges gyerek nem kitűnő, inkább egy-két tárgyból jó, ami érdekli, a többiből meg esetleg bukdácsol. A mai iskolarendszer ember- és tehetségellenes.

1904-ben, ha valaki leérettségizett, bármelyik egyetemre mehetett, akkor is, ha elégségesen érettségizett. A befejezett előző iskolafokozat volt a felvétel feltétele. A pesti jogi karra például beiratkozott 4000 ember, és utána végül diplomát szerzett 400. Nem volt szelekció, a diákok önmagukat szelektálták, akinek nem ment, vagy nem tetszett, másba kezdett. A mostani nemzedék a „teáscsésze nemzedék” – mint az amerikai kutatók mondják – amint kikerül az iskolapadból, „eltörik”. A felvételiken nem a jegyeket kellene nézni, hanem beszélgetni kellene arról, mi érdekli a gyereket, mit csinál, érdekli-e egyáltalán valami, milyen az érzelmi élete, „művészetek”, miben tud kedvvel tevékenykedni.

Így nevelte a saját gyerekeit is?

Négy gyerekünk van, és bevallom, én néha nem úgy viselkedtem, mint ahogy kellett volna. Például az egyik gyerekünk, amikor már harmadszor is rossz jegyet hozott, erősen ráncoltam a homlokomat, és elkezdtem morogni, de akkor a feleségem rám szólt. Figyelmeztetett, hogy ne csak mondjam, hogy a jegyek nem fontosak, és az iskola a gyerek dolga, bírjam is ki, ha az én gyerekemmel történik valami. Igaza volt. Igen, azt hiszem, végül is sikerült mind a négy gyerekünket úgy nevelnünk, hogy az iskola az ő dolga, ha segítség kell, akkor persze itt vagyunk. Nem is volt gond velük soha. A közös kakaózás az alkonyodó konyhában, a közös beszélgetések sokkal fontosabbak, mint a házi feladat. Nem kell a tornazsákot a gyerek kezébe nyomni, majd megtanulja, hogy magával kell vinnie, ez nem kell, hogy a szülő dolga legyen.

Milyen a magyar iskola?

Az első világháború óta rossz, és egyre rosszabb. Rákosi elvtárs találta ki a centralizációt, és azt is, hogy a gyerek legyen egész nap az iskolában. Mindkettő óriási baromság. A mai magyar iskola nem embernek való, ez nem is kérdés. Egy 1940-es, piarista órarend szerint a gyereknek maximum 5 órája lehet egy nap, ma van nulladik óra, és hetedik, és nyolcadik is. Ki az a barom, aki ezt kitalálta? Ez persze költői kérdés… Finnországban négy vagy öt órájuk van a gyerekeknek, nem véletlen, hogy az oktatási rendszerük jelszava az, hogy a kevesebb több. Az iskola csak szabadságban és autonómiában tud működni. Finnországban is van alaptanterv, de a miniszter asszony ír hozzá egy levelet: „Kedves Kolléga! Nagyon kérem, hogy ezt a tantervet, ne tartsa be! Alkalmazza a mindenkori helyhez és időhöz, és az egyes gyerekekhez!”

Lehet egyes gyerekekre szabni az oktatást egy osztályon belül?

Ez a differenciálás lényege, csak nem működik egy átlagos magyar iskolában. De mondok erre is példát: a Gyermekek Háza nevű budapesti iskolába járt egy olyan Down-szindrómás gyerek, akit képezhetetlennek nyilvánítottak. A gyerekkel találkoztam hatodikos korában, fogalmazást írt a többiekkel Toldi Miklósról. Igenis oktatható. A többiek írnak 3 oldalt, ő ír egy felet, de ugyanúgy kaphat ötöst a munkájára, mint a többiek, hiszen saját magához mérik őt a pedagógusok. És itt a kulcsszó, a pedagógusnak nem földrajzban vagy kémiában kell mesternek lennie, hanem gyerekben. Ami a mai magyar iskolák legtöbbjében folyik, az bűn a nemzet ellen.

Hogyan lehet ebből kimenekíteni a gyereket?

Mostanában divatos, hogy 6-8 szülő összeáll, és együtt fogadnak egy nyugdíjas tanító nénit a gyerekek mellé, aki harmadannyi idő alatt megtanítja a tananyagot, mint az iskolában. Így magántanuló a gyerek, és csak bemegy vizsgázni. Ez egy remek módszer, nagyon pártolom. Vagy ott vannak az alternatív iskolák, de azt sokan nem tudják megfizetni...


MA KISZOLGÁLTATOTTABB AZ EMBERISÉG EGY SPANYOLNÁTHASZERŰ INFLUENZAJÁRVÁNYNAK, MINT SZÁZ ÉVE

QUBIT
Szerző: BALÁZS ZSUZSANNA
2018.10.05.


Többen vagyunk és több állatot tartunk, ezért többen halhatnak meg, ha ismét útra kel a spanyolnátha vagy valamelyik unokatestvére. Az influenzavírus veszélyesebb, mint valaha, állítják epidemiológusok a világ minden táján.

Drámaian sürgető lenne, hogy az orvostársadalom előálljon egy olyan influenza elleni univerzális védőoltással, amellyel nem szezonról szezonra oltogatják, aki épp megjelenik a háziorvosánál, hanem világméretű immunizációs kampányok keretében mindenkihez eljut és tíz-húsz évre általános védettséget biztosít. Ezt Michael Osterholm, a Minnesotai Egyetem epidemiológus kutatója írta, aki tavaly megjelent könyvében az emberiség első számú közellenségének az influenza vírusát kiáltotta ki. „Az influenzavírus kordában tartása úgy közegészségügyi, mint közgazdálkodási értelemben nagyobb súllyal esne a latba, mint a fekete himlő felszámolása” – írta az amerikai közegészségügyi szakértő.

Miután az éves rendszerességgel jelentkező szezonális influenzába, legalábbis a világ nyugati felén, többnyire nem szokás belehalni, Osterholm értékelése kissé túlzónak tűnhet. Az érveit nemrégiben az Amerikai Orvosi Szövetség folyóiratának (JAMA) kifejtő kutató szerint viszont „manapság az emberiség sokkal védtelenebb egy világméretű influenzajárvánnyal szemben, mint 1918-ban volt”.

Több kör is lehet az emberiséget tizedelő vírusban


Ez az állítás már csak azért is aggasztó a mindenki által csak spanyolnáthaként emlegetett kór eljövendő édestestvéréről, mert előbbi egyes történészek szerint 50-100 millió áldozatot is követelt. A járvány ráadásul – a szokásos szezonális influenzától eltérően – nem az idősek és a legyengült immunrendszerű krónikus betegek közül szedte az áldozatait, hanem a fiatal felnőttekre bizonyult a legvégzetesebbnek. Elsősorban a 18-45 évesek közül szedte az áldozatait, az Egyesült Államokban a fokozottan érintett területeken a várandós nőknek a háromnegyede is odaveszett. Mára úgy gondolják, hogy a halált okozó tünet többnyire az immunrendszer túl heves reakcióját, végül összeomlását okozó, úgynevezett citokin-vihar volt. Utóbbiról pedig ma se tudnak sokkal többet, mint száz éve.

