2018. október 21., vasárnap

RÁADÁS: ARANYÉLET 3. ÉVAD

IGN
Szerző: KOVÁCS-COHNER RÓBERT
2018.10.14.



Az HBO Hungary magasra tette a lécet, és egyben a magyar szériák új aranykorának (sic!) alapozott meg, amikor 2015-ben egy finn licensz alapján a magyar színházi élet színe-javával és pár tehetséges újonccal útnak indította az Aranyélet című sorozatot. A széria csak az első két epizód fejlesztésekor ragaszkodott valamelyest az eredetihez: Krigler Gábor, az Aranyélet showrunnere számos amerikai tanulmányút után ugyanis rádöbbent, hogy a koktél sokszor izgalmasabb, ha a sajátosan magyar receptet követi. Az eleinte ügyeskedő, majd további vagyonszerzés érdekében egyre sötétebb ügyletekbe keveredő Miklósi család kálváriáját nyomon követő első évad hatalmas sikert aratott, köszönhetően realisztikus karakterábrázolásának, hazai viszonylatból kiemelkedő megvalósításának, a folyamatosan adagolt adrenalinnak, no meg a vakmerő társadalomkritikának.

A hazai mutyit mikroszkóp alá vevő, és a budai, hirtelen felkapaszkodó elit szennyesét kiteregető kezdőszezon mikroszinten vizsgálta a férgeket, amelyek a hazai termést mindig megrohasztják, a második évad azonban új sebességre kapcsolt, és a családi kapcsolatok bemutatásának helyét minden eddiginél nagyobb tétek, egymást sortűzként követő váratlan fordulatok, no meg hajmeresztő akciójelenetek vették át. És bár a végeredmény ritkán vált önmaga karikatúrájává, a vérgőzös, visszafordíthatatlan fordulattal záró évad után félő volt, hogy az alkotók teljesen elrugaszkodnak a valóság termőtalajától, ami az első szezont olyan gyümölcsözővé tette. Elöljáróban annyit elmondhatunk, hogy a harmadik felvonás az eddig látottak alapján tökéletesen ötvöz mindent, amit az első kettőben szerettünk, mégsem fél új zsánerekkel játszani, új célkitűzésekkel, dramaturgiai húzásokkal lepni meg rajongóit.

Miklósiék a történtek árnyéka elől menekülve egy gyönyörű kisvárosba költöznek a Dunakanyarba, ahol Janka (Ónodi Eszter) Boros Zsuzsa államtitkár segítségével (Fullajtár Andrea) polgármesteri babérokra törekszik, Attila (Thuróczy Szabolcs) fehérgalléros nagyvállalkozóként próbál megmaradni a szeretteit védelmező családfő szerepében a buddhistának álló ex-(?)oligarcha Gáll Feri (Végh Zsolt) farvizén felevezve. Míg a korábbi évadok a súlyos áron ránk szakadó gazdagságról és annak megtartásáról szóltak, miközben a szülők nyomán az elhanyagolt gyerekek, Mira (Döbrösi Laura) Márk (Olasz Renátó) és a hozzácsapódó Bia (ezúttal az érettebb Staub Viki erőteljes alakításában) figyelem, törődés híján maguk is elindultak a saját útjukon, a harmadik a kataklizma utórengéseit mutatja be: a szülők ellen forduló sarjak útját, akik önös-önzetlen érdekeikre hivatkozva mindent lerombolnak, amit a szülők emberi életeket sem kímélve felépítettek, és amikor az ősök már épp kiszállnának belőle, épp ők lesznek azok, akik visszarángatják őket a véres mókuskerékbe.

Krigler a forgatáson elmondta nekünk, hogy az első pillanattól célja volt, hogy a második évad akció-orgiája után emberközelibb fénytörésben mutassa be Miklósiék ügyeskedéseinek tragikus következményeit, a félbetört sorsokat, amelyek útjukat szegélyezik. Olyannyira, hogy az évad során mindössze egyetlenegyszer fognak fegyvert emberre, azt is a második felében. A rajongók fellélegezhetnek, ugyanis ez a tudatos újrakalibrálás remekül sikerült: a sorozat a perspektíva-váltással frissnek, üdének, ismerősnek és mégis újszerűnek hat.

A puskaropogás hiánya viszont nem jelenti azt, hogy nem lesz részünk adrenalinfröccsökben. Épp csak a lépték változott meg: a nagy leszámolások helyét életszagú (és ettől csak még súlyosabb) dilemmák és hiteles, tűpontosan megkomponált fizikai akciók veszik át, amik testközeliségük és nyerseségük miatt szinte mindig izgalmasabbak, mint az előző évad sokat hype-olt nagy leszámolása. Egy-egy ütés, egy váratlanul fegyverként használt tárgy becsapódásakor összerándul a gyomrunk.

A gyönyörű táj és a cinikus, képmutató nihil, amit ezúttal is Janka testesít meg, a pöffeszkedő vállalkozók és a napi betevőért küzdő helyi lakosok kontrasztja működik, a rendezés (Dyga Zsombor és Mátyássy Áron) és a fényképezés (Marosi Gábor) most is bravúros, ahogy a kisváros egy-egy lakójának arcán elidőzve minden eddiginél személyesebben mutatja be, mit jelent a kisember életében Janka egy-egy odavetett aláírása, ahogy luxusingatlanok oltárán kilopja alóluk otthonukat, Attila egy-egy családja érdekében hozott "kompromisszuma", Mira egy-egy vakmerő lázadási kísérlete, vagy épp Márk egy-egy meggondolatlan lázadása...


...Az Aranyélet utolsó évada október 14-én debütált az HBO-n és az HBO GO-n, ez utóbbin ráadásul az egész évad azonnal elérhetővé válik. Az első szezon a hetekben rajtolt el a TV2-n, a korábbi részek szintén elérhetők az HBO GO-n.

VÉGSZÓ
Az Aranyélet utolsó évada magabiztosan, a korábbiaktól jelentősen eltérő stílusban folytatja a Miklósi család kalandjait. Az első évad bizonytalan lépéseinek és a második évad sokszor már-már szürreális akcióorgiájának helyét társadalomkritikával átitatott karakterpillanatok, friss humor, folyamatos feszültség és remek fizikai akció váltja. Minden percben érezhető, hogy a Miklósi család története jó kezekben van, ahogy hőseink elkerülhetetlenül menekülnek az Örökség felé, ami utoléri őket.

SEMMI SEM ÁLLÍTHATJA MEG ORBÁN VIKTOR TÖRÖK BARÁTJÁT A KÖZVÁGÓHÍDNÁL?

MAGYAR HANG
Szerző: FICSOR BENEDEK
2018.10.21.


Iroda- és lakóparkkomplexumot épít a Közvágóhíd helyén Adnan Polat török üzletember, Orbán Viktor miniszterelnök közeli barátja. A védett épületek jó részét lebontják.

Bár a fanatikus drukkerek távol maradtak a Mol-Vidi FC londoni fellépésétől a Chelsea ellen, mégis prominens szurkolók buzdították a fehérvári csapatot. Orbán Viktor mellett Csányi Sándort, Schmidt Máriát és egy visszafogottan elegáns úriembert is láthattunk a lelátón. Ő nem volt más, mint Adnan Polat török üzletember, aki a magyar miniszterelnök közeli barátjaként egyre jelentősebb beruházásokkal véteti észre magát Magyarországon. A vállalkozó több fővárosi ingatlanfejlesztésben is érdekelt, amelyek közül kiemelkedik a Soroksári úti egykori Közvágóhíd területén épülő iroda- és lakóparkkomplexum. A 4,6 hektáron zajló, barnamezős beruházásnak impozáns a látványterve, a Müpa és a Nemzeti Színház környékének (és egész Dél-Pestnek) arculatát alaposan átalakító projekt ugyanakkor számos kérdést vet fel.

Az 1867-es kiegyezés után született meg az elhatározás, hogy a magánvágóhidak helyett állami fennhatóság alá tartozó közvágóhíd létesüljön Pesten. A mai Soroksári út és a Rákóczi híd pesti hídfőjénél fekvő területen épült komplexumot 1872-ben adták át. A vágóhídon évente több mint 100 ezer jószágot vágtak le. A létesítmény 1984-ig üzemelt, utána raktáraknak, irodáknak, üzleteknek adott otthont, majd zenészek is birtokba vették, és az egyre rosszabb állapotú épületegyüttes területén működött az R33 klub is.
Egy razziával kezdődött

Egészen tavaly februárig, amikor nagyszabású rendőrségi razzia után az önkormányzat azonnali hatállyal bezáratta a szórakozóhelyet. Az akció kapcsán már akkor arról pletykáltak, az épületegyüttes eladás előtt áll, ezért volt szükség az R33 bezárására. Bár a rendőrség a drogterjesztők lefülelésével indokolta a razziát, néhány hónappal később a komplexum valóban gazdát cserélt.

Az egykori Közvágóhíd Ináncsy Miklós, a Budapesti Húsnagyker vezérigazgatója tulajdonában állt. Az összesen 12 hektáros területből 5,4-et még évekkel ezelőtt adott el, és az üzlettel egyből a száz leggazdagabb magyar között találta magát. Ez utóbbin már áll a City Home lakópark egy része, ahogy a szomszédos, 1,3 hektáros telken is javában dolgoznak az Allure Residence lakóparkon. A megmaradt területet Ináncsy tavaly adta el Adnan Polat cégének, az APD Real Estate Kft.-nek...

EGYENKÉNT LEVADÁSSZÁK ÉS ELTAPOSSÁK ŐKET

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: FORGÁCS ERZSÉBET
2018.10.21.


Mintha a tegnapi cikkünket akarná alátámasztani az élet, mozdulni látszik egy újabb terület, a jogászok, azon belül az ügyvédek emelték fel a szavukat. Nem saját érdekükben, nem jobb feltételekért, nem magasabb fizetésért állnak ki a pellengérre, hanem az embertelen és elfogadhatatlan új törvény ellen, mely a hajléktalanokat sújtja. Reggel kilenckor még 385 aláírás volt a petíció alatt, 11 órakor ez a szám már 492 volt.

A petíció tulajdonképpen nem a kormánynak szól, hanem a bíráknak. Az ügyvédek bíró kollégáikat kérik arra, hogy álljanak az igazság, az emberség és a jogállam oldalára, mert erre tettek esküt...

TOM SOWYERNEK IGAZA VOLT: MÁRA A NAGY CÉGEK IS ALKALMAZZÁK A JÁTÉKNAK ÁLCÁZOTT MUNKA TRÜKKJÉT

QUBIT
Szerző: DIPPOLD ÁDÁM
2018.10.21.


Közismert történet, amikor Tom Sawyer azzal veszi rá a kis pajtásait a kerítésmeszelésre, hogy elhiteti velük, micsoda móka ezzel foglalkozni. Hamarosan mindenki tülekedni kezd, és a döglött patkánytól kezdve az almán keresztül mindenféle javakkal fizetnek be a munkára, Tom meg röhög a markába. Nézzük csak, mi mindennel gazdagodott Tom azzal, hogy játéknak állította be a munkát: „tizenkét golyót, egy fél szájharmonikát, egy darab kék üveget, amelyen gyönyörűen át lehetett nézni, egy cérnaorsót, lakatkulcsot lakat nélkül, egy pár ebihalat, tűzköveket, egy félszemű macskakölyköt, egy rézkilincset, egy nyakörvet kutya nélkül, egy bicskanyelet, négy darab narancshéjat és egy öreg ablakráma darabjait” szerezte meg. 

Az elképzelés mai piaci értéke viszont bőven túlmutat a döglött patkány szintjén: nagyobb cégek betegre kereshetik magukat azon, hogy úgy érezzük, épp csak játszunk, holott dolgozunk közben.

Sawyereztetés a gyakorlatban

Többek között erről szól a gamification, magyarul a játékosítás, amikor játékszerű elemeket építenek bele nem játékszerű tevékenységekbe – és mint mindennek, ennek is ugyanúgy van haszna is, mint kára. Jó, amikor az ember játszva tanul: az elmélet itt is az lenne, hogy ha szabályokat, jutalmakat és játékszerű kezelőfelületeket alkalmaznak, a dolgozó motiváltabb lesz.

Eközben fennáll annak a veszélye is, hogy egyfelől az is játékra kényszerül, aki egyáltalán nem vágyik ilyesmire, másfelől pedig elszakad a valóságtól, vagy inkább egy másik, virtuális valóságba kerül, amelynek viszont ugyanolyan direkt hatása van az életére, mint a valódi életnek. Gondoljunk csak a jutalmazásra: lehet, hogy az ember a cselekedeteiért kap egy piros pontot vagy egy badge-et, tegyük fel, hogy ennek örül is – ha viszont a hitelbírálatnál, a vízum engedélyezésénél épp ezeket a piros vagy fekete pontokat veszik figyelembe, mint ahogy Kínában teszik, a játék halálosan komolyra fordul...

ŐSZI TÖKÉLETESSÉG!

MEGYERI SZABOLCS KERTÉSZ BLOGJA
Szerző: MEGYERI SZABOLCS
2018.10.21.


Közeledik a Halloween ünnep, ami egy - a Valentin naphoz hasonlóan - erősen vitatott jellegű valami, bár meg kell jegyezni a Halloween védelmében, hogy nem egy újkori csinálmányról van szó, hanem egy igazán ősi kelta ünnepről, mely már jóval a kereszténység előtt is létezett, nehéz tehát ráfogni, hogy például a modern töktermesztési lobbi koholmánya. Na de most nem is a Halloweenről lesz szó, hanem a már felvillantott tökökről, melyek egyébként is ősszel aktuálisak (már a szedést, fogyasztást tekintve). 

Az őszi töksláger természetesen a sütőtök (Cucurbita maxima convar), ami leginkább az indiánokhoz köthető, mivel őshazája Közép-, és Dél-Amerika, így az inkák, aztékok és maják jellemző tápláléka volt. A sütőtök aztán Amerika felfedezését követően vándorolt Európába, ahol szép karriert futott be, köszönhetően számos előnyös tulajdonságának.


Mitől, mire jó a sütőtök?

A sütőtök egészséges zöldség, de többség persze azért rajong érte, mert finom, a legtöbben nagyon szeretik a sült tök édeskés ízvilágát, ami - legalábbis szerintem - kifejezetten hasonló a manapság nagyon divatos édesburgonyáéhoz, ám a tök jóval olcsóbb csemege utóbbinál. A sütőtök fogyasztása a gazdag beltartalmi értéke miatt is javasolt, hiszen tartalmaz rezet, mangánt, vasat, foszfort, C-vitamin tartalma is említésre méltó, B1-2-6 vitaminokat is hordoz, valamint kifejezetten magas a béta-karotin tartalma.

Érdekes tény, hogy ha jól beeszünk sütőtökből, akkor bőrünk tónusa sárgásra válthat, sőt, még a a szemünk fehérjéje is sárgásra színeződhet! Ez a karotin műve, de ártalmatlan jelenség, a hatás pedig hamar elmúlik. A sütőtököt a népi gyógyászatban is számon tartják, régi megfigyelések szerint hasznos megelőzője a téli betegségeknek, megfázásnak, köhögésnek, tüdőbajoknak. És még egy dolog, ami mellette szól, kalóriatartalma viszonylag alacsony (100 gramm/80 kcal), így diétázók, fogyni vágyók is nyugodtan ehetik...

AL GHAOUI HESNA: A MANIPULÁCIÓ MINDIG NAGYOBB VOLUMENBEN TÖRTÉNIK, MINT AHOGY TENNI TUDNAK ELLENE

24.HU
Szerző: BODNÁR JUDIT LOLA
2018.10.19.


Megjárta a világ legveszélyesebb harctereit, a félelem közeli jóbarátja, üzemanyaga lett - mégis, a szülőszobán ő is félt. Azóta a félelmet kutatja, az ugyanis messzebbre mutat, mint hogy ki merünk-e állni mások elé beszélni: abban is segít, hogy ne tudjanak minket olyan könnyen megvezetni. Al Ghaoui Hesnával beszélgettünk.

Sok mindent meg lehet fogni a haditudósítói munkából, de valamiért ön mégis a félelemre fókuszált, a Félj bátran című kötetében és számos előadásban, beszélgetésben. Miért pont a félelem?

Oda nyúlik vissza a történet, amikor felkértek néhány évvel ezelőtt egy TED előadás megtartására. Akkor még aktívan jártam háborúkba tudósítani, és külpolitikával is foglalkoztam, és mivel ezek az előadások legfeljebb tizennyolc perc hosszúak lehetnek, annyit kért a főszervező, hogy találjak egy speciális nézőpontot, amire fel lehet fűzni a történetemet. Egyértelmű volt, hogy a félelem lesz ez a nézőpont, mégpedig abból a kérdésből, amit a legtöbben feltesznek a mai napig, ha megállítanak az utcán: „magácska ilyen pici, törékeny, hát nem félt ezeken a helyeken?” És amikor azt mondtam, hogy dehogynem féltem, akkor csalódottságot láttam az arcokon. Ez indított el a gondolkodásban, hogy miért akarják az emberek azt hinni, hogy nem éreztem félelmet.

Feldmár András érdekes választ adott erre: azt mondta, hogy amíg az emberek azt gondolják, hogy nem féltem, addig ez teljesen oké, hiszen nem fél, persze, hogy elmegy ilyen veszélyes helyekre. 

Viszont onnantól kezdve, hogy kiderül, én is félek, elveszítik az alibijüket arra, hogy miért nem tesznek meg dolgokat az életükben, amikre ugyan vágynak, de a félelem visszatartja őket.

Ez egy nagyon érdekes nézőpont, és elkezdtem saját magamat is a civil életemben vizsgálni, hogy vajon a mindennapokban is ugyanolyan elszántsággal és bátorsággal tudok-e kiállni dolgokért, mint terepen. És rájöttem, hogy amikor féltem, és mégis elmentem ezekre a helyekre, akkor megengedtem magamnak, hogy féljek, és nem szégyelltem ezt az érzést, hiszen háborús terepen tök normális dolog félni. És pusztán azáltal, hogy a félelmem így nem kapott egyfajta szégyenbélyeget, képes voltam olyan minőségeket előcsalogatni magamból, amiről addig nem is tudtam, átléptem a határaimat koncentrálásban, gyorsaságban, hatékonyságban, teherbírásban, rugalmasságban...

MINDENKI HISZI, HOGY LOPJÁK AZ UNIÓS PÉNZT

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: KÖVESDI PÉTER / VASÁRNAPI HÍREK
2018.10.21.



Hiába a kormány EU-ellenessége, az erről szóló kampányok, a magyarok még mindig az Európai Unióban képzelik el a jövőjüket. Még a Fidesz-szavazók 29 százaléka is úgy véli, hogy a Magyarországra érkező EU-s fejlesztési pénzek jelentős része magánzsebekbe vándorol- írja a Vasárnapi Hírek.

A Publicus Intézet felmérése szerint még a Fidesz- és a Jobbik-szavazók meggyőző többsége sem akarja azt, hogy kilépjünk az unióból, és a válaszadók jelentős problémának tartják az uniós források elherdálását. Az EU tehát – legalábbis a magyarok gondolkodásában – erősebb a Fidesznél. Miközben a magyar kormány az elmúlt években több 10 milliárd forintot költött olyan kampányokra, amelyeknek Brüsszel, maga az unió vagy az EU-t – a propaganda szerint – kívülről „mozgató” Soros György voltak a célpontjai, a magyar választók soha nem akartak annyira az EU-hoz tartozni, mint most. Ez derül ki abból a reprezentatív felmérésből, amelyet a Publicus Intézet készített a Vasárnapi Hírek megbízásából.


Kétharmad az EU mellett
Arra a kérdésre, „Ha most vasárnap népszavazást tartanánk arról, hogy Magyarország belépjen-e az EU-ba?”, a válaszadók 68 százaléka mondott határozott igent és csak 16 százalékuk nemet, a távol maradók aránya pedig 11 százalék lenne (a maradék 5 százalék nem válaszolt). Ez azért is figyelemre méltó, mert tavaly áprilisban a támogatók aránya még csak 59 százalék volt (32 százaléknyi elutasító mellett), 2016 augusztusában pedig 58 százalék. Érdekesség, hogy 5 évvel az uniós csatlakozásunk után, 2009-ben – köszönhetően a többi között valószínűleg a Fidesz akkori folyamatos kormányellenes kampányának – a választók mindössze 48 százaléka mondott volna igent a belépésre, és nagyon magas volt a távol maradók aránya is. Ami mégis meglepő ebben az adatsorban, hogy annak ellenére nőtt az EU iránt elkötelezettek száma, hogy a kormány az utóbbi években szinte folyamatosan Brüsszel ellen próbálja hangolni az embereket – a jelek szerint azonban a máshol oly hatékony kormánypropaganda itt nem járt sikerrel. Sőt a Fidesz „rombolása” kontraproduktív volt, hiszen a közösséghez kötődést erősítette. 

Egy másik, bár az előzőtől aligha független megközelítésben is EU-pártibb lett a társadalom. Amikor arra kérdeztek rá, hogy előnyös volt-e Magyarország számára az uniós tagság, a megkérdezettek harmada mondta azt, hogy nagyon előnyös volt, további 50 százalék pedig inkább előnyösnek minősítette. Vagyis a felmérés szerint az emberek 80 százaléka, tízből nyolc válaszoló 2018 októberében úgy véli: összességében jól járt Magyarország a csatlakozással. Összehasonlításképpen: 2016-ban 70, 2015-ben pedig mindössze 57 százalék tartotta előnyösnek a tagságot...

INDUL A KAMPÁNY: TARLÓS ISTVÁN HIRTELEN ÁTALAKULT BICIKLISE ÉS A KÖRNYEZET NAGY BARÁTJÁVÁ

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: Mr Flynn Rider
2018.10.20.


Kevés rosszabb hírt tudunk elképzelni Budapest jövőjével kapcsolatban, minthogy Tarlós István maradjon a főpolgármester. Tarlósnál alkalmatlanabb és elviselhetetlenebb vezetője nem volt még a városnak, persze Demszky Gábor sem tette nagyon magasra a mércét.

Nézzük az elmúltnyolcév „eredményeit”.
Korrupció és a NER kiszolgálása

Csak címszavakban: busztenderek, metrókocsi-felújítás, taxisok érdekeinek előtérbe helyezése. A kulcs momentum az egészben, hogy a főpolgármester talán csak pár esetben vállalt konfliktust a NER-rel szemben a budapestiekért (amikor pl. Habonyék ügyvédi irodáját akarták beszervezni minden közbeszerzéshez), az esetek 99%-ában szépen kiszolgálta a rendszert. Talán ezért maradhatott ennyi ideig főpolgármester és ezért lehet megint ő Orbán Viktor jelöltje.

Kiüresedett funkciók

A főpolgármester alól teljesen kiszerveztek minden funkciót, szinte alig dönthet bármiben. A közgyűlésben a fideszes polgármesterek többsége dönt, ő meg széttárhatja a kezét (bevett szokása, hogy a közgyűlésre hárítja a felelősséget és igaza is van). De megírtuk már azt is, hogy Fürjes Balázs (vagyis: Orbán Viktor) dönt mostanra a budapesti fejlesztésekről. Tarlós tiltakozás nélkül adta át a jogköreit, a város forrásait a kormányzatnak. Némán és passzívan végignézte ahogy a kormányzat kormányhivatalba szervez ki a főváros alól mindent, hogy elveszi minden bevételszerzési lehetőségét - majd később Lázárral emberkedett, hogy mentse az arcát.

Koncepciótlanság


Bár Tarlós égre-földre emlegeti a Budapest 2030 programot, de ha igazából megnézzük, mi ez, akkor azt látjuk, hogy
- senki se tartja be (a Liget-projekt, vagy a Vár átalakítása, esetleg a dugódíj be nem vezetése abszolút nem így szerepelenek a tervben)
- az egész a beruházásokról, betonról és pénzről szól, alig esik benne szó a klímaváltozásról, vagy arról, hogy az emberek hogyan tudnának egészségesebb, kevésbé szmogos levegőn élni;
- a fejlesztéseket ad hoc-alapon valósítják meg és azokat sem a budapestiek érdekeinek megfelelően.

Tarlósnak semmi koncepciója, ötlete nincs azzal kapcsolatban, hogy a budapestiek hogyan érzik magukat a városban, és hogyan fogják érezni magukat a következő pár évben. Lesz-e megfizethető és minőségi lakóhelyük, fognak-e egészséges levegőt szívni; kell-e napi 1-2 órát ingázni a dolgukra, vagy meglesz-e minden elérhető közelségben és megfelelő minőségben, ami a napi élethez kell; testileg, szellemileg egészséges környezetben.
A zöld és az élhető város ellensége

Tarlós legnagyobb bűne, hogy Budapest az elmúltnyolcévben nem lépett előre az élhetőség szempontjátból. Hetente hangos a fakivágási botrányoktól a média, a Liget Projekt – ahol útban vannak a fák – gőzerővel folyik, az egész város bedugul minden reggel és minden délután. Mindenki tudja, hogy Tarlós autópárti, de annyira már nem bátor, hogy valóban kihívja a biciklisek és a tömegközlekedők haragját. A legpozitívabb közlekedésszervezési megoldásokat is tönkreverte a második ciklusában - nem szakmai, hanem szimplán az egója miatt (nem bírta elviselni, hogy Vitézyért lelkesedtek a budapestiek). Sikerült szétvernie a BKK-t is, amely integráltan kezelte a város közlekedését, ennek eredményét láthatjuk mindenhol: dugó-dugó hátán, lezárások, koncepciótlanság, egymással nem egyeztető, sőt, rivalizáló hivatalok.

Akkor még nem beszéltünk az évente-kétévente előkerülő tervezetekről, amelyek a biciklisek, vagy a tömegközlekedés kárára történnének meg – Tarlós bedob valami iszonyatos blődséget, miszerint Budapest „szélsőségesen tömegközlekedés-párti”, aztán a felháborodás hatására valahogy mindig kihátrál belőlük. Ennek fényében teljesen álságos – és egyszerű kampányfogás - a Magyar Kerékpáros Klubbal történt megállapodás a héten.
Súlyos szmoghelyzet

Ezzel persze szoros összefüggésben van a siralmas szmoghelyzetet: csak azért nincs most is szmogriadó, mert Tarlós István maga járt el annak érdekben, hogy ne kelljen szmogriadót fújni, ha egy napon belül csökken a szálló por mennyisége a levegőben. (Írjuk ezt úgy, hogy napok óta veszélyes mennyiségben van jelen több város levegőjében a por.) A szmogriadó esetén is a főpolgármester maximum kérhet, de nem tilthat, a dízelautókkal kapcsolatban pedig tett ugyan egy semmitmondó ígéretet még márciusban, de sietett hozzátenni, hogy a következő öt évben nem várható változás. Vagyis: minden megy tovább.

A városlakók jövője pedig egy ilyen emberen múlik, aki talán még sosem ejtett ki a száján a klímaváltozás szót, pedig az ENSZ szerint körülbelül 2030-ig van esélyünk megmenteni a bolygót. Nyilván, a főpolgármesternek nem tűnik fel, hogy nyáron a gőzölgő betonra hetekig nem esik egy csepp eső sem a 40 fokban, vagy, hogy október közepén is 22 fok van. Tarlósnál még sosem került szóba az autós forgalom csillapítása, a balesetek számának csökkentése, a városi funkciók könnyen elérhetővé tétele, vagy éppen a gyalogos és kerékpáros közlekedés előnybe helyezése.

Rettenetes bérlakáshelzet

Tarlós 8 éves regnálása alatt semmit nem kezdett a szociális bérlakásállomány további csökkenésével, nem tett semmit a lakhatási szegénység enyhítéséért, a hajléktalanság megelőzéésért. Sőt, aktív, lelkes támogatója és propagálója volt a szegények és hajléktalanok elleni hangulatkeltésnek és hajléktalanság kriminalizálásának.
Fogatlan oroszlán

Sokan azt gondolják és Tarlós maga is rájátszik erre, hogy a jelenlegi főpolgármester szigorú, de igazságos gazdája a fővárosnak. Sajnos, ennél semmi sem áll távolabb a valóságtól. Mint a fenti pontokból látható, Tarlós csupán a kormány kihelyezett bábja, az a dolga, hogy megmagyarázza a budapestieknek, miért született döntés a budapestiek érdekeivel ellentétesen. Ebben Tarlós nagyon jó. A totojázó ellenzéke – Karácsony Gergőtől Horváth Csabáig, aki a múltkor saját magából csinált bohócot, amikor a 3-as metró helyett elkezdtek járni a metrópótlók – csak segítik Tarlóst abban, hogy a hiteles, hozzáértő politikus képét alakítsa ki a választók fejében.

Minderre a pontot az teszi fel, ahogy a főpolgármester úgy beszél mindenkivel, mint valami Rejtő-regény vagy Üvegtigris-film random szereplője: bárkit lenyom tahóságban, szexizmusban, empátiahiányban.

JÖN AZ ÚJ ORBÁN-CSOMAG

SZTÁRKLIKK
Szerző: LENDVAI ILDIKÓ
2018.10.21.



...Jön az új Orbán-csomag. Nem csoda: az év első 8 hónapjában -hiába, választási év- sikerült produkálni az egész évre tervezett hiány 121%-át.

Még nem tudni, mennyit kell visszafizetni a csalások miatt az uniós támogatásokból. A megszorító csomagot a kevésbé jómódúaknak kézbesítik. A nekik fontos cafetéria juttatások szűnnek meg: iskolakezdési-, közlekedési-, albérleti támogatás. A lakáspolitikában szerepet vállaló pénzintézetek közül épp a lakástakarék pénztárakat lövik ki, ahol kisebb havi megtakarítással nem csodapaloták vásárlásához, hanem lakásfelújításhoz is lehetett állami hozzájáruláshoz jutni. A felsőoktatásban nem az önköltséges, hanem az ingyenes, állami finanszírozású helyeket fenyegeti a veszély.

Nem kétséges: minél riasztóbb a csomag tartalma, annál szebben akarják majd csomagolni. 


A múlt heti ÉS-ben olvastam egy Szilágyi Ákos-verset. Idéznem kell a vaskosabb sorát is, mert éppen ezt a technikát jellemzi: "...mossa a nép agyát/ mossa mossa addig mossa/ míg magát nép összefossa/ s mindent önként ad át".

AZ ÁLSOVÁNYAK ÉS "A FIDESZES FIÚK"

168 ÓRA ONLINE
Szerző: CEGLÉDI ZOLTÁN
2018.10.21.


...Most pedig egy élesnek tűnő váltással hadd hívjam fel a figyelmet arra, hogy Orbán Viktor már háromszoros nagyapa. Igen, a rendszerváltás környékén még hiteltelenítésre alkalmas, hatékony leszólás volt „fideszes fiúkat” emlegetni. Sokak szívét melengető taknyosozással-nyikhajozással lehetett alávágni a valóban Fiatal Demokraták Szövetségének. Egyszerűbb volt akkor és most is suhancozni meg legyerekemezni a kritikust, mint meghallani, amit mond. De „a fideszes fiúk” kitétel már pont nekik segít.

Hiszen Orbán Viktor egy bácsi. Ősz, pocakos, a fals szólásmondásokat sálként nyakba tekerintő nagypapa.

Csak a 13. havi nyugdíjba meg szépkorúzásba belepistult ellenzék teszi meg azt a szívességet neki, hogy nem egy kopott, valódi koránál is öregebb, totyogó, avítt papát mutat, hanem továbbra is a biológiai és választástechnikai okokból szűkülő nyugdíjas ellenzéki közönséget traktálja a fideszes fiúkozással. Hogy ezek, kérem, ilyen felelőtlen, izgága süvölvények még, de majd jön Kutya úr a Szomszédokból, kiosztja a pofonokat a panelház tövében, és a huligánokat elzavarja borbélyhoz. Egy szándékoltan is archaizáló, de a jelen markáns részét tényleg nem értő, a korábbi évszázad eszközeit (nyomtatott napilapok, hagyományos tévé, óriásplakát) propagandába hajtó pártelnök-miniszterelnökről beszélünk. Nem „fiúról”.

Most, amikor e sorokat írom, a Fidesznek a YouTube-on 1678 feliratkozója van, míg a Dancsó Péter nevű fiúnak, ő tényleg az, 957 502. A Fidesz ifjúsági szerveződései mindig besülnek, tizen-huszonéves fideszes aktivistát, értsd, aki nem kap érte pénzt, nagyon rég nem láttunk már. Orbán Viktor nem menő, de a nála is öregebb korosztálynak árult ellenzéki politika még mindig megteszi neki azt a szívességet, hogy ellenkultúraként, forradalmárként tűnhessen fel. Nyolc év kormányzás után közpénzzel kitömött kormánypárti propagandafelületek hirdetik, hogy ők a „lázadók”. Az egykori MSZMP-agitprop mára fideszesnek álló múmiaelvtársai röhögve osztják a mai ellenzék náluk akár negyven évvel fiatalabb vezetőit, mert nem nevezik és kezelik őket úgy, ahogy kéne. Nem fiúk, hanem nagypapák.

Pedig azt is érdemes lassan felismerni, hogy nem a „fideszes fiúk” korosztálya, pláne nem a náluk is idősebbek fogják Orbán Viktort leváltani.

NÁCIZMUS-E A HAJLÉKTALANOK ÜLDÖZÉSE?

ARRA JUTOTTAM... BLOG
Szerző: CSONKA BALÁZS
2018.10.21.


Minden ember egyenlő. Mindenkit azonos jogok illetnek. Mindenkinek ugyanolyan emberi méltóság jár.

Ez nem magától értetődik. Az emberiség a százezer éves történelme során csupán néhány évtizedet élt így. Korábban akinek nem volt semmije, annyit is ért.

Ezen elvek a második világháború után váltak az emberiség alapvető és mára megkérdőjelezhetetlen elveivé. Ez a néhány évtized hozta el az emberiség minden korábbit felülmúló jólétét és virágzását, éppen ezek alapján. Ez a tény igazolja ezen elveket.

Ezekből vezethető le minden olyan modern kori emberi kapcsolódás, ami win-win szituációval jellemezhető, legyen az jog, kötelezettség, erkölcsi vagy gazdasági norma. Ezek milliárdjai hozták meg az emberiség jelenidejű felvirágzását.

Ezekből az elvekből pedig az következik, hogy egyrészt a hajléktalanság nem bűn, másrészt a társadalom köteles törekedni arra, hogy a lehető leghatékonyabb segítségben részesítsen mindenkit.

A nácizmus az a politikai áramlat, amely azt hirdeti, hogy a win-win szituációk helyett win-lose szituációkat kell választani, mert azokban a nyertes nagyobbat nyer, és csak a nyertes számít, az összesített eredménnyel nem szabad törődni. Az emberek nem egyenlőek, hanem éppen egyenlőtlenek.

Ez azonban színtiszta hazugság, elhinni pedig ostobaság. Ez szükségképpen előbb-utóbb a társadalmi viszonyok (fegyveres) konfliktusához (háborúhoz) vezet, hiszen az egyenlőtlen (=jogfosztott) emberekre nincs szükség, azok szabadon kizárhatók a társadalomból, azaz magyarul megsemmisíthetők.

A kérdés, hogy a hajléktalanság büntetőjogi üldözése nácizmus-e?

Ehhez két kérdésre kell választ keresnünk:

(1) ez mesterségesen előállított win-lose szituáció-e, és

(2) ki lehetne-e win-win szituációval váltani a kérdést?

Ha mindkettőre igen a válasz, akkor nácizmussal állunk szemben.

A hajléktalanrendelet megalkotói azt várják, hogy a hajléktalanok eltűnnek majd az aluljárókból, és az emberek ezt valódi eredménynek fogják tekinteni, és utóbb majd helyeselni fogják. Valószínűleg ez így is lesz, hála a propagandának, és annak, hogy a hajléktalanok nem fognak látszódni.

Minél több hajléktalant mutatnak bilincsbe verve, annál könnyebb lesz az ellenük tudat alatt ébredő ellenszenvre számítani (bilincs=bűnös). Aki pedig ellenszegül, illetve szóban vagy tettekben segítségükre siet, szintén ellenséggé tehető.

Kialakítható az a hiedelem, hogy a velük való szolidaritás eredménytelenség és gyengeség.

A hatalom a nem-gondolkodó emberek lustaságára is játszik: hajléktalan, tehát biztos büdös, tehát biztos maga alá csinál, tehát biztos megérdemli, tehát biztos meg kell büntetni, tehát biztos nem árt megalázni sem.

Az első kérdésre tehát igen a válasz, ez egy kierőszakolt win-lose szituáció, gondosan ügyelve a win rész harsány látványosságára...

ITT MEGTALÁLJA A YOUTUBE LEGJAVÁT

HVG ONLINE / TECH
Szerző: hvg.hu
2018.10.21.



Egy olyan oldalt mutatunk, ahol sok kategóriában közel 1300 YouTube-csatornát listáznak, hogy a legérdekesebb és/vagy legnépszerűbb videósokat is megtalálja a neten.

Idegen nyelvű, de nagyon érdekes és/vagy népszerű csatornákat ajánl a Best YouTube Channels. Az oldal célja egyszerű: megmutatni a videómegosztó legjavát, nem csak nagyon népszerű, de kevésbé ismert, mégis érdekes csatornákkal. Cikkünk írásakor már 1288 csatornát listáz, és hogy könnyű legyen böngészni közöttük, egy ilyen kategórialista jelenik meg az oldalon.


Ha valamelyik kategóriát kiválasztja, további cimkékre kattintással teheti pontosabbá a keresést – például zene esetén zenei stílusokra kattintással –, majd meg is jelennek a legfrissebb videók listája...

CSAK NÉZED A KURVÁKKAL KÖRÜLVETT BOHÓC MAFFIÓZÓT, ÉS AZT KÍVÁNOD, BÁRCSAK Ő LENNE A MINISZTERELNÖKÖD

444
Szerző: HERCZEG MÁRK
2018.10.21.


Paul Sorrentino, az A nagy szépség, az Ifjúság és az Az ifjú pápa olasz rendezője akkora fába vágta a fejszéjét, hogy rajta kívül valószínűleg mindenki belebukott volna. Ő viszont okosan és ügyesen oldotta meg, hogy bemutassa Silvio Berlusconi – és a hozzá hasonló maffiózók – világát. (A film eredeti címe, a Loro azt jelenti: ők, de egyben szójáték is, mert a l'oro azt jelenti, „az arany”.)

A Mozinet Filmnapok megnyitóján bemutatták a Silvio és a többiek európai változatát, vagyis az eredetileg két 100 perces játékfilm egybe összevágott, 150 perces változatát. Hogy mi maradhatott ki, arról fogalmam sincs, elvileg az Oscar-jelölés miatt készítették el az új verziót, és azt tippelném, hogy olyan részeket vágtak ki, amik túlságosan mélyen foglalkoztak az olasz belpolitikával. (Az biztos, hogy van egy olyan kimaradt jelenet, amin a miniszterelnök magángéppel utazik.)

Így kell eljátszani a világ ripacsát


A film első fél órájában egy kisstílű bűnözőt/stricit követhetünk, aki modelleket/prostituáltakat hajt fel, hogy Szardínián egy nagy bulit csapva felkeltse a szomszédos Berlusconi figyelmét, és a kegyeibe férkőzve elindíthassa a politikai karrierjét. Eddig az egész olyan, mint a Nagymenők/A Wall Street farkasa, de aztán színre lép Silvio, akit mindenki Doktor úrnak nevez, és innentől az egész film az ő machinációi, sikerei és kudarcai, öregedése és gátlástalansága körül forog. (A strici később is felbukkan, és öröm nézni, ahogy megalázkodik a maffiafőnök előtt, szinte vigaszt nyújt azoknak, akik belegondolnak, milyen lehet egy NER-lovag élete.)...

NE BESZÉLJ, NE ÉREZZ, NE BÍZZ!

VASÁRNAPI HÍREK
Szerző: CSEJTEI ORSOLYA
2018.10.21.


Állt a sötét előszobában és a kémlelőnyíláson át figyelte, jön-e már az apja. Szorongva fülelt, hívják-e a liftet, és minden alkalommal, amikor meghallotta az ismerős aknazúgást, heves szívdobogással kezdte mantrázni, hogy „csak apa legyen az!”.

Minden áldott nap, ahogy közelgett a délután fél 6, amikor a papának haza kellett volna érkeznie a munkából, kezdte érezni a kellemetlen gyomorszorítást és a gombócot a torkában. Azt képzelte – ahogy múltak az évek, egyre kényszeresebben –, hogy ha nem áll kint a bejárati ajtóban, és gondolatban nem csalogatja haza az apját, biztosan eltereli a kocsma, és csak későn jön meg. Fura szaga lesz, fátyolos tekintettel, többnyire némán mosolyog majd, őt az ölébe veszi, ölelgeti, és ilyenkor valahogy sokkal jobban szereti. A mama viszont ezt egyáltalán nem szereti, és 7 óra magasságában már annyira ingerült, hogy hozzá sem lehet szólni. Ilyenkor bármitől robbanhat. Elég egy kósza hajszál a mosdóban, egy kis kilöttyintett kakaó az abroszon vagy szamárfül a füzetben.

A 8 éves Dalma számára ezek az esték szépen lassan a rettegés estéivé váltak. „Az volt a legrosszabb, amikor apa már annyira későn jött, hogy el kellett mennem lefeküdni, és nem állhattam kint az előszobában – meséli a most már közel 40 éves lány még mindig zaklatottan. – Aludni persze egészen addig nem tudtam, amíg meg nem érkezett az apám. Úgy éreztem, nekem kell megvédenem a mama rázúduló dühétől, a minden egyes alkalommal repkedő „szeméttetűktől”, „rohadtférgektől”, „kurvaanyádoktól”, no meg az anyám kezébe akadó tárgyaktól”. Ha ilyenkor az ölébe ül, gondolta, és apa megöleli, maximum ő is kap egy csokorra valót a szitkokból, hogy „takarodj el innen te is azzal a büdös állattal együtt”, de legalább a hamutál nem landol az apja fején.

Dalma tudta, hogy a pia miatt van minden – hogyne tudta volna, az anyja nap mint nap sulykolta belé, hogy „apád egy szar, jellemgyenge alkoholista” –, és hogy apa olykor túlságosan beborozik, de igazán nem értette, miért akkora baj ez. Apa ilyenkor is pont olyan aranyos, mint máskor, ráadásul annyira fáradt, hogy ha nem szólnak hozzá, 5 perc alatt elalszik…

MAGYAROK, NEM SZÍVNI, INNI KELL! - A DOHÁNYBÁRÓ UTÁN LESZ PIACSÁSZÁR IS?

KOLOZSVÁRI SZALONNA 
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: TÓTH ILONA
2018.10.21.


A dohánybáró után lesz-e piacsászár is?

Akit a dohány füstje megcsapott. Ő Lázár János. A nemdohányzók védelméért felelős biztos. A Tobacco Hungary dohányipari konferencián szólalt fel. Kezdeményezi a gépjárművekben történő dohányzás betiltását; az elektromos cigaretták és hasonló alternatív dohánytermékek betiltását. Az erkélyen dohányzás betiltását is. Lesben állnának a társasházak közös képviselői. A nagy büntető erkélyjelenet a magántulajdonunkban. A 2020 után születettek nem vehetnek cigit, akkor sem, ha már elmúltak 18 évesek. Az alaptörvény újabb módosításától sem riadnak vissza: jön a 8. Füstmentes Magyarországot akar a dohánybáró.

A dohányzás káros az egészségre. Ez tény. Aláírom: ha nem is olyan gyorsan, mint annak idején a kormánytollgép Schmitt bármit, amit elé toltak, vagy a napokban a nemzeti levegő felelős Áder a lakástakarékok állami támogatásának eltörlését. Azt mondja Lázár dohánybáró, hogy a magyarok 2018-ban eddig 700 milliárd forintot költöttek dohánytermékekre, ma minden negyedik felnőtt ember cigarettázik, ami jobb arány, mint régen, de így is megdöbbentő.

Ne szívj! Igyál! Pálinkás jó napot kívánok, Lázár János! Az nem baj, hogy az alkoholizmus népbetegségnek számít Magyarországon; hazánk első helyen áll a kontinensen az alkoholfogyasztás okozta rákos megbetegedésekben; körülbelül 800 000-re tehető az alkoholbetegek száma; Zacher Gábor szerint van utánpótlás, számuk 1 millióra emelkedhet. A napokban olvastam, hogy egyre több nő iszik, a fiatalok pedig vedelnek, szokásukká válik a piálás. Kezükben lógó cigarettával. Nagyon helyesen nem engedik a dohányzást a szórakozóhelyen, most körülbelül ott tartunk: no cigi, ám lehet alkoholtól fetrengve hőbörögni, hányni, bemosni a másik bulizónak. A kormánynak milyen alkoholstratégiája van? Komondor látta? Kéne már egy piacsászár is – a nemivók védelméért felelős biztos. Ha szabadna javasolnom, hiszen pitiségekkel Kásler miniszter nem ér rá foglalkozni – ősmagyarkutat...

ÚJ BERUHÁZÓ ÉRKEZETT, DE MÉG MINDIG SZÖRNYŰ ÁLLAPOTBAN VAN A LEÉGETT KODÁLY KÖRÖNDI PALOTA

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2018.10.21.


Az Andrássy út 83-85. szám alatti műemlék épület tetőszerkezete és harmadik emelete 2014. július 15-én leégett. Az épületet életveszélyessé nyilvánította a katasztrófavédelem, a lakókat kiköltöztették. A biztosító nem fizette ki a kárt, az emiatti per még mindig folyamatban van. Az önkormányzat viszont tavaly eladta a házban lévő ingatlanjait egy új beruházónak, aki 25 nagyméretű lakást szeretne kialakítani a leégett emelet rekonstruálásával, és a régi tető újjáépítésével. Már az engedélyezési tervezés folyamata zajlik, mi pedig körülnéztünk a még mindig borzasztó állapotban lévő palotában.

2014. július 15-én kigyulladt az Andrássy út 83-85. szám alatti műemlék palota tetőtere, és hangos ropogással, óriási lángokkal, messzire ellátszó vastag füsttel égett. A tűzoltók órákon át nagy erőkkel dolgoztak a helyszínen, és a mentési munkálatok idejére teljes szélességében lezárták az Andrássy utat. A tűz azonban annyira gyorsan terjedt, hogy végül az egész tetőszerkezet, és az alatta lévő harmadik emelet is megsemmisült. A katasztrófavédelem aznap este közölte, hogy megakadályozták a lángok átterjedését a szomszédos épületekre, de az Andrássy út 83-85. szám alatti palotában akkora károkat okozott a tűz, hogy életveszélyessé nyilvánították.

A ház mintegy 40 lakóját kiköltöztették, ők két nappal később tíz percet kaptak legfontosabb holmijaik összeszedésére, az illetékes VI. kerületi önkormányzat pedig gyorssegélyt és albérlettámogatást is felajánlott nekik. Az önkormányzat honlapján közétett tájékoztatás szerint Terézváros 2014-ben 250 millió forintot költött az életveszély-elhárítási munkálatokra, lakhatási támogatásra pedig 30 milliót fordítottak.

A világörökségi környezetben lévő, leégett tetejű palota azonban 7 hónapig fedetlenül állt. Addig nem védte semmi a csapadéktól, ami a tűz és az oltáshoz felhasznált rengeteg víz után tovább rontott az épület állapotán. Csupán 2015 februárjában szerelték fel rá az ideiglenes védőtetőt, aminek 100 millió forintos költségét az állami tulajdonú, azóta már megszűnt Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ fedezte...

TÉNYLEG NE B@SZD MÁR MEG! MI A VÉRES BANÁNÉRT KERÜL 2,3 MILLIÁRD FORINTBA KÖVÉR LAKÁSFELÚJÍTÁSA?

VÁROSI KURÍR
Szerző: Városi Kurír
2018.05.21.


Olvasom az És-ben – bevallom, nem tudtam eddig erről -, hogy még az idén Kövér László beköltözik a rezidenciájába, ez közel lesz (Balassi Bálint utca) a Parlamenthez.

Még ez eddig rendben is lenne,

ne utazzon túl sokat a szolgálati sofőrös Mercedesszel a munkahelyére, azt viszont rohadtul nem értem, hogy egy lakás felújítása, mert ez a lakás egy bérház legfelső emeletén van, mi a véres bránerért kerül 2,3 milliárd forintba! 2 300 000 000 forint!

Sokunk végzett már lakásfelújítást, tudjuk, mennyi, de ez? Mi a lóf@sz lesz abban a csodalakásban? Aranykilincs, aranyszögek a falban, aranyklozet bluetoothvezérelt kloákatörlővel, az előszobában Rembrant festményekkel ?

Azt már tudjuk, hogy Európa megmentője legalább 20 milliárdért költözik a Várba, hogy onnan tekintsen le kétharmados népére. Az is botrány. Ez a két suttyó kollégiumi haver, akik úgy váltogatják elveiket, mint más a szaros gatyáját, a 80-as évek végén rácsodálkoztak a magyar fővárosra, rá harminc évre szétlopták az országot, a gyűlölettől szétpuffadt arcukkal lassan címerként fognak szerepelni a turisztikai kiadványokban.

Menjetek ti az illiberális, keresztény, csuhás, tízparancsolatos, migránsszendvicses sunyi, bús pics@ba!

Most olvasom, hogy az Eurostat legfrissebb adatai szerint a magyar lakosság 3,3 százaléka, vagyis több mint 322 ezer ember él olyan lakásban, ahol az alapvető higiéniai helyiségek sincsenek meg, tehát nincs benti wc, sem fürdőszoba...

HOL CSÚSZOTT FÉLRE A PISA-TOLERANCIAMÉRÉS, ÉS MIÉRT MARADT KI BELŐLE MAGYARORSZÁG?

QUBIT
Szerző: RÁCZ JOHANNA
2018.10.19.


2018-ban újfajta készségek mérésével bővült a PISA-teszt: a fejlett államokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) úgy döntött, hogy mostantól a természettudományok, a matematika, a szövegértés, a közös problémamegoldás és a pénzügyi ismeretek mellett a diákok úgynevezett globális kompetenciáját is méri. 

Az új téma keretrendszerében tavaly decemberben állapodtak meg, így több ország 15 éves diákjai már idén tavasszal számot adtak arról, hogy mennyire kompetensek globálisan. A „számot adtak” valójában nem a legszerencsésebb kifejezés, mert a globális kompetencia témakörébe kifejezetten nehezen mérhető készségek, képességek és attitűdök tartoznak. 

Az OECD összefoglalója szerint ezek a következők:

- A diák legyen képes helyi, globális és interkulturális témák vizsgálatára,

- megérteni és értékén kezelni mások nézőpontját és világlátását,

- más kultúrákból érkező emberekkel nyíltan, megfelelően és hatékonyan kommunikálni,

- és tenni a kollektív jólétért, a fenntartható fejlődésért.
A keretrendszer kidolgozásában részt vett a Harvard Egyetem Pedagógiai Karának művészeti pedagógiával és oktatási innovációval foglalkozó Project Zero intézete, amely összefoglalójában így érzékeltette a globáliskompetencia-mérés bevezetésének szerepét: az iskolának fel kell készítenie a gyerekeket arra a világra, ahol egyre fontosabb lesz, hogy a különféle kulturális hátterű emberek képesek legyenek együtt dolgozni, elfogadják egymás értékeit, gondolkodását és nézőpontjait, és megtanuljanak bízni egymásban a köztük lévő eltérések ellenére. Nem beszélve a fake news és a véleménybuborékok uralta világban való eligazodás fontosságáról...

ORBÁN VIKTOR JANUÁRBAN A VÁRBA KÖLTÖZIK - ISTENT CSAK BETEG EMBER JÁTSZIK

VÁROSI KURÍR
Szerző: VARGA ZOLTÁN
2018.10.21.


Várba költözés? Ebben nagyjából minden benne van. Egy ország rendszerváltás utáni minden nyomorúsága, szürreális átváltozása. Minden! És sokan nagyon fognak utálni azért amit most írok. De mégis megteszem.

Tegyük picit félre a politikust

Egy pillanatig ne foglalkozzunk azzal sem, hogy kirabolta-e, vagy nem, a rábízott országot, az országban élő embereket (szerintem igen). Lépjünk át azon is, ha nem szívesen teszem, akkor is, hogy mi lehetett volna ebből az országból az elmúlt években, és a végén mi nem lett, ha a támogatásként kapott tízezermilliárdok nem néhány ostoba fajankó zsebébe kötnek ki, hanem tudássá, tehetséggé, fejlődésé, egészséggé, a jövőnkké válik.(De ne lépjünk át rajta! Ne felejtsük el!)

Nézzük csak az embert. EGY embert. Aki jelenleg is akkora dolgozószobában „lakik”, mint egy focipálya. De neki ez kevés, ezért beköltözik a Várba. A Várba, ahol az új iroda, és a kapcsolt létesítmények építési költsége megközelíti a 14 milliárd forintot! Ebből nagyjából képet kaphatunk az új iroda monumentalitásából! De most nem is az ár a fontos (de az is!), hanem maga az igény, ami az egészet mozgatja. A kézzel szőtt, százmilliós szőnyegek, az aranytapéták a falon, a felcsúti stadion méretű miniszterelnöki iroda. Ezek mind azt jelzik, hogy az emberrel, azzal a pszichével, aki mindezt megálmodta, majd meg is építteti magának, azzal nagy baj van!

Nem az iroda mérete határozza meg a benne pöffeszkedő politikus minőségét, hatalmát

Csak érdekességként: A világ politikai-katonai vezetői, Putyin, és Trump, pedig ők sem arról híresek, hogy szerény aszkétaéletet élnek, feleakkora, negyedakkora irodában dolgoznak, mint Orbán jelenlegi irodája. Ráadásul azt is örökölték már az elődöktől. De ettől még ők a világ urai, és akkor is ők maradnak, ha Orbán a várba költözik!

Mert nem az iroda mérete határozza meg a benne pöffeszkedő politikus minőségét, hatalmát! NEM!
Mert nem normális dolog, hogy a kormányülésen senki le nem ülhet addig, míg a miniszterelnök le nem ül. NEM!
Mert normális ember, még ha politikus, akkor sem dönti el önhatalmúlag…

DRAGOMÁN GYÖRGY: TÖBBÉ ENGEM SEMMILYEN RENDSZER NEM ZÁRHAT BE

168 ÓRA ONLINE
Szerző: SÁNDOR ZSUZSANNA
2018.10.21.


A 45 éves József Attila-díjas író jelenleg családjával együtt Berlinben tartózkodik. A napokban jelent meg új novelláskötete, a Rendszerújra, amely az elmúlt tizenöt év kisprózáiból válogat. Az írások egy része a jövőben játszódik, a technikai pokolban, a hatalom gépezetei a gondolatainkat is kontrollálják. E „szabadulástörténetek” arról is szólnak, miként tudjuk elnyomó, erőszakos rendszerekkel szemben is megvédeni a szabadságunkat. Beszélgettünk a hazai kultúrharcról, öncenzúráról, politikai kirekesztésről és arról is, ami jelenleg az Akadémiában és a Petőfi Irodalmi Múzeumban történik.

Miért költözött ki családostul Berlinbe?

– A Wissenschaftskolleg zu Berlin meghívására vagyok itt. Ez Németország egyik legrangosabb tudományos intézete. Minden évben a világ minden tájáról meghívnak negyven vendégprofesszort és egy írót, hogy töltsenek el itt egy akadémiai évet. Idén én vagyok a kiválasztott író. Részt veszek az intézet programjaiban, dolgozom, tanulok.

Úgy tudom, Berlinben fejezte be a most megjelenő második novelláskötetét.

– A Rendszerújra szövegei lényegében már készen voltak, amikor kijöttünk ide. Már csak össze kellett állítani, szerkeszteni a kötetet.

Az írók többsége novellákkal kezdi a pályáját, s azután vállalkoznak regényírásra. Önnél ez fordítva történt. Három regény után jelentkezett novelláskötetekkel. Mi ennek az oka? A novellát másodlagos műfajnak tartja?

– Szó sincs róla, sőt. Novellákkal kezdtem én is, gimnazista voltam, amikor elküldtem ezeket néhány lapnak. Azt persze nem írtam meg, hány éves vagyok. Kedvesen válaszoltak, de nem közöltek. Ezen igazi kamaszmódra megsértődtem kicsit. Közben már írtam az első regényemet, A pusztítás könyvét, és az lett a mániám, hogy ez a könyv fog engem íróvá tenni. Amíg nem jelent meg, nem is akartam mást publikálni. A következő könyvem, A fehér király egyik fejezetét eredetileg novellának szántam, de aztán folytatódott, és láttam, hogy regény lesz belőle. A Máglyával is hasonló volt a helyzet, és nyolc évembe került, míg elkészültem vele. Persze nem lesz minden kis szövegből regény, bár én a novellákat is akkor érzem jónak, ha ott van mögöttük egy egész kötetnyi titok. Nehezen írok, minden kész novellámra jut kettő, amit nem tudok befejezni. Ez egy kemény, feszes műfaj. Mégis nagyon szeretem, mert nem kell évekre bezárkózni egy történettel: nincs felszabadítóbb érzés annál, mint amikor egy írás megszületik, és aztán készen is van. Ezért is szoktam párhuzamosan dolgozni kis és nagy prózákon, és sosem tudom előre, hogy miből mi lesz.

A Rendszerújra kötetében több írás a jövőben játszódik, sci-fiként is olvashatók. Mi vonzza a tudományos-fantasztikus irodalomban?

– Tizenhárom éves koromban olvastam először sci-fit, és eldöntöttem, én is fogok ilyeneket írni. Mindig is foglalkoztatott a technika és az ember viszonya. Elég nagy technofetisiszta vagyok, sok kütyüm van, értek is hozzájuk. Én már akkor tanultam programozni, amikor még nem is voltak elérhető közelségben számítógépek. Papíron írtam programokat. Napjainkban egyre fontosabbá válik, mit tesz velünk a technika, s ez milyen morális kérdéseket vett fel. A mostani kötetembe bekerült a Döghecc című novella is. Ez úgy indult, hogy szerettem volna a bokszról írni. De hamar rájöttem, hogy az én hőseim nem mindennapi bokszolók, hanem szörnyekkel harcolnak, és ez már sci-fiként is olvasható. Ebből is egy kis szövegciklus lett. Eredetileg a Népszabadságban közöltem sorozatban, majd elküldtem a Galaktikának, és ők rögtön megjelentették egyben az egészet. Ezután Qubit.hu tudományos portál ajánlott nekem egy saját rovatot. Hetente közlök ott egy-egy novellát, ezekből tíz került be a Rendszerújrába...

TŰNJETEK EL INNEN, TŰNJETEK EL

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: KÁCSOR ZSOLT
2018.10.20.


Meg kellene kérni Áder Jánost, Orbán Viktort és Semjén Zsoltot, hogy kedves uraim, töltsenek el egy-egy hideg éjszakát valamelyik budapesti hajléktalanszállón, egy olyan intézményben, amelyet a kormány ajánlgat a közterületekről elzavart, elűzött hajléktalan polgártársainknak, vagyis azoknak a magyar embereknek, akiknek a nevében a Keresztapa és családja kormányozza a saját tulajdonának tekintett Magyarországot. 

Mert ha szerintük tényleg annyira jó egy hajléktalanszállón aludni, akkor próbálják csak ki. De fölhívom a figyelmüket, hogy ne vigyenek magukkal házi gyulai kolbászt, se friss kenyeret, sőt, azt a tucatnyi frissen lőtt fácánt is hagyják csak a fagyasztóban, amit Semjén Zsolt ölt le – szokás szerint – különböző részeg vadászok társaságában. S nagyon kérem önöket, uraim, hogy ne vigyenek magukkal szíverősítő gyanánt szilvapálinkát sem, mert a szilvapálinkával nem fogják önöket éjszakára a szállóra befogadni. Márpedig a hajléktalanságot alkohol nélkül elviselni embert próbáló feladat. S ha önök, kedves Áder úr, Orbán úr és Semjén úr, méltóztatták végigvakarózni az éjszakát, miközben a motyójukat szorongatták, hogy el ne lopják önöktől, akkor talán újra beszélgethetünk róla, hogy a kedves nagyurak vajon mit is gondolnak a saját törvényükről. Persze, tudom előre, hogy mit fognak gondolni: azt, hogy akkor is Orbán Viktornak van igaza, amikor nem neki van igaza...

ÖT DOLOG, AMIVEL MEGKÖNNYÍTHETŐ A HATÁRÁTKELÉS

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő / Lőrincz-Erdélyi Krisztina
2018.10.21.


A határátkeléssel járó változás sokak számára felkavaró élmény, amit nem mindig egyszerű kezelni. Próbáltunk összeszedni öt tanácsot, amivel kezelhető ez a helyzet. Aztán jogosítványt szerzünk Dániában, végül ellátogatunk Key Westre, igaz, csak egy napra, de így sok élménnyel gazdagodva.

A külföldre költözés, majd az ottani berendezkedés nem kis kihívás lelki szempontból sem. Persze embere válogatja, de kisebb-nagyobb nehézségekkel szinte mindenki megküzd. Vajon hogyan tehetjük a magunk számára egyszerűbbé a határátkelést? Erre ad öt tippet oldalán Lőrincz-Erdélyi Krisztina pszichológus, aki nem csak a levegőbe beszél, lévén ő maga is határátkelő, aki a perui Limában él.

#1 Adjuk meg a módját a búcsúnak

Könnyebbé teheti a búcsút, ha nem csak elviharzunk az országból köszönés nélkül - abban bízva, hogy így majd kevésbé fog fájni - hanem méltóképpen megadjuk a módját az elköszönésnek, akkor is, ha az csak átmeneti ideig tart.

Ez lehet egy meghitt ebéd a családdal, egy őrült, utolsó búcsú buli a barátokkal vagy a kedvenc helyeink felkeresése, beleértve a kedves kiszolgáló nénitől való elköszönést is a helyi pékségben.

#2 El kell gyászolni a múltat

Ha a költözés számunkra valamiért nehéz vagy fájó, akkor engedjük meg magunknak elgyászolni ezt a veszteséget. (...)

Külföldön kezdetben nagyon hiányzik a megszokott életünk minden egyes kis darabja. Ám idővel megismerjük és elfogadjuk az új kultúrát és embereket és kialakul egyfajta új identitás, ami egyaránt ötvözheti az otthonról és az új kultúrából hozott elemeket is.

Saját tapasztalataimból kiindulva, magyarként Peruban élve jó példa erre az, amikor reggelire (otthonról hozott!) házi kolbászt és avokádót eszünk, vagy amikor a magyaros paprikás csirke mellé pisco sour-t (tipikus perui italt) iszunk.

Ugyanez igaz az ünnepekre is, hiszen alkalmazkodva a latin-amerikai hagyományokhoz szilveszter napján éjfélkor 12 szőlőt fogyasztunk, ami mellé 12 kívánság is jár, ezt követően azonban lencsét is eszünk, hiszen még véletlenül sem szeretnénk pénz nélkül maradni az új évre, ami alapvetően magyar szokás.

El kell fogadnunk, hogy ahogy az emberek elvesztésére sem reagálunk egyformán, úgy a kiköltözésre sem egyforma a reakciója mindenkinek. Míg sokan örömmel vegyes izgalommal készülődnek a költözésre, addig olyanok is akadnak, akiknek ez egy sokkal nehezebb folyamat. (...)

#3 Ápolni a társas kapcsolatokat

Az ember összességében társas lény, így nagyon fontos, hogy az otthon maradt és az újonnan kialakult kapcsolatainkra is szánjunk figyelmet. Szerencsére a mai világban az online csatornáknak köszönhetően (Skype, Facebook, Whatsapp, Instagram stb.) ez már egyáltalán nem tűnik lehetetlen feladatnak. Sokszor egy-egy mondat vagy fotó is segíti a kapcsolattartást.

Tapasztalatból mondom, ha az ember egy évben csak egyszer megy haza, a kapcsolatok akkor is ugyanott folytatódhatnak. Persze van olyan, hogy az évek során az emberek érdeklődése, élethelyzete megváltozik, így előfordulhat, hogy bizonyos barátokat elveszítünk, de ez nem feltétlenül van összefüggésben azzal, hogy az illető külföldre költözött. (...)

ITT OLVASHATÓ

CENZURÁLIS VISZONYOK

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: GYÁNI GÁBOR
2018.10.19.


Nem kétséges, újra működik hazánkban a cenzúra intézménye. Csak a legutóbbi időben is történt egy és más, ami ezt a vélekedést alátámasztja. A Századvég folyóirat ügye volt az, amely talán a legnyilvánvalóbb módon emlékeztetett arra a diktatúrákban megszokott gyakorlatra, hogy a megregulázni kívánt sajtóterméket bezúzzák, a főszerkesztőt és a szerkesztőséget pedig menesztik egy nem kívánatos közlemény miatt. Ugyanakkor egyre sokasodnak a cenzúra hazai jelenlétét példázó további esetek is. Nincs ugyan még központi cenzúrahivatal, de talán nincs is rá nagy szükség. A Kádár-érában meghonosodott cenzurális gyakorlat él(het) tovább, melynek lényege a rendszer decentralizáltsága. Nem hiányzott ugyan mögüle a központi akarat, a végrehajtás azonban rendszerint alsóbb szinteken történt, mondhatni, spontán és önkéntes alapon zajlott. A cenzorok első fokon azok a szerkesztők, fő- és felelős szerkesztők voltak, akik felelősséggel tartoztak a pártnak a pártpropaganda gépezetének működtetéséért. Ma szintén egy ehhez hasonló gyakorlat kezd nálunk meghonosodni, azzal a különbséggel, hogy nem mindenhol dolgoznak még pártos felelős szerkesztők. Ezért kellett a Fidesz agytrösztje által megjelentetett Századvégteljes szerkesztőségének felállnia. Ráadásul akad még országunkban független orgánum, ahol nem regulázható ily módon a sajtószabadság ügye. De ez csak idő kérdése.

A rendszer ugyanis épp abba az irányba tart, hogy a közvetlenül érintettekre hárítja át a cenzúra napi érvényesítését. Amikor a hatalom sarokba szorít egyes, korábban autonóm szervezeteket és intézményeket azzal, hogy közvetlenül magához vonja finanszírozásukat, majd szóba hozza belső átszervezésüket, sőt kilátásba helyezi esetleges megszüntetésüket is, közvetve eléri, hogy ők maguk kezdjék el a cenzúrát gyakorolni szűkebb köreikben. Pontosan ez történik most a Magyar Tudományos Akadémiával, a hatókörébe tartozó kutatások nyilvánosságával is. Az esetek jól ismertek a sajtóból. Hozzáteszem: az MTA II. Történeti és Filozófiai Osztálya által tervezett Marx-évfordulós konferencia elhalasztása, amely az elnökség (egy tagja) akarata szerint való testületi döntés volt, beszédesen mutatja, miként teljesíti be a hatalmi szándékokat az alávetettek „saját szabad akarata”. Erről a paradoxonról szól Illyés Gyula verse, az Egy mondat a zsarnokságról, valamint Michel Foucault elméleti fogalma a bennünk dolgozó mikrohatalmakról...

TÖBB MINT 300 ÜGYVÉD TILTAKOZIK A HAJLÉKTALANSÁG KRIMINALIZÁCIÓJA ELLEN

MÉRCE
Szerző: DIÓSZEGI-HORVÁTH NÓRA
2018.10.21.


Már több mint 300 ügyvéd írta alá azt a petíciót, amely a hajléktalanság kriminalizálása ellen tiltakozik.

„A hajléktalanság nem bűn és nem szabálysértés. A hajléktalanság a legszörnyűbb helyzetek egyike, amelybe ember kerülhet” – áll a felhívásban, amelyet Dr. Ésik Sándor ügyvéd indított el, és amelynek aláírói folyamatosan gyűlnek.

A petíció kiemeli, hogy a jogszabály rossz „és nem lett volna szabad” megszületnie, illetve hogy a rendőrségnek és a büntető igazságszolgáltatásnak nem az a feladata, hogy helyettesítse a megfelelő szociális ellátórendszert, illetve a hajléktalan embereket segítő állami és önkéntes szervezetek munkáját.

A petíció szerzője emellett kilátásba helyezi, hogy a bíróság is lehet bátor, és felfüggesztheti az eljárásokat, majd az Alkotmánybíróság elé utalhatja az ügyeket.

Ám – szól a szöveg – „azt látjuk ugyanis, hogy a bíróság nemhogy nem észleli, hogy ártatlan embert ítél el, hanem azt az alapvető, minden ügyben, minden bírót kötelező szabályt sem sikerül megtartania, hogy a vádlottat nem alázzuk meg.”...