2018. október 10., szerda

RÁADÁS: SÍPARADICSOMBAN KAMIONNAL

YOUTUBE
Szerző: KÓTAI ZOLTÁN
2017.


Kamionos videók. Kótai Zoltán videója.

ITT NÉZHETŐ MEG

RÁADÁS: "AKI VER, AZ NEM HAVER" - KAMPÁNY ÉS PEDAGÓGIAI SEGÉDLET

OFOE BLOG
Szerző: CARTOON NETWORK / HAVER KLUB
2018.09.25.



A Cartoon Network csatorna megbízásából tavaly 1200 fős mintán végzett kutatás szerint a bullying, azaz a gyerekek egymás közötti bántalmazása az esetek kilencven százalékában az iskola falai közt zajlik, illetve onnan indul, és gyakran az online térben folytatódik. Ezért a szervezők idén az iskolai szemléletváltást, illetve a pedagógusok és rajtuk keresztül az iskolások edukációját tűzték ki célul.

A pedagógusok játékos foglalkozásokon értethetik meg tanítványaikkal, hogy hol a határ a közös szórakozás és a zaklatás között, miért olyan fontos a csapatmunka, vagy mi a teendő internetes bántalmazás esetén. Emellett tippeket is kapnak ahhoz, hogyan járulhatnak hozzá egészséges osztályközösség megteremtéséhez és a tanulócsoportban előforduló bántalmazások visszaszorításához.

Az elkészült tanóravázlatok bárki számára, ingyenesen hozzáférhetők, letölthetők a Cartoon Network Aki ver, az nem haver oldaláról is.

A csatorna kampányfilmet is készített az alkalomból, a kampány nagykövetek, Bánki Beni és Trunk Tamás közreműködésével, amely itt tekinthető meg.

A munkában együttműködünk az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesületével is. Az egyesület honlapján lehetőség nyílik az egyes óravázlatok elemzésére, az ezekhez kapcsolódó tapasztalatok cseréjére, esetenként tanácsadásra.


NAGYON SOK NŐT GYILKOLNAK MEG NŐGYŰLÖLETBŐL MAGYARORSZÁGON, NYUGAT-EURÓPAI ORSZÁG NINCS ELŐTTÜNK A STATISZTIKÁBAN

168 ÓRA ONLINE
Szerző: HERCZEG SZONJA
2018.10.09.



A fél országot megrázta annak a várpalotai nőnek és kétéves kisfiának a halála, akivel volt partnere végzett. Az eddig ismert tények szerint a 40 éves férfi nem tudta megemészteni, hogy a nő elhagyta őt és visszament gyermeke apjához. A lapok a tragédia után arról cikkeztek, hogy az áldozat, Enikő barátai és családja szerint voltak előjelei annak, hogy a férfi nem hajlandó elfogadni a szakítást, például az, hogy megfenyegette a nőt.

És nem is kellett várni sokat a következő esetre. Hétfőn gyilkolta meg brutális kegyetlenséggel feleségét egy férfi a Hajdú-Bihar megyei Szentpéterszegen. M. Árpád az évek során többször öngyilkosságot is megkísérelt. A férfi sokat féltékenykedett a feleségére, és az egyik rohama közben tavaly felgyújtotta magát saját lakásában, de sikerült megmenteni az életét. Feleségéét most nem sikerült.

Csak hogy tiszta legyen a kép, bár a nők elleni erőszakcselekmények egy részét az áldozat által nem ismert személyek követik el, többségük – az esetek több mint fele – Magyarországon és a világon is az áldozat egykori intim partnere, barátja, ismerőse, esetleg családtagja nevéhez fűződik.

Az Eurostat és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (OSCE) szerint 2015-ben Magyarországon százezer főre vetítve a 0,4-es európai átlag felett volt a nőgyűlöletből fakadó gyilkosságok száma. Az adatokat szolgáltató európai országok között a hetedik helyen álltunk, csak kelet-európai országok álltak mögöttünk, sorrendben Montenegró, Litvánia, Lettország, Csehország, Bosznia, Albánia. Utánunk Horvátország következett, és végül a kilencedik helyen az első nyugat-európai ország, Svájc. A statisztikából az is kiderült, hogy Magyarországon a nőgyűlöletből elkövetett gyilkosságok 37 százalékának a tettese intim partner, a 25 százalékának pedig családtag volt.

Ha a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület (NANE) magyarországi adatait nézzük, abból pontosabb számokat is kaphatunk. Eszerint:


- A 15 évet betöltött nők 19 százaléka élt át partner részéről fizikai erőszakot,
- 49 százalékuk lelki, szóbeli erőszakot,
- 7 százalékuk pedig szexuális erőszakot.
- Fenyegető zaklatást a nők 12 százaléka tapasztalt, az esetek 60 százalékában pedig ismerte zaklatóját.
- A szexuális erőszak esetén is alacsonyabb, három százalékos a nem partner, vagy korábbi partner által elkövetett bűncselekmény, tehát kimondható, hogy az elkövető az áldozat ismerőse.

Ha összesítve vesszük az is, kimondható, hogy

az élete során a 15-74 éves nők kilenc százaléka, azaz 360 545 nő volt szexuális erőszak áldozata, és több, mint 35 ezer lányt ér szexuális erőszak 15 éves kora előtt.

De mit tehet egy nő, ha zaklatás áldozata lesz, felismeri azt, és van lelki ereje a hatóságoktól segítséget kérni?

Wirth Judit jogász, a NANE munkatársa szerint a magyar jogszabályok hiányosak és nem alkalmasak arra, hogy megfelelően megvédjék az áldozatot. - Távoltartás rendőrség által maximum 3 napra adható ki, ami, valljuk be rettentő kevés. Bírósági végzéssel pedig összesen 60 napra, ami szintén elégtelen. A jogász szerint felháborító, hogy a végzés nem hosszabbítható meg, hanem egy újabb esemény, magyarul újabb erőszakos cselekmény esetén kérhető újra.

A jog általában nem szabályoz olyan cselekményeket minősítettként, amelyekben együttélés nélküli párkapcsolat keretében követik el az erőszakot. Ez szintén életszerűtlen, mert a párkapcsolati erőszak tipikus elkövetési jellemzőkkel rendelkezik együtt járó, de nem feltétlenül együtt élő pároknál is, és ezek a jellemzők nagymértékben megegyeznek az együtt élők közötti erőszak jellemzőivel...

54 PERC VOLT A HALÁLOS ÍTÉLET

SZTÁRKLIKK
Szerző: VÁSÁRHELYI MÁRIA
2018.10.10.


Az MTA sorsa akkor pecsételődött meg, amikor 54 percet kapott az elnökség arra, hogy elfogadja költségvetésének drasztikus csökkentését. Ez a megalázó gesztus teljesen nyilvánvalóvá tette, hogy a kormányt egyáltalán nem érdekli az MTA véleménye és az Akadémia sorsát már régen eldöntötték.

Már akkor is úgy gondoltam, hogy ez a "gesztus" az intézmény vezetése elé dobott kesztyű volt, amelyre az egyetlen adekvát válasz az elnök és az elnökség lemondása, és a köztestületi tagok tiltakozása lett volna. Az akadémikusoktól nem várok semmit, mert a többségüket - tisztelet a kivételnek - folyamatosan a több százezer forintos havi járadékkal tartják függőségben.

Ha bármit keresztül akar verni az akadémikusok testületén a hatalom, akkor nem kell mást tennie, mint belengetni a járadék megvonását. Amely egyébként ebben a formájában valóban csak arra jó, hogy a politika játékszerévé tegye a nagytiszteletű tudósok többségét.

Ha pl. beépítették volna a fizetésekbe és a nyugdíjakba, akkor nem tudná a hatalom ezzel rövid pórázon tartani az akadémikusokat és rajtuk keresztül a tudós társadalmat. Ezért aztán a kormánynak esze ágában sincs változtatni ezen a rendszeren, hiszen remek pórázként szolgál. És hosszú ideje kataton állapotban tartja az Akadémiát (ld. pl. utcanevek véleményezése, MMA létrehozása és az MTA-hoz tartozó Művészeti Akadémia elveszejtéséhez való néma asszisztálás stb.)

Szóval az 54 perc volt a halálos ítélet, ami azóta történik az csak további izomtáncoltatás és a tudós társadalom megalázása, melyhez sajnos az Akadémia különböző vezetői és testületei is tevékenyen hozzájárulnak...

A KÉTHARMAD ILLÚZIÓJA

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: CHARLES GATI
2018.10.10.


A legfrissebb nyilatkozatok azt sugallják, hogy a Central European University (CEU) hamarosan Bécsbe költözik. Nagy vesztesége ez a magyar felsőoktatásnak, sőt az ország hírnevének.

Az egyetem távozása figyelemre méltó része annak a kultúrharcnak, amelyet a magyar kormány a független kultúra és a független sajtó ellen folytat. Lépés lépést követ. Egyik nap a színházak autonómiáját korlátozzák, aztán nincs többé Népszabadság, aztán a Tudományos Akadémiát szervezik át a lenini pártosság, a hírhedt partyinoszt szellemében. A CEU azonban különleges körülmények között költözködik. Hiszen pozitívan reagált a kormány bárgyú követelményére: arra, hogy Amerikában is legyen egy Central European University. Alapítottak egyet, New Yorktól északra, a dokumentumokat New York állam hitelesítette, de közben a kormány meggondolta magát, és mégsem fogadta el a saját maga által követelt új szabály betartását. Képtelen az igenre rábólintani.

Ilyen körülmények között nem lehetett a CEU-t egyszerűen kirúgni. Kirúgás helyett jött a halasztgatás, a várakozás, ami ellehetetlenítette a következő tanévre való felkészülést. Ha a CEU elmegy, a magyar kormány azt mondhatja majd, hogy az egyetem „saját akaratából” hagyta el a magyar fővárost. Azt nem árulja majd el, hogy a CEU eltávolítása hazai ötlet volt-e vagy Moszkváé. Mivel az egyetem tanulói között elég sokan a volt Szovjetunióból jöttek tanulni Budapestre, és az CEU-tól „megfertőzve” mentek haza, nincs kizárva, hogy Kreml javasolta budapesti partnerének: jó lenne a CEU-t kivonni a forgalomból...

VÁRÓLISTÁK: VAN MŰTÉT, AMIRE 1-2 ÉVET IS VÁRNI KELL

MENEDZSMENT FÓRUM
Szerző: SZÉKELY SAROLTA
2018.10.10.


Majdnem 36 ezren várnak jelenleg Magyarországon valamilyen műtéti beavatkozásra. Van, aki legkorábban majd csak 2020 augusztusában részesülhet a szükséges ellátásban.

A parlamentben szeptemberben egyebek mellett szóba került a kórházi várólisták témája is. Legutóbb Rig Lajos, a Jobbik képviselője érdeklődött az emberi erőforrások miniszterénél arról, hogy "milyen hosszúak a várólisták a fideszes dimenzióban". A miniszter helyett Rétvári Bence, az EMMI államtitkára válaszában kifejtette: összesen 25 milliárd forintot fordított a költségvetés a várólisták csökkentésére. Ennek eredménye lett az is, hogy míg 2012-ben 70 ezren voltak a várólistákon, ez most már 28 ezer alá csökkent. Példaként Rétvári kiemelte a szürkehályog műtéteket, ahol a tényleges várakozási idő 90 napról 45 napra csökkent, a csípőprotézisműtéteknél pedig a 180 napos várakozási idő 104 napra csökkent. Térdprotézisműtéteknél pedig a 2012-es 241 nap mára 137 napra mérséklődött.

Ezek a számok azonban a valóságosnál némileg kedvezőbbnek tűnnek - legalábbis a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő honlapján szereplőkhöz képest. Cikkünk írásakor ugyanis majdnem 36 ezren vártak valamilyen műtétre az országban. A leghosszabb várólista az államtitkár által is említett beavatkozásoknál jellemző. 11 474-en várnak szürkehályog műtétre, a váróslista hossza azonban 45 nap helyett 87 nap, Észak-Alföldön ennél is többet kell várnia a több mint 1600 betegnek, 119 napot.

6088-an térdprotézis műtétre várnak, amire a NEAK honlapja szerint 340 napot, tehát majdnem egy teljes évet kell várni, szemben a Rétvári által említett 137 nappal. Az interneten fellelhető információk szerint egy évvel ezelőtt térdprotézisra még "csak" 295 napot kellett várni. A legrosszabb helyzet Észak-Magyarországon alakult ki, az itt élőknek ugyanis 571 napot kell várniuk a beavatkozásra. Nem sokkal van jobb helyzetben az az 5261 beteg, aki csípőprotézisre vár. Itt sem 104 nap a várakozási idő - mint, ahogy az Rétvári említette - hanem 279 nap (egy éve erre még 295 napot kellett várni). Nagyon nem mindegy ebben az esetben sem, hogy ki hol vár a beavatkozásra, Észak-Magyarországon ugyanis 487 nap a várakozás ideje.

Ezeknél azonban jóval hosszabb várólisták is kialakultak egyes beavatkozásoknál:...

KAVANAUGH UTÁN: MEDDIG TART MÉG A DEMOKRATÁK IRÁNYVESZTÉSE?

DANUBE INSTITUTE
Szerző: Danube Institute
2018.10.10.


Miközben a demokraták továbbra is a 2016-os választásokat akarják újrajátszani, a republikánusok kinevezték második legfelső bírájukat a hétvégén. A Brett Kavanaugh kinevezési eljárása során alkalmazott demokrata stratégia várhatóan a helyközi választásokon is előkerül majd. De ami eddig nem működött, vajon fog egy hónap múlva? – teszi fel a kérdést Peter van Buren az American Conservative oldalán.

A szerző szerint a kinevezési eljárás során hallható demokrata retorika teljes mértékben az előző választás visszhangja. A Demokrata Párt tisztában van azzal, hogy egy évtizedekkel ezelőtti szexuális visszaélés vádját az FBI nyomozása sem tudná már bizonyítani, hiszen Kavanaugh több átvilágításon is átesett már élete folyamán, és kevéssé valószínű, hogy új bizonyítékokat kerülnének napfényre. Valójában a médiának akartak okot szolgáltatni arra, hogy kijelentsék, maga az eljárás volt tisztességtelen.

A kotta nem változott: Putyin ellopta az elnökséget, gerrymanderinggel csalták el a választást, az FBI nem hallgathatott ki elég tanút. A jelölt bírói teljesítményét félresöpörték egy sor progresszívnek mondott, de inkább „clintoni” kérdés vizsgálatával, aminek a célja Kavanaugh hiteltelenítése volt, mintha ez megakadályozhatná a kinevezést...

ROHASZTÁS

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2018.10.10.



Szijjártó elvtárs interjút adott az osztrák Der Standardnak, amelyben kijelentette, addig maradnak a Néppártban, amíg utcára nem teszik őket. Akkor is ott pöffeszkednek majd, ha – mint fogalmazott – nem sikerül megerősíteni a migrációellenes erőket. Ezzel azt vallotta be ez a szarházi, hogy már semmi keresnivalójuk ott, közük nincs azokhoz az értékekhez, amelyek ezt a pártcsaládot jellemzik, de előnyöket vélnek a maradásban, így a szokásos elvtelen módon terpeszkednek még csöppet.

Persze az érkezésük a liberálisoktól ugyanilyen etikailag terhelt aktus volt, amikor a belpolitikai dúlásuknak kerestek külső formát, de ez az idő is elmúlt. Az evolúció, amely a darwinitól eltérően, itt a politikában és eszményekben – ha van ilyenjük egyáltalán – nem előre mutató, hanem az aljasság egyre újabb bugyraiba vezet. Szíjjártó elvtárs azt is mondta ennek az újságnak, hogy “…Tagok vagyunk, és mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy megváltoztassuk a Néppártot…” Ez pedig felér egy fenyegetéssel, hogy fideszizálják őket, holott a zöme már most is befogott orral ül ezekkel egy padban.

Viszont a jámbor osztrák kolléga nem kérdezte meg, hogy a nyavalyába képzelik ezt mégis. Sőt, sikítva el sem rohant, mert azzal a tudással sem bírt, hogy a Standardját, ha ezek beteszik a lábukat Európába, ugyanúgy bezárják, bezárhatják majd, mint minálunk a Népszabadságot, és ő elmehet üldözött homlessznek. Ehelyett megnyálazta a ceruzáját, negédesen diskurált, mert a világ azon boldogabbik felének szülötte, ahol még nem ezek vagy az elvetemült haverjaik dirigálnak. De akarnak, mint az idézett mondat is mutatja.

Én csak egy szerencsétlen slapaj vagyok a Der Standard nagyhatalmú újságírójához képest, de egészen delikát információkat tudnék adni az elkényelmesedett kollégának, mivel jár az, ha ezek a kezelésbe vesznek egy pártot barátilag. Megboldogult Torgyán elvtárs tudna erről kiselőadást tartani, hogyan tűnt el a pártja a chilei cseresznye árnyékában. Akkor még nem tudtuk teljes valójában, de mára tudományosan beigazolódott, hogy a Fidesz tényleg olyan, mint a rák...


A DEMOKRÁCIA SZINTJÉT TEKINTVE MAGYARORSZÁG AZ UTOLSÓ ELŐTTI HELYEN ÁLL 41 FEJLETT ÁLLAM KÖZÜL - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2018.10.10.



- A magyarok 37 %-át nem érdekli, hogy pusztul, rohad a demokrácia: töretlenül bízik a Fideszben 

- Azért még mindig nagyot durran, ha Hillary Clinton nyilvánosan nekimegy a magyar állapotoknak

- Szíjjártó szerint tanácsos volna, ha az Európai Néppárt átvenné a magyar sikerreceptet

FT

A Bertelsmann Alapítvány tanulmánya megerősítette, hogy a magyarok, a lengyelek és a törökök mind nagyobb bizalmat tanúsítanak illiberális kormányuk iránt, noha mindhárom országban egyre gyengül a demokrácia. (A jelentést olyan kép illusztrálja, amelyen Orbán Viktor éppen elmerül hívei körében.) Az elemzés a magyarázatot abban találja meg, hogy az alapvető demokratikus értékek még nem ivódtak be megfelelően a társadalom jelentős részének tudatába. A német kutató intézet 41 államban vizsgálta a demokratikus normák helyzetét és a kép általában véve is lehangoló. A három évvel ezelőtti állapotokhoz képest 26 országban esett vissza a demokrácia, csak 14 helyen tapasztalni javulást. A sereghajtó Lengyelország, Románia, Mexikó, Magyarország és Törökország, így, ebben a sorrendben.

A legnagyobb gyengülést a lengyelek produkálták, ők három éve még a 29. helyen álltak, most a 37-ek. Náluk az emberek 50 %-a mégis hisz a kormánynak, noha az kirívóan megsérti a jogállamot. A magyaroknál a Bertelsmann szakértői azt állapították meg, hogy a demokrácia masszívan lepusztult Orbán Viktor alatt, ennek ellenére a lakosság 37 %-a bízik a Fideszben. A felmérés azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy a társadalom jelentős hányada elutasítja a demokrácia lebontását. Vagyis Magyarországon tekintélyes a megosztottság.