Az viszont biztosan tudható, hogy a járványok gyorsabban és hatékonyabban terjednek, ha sok potenciális vírusgazda tömörül viszonylag kis helyen...

A GYEREK UTÁN A MÉSZÁROS HÁZASPÁR IS ÉRDEN GAZDAGODIK

24.HU
Szerző: KOVÁCS-ANGEL MARIANNA
2018.10.04.


Idén már 23,4 milliárd forintnyi érdi fejlesztésben működik közre a Mészáros család. A gyerekek cége után a birodalom zászlóshajói is Érden szelik a közpénztengert.

A Közbeszerzési Hatóság honlapjára feltöltött dokumentáció hirdeti a Mészáros-család legújabb érdi sikerét. Ezúttal a klán vasúti üzletága mozdult rá egy nagyértékű közbeszerzésre: az R-Kord Kft. és a V-Híd Zrt. alkotta konzorcium 8 milliárd 678 millió forintért épít vágányt Érd állomás és Érd-alsó megállóhely közé 1,3 kilométeren. A barnamezős beruházás keretében többek között 2,3 kilométer hosszan felsővezetéket, illetve 16,6 méter hosszan vasúti hidat építenek ki.
- Az R-Kord Kft. Mészáros Lőrinc felcsúti vasútépítő cége.
- A V-Híd most már szintén a Mészáros családé, bár alapításakor még úgy nézett ki, hogy Apáthy Endre Híd-csoportjának újabb klónja lesz. A három éve gründolt cég tavaly már csaknem 24 milliárd forint árbevételt könyvelt el, és mint korábban megírtuk, beolvad a Mészáros és Mészáros Kft.-be.
- Az R-Kord és a V-Híd már a tulajdonosváltás előtt is együttműködött, tavaly az ebesi vasútvonal felújítására kiírt 75 milliárdos közbeszerzést nyerték el együtt.

Az érdi megbízásra jelentkezett Mészáros Lőrinc vejének, Homlok Zsoltnak a korábbi munkaadója, a Swietelsky Vasúttechnika Kft., valamint a Strabag Vasúttechnika Kft is., a Konszenzus Pannónia Zrt. pedig érvénytelen ajánlatot adott be. A gigantikus R-Kord-V-Híd konzorcium alvállalkozóként jelölte meg a DS Vasút Kft.-t, a Siemens Zrt.-t és a ceglédi BCC Kft.-t...

4 MILLIÓ EGY FÉLÉV: 2030-RA GAZDAGOK ELITEGYETEME LEHET A CORVINUS

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2018.10.05.


Jelentősen növelni akarják a fizetős és a külföldi hallgatók arányát a Budapesti Corvinus Egyetemen. Hamarosan egy új képzési program is indulhat, szemeszterenként roppant borsos. És 2020-tól nem hirdetnek állami férőhelyet.

Senki nem akarja "einstandolni" a Corvinust, senki nem akarja ránk erőltetni az akaratát - egyebek mellett ezzel is próbálta nyugtatni kollégáit a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) rektora azon a dolgozói értekezleten, amit az intézmény nemrég kezdődött átalakítása miatt hívtak össze. Lánczi András (egyben a kormányközeli Századvég Alapítvány elnöke is) szerint a Corvinus azért van biztonságban, mert a kormány bízik az egyetem vezetésében. - Egyetlen elvárás van csak a kormány részéről: a világszínvonal - fogalmazott a rektor. 

Mint arról lapunk is beszámolt, a BCE jövőre kikerül a közvetlen minisztériumi fenntartás alól, 2019 nyarától egy állami alapítású közhasznú alapítvány működteti tovább. A terv az egyetem dolgozóit is meglepte, hiszen előzetes egyeztetések nélkül jelentették be még szeptember elején. Az ígéretek szerint így a jelenleginél sokkal rugalmasabban és szabadabban működhetne az intézmény, ám a dolgozók egy részét ez nem nyugtatta meg, többen még ma is attól tartanak, a Corvinus szépen lassan egyfajta "magánegyetemmé" válik. 

Noha az egyetem vezetése szeptemberi közleményében tagadta, hogy profitorientált magánegyetemmé válnának, a dolgozói értekezleten elhangzottak ennek részben ellentmondanak. A BCE kancellárja, Pavlik Lívia elmondta: 2020-ban már egyáltalán nem fognak állami férőhelyeket hirdetni a jelentkezőknek. Az állami ösztöndíjas képzés helyett ugyan létrehoznak egy Corvinus-ösztöndíjat, ám a cél az, hogy a fizetős hallgatók nagyobb arányban, legalább 60 százalékban legyenek jelen az egyetemen (a jelenlegi helyzet egyébként épp ennek a fordítottja: ma 60 százalék az állami ösztöndíjas, 40 százalék az önköltséges hallgatók aránya). Számítanak a külföldi - feltehetőleg fizetős - hallgatók számának növekedésére is: 2030-ra a jelenlegi 15-ről 45 százalékra akarják növelni arányukat. 

A nemzetköziesítés fontos szempont: hamarosan egy nemzetközi kollégium építésébe kezdenek, a külföldi oktatók, kutatók arányát is növelni akarják. A folyamat egyik kezdő lépése lehet a kínai Fudan Egyetemmel köttetett megállapodás, amit most pénteken írhatnak alá. Ennek keretében egy kettős diplomaprogram indul az egyetemen - szemeszterenként mintegy négymillió forintos tandíjjal. Az akadémiai cél az, hogy a Corvinus Európa legjobb száz, és a világ legjobb kétszáz egyeteme közé kerüljön 2030-ra...

AZ EP-VÁLASZTÁS TÉTJE, HOGY BÉNA KACSA MARAD-E EURÓPA

INDEX
Szerző: EUROLOGUS
2018.10.05.


Az Orbán–Macron ellentét nemcsak kommunikációs fogás, hanem valódi feszültség és konfliktusforrás az EU-ban, ami befolyásolja a politikai átalakulást, mondja Jávor Benedek. A Párbeszéd EP-képviselője három forgatókönyvet vázol föl az EP-választás eredményére, attól függően, hogy az Európai Néppárt mit kezd Orbán Viktorral. Ezzel együtt, a 2020 utáni hétéves költségvetés vitája sokkal égetőbb kérdés az EU-nak, mint az ideológiai szembenállás. Ez dönti el ugyanis, hogy milyen területeken fejlődhet tovább az európai integráció. A viták mögött pedig előrelépés is történik: az uniós energiapiac egységesedik, ami fontos tényező az Oroszország által dominált európai energiagazdaságban.

Orbán Viktor és Emmanuel Macron ráfordultak az EP-választásra, és politikailag pozicionálják magukat. Orbán az Európa-kritika–euroszkepticizmus–bevándorlásellenesség hullámra ül föl, Macron pedig a liberális pártok központi figurájaként próbálja magát definiálni. Jávor Benedeket, a Párbeszéd európai parlamenti képviselőjét arról is kérdeztük, hogy ez a szembenállás csak a választási kampánynak szól-e, vagy valódi tartalma is van.

„Abból a szempontból kommunikációs pozíció mind a kettő, hogy Orbán és Macron sem feltétlenül annak a képnek megfelelően cselekednek, amelyet kifelé mutatnak” – mondta az EP-képviselő. Szerinte Orbán szélsőségesebb és radikálisabb álláspontot mesél el, mint amit a gyakorlatban képvisel, amikor a tényleges döntések születnek a Tanácsban. Macron sem ennyire szuperliberális és európaiföderáció-hívő, mint ahogy kommunikálja, bevándorlásügyben pedig végképp messze áll attól a képtől, amit Orbán fest róla...

AMERIKA A MEGUNHATATLAN - III. RÉSZ: A VIDÉKI AMERIKA


KANADAI MAGYAR HÍRLAP
Szerző: RÉVAY ANDRÁS
2018.10.04.


Ha az Egyesült Államokról esik szó, többnyire legelőbb New York, Washington, Las Vegas, Los Angeles, San Francisco – a nagyvárosok jutnak eszünkbe. Pedig hát, tudjuk jól, az a hatalmas ország nemcsak városokból áll. E cikksorozat első két részéből már kiderült: utunk célja ezúttal Pennsylvania volt, és ott sem egy nagyváros.

Pennsylvania állam az U.S.A. keleti oldalán, közvetlenül New York állam (nem a város!) alatt, attól délre helyezkedik el. Első európai telepesei svédek voltak, a vidéket Új Svédországnak nevezték el. A britek csak 1654-ben tudták ellenőrzésük alá vonni. Az állam mai nevének érdekes története van. William Penn (1644 – 1718), egy angol idealista arisztokrata – a vallásszabadság nagy híve – apja halála után örökölte a vagyon mellett, annak követeléseit is. II. Károly, a „földben gazdag, pénzben szegény” angol király, adósságai fejében 1681-ben birokot adományozott William Penn-nek – Amerikában. Az értékes erdőkkel borított vidék azóta is az ő nevét viseli: Penn erdeje, erdősége. Az állam erdőkben ma is gazdag. Az itt élők viszonyát a természeti környezethez egyetlen mondat is jól érzékelteti. „Nem az őz megy át az úton, az út megy át az erdőn.” Hatalmas különbség ez ahhoz képest, ahogy minálunk az autósok a vadon élő állatokra gondolnak.

Az állam keleti határát a New Jersey-től elválasztó Delaware folyó alkotja és ez már jelzi, hogy itt egykor az őslakos indiánok földje lehetett. Ide tartunk, a folyó ma is erdőkkel borított, hegyes-völgyes partvidéke, East Stroudsburg egyik kedves völgye, domboldala, Shawnee Valley a célunk. A Shawnee valamikor az algonquian nyelvet beszélők csoportjába tartozó jelentős indián törzs volt. A leghíresebb indián főnök, Tecumseh – aki megpróbált a törzsekből egy független indián nemzetet létrehozni – közülük származott. Ma itt egy nehezen meghatározható lakótelepet, „falut” találunk. Bejáratánál a csillagos–sávos lobogót éjjel napelemes akkumulátort használó lámpa világítja meg. A terület népszerűsége érthető. A dombot többszörösen körbefutó – leágazásokkal összekapcsolt – utak mentén, elszórtan vagy kisebb lakóparkokba csoportosulva, mintegy 2-300 családi ház áll...

ANYA MAJD KÉSŐBB SÍR - MAGYAR HANG-AJÁNLÓ

MAGYAR HANG
Szerző: Magyar Hang
2018.10.04.


A Magyar Hang 21. száma jelenik meg október 5-én, pénteken. Ízelítő a tartalomból:

– Az emberek létükből fakadóan mindig szoronganak, a kormány erre ad hamis választ. A társadalom pedig képmutató, leplezi a valóságot – erről is beszélt a Magyar Hangnak adott interjújában Vekerdy Tamás. A pszichológussal Orbán Viktor letegezéséről, társadalmi frusztrációinkról, macsóságról, valamint a Nemzeti alaptantervről és a családon belüli erőszakról is beszélgettünk.

– Románia Felcsútján, Scornicesi településen jártunk, ahol a Kárpátok Géniusza született. A faluból lett város hatalmasat fejlődött Nicoale Ceausescu uralkodása idején, de aztán visszanyalt a fagyi – immár innen is Olaszországba, Franciaországba és máshova menekülnek a fiatalok, az otthon maradók pedig hosszan elmélkedhetnek arról, hogyan múlik el a világ dicsősége.

– Alig egy héttel kilakoltatása előtt rendelt el nyomozást a kecskeméti ügyészség egy devizahiteles olvasónk ügyében, mert felvetődött a gyanú, hogy hitelezői kétszeresen szeretnék behajtani rajta tartozását, így a kilakoltatást is leállították.

– Politikusok körüli erőtérről, ellenzéki együttműködésről beszélnek a pártjukat elhagyó vagy párthoz nem tartozó politikusok, de egyelőre rejtély, pontosan hová fog kifutni mindez. A Magyar Hang az érintetteket kereste a válaszokért. Szél Bernadett, Hadházy Ákos, Vona Gábor és Márki-Zay Péter a „közös” utakról.

– Közpénzzel tömte felesége cégét a demecseri polgármester.

– Felcsillant a remény a devizahitelesek előtt.

– Minimálbér-emelés: egyszerre sok és kevés.

– Rózsafát sorsára hagyta előző polgármestere. Iskolaépítés és kármentés Baranyában. Riport.

– A neve legyen Fort Trump!

– Korai lenne még leírni Merkelt – Lassan alkalmazkodik, de felveszi a neki dobott kesztyűt a berlini elit.

– A gyilkosság, ami felébresztette Szlovákiát – a Kuciak-gyilkosság következményei

– Megújul Aquincum egyik amfiteátruma, az MNV azonban erről sem nyilatkozik.

– Viharfelhők a beregszászi konzulátus felett.

– Különböző értékű kisállamok. Nyolcvan éve írta alá a négy európai hatalom a müncheni egyezményt.

– Kritika a Secondhand. Szovjetűdök című darabról, valamint Cormac McCarthy új könyvéről.

– „A franciák rettentően gyanakvó emberek” – interjú Pamela Druckermannal.

– Nem hagyják elveszni az ifjú tehetségeket. Indul a kézis Elit program.

– Publicisztika: B. Molnár László a határon belül és túl elköltött focimilliárdokról; Torkos Matild arról, hogy mi lenne, ha Garancsi István a teljes vagyonát megosztaná Orbán Viktorral; György Zsombor arról, hogy nincs diszkréció a banki ügyintézésnél; Szerető Szabolcs az ellenzék válságáról; Horváth Zoltán a garantált bérminimumról; Puzsér Róbert: Igazságot Szél Bernadettnek!; Benedek Szabolcs: A fiumei puskagolyó; Gazda Albert: Kávé és croissant; Hegyi Zoltán: Egy mindenes feljegyzései; Marabu rajza.

RÁMEHET AZ ÉLETED, HA A TESTVÉRED FÜGGŐ

ABCÚG BLOG
Szerző: MIZSUR ANDRÁS
2018.10.03.


Nem könnyű egy alkoholista vagy drogfüggő testvérének az élete: egyszerre szenved a másik függőségének összes negatív következményétől, és attól, hogy a szülők nem képesek szembe nézni a valósággal. A Kék Pont Drogkonzultációs Központ önsegítő csoportot indít számukra, hogy megbirkózhassanak ezekkel a nehézségekkel

Nem könnyű egy alkoholista vagy drogfüggő testvérének az élete: egyszerre szenved a másik függőségének negatív következményeitől, és attól, hogy a szülők nem képesek szembe nézni a valósággal. Mégis ő az, aki sokszor többet tud segíteni a bajban lévő gyereknek, mint a szülők, mert jobban ismeri a szenvedélybetegség természetét és reálisabban ítéli meg testvérének hibáit. Mindeközben ők is komoly sérüléseket szenvedhetnek: nem tudnak saját életükre koncentrálni, kényszeresen azt gondolják, hogy nekik kell az egész családot megmenteniük. A Kék Pont Drogkonzultációs Központ önsegítő csoportot indít számukra, hogy megbirkózhassanak ezekkel a nehézségekkel.

Alkoholisták és drogfüggők testvéreinek indít önsegítő csoportot a Kék Pont Drogkonzultációs Központ. A több éve működő, hozzátartozóknak (szülők, házastársak) szóló csoportjukba is jártak testvérek, de a csoport vezetőinek, Andrási Zitának és Gyárfás Anikónak az volt a tapasztalata, hogy kevésbé tudnak kapcsolódni az ott elhangzó problémákhoz. Eleve máshogyan élik meg, hogy testvérük szenvedélybeteg; a féltés mellett sokszor éreznek bűntudatot – “miért nem velem történt?” Reálisabban látják testvérük hibáit, mint a szülők, és a szerhasználat következményeit is jobban ítélik meg.

Abból a szempontból is speciális a testvérek helyzete, hogy a szülők következetlenségével is meg kell küzdeniük, magyarázta Andrási Zita. Haragszanak rájuk, mert nem akarnak szembe nézni a valósággal vagy nem tartatják be a közösen hozott szabályokat. “Az a célunk a csoporttal, hogy kicsit levegyük a terhet a vállukról”- mondta a Kék Pont munkatársa.

A szenvedélybeteg testvér miatt háttérbe szorulnak a családban, nem tudnak elég figyelmet és energiát fordítani saját életükre, ami sokszor munkahelyi és párkapcsolati gondokhoz vezet.

A csoport november 5-én indul, október végéig várják a jelentkezéseket a Kék Pontnál. Ez lesz az első kifejezetten testvéreknek szóló önsegítő csoport az országban, Andrási Zitáék nem tudnak hasonló kezdeményezésről...

FIZETÉSLETILTÁS: AKI DOLGOZIK, MÁR NEM MENEKÜLHET

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2018.10.05.


Tavaly nyáron lépett életbe az a rendelkezés, amely biztosítja, hogy azok fizetéséből is folytatódhasson a letiltás, akik – sokszor éppen az adósságtól menekülve – állást változtatnak. A cégek ugyanis már kötelesek új dolgozójuktól igazolást kérni az adósságukról, vagy nyilatkozatot arról, hogy nincs adóssága. A gyakorlatban a tapasztalatok szerint ez még nem működik. Ami azonban késik...

A végrehajtási törvény tavalyi módosítása számos fontos változtatást tartalmazott. (Az új szabályokat itt foglaltuk össze.) A jogalkotók azonban nem csak az ingatlanárverések előírásaiba nyúltak bele. A lakás dobra verésénél azért sokkal elterjedtebb fizetésletiltás – ezek száma 2010 után többszörösére emelkedett – terén is akadt változtatás. Nem az alábbi táblázatban összefoglalt alapvető szabályokban, hanem az eljárás terén...

ŐSZIRÓZSA

MÉRCE
Szerző: KONOK PÉTER
2018.10.04.


Szóval kérem szépen, mi mégis csak úgy vagyunk vele, hogy kis ország vagyunk, nagy, randa történelemmel, itt ebben a huzatos átjáróházban, kelet és nyugat határán, ahogy szemlélni szeretjük magunkat, ebben a kis Köztes-Európában, hogy igen kevés forradalmunk volt, aztán mégis alig tudunk elszámolni velük, zavarba jövünk és toporgunk, mert hát ezek a forradalmak sosem voltak olyan tiszták és magasztosak, ahogy azt a tankönyvírók, a politikusi szöveggyártók, vagy éppen a snájdig ifiurak és cikornyás grófkisasszonyok azt elképzelik, nehéz, kérges markú forradalmak voltak ezek, kaszával-kapával, foszlott, súlyos katonaköpenyekben, tépett lódenkabátokban vonultak, csupa harag, ősi sérelmek és új sebek, meg csupa duhaj öröm, kirobbanó energia, kérem szépen, azért a forradalmak mégis csak az elnyomottak fesztiváljai, az utca ünnepei, nem afféle hazafias vasárnapi iskolák, a forradalmak savanyú szagúak, de érezni a frissen sült kenyér illatát is, amit az utcákon osztogatnak, az érett almák illatát, puskapor és benzin szagát, és hullaszagot is, mit van mit tenni, ilyenek ezek a forradalmak, nem árt, ha tudomásul vesszük.

Túl kevés jutott nekünk belőlük, ezekből a maszatos forradalmakból itt, a modern Magyarországon, ha a huszadik századot nézzük, akkor éppen csak kettő, vagy két és fél forradalom, mert hát 1918-ból nőtt ki 1919 is, talán a legfontosabb, de semmiképp nem az utcán kivívott forradalom, mikor a proletár tömegek falragaszokról értesültek, hogy a proletár tömegek átvették a hatalmat, mindenki menjen rendesen dolgozni, kérem, forradalom van, ne legyen semmi felfordulás!

De az 1918-as, az nem ilyen volt, ott volt felfordulás rendesen, ahogy egy bukott rendszer vesztett háborújának vert katonái hazaáramlottak, ellepték Budapestet, ahogy letépték a sapkarózsákat, előbb a közkatonák, majd a tisztek is, ki azért, mert rettegett, ki pedig azért, mert egy életre megcsömörlött a haza védelmétől és a dicsőségesnek nevezett háborúktól, túl sok volt a lapostetű, a leszakadó láb és beszakadó dobhártya, a gáztól foszlányokra szakadt tüdő, a megfagyott lótetem, túl sok bél és zsiger és éhség, kukacos hús, fagyos, tífuszos latrina, magányos őrségek ismeretlen havasokban, síkságokon, ahol az őrjítő éjszakában bármelyik bokor halált rejthetett, és túl kevés volt otthon az ennivaló, túl sok a munka, megírta az asszony, bár a levelekből kihúzott szinte mindent a cenzúra...

MENTŐAKCIÓ A BÁZELI JÁRATON

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő / Ütvefúró
2018.10.05.


Aki sokat utazik (és azért a határátkelők többsége ilyen) az tudja, hogy a repülés általában unalmas műfaj. Az ember egy csomót várakozik a repülőtéren, majd többé-kevésbé kényelmesen (kényelmetlenül) ül pár órát a gépen, hogy aztán várhassa a csomagját a célállomáson. Persze az a jobbik eset, amikor így történik, hiszen ha egy járaton dráma van, akkor az már régen rossz. Utóbbi történt meg Ütvefúró kollégájával a bázeli járaton a napokban, ő pedig gyorsan megírta. Ez a poszt következik most.

„Én egy kukoricán hízlalt alföldi gyerek vagyok, akinek lángos volt a jele az óvodában, de azt nem gondoltam volna, hogy egyszer ennek hasznát is veszem.
Hétfő este hazafelé tartottunk a kollégámmal Bázelből. A nyaralásáról készült képeket nézegettük. Gyorsan telt az idő. Az út nagyrészt eseménytelenül telt. 
Leszálláshoz készülődtünk, amikor heves kiáltozásra lettünk figyelmesek. Hátranézek, látom, hogy a steward dulakodik az egyik utassal hangos szóváltás közepette. 
Akkor még azt gondoltam, hogy részeg az utas. Le is fejelte gyors egymásutánban kétszer a stewardot. Ekkor láttam, hogy baj van. Nem volt idő agyalni, rögtön cselekedni kellett... 

AZ EMBER MÉLTÓSÁGA

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: SZÜDI JÁNOS
2018.10.05.


Minden ember közös jussa az a méltóság, amely a születésétől fogva a haláláig megilleti, akár tud róla, akár nem, akár büszke rá, akár nem, akár igényt tart rá, akár nem. Az emberi méltóság – mondhatjuk – isteni adomány, el nem vonható, el nem adható, el nem utasítható, el nem veszíthető. Így mindenki „méltóságos” és e körben egymással egyenlő. Az ember méltósága mindenkinek azonos értékű, azonos terjedelmű, bárhol él e földön, bármilyen feltételek között, bármilyen tulajdonsággal rendelkezik. „Méltóságos” a szegény, a gazdag, a szép, a csúnya, a fiatal, az öreg, a sikeres, a sikertelen. Az emberi méltóság olyan, mint a lelkiismeret, lehet, hogy szunnyad, de nem hagy el senkit. Velünk van akkor is, ha fittyet hányunk rá. Az emberi méltóság nem a hatalom adománya, nem uralkodói kegy eredménye. Ez nem jelenti azt, hogy független a hatalomtól. Attól, hogy létezik, korántsem biztos, hogy létét elismerik. Sőt! Az emberi méltóság elismerése és tisztelete a szabadság, egyenlőség, testvériség eszméi diadalának termése, és fennmaradása a demokrácia függvénye. Kinek jutott volna eszébe tisztelni a rabszolga, a jobbágy emberi méltóságát? Az emberek a természet rendjeként fogadták el az alá-fölérendeltséget, a kiszolgáltatottságot. Évszázadokig azt hirdette a hatalom – az egyházak támogatásával és közreműködésével –, az alázatosság erényének gyakorlása, a születéssel kijelölt út végigjárása, a sorscsapások elfogadása, az ismeretlentől való tartózkodás, a fennálló rend tisztelete mind-mind hozzájárul a túlvilági boldogság elnyeréséhez. Az önérzetében sértett, megalázott ember nem kockáztatott, tűrt...

AMITŐL ORBÁN IS FÉL - ÉS EZT TUDJÁK IS RÓLA

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: UNGÁR TAMÁS
2018.10.05.


Sokan írták alá Pécsen a kezdeményezést, hogy Magyarország is társuljon az európai ügyészéghez, sikert mégis kevesen várnak: Orbán Viktor fél ettől a hatóságtól, így egymillió szignó sem bírná csatlakozásra.

A kormány korrupt és ezért fél az uniós ügyészségtől, vélik azok, akik aláírásukkal támogatják, hogy hazánk is csatlakozzon az európai nyomozó hatósághoz. A Fidesz-hívők is látják a korrupciót, ám nem írnak alá. Amúgy az aláírók nem igen bíznak abban, hogy Orbán a gyűjtéstől meghátrál. 

– A korrupció elviselhetetlen és vérlázító. Ez ellen a Polt-féle ügyészség semmit se tesz. Kizárt, hogy egy korrupt kormánypolitikust megbuktassanak. Kizárt! Ezért írtam alá. Az európai unió ügyészsége lebuktatná a tolvajokat, emiatt nem akar Orbán belemenni, hogy csatlakozzunk az európai ügyészséghez. A 44 éves Kolat Erzsébet eképpen magyarázta: miért támogatta szignójával azt, hogy hazánk csatlakozzon az unió ügyészségéhez. Az élettársával egy 13 éves fiút nevelő, szociális gondozóként dolgozó, pécsi asszony szerint mindenki tisztán látja, hogy a kormányhoz közel álló üzleti körök száz vagy inkább ezermilliárdokat vágnak zsebre teljesítmény nélkül. Amikor közbevetettem, hogy a kormány az ország szuverenitására hivatkozva utasítja el a csatlakozást, akkor az asszonyból kifakadt nevetés: 

– Butaság! Aki nem látja miről van szó, az nem is akarja látni, mert annyira fideszes...

AZ IS IGAZ, HOGY A ZENEAKADÉMIÁN NEM LEHETNE BUGGYOS GATYÁBAN SZOTYOLÁT KÖPKÖDNI

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: TÓTH ILONA
2018.10.04.


Orbán csak saját magával, a mániáival és behódolóinak gazdagodásával foglalkozik. Ami az ő és kormánya dolga lenne, arra rá se bagózik.

Ha Orbán Viktor nagy zene-, operarajongó lenne, Felcsúton már régen összetarháltak volna egy ultramodern operaházat, minden fideszes településen épülne hangversenyterem. Orbán nem csípi a zenét, így aztán albérletbe adta ki annak idején kormánybiztosnak az egységes komolyzenei koncepció kialakítását és végrehajtásának koordinálását. Puff! Azóta is rágjuk a körmünket, mi a szent bacháriát jelent ez. Nótázni szokott, és egyszer csak beugrott neki, legyen újra cigányzene minden étteremben. Egymilliárd forintot dobott a kormány a pályázat nyerteseinek, mert Orbánnak két brüsszeli szégyenkezése között pontosan az dolga, hogy közpénzből támogasson üzleti vállalkozásokat, természetesen köztük az övéit is. Egyébként is giccsparádé lett művészet, az ő ízlését teszi közízléssé, másra nincs szükség. Úgy csapkod összevissza, mint a tehén farka legyeket hajtva. Vietnámba is elviszi a pénzünket, művelődési házat vesz 7,1 milliárd forintért. Mondjuk, létezik jó pénzügyi helyzetben, évi hetven millióból gazdálkodó magyar művelődési intézmény, a Vietnámnak adott szuvenírből éppen száz évig nem lenne gondja a hazai kultúra házának. Orbán gavallérként más pénzével veri a mellét ott is.

A sehol sem jegyzett magyar focira tette fel miniszterelnöki hatalmát Orbán. Már mintegy 400 milliárd forintot csesztek el stadionokra. Nem csak itthon garázdálkodnak kedvükre. A szerbiai Topolyán a napokban személyesen avatta fel a hárommilliárdos sportcentrumot, amit magyar közpénzből építettek a magyar adófizetők. A kutya sem kérdezte meg, akarjuk-e. Felkészül Révkomárom, oda 1,8 milliárd forintot hajít Orbán egy másodosztályú csapat stadionjának fejlesztésére. Megkérdezném, nekünk ki a büdös franc épít bármit is csak úgy ajándékba? Rá jellemző aréna mániája, ez az ő szintje, hiszen a Zeneakadémián nem lehetne buggyos gatyában szotyit köpködni.

Ha már sport. Volt rá egy lyukas zoknim, hogy Orbán őrülete újra belefoglaltatik az új Nemzeti alaptanterv tervezetébe. Így lett. Hat éve jottányit sem enged a mindennapos testnevelésből. Hat éve csak kínlódás a legtöbb iskolában a gyerekeknek a tesi óra. Köll az, az úr így akarja, mert simulós csatlósaival együtt annyit sem fognak fel, hogy a mai iskolai körülmények alkalmatlanok arra, hogy a gyerekekből egy életre mozgásbajnokok váljanak, de nem is ez a lényeg, hanem az, hogy „az erkölcs- és hittan oktatás, valamint a gyakoribb testnevelés órák a nemzet lelki és testi megújulását szolgálják”. Ne sírjatok, Orbánisztánban ez pontosan így van. A testnevelés órán a mozgás szeretetét kellene belesulykolni a diákokba, nem elriasztani őket a napi folyosói tinglitanglival, az udvari bohóckodással. Azt ígérte az Orbán-kormány, hogy 14 éves korára minden gyerek megtanul úszni. Legyen nekem annyi húszezresem, amennyien még uszodát sem láttak ebben az országban. Az új tervezet szerint például összevonnák a fizika, kémia, biológia tantárgyakat. Abszolút dilettanizmus ez, hiszen ilyen szakos tanár nincs. Megint adnának a szarnak egy jó nagy pofont, közben a legfelsőbb oktatásügyi gárda vérig van sértve a PISA-felmérések eredményeitől. Évek óta romlik a magyar iskolások teljesítménye. A bukfenctudást nem mérték. Az egyre több funkcionális analfabéta diák kiváló cigánykerekezéssel nem jut el a tudás Európájába.

Ettől sem döf tőrt a hasába a miniszterelnök, a tudást, műveltséget már évekkel ezelőtt lapátra tette a Baloggal. Orbán éppen azzal nem foglalkozik, ami a dolga lenne. Jaj istenem, Kásler Miklós minisztert már ne is említsem. Úgy teszi gallyra gyerekeink, unokáink jövőjét begyöpösödött agya, hogy évtizedek kellenek kiheverni...

HADHÁZY ÁKOS: KÖVES SLOMÓ ÉS KISS-RIGÓ LÁSZLÓ PÜSPÖK KÖZELÉBE IS JUTOTT UNIÓS PÉNZ TRANSZNACIONÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉSRE

ÁTLÁTSZÓ / KORRUPCIÓINFÓ BLOG
Szerző: RÁDI ANTÓNIA
2018.10.04.


A kormánykedvenc zsidó kisegyház, az EMIH, és az úgyszintén NER-favorizált katolikus Szeged-Csanádi Egyházmegye is lehajolt az apróért, amennyiben pályáztak és el is nyertek közel 50 milliós tételt az EFOP-transznacionális együttműködés című uniós forrásból. A kedvezményezettek zöme azonban jobbára ismeretlen civil szervezet, közülük heti Korrupcióinfóján a Zombai Romákért Egyesületet emelte ki Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő.

Örülne minden zombai roma, aggastyántól a csecsemőig, ha kapna mintegy 700 ezer forint ajándékpénzt? Alighanem, igen. Spoiler: nem kapnak. „Egyesületük”, a helyi önkormányzattal karöltve kap 50 milliót arra, hogy (idézet a projektleírásból) „meglévő nemzetközi együttműködéseinket megerősítsük, továbbá újakat építsünk ki a lokális, a térségi és regionális humán szolgáltatás fejlesztésének érdekében”.

Egészen pontosan évi 6 (összesen 18) belföldi tanulmányútra, workshopokra, egy zárórendezvényre és egyetlen tanulmányra. Utóbbi 300 fő megkérdezésén alapszik.

Csakhogy ennyi roma messze nincsen is Zombán – Hadházy Ákos szerint lehet, attól lesz „transznacionális” a projekt, hogy keresnek cigányokat máshol. A Tolna megyei településen kétezren élnek, a 2011-es népszámlálás során 3,6 százalékuk vallotta romának magát. Ez kicsit sarkítva – egyszerre számolva a 2017-es és a kisebbségügyben elérhető legfrissebb, 2011-es adatokkal – 72 főt jelent.

A Zombai Romákért Egyesület a település önkormányzatával közösen pályázott és nyert az EFOP transznacionális együttműködések elnevezésű uniós támogatásra (a nagyobb falat, 42 millió az önkormányzat része). Az EFOP-projekt célja „a közszolgáltatások elérhetőségének és minőségének fejlesztése, esélyteremtő szerepének javítása”, erre a célra 30-50 millió forint kérhető.

Hadházy Ákos Korrupcióinfóján a zombai támogatási szerződést ismertetve elmondta, a „szakmai megvalósítás” például 14 millió forintot emészt majd fel, s ezen felül elszámolnak 8 milliós munkadíjat a kedvezményezettek, irodabérlet címén pedig 900 ezer forintot költhetnek el Zombán.

„Arra, hogy szükség van az Európai Ügyészségre, az egyik legfontosabb bizonyíték, hogy a roma önkormányzat fideszes vezetője, Farkas Flórián szabadon van. A roma botrányokat még a kormány is elismerte, és 1,6 milliárd forintot vissza is kért. Éppen ezért döbbenetes, hogy még mindig léteznek roma szervezetek, amelyek óriási EU-s pénzeket suvasztanak el egészen bizarr ürüggyel” – hangsúlyozta a politikus.

Összesen 109 nyertes kapott a „transznacionális” keretből 5 milliárd forintot. Random kiválasztottunk párat, köztük a Hadházy által is kiszemelt Zombai Romákért Egyesületet, akiktől közérdekű adatigénylésben kértük a támogatás alapján megkötött szerződéseik listáját...

MI LENNE, HA FELLÁZADNÁNAK A SZEGÉNYEK ÉS ELKEZDENÉK A NER-LOVAGOK MAGÁNTULAJDONÁT MEGSEMMISÍTENI?

MÉRCE
Szerző: JÁMBOR ANDRÁS
2018.10.05.


2012 májusának reggelén Ferencváros egy kicsi erdejében álltunk a barátnőmmel. Szembe az önkormányzat dolgozói és a rendőrök. Egy szalaggal vettek körbe egy kis kalyibát, és a körülötte lévő tárgyakat. Akkor már az AVM egyik aktivistáját (Misetics Bálintot) a rendőrök elvitték, mert megpróbálta megakadályozni az ott élő hölgy kunyhójának elbontását. Barátnőm nem azért ment a szalaggal elzárt részre hogy szembeszálljon a rendőrökkel, hanem azért, mert szociális munkásként feladatának érezte, hogy az otthona lerombolását éppen végignéző nőt megnyugtassa. Őt megbilincselték, mert átlépte a szalagot, a nőt kilakoltatták kunyhójából, a cuccait pedig szemétnek minősítette az önkormányzat és megsemmisítette.

Nem új keletű az a gyakorlat, hogy a hajléktalan emberek magántulajdonát megsemmisítik. Eddig is zajlott ez, csak akkor szemétnek keresztelték át a családi fényképeket, a guberált kisszéket, az alig működő főzőalkalmatosságot, a tányérokat, az edényeket. Legalábbis ott akkor, a 9. kerületben ezeket semmisítették meg.

Most ezekre az eszközökre már a törvény erejével csapna le a magyar állam. Emberek magántulajdonát semmisítené meg azért, mert szegények.

Pontosan az a magyar állam, amely azzal a címszóval lakoltat ki embereket, hogy nem vigyáznak a magántulajdonra, a közösség tulajdonára. Úgyhogy inkább befalaz lakásokat, amelyek nem lerohadásra, hanem egyszerűen lakhatásra készültek...

ÍTÉLETIDŐ: MOST KIDERÜL, MENNYIRE RETTEGNEK A BÍRÁK HANDÓ TÜNDE HATALMÁTÓL

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: PÁLMAI ERIKA
2018.10.05.



Fokozott biztonsági előírások mellett, az előzetesen tervezettnél egy nappal később, kedden választják meg az Országos Bírói Tanács hiányzó négy tagját és az új póttagokat. Ez pedig új fejezet kezdetét jelentheti Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke és a bírói karon belüli bírálói küzdelmében.

Sikerült- e a totális megfélemlítés? – a hvg.hu bírósági forrásai szerint ez a tétje az Országos Bírósági Tanács (OBT) jövő kedden esedékes, a Néprajzi Múzeumba meghirdetett póttagválasztásának. A hírek szerint az elmúlt hónapok arra utalnak: az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke, Handó Tünde nagyon szeretné, ha ezúttal nem ismétlődne meg az év eleji „fiaskó”, nevezetesen az, hogy a kritikusai kerüljenek többsége az őt ellenőrző testületbe. És tény, ezúttal ez össze is jöhet – legalábbis erre utal a tagokat választó küldöttek névsora.

A hvg.hu birtokába jutott dokumentum szerint ugyanis a listán erősen túlreprezentáltak a különböző szintű igazgatási vezetők. Márpedig ők azok, akik Handó kinevezési jogkörébe tartozó vezetők, vagy az ő kinevezettjeik. Az egyes bíróságokon megválasztott elektorok között van Balla Lajos, a Pécsi Ítélőtábla elnöke és a pécsi, fővárosi, illetve a debreceni ítélőtábla elnökhelyettese is. Igencsak beszédes, hogy elektor lett a szombathelyi, győri, tatabányai, kaposvári, szekszárdi, veszprémi, egri, miskolci, debreceni, szegedi, kecskeméti, pécsi, debreceni törvényszék elnöke, több elnökhelyettes, valamit további 13 járásbírósági elnök is. Ők azok, akiknek a többi, alájuk beosztott bíróval együtt – maguk közül – meg kellene választaniuk azokat az OBT-tagokat, akik a mindenkori OBH elnökének munkáját ellenőrzik.Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a közelmúltban komoly médiavisszhangot kiváltó bírósági ügyekkel kapcsolatban sajtótájékoztatót tart hivatalában 2016. február 2-án...


APRÓMUNKA KELL A SZAVAZÓK MEGGYŐZÉSÉHEZ, AZ ELLENZÉK PONT ERRE KÉPTELEN

168 ÓRA ONLINE
Szerző: PUNGOR ANDRÁS
2018.10.05.


Nem teremtenek közösséget, nincs mondanivalójuk, sőt többnyire még ismert és alkalmas helyi jelöltet sem találnak az ellenzéki pártok, ezért véreznek el az időközi voksolásokon. Ez olvasható ki a józsefvárosi civil jelölt írásából, amit a nyári helyi választás után, nem- rég publikált a körzetében tapasztaltakról. Szerinte a tavaszi választásokon 10-15 százalékokat elérő ellenzéki pártok kerületi szervezetei jó, ha két-három tagot, legfeljebb egy-két tucat aktivistát tudnak fölmutatni valójában. Néhány kivétel azért akad. A „fehér hollók”, a szegedi, a salgótarjáni, a XIII. kerületi példa mellett most Újpalotán mutatta meg a baloldal, hogyan tudja legyőzni a Kubatov-listákkal operáló, helyi kapcsolatait folyamatosan karbantartó, szinte korlátlan pénzből gazdálkodó Fideszt.

– Az ellenzéki pártoknak nincs olyan mondanivalójuk, ami a választókerületekben közösséget teremtett volna. Korábban az MSZP és a Jobbik kiépítette a vidéki networkjét, voltak helyi politizáló erői, akik véleményvezérként közvetítették pártjaik üzeneteit. De ez már a múlté – mondja Kiss Ambrus, a Policy Agenda elemzője. Szerinte a kisvárosi, vidéki Magyarországon, ahol a legnagyobb válságban van a baloldal, eltűntek a szocialistákhoz köthető helyi erők, mert nem foglalkoztak velük, nem keresték őket a párt országos központjából. Közben a Fidesz – amellett, hogy fenn tudta tartani az intézményrendszerét – helyi embereit is fel tudta készíteni a saját médiáján keresztül.

– Az MSZP látta, hogy foszlik szét a társadalmi szövete, mégsem tudta azt újraszőni – mondja. A fővárosban abban az illúzióban ringathatták magukat, hogy itt jobb a helyzet: vannak aktivistáik, lehet őket mozgatni.

Győri Péter kiábrándította őket. A VIII. kerületi polgármesterjelölt egy Facebook-bejegyzésben tárta fel, hogy a Kubatov-listával operáló fideszes hatalomtechnikai gépezettel szemben mennyire tehetetlen a helyi ellenzék...

IUS PRIMAE NOCTIS

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2018.10.05.


Szombathelyen, a helyi választási bizottság – amit nevezhetnénk akár Fidesz alapszervezetnek is – úgy határozott nagy bölcsen és hűvösen, hogy megbünteti a Momentumot valami plakát miatt ötvenezerre. Az ilyesmi fölött már röhögve átsiklik az ember, és azért, mert boldog, hogy nem kötötték föl, lőtték főbe, ami engedmények azt mutatják, hogy a hatalom kegyes és jóságos.

Viszont hozzácsaptak egy indoklást is az ítélethez mintegy desszertként, amelybe belecsempészték az egész elcseszett NER-t, szőröstül és bőröstül, miszerint a plakát szövege a:“…Fidesz-KDNP jelöltjének választási esélyeit csökkenti…” – Itthon vagyunk, a lábunkhoz térdepelt néhány bokor. Ha ezt lefordítom, akkor az jön ki, hogy egy ellenzéki párt nem csökkentheti a Fidesz-KDNP esélyeit, a választási rendszer pedig egyenesen arra való, hogy növelje azokat.

Végül is, tudjuk ezt a körzetek megrajzolása, a zsák krumplik, a lefagyó számítógépek, az utaztatott ukránok, a választási bizottságok és az ügyészség sajátos működése óta. Hogy a Kárpátok alatt ennek a csürhének nemhogy az esélyeit csökkenteni nem lehet, hanem egyenesen kiváltságokat élveznek. És sajnos nem csak a választások során, hanem a nagy büdös élet minden szegletében és szeletében. Ez az illiberalizmus lényege ugyanis, csak most épp kereszténydemokráciának nevezik.

Ne áltassuk magunkat a téboly kilencedik évében. Aki a rendszert működteti, vagy csak kellően lelkesen tapsol, annak előjogai vannak, és meg is van győződve róla, hogy az neki jár. Ezért nem érti, mert föl nem foghatja, miért zavarja a többséget a magániskolája, a röpcsije, a jachtja meg a helikoptere, a kastélya és az alanyi jogon elnyert pályázatai, ahogyan ott tartunk képletesen, hogy a fagyos utcáról az ablakra tapasztott arccal nézzük, ahogyan a benti melegben dőzsölnek.

És ebben az egészben az érdemtelenség a legtaszítóbb, hogy a gázszerelőt és a vejt is azóta szereti az Isten csak, amióta bemásztak a cimbora/após valagába. És például Simicska a megmondhatója, mi történik, ha öntudatra ébred valaki, mert eltapossák, mint egy nyamvadt szúnyogot. Esélyt sem kap senki, aki nincs benne a brancsban, s itt nem az új, nemzeti tőkésosztály kiépítése folyik, mint arra hivatkoznak, hanem kasztok kialakítása, amelyek átjárhatatlanok...

ORBÁN KORMÁNYA AZ EGYETLEN MIGRÁCIÓT TÁMOGATÓ SZERVEZET

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: ashwood
2018.10.04.


A migráció rossz, értem?! – nagyjából ennyi a kormány mondanivalója mindenről. Na meg: sorosgyörgy. A munkaerőhiányt sem migrációval kell megoldani. Szavakban. A valóságban százmilliókat költ migráns-toborzásra a kabinet.

Aki akár csak Magyarország légterében tartózkodott az elmúlt években három percnél hosszabb időt, annak fölösleges elmagyarázni, mit is gondol Orbán és sleppje a migrációról. Pontosabban: hivatalosan mit gondol. Még pontosabban: mivel eteti szavazóit, riogatja a polgárokat, igyekszik minél nagyobb félelmet és gyűlöletet elültetni bennük.

Hogy lássuk, mennyire nem igaz mindaz, amit a propaganda másodpercenként próbál az arcunkba tolni, elég megfogadni Orbán Viktor tanácsát: ne azt nézzék amit mondok, hanem amit teszek. Azt, hogy mit mond, már ismerjük. Hogy mit tesz, azt a kormány által kitartott propagandából soha nem is fogjuk megtudni.

Íme:

Másfél évvel ezelőtt 450 millió forintos szerződést kötött a debreceni Horizon2020 Nonprofit Kft.-vel a kormány, természetesen az adófizetők állták a cehhet. A cég ezért a pénzért azt vállalta, hogy 5250 ukrán állampolgárnak talál Magyarországon munkát és lakhatást. Nem kárpátaljai magyarnak, hanem ukrán állampolgárnak. Végül "csak" ötezret sikerült idecsábítani.

Igen, közel félmilliárdért toboroz gazdasági migránsokat a magyar állam.

Ahogy azt is elintézte az Orbán-kormány, hogy a hiányszakmákban dolgozó külföldi munkaerő 90 napig mindenféle engedély nélkül tartózkodjon és dolgozzon Magyarországon. Mármint azok, akik nem az EU-ból érkeznek, természetesen...

NYOMTASS TE IS! - 63. SZÁM

NYOMTASS TE IS!
Szerző: nyomtassteis.hu
2018.10.03.



Miért baj, hogy Orbán Viktor az általa közpénzekből gazdaggá tett milliárdos luxusgépén röpköd? A címben feltett kérdést Nyugat-Európában, vagy igazi demokratikus országokban nem is értenék. Ha egy kormányfő ajándékot fogadna el olyantól, aki közpénzekből gazdagodott meg, akkor azonnal le kellene mondania, hiszen rávetülne a gyanú árnyéka, hogy korrupt...
--------------------------------------------
Mi ez?

Nagyon sok ember van, aki csak az M1 televíziót nézi, a Kossuth rádiót hallgatja és a megyei lapokat olvassa. Nos, az ő fejükben egy egészen másféle kép alakul ki Magyarországról, mint azokéban, akik több forrásból tájékozódnak. Ahogyan mondani szokás, ma kétféle mozit nézünk.

Ami a kormány által birtokolt vagy elfoglalt csatornákon keresztül árad, az már nem is elfogultság, hanem gátlástalan propaganda és agymosás, időnként konkrét hazugság. Ha nem lépünk fel ez ellen, akkor a következő választáson olyan emberek fognak szavazni, akik nincsenek tisztában azzal, hogy milyen országban élnek.

Ideje hát tennünk valamit!

Egy egyszerű eszközt ajánlunk, amellyel megtörhetjük a kormányzati médiafölényt. Egyfajta XXI. századi szamizdatot, amely a mindenütt jelenlévő technológiákra alapozva, olcsón, könnyen és gyorsan juthat el akár milliókhoz is.

Van még néhány független újság és hírportál, amelyek tisztességesen elvégzik a munkájukat, csakhogy ezeket nem olvassák elegen. A Nyomtassteis kezdeményezés segítségével azonban sokakhoz eljuttathatjuk az általuk előállított értékes tartalmakat. A legfontosabb írásokat lerövidítve, közérthetővé téve egy A/4-es lap két oldalára helyezzük el (tördeljük be). Ezt a lapot félbehajtva egy újság formátumú kis kiadványt kapunk.

Az aktuális lapszámok internetes oldalunkról tölthetőek le. Aki úgy gondolja, hogy ezekről a hírekről másoknak is értesülniük kell, annak csak annyi dolga van, hogy több példányban kinyomtatja, lefénymásolja, és tovább terjeszti. A terjesztéssel kapcsolatban felmerülő kérdésekről a gyakori kérdések menüpontban tájékozódhatsz.

A nyomtassteis kezdeményezés egyetlen esetben működik: ha elegen leszünk, akik tényleg nyomtatnak és terjesztik is ezt a kis újságot. Csatlakozhatsz kicsiben és nagyban is, lehetőségeid, erőd szerint. Akkor is sokat tettél, ha csak egy-két példányt nyomtatsz ki és juttatsz el ismerősökhöz vagy ismeretlenekhez.

De gondolkodhatsz nagyban is. Ha van lehetőséged, netán nyomdakapacitásod arra, hogy sok példányt állíts elő, akkor az már nagy segítség. Ha mozgósítod a barátaidat, hálózatot építesz olyanokból, akik rendszeresen szállítanák ki a lapot egy-egy adott körzetbe, akkor jelentősen járultál hozzá ahhoz, hogy minél több emberhez jusson el másféle információ, mint amit a kormányzati hírforrásokból kap.

A kis újság terjesztésének fontos eleme a személyes beszélgetés, így azok, akik csak az állam által elfoglalt hírforrásokból tájékozódnak, találkoznak más véleményekkel is. Ha tömeges mozgalommá tudjuk fejleszteni a kezdeményezést, akkor rövid idő alatt, érezhetően ellensúlyozhatjuk a hatalom médiamonopóliumát.

Arra is alkalmas ez a kiadvány, hogy a választások közeledtével megismertesse az országot azokkal az elképzelésekkel, amelyeket a jelenlegi kormányt leváltani szándékozó politikai erők ajánlanak. Ez a kis újság azonban nem egy párt lapja, hanem független civil kezdeményezés.

Kiváló eszköz azoknak a magánembereknek, akik úgy érzik, hogy ha változást akarunk, akkor tenni is kell valamit.