2018. október 13., szombat

AZ ORBÁN-CSALÁDNAK ELÉG BÜNTETÉS VOLNA A HAJLÉKTALANSÁG AZ Ő TÖRVÉNYÜK SZERINT

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2018.10.13.



Tisztességes ember zavarban van, amikor arra gondol, mi lenne méltó büntetés az Orbán-család (és a hozzájuk tartozó hűbéresek) számára a NER bármilyen bukása után. Nehéz a jó válasz, mert az alkotmányos rend megdöntése, tízezrek értelmetlen “kórházi” halála, az oktatás, a tudomány, a felsőoktatás szándékos szétverése, egy nemzedék halálra ítélése, s a nagyüzemi méretekben, szervezett formában kirabolt közpénz-százmilliárdok után nincs olyan börtönbüntetés, amely méltóképpen kifejezné ezeknek a bűnöző gazembereknek a tetteit. De most még ezeken is túltesznek.

Azért nehéz erre a kérdésre válaszolni, mert épeszű embernek nem jutnak eszébe ezzel arányban álló válogatott gonoszságok és embertelenségek. De az Orbán-család maffiája ebben páratlan fantáziával és utánozhatatlan gátlástalansággal rendelkezik. Tőlük lehetne ötleteket meríteni, és még annak a bibliai elvnek is megfelelne, hogy amit szeretnéd, hogy veled cselekedjenek, te is azt cselekedd másokkal. Ezzel a nagy “keresztény” maffiára így lenne érdemes büntetésként azt kiszabni, amit másokkal szemben ők tesznek.

Olyan emberekkel, akik nem követtek el semmit. A társadalom legelesettebb tagjait ők szó szerint Taigetoszra állítják és lelökik őket. Ha valaki még egyszer azt meri mondani, hogy az Orbán-rezsim nem egy fasiszta rendszer, csak tekintsen arra, hogy mit tesz az Orbán-család (ez a rendszer és az ország egy család foglya) a hajléktalanokkal. A hajléktalanokról szóló törvény nemcsak halálra ítéli az utcára kényszerült nyomorultakat, hanem előtte még megalázza, minimális emberi méltóságuktól is megfosztja őket azzal az intézkedéssel, hogy a személyes holmijukat elveszik és elégetik.

Amit egy hajléktalan magánál hord, az emberi önbecsülésének utolsó morzsája. A gyerekei fényképét, az életből megmaradt apró emlékeit, és a túléléshez szükséges legalapvetőbb holmikat. Ezeket ez a moslék felcsúti família és a kiszolgálói elégetik, majd utána halálba kergetik az embert. Ezek az emberek olyan állapotban vannak, hogy már az is a halálukat okozza, ha csak kimozdítják szokásos helyzetükből őket. Ezeket a szerencsétlen embereket pedig mostantól üldözni fogják. Bekényszeríteni túlzsúfolt szálláshelyekre, ahol el se férnek és aki akarná, az sem tudja betartani ezeknek a gazembereknek az embertelen és szemét “törvényét”.

Aki túléli, azt kényszermunkára viszik, amit közmunkának neveznek. Ezek az emberek rég kiestek a munkaerőpiacról, életmódjuk miatt képtelenek bármilyen munka elvégzésére, és a lelkiállapotuk sem teszi alkalmassá őket erre. Próbálja ki valaki akár csak néhány napig a hajléktalanságot, milyen mértékben pusztul le az önbecsülése. Aki pedig nem tud dolgozni, azt börtönbe csukják. Az ország legnagyobb bűnözői börtönöznek be ártatlan embereket, akik semmiféle bűncselekményt nem követtek el, a létezésüket nyilvánították bűntetté. Aki a hajléktalanokat bebörtönzi, az egy suttyó, bunkó gázszerelő nevén lopja ki a százmilliárd forintokat, magánrepülőgépekkel jár a hülye futballmeccseire, nem győzi dugdosni a lopott vagyonát.

Az Orbán-család pofátlanabbjai, mint Orbán apja, aki bányatulajdonos milliárdos lett a nép pénzéből, Orbán ájtatoskodó képmutató felesége, aki nagybirtokos, Orbán végtelenül és az elképzelhetőnél is pofátlanabb, saját lábán álló lánya 12 milliós karórájával, fatolvaj férjével megszerzett kastélyokkal, a szállodákkal, ahogy az Orbán-dinasztia leendő népnyúzóinak a szaros pelenkáit dobálja szanaszét amerre jár, a farizeus fiával, aki röpke néhány év alatt megtanulta az amerikai sarlatán tévéprédikátorok hazugságait, ígérgetéseit, aki ugyanazt a gyarmatosítást végzi a vallási életben, amit a mocskos apja a politikában, azt érdemelnék, hogy legyenek hajléktalanok, nincstelenek Magyarországon, de a saját törvényük szerint.

Ráadásul Orbán termeli is a hajléktalanságot, mert aki nem tud az Európai Unióba kiszökni dolgozni, és onnan fenntartani a családját, és a közműveket (amik természetesen az Orbán maffia oligarcháinak tulajdonában vannak) nem tudja fizetni, azokat kilakoltatják, és egyik napról a másikra hajléktalanná válnak. Ha nem tudnak hol menedéket kapni, egy hét alatt olyanok lesznek, mint bármelyik hajléktalan, aki tíz éve él az utcán. Üres futballstadionokra költik ezek az aljasok a pénzt, az elesett, rászoruló embereket pedig halálra ítélik...


TUDJA-E TRÓCSÁNYI, HOGY MIT BESZÉL?

1000 A MI HAZÁNK BLOG
Szerző: HaFr
2018.10.13.


Nyilván már önmagában vicces dolog egy diktatúrában igazságügy(!)-miniszternek lenni, ezért érzi kötelességének Trócsányi, hogy időről időre megnevettesse a nagyérdeműt. Tekintsünk most el a magyar tudományos élet reprezentánsainak alászállásától az élbolyon - Trócsányin, Palkovicson, Kásleren -- kívül is; tekintsünk el az MTA vezetésének szégyenletes megalkuvásaitól, a kormány társadalomtudományi intézeteinek (Veritas, Terror Háza, a XXI. Század Intézet, Századvég) csak politikailag értékelhető munkásságától, az oktatási rendszer szétdúlásába való belenyugvásuktól, az egész értelmiség- és szellemellenességtől. Nagyon úgy tűnik - bár szívesen veszem az ellenpéldákkal alátámasztott véleményeket -, hogy a "nemzeti" kormány a nemzeti nívó négy-öt szinttel való leszállításában véli megtalálni az önazonosságunk kulcsát. Nézzük csak azt a mondatot, ami a dolgok esszenciája Trócsányi Welt-beli interjújában: „Wir wollen nicht wie Westeuropa werden,“ azaz "mi nem akarunk olyan lenni, mint Nyugat-Európa".

Mintha olyanná válni olyan egyszerű feladat lenne. A hazai nacionalista közvélemény visszatérően elfelejti, hogy Európa szellemi, tudományos-újító, gazdasági, politikai-hatalmi stb. központja ezerötszáz éve Nyugat-Európa. Pont. Aki legalább átlagosan művelt, annak megközelítő fogalma lehet a Nyugat tágan értelmezett gazdagságáról, amihez képest a mai EU keleti végeinek tisztes, nekünk fontos sajátja bizony leginkább lokális jelentőségű csak. A Nyugatnak nem kellett gyarmatosítania ahhoz, hogy 600 és 1600 között az anyagi és szellemi műveltségnek olyan fokát érje el, amelyhez képest az európai Kelet már akkor elmaradottnak volt mondható, amely elmaradottság utána csak fokozódott. A Nyugat nem a magyar diplomácia által sugallt "operettállamok" és a '68-as hagyományban isteni rangra emelt ("als Folge der Werterevolution der 68er-Bewegung – das Individuum vergöttlicht") ember hanyatlásának helye, hanem szemben ezekkel a fentebb említett négy-öt emelettel leszállított nívót tükröző bődületes ostobaságokkal, az észak-atlanti, de hajlok rá, hogy a globális civilizáció máig megkérdőjelezhetetlen mintája...

MIÉRT FÉL ORBÁN VIKTOR MINDATTÓL, AMI FRANCIAORSZÁGBÓL ÉRKEZIK

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2018.10.13.


Orbán Viktor már egy ideje mindentől tart, ami Franciaországból érkezik hozzánk. A „frankofóbia” első hulláma az volt nála, amikor a felvilágosodást tartotta minden rossz eredőjének, napjainkban pedig az úgynevezett 68-as generációtól igyekszik megóvni nemzetünket. Az igazi veszély azonban, ami Orbán miniszterelnök úrra leselkedik nyugat felől, az maga a francia elnök. Emmanuel Macron ugyanis deklaráltan Orbán Viktor ellenpólusának tartja magát, ráadásul épp olyan pragmatikus politikus, mint a magyar kormányfő.

A magyar miniszterelnök kommunikációjának egyik jellegzetes vonása, hogy amikor elkezd valakit vagy valamit vehemensen támadni, csak nagyon homályosan fogalmazza meg aggályait ellenfeleivel szemben. Máig nem tudjuk például, mi is a baj a felvilágosodás eszméjével, hiszen, e szellemi irányzat hatásai nélkül talán még ma is működne az inkvizíció, nem törölték volna el a rabszolgaság intézményét, illetve egy állam polgárait nem illetné meg a törvény előtti egyenlőség joga. Nyilván gesztust szeretett volna gyakorolni a mélyen vallásos emberek felé, kik közül még mindig sokan úgy érzik, hogy a francia enciklopédisták munkássága döntötte romba az arisztokrácia és az egyház kettősének egyeduralmát, és lökte a világot a polgári forradalmak bizonytalanságába.

Finoman szólva is anakronisztikus dolog abban hinni, hogy amennyiben minden maradt volna a régiben a 18. században, ma jobb lenne a világ; az emberek jobban szeretnék egymást, elkerültük volna a véres világháborúkat, nem készült volna el az atombomba, és nem lenne migráció. Ha elmaradt volna a felvilágosodás kora, legfeljebb nem lenne vallásszabadság, a jobbágyoknak még mindig tizedet kéne fizetniük a földesuraknak, a feketék és nők nem járhatnának egyetemre, a politikai ellenfeleket pedig a diktátorok nem csupán börtönbe zárhatnák, de ki is végezhetnék. Orbán soha nem konkretizálta, hogy tulajdonképpen miért nem békélt meg a felvilágosodás eszméivel, miért tartja ördögtől valónak Voltaire, Rousseau vagy Diderot műveit. Talán azért, mert nem olvasta őket...

KOVÁCS NÉNI NEM MAGYAR


NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: LENDVAI ILDIKÓ
2018.10.13.


Sajnos kiderült, hogy Kovács néni nem magyar. A trafik, az magyar, hiszen rá van írva, hogy „Nemzeti”, a kuka is magyar, hiszen a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Zrt. kezeli, bár a szemetet újabban nemigen viszik el. De attól még magyar. Kovács néni viszont nem. Mivel mindig megnézi a tévé-híradóban, mit mondott a miniszterelnök (ő jelenti be a nyugdíjemelést meg az Erzsébet-utalványt), erről értesült is. Mint köztudomású, a kormányfő szükségét érezte, hogy a magyar nyelv eredetének tisztázása után választ adjon arra is, ki a magyar. Ez közérdekű információ, mert a migránsok közül nem mindenki fekete (ez is valami Soros-trükk lehet), így egyeseket magyarnak nézhetnek. Kovács néni aggódik, hogy ha ő nem magyar, akkor talán migráns. Lehetne persze még letelepedési kötvényes is, de senki sem hinné el róla, hogy valaha is ennyi pénze volt. 

De magyar már nem lehet, mert a lánya Londonban pincérkedik, ott került össze egy lengyel fiúval, attól van a kisunoka. Gagyog kicsit magyarul meg lengyelül is, közben angol oviba jár, akármilyen aranyos a szkájpon, színmagyarnak semmiképpen sem mondható. A miniszterelnök pedig világosan megmondta, hogy mostantól az a magyar, akinek az unokája is magyar. Korábban azt mondta meg ugyanilyen világosan, hogy „Magyarország a magyaroké”, ez itt „nem átjáróház, és nem is gyűjtőtábor”. Ezért van most bajban Kovács néni. De legalább nincs egyedül: itt van pl. a tisztelendő úr, neki egyáltalán nem lesz unokája. Legalábbis reméljük...

A TÖRTÉNÉS FOLYIK ÉS MI NYAKIG BENNE VAGYUNK

KOLOZSVÁRI SZALONNA 
Vendégszerző: bircanyeerov
2018.10.13.



A magyar szinkront régen világhírűnek tartották, és sokan annak tartják ma is. Kétségtelen, hogy vannak ma is jól szinkronizált filmek, de ezek általában a nagy költségvetésű produkciók.

Létezik egy speciális műfaj, az úgynevezett újraszinkronizálás. Ilyenkor egy már szinkronnal rendelkező filmhez készítenek egy másikat. Ennek két oka lehet. Vagy elveszett minden kópia a régi szinkronról és nem lehet reprodukálni, vagy egyszerűbb/olcsóbb új szinkront készíteni, mint a réginek a jogaival bajlódni. Az esetek több, mint 95%-ában az új szinkron rosszabb a réginél, mert vagy cenzúrázzák, hogy ne kelljen korhatárosítani a filmet, vagy egyszerűen csak kispórolják a pénzt és/vagy az időt a minőségi munkából. Én találtam egy filmet, aminek eddig csak egyetlen magyar szinkronja volt, de már készül a tesco gazdaságos ízű változat is. A film címe A végső visszaszámlálás. Sajnos még csak rövid részletek lettek újraszinkronizálva, de ideteszem az eredetivel együtt, hogy össze tudjuk hasonlítani...


TGM: A KULTURÁLIS HELYZET

MÉRCE
Szerző: TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS
2018.10.13.


Benne vagyunk a világban, de a világ nincs mindig bennünk, ám az mit sem változtat azon a tényen, hogy benne vagyunk.

Bretter György: „Szeminárium”, Előre (Bukarest), 1972-1974[1]

Ma a két legfontosabb magyar értelmiségi: Bayer Zsolt és Puzsér Róbert. Ők ketten: ritkábban a gondolataikkal, gyakrabban a magatartásukkal. Ők ketten, nem én, nem te, nem ő, nem mi.

Ők fejezik ki a kor lényegét.

BARABÁSI ALBERT-LÁSZLÓ: A DEMOKRÁCIA MEGBUKOTT (INTERJÚ)

MAGYAR HANG
Szerző: LUKÁCS CSABA
2018.10.13. 



Egy nemzetközi bestsellerrel és egy Coelho-regénnyel osztozik a dobogón Barabási Albert-László sikerről írt könyve, A képlet a Libri eladási listáján. A világhírű hálózatkutatóval a női zenészek cipősarkának kopogásáról, a legjobb bor kiválasztásának esetlegességéről és a CEU sorsáról is beszélgettünk.

Részletek a Magyar Hang 22. számában megjelent interjúból!

Az emberi teljesítménynek megvannak a felső korlátai, a siker viszont korlátlan, és sokszor a kettő nem is függ egymástól – ezt szűrtem le a könyvet olvasva.


– Valóban létezik olyan helyzet, ahol teljesítmény nélkül is van siker, de a legtöbb esetben a munkát nem lehet megspórolni. A legfontosabb tanulság, hogy a teljesítmény egyéni, míg a siker közösségi műfaj. A teljesítmény vonzza a sikert, de ha ez nem mérhető, a siker mértékét a hálózatok határozzák meg.

Az élet meglehetősen kevés területén áll egyenes arányban a teljesítmény a sikerrel – a sport az egyik ilyen, hiszen kronométerrel jól mérhető, így aki a leggyorsabban fut százon, az lesz világsztár. A siker viszont itt sem arányos a teljesítménnyel: elég egyetlen századmásodperccel lassabban futni a győztesnél, és máris százszoros különbség lehet a rajongók számában vagy éppen a reklámbevételekben. Azokon a területeken viszont, ahol nincs objektív mérce – mint például a műkereskedelem, vagy akár a borpiac –, nem feltétlenül a legjobb lesz a legsikeresebb, hanem az, akit a területet befolyásoló hálózatok sikeressé tesznek.

Mennyire lehet visszaélni azzal a tudással, amelyről a könyvében ír? Az élet több területén látjuk azt, hogy komplett rendszereket tudnak meghekkelni: választást lehet nyerni álhírekkel, illiberális államot építeni demokratikus megmérettetésen megszerzett győzelemmel.

– A világ nagy részén tulajdonképpen monokultúra alakult ki a demokráciát tekintve, de sok helyütt felbukkant az az erő, amely vírusként kihasználja ennek a nem tökéletes építménynek a gyenge pontjait. Egymástól tanulnak, mindenütt ugyanazokat a módszereket használják: legyengítik a jogi kereteket, megváltoztatják a választási rendszert, és így tovább.

Nincsenek jó híreim: ez tovább fog terjedni, mert egyre több helyen jönnek rá a rendszer sérülékenységére. Egy haszna van: ráébredünk, hogy milyen sok minden működött az úgynevezett „gentleman’s agreement” alapján, vagyis nem volt leírva, és ezt most nevetve rúgják fel egyesek. Ha nincs úriember egy asztalnál, akkor megszűnik az alapja a párbeszédnek. Sajnos ennek a folyamatnak is megvan a maga életciklusa: el kell jussunk az extrémig, hogy megbukjon, és jöjjön helyette valami új. A vírus terjed, és drasztikus változásokat hoz – ami volt, annak vége, a demokrácia gyengének bizonyult, és elbukott, valami mást kell helyette kitalálni...

JÖVŐRE 92,6 MILLÁRD FORINTBÓL GAZDÁLKODHAT A KÖZSZOLGÁLATI MÉDIA

MFOR 
Szerző: BAKA F. ZOLTÁN
2018.10.13. 



12 milliárddal több pénzt kapnak az ideihez képest.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2019-es költségvetési javaslata alapján a közszolgálati média 92,6 milliárd forintból gazdálkodhat, ami 12 milliárd forinttal több az idei keretnél.

A féloldalas tájékoztatási gyakorlata miatt folyamatos kereszttűzben működő, kiterjedt állami médiavilág túlnyomórészt adóforintokból képes eltartani magát, a bevételeiből mindössze 9,4 milliárd forintot tud előteremteni kereskedelmi, illetve vagyongazdálkodási forrásokból. A költségvetési bevételi tételek így néznek ki 2019-ben:

- Közszolgálati hozzájárulás: 73 milliárd forint
- Médiaszolgáltatási díj: 1,74 milliárd forint
- Pályázati díjak: 40 millió forint
- Médiaszolgáltatási szerződésszegési kötbér, bírság, egyebek: 15 millió forint
- Frekvenciadíjak, egyéb, az Mttv szerinti befizetések: 8,37 milliárd forint

A kiadások között a legnagyobb tétel a médiaszolgáltatás-támogatási és vagyonkezelési tevékenység finanszírozása, melyre 74,68 milliárd forintot terveztek be. A személyi juttatásokra és a járulékokra 16,27 milliárd jut jövőre. A dologi kiadásokra pedig 53,6 milliárd.

Az arányok idén is hasonlóak - derül ki az MTVA-ra vonatkozó hatályos költségvetésből. A 80 milliárdos bevétel mintegy 10 százaléka folyik be kereskedelmi csatornákon keresztül. Személyi juttatásokra 14,66 milliárd jut, a szintén 80 milliárdos kiadási keretből (az MTVA gazdálkodását ugyanis nullszaldósra tervezik). Vagyis a bérekre és járulékokra jövőre 1,6 milliárd forinttal jut több, mint idén.

NAGYOT BUKHAT A MIGRÁNSOZÓ JOBBOLDAL BAJORORSZÁGBAN

MÉRCE
Szerző: FEHÉR DÁNIEL
2018.10.13.


A Bajorországot hatvan éve szakadatlan kormányzó keresztényszocialista párt (CSU) egy habonyi lendületű migránskampánnyal igyekezett megmenteni dominanciáját. A vasárnap esedékes tartományi választásokra kihegyezett stratégia minden bizonnyal kudarcba fog fulladni. A valódi szélsőjobbot nem sikerült gyengíteni, az igazi nyertesek azonban a Zöldek lehetnek, akik a második erővé jöhetnek fel, sőt nagyon erős ellenzéki szereplés esetén akár még kormányt is alakíthatnak.

Horst Seehofer szövetségi belügyminiszter jelen állás szerint Németország egyik legismertebb és legmegosztóbb politikusa. A müncheni tartományi kormány éléről az év elején Berlinbe zsilipelő keresztényszocialista pártelnök pár hónapja még tán joggal érezhette, hogy bevándorlás-ellenes szólamaival ő fogja a konzervatív jobboldalnak visszahódítani a merkeli „menekültsimogató” kurzussal szemben szkeptikus volt CSU-szavazókat. Ennek érdekében minden Orbántól, Kurztól és Salvinitől ellesett populista kampányregisztert bevetett, pár hete a migrációt egyenesen “minden probléma anyjának” titulálva. Ennek ellenére – vagy pont ezért –

a vasárnapi bajorországi választás nemcsak a 60 éve szinte mindig egyedül kormányzó konzervatívok példátlan bukását hozhatják, de jó eséllyel Seehofer karrierjének végére is pontot tehetnek.

Bajorországban máshogy járnak az órák, mondják a németek. Míg például szövetségi szinten a kormánytöbbség politikai színezete néhány ciklus után rendre meg szokott változni, a „Szabad Állam” (Freistaat) politikai berendezkedése a második világháború óta lényegében egypártrendszer. 1957 óta az összes miniszterelnököt a Christlich Soziale Union adta, 1-2 ciklustól eltekintve abszolút többséggel kormányozva. A jelenlegi kormányfő Markus Söder márciusban vette át a stafétabotot az előtte tíz évig regnáló Seehofertől. A CSU egy különálló párt, csak a tartományban létezik. A szövetségi parlamentben állandó frakcióközösséget alkotnak Merkel CDU-jával, mely Bajorországban nincs jelen...

MINDEN, AMIT AZ MVM-BOTRÁNYRÓL TUDNI ÉRDEMES

INDEX
Szerző: CSURGÓ DÉNES, BRÜCKNER GERGELY
2018.10.12.



Minden úgy indult, hogy a világ egyik legnagyobb könyvvizsgálói cége, a KPMG egyszer csak felbontotta a zsíros szerződését az egyik legnagyobb magyar állami vállalattal, a Magyar Villamos Művekkel, ami után nem sokkal leváltották az MVM felső vezetését. Aztán kiderült, hogy mi nem tetszett az auditor multinak:


- az, hogy az MVM egy közel 5 milliárdos informatikai beszerzéssel teljesen indokolatlanul és a közbeszerzési szabályokat kikerülve a saját, egy fős svájci leányvállalatát bízta meg,
- a svájci cégtől pedig a megbízás, és a pénz is egy frissen alapított komárnói lakótelepen bejegyzett, panamai offshore hátterű céghez került.

Az esetet az Index újságírója, Brückner Gergely göngyölítette föl egy négy részes cikksorozatban. Most pedig arról beszélgettünk vele egy bő fél órát, hogy mi is volt ez az egész, hogy jutott egyre közelebb a szlovák-panamai céghez, és miért fontos az, hogy lesz-e jogi következménye annak, hogy közpénzmilliárdok csúsznak ki több lépésben adóparadicsomokba:...

BARTUS LÁSZLÓ: A VESZTESEK "KULTÚRÁJA"

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: BARTUS LÁSZLÓ
2018.10.12.



Orbán minden alkalommal bebizonyítja, hogy nem tud kibújni a fasiszta elődök bőréből. A fasizmus és a nácizmus a frusztráltak ideológiája és politikai rendszere. Minden diktátor a frusztrációja és a kisebbrendűségi érzése miatt diktátor. A diktátor mindig a frusztráltakat szólítja meg, azok pedig frusztrált önmagukat ismerik fel benne, ezért követik. A Vezér a frusztráltak között a legfrusztráltabb, ezért lehet a frusztráltak vezére.

A német nácizmus a kollektív frusztrációból nőtt ki, s az élére egy frusztrált dilettáns festő állt, aki kudarcai okát a zsidó világ-összeesküvésben találta meg. Nem volt más dolga, mint a frusztrációt nemzeti szintre emelni, a nemzeti frusztráció okát a zsidóságban megtalálni. Ennyi elég egy diktatúrához, hogy a tömeg elutasítsa az emberi jogokat, demokráciát, mint a zsidó világuralom eszközét.

Lehet csűrni-csavarni az Orbán-rendszer definícióit, de ha eljutunk az alapjaihoz, ugyanazt találjuk. A “keresztény” magyar identitás ugyanúgy zsidókkal szembeni megkülönböztetést jelent, mint a két világháború között. A “keresztény” ebben az értelemben csak azt jelenti, hogy nem zsidó. A magyar “nemzeti” frusztráció alapja az antiszemitizmus, a zsidókkal és a zsidó mentalitással szembeni kisebbrendűségi érzés. A nemzeti sortstragédiák bűnbakja így mindenkor a zsidóság. Ezt lovagolta meg az SZDSZ-el szemben frusztrálódott Orbán.

Amikor valaki azt mondja, hogy “a vesztesek kultúrája helyett meg kell honosítanunk a győztesek kultúráját”, az kisebbrendűségi érzéstől gyötört, fusztrált ember, akinek élete örök bizonyítási kényszertől hajtott, hogy legyőzze ezt a kisebbrendűségi érzést. Kiéhezteti a zsidó értelmiséget, és kielégíthetetlen pénzgyűjtésbe kezd, hogy megmutassa, ő győztes. Ő Viktor. De soha nem nyugszik meg, hiába a százmilliárdok, a magánrepülőgépek, lánya karján a 12 milliós karóra. Ami belőle hiányzik, a zsidókban megvan, azt pénz nem pótolja.

A diktátorok ezért őrülnek meg a végére, ezért fullad a rendszerük népirtásba, pusztulásba és katasztrófába, mert a frusztráció nem enyhül, a kisebbrendűségi érzés nem csitul. Hiába fokozza az őrületig a hatalmát, gyűjti a csillagos égig a pénzét, alázza meg, tapossa el, és éhezteti ki, vagy gyilkolja le az ellenfeleit, akiknek van valamijük, amije neki nincs, semmi nem segít. Aki győztes, annak nem kell ezt demonstrálnia. Csak vesztesek verik a mellüket fél téglával. Aki fél, az kiabál. A győztesnek nem kell mutatnia, hogy győztes. Látszik rajta.

A nemzeten sem ez segít. A magyar nemzet nem lett boldogabb, egészségesebb és győztes a holokauszt után, hanem a holokausztban való gyalázatos részvételével a legsúlyosabb és be nem gyógyuló vereségét szenvedte el. Ezt a vereséget önmagára mérte, s amíg önmaga nem változik meg, addig a kudarcainak és frusztrációjának legfőbb okát, önmagát se képes legyőzni. Orbán Magyarországot a biztos és egyre súlyosabb vereségek útján indította el. A vereség és a vesztes helyzet annál súlyosabb, minél inkább győztesnek hirdeti magát...


A BÖLCSÉSZEK SZÍVHATJÁK MEG A LEGJOBBAN A FELSŐOKTATÁSI ÁTALAKÍTÁST

ABCÚG BLOG
Szerző: FŐDI KITTI, MIZSUR ANDRÁS
2018.10.11.


Sajtóhírek szerint a kormány drasztikusan átalakítaná a felsőoktatás rendszerét: megszűnne az állami fenntartás, piaci alapokra helyeznék az egyetemek működését. A felsőoktatás privatizációja önmagában nem ördögtől való gondolat; hatékonyabbá válna az egyetemek gazdálkodása, az oktatók versenyképesebb fizetéshez jutnának, a hallgatók pedig jobb és olcsóbb képzést kapnának. Ha azonban ezt úgy hajtják végre, ahogy az elmúlt évek kormány intézkedései alapján sejteni lehet, akkor csökkenni fog a hallgatók száma és még nehezebb lesz bekerülni a felsőoktatásba

A hvg.hu információ szerint a kormány radikálisan alakítaná át a felsőoktatás rendszerét: megszűnne az állam fenntartói szerepe, az egyetemek új szervezeti formában, például zrt.-ként vagy kft.-ként működnének tovább. Az új, privatizált modellben a felsőoktatási intézmény szolgáltatóként, az állam pedig megrendelőként működne: előbbi vállalja, hogy öt év alatt kiképez bizonyos számú villamosmérnököt vagy bölcsészt. Ez alapján fizetne az állam, az egyetemek pedig ebből a pénzből finanszíroznák a képzések költségét, illetve saját ösztöndíjprogramjaikat – ezek váltanák fel az államilag támogatott férőhelyeket.

Immár üzleti vállalkozásként az intézmények tisztán piaci alapon is indíthatnának tandíjas képzéseket, az abból befolyt bevételekkel maguk gazdálkodhatnának. Változna az oktatók státusza is: a jelenlegi közalkalmazotti jogviszony helyett ugyanolyan feltételek mellett foglalkoztaták őket, mint bárki mást a versenyszférában. Egyúttal megszűnnének az egyetemi kancelláriák is, eltűnnének a miniszterek által kinevezett gazdasági vezetők.

Nem először merül fel az állam szerepvállalásának visszaszorítása; a hvg.hu is idézi az Emmi Fokozatváltás a felsőoktatásban című 2016-os munkaanyagát, amiben szerepel az, hogy “a költségvetés tehermentesítése érdekében növelni kell a nem közösségi típusú források részarányát az intézmények működésében”, illetve “a bevételek kezelhetősége és az intézmények érdekeltségének megteremtése érdekében lazítani kell az államháztartási gazdálkodási kötöttségeket”.

A hvg.hu által megszellőztetett átalakítás nagy felzúdulást keltett; sokan attól tartanak, hogy az új modellben tovább csökken majd a hallgatók látszáma, a kevésbé jó helyzetben lévő diákok még nehezebben jutnak be a felsőoktatásba.

Lannert Judit oktatáspolitikai szakértő szerint Palkovics László volt oktatási miniszter, jelenlegi innovációs miniszter egy valós problémára reagált, amikor felvetette, hogy ki kellene terjeszteni a Corvinus alapítványi modelljét, mert a jelenlegi felsőoktatás az állami fenntartás miatt nagyon bürokratikus, rugalmatlan. Ezt az egyetemek is megszenvedik, ugyanis ilyen keretek között nem tudnak minőségi kutatást végezni. Szerinte a modell célja, hogy versenyképessé tegye a magyar egyetemeket, amelyeken jelenleg se az oktatók, se a hallgatók között nincs semmiféle verseny.

Annak megértéséhez, hogy mi a probléma az egyetemek irányításával, érdemes röviden áttekintenünk, mi történt az egyetemekkel az elmúlt évtizedekben...

PEDIG CSAK EGYSZERŰEN ORVOSHOZ KELLENE VINNI

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2018.10.13.


Hejjhó! Hát itt a hétnek az ő vége, drágakedves olvasóink! Én önök helyett is örülök ennek a remek történésnek, ki se keljenek az ágyból, korán van még ahhoz. Majd szólok, ha megint jönnek a hétfők, és cselekedni kell.

Addig is szögezzük le, hogy nőtt a kereslet a tojás iránt, és rohadjak meg, hogy ez hír a Fidesz nevű párt hivatalos internetes oldalán. Jó tudom, hogy tegnap volt a tojás világnapja és különben is tavaly január elsejétől az előző Fidesz-kormány csökkentette 5 százalékra a tojás áfáját, de már annyira hozzászoktam, hogy az állam pártja kizárólag Orbán dicsőítésében és a világ elleni harcban utazik, hogy elröhögtem magam, amikor két hőzöngés között ezt a hírecskét megláttam. Mi lesz itt még? Ma például melltartómentes világnap van (egyébiránt egész október a mellrák elleni küzdelem hónapja normális helyeken!), gondoltam segítek, hátha van valami értelmes ötletük a nőket csak foltokban tartalmazó kormánypártoknak ezzel kapcsolatban.

Addig is elmesélem, hogy a rémhíreket és a veretes hazugságokat gyártó és terjesztő egyik propaganda-üzemegység (az, amelyik a Matolcsy-klánhoz köthető igen közvetlenül) szintén meglepő tartalommal állt elő két migránsokkal való hisztérikus riogatás között:...

MA SZÍNPADRA ÁLL A DIKTÁTOR A VÍGSZÍNHÁZBAN

HVG ONLINE / KULT
Szerző: hvg.hu
2018.10.13.


A Chaplin filmje alapján készült színdarabot Eszenyi Enikő rendezte. A diktátor címszereplője ifj. Vidnyánszky Attila lesz.

A produkció ismertetője szerint Charlie Chaplin legnagyobb hatású műve, A diktátor mélyen humanista alkotás. A kis borbély és a nagy diktátor kettős szerepében hol kíméletlenül szarkasztikus, hol a bohóctréfa eszközeivel oldja fel sok millió ember szorongását. A színész felejthetetlen bajusza, legendás cipője, keménykalapja, mozdulatai mindenki emlékezetébe beleégtek.

A történet a két világháború között játszódik egy olyan korban, amikor a szegénység és az őrület féktelenné vált, az emberség és a szabadságba vetett hit elbukott. Chaplin Korda Sándor magyar származású filmrendező és producer tanácsára kezdte el forgatni a filmet. A diktátor Ausztria megszállásáig követi Hitler birodalmának kiépülését és a zsidóság meghurcoltatásának eseményeit.

Chaplin később azt nyilatkozta: ha tudott volna a német koncentrációs táborok borzalmairól, nem csinálja meg A diktátort, nem fogja tréfára a nácik gyilkos őrületét.

A Chaplin család Magyarországon elsőként Eszenyi Enikőnek engedélyezte a mű színpadra állítását – írják a produkció színlapján.

SZÉLSŐJOBBOS OROSZ OLIGARCHÁKHOZ KÖTHETŐ, 9 MILLIÓ EMBERT MOZGATÓ HÁLÓZAT KAMPÁNYOL MINÁLUNK

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: KONCZ TAMÁS
2018.10.13.


Miközben a Soros-támogatta alapítványokat tűzzel-vassal irtja a magyar kormány, egy Kreml-közeli ortodox oligarchához köthető nemzetközi civil szervezet és petíciós oldal, a CitizenGO egészen közel kerülhetett a magyar döntéshozókhoz.

- Melegjogok és a genderszakok ellen kampányol egy családvédő civil hálózat, a Citizengo, petícióhadjáratot indítottak a Soros-szervezetek kiseprűzéséért is
- A szervezet orosz elnökségi tagja, Alekszej Komov a Kremlhez közeli vállalkozókkal áll kapcsolatban, de fellépett Budapesten, a kormány által támogatott Családok Világkongresszusán is
- Komov oligarcha barátja sajtóértesülések szerint Donyeckben harcoló szakadárokat és kelet-európai szélsőjobbos csoportokat támogatott, és talán az ő ötlete lehetett a CitizenGo megalapítása is
- A civil hálózat aktivistái kormányzati rendezvényen szólalnak fel, államtitkárságok munkacsoportjaiban kapnak szerepet.
Miközben a kormány ügynökszervezetként kezeli a Soros-alapítványi támogatást élvező jogvédőket, van egy több mint 9 millió embert megmozgató petíciós hálózat, ami úgy élvez kiemelt figyelmet, hogy melegjogok ellen kampányol, erős szálakkal kötődik szélsőjobboldali orosz oligarchákhoz, és alkalmas lehet orosz befolyásszerzésre is. 

A támogatói adományokból működő civil szervezet büszkén hirdeti, hogy több mint ötven országban aktívak, petícióikkal pedig kormányzati döntésekre képesek hatni – a szervezet mégsem került ifjú kereszténydemokraták célkeresztjébe.

Ez a madridi székhelyű CitizenGo, ami Magyarországon sem először hallat magáról: legutóbb augusztusban kaptak komolyabb figyelmet, amikor kiderült, hogy a kormány egy tollvonással betiltaná az államilag akkreditált egyetemi genderképzést – azt a szakot, amit egy évvel korábban még az Emberi Erőforrások Minisztériuma hagyott jóvá. A petíciós oldal lelkesen üdvözölte a döntést és pár napon belül aláírásgyűjtést is kezdett az egyetemi szak eltörléséért– kampányigazgatójuk, Zaymus Eszter pedig a Hír TV-ben, Vágvölgyi Gergely politológussal beszélgetve értett egyet az Orbán-kabinettel...

HOGYAN LEHET BOLDOGAN ÉLNI?


QUBIT
Szerző: HENDRIK NIKOLETTA
2018.10.13.



A 21. század embere minden eddiginél jobban magától értetődőnek tekinti, hogy önmagát állítsa a középpontba, és megszerezze mindazt, amit a legjobbnak hisz önmaga számára. Mindenhonnan azt hallja, hogy ő a világ közepe, legyen önmaga, és vegye el, ami jár neki, hiszen megérdemli. Az az elképzelés, hogy az erény szerepet játszik a saját boldogságában, ósdinak, távolinak és érthetetlennek tűnik számára. Mi számít ma egyáltalán erényesnek? Az például, hogy nem használja az ember a szomszéd kódolatlan wifijét? Hogy párkapcsolatban élve csak flörtöl a kolléganőjével, de nem lép a tettek mezejére? Hogy éjjel se halkítja le a telefonját, azért, hogy elérhessék a szülei, ha baj van? Helyes kis dolgok ezek, mondhatnánk – ám ettől egészen biztosan nem leszünk boldogok. Nyissunk meg egy közösségi oldalt, és könnyen úgy tűnhet, hogy a boldogságot ma állandó eufória és sikerélmények szüntelen sorozatának látjuk, amit természetesen korosztálytól függően a Facebookon vagy az Instagramon azonnal meg is kell osztani.

A közvélekedés a boldogságot jórészt az ókori kürénéi hedonisták álláspontjával azonosítja, akik szerint az emberi tevékenység célja az élvezet, méghozzá egy korlátolt területen: a érzéki örömök szférájában. Minél több étel, ital, szex és szórakozás. Ami nem okoz örömet ebben az értelemben, azzal jobb felhagyni, vagy belekezdeni sem érdemes. Az epikureizmus képviselői ennél jóval differenciáltabban fogalmaztak: azt állították, hogy a szellemi élvezetek magasabb rendűek a testi gyönyöröknél. Nem kevesen gondolják, hogy a mi világunk a kürénéi hedonistákkal azonos értékrendet vall: az élvezeteken alapuló értékrend van rendjén, s ennek köszönhetően az emberek többsége általában keresztülmegy egy olyan fázison, amely során megpróbálja a pillanat gyönyöreit hajszolni. A sokadik átmulatott este után azonban gyakran felmerül, hogy ez az életmód nem tartható fenn, és nem is vezet boldogsághoz. Ha pedig az epikureusokat követve a fájdalom elkerülése minden vágyunk, könnyen felmerülhet, hogy ez egy meglehetősen gyáva és önmagában semmitmondó életcél, hiszen igenis vannak olyan dolgok az életben, amelyekért akár szenvedni is érdemes. Merre induljunk tovább?
...

BANKOK A POLITIKA FOGSÁGÁBAN

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: VÁRHEGYI ÉVA
2018.10.12.


A politikai hatalom közvetlen befolyása alól három évtizede kiszabadított magyar bankrendszer mára újból a politika fogságába került. Míg a szocialistának nevezett tervgazdaságban egy (tév)eszmének rendelték alá a működését, most egy szűk, ám a politika legfelső szintjéről irányított gazdasági érdekcsoport szolgálatába állítják. A következmények azonban hasonlóak: a gúzsba kötött bankszektor most sem a társadalom egészének, hanem csupán egyes szeleteinek a gyarapodását szolgálja.

A pénz hatalmával rendelkező bankok mindenkor csábítást jelentenek a politikai hatalom számára, hogy felhasználásukkal még nagyobb uralomra tegyen szert. A tervgazdaságban a pénzintézetek eleve a pártállami kormány meghosszabbított kezei, kiszolgálói voltak. Bár az elkülönülés formailag már 1987-től, a kétszintű bankrendszer megteremtésével végbement, valóságos autonómiához csak a rendszerváltást követően jutottak a bankok, és főleg akkortól, amikor a privatizáció révén kiszabadultak az állam szoros öleléséből. Ekkortól beszűkült annak a lehetősége, hogy a politikai hatalom saját szolgálatába állítsa őket, bár teljesen nem szűnt meg. Maradtak speciális kormányzati célokat (fejlesztés, exportfinanszírozás) szolgáló állami pénzintézetek, és a kormány a szabályozási környezet alakításával vagy akár durvább módszerekkel is befolyásolhatja a magáncégek tevékenységét.

A leigázás terve

Az első Orbán-kormány még csak kóstolgatta a bankrendszerben rejlő lehetőségeket. Dehonesztáló kiszólásokkal (túl sok bank van, túl magasak a kamataik) ő is élt persze a populizmus eszközével. Törvénymódosítással kitágította ugyan a kormánybankként működő MFB mozgásterét, de a külföldi bankokét nem szűkítette. Az átláthatatlan MFB mellett talán csak a csőd közelébe jutott Postabank államosítása adhatott okot a gyanúra, hogy a nagyvonalú feltőkésítéssel szűkebb klientúráját is vagyonszerzési lehetőséghez juttathatta.

A 2010-ben újból hatalomra került Orbán Viktor már a bankrendszer leigázásának komplex stratégiájával állt elő. Ehhez azzal teremtett ideológiai alapot, hogy – visszanyúlva Werner Sombartnak az „alkotó” és a „rabló” tőke között distinkciót tévő, a múlt század húszas éveiben szárba szökő elméletéhez – szembeállította a „termelő kapitalizmust” a „spekulatív kapitalizmussal”, illetve az „értékteremtő munkát” a „munka nélküli gyarapodással”. Matolcsy Györggyel karöltve már a választási időszakban meghirdették a legalább felerészben nemzeti tulajdonú bankrendszer kialakításának ideáját, a hatalom birtokában pedig azonnal munkához láttak. Különböző módszerekkel igyekeztek kifosztani és piacaikról kiszorítani a külföldi leánybankokat, egyúttal megágyazva ahhoz is, hogy néhányukat saját lekötelezettjeik kezébe játszhassák át. A „nemzeti” tulajdon 50 százalékos tervcéljának teljesítését követően már csak annyi a dolguk, hogy az irányításuk alá került bankoknak jó üzleti lehetőséget teremtsenek, az „idegenszívűeknek” pedig mind nagyobb hányadát domesztikálják: ha lehet, különalkukkal, ha kell, fenyegetéssel...

ÍGY ZAJLIK EGY KÜLFÖLDI ÁLLÁSPÁLYÁZAT

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: HATÁRÁTKELŐ 
2018.10.13.


Ezen a héten a szokásos vasárnap helyett szombaton olvashatjátok a blogajánlót (holnap némi meglepetés következik), de remélem, sikerült elég érdekes témákat válogatni. Például megnézzük, milyen hibákat ne kövessünk el egy álláspályázat során, aztán számolunk kicsit, kiderítve, vajon Stockholmban vagy Budapesten kerül többe az autófenntartás, végül ellátogatunk egy szuper autós múzeumba.

Tele van a net mindenféle (hol hasznos, hol haszontalan) tanácsokkal és írásokkal arról, hogyan legyünk sikeresek a különböző álláspályázatokon. Ám mégis más ez az egész, amikor az ember a saját bőrén tapasztalja meg, ráadásul a céges oldalról – miként történt ez Zuzzer esetében, aki a Kolbászkerítésország blogon osztotta meg tapasztalatait.

„Durva szórás volt a CV-k színvonalát illetően és most nem a tartalmi részről beszélek. Volt egy csomó olyannyira áttekinthetetlen, a falusi óvodai évektől precízen vezetett CV is, amit – bár szégyellem, hogy nem voltam kitartóbb – ránézésre és a times new roman letter height 6-tól halálra rémülve shift-deleteltem ki a bánatba.

Egyszerűen egyesek egy szemétlerakatnak kezelik a CV-t, minden érdektelen infót beleraknak lehetőleg értelmetlen rövidítésekkel megszórva, hogy esélyem se lenne egy óránál rövidebb idő alatt átolvasnom. Azt meg tegyük hozzá, hogy végül több hullámban kb. 100 CV-n kellett keresztül verekednem magam.

Sajnos nagyon hamar kialakult bennem a személyügyes szindróma, azaz ami olvashatatlan, csiricsáré, áttekinthetetlen elsőre, az második mozdulatra ment a kukába.

Aztán ott vannak azok, akik valami igazán fényes életpályát osztanak meg, ahol hosszas és szorgalmas felfelé lépdelés hatására aktuális pozíciójuk vagy direktor, vagy CEO éppen.

Ja és mellesleg beadják hozzám az életrajzukat és jelentkezésüket egy process development engineer belépő szintű és megbecsültségű pozícóra... Magyarázzam? Kuka. El nem hittem, hogy ez nem valami rendszerhiba, de ott figyelt ám a motivációs levél is, láthatóan félreértésről nem beszélhetünk...

Másik kedvenc csoportomat alkotják azok, akik például programozói, kecsketenyésztői, vagy általános relativitáselmélet gyakorlati alkalmazásában szerzett végzettséget igazoló papírokkal és tapasztalattal jelentkeznek gyöngyhalásznak. Ezeket a fószereket konkrétan nem értem.

Apropó... motivációs levél. Van ezeknek az HR rendszereknek egy diszkrét „bája”, nekem mondjuk nem igazán szimpatikus oldala. CV, motivációs levél nem vész el, sőt át sem alakul.

Így aztán vannak olyan jelöltek dögivel, akik párszor már jelentkeztek a céghez, csak más állásra. Arra viszont nem sikerült megtalálniuk az időt és energiát, hogy a motivációs levelet is felfrissítsék.

Így aztán volt olyan, aki vályogvetőtől kezdve fegyverkovácsig és QA engineerig mindenre lőtt, de csak és kizárólag a pozíció nevét cserélte ki a levélben. „.... rendkívüli módon érdekel és rengeteg felajánlható tapasztalom van a(z) xxxxxxx pozíciót illetően...”

Nem tudom, lehet én vagyok túl régi motoros, de nekem az magas, hogy valaki az égvilágon mindenhez ért, sőt minden nagyon érdekli. No ilyen hibát se kövessetek el, egy jó állás csak megér már egy pár perces, a pozícióhoz ténylegese hozzáillesztett motivációs levelet.

Ugyanez igaz a CV-kre; please... a megpályázott állás legyen már a fejetekben és azt domborítsátok ki, ami miatt azt hiszitek, hogy ti vagytok a cég megmentői az adott munkát illetően.

Elárulom kik lettek behívva személyes interjúkra. „Rendkívül meglepő” módon azok, akiknek a CV-je arról szólt, amiről az állás. Volt még 30, aki megtehette volna, hogy kicsit átírja a CV-t, de annyira büszke volt minden a pozíció szempontjából irreleváns infóra, tanfolyamra és végzettségre, hogy egy kerek sort pazarolt csak el arra a végzettségre és tapasztalatra, ami alapján akár ő is lehetett volna az emberem. Komolyan... kit érdekel, hogy 2005-ben dolgoztál egy angliai pubban nyelvtanulási célból?

Először egy nagyobb mintát hagytunk meg és skype interjúk következtek, ahol a célunk az volt, hogy a személyes meghallgatásokra leredukáljuk a szóba jöhető jelöltek számát. (...)

Aztán persze jöttek a kiválasztott delikvensek személyes pofavizitre, amit úgy terveztünk meg, hogy kaptak tőlem egy case study-t, egy kvázi aktuális és létező (bár már lezajlott) project leírását, amire megadott szempontok alapján vártunk egy prezentációt és műszaki megoldási javaslatot. A megközelítés volt a lényeg nem a konkrét eredmény, mert infót direkt nem osztottunk meg sokat.

Jött is egy högy, aki nagy flopp lett végül, nagyon bizonytalan volt és ami igazán sokkoló volt egy olyan öreg motorosnak, mint én, hogy azt se tudta miről beszél. (...)

A másik egy csávó volt, veszélyes jelölt, mert belső ember némi hátszéllel; azaz PMI dolgozó, csak egy másik országból. Minden aránylag jó is volt, persze tudta a folyamatainkat, tudta mit kéne válaszolni, ilyenek.

Kérdeztük is persze, hogy mivel belőlünk ennyi elég, neki van-e kérdése. No ebből egy olyan jó 15 percnyi ingatlanbörze lett, mert az egyetlen dolog, ami érdekelte, az az volt, hogy mennyiért lehet itt házat venni, meg ilyenek.

Tezsvéreim! Nagy szeretettel javaslom, hogy egy állás interjú során mutassatok némi érdeklődést... na mi iránt? Hát az állás iránt. Mily meglepő, hogy végül arri vederszén, örülök, hogy láttalak lett az ügy vége.

Végül megtaláltam az emberem, a puding próbája az evés, szóval majd a próbaidő leteltével megmondom, hogy very good, vagy flopp, de legalább jelenleg kényelmesen érzem magam. Az interjúk alatt pontosan azt kaptuk vissza, olyan képességek ígéretét lebegtette meg, amikre szükségünk van. (...)

Érdekes és számomra felfoghatatlan módon, a 21-ik században is léteznek emberek, akik például egy „Kukutyinban születtem, kispolgári család tizedik gyermekeként ...” szerű ””CV-vel”” jelentkeznek be, akik úgy gondolják, hogy a felsőfokú gombaszakértői tanfolyam elég lesz egy mérnöki álláshoz. Ti ne legyetek ilyenek!"

A teljes posztot itt találod, érdemes elolvasni!
...

MA MÁR EMBERI JOGI BIZOTTSÁG SINCSEN, A MEGFÉLEMLÍTÉS A CÉL

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: CZENE GÁBOR
2018.10.13.


A kormány célja a megfélemlítés és az elrettentés – mondja Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke, aki pár nap múlva rangos emberi jogi díjat vesz át New Yorkban.

A Gyurcsány-ellenes utcai zavargások idején, 2006-ban a Magyar Helsinki Bizottság keményen bírálta a rendőrséget: részben a tévészékház ostromakor tanúsított dilettantizmusa, részben a túlkapások miatt. Milyen retorzió érte a jogvédőket az akkori MSZP-SZDSZ-es kormány részéről? 

Egyáltalán nem ért minket retorzió. Még csak olyan következménye sem volt a tevékenységünknek, hogy kétségbe vonták volna a legitimitásunkat. Senki nem kérdőjelezte meg sem a létjogosultságunkat, sem a szakmaiságunkat. Annak ellenére sem, hogy rendkívül nagy nyilvánosságot kapó ügyben, erősen átpolitizált térben működtünk. 

Amikor közleményeket vagy jelentéseket írtak a jogsértésekről, szempont volt-e, hogy fellépésükkel óhatatlanul is a baloldali-liberális kormányt gyengítik és a fideszes ellenzéket erősítik? 

Nem volt ilyen szempontunk. Határozottan emlékszem rá, az a dilemma jött elő, hogy lehetséges-e árnyalt és szakmailag megalapozott üzenetet eljuttatni a közvéleményhez. A menekültügyi programjaink mellett a kilencvenes évek közepe óta foglalkoztunk rendőri jogsértésekkel, bántalmazásokkal is. 2006-ban ezek a kérdések és a gyülekezési jog alkalmazásával kapcsolatos problémák hirtelen a figyelem középpontjába kerültek. Az emberek számára kiderült, hogy nem csak a társadalom marginalizált csoportjaihoz tartozók, hanem bárki, középosztálybeliek is elszenvedhetnek rendőri túlkapásokat. 

Nem kizárólag papírokat gyártottak, több esetben is vállalták a sértettek jogi képviseletét

Ez magától értetődik. Az eljárások rámutattak, amit már régóta mondtunk, hogy a rendőri erőszak áldozatainak panaszai nagyon nehezen jutnak bíróság elé. A másik: nem megoldás, ha a rendőrök által elkövetett jogsértéseket a rendőrségen belül vizsgálják ki. A 2006-os események pozitív hozadékaként jött létre a Független Rendészeti Panasztestület. 

A Fidesz akkor éppen eltökélten védte az emberi jogokat. Megfordult a fejében, hogy az egész csak politikai szemfényvesztés? 

Ilyesmi nem jutott eszembe. Bevált gyakorlat, hogy a civil szervezetek javaslatot dolgoznak ki, amit aztán – optimális esetben – a pártok felkarolnak. Ma különösen fontos hangsúlyozni, hogy nem csupán a politikusok joga beleszólni közéleti kérdésekbe. A civil szervezetek azonban bármilyen jó szakmai elképzeléseket tesznek le az asztalra, ahhoz, hogy azokból jogszabály legyen, szükség van a pártokra. Az előbb említett Független Rendészeti Panasztestület is így alakulhatott meg. A Fidesz komoly szerepet játszott abban, hogy létrejött, amit a jogvédők szerettek volna. 

Abban az időben nem kifogásolták a fideszesek, hogy a jogvédők támogatást kapnak Soros György alapítványától? 

Szóba sem került. Az, hogy honnan kapunk támogatást, akkoriban a legcsekélyebb mértékben sem tartozott a politika érdeklődési körébe. Már akkor sem titkolóztunk, pontosan közzétettük, hogy milyen forrásokból működtetjük a programjainkat. Nem készültem rá, hogy megnézzem, de nagyon remélem, hogy a 2006-os pénzügyi beszámolónk is kint van a honlapunkon. Ott kell lennie. 

Én megnéztem, ott van. Tételesen felsorolják, honnan, mire és mennyit kaptak. 

Amikor Lázár János minisztersége idején híre ment, hogy Lázár hajdan részt vett a Magyar Helsinki Bizottság munkájában, sorra kerestek minket az újságírók: mikor, mennyi ideig, milyen javadalmazással, mit csinált? Munkatársaimnak nagyjából tíz percébe telt, hogy előkeressék a kért adatokat. Könnyen cáfolható tehát az a vád, hogy átláthatatlan lenne a tevékenységünk. Lázár János amúgy a fogdamegfigyelési programunkban vett részt, a Soros Alapítvány ösztöndíjával. Jó munkakapcsolatot alakítottunk ki Balog Zoltánnal, az emberi erőforrások későbbi miniszterével, aki 2006-ban a parlament emberi jogi bizottságának elnöke volt. Ma már emberi jogi bizottság sincs. Azt hiszem, ez sokat elárul. 

Csokorba tudná gyűjteni, hogy a mostani – néhány év megszakítással 2010 óta kétharmados – Fidesz, milyen intézkedéseket hozott önök ellen? 

A Norvég Civil Alap által támogatott szervezetek elleni támadással kezdődött 2014-ben, amit különféle újságcikkek, listázások vezettek fel. Örökké emlékezetes marad, hogy Móra Veronikát, az Ökotárs Alapítvány vezetőjét házkutatás során elviszik a rendőrök. (Abszurd módon pár évvel később ugyanőt kitüntette a Miniszterelnökség – a szerk.) Utána már törvényi úton hozott jogsértések következtek: a „külföldről támogatott szervezetek” megbélyegzése, majd a „bevándorlási különadó” bevezetése, büntetőjogi fenyegetések. A Magyar Helsinki Bizottsággal évtizedek óta meglévő együttműködést szakított meg a rendőrség, a bevándorlási hivatal és büntetés-végrehajtás. A média nagy része fölött megszerzett kontroll révén a kormánypropaganda próbálja kikezdeni a szakmai és erkölcsi hitelességünket. 

Mi lehet a cél? 

A megfélemlítés és az elrettentés. A gépezet képtelen leállni, a Fidesz a jogszerűtlenség önkéntes elfogadására akarja kényszeríteni a civil szervezeteket. Nincs ebben semmi különleges. A magyar kormány azokat a módszereket másolja hazai viszonyok között, amelyeket Oroszországtól Törökországig az autokratikus hatalmak alkalmaznak. Magyarországon – a térség más országaihoz hasonlóan – 2010 előtt sem létezett kellőképpen erős civil jogvédelem, az ellenállás túlságosan gyenge...

HONVÉDSÉGI KÉNYSZERTOBORZÁS A KIRÚGOTT KÖZSZOLGÁKNAK, HABONYÉK KASZÁLTAK A KÖTVÉNYBIZNISZEN - HETI LAPSZEMLE

ÁTLÁTSZÓ / MUTYMONDÓ
Szerző: RÁDI ANTÓNIA
2018.10.13.


24: Tartalékos kényszerkatonaság vár az elbocsájtott közszolgákra

Lényegében rákényszerítik a várhatóan 9-10 ezer kirúgott tisztviselő jelentős részét, hogy lépjen be a Magyar Honvédség tartalékos katonái közé. A szolgálatvállalási kényszer alól a nők számára sem lesz kibúvó. Benkő Tibor honvédelmi miniszter kedden nyújtott be egy határozati javaslatot az Országgyűlésnek, amely – elfogadása esetén – jelentősen megemelné a honvédség létszámát. Minisztériumi források szerint a napokban tartott állományi tájékoztatókon közölték a kirúgási listák véglegesítésére váró hivatalnokokkal, hogy csak szolgálatvállalás fejében kínálnak majd más munkát annak, aki az állami szektor más részében szeretne elhelyezkedni. Felmentés nincs, mert a katasztrófavédelmi törvény alapján az ott felsorolt kevés kivételtől eltekintve szinte mindenkire kiterjeszthető a polgári védelemben való részvétel kötelezettsége. Úgy tűnik, sokaknak kínálnak majd lehetőséget, azok közül, akik elveszítik munkájukat, de leginkább az ötven év alattiaknak, és csak akkor, ha vállalják a tartalékos katonai vagy a katasztrófavédelmi szolgálatot.

Direkt36: Habony és köre nyakig mártózott a kötvényüzletbe

Habony Árpád miniszterelnöki tanácsadóhoz kötődő emberek részt vettek a kormány sokat bírált letelepedésikötvény-programjában. Korábbi cikkek többek között egy Habonnyal kapcsolatban álló grúz-izraeli üzletemberről, Shabtai Michaeliről, valamint a tanácsadót korábban képviselő Kosik Kristóf ügyvéd irodájáról szóltak. E-mailek és egyéb iratok mutatják, hogy Shabtai részt vett a VolDan nevű cég működésében, amely Oroszországban árusított letelepedési kötvényeket. Van olyan dokumentum is, amely arról árulkodik, hogy Kosik ügyvédi irodájának egyik munkatársa intézkedett egy kötvényvásárló ügyében. A kötvényprogramot a Habonnyal régóta közeli viszonyban lévő Rogán Antal fideszes politikus kezdeményezte még 2012 őszén, a parlament gazdasági bizottságának vezetőjeként. A kötvények forgalmazására a gazdasági bizottság nyílt pályáztatás nélkül választott ki néhány, jellemzően offshore hátterű, átláthatatlan tulajdonosi struktúrájú céget. Ezek a vállalkozások milliárdokat kerestek. A VolDan többek között Oroszországban és több más egykori szovjet tagállamban tevékenykedhetett. A VolDan Investments Limited az európai törpeállamban, Liechtensteinben van bejegyezve, ami komoly lehetőséget ad a cégnek a titkolózásra.

HVG: Felszámolják Simonkáék unióspénz-szivattyú TÉSZ-ét

Az állam 760 millió forintot kér vissza a Simonka György fideszes képviselőhöz közel álló Paprikakert Tész Kft.-től, vissza kell fizetniük a szegedi Vadasparkban felépített Kalandparkra elköltött 277 millió forintot is, amelyet uniós pályázaton nyert az egyébként zöldség-gyümölcs nagykereskedelemmel foglalkozó cég. Közel félmilliárd forintot a mezőgazdasági hivatal követel vissza. Ez nagyjából a 2014-ben elutalt támogatás összegével egyezik meg, 2013-ban egyébként ebből a forrásból egymilliárd forintot kapott az MVH-tól a Paprikakert fejlesztésre, azt nem kérik vissza. Pár százezer forintot a közüzemi szolgáltatók vasalnának be a cégen, de van két magánhitelező is, fejenként kétszázmilliót szeretnének viszontlátni. A felszámolás megindítását a múlt héten jegyezték be.

G7: Mészáros gyerekei is stadiont építenek

A korábban emlegetett összegnél jóval drágábban épül Érden stadion és multifunkcionális sportközpont – derül ki egy a közbeszerzési adatbázisba feltöltött dokumentumból. A létesítményre ugyanis eredetileg 3,3 milliárd forintot különített el a kormány a Modern Városok Program keretében, ám a beruházás miatt kiírt közbeszerzésre beérkező legalacsonyabb ajánlat több mint másfélszer ennyi, 5,3 milliárd forint volt. A két szakaszra bontott fejlesztést a Mészáros Lőrinc gyermekei által tulajdonolt Fejér-B.Á.L. Zrt. és a szintén kormányközeli Épkar Zrt. alkotta konzorcium nyerte el.

HVG: egynyolcad stadion ára hiányzott a Honvédkórháznak

Havi körülbelül 10 millió forint – mindössze ennyit kért volna a Honvédkórház parancsnokától az intézmény sürgősségi centrumában dolgozó szakorvosok béremelésére Zacher Gábor, az osztály korábbi vezetője. Emellett további egyszeri, nagyjából 50 millió forint hiánya vetődött fel az elromlott vagy elavult orvosi eszközök pótlására, amelyek nélkül ma életek veszélyeztetésével zajlik az ellátás. Ez utóbbit nem mi állítjuk, hanem szakértők is, illetve benne áll abban a több száz oldalnyi, a kórház parancsnokának, Kun Szabó Istvánnak címezett figyelmeztető levélben, amelyet 2017 szeptemberi kinevezése óta küldtek neki a sürgősségi centrumból. A fenti pénzből – a béreket terhelő járulékokkal kiegészítve is tehát évi legfeljebb 190+50 millió forintból – megelőzhette volna a főigazgató, hogy a betegek egyik no-go zónájává váljon a kórház. Kun Szabó vezérőrnagy erős kapcsolatokat ápol a Fidesz felső vezetésével. Lánya, az amúgy a Miniszterelnökségen dolgozó Elizabet, Kubatov Gábor Fidesz-pártigazgató Marcell nevű fiának a menyasszonya...

MEGSZŰNT A FIDESZ!

KANADAI MAGYAR HÍRLAP ONLINE
Szerző: RÁTESI MARGIT
2018.10.11.


Emberek! Megszűnt a Fidesz!

Mivel magyarázható mással, minthogy a miniszterelnök kénytelen volt egymagában, személyesen jelölni a budapesti főpolgármestert?!

A Fiatal Demokraták Szövetségének, mint pártnak megszűnésére már huszonöt éve mutattak aggasztó jelek, amik az 1994-es választások után erősödtek föl, és mára az agónia vált teljessé. Az összes fiatal – és már nem annyira fiatal – demokratát leuralta egy elvek nélküli erőszakos egyed.

Mondjuk már a párt alakulása sem volt makulátlan, hiszen a tagság feltétele volt a 35 éves életkor. Én meg néztem ki a fejemből, mint 41 éves agg, ráadásul szocialista: mi fenéért kéne engem földbe döngölni sokmillió társammal együtt?

1998 és 2002 között elég világossá vált: mert egy elvetélt futballista, befejezetlen jogász, sértett bugris úgy gondolja. Innentől a valahai párt, a Fidesz megkezdte egyre gyorsuló lejtmenetét. Mára eljutott odáig, hogy némethszilárdságú elmék, szorgos, kétkezi maffiózók uralják. A Fidesz-tagságnak – sőt a magyar nemzethez tartozásnak – egyetlen kritériuma van: az ország kinevezett első szolgájának báva imádata. Nem számít, hogy ennek a fejében érdekes elgondolások születnek a nemzet jövőjéről, amibe beletartozik a közszolgáltatások szétverése, a nemzet harmadának kiirtása, a török hódoltság korának dicsőítése...

BALLIBERÁLIS CSÓKOSOK

FARKASVONÍTÁS
Szerző: Tarski
2018.10.13.


...Feltételezve, hogy a fentiek valós adatok, azt kell mondanom, hogy ilyen tekintetben egyáltalán nem volt különbség a balliberális és a Fideszes hatalom között. Mindkettő igyekezett olyan nehezen megfogható és értékelhető munkát adni a csókosoknak, ám törvényes úton pénzhez juttatnia ezeket a saját holdudvarába tartozó cégeket és személyeket, amivel továbbra is magához tudta őket láncolni. Ha pedig belegondolunk abba, hogy ma már kilencedik éve van hatalmon a Fidesz, akkor feltételezhetjük azt, hogy a Fidesz-közeli cégek járnak ma jól és a balliberális cégek számára ínséges időszak következett be. Most mondhatnánk azt, hogy a politika már csak ilyen: az egyiknek sikerül, a másiknak nem, ki-ki a választott pártjának sikere nyomán gazdagszik meg, vagy kerül anyagi végveszélybe. Ezen a téren a mai politika nem ismer függetlenséget: vagy ide, vagy oda kell besorolnod és alárendelned magad, mert ha nem, akkor a piac háborgó tengerén kell jobb vizekre evickélned.

KÍNA MEGÜZENTE: BÁRKIT ELTÜNTETHETÜNK

INDEX
Szerző: TÓTH GERGELY
2018.10.12.


Meng Hung-vej, az Interpol kínai nemzetiségű elnöke szeptember 20-án meglehetősen átlagos, ámde fárasztónak ígérkező hivatalos körútra indult el a szervezet lyoni központjából, melynek végén 25-én Stockholmból induló gépe Pekingben landolt. Azonban felesége, Grace a szokásos telefonhívás helyett csak egy rövid üzenetet kapott: "Várj a hívásomra!"; amit négy perc múlva hívás helyett egy kés ikonja követett a WhatsAppon. A kés láttán Grace-t baljós előérzet fogta el, ami az órák és napok elteltével csak fokozódott. Végül több mint egy hétnyi várakozás elteltével a nő a francia rendőrségen bejelentette, hogy férje eltűnt.

Arról Meng Hung-vej eltűnésének bejelentésétől kezdve senkinek nem volt kétsége, hogy kik is tüntethették el az Interpol 64 éves elnökét: a kínai hatóságok.
Ugyanis Kínában a mezei bürokratáktól a Politbüro tagjaiig bárki eltűnhet pár hónapra, fél évre, hogy utána újból felbukkanva töredelmesen megvallja a Párt és a Nép ellen elkövetett bűneit (jobb esetben mulasztásait), majd pedig megkapja a maga büntetését. És ez nem egy rendkívüli esemény, hanem egy gyakorlat, ami több százezer párttag megvádolását és elítélését eredményezte 2012 novembere óta. És Hszi Csin-ping elnök valóban nem nagyzolt, amikor egy igazi kínai metaforával megígérte:

"A tigriseket és a legyeket is elkapjuk".

Mert az antikorrupciós kampányok újabb meg újabb hullámai tényleg egyetlen réteget sem hagynak ki. Eleinte elsősorban a Hszi előtti klientúrra terjedtek ki a tisztogatások, utána jött a Hszi utáni második-harmadik legbefolyásosabb pártvezető, a biztonsági szolgálatokért felelős Csou Jung-kang letartóztatása, ami azért is volt szenzáció, mivel azt üzente:

HA ŐT EL MERTÉK VINNI, AKKOR BÁRKINÉL KOPOGTATHATNAK A KÖZPONTI FEGYELMI ÉS ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG EMBEREI.

És nem csak a helyi tanácsokat, a vezérkart vették elő, hanem 2018-ra már olyan civileket, mint a filmsztár Fan Bingbing, aki eltűnését követően a kötelező bűnbánó vallomással és egy 130 millió dolláros adópótlás ígéretével bukkant fel ismét...

SAMBOTELI VACKOR

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2018.10.13.


Amikor kiderült, hogy időközi választást kell tartani a városban, mindenki meghülyült. Illetve ez túlkapás a mesében, elvivő hév inkább, mert mindenki hülye volt úgyis, csak fokozták a tempót a delikvensek. A képviselők, a polgártársak, a pártok és a macskák is, ők nem tudni, miért, de beálltak a sorba. A szemek még pátoszosabbak lettek, szervilizmus folydogált a levegőégből és nyájassággal álcázott gonoszság, ahogyan az már szokásban van a választások idején.

Sambotel volt a város neve. Azért cserélték le a jól bevált Steinamangert, mert a próféta azt mondta a horvátokról egy láblabda siker kapcsán, hogy ők is mi vagyunk. Egyből előkerült az új név tehát, de ez voltaképp lényegtelen is ilyen élet-halál küzdelemben, amikor egy lepukkant lakótelep új Gauleiteréről kell dönteni a polgártársaknak és b. nejeiknek. Harminchat fokos lázban égett a környék, a Párt és a Városháza meg negyvenkettősben, és ilyen hőfokon, mint tudjuk, a fehérjék kicsapódnak.

Illetve beszélek sületlenséget, már régen kicsapódtak, minek következtében az agyműködés behatárolódik, olykor le is áll. Átveszi a helyét a köd, amelynek mélyiről mozgalmi dalok, ütemes taps és hajrá magyarok kiáltozás hallatszik, mert a polgármester jól viselkedett, és hozott neki a Jézuska egy stadiont. Ezen kívül a polgármestert csak az újraélesztés érdekelte, az egész nyüves várost újraélesztette már, sőt, a polgártársak spontán élesztgették egymást a sarkokon, ami mókát most a gyülekezési törvény gátolt kicsit.

Titokban gyömöszölték hát életre egymást a kocsmák jótékony homályában, és így örültek az életnek Sambotelben. Suttogva tárgyalták meg, mit, hogyan adott át a polgármester. Általában csapokat és ivókutakat óvodákban ének és harmonikaszóval, nyolc képviselő, két alpolgármester társaságában, és ilyenkor a gyerekek feledtek műanyag dömpert, homokozót, mindent, és táncolva örültek az új csapnak. A felemelő képekkel pedig tele volt a baráti sajtó, a helyi tévé egyfolytában ezt ismételte reggel, délben meg este.

A lepukkant lakótelep polgárai pedig – régebben panelprolik – megvilágosodtak, legalábbis a baráti sajtó szerint, és valahogyan mindent a még meg sem választott, ámde kormánypárti képviselőtől – illetve jelölttől – kértek, neki könyörögtek. Parkolókat, akartak, kutyafaszát és biztonsági térfigyelő kamerákat. Ezeket pedig, hogy, hogysem, a város meg is vásárolta, és aszonta, ha a kormánypárti győz, legott, határozattal föl is szerelik azokat. Így működött ez a Sambotel, feledve a lerohadt utakat és a romos híd miatti közlekedési káoszt...