The Times

Hillary Clinton azt mondta: senkit se tévesszen meg az a komédia, hogy Törökország és Magyarország még mindig demokrácia volna, csak éppen illiberális. A volt amerikai külügyminiszter Oxfordban, egy emberi jogi konferencián tartott előadásában rámutatott, hogy az illiberális demokrácia önmagában véve ellentmondás. Azon felül egyik országot sem lehet demokratikusnak minősíteni, csupáncsak azért, mert ott választások vannak. A politikus egyúttal felszólította az EU-t, hogy szálljon szembe az emberi jogok megsértésével. Mint mondta, a demokráciához szükség van a szólásszabadságra, szabad sajtóra, a jogállamra és független bíróságokra. Ha ezek hiányoznak, akkor ott nincs demokrácia, hanem tekintélyelvűség van, nevezzék azt adott esetben akár illiberális demokráciának. Hozzáfűzte, hogy a szabadság veszélyben van, emiatt sérülékennyé váltak az emberi jogok.

Egyben bírálta brit tory MEP-képviselőket, amiért azok – eljárásjogi okokra hivatkozva - nem támogatták a magyar kormány elleni szankciókat Strasbourgban. Úgy fogalmazott, hogy a konzervatív párt messzire került Thatchertől és Churchilltől, hiszen kiábrándító látni, amint az európai jobboldal részeként védeni próbálták Orbán Viktort. Úgy értékelte, hogy Trump miatt demokratikus válság van Amerikában is. Szorgalmazta továbbá, hogy a nyugati világ szálljon szembe az orosz és kínai agresszióval.

Der Standard

Szíjjártó Péter szerint a nacionalizmus és a kereszténység jelenti Európa jövőjét. A külügyminiszter rövid időn belül már a 3. nagy interjút adta a nemzetközi sajtónak. Ezúttal először arról beszélt, hogy a befektetőket nem annyira foglalkoztatják az olyan véleménykülönbségek, mint a legutóbbi EP-határozat, ők inkább a kedvező magyarországi üzleti lehetőségre figyelnek oda. Nem érdekli őket, hogy milyen kép jelenik meg valamely országról a nagy világlapokban, inkább személyesen szereznek tapasztalatokat a tényleges helyzetről. Ugyanakkor a politikus csalódással szólt arról, hogy az osztrák kancellár minden barátság ellenére a szankciók mellé állt. De ettől még az együttműködés folytatódik. Az Európai Néppárton belül pedig arra törekszik a Fidesz, hogy erősödjenek a migrációellenes erők, mert jelenleg a másik oldal sokkal befolyásosabb. A kilépésre nem gondolnak, inkább azon dolgoznak, hogy a konzervatívok vegyék át a magyar siker receptjét.

Az egyáltalán nem jöhet szóba, hogy Magyarország elhagyja az EU-t. Az viszont nem volna jó, ha az okvetlenül szükségesnél több jogkört kellene átadni Brüsszelnek, pl. a határvédelem kapcsán. Szíjjártó kormánya erős Magyarországot akar egy erős Európában, ám az unió jelenleg rossz irányban halad. Remélhetőleg ez változik a jövő évi EP-választás után, annál is inkább, mivel a jelenlegi Bizottság egy sor kérdésben kudarcot vallott. Ami pedig a támogatásokat illeti, az nem egyirányú utca, a Nyugat éppen elég anyagi ellenszolgáltatást kapott a magyar csatlakozás után, tehát senki se próbálja meg úgy beállítani, mintha ezek a pénzek a régi tagok nagyvonalúságát tükröznék. (A lap megjegyzi: a tárca nem támasztotta alá azt az adatát, miszerint a szubvenciók 70 %-a nyugati cégek számlájára kerül.)

Szíjjártó kiemelte, hogy Magyarország a kettős állampolgárság kapcsán egyáltalán nem avatkozik bele az ukrán belügyekbe, itt a nemzetközi jog teszi lehetővé, hogy a kormány segítsen a kárpátaljai magyaroknak, miután sérülnek azok jogai. Ukrán részről szerzett jogokat vonnak meg, lásd a nyelvoktatást. Ugyanakkor az interjúalany visszautasította azt a vádat, hogy a magyar fél túlzottan is szoros kapcsolatot ápolna Moszkvával, amellyel a nagy nyugati konszernek hatalmas üzleteket bonyolítanak le.

Ami a 600 ezer magyar kivándorlót illeti, a miniszter úgy reagált, hogy nálunk szinte teljes foglalkoztatás van és más keleti államokból arányait tekintve sokkal többen dolgoznak külföldön. Viszont egyre több magyar tér haza, hála az egyre javuló körülményeknek. Szerinte a rendszer demokratikus, ezt a választások igazolják. Minden más csupán ízlés dolga, illetve duma. A sajtószabadságról azt mondta, hogy a neten többségben vannak a kormánykritikus oldalak, és ugyanide tartozik az RTL is. Vagyis a média kiegyensúlyozott. Mindezen az sem változtat, hogy a Magyar Idők pár hónapja feketelistát tett közzé, mert itt egy magánkézben lévő orgánumról van szó. Ezzel szemben Szíjjártó szerint igenis létezik a Soros-terv, azaz olyan stratégiai papírok, amelyeket részben a befektető írt, részben pedig az általa támogatott civil csoportok. Viszont mint kifejtette, az üzletember egyértelművé tette, hogy a magyar kormány megbuktatását szeretné, noha a magyar nép világosan kinyilvánította, melyik oldalon áll...


ANNYIRA GYÁVÁK VAGYUNK? ANNYIRA

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2018.10.10.



Szép reggelt, mókát, kacagást, a hét harmadik hétfőjét ünnepeljük! Ha mindenki megfelelően kiheverte Erdogan budapesti parádézását megtámasztva Orbán StabilViktor kétségbeejtő leborulásával – egy mégiscsak véreskezű diktátor lúdtalpas lábai elé – és protokolláris esetlenségével (egy nyomorék szalagot nem bírt elvágni őfelcsútizsenialitása, és ezen még Semjén szerelmetes mosolya sem segített, bezzeg ha Tállait hívják oda), akkor lendülhetünk az újabb jó hírekre.

Persze még lenne itt további érvem amellett, hogy miért sújtja történelmi felelősség ezt a nemzeti-keresztény címkével felmatricázott bandát az emberi jogok vonatkozásában, és miért nem mindegy, hogy csontig benyalnak egy elmebetegnek, hogy forró hálával és megalázkodva biztosítják a soha el nem múló hűségükről (Európából kifelé kacsingatva), vagy pedig az ország jól felfogott érdekeit szem előtt tartva, kimérten és diplomatikusan a helyén kezelik. Ehhez elég a kárpátaljai magyarságot húsbavágóan érintő, Ukrajnával szemben alkalmazott ököl- és kocsmadiplomáciát e látványos térdreborulás mellé helyezni. Azért nem lehet az emberi jogok kérdését relativizálni aszerint, hogy Törökországról vagy Ukrajnáról, vagy Romániáról van szó, mert annak csak vesztesei lesznek. Akárhány konzult utasít ki Magyarországról a toporzékolási miniszter. A jelen állás szerint rommá szívatott kárpátaljai magyar kisebbség jogai miatti, egyébiránt jogos felháborodás önmagában nem fogja megoldani a helyzetet, ellenben a magyar-ukrán viszony további romlása azt sem fogja megakadályozni, hogy az ukrán titkosszolgálat rászálljon a magyarokra. Talán majd egy külön írásban részletesen is belemegyek ebbe a kérdésbe, addig is szögezzük le, hogy köpedelem az az orbáni politika, amely szerint Erdogan vagy Putyin diktátor pajtásnak szuverén joga szájba rúgni az emberi jogokat, miközben azon sír a szájuk, hogy Ukrajna miért rúgja szájba az emberi jogokat. Remélem, hogy a fideszes agysebészek is tisztában vannak azzal, hogy Putyin seggéből kilógva, Ukrajna EU-hoz való közeledésének keresztbe fekve, Ukrajnát köpködve nehéz lesz az ukrajnai magyarokat megvédeni. Ez ennyi.

No, de haladjunk, mert van itt még látnivaló. Azon túl is, hogy minden irányból szivárog a NER-fekália még akkor is, ha a propagandisták kéjes örömmel és nem múló lelkesedéssel hazaárulózzák azokat az ellenzéki politikusokat, akik megszavazták a Sargentini-jelentést (EZT a remekművet tessék szíves lenni elolvasni elborzadásul). Ma reggel arra ébredtünk – köszönhetően a Direkt36oknyomozásának, gratula -, hogy minden úgy van, de még sokkal úgyabbul is, mint ahogy azt sejtettük. Miközben a magyar állam és annak adófizető polgárai legalábbi 21, de az is lehet, hogy 30 milliárdot buktak a letelepedési kötvényes bulikán úgy, hogy a közvetítő cégekhez 60 milliárd forint került (ennyit kerestek a közvetítők az ügyfelekkel kifizettetett költségeken), immár dokumentumok bizonyítják, hogy a munkanélküli gipszfaragó és vitrines (Habony) köre vastagon érintett az üzletben. Nahát, mik vannak! A bizalmas iratokból két dolog látszik világosan:

- Egy Habonnyal szoros baráti és üzleti viszonyban álló grúz-izraeli üzletember (mellékállásban a Princess pékséglánc tulajdonosa) részt vett annak a cégnek a működésében, amely Oroszországban árusított letelepedési kötvényeket. A jóember vérfideszes módjára azonnal tagadta az érintettségét, és büntetőeljárással fenyegetőzött.
- Egy kötvényvásárló ügyében Kosik Kristóf ügyvédi irodájának egyik munkatársa intézkedett; ez az iroda több alkalommal képviselte a miniszterelnöki nemtanácsadót, és már évek óta a letelepedési kötvények egyik legnagyobb haszonélvezőjeként tartják számon.

A Putyin seggéből kilógásnak biztosan semmi köze ehhez, de a rendelkezésre álló adatok szerint 384 orosz befektető és családjaik, összesen 1265 állampolgár kapott magyar letelepedési kötvényt ebben a zseniális programban. Tényleg a hülyének is megéri, hogy ezt az országot elvetemült korrupt erkölcsi hulláknak kinéző emberek irányítják...


SEMJÉN ZSOLT ÍGÉRETEI FERENC PÁPÁNAK

KANADAI MAGYAR HÍRLAP ONLINE
Szerző: FÖLD S.PÉTER
2018.10.09.


Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hétfői vatikáni látogatásán tárgyalt Pietro Parolin szentszéki államtitkárral. A tárgyaláson szó volt a pápa magyarországi látogatásának lehetőségéről.

Az MTI tudósításából kimaradt, hogy Semjén Zsolt közölte a szentszék államtitkárával, hogy Bayer Zsolt derék, liberális, genderben hívő marhának nevezte a pápát. Elmondta neki, hogy Bayer Zsolt nem más, mint Orbán Viktor miniszterelnök jó barátja, a Fidesz nevű párt 5-ös számú tagkönyvének birtokosa.

Semjén Zsolt tájékoztatta az államtitkárt arról is, hogy a Fidesz az a párt, amelynek prominensei, köztük a jelenlegi miniszterelnök, a kilencvenes évek első felében „Csuhások, térdre!” bekiabálásokkal zavarták meg az akkori kereszténydemokraták parlamenti felszólalását.

Semjén Zsolt azt is közölte a Vatikán államtitkárával, hogy a magyar kormány elkötelezett a keresztény értékek védelméért. Ennek jól látható megnyilvánulása a hajléktalanok kriminalizálása, amely a legutóbbi időkben odáig fajult, hogy a hajléktalanság bűncselekménynek tekintendő, a törvény ellen vétő, vagyis létező hajléktalanokra elzárás, szerény, ám nekik az életet jelentő cókmókjaikra pedig, tárolási kapacitás hányában, megsemmisítés vár.

Ugyancsak a tízparancsolat és a keresztényi értékek szellemében viszonyul a magyar kormány a menekültekhez. Akiket nem csupán ellenségnek tekint, de milliárdokat költ arra, hogy ez az ellenségkép a magyar közvéleményben is kialakuljon. Ennek hatása egyre inkább érezhető, vagyis elmondható, hogy a kormány nem a vakvilágba szórja az adófizetők milliárdjait. Számos alkalommal előfordult, hogy a lakosság egyes tagjai rendőrt hívtak migránsnak látszó emberekre, és ez tevékenység még akkor is számottevő, ha kiderült, hogy az illetők nem migránsok, hanem magyar állampolgárok, turisták, önkéntes segítők, vagy éppen ideiglenesen hazánkban állomásozó, nálunk továbbképzésen résztvevő szaúdi rendőrök voltak.

Semjén Zsolt azt is elmondta a szentszéki államtitkárnak, hogy a magyar kormány és a magyar püspöki kar szeretettel várja Ferenc pápát, és nem csupán a személyi biztonságát garantálják, de ígéretet tesznek arra is, hogy itt tartózkodása idején az utcai plakátokon, és a kormányhoz közeli sajtóban szüneteltetik a keresztényi értékekkel ellentétes megnyilvánulásokat, úgymint a szegényekkel és az üldözöttekkel szembeni kíméletlen bánásmódot, valamint az idegenek elleni gyűlöletkeltést.

Ennek fejében csupán annyit kérnek, hogy a pápa magyarországi látogatása idején tartózkodjon a magyar kormányt bíráló, annak kereszténységét megkérdőjelező megfogalmazásoktól, tovább, amennyiben beszédet mond, annak szövegét előre egyeztesse a magyar püspöki kar sajtóosztályával.

EGY SZABOLCSI POLGÁRMESTER ÜGYE MUTATJA MEG AZ UZSORA ELLENI HARC REMÉNYTELENSÉGÉT

ABCÚG BLOG
Szerző: NEUBERGER ESZTER
2018.10.09.


Ha valami igazán jól példázza, miért olyan nehéz megcsípni az uzsora-bűncselekményeket, az pont egy ilyen ügyben zajló bírósági eljárás. Uzsorával, csalással és zsarolással vádolják egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei település polgármesterét, aki akkor bukott le, amikor a vád szerint két különböző embernek is eladott egy olyan ingatlant, ami nem is volt az övé. A polgármestert tavaly február elején helyezték előzetes letartóztatásba, de majdnem egy éve már az előzetesből is kiengedték, mikor végre bírósági szakaszba lépett az ügye. Mostanra azonban úgy tűnik, a sértettek megijedtek a polgármester elleni tanúskodástól. Egyetlen nő jelent meg közülük a szeptemberi első tárgyaláson, ő is a vádlottnak kedvezően vallott.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye – Borsod-Abaúj-Zemplén megyével egyetemben – az országnak az a szeglete, ahol leggyakrabban fordulnak elő uzsora-bűncselekmények – erről rendőrségi statisztikák alapján egy korábbi cikkünkben az Abcúgon is írtunk. Az ország legszegényebb térségei ezek, ahol a sokszor szegregált nyomortelepeken élő, nélkülöző tömegek könnyű prédái a rajtuk nyerészkedő “üzletembereknek”.

Mégis, hogy egy feljelentésből elindult nyomozásból aztán vádemelés, és végül bírósági ügy is legyen uzsora vádjával, az ritkaság számba megy.

Hogy miért olyan nagyon nehéz egy uzsora-ügyet felgöngyölíteni, azt remekül példázza az a történet, ami egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kis faluban bontakozott ki tavaly február eleje óta.

Összezárt a falu

2017. február nyolcadikán, egy hideg tél közepi napon rendőrök érkeztek egy alig ezer fős – a Nyírbátori Járásban található – kis faluba, és letartóztatták B.R.-t, a falu regnáló polgármesterét uzsora, csalás és zsarolás megalapozott gyanúja miatt.

A részletekről akkor semmit nem árult el a nyomozóhatóság, de a Nyíregyházi Járásbíróság annyit közölt: többek között azért is döntöttek a polgármester előzetes letartóztatása mellett, hogy a nyomozás ideje alatt ne befolyásolhassa a kihallgatás előtt álló tanúkat. Uzsora-bűncselekményeknél ugyanis gyakori probléma, hogy a megfélemlített vagy lefizetett tanúk visszalépése miatt egyszerűen elolvad a vád. A polgármester végül nyolc hónapot ült előzetes letartóztatásban.

B. R. letartóztatása után pár nappal mi is jártunk a településen, ahol a történtek miatt felbolydult lakosság szinte mártírrá avatta őt, mondván, nem igaz, hogy bűnöző lenne, a legjobb ember, akit valaha ismertek. Mindig lehet tőle kérni, ha megszorul az ember: a nagyobb összegeket baráti kölcsönbe, a párezer forintokat ráadásul ajándékba adja.

A településen azért találkoztunk néhány olyan emberrel is, akik tudtak részleteket a polgármester letartóztatásával kapcsolatban. Ők csak névtelenül mertek beszélni, tartva attól, hogy a láthatóan összezáró faluban nem jönnének ki jól belőle, ha vállalják, amit mondtak. Az ő elmondásuk alapján próbáltuk. még a letartóztatás után frissen rekonstruálni, hogy mi történhetett...

ÓRIÁSI RENDŐRI AKCIÓ KÉSZÜL A BUDAPESTI HAJLÉKTALAN EMBEREK ELLEN JÖVŐ HÉTEN

MÉRCE
Szerző: PAP SZILÁRD ISTVÁN
2018.10.09.


A budapesti hajléktalanság problémájára rálátó három egymástól teljesen független forrásunk is arról számolt be a Mércének, hogy nagy rendőrségi akció készül a jövő hét elején – minden valószínűség szerint október 16-án és 17-én. Forrásaink elbeszélése szerint a nagyszabású fellépés egyrészt a hajléktalan emberek belső kerületekből való kiszorítását célozza meg, de felmerült a külterületeken, saját készítésű kunyhókban élők elleni razzia is.

Az intézkedés nagyszabású lesz, erre engednek következtetni azok a beszámolók, melyek szerint egyes külső kerületek kapitányságainak rendőreit is bevezénylik a belső kerületekbe.

Október 15-én, hétfőn lép életbe az életvitelszerű közterületi tartózkodásra vonatkozó új szabályozás, amely országosan tiltja, hogy a megfelelő lakhatással nem rendelkező emberek az utcán tartózkodjanak. Az új szabályok értelmében, ha 90 napon belül háromszor is figyelmeztetnek a rendőrök egy hajléktalan embert amiatt, mert közterületen él, szabálysértési eljárást indítanak ellene...

NYUGDÍJ: NEGYEDMILLIÓAN MÁR MEGLÉPTÉK

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2018.10.10.


Egyre többen ismerik fel a nyugdíjcélú megtakarítás fontosságát, a lakosság nagyobbik része azonban még mindig a halogatást választja. Az állam is több megtakarítót szeretne, adójóváírással ösztönzi a hosszú távú öngondoskodást. Az elmúlt négy évben több mint negyedmillióan kötöttek már nyugdíjbiztosítást.

Feszítő az ellentmondás a lakosság nyugdíjjal kapcsolatos várakozásai és tényleges cselekvése között – legalábbis ez derül ki minden felmérésből. Az emberek döntő többsége attól tart, hogy nem fog kijönni a nyugdíjából, sőt, megélhetési nehézségei lesznek. Ennek ellenére mintegy 80 százalékuk semmit nem tesz az időskori szegénység ellen.

Pedig mára mindenki tisztában van azzal, hogy öregedő társadalomban élünk. A KSH adataiból kitűnik, hogy Magyarországon a 65 éves és ennél idősebb korosztály aránya 1990. és 2014. között 13 százalékról 18 százalékra növekedett, az előrejelzések szerint 2060-ra eléri a 29 százalékot. Az időskori eltartottsági ráta (száz aktív korúra hány idős jut) 1990. és 2014. között 20-ról 26-ra emelkedett. Az Eurostat számításai szerint 2060-ra ez az érték 53 lesz.

A most nyugdíjba vonulók még azzal számolhatnak, hogy átlagosan utolsó fizetésük 70 százalékát kapják majd nyugdíjként. Öregedő társadalmunk miatt viszont arra kell számítanunk, hogy ez a helyettesítési ráta a következő évtizedekben drasztikusan csökkenni fog, 2060 körül már 30-40 százalékra fog esni. Ugyanakkor tovább élünk majd nyugdíjasként, hiszen folyamatosan nő a születéskor várható élettartam, és a nyugdíjban töltött évek száma emelkedik...

AMIKOR A KUTYA IS HÁROM NYELVEN ÉRT

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2018.10.10.


A szülői szótár nyelvtől és kultúrától függetlenül meglehetősen hasonló, a „menj fürdeni!”, „pakolj el a szobádban!” és a „hagyd békén a testvéredet!” alighanem a világ minden családjában jelen vannak. Azoknak a szülőknek mégis nehezebb dolguk van, ahol teljes a kavalkád, hiszen más az anyanyelve mondjuk az anyának, mint az apának, miközben a gyerekek a suliban (és otthon egymás között) leginkább egy harmadik nyelvet használnak.

Nagy-Britanniában például minden ötödik alsó tagozatos gyerek édesanyjának nem angol az anyanyelve, ami komoly kihívások elé állítja a szülőket is. Legalábbis ezt mondta az Edinburgh-i Egyetem professzora, Antonella Sorace korábban a Guardiannak.

Erről alighanem a külföldön élő magyar szülők is sokat tudnának mesélni (és mesélnek is szerencsére, sokszor itt, a Határátkelőn is). A professzor szerint ők azt szokták tanácsolni a szülőknek, hogy semmiképpen se várjanak a második nyelvvel az iskolakezdésig csak azért, hogy a gyerek jól elsajátítsa az elsőt, mert ez a stratégia gyakorlatilag garantálja, hogy a kicsi kevésbé fontosnak tartja majd a később megtanult nyelvet.

Szinte mindenhol az „egy szülő egy nyelv” módszert javasolják ilyen esetekben (azaz mindkét szülő a saját anyanyelvén beszéljen a gyerekkel), azonban ez nem működik mindenkinél és minden esetben.

Nem feltétlenül működik akkor, ha az egyik szülő nyelve sokkal dominánsabb, mint a másiké, különösen, ha valamelyiket mindkét felnőtt beszéli. De az sem ritka, hogy miután iskolás lesz, a gyerek egyszerűen nem hajlandó más nyelven megszólalni.

Öt dolog, ami jó, ha van otthon egy többnyelvű családban

Ha már itt tartunk, belefutottam egy listába, ami öt olyan dolgot sorolt fel, ami jó, ha minden többnyelvű család otthonában megtalálható. A listát végignézve speciel ez szerintem nem csak rájuk igaz, de lássuk!

Szótár

Mármint sima és értelmező, és nyilván 2018-ban nem kell ennek a maga fizikai valójában meglenni, de egyrészt nem árt, ha az ember pontosan tisztában van egy szó jelentésével, másrészt így elég jól bővíthetjük a másik két nyelv ismeretét is.

Többnyelvű könyvtár

Hogy kicsit komolyabbra fordítsuk a dolgot, az olvasás önmagában is fontos és jó dolog, különösen az a többnyelvű családokban. Fontos az is, hogy a gyerekek minden nap olvassanak és a szülők is felolvassanak nekik. Lehetőleg mindegyik, a családban használt nyelven.

Többnyelvű zene

A zene fantasztikus erő a nyelvtanulásban is, hiszen énekelve könnyebben jegyzünk meg szövegeket és kedvet csinálhat az adott nyelv elsajátításához is, nem beszélve arról, hogy élővé varázsolja a nyelvet. Az sem baj, ha csak a háttérben zörög, csak szóljon. Jó esetben a kedvünket is feldobja...

Mozik és rajzfilmek

Az én tapasztalatom az, hogy a zenénél talán még hasznosabbak a filmek a nyelvtanulás, illetve adott nyelv hangzásának, kiejtésének elsajátítása terén. Igaz, jórészt passzív tudás, de az is tudás, amit aztán persze a szülőknek kell életre kelteni.

Nyilván egy ismeretlen nyelvet nem tanít meg a gyereknek, de segíthet egy már valamennyire beszélt fejlesztésében. Arról nem beszélve, hogy ha a leggyengébb nyelven nézhet filmeket a gyerek, azzal segítünk is neki.

Beszélgetés

Ez talán annyira természetes, hogy említeni sem kellene, de sajnos sok esetben nem az. A hétköznapi rohanásban ugyanis sokszor megfeledkezünk a beszélgetés fontosságáról. Akár már napi 20 perc megszakítatlan beszélgetés sokat segíthet, és nem csak a gyerek nyelvtanulásában...

A FIDESZ ELŐHÍVHATJA A JOBBIK RÉMÁLMÁT

INDEX
Szerző: DULL SZABOLCS
2018.10.10.


A Fidesz-KDNP esélyt adhat a Jobbikból levált/kivált/kizárt politikusoknak a politikai erejük növelésére. Egyre jobban terjed a pletyka arról, hogy a házszabály módosításával könnyen önálló frakcióhoz juthatnak a Jobbikból az utóbbi időszakban távozó képviselők. Ők eleinte valószínűleg inkább a Jobbik, mint a Fidesz erős ellenzékét jelentenék. Kérdés, Orbán Viktor mennyire akar szerepet osztani egy új ellenzéki pártocskának, és kérdés persze, a kivált jobbikosok mennyire asszisztálnak majd ehhez.

Volner János Jobbik-alelnököt a múlt pénteki "nem kurvának álltam"-körlevele után este kizárták a frakcióból, majd kiderült, hogy két másik képviselő, Apáti István és a volt tiszavasvári polgármester Fülöp Erik is távozik a Jobbik képviselő-csoportjából. Volnerék immár nyíltan jelezték, hogy nem értenek egyet a párt balra fordulásával, és például azzal, hogy az LMP-vel szorosabbra fűzzék a kapcsolatot.

Ez után a fejlemény után új értelmet nyert a Jobbikból korábban szintén a balra fordulás miatt távozó Toroczkai László csütörtök esti nyilatkozata. Toroczkai az ATV-ben azt mondta ugyanis egy nappal Volner biliborítása előtt, hogy számít arra, hogy további kilépések történnek az ellenzéki frakciókból, és

"majd meglátjuk, a házszabály mit tesz lehetővé, de akár frakciónk is alakulhat."

Toroczkai nem parlamenti képviselő, ám a választás után alapított Mi Hazánk Mozgalom elnökhelyettese, Dúró Dóra tagja az Országgyűlésnek...

ELÉGETIK A HAJLÉKTALANOK TULAJDONÁT, MIÉRT NEM ÉGETIK EL A HAJLÉKTALANOKAT IS?

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2018.10.09.


A tulajdonhoz való jog súlyos sérelme lesz, ha megsemmisítik azoknak a hajléktalanoknak a “tárolhatatlan” holmijait, akiket október 15. után az utcán találnak. Igaz, hogy a becsült értéket (amit a megsemmisítők becsülnek meg) megkaphatják, de csak miután levonták az ideiglenes tárolás és a megsemmisítés költségeit. Ez pedig legjobb esetben nulla egyenleg lesz, hacsak nem a hajléktalannak kell még fizetnie azért, hogy elrabolták a holmiját és azt önkényesen meg is semmisítették.

A napi.hu gyomorforgató híre szerint (már a címe is egy hazugság) sajnálni kell a szegény Orbán-kormányt, mert sok adminisztrációs terhet ró az önkormányzatokra és a rendőségre, hogy a hajléktalanok illetéktelenül elvett holmiját tárolják, nyilvántartásba vegyék, értékét megbecsüljék. Ez utóbbi azért lesz érdekes feladat, mert egy hajléktalan számára a koszos matrac felbecsülhetetlen érték, míg a forgalmi értéke tíz forint vagy egy szál cigaretta.

Mivel a hajléktalan “kártalanítása” ehhez a becsléshez kötődik, a becsült értékből levonják a tárolás és a megsemmisítés költségeit, ami egészen biztosan magasabb lesz, mint amit a becsült érték tartalmaz. Ez azt jelenti, hogy a hajléktalan nem kaphat semmit azért, amit elvett tőle a magánrepülőgépeken repdeső Orbán-rezsim. De ha a költség nagyobb lesz, a hajléktalan még el is adósodhat a tolvajoknak, akik a maradék holmiját is ellopták tőle.

Ez az embertelenség szinte fokozhatatlan, legfeljebb azzal lehetne felülmúlni, ha magát a hajléktalant elégetnék, mert nagyjából annyi értéket tulajdonítanak neki, mint a holminak, amit megsemmisítenek az eltulajdonítás után. Ahogy a nácik esetén mondták, hogy előbb a könyveket égetik el, utána az embereket, a párhuzam helytálló, mert a hajléktalanoknak általában már nincsenek könyveik. Nekik csak rongyaik vannak.

Az orbáni bűnszervezet törvénytelen és illegitim alaptörvénye is tartalmazza a tulajdonhoz való jogot: alaptörvény XIII. cikk (1) Mindenkinek joga van a tulajdonhoz és az örökléshez. Vajon az Orbán-banda bürokratikus kiszolgáló személyzete megkeresi-e a hajléktalanoknak a gyerekeit, örököseit, és nyilatkoztatja-e őket arról, hogy lemondanak-e az örökségükről, vagy csak szó nélkül megsemmisítik a hajléktalanok tulajdonát, ezzel két jogot is sértve?

Polgári Törvénykönyv 5:43. § [Kisajátítás] (1) szerint “Kisajátítással ingatlan tulajdonjoga kivételesen, közérdekű célra, azonnali, teljes és feltétlen kártalanítás ellenében szerezhető meg.” (2) bekezdés: “kártalanítás nyújtására az köteles, aki kisajátítás alapján a tulajdont megszerzi.” Ez a törvénycikk egyértelműen arról szól, hogy valamely tulajdon a közérdekű célra, közérdekű használatba vételre vehető el, megsemmisítésre nem. Ez lopás.

A hajléktalanoktól a tulajdonukat csak azonnali, teljes és FELTÉTLEN kártalanítás ellenében lehet elvenni. Abból nem lehet levonni azt, amibe a tárolás és a megsemmisítés kerül. Mert ha az állam elvette, azért kártalanítania kell, és az már az állam dolga, hogy mit kezd vele, és az mennyibe kerül neki. Nem a hajléktalan kérte, hogy vegyék el a tulajdonát, tárolják, és semmisítsék meg.

A holmi becsült értéke hajléktalan esetében nem annyi, mint amennyit a holmi a piacon ér, hanem a használati értéke számít. Egy hajléktalannak a tetves matrac olyan, mint a király baldachinos ágya. Nem beszélve a személyes kötődésről és a tulajdonlás lelki értékéről. Az lehet, hogy hajléktalan, de neki is van valamije. Birtokol valamit. Ez az önbecsülésének az alapja. Ezt az utolsó emberi érzést is elveszi tőlük Orbán fasiszta állama. Sokszor az egész ember már csak annyit ér, amennyi a tulajdonlás adta emberi méltóságból megmaradt. Sőt Lázár János definíciója szerint minden ember annyit ér, amije van. Ők még azt is elveszik...

NEM ADJÁK A FIDESZESEK A KÓRHÁZI VIP-ELLÁTÁSUKAT

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: DANÓ ANNA
2018.10.09.


A Fidesz-KDNP képviselői megmentették politikai vezetőik kiváltságát. Míg az ellenzék arra tett kísérletet, hogy megszüntesse az állami vezetők kiemelt egészségügyi ellátását, addig a kormánypártok elutasították az erről szóló javaslatot a parlament népjóléti bizottságának keddi ülésén.

Jelenleg a kiemelt állami vezetők egészségügyi ellátását a Honvédkórházban és a Semmelweis Egyetem klinikáján biztosítják. A kiemelt szolgáltatás a 2010 előtti kormányzati ciklusban megszűnt, az Orbán-kabinet 2011-ben döntött arról, hogy visszaállítja azt. 

A parlament népjóléti bizottságának keddi ülésén Korózs Lajos, a testület szocialista elnöke ismertette azt az indítványt, amellyel több ellenzéki képviselővel együtt javasolták: amíg a Honvédkórházban „hadiállapotok vannak”, illetve a lehetetlen körülmények miatt az ország nagy centrumaiban sorra állnak fel a sürgősségi osztályok vezetői, addig a miniszterek, államtitkárok, miniszteri megbízottak mondjanak le saját VIP-ellátásukról. 

Az indítvány furcsa vitát gerjesztett. Pesti Imre (Fidesz) azt firtatta, tudja-e az előterjesztő, mekkora a politikusok ellátására fordított összeg a Honvédkórház költségvetésében? (Ezt most sem tudtuk meg.) László Imre (DK), aki korábban hat évig volt a Honvédkórház parancsnoka, az ott dolgozók szakmai felkészültségét dicsérte, mondván: nem ők tehetnek arról, hogy az ellátás nem zökkenőmentes...

MAGYARNAK MARADNI

FARKASVONÍTÁS
Szerző: Tarski
2018.10.10.


Az elmúlt hét egyik legfontosabb eseménye hazánk számára az volt, hogy első olvasatban az ukrán parlament elfogadta a nyelvtörvényt. A 450 fő parlamenti képviselőből 261 szavazott igennel, tehát óriási volt a támogatottsága. A törvényjavaslat szerint Ukrajnában az egyetlen állami és egyetlen hivatalos nyelv az ukrán. Ennek nyilvános elhanyagolása, illetve megsértése büntetőjogi felelősséget von maga után, amelynek büntetési tétele a pénzbírságtól egészen a három évig terjedő szabadságvesztésig terjedhet. Vagyis meglehetősen súlyos következményekkel járhat az, ha valaki az anyanyelvén, például magyarul szólal meg hivatalos helyiségben, illetve magyarul fogalmaz meg mondjuk hivatalos beadványokat. Ezzel a törvénnyel, ha jogerőre emelkedik, végeredményben Ukrajnában kivégzik a magyar nyelvet, ami egyfajta integrációs kísérletnek is tekinthető a 150 ezer fős magyar anyanyelvű ukrán állampolgár esetében.

Régi konfliktus ez a magyar és az ukrán kormányok között, aminek nem kevés előzménye volt. Az Orbán-kormány végig azt az álláspontot képviselte, hogy a kárpátaljai magyarságnak joga van használni az anyanyelvét, és ennek nem lehet törvényes határt sem szabni. Ha mégis ezt tennék, akkor Magyarország blokkolni fogja Ukrajna Uniós, illetve NATO csatlakozását. Ezt az ígéretét eddig is betartotta, aminek nyomán a két ország közötti viszony csak tovább romlott. A két csatlakozási kísérlet közül nyilván a NATO csatlakozás a fajsúlyosabb, mivel ha ez megtörténne, akkor Ukrajnába akár NATO csapatokat is lehetne telepíteni. Ez azonban Oroszország és a NATO közötti konfliktust élezné tovább, hiszen az előbbi nyilván nem nézné jó szemmel azt, hogy közvetlen közelében NATO bázisok létesülnek. Ez a lehetséges verzió is megérne egy külön misét, de most nem erről akarok értekezni.

Ami minket magyarokat közvetlenebbül érint, az a kárpátaljai magyarság ügye. Az egész üggyel kapcsolatban rögtön két kérdés vetődik fel. Az egyik az, hogy megéri-e nekünk az, hogy 150 ezer nemzettársunk miatt ilyen nagy konfliktust generáljunk Ukrajnával szemben? A válaszom az, hogy igen, megéri, mert nincs más választásunk: ma már minden magyarért harcolnunk kell, éljen az Ukrajnában, vagy bárhol a világon. A mai népvándorlás beindulásával ugyanis olyan helyzetben lehet a magyarság, hogy a sok száz milliós iszlám, vagy afrikai népesség egyszerűen letörli a föld felszínéről a 14 -15 milliós magyarságot. Ennek tudatában világos az, hogy a kárpátaljai 150 ezer magyarért is foggal-körömmel kell harcolnunk: legvégső esetben inkább ők települjenek át hazánkba, mint bárhonnan mások idegen anyanyelvvel és kultúrával. A második kérdés az, hogy megéri-e egy olyan „kis” ügy, mint a magyar nyelv ügye, hogy egy nagy nemzetállam, mint Ukrajna Uniós és NATO csatlakozását blokkolja a magyar kormány? A válaszom ugyanaz, mint fentebb: igen megéri, mert nincs más választásunk. Mivel kis ország vagyunk, nincs olyan nagy befolyásunk az európai nagyhatalmi játszmára, hogy annak kimenetelét érdemben befolyásolhassuk. Ezért nincs más hátra, csak azokkal az eszközökkel kell jól bánnunk, amink van: a zsarolás eszközével. Ukrajna eldöntheti azt, hogy melyik a fontosabb számára: az Uniós és a NATO tagság, vagy pedig egy magyarellenes törvény életben tartása. A kettő között nincs egyensúly, tehát előbb-utóbb kénytelen lesz a nyelvtörvényt visszavonni. Vagy pedig elesik attól a lehetőségtől, hogy az országában dúló több éves háborút NATO segítséggel hamarabb oldhassa meg.

Tehát azt kell mondanom, hogy a magyar kormány valóban jó utat választott arra nézve, hogy a kárpátaljai magyarság megmaradjon magyarnak és ne olvadhasson be az ukrán népesség körébe. Ez egyébként nyilvánvalóan összefüggésben van a Fidesz nemzeti politikájával is. Azt állíthatjuk, hogy ha nem ezt az utat választották volna, mint azt fentebb leírtam, akkor ellent mondtak volna minden korábbi eszmeiségüknek és minden olyan tettüknek, amivel a világ magyarságát támogatták. Talán mondanom se kell azt, hogy a Fidesz álláspontjával szemben az ellenzék kifogást emelt és azt bizonygatta, hogy az ukrán törvényhozás jogszerűen járt el. Ezt fejtegeti mások mellett Bauer Tamás, aki a beregszászi konzulátuson történt magyar állampolgársági eskütételt rosszallotta. Szerinte: „Szlovákia joggal kifogásolta, hogy Magyarország tömegesen állampolgárságot kínál magyar nemzetiségű állampolgárainak, és nem kifogásolható, hogy az állampolgárság felvételét a szlovák állampolgárság megvonásával szankcionálta. Ukrajnának is igaza van, amikor nem tűri el, hogy Beregszászon magyar állampolgárokat avassanak. Ez bizony a szomszéd állam szuverenitásának megsértése. (Akkor is az, ha nem Beregszászon, hanem valahol Magyarországon történik az állampolgári eskütétel.)"...

MÉLYSÉGI JELENTÉS A TANÁRHIÁNYRÓL

MÉRCE
Szerző: SZŰCS TAMÁS
2018.10.09.


Ez a cikk egy újabb írás a tanárhiányról. Arról a jelenségről, amelynek minden érintettje egyetért azzal, hogy már most is zavarokat okoz, középtávon pedig katasztrofális állapotokhoz vezethet. Igen, minden szereplője! Így vagy úgy, még az oktatásirányítás képviselői is belátják ezt a problémát, ha nem a sajtónak nyilatkoznak, hanem egy egyeztetésen, háttérbeszélgetésen ismertetik elképzeléseiket, például azt, hogy a közeljövőben tervezik a tanári pályára lépők és visszalépők béren felüli, súlyozott, akár 5-10 éven át tartó külön finanszírozását.

Hivatalosan azonban mégis inkább egyfajta számháború zajlik a munkaerőhiány felszínre kerülő részéről, a betöltetlen álláshelyekről, miközben a kormánypropaganda igyekszik bagatellizálni annak mértékét. Ebbe a számháborúba a PDSZ már igen korán beleállt, hiszen számtalan konkrét visszajelzés érkezett és érkezik a szakszervezethez a jelenségről, s a téma úgy tűnik, a közvéleményt is érdekli, ugyanis korántsem mindegy, hogy kik, milyen szakmai és pedagógiai felkészültséggel, s egyáltalán elegendő számban fogják-e tanítani a jelen és a jövő nemzedékét. A szakszervezet egyébként már több fórumon hangoztatta, hogy a szakma módszertani és tartalmi megújulása mellett ezt az ügyet, a pedagógusok utánpótlását tartja az ágazat legfontosabb stratégiai kérdésének.

A PDSZ már a nyár elején 4-5 ezres, közvetlenül jelentkező tanárhiányról beszélt, mivel egyértelműen látszódott, hogy az előző év hasonló időszakához képest a probléma tovább terebélyesedett. Biztos adatok azonban tény, hogy nem álltak a rendelkezésünkre, egészen az Index szeptember elején megjelent cikkéig, amelyben a pedagógustársadalom közel felét foglalkoztató tankerületek adatait hozták nyilvánosságra. Ebben közzétették, hogy 4325 tanár hiányzik csak ennél az állami fenntartónál, amelybe még nem számolták bele a szakképzésben mutatkozó jelentős hiányt, valamint az alapítványi és egyházi iskolákat. A Klebelsberg Központ persze cáfolt, mire a hírportál egy újabb írásban kitartott álláspontja mellett.

A tanárhiány nagyobb részét elfedi a bürokrácia

A fent leírtakból és az iskolarendszert igénybe vevők tapasztalataiból nyilvánvalóan kiderül, hogy a tanárhiány, akár elismeri valaki, akár nem, létezik, melynek mértékét annak természetes változásai miatt nem könnyű meghatározni még akkor sem, ha rendelkezésünkre állnak a pontos adatok, s még nehezebb a dolgunk, ha a különböző források eltérő információkra alapoznak. Az is igaz, hogy az a hiány, amelyről a sajtóban az utóbbi időben kialakult polémia szólt, a betöltetlen pedagógus-álláshelyek mentén zajlott, amely valójában csak a jéghegy csúcsát jelenti, azt a kisebb részt, amelyet nem, vagy csak részben tud elfedni az állami, vagy fenntartói bürokrácia.

Különösen ebből a nézőpontból volt fontos az Index két szeptemberi cikke, hiszen, amikor például a finanszírozható órakeret és a valóban megtartott órák száma közötti jelentős különbségre hívták fel a szerzők a figyelmet, az értő olvasók betekintést nyerhettek abba, hogy személyi állományát tekintve valójában már most kritikusan alacsony számú munkaerővel működik a magyar oktatási rendszer. Annak érdekében, hogy ez még inkább érthetővé váljon, a következőkben azt a jogszabályt helyezzük a további vizsgálódás középpontjába, amelynek alapján a fenntartónak, munkáltatóknak meg kellene határozni a pedagóguslétszámot. Ez nem más, mint a 326/ 2013-as kormányrendelet 35. § 2) bekezdése, amely szerint az alábbi 3 tényezőt kellene figyelembe venni a tanárok létszámának tervezésekor:

a) a gyermekek, tanulók finanszírozott heti foglalkoztatási időkeretét,
b) az átlag csoport- és osztálylétszámot,
c) a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő alsó határát, ami 22 óra
.

Megalapozottan kijelenthető, hogy az állami és gyakran más fenntartók a jogszabály hatályba lépése óta maradéktalanul a három pont egyikét sem teljesítették.
Bővebben kifejtve mindezt az „a)” ponttal kapcsolatban elmondható, hogy ma nincs olyan tankerület Magyarországon, ahol a jogszabályok által finanszírozható teljes órakeretet megkapják a tanulók...

KISZIVÁRGOTT DOKUMENTUMOK IS BIZONYÍTJÁK, HOGY HABONY KÖRE BENNE VOLT A KÖTVÉNYÜZLETBEN

444
Szerző: PETHŐ ANDRÁS, ZÖLDI BLANKA
2018.10.10.



Az elmúlt években számos sajtóhír jelent meg arról, hogy Habony Árpád miniszterelnöki tanácsadóhoz kötődő emberek részt vettek a kormány sokat bírált letelepedésikötvény-programjában. Ezek a cikkek többek között egy Habonnyal kapcsolatban álló grúz-izraeli üzletemberről, Shabtai Michaeliről, valamint a tanácsadót korábban képviselő Kosik Kristóf ügyvéd irodájáról szóltak.

A beszámolók főként közvetett bizonyítékokra alapultak, most azonban a Direkt36 birtokába került dokumentumok ennél egyértelműbb információkat is tartalmaznak Shabtai és Kosik részvételéről. E-mailek és egyéb iratok mutatják, hogy Shabtai részt vett a VolDan nevű cég működésében, amely Oroszországban árusított letelepedési kötvényeket. Van olyan dokumentum is, amely arról árulkodik, hogy Kosik ügyvédi irodájának egyik munkatársa intézkedett egy kötvényvásárló ügyében.

Shabtai Michaeli telefonon azt mondta a Direkt36-nak, hogy „semmi köze nincs az ügyhöz”, amikor pedig a birtokunkban lévő, vele kapcsolatos dokumentumokról kérdeztük, közölte, hogy a kérdésekre sem kíváncsi, majd azzal fenyegetőzött, hogy „büntetőeljárást” fog indítani. Habony Árpád, Kosik Kristóf és a VolDan nem válaszolt az írásban feltett kérdéseinkre.

A kötvényprogramot a Habonnyal régóta közeli viszonyban lévő Rogán Antal fideszes politikus kezdeményezte még 2012 őszén, a parlament gazdasági bizottságának vezetőjeként. A kötvények forgalmazására a gazdasági bizottság nyílt pályáztatás nélkül választott ki néhány, jellemzően offshore hátterű, átláthatatlan tulajdonosi struktúrájú céget. Ezek a vállalkozások milliárdokat kerestek az ügyfeleknek felszámolt 40-60 ezer eurós kezelési költségen. A cégek között felosztották a földrajzi régiókat, és mindegyik társaság csak meghatározott területen és állampolgároknak árulhatott kötvényeket. A VolDan többek között Oroszországban és több más egykori szovjet tagállamban tevékenykedhetett...

PÉNZÜGYI ÉS SZAKMAI ROMHALMAZZÁ VÁLNAK AZOK A SPORTÁGAK, AHOVÁ A KORMÁNY ÖNTI A MILLIÁRDOKAT

168 ÓRA ONLINE
Szerző: 168 óra
2018.10.09.


Ha nem eleve a lopás volt a tao-rendszer célja, akkor valaki nagyot hibázott. Mindenesetre a szinte korlátlan pénz egyik sportágnak sem tett jót.

Akkora a baj a hazai sporttámogatási rendszerben, hogy már a kormányközeli tulajdonban lévő média sem hallgatja el azt. A Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Mediaworks által kiadott, nem mellesleg Orbán Viktor kedvenc napilapja, a Nemzeti Sport kedden nagyívű cikkben számolt be a Magyar Ökölvívó Szövetség (MÖSZ) kétségbeejtő pénzügyi helyzetéről.

A lap konkrét számokról nem beszél, a cikk inkább figyelmeztetésként hat a MÖSZ vezetősége, így Erdei Zsolt elnök, profi világbajnok felé. A lap szerint a gondok fő oka az amúgy „példásan szervezett ifjúsági világbajnokság”, amely rendkívül drága volt.

„Információink szerint a hiány már-már kezelhetetlen, és ha valaki nem nyújt segítő kezet, maga alá is temetheti az államilag támogatott 16 kiemelt sportág közé 2013-ban bekerülő amatőr ökölvívást” – írja a Nemzeti Sport. A lap szerint veszélybe kerültek az elkövetkező hónapok hazai versenyei, edzőtáborai és a nemzetközi tornákon való szereplés, a szövetségben dolgozók nem kapnak fizetést.

Vagyis a működésképtelenség határára sodródott a sportág.

A MÖSZ ráadásul nem válaszolt egyetlen kérdésre sem a pénzügyi bajok kapcsán. Azzal, hogy az ökölvívás a futballhoz vagy a kézilabdához hasonlóan kiemelt sportággá vált, öt év alatt mintegy egymilliárd forintos támogatásban részesült. Ennek egy része közvetlen állami támogatás, másik része pedig társasági adókedvezményből (tao) származik, vagyis olyan cégektől származó adóbevételekből, amelyről az állam lemond, ha a cégek támogatják a kiemelt sportágakat...

BOKROS IS ELSÁPADNA A PIACOSÍTÁS MÉRTÉKÉN: ORBÁNÉK KIVÉREZTETTÉK, MOST ELADJÁK A FELSŐOKTATÁST

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: Mr Flynn Rider
2018.10.09.


Egy oldalra került a kormány Bokros Lajossal, a híres neoliberális közgazdásszal és ellenzéki képviselővel: privatizálni szeretnék az egyetemeket. 

Amíg hatalomra nem kerültek, Orbánék mindent megtettek a tandíj és a felsőoktatás privatizálása ellen. Azóta mindent megtesznek érte.

Ha a hírek igazak, akkor Palkovics László – korábban felsőoktatási államtitkár, most pedig innovációs és technológiai miniszter -, Pécsen vetette fel azt a tervet pár napja, miszerint a kormány az egész magyar felsőoktatásra kiterjesztené a Corvinus-modellt.

Ugyan Palkovics a Corvinus-modell kiterjesztéséről beszélt, de utána gyakorlatilag bevallotta, hogy erről szó sincs:

az állam megszabadulna a felsőoktatás finanszírozásától, megszűnne az államilag finanszírozott képzés és az egyetemek pedig átalakulnának forprofit, vagy nonoprofit alapokon működő vállalkozásokká.

(A Corvinust nemrég privatizálta magának Palkovics és amolyan ellen-CEU-t szeretnének belőle kialakítani. Az egyetem fenntartói jogai átkerültek át az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz, a tervek szerint egy Corvinus-ösztöndíjat hoznak létre, erre pályázhatnak majd a hallgatók az államilag finanszírozott helyek hiányában; növelnék a külföldi oktatók és hallgatók számát is.)

Mindez azt jelenti, hogy a kormány teljesen privatizálná a felsőoktatást azzal a címszóval, hogy ez majd növeli a magyar egyetemek színvonalát – ami részben igaz is. A piaci modellben az állam megrendelőként működne, a felsőoktatási intézményekkel szerződést kötne, majd „az „elvégzett munka” mennyisége után fizetne az intézménynek” – írja a hvg.hu. Az intézmény aztán ebből a pénzből finanszírozhatja képzései költségét és ösztöndíjprogramjait.

Ahogy az utóbbi évtized felsőoktatásáról szóló, pont a Corvinuson publikált tanulmányban is olvashatjuk, az Orbán-kormányok keményen letörték az egyetemi autonómiát, az Orbán Viktor által kinevezett kancellárok döntötték el, mire költhetett egy-egy egyetem.
Palkovics bejelentése tulajdonképpen beismerése annak, hogy a kancellárok rendszere és az elmúltnyolcév fideszes oktatási stratégiája bukás.

A piacosítás azt jelenti, hogy
- a kevésbé tehetős szülők gyerekei végképp kiszorulnak a felsőoktatásból;
ha bevonnák a magántőkét, az egyetemi oktatók bére emelkedne;
- ha bevonnák a magántőkét, az egyetemek szabadabban gazdálkodhatnának, a kancellári rendszer megszűnne;
- megfordulna az a trend, hogy túlkínálat van egyetemi szakokból, bizonyosan csökkenne a helyek és az egyetemek száma is;
- a megmaradó egyetemi képzések színvonala növekedhetne, hiszen valódi verseny alakulna ebben a szférában.

Nagy kérdés, hogy a kormány mennyire engedi majd be a magántőkét az egyetemek működésébe és mekkora autonómiát biztosít majd az egyetemeknek...

A MODERN ÉS TOLERÁNS KÖZÖNY - ROMÁNIA NÉPSZAVAZÁS UTÁN

HVG ONLINE
Szerző: RÉVÉSZ SÁNDOR
2018.10.09.


"Románia népe megmutatta, hogy európaibb, mint a vezetői." "A román egy toleráns és modern nemzet, mely az elmúlt két napban elutasította, hogy hátrafelé lépjen." Ezt mondta a melegek jogfosztásának alkotmányba rögzítését célzó népszavazás bukása után Dan Barna, a népszavazás bojkottálására buzdító Mentsük meg Romániát Párt (USR) vezetője.

Ennek a fiatal européer, urbánus, értelmiségi liberális pártnak (Romániai harmadik legnagyobb pártjának – nekünk legyen mondva) a vezetője februárban azt nyilatkozta az euractiv.com-on, hogy ez teljesen fölösleges népszavazás lesz, mert az alkotmány szövegével (miszerint a család házastársak szabad akaratnyilvánításán alapuló házasságon alapul) immáron 26 éve senkinek nem volt baja, a melegházasság kérdése pedig nincs napirenden, nincs is erre irányuló kezdeményezés. Talán 20-30 év múlva a következő generáció szembenéz majd ezzel a kérdéssel, de ez most nem aktuális (egészen pontosan: "not a priority").

Barna úr tehát tudja, mit jelent és mit nem "a román nemzet modernsége és toleranciája". Nem azt jelenti, hogy a következő egy-két évtizedben a romániai szavazók többsége elfogadná a melegházasságot, melyre az uniós tagállamok felében már megteremtették a törvényes lehetőséget. Nem, nem is lenne ajánlatos kezdeményezni, hogy Románia csatlakozzék az uniós tagállamok ezen toleránsabb feléhez.

A népszavazás kezdeményezői pedig éppen csak ezt akarták. Hogy ne lehessen Romániában továbbra sem melegházasság. Erre simán megkaphatták volna a többségi felhatalmazást, ha másképp fognak hozzá a dologhoz. Ha arról kezdeményeznek népszavazást, hogy megteremtsék-e a melegházasság törvényes lehetőségét Romániában. Egy ilyen népszavazás legalább ennyire eredménytelen lett volna, mint a mostani, sőt. Csak akkor a mostani vesztesei lettek volna a győztesek és fordítva. És akkor nem a liberális Dan Barna dicsérhetné a népet, hanem az antiliberális konzervatívok, szocialisták, nacionalisták, nácik és ortodox ultramontánok (már ha lehet ezt a katolikusokra kitalált elnevezést kiterjeszteni az ortodoxokra).

Amire nem lehet megnyerni a többség aktivitását, arra meg lehet nyerni a többség passzivitását. Magyarországon még könnyebben, mint Romániában, ahol a népszavazás bukásához minősített, 70 százalékot meghaladó passzív többség kell. Nálunk 50 százalék is elég.

De itt nemcsak a népszavazásokról van szó, hanem mindenről. A politikai támogatás maximalizálásához nem az kell, hogy ne tegyenek olyasmit, amit a többség nem támogat. Hanem az, hogy tegyenek meg mindent, amit egy aktív kisebbség támogat, és egy még kisebb aktív kisebbség ellenez. A többieket pedig nem befolyásolja. Minden ilyen tettel többet lehet nyerni, mint veszteni. Sok ilyen tettel sokat lehet nyerni. De nemcsak a támogató aktív kisebbség tetszése a nyereség, hanem az ellenerők gyöngülése is. Minden intézmény, minden fórum, minden jog ellen érdemes fellépni, amely közvetlenül kisebb kört érint, viszont egy nagyobb, politikailag aktívabb kisebbségnek tetszik.

Valamennyi keresztény egyház támogatta a homofób népszavazást. Valamennyi sikertelenül, de a kisebbségi egyházak még sikertelenebbül. A magyar többségű megyékben a részvételi arány az országos átlag fele volt. Hargita megyében a felénél kicsit több, Kovászna megyében kicsit kevesebb. A csíkszeredai katolikus esperes szerint, aki nem ment el szavazni, az a magyar nép árulója. Ezek szerint a Székelyföld népének 90%-a áruló. Az esperes a népszavazás első napjának az estéjén szólalt meg, amikor Székelyföld népének alig egy-két százaléka voksolt. Tudta, hogy ha lesz is valamekkora hatása a szavainak, az ottani magyarok túlnyomó többsége minősül majd az ő szavai szerint hazaárulónak. Mégsem tartott ennek a lehazaárulózott hatalmas többségnek a haragjától. Mert tudta, hogy azzal a kisebbséggel, amelyre hathat, nem egy olyan többség áll szemben, amelyben ellenhatás érvényesül. Hanem olyan többség, amely éppúgy nem vesz tudomást arról, hogy őt egyháza nevében lehazaárulózták, mint ahogy arról sem vesz tudomást, hogy egyháza nevében szavazásra buzdították. A Fidesz sajtója az állampolgárságról szóló 2004-es népszavazás kudarca után is durván lehazaárulózta a magyarországi magyarság nagy többségét. Ez akkor sem, nekik sem ártott...