2018. november 4., vasárnap

ÚJ FOKOZATRA KAPCSOL AZ EUROSZKEPTIKUS KORMÁNYPROPAGANDA

24.HU
Szerző: ZGUT EDIT
2018.11.04.


Országjárásba kezd a magyar kormány, olyan, a nemzetállami szuverenitást érintő aktuális viták kerülnek középpontba, mint a migrációs válság, Európa biztonsága, illetve a gazdasági kérdések. Az EP-választás korai kampánynyitányaként is felfogható lépés feltehetően nem független a Sargentini-jelentés elfogadásától: a magyar szavazók többsége legalábbis igennel szavazott volna a magyar kormányt elítélő riportra. A Publicus Intézet felmérése alapján szintén többségben vannak, akik szerint az Európai Uniónak be kell avatkoznia, ha Magyarországon sérülnek a demokratikus normák.

Erre válaszul a kormányfő október 23-i beszédében jóformán egyenlőségjelet tett a német kormány és a Harmadik birodalom közé, a kormányzati propaganda pedig magát az EU-t azonosította a hitleri Németországgal. Ezt leszámítva a beszéd a jól ismert panelekből építkezett azzal kapcsolatban, hogy Orbán Viktor az integrációt a morális és gazdasági értelemben is hanyatló Nyugat Kelet-Közép-Európa gyarmatosítására tett erőfeszítésének tekinti. Ez a szélsőjobboldalon népszerű posztkoloniális populista narratíva nagyban hasonlít Jaroslaw Kaczynski, a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) kormányzópárt vezetőjének retorikájához, aki 2011-ben publikált Álmaink Lengyelországa című könyvében azt állította, Angela Merkel arra törekszik, hogy Lengyelországot a német érdekek alá rendelje. Mindez a lengyel aktuálpolitikában is tetten érhető volt, amikor Varsó mára kormányzati szinten követel német jóvátételt a II. világháborúért.

Nyolc év euroszkeptikus kormányzás és EU-ellenes kampány után nem nehéz előre vetíteni, mi áll majd a kormányzati országjárás középpontjában. Orbán az EU intézményes jövőjével kapcsolatos vitát hamisan kétkomponensű diskurzusba ágyazza. Eszerint „akik az EU-ból európai birodalmat akarnak gyúrni, kivétel nélkül mind bevándorláspártiak” és „elvárják, hogy minden ország és nép haladéktalanul alakítsa magát multikulturálissá”. Ez a bináris logika annak ellenére is jól eladható a hazai választóknak, hogy a jelenleg egyik leginkább mélyítéspárti Emmanuel Macron migrációs kérdésekben közelebb áll Orbán Viktorhoz, mint az Európai Parlament liberális frakcióját vezető Guy Verhofstadthoz. A vita átpolitizáltságát mi sem jelzi jobban, minthogy a kormány a többi közt az „Európai Unióban előretörő föderalizációs törekvésekre” hivatkozva módosította hetedszerre az alaptörvényt. Miután a Fidesz 2015 óta több mint 30 milliárd forintot költött összeesküvés-kampányokra, Orbán Viktor most még tovább polarizálná a magyar társadalmat az EP-választás előtt. Ennek keretében

az európai intézményeket és a magyar jogállamiság lebontását bíráló szereplőket hamisan a magyar nemzet ellenségeként ábrázolják. A migráció erőltetett napirenden tartásának egyik praktikus célja, hogy a magyar kormány folyamatosan összekötheti a jogállamisággal kapcsolatos kritikákat Orbán Viktor miniszterelnök különutas migrációs álláspontjával...

TELE A HÓCIPŐNK

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: TÓTH ILONA
2018.11.04.


Tehénszarban toporogni jó. Mesélte a nagypapám, hogy télen, amikor kihajtották a teheneket, alig várta, hogy trottyantsanak, mert meztelen lábával azonnal beleállt. Jó meleg volt. Egyetlen cipőjét csak az iskolába menet vehette fel. Kivágták az orrát, hiszen a lába növekedésével nem nyúlt az átkozott lábbeli. Ma cipő még csak lenne, ha az szandál, papucs is a hóban, tehénből nincs, csak szarból van sok. Abból pedig nem lehet megélni, élni pláne nem.

Az egyik ilyen ganéhordozó Orbán luxus tanácsadója, minden magyarok istápolója, Hegedűs Zsuzsa. Miután szétszórta a libákat, tyúkokat, malacokat, beült Audijába, és várta a csodát. Lett is csoda, az állatok vagy elpusztultak, mert nem kaphattak enni, vagy ha kicsit meghíztak, mentek a fazékba. Egyszer. Ez a nő szélhámosságát hordozta országszerte, azóta sem kérte számon senki az Orbán brancsból.

Kecske sincs. Pintér Sándor milliárdos, nyugdíjas, örökös belügyminiszter a kecskében látta a jövőt: a szegény ember „ha megtermeli a saját településén azokat a javakat, amelyek az élelmezéséhez szükségesek, mert kap hozzá magot, kap hozzá megfelelő nevelt állatot először, kap hozzá még esetleg malacot, vagy kecskéket kérnek sokan, hogy a tej is meglegyen minden nap, akkor meg”. Meg lehet élni 47 ezer forintból. Hogyan, főzsaru? Így? Imádták az emberek a kecskét, mert nem kívánta a luxust, evett, ivott, minden konyhai maradékot (ha volt) felzabált. Eltartották. Sok hasznot nem hozott, nem húzta ki kétségbeejtő helyzetükből a szegényeket, pedig a miniszter úr megígérte. Főleg a városi kecskék sokat hisztiztek a liftben; ölben kellett lecipelnie a gazdának az emeletről. Csak csipp-csöpp, csöpögött a teje, naponta be kellett osztani, ki ihatja meg azt a keveset, amit termelt. Elmaradt a kecsketejben fürdés. Vége lett ennek a villámgyors esztelen kitalációnak, Pintér nem is emlékezett már rá, különben is kihagy az agya, tudják, elfelejtett bevallani 2,7 milliárd forintot a vagyonlistáján. Hegedűsnek, Pintérnek a szociális érzékenysége se tyúk-, se disznó-, se kecskeszart nem ér. Mind ilyen: kirekesztő, pöffeszkedő, agyatlan csorda.

Csak semmi dráma emberek! Csupán milliók döglenek bele a reménytelenségükbe, nem számít a hatalomnak, megmondták, nincs szegénység Magyarországon...

TÖBB PÉNZT OSZTANA SZÉT A KORMÁNY A CIVILEK KÖZÖTT, A CÖF ELNÖKE KEZELI A PÁLYÁZATOKAT

444
Szerző: CZINKÓCZI SÁNDOR
2018.11.04.


Szerdán jelent meg a parlament oldalán az a Semjén Zsolt által benyújtott kormányjavaslat, ami újraszabályozná a civil szervezeteknek nyújtható állami támogatások rendszerét. Ez annyiban változna, hogy a civil szervezetek által gyűjtött adományok értéke után az eddigi 5 százalék helyett már 10 százalékos járó normatív támogatásra pályázhatnának.

Ugyanakkor a javaslat szerint a módosítás nem igényelne többletforrást a költségvetésből, hanem az eddigi források a rendelkezésre álló források hatékonyabb felhasználásával fedeznék.

Az Atv.hu megjegyzi, hogy a pénzek elosztásáért 5 kollégium mellett a Nemzeti Együttműködési Alap Tanácsa felel, amit a CÖF elnöke, Csizmadia László vezet.

ÉN A SZABADSÁGOMAT NEM ADOM FEL


ABCÚG BLOG
Szerző: LESTYÁNSZKY ÁDÁM
2018.11.02.


Hogyan működik a párkapcsolat, ha nincs fedél az ember feje fölött? Miért ragaszkodik valaki az erdei kunyhójához, mikor lenne helye a szállón? Van-e kiút a hajléktalanságból? Mária és László betekintést engedett a mindennapjaiba.

LAKHATÁSI SZEGÉNYSÉGBEN

A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2018.11.04.


Pár napja keresett minket egy fiatalasszony. Segítsünk neki, hogy megkaphassa ő is a CSOK-ot, és lakáshoz juthasson. Három gyereke van, a legkisebbel még gyesen, hamarosan jön a negyedik, egyedül neveli őket, még gyerektartást sem kap, tanulatlan, sosem dolgozott, sokan, mint más, hasonló helyzetben levő, ő is a szülőkhöz költözött vissza sikertelen párkapcsolata után. A házban mindannyian albérlőként laknak, mellette még ott a huga, egy gyerekkel, ő is egyedül neveli, az apja, anyja, és öt testvére.

A héten segítséget kért egy másik asszony is. Mert a ház végét már csak az imádság tartja, megtámasztották, de reped belül is, félnek, hogy rájuk szakad. A ház kicsi, két helyiséges, kártyás villanyóra van, víz az utcai kútnál. Eddig csak az asszony élt itt meg a lánya, két gyerekkel, a családfenntartó börtönben van, de időközben magához vette a mozgásképtelen anyját, és pár hónapja itt él a másik lánya is, aki november végén szül. Az asszony közmunkás, ebből, meg a gyesből, és a családi pótlékokból élnek. A házban eddig úgy tudtuk, albérletben vannak, most bizonygatta, hogy megvették, 300 ezerért, részletre, csak egy papírt írtak erről, ügyvédre nem futotta.

Pár napja egy zavart férfi jött be az irodánkba, hogy segítsünk neki, adjunk valahol albérletet. Mert sehol sem kap, nem tud hova menni, és így a gyerekét sem adják ki neki. Hamar agresszívvá vált, nem tudtuk megnyugtatni, elrohant.

Pár nap alatt történt mindez, de a listánk hosszú… megoldást pedig nem találunk, akárhogy próbáljuk. Abba a társadalmi csoportba tartozók, akikért dolgozunk, esélytelenek, hogy valaha normális lakhatásuk legyen.

Persze, most nyilván sokakban ez az első reakció: minek szült, és szül most is, miért nem tanult, miért ilyen felelőtlen, miért van börtönben a párja, miért nem javította meg időben a házat, és akkor most nem szakadna rá…. persze, így nem lehet, oldja meg az állam, ugye?!

Mondjuk, fel lehet tenni ezeket a kérdéseket, de ettől még a helyzet nem oldódik meg. A kérdések, melyekkel kizárólag a személyes felelősség körébe rendelik a problémát, nem mutatnak megoldást. Ettől még a gyerekek lakhatási szegénységben élnek, ami sokmindent meghatároz, az egészségi állapottól a tanulásig.

A megoldás nyilván előrébb keresendő, hogyan lehetne megelőzni az ilyen helyzeteket, de attól még meg kellene oldani valahogy azt a problémát is, amiben most vannak. A nyomorult épületekben, túl sokan, maximum félkomfortos, sok esetben életveszélyes házakban. Megoldás nélkül ugyanis megerősödve termelődik újra a probléma, mert a lakhatási szegénység a szocializációt is sok elemében meghatározza.

Mi, az alapítványnál dolgozunk abban, amire hatni tudunk. Foglalkozunk az anyákkal, a gyerekekkel, a közösséggel, azért, hogy a gyerekek majd mások legyenek, másféle felelősséggel és tudással tervezzék és szervezzék az életüket. Ehhez is sok pénz kell, kríziskezelés, a közösség újjáépítése, munkahelyteremtés, a felnőttek fejlesztése, háztartási ismeretek bővítése, adósságkezelés, a gyerekeknek meg tanoda, pszichológus, logopédus, baba-mama klub, stb. Házakat venni nem tudunk. Nincs rá forrásunk. A kis falvakban pedig szociális bérlakások sincsenek.

A helyzet pedig rémes. Furcsa albérleti viszonyok, ahol a tulajdonos kiléte homályba vész, sokszor aki kiadja, annak köze sincs a házhoz. A bérleti díj nem sok, havi 10 ezerért már áll is az üzlet, kaució nem kell. A villany mindig gond, sok házban nincs is, és a kártyás villanyórához ma már hivatalos albérleti szerződés, lakcímkártya kell. Ahol meg van még villanyóra, ott előbb-utóbb tartozás halmozódik fel. A lakók nincsenek bejelentve, ez újabb gondokat okoz, pl. hogy kié a szociális tűzifa, amire a „bérbeadók” igényt formálnak, azzal az indokkal, hogy övék a ház.

De néha már annak is örülünk, ha valaki így talál fedelet a feje fölé. És persze próbálunk segíteni. Volt már, hogy segíteni akartunk a ház lakhatóvá tételében, de időben a fülünkbe jutott, hogy a tulaj csak erre vár, utána kizavarja az albérlő családot, mert neki kell a rendbehozott, villannyal felszerelt ház.

Mestert szerezni sem egyszerű ezeknek a házaknak a rendbehozatalára. Egy mai kőműves nem vállalja egy roggyant vályogház aláfalazását, hiszen a legtöbb helyen az a gond, hogy nincs alap, no meg tudás sem a vályogház folyamatos tapasztására, gondozására. Egyszer, talán írtam már erről, hívtam egy szakértőt, nézze meg, amiket próbálunk, ahogy stabilizáljuk a házakat, azok jó megoldások-e építészeti szempontból? A válasza az volt, hogyha ezt hivatalosan kérem, akkor nem, ezeket a házakat le kellene bontani és újrafalazni. De amit csinálunk, az végül is még egy darabig egyben tartja az épületeket.

Hogy hova tegyük addig a családot, amíg lebontjuk és újraépítjük, meg főleg, hogy miből, arra nem tudott ő sem válaszolni.

Nagyon sok család él ilyen körülmények között. A CSOK számukra értelmezhetetlen. A házak állapota rémes, sokuknak életveszélyes. „Vásárolni” csak olyat tudnak, ami ugyanilyen. Ha kihalnak az öregek egy házból, és üresen marad, a távol élő rokonok várnak, hátha sikerül jó áron eladni. De nem sikerül, ezekben a térségekben jó pénzért senki sem vesz házat, és a jó üzletre való várakozásban amortizálódik az épület. Végül odaadják bagóért, vagy, ami sajnos gyakoribb, sorsára hagyják. Aztán jobb esetben beleköltözik valaki, rosszabb esetben széthordják, majd összeomlik az amúgy sem túl jó állapotú ház.

Albérletbe is ugyanilyen állapotú házak maradnak. Nem legális semmi. Állami segítség pedig annak van, aki tanult, ezért szakképzett, biztos állása van, tartalékai, jövőképe. Aki nem tanult, nincs szakmája, nincs biztos állása, tartaléka sem, neki ma nem jár segítség. Sem adókedvezmény, sem CSOK. Az ő jövőképe nem körvonalazódik az állami elképzelésekben.

Egyre több családot látok, akikkel nem tudom, mi lesz. Olyanokat, akikre nem vonatkozik a „családok éve”. Pedig családok ők is. Gyerekekkel. Akik segítség nélkül folytatják a kört. A nyomorúság körét.

Vajon hogy lehetne megértetni, hogy ők is itt vannak? Mi lesz velük így? Aki lecsúszott, annak miért nem jár segítő kéz? Nekik miért nem lehet esélyt adni? Nem fognak „eltűnni”. Sőt. Egyre többen lesznek.

Olyanok ők, akiket az oktatás érintetlenül hagyott és hagy ma is. Akik tudás és képességhiányos családban élnek. Akik nem bírnak „maguktól” változtatni az életükön. Az állami rendszerben hol a helyük? Ez nem olyan, mint egy szépen megírt terv, amiből kiradírozzuk a negatívumokat, és csak a pozitívumokról beszélünk ezután. És akkor minden jó…. Mert ők itt vannak. Láthatóan. Csak meg kellene nézni.

SZÍNVALLÁSRA BÍRHATJA ORBÁNT A NÉPPÁRT

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: HALMAI KATALIN
2018.11.04.


Név nélkül ugyan, de egyértelműen Orbán Viktornak és a Fidesznek címezi az Európai Néppárt (EPP) elnöksége azt a sürgősségi határozattervezetet, amelyet a tervek szerint a pártcsalád szerdán kezdődő kétnapos helsinki kongresszusán fognak elfogadni. 

“Az EU értékeinek védelme és a demokrácia biztosítása” címet viselő dokumentumot a néppárti döntéshozatalt közelről ismerő forrásunk szerint azért terjeszti elő az EPP vezető grémiuma, hogy színvallásra késztesse a magyar kormányfőt: vagy jóváhagyja az állásfoglalást, vagy veszélybe sodorja a Fidesz tagságát az Európai Néppártban. 

A kongresszus, amelyen egy 29 fős Fidesz-delegáció élén részt vesz Orbán Viktor is, előreláthatólag szerdán szavaz a dokumentumról. A 758 szavazati joggal bíró küldött emellett jóváhagyja a szervezet Európa jövőjére vonatkozó politikai nyilatkozatait, és csütörtökön megválasztja a néppárt vezető jelöltjét az Európai Bizottság 2019-ben megüresedő elnöki posztjára. 

A jogállam tiszteletben tartására felszólító határozattervezet szerzői hitet tesznek a liberális demokrácia értékei mellett, hosszan méltatják a civil szervezetek demokráciában betöltött szerepét, elfogadhatatlannak ítélik a többség diktatúrájára épülő igazságszolgáltatást és bírálják az európai uniós intézményeket támadó tagállami kormányokat. A kritikai megjegyzések zöme kimondatlanul is az Orbán-rezsimnek szól. Feltűnő ugyanakkor, hogy a szövegben nem tesznek említést az akadémiai vagy tanszabadság fontosságáról, jóllehet a CEU budapesti működésének biztosítását az EPP vezetői többször is követelték a magyar kormánytól. 

Néppárti várakozások szerint a fideszes küldöttek meg fogják szavazni a határozattervezetet. Az EPP azt reméli, hogy a dokumentum elfogadtatásával a jövő májusi európai parlamenti választásokig lekerül a napirendről a kereszténydemokrata pártcsalád és a párt közötti konfliktus. A Fidesz felfüggesztésére vagy kizárására egyetlen tagszervezet sem tett hivatalos javaslatot, ráadásul Orbán Viktor migrációval kapcsolatos nézeteit egyre többen osztják — magyarázta az EPP-hez közel álló informátorunk, hogy a kongresszus miért nem fog dönteni a magyar párt tagságáról. Az Európai Néppárt tagjainak meghatározó többsége továbbra is azon a véleményen van, hogy a vitákat párbeszéd útján kell rendezni — erősítette meg...

ITT OLVASHATÓ

"ÓVATOSAN AZZAL A FOLYTONOS KATONÁSDIVAL"

SZTÁRKLIKK
Szerző: LENDVAI ILDIKÓ
2018.11.04.


Kormányunk barátainál csak a példaképei rosszabbak. Ami a barátokat illeti, szerintem hamarosan lesz egy újabb. Az új szélsőjobboldali brazil elnöknek olyan rémes kiszólásai vannak, hogy szinte biztos: hamarosan igaz barátra találunk benne, ahogy Putyinban, Erdoganban és a keleti diktátorokban.

Szíjjártó valószínűleg már nézegeti a menetrendben a járatokat arrafelé, bár ha a cicának nincs szüksége rá, talán Vajnáék elviszik magánrepülőn. Nagyobb baj az egész Föld szempontjából, hogy a most megválasztott elnök az Amazonas menti erdőket is fenyegeti - rejtély, hogy miért utálják az ilyenfajta vezérek a fákat, de mindenesetre utálják.

A kormányzati példaképek se nagyon nyugtatnak meg. Hogy az ördögbe sikerül épp ama két ember: Tisza István és Horthy Miklós körül igazi NER-kultuszt kibontakoztatni, akik akarva-akaratlan, saját téveszméiket, illúzióikat követve két világháborúba, annak is a vesztes oldalára navigálták az országot?! Az egyik az elsőbe, a másik a másodikba...

A MAGYAROK NEM ÉRDEMELTÉK MEG TRIANONT

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ÁTLÁTSZÓ / OLVASÓI LEVELEK
2018.11.04.


Ez az írás egy olvasónk reakciója Bőtös Botond Kedves magyar nacionalisták, ne Juncker elnöknél, hanem Apponyi grófnál tiltakozzatok! című írására, amelyet a személyes blogján tett közzé, és a trianoni békeszerződés megítélésével foglalkozik. Fontosnak tartjuk, hogy erről a traumatikus témáról párbeszéd alakuljon ki, ugyanakkor ezek az írások csak a szerzőik, nem a szerkesztőség véleményét tükrözik. Az olvasói leveleket szerkesztett, rövidített változatban tesszük közzé, megjelentetésükre nem vállalunk garanciát, honoráriumot nem fizetünk értük. Az olvasói leveleket az info@atlatszo.hucímen fogadjuk...

GYARMATI ANDREA: MINEK A NAPJA?

24.HU / POSZT-ITT
Szerző: GYARMATI ANDREA
2018.11.02.


Mi az, hogy valaki meghal? Mi lesz vele és hová kerül?

Már gyerekkoromban sem egészen értettem, miért is nevezzük ezt a bizonyos napot Halottak napjának. Értetlenkedtem, mi végre van a Halottaknak napja, és akkor vajon miért nincs Élők napja is?

Apu ilyen ügyekben is türelmes volt, szívesen magyarázott, minden hasonló kacifántos kérdésemre megnyugtató választ adott, vagy ha nem éreztem a magyarázatokat kielégítőnek, nem zavarta, hogy addig kérdezem, amíg valamit meg nem értek.

Gyakran mondta:

– Kérdezni, kislányom, sosem szégyen, tudatlannak maradni viszont nem tanácsos.

Egyáltalán mi az, hogy valaki meghal? Mi lesz vele és hová kerül? És én soha többé nem fogom látni azt a valakit, akit szerettem? Sem kislányként sem később, felnőtt fejjel nem volt könnyű mindezt megérteni, feldolgozni.

Az is nagyon érdekelt, miért van az, hogy van, akire jobban emlékszünk, s van olyan is, akire alig.

Valaki meghalt a családban, nyolcéves lehettem. Távoli rokon, de nagyon szerettem, és nem tudtam mit kezdeni a meghalt, volt-nincs érzéssel.

Apu így szólt:

– Gyere, sétáljunk egyet, Andukám.

Nem vagyunk, sose voltunk amolyan sétálós család. A mozgásigény mifelénk a medencében és a medence körül – futás, gimnasztika, kiegészítő sportok – bőven kielégítődött.

A „sétáljunk egyet” azt jelentette, gyere, beszéljük meg kettesben, ami bánt.

Nyújtotta a kezét, és én, mint mindig, boldogan beletettem a magamét. Biztonságérzetet adott.

Csendesen ballagtunk, amikor egyszer csak elővarázsolt egy almát a zsebéből, és azt mondta.

– Képzeld el, megesszük ezt az almát és eldobjuk a csutkáját, aztán eltelik sok év. Nagyon sok év, olyan sok év, hogy mi már nem élünk. Se te, se én, és itt, ahol sétálunk, lesz egy temető, abban egy almafa, ami a csutkánkban lévő magból nőtt. És ennek az almafának a termését leszakítja valaki és megeszi az almát. Hát így élünk mi tovább.

Hittem is, nem is, amit mond, elég zavarosnak tűnt a dolog, de később, amikor hallottam a reinkarnációról, ez a mese jutott eszembe:...

ÉS AKKOR A NER RÁNÉZETT A TÉRKÉPRE: NICSAK, OTT VAN A FERTŐ TÓ! - A HVG.HU HETI GAZDASÁGI ÖSSZEFOGLALÓJA

HVG ONLINE
Szerző: hvg.hu
2018.11.04.


Attól félnek a soproniak, hogy titokban kiárusítják a Fertő tó környékét; Angela Merkel bejelentette, hogy három év alatt fokozatosan visszavonul; több száz település szemétszállítása került bajba, amíg a kormány nem adott gyorssegélyt. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.

Az állam 325 milliárd forintot ad Sopronnak, ebből az összegből 30 milliárd jut a Fertő tóra. A helyiek abban egyetértenek, hogy a tó átépítése évek óta szükséges, a környék felújításra szorul. Csakhogy attól tartanak, hogy titokban kiárusítják a körzetet a Modern Városok Program keretein belül.

„Ahogy a Balatont, úgy most Sopront és környékét is felvásárolják a helyi fideszes városvezetés segítségével” – fakadt ki egyik forrásunk. „Azzal kapcsolatban is többen kerestek, hogy Orbán Ráhel többször meglátogatta a Fertő tavat, hogy ezt magánszemélyként, vagy a turizmusért felelősként tette, erről nekem semmilyen információm nincs” – tette hozzá...

JÖHET MÉSZÁROS LŐRINC ÉS TIBORCZ ISTVÁN, VIHETIK A VADÁSZKASTÉLYOKAT IS

168 ÓRA ONLINE
Szerző: ÁGOSTON ZOLTÁN
2018.11.03.


A Turán fekvő Schossberger-kastély és a seregélyesi Zichy–Hadik-kastély után több más vadászkastély is Orbán Viktor veje, Tiborcz Istvánhoz vagy Mészáros Lőrinchez közeli kézbe kerülhet – derül ki a HVG cikkéből.

A hetilap emlékeztet, hogy az új vadászati törvény rendkívül nagyvonalúan bánik a kastélyfelújítókkal, akik karbantartás teljes összegét, a felújítás költségeinek pedig a kétszeresét levonhatják a társasági adójuk alapjából, így pedig nem meglepő, hogy kastélyok körül feltűntek az enyhén szólva kormányközeli személyiségek. A tiborczi érdekkörhöz tartozó Schossberger-kastély és a Zichy–Hadik-kastély a külvilágtól elzárva áll, és felújítás vár a korábban szállodaként működő rábasebesi Széchenyi-kastélyra is, ahol régóta ki van téve a „Műszaki okok miatt zárva” tábla. Ennek a tulajdonosa a Hegyvidék Property Kft., amelynek a volt ügyvezető igazgatója, Demeczky István abban az időben vezette a Turai Kastély Kft.-t is, amikor a Schossberger-kastély Tiborcz István köreihez került. A HVG helyi forrásai szerint a korábban szintén szállodaként működő, az Orbán-családdal szívélyes viszonyban lévő szaúdi üzletember, Ghaith Pharaon által megvásárolt Zichy–Hadik-kastély is csak a miniszterelnöki vő jelzésére vár. De van egy kastély Újhután is, mégpedig a Bretzeinheim–Waldbott-vadászkastély, amelynek a fenntartója jelenleg felszámolás alatt áll, és már két éve röppentek fel hírek, hogy az épületkomplexumoit felújítják. Ehhez – jegyzi meg a HVG – már csak egy tőkeerős vállalkozó kell...

ITT OLVASHATÓ

TÍZEZREK GYŰJTENEK AZ ÜGYÉSZSÉGÉRT

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Népszava
2018.11.02.



Csaknem 40 ezren töltötték már le az íveket az Európai Ügyészséghez való csatlakozást követelő aláírásgyűjtést segítve. - Van olyan, aki több száz aláírást küldött vissza, és van olyan is, aki egymaga 1500 szignónál jár – mondta a Vasárnapi Híreknek a kezdeményező Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő. 

A nagy érdeklődés miatt már elfogytak az előre legyártatott aláírásgyűjtő pultok, és mivel vidéken vannak olyan városok, ahol csak most indul a szervezett gyűjtés, szükség lenne újabbakra. A politikus szerint az akció erejét az adja, hogy egyszerű állampolgárok, átlagemberek kezdtek nagy számban aláírásokat gyűjteni, és éppen ez az, ami a legjobban fog fájni a Fidesznek. Állítása szerint a „Ne hagyjuk büntetlenül!” nevű akció kezdete óta eltelt másfél hónap alatt mintegy 200 ezer aláírás gyűlt össze.

Az LMP egykori társelnöke azt mondta, a cél, hogy az év végéig, de legkésőbb a májusi EP-választásokig összejöjjön egymillió aláírás, amivel nyomást lehet gyakorolni a kormányra, amely eddig mereven elrázkódott az Európai Ügyészség gondolatától is. A politikus úgy véli, az ország épp azért nem csatlakozott eddig az Európai Ügyészséghez, mert miközben Orbán Viktor rendszerét az EU-s támogatások tartják fenn, ebből fizeti ki saját embereit és némíttatja el ellenfeleit, retteg a felelősségre vonástól...

POFA ALAPÁLLÁSBA!

HUPPA
Szerző: FÁBIÁN ANDRÁS
2018.11.04.


Nagy érdeklődéssel figyelem, ahogyan erősödik, izmosodik ez az ezerfelől fenyegetett kis magyar haza. Az államnak, mint tudjuk, sok más mellett két funkciója van az állampolgárok biztonságának és a nemzet szuverenitásának védelme terén. A belső rendet a rendőrséggel és az igazságszolgáltatás szervei útján (ügyészség, bíróság), a külső biztonságot a hadsereg útján garantálja. Feladatait a sereg fegyveresen és fegyvertelenül is elláthatja az éppen aktuális kötelmekre vonatkozó szabályoknak megfelelően.

A fegyveres erők békeidőszakban a határokon belül fegyveres feladatokat nem láthatnak el. Legalábbis egyelőre. Persze, ha a kerítés körüli harcimarcit most nem számítjuk. De az más. Ami a rendőrség „két nap alatt rend lesz itt” programját illeti, annak eszméjét és eredményeit ismerjük. A hadsereg remek eszköz lehet a rendőrséggel párban a békétlenek megfékezésére és rendszabályozására, csak meg kell teremteni ehhez a megfelelő jogi hátteret.

A gondolat nem lehet teljesen idegen az állampárttól. Erre a következtetésre pedig a Tisza István halálának évfordulója alkalmából rendezett fényes megemlékezés inspirál bennünket. Igaz ugyan, hogy a magasztos szónoklatok elfelejtették megemlíteni a Véres Csütörtököt (százezres tüntetés, sortűz, hat halott több száz sebesült), azt viszont ezek szerint semmiképp sem felejtették el, hogy ő volt az, aki diktatórikus eszközökkel törte le anno a demokratikus ellenzéket. Csak erről sem beszéltek. Viszont a rettegő Orbán számára példaképnek talán éppen ezért egész jól megfelel.

Álljunk meg most egy pillanatra, és mi is emlékezzünk Tiszára Ady Endre szavaival. Lássuk be, nem véletlen, hogy újabban le akarják rángatni szegényt a nemzeti piedesztálról. Külön felhívnám a figyelmet, hogy az első sor a Sorsról és nem Sorosról tesz említést.

Minden a Sorsé, szeressétek,
Őt is, a vad, geszti bolondot,
A gyujtogató, csóvás embert,
Úrnak, magyarnak egyként rongyot.
Mert ő is az Idők kiküldöttje
S gyujtogat, hogy hadd hamvadjon össze
Hunnia úri trágyadombja,
Ez a világnak nem közösse.


Mi azonban ma és itt nem Tisza Pista abcúgolására emeltük fel a szavunkat. Aktuális témánk a magyar haderő fejlesztése és átalakítása. Mert hisz mi más is lenne, ugye, a jelen helyzet legfontosabb kihívása az ország számára?!

Érdekes képet mutat a magyar hadak létszámának alakulása, ha azt a II. Világháború időszakától áttekintjük – persze csak futólag. 1943-ban a 255 ezer katonánk volt. A szám 1944. szeptember 30-ára, a teljes mozgósítás következtében, elérte az 1 millió főt. A háború végére az élőerő ötvenezer főt számlált, hogy aztán a Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) 1946. márciusában a megengedett létszámot 25 ezer főben állapítsa meg. Az élőerőre vonatkozó adatok az évek során fel le ugráltak. Elmondhatjuk azonban, hogy az 1945-89 közötti időszakban Magyarországnak az adott kornak megfelelő, jól felszerelt, modern hadserege volt, a rendszerváltáskor 106 800 fős hivatásos és sorállománnyal.

1991. március 31-én megszűnt a Varsói Szerződés katonai szervezete (július 1-jén maga a Varsói Szerződés is). Június 19-én a szovjet csapatok, a tervezettnél 11 nappal korábban, elhagyták hazánk területét. Jegyezzük meg gyorsan: nem Orbán Viktor utasítására, mint ezt ma sok Fidesz szóvivő és a kicsiny miniszterelnök is hajlamos gondolni, hanem már az újratemetést megelőzően megkezdett és lefolytatott államközi megállapodások eredményeként. 1999. március 12-én, az első Orbán-kormány idején írtuk alá a NATO-hoz való csatlakozásunkat. Az első hallásra ördögtől való ötlet Horn Gyulától származott. A hadilétszám a csatlakozást követően is folyamatosan változott, leginkább csökkent. 2004 novemberében megszűnt a kötelező sorozás, megtörtént a sorozott haderőről az önkéntes (szerződéses) hadseregre való átállás.

2007-ben az erről szóló országgyűlési határozati javaslat 23.950 főben állapítja meg a Magyar Honvédség létszámát. A parlament általános vitájában a honvédelmi miniszter azt mondta: ez a keret megfelel egy stabil, hatékony, erős honvédség működtetésének.

Az azóta eltelt több mint tíz év alatt 29 700-ra szaporodott fel a haderő, és így volt ez egészen 2018. október 30-ig. Pár napja ugyanis az országgyűlés 37 650-re emelte a Magyar Honvédség szervezeteinél rendszeresíthető beosztások felső határát. Itt tartunk most. Azaz már itt sem, de erről majd később.

A fenti számokkal leginkább azt akartam érzékeltetni, hogy tulajdonképpen nincs különösebb aggodalomra ok ezzel az emeléssel, a számok az elmúlt hatvan-hetven évben állandóan változtak. A hidegháború és a két katonai blokk szembenállásának megszűntével a nagy létszámú magyar hadsereg iránti igény is megszűnt. Felváltotta a kisebb ütőképesebb speciális feladatokra kiképzett állomány, amely külföldi békefenntartó missziókat és egyéb békefeladatokat is ellát. Az volt a koncepció – már legalábbis a jelenleginél értelmesebb kormányok regnálása idején –, hogy a felszabaduló pénzeszközöket más, hasznosabb társadalmi célok megvalósítására kell és lehet majd fordítani...

PÁLINKÁS JÓZSF: "IGEN, A PIACGAZDASÁGOT MEG KELL VÉDENI"

HVG ONLINE
Szerző: PÁLINKÁS JÓZSEF
2018.11.04.


A piacgazdaságot a szabályozatlanságtól és a túlszabályozástól is meg kell védeni – hangsúlyozza Pálinkás József atomfizikus, korábbi akadémiai elnök, az első Orbán-kormány oktatási minisztere. Állítja: Magyarország legfontosabb tőkebefektetése az oktatás és képzés.

A Beszélgetések a jövőről című sorozat gazdaságról szóló rendezvényét azzal az általános és provokatív címmel hirdették meg, hogy „Meg kell-e menteni a piacgazdaságot?”.

A kérdéseket illik megválaszolni, és nem átfogalmazni. Én mégis megszegem ezt a szabályt és – a Bod Péter Ákos bevezető előadásában elhangzottak miatt is – némileg átfogalmazom a kérdést: Meg kell-e védeni a piacgazdaságot? Egyszerű kérdésre egyszerű választ illik adni: Igen, meg kell védeni.

Szinte pontosan tíz évvel a 2008-as pénzügyi-gazdasági válság után, és nem tudjuk, mennyi idővel a sokak – közéjük tartozom én is – által elkerülhetetlennek tartott következő recesszió előtt (hogy válság lesz-e belőle, és mekkora, az rajtunk múlik) a kérdés inkább az, mitől kell megvédeni a piacgazdaságot.

Ahhoz, hogy a kérdésre akár csak részleges választ adhassunk, a piacgazdaságot legalább három szinten kell vizsgálnunk: globális, európai és magyar kitekintésben.

A három szinten természetesen jelentősen különbözőek a felmerülő problémák, de ezek kategorizálása nagyrészt azonos. Hozzászólásomban én három „védelmi feladatot” nevezek meg. A piacgazdaságot egyrészt meg kell védeni a szabályozatlanságtól és a túlszabályozástól: fenn kell tartani a szabadságok és az érdekek egyensúlyán alapuló szabályozott gazdasági rendet. Ez pénzügyi, kereskedelmi és gazdasági szabályozást követel meg globális, európai és nemzeti szinten. Másrészt óvakodni kell a gazdasági és politikai erőközpontok manipulációitól. Harmadrészt pedig védeni kell a piacgazdaságot azoktól az illúzióktól, hogy a piac mindent megold, vagy hogy a technológia mindent megold.

A magyar gazdaságban is lényegében ezek a kérdések jelennek meg, azzal tetézve, hogy úgy kell szabályozni, hogy a nyitott, az európai és a világgazdasági folyamatoknak erősen kitett magyar gazdaság alkalmazkodni és időben reagálni tudjon az európai és globális változásokra és kihívásokra...

ITT OLVASHATÓ

TRUMP EGY PSZICHOPATÁNAK TŰNIK BOB WOODWARD KÖNYVE ALAPJÁN

444
Szerző: MAGYARI PÉTER
2018.11.03.


Bob Woodward a világ talán leghíresebb újságírója. Carl Bernsteinnel ők robbantották ki a Watergate botrányt, amibe Nixon elnök belebukott. Azóta az összes amerikai elnök működését alaposan végigkövette, mind a kilencről írt legalább egy könyvet, George W. Bush iraki háborújának hátteréről hármat is, de volt könyve Obama külpolitikájáról, a CIA titkos háborúiról, a legfelsőbb bíróság működéséről és a 2008-as gazdasági válság kezeléséről is. 

Woodward bejáratos évtizedek óta a Fehér Ház és a kormány legfontosabb embereihez, függetlenül attól, hogy demokrata vagy republikánus elnök van-e hatalmon. Donald Trump csak a kampánya idején, még 2016-ban adott neki interjút, de Woodward így is rekonstruálni tudta, hogy mi folyik a Fehér Házban a hivatalba lépése óta.

A 75 éves szerző rámenős volt. Az egyik fontos, de vonakodó megszólalóját például úgy cserkészte be, hogy egyik éjjel 11 körül váratlanul becsöngetett a lakásába azzal, hogy muszáj beszélniük. Végül maradhatott, és már világos reggel volt, amikor távozott.

Fear: Trump in the White House (magyarul még nem jelent meg, de valahogy így hangozhatna: Rettegés: Trump a Fehér házban) című könyve szeptember 11-én jelent meg, és az első héten több mint 1 millió példányban fogyott el Amerikában.

Woodward azt mondta a Time magazinnak, tart attól, hogy sokan nem fogják elhinni azt, amit megírt, mert egyrészt elképesztő dolgokat tudott meg, másrészt olyan világ van, amikor az emberek már nehezen hisznek az újságíróknak, annyi hülyeség ömlik rájuk. Talán ezért is van a könyv végén elképesztően részletes jegyzet arról, hogy milyen beszélgetések és dokumentumok alapján írta meg a könyvet.

A könyv szinte végig párbeszédek sorozata, könnyű lenne belőle színdarabot vagy tévéjátékot csinálni. Woodward ezúttal nem konkrét döntéseket követ végig, nem az elnök politikáját magyarázza, nem azt kutatja, hogy milyen hatások és alkuk alapján döntött egy-egy nagyon fontos ügyben, hanem Trump emberi működését igyekszik bemutatni. Anélkül, hogy értékelne bármit is, anélkül, hogy értelmezné a történteket. Csak hagyja, hogy megelevenedjenek a Fehér Ház termei, Trump golfklubjainak ebédlői, és a jelenetek önmagukért beszéljenek.

A könyv elsősorban azoknak az embereknek a küzdelmeiről szól, akik mind Trump sikeres kormányzásában voltak érdekeltek, mert kulcsfontosságú pozíciókban voltak mellette. Nem jelennek meg Trump esküdt ellenségei, vagy politikai ellenfelei. Csupa olyan embert hallunk beszélgetni (illetve olvassuk a felidézett társalgásaikat), akik Trump mellett voltak, szó szerint, de átvitt értelemben is. Többségük alig néhány hónap után lemondott vagy Trump kirúgta őket...

SZÉLSŐSÉGES VILÁGUNK

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2018.11.04.


Különös világban élünk, hatalmas szélsőségek közepette, hiszen akad hely, ahol egy toll elképesztő boldogságot tud okozni gyerekeknek, máshol pedig már a virtuális valóság hódít. Mindkettőre lesz példa a heti válogatásban, amit egy nem akármilyen kaland zár majd.

Aki többé-kevésbé rendszeresen követi ezeket az ajánlókat, az talán emlékszik, hogy a Vaku villan blog szerzője Zanzibárban vannak, ahol azért elég megrázó élmények is érik. Mint amilyen a legutóbbi is.

"Egyik nap feljött hozzánk vagy 12 kislány. Olyan 4 és 10 év közöttiek. A kerti kapu általában be van zárva, de most valahogy nyitva volt, és először csak a kapun kiabálgattak be, jambo-jambo, aztán ahogy leintegettem a kapun bedugott kis koszos fejüknek, felbátorodva bejöttek az udvarba. Felnéztek, integettek, elkezdtek körbetáncolni odalent. Dávid éppen főzőcskézett.

Egyszercsak megjelentek fent nálunk, az ajtóban. Ismét látva kedves köszönésem, bejöttek, és ilyen váó-váó arccal körbejárták a terepet. Páran a fürdőszobán csodálkoztak (mondanám, hogy ilyet tuti csak filmekben láttak, de attól félek, némelyik még életében nem látott filmet sem), páran ledobták magukat a kanapéra és boldogan fúrták mocskos kis arcukat a párnákba.

Odaálltak Dávid mellé a konyhapulthoz, és érdeklődve nézték, mennyi rengeteg kajánk van (padlizsán, zöldbab, hagyma, tészta…).

Aztán bemutatkoztak. Egyikük karján a másfél éves kisöccs, Omar. Felfedeztek egy tollat, elmutogatták, hogy kérik. Nekik adtam, elszaladtak boldogan, csak egy maradt.

Az észrevett egy labdát, de az a főnökeink cucca, a tükör alatti polcon, nem adhattam oda. Mellette egy papírzacskóban viszont volt vagy tíz toll. Azt is észrevette, mondtam, oké, vigyen ő is egy tollat.

Erre elszaladt, majd egy perc múlva vissza az egész banda, sorban állva a tollak előtt. Na jó, nem lehetett nem elosztogatni, pont mindenkinek jutott, és még maradt volna egy nekünk is, amikor kórusban elkezdték kiáltozni a kisöccs nevét, akit lent hagytak az udvaron ülni a homokban.

Nagyon nevettek, persze, minek annak a kisbabának egy toll, de azért odaadtam. Már épp boldogan szaladtak volna kifelé, amikor az egyik kislány visszajött az üres tollas zacskót is elkérni. Persze, legyen is mire rajzolni, de hülye vagyok! Jaj, istenem, megszakad az ember szíve. (...)

Nekem néha nagyon rosszul esik látni ezt a szegénységet, annak ellenére, hogy tényleg nem nélkülöznek kaját és vizet a helyiek, és alapvetően boldogok is, de azért na. Nem feltétlenül így kéne ezeknek a gyerekeknek sem felnőniük, ha lenne igazság a földön…”

A teljes bejegyzésben még sok más is van, érdemes elolvasni...

ORBÁN, A SAJTÓ ÉS A MEGSZÓLÍTHATATLANSÁG

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: BOD PÉTER
2018.11.04.


Nem nehéz úgy beúszni a magyar médiacápák látványmedencéjébe, hogy az ország második legnézettebb tévéjének teljes vételárát egy állami bank finanszírozza...

A Sargentini-jelentésről szóló strasbourgi vitában azt mondta Orbán Viktor miniszterelnök: „Mi sohasem akarnánk elhallgattatni olyanokat, akik nem értenek egyet velünk." A mondat válasz volt (akart lenni) a jelentés ötödik pontjára, amely a magyarországi sajtószabadság ügyét tárgyalta. A jelentés kritizálta egyebek mellett a médiatulajdon koncentrálódását és az öncenzúra jelenlétét, s egyben visszautalt a Velencei Bizottság véleményére, amely javasolta a közszolgálati médiaszolgáltatók irányításának decentralizálását, s hogy ne a nemzeti hírügynökség legyen a kizárólagos hírszolgáltatójuk. A gondok ennél számosabbak. Mégse legyünk telhetetlenek. Az uniós parlament lényegi pontokra tapintott rá, amikor a felsoroltakat vizsgálta.
*
Általánosságban elmondható: a hazug mondatok természetéhez tartozik, hogy jelentéstartalmuktól függetlenül kimondhatóak, és az igazságra, de legalábbis annak látszatára tartanak igényt. Néhány hónappal korábban – hogy a hamis kijelentések természetrajzát még jobban értsük – a magyar miniszterelnök az éppen totális kormánybefolyása alá került vidéki napilapok kapcsán kapott kérdésre hetykén úgy reagált Brüsszelben, hogy azok magántulajdonban vannak, így sem állami, sem kormányzati érintettség, pláne fennhatóság nincs. Nem értette, nem akarta érteni, miért kérdeznek tőle ilyet. A hazugság másik velejárója itt érhető tetten. Aki kilép az igazmondás erkölcsi alapállásából, gyakran úgy tesz: nem érti, vagy szándékosan félreérti a neki szóló kérdéseket. Időleges kommunikációs győzelmeket ilyen módon lehet aratni, de morálisan előbb-utóbb hitelét veszti az ember. Legyen az politikus vagy üzletember.
Orbán természetesen pontosan tudta, mire vonatkozott a kérdés, és úgy döntött, nem bontja ki a valóság minden szeletét. Az elhallgatás pedig hazugság. Ebben az esetben biztosan. Azt ugyanis nem tette hozzá, hogy a magántulajdon Mészáros Lőrincet és Andy Vajnát jelenti, akiket független üzletembereknek látni még a legelvakultabb fideszes számára is embert próbáló feladat volna, és így sem sikerülne. (A felcsúti gázszerelő a legújabb kori magyar Münchhausen báró, akinek esete még a teljesen abszurd magyar valóságban is megmagyarázhatatlan. Kivéve azt az opciót, hogy stróman.) Mészáros és Vajna üzletei az állammal való állandó kapcsolatuk, az onnan érkező megrendelések és kifizetések nélkül értelmezhetetlenek. Legyünk őszinték. Nem nehéz úgy beúszni a magyar médiacápák látványmedencéjébe, hogy az ország második legnézettebb tévéjének teljes vételárát egy állami tulajdonban lévő bank finanszírozza a vevőnek. Bizonytalan vagyok: ilyen körülmények között lehet-e Vajnát valóban vevőnek, vásárlónak nevezni. És nem nehéz úgy médiacápának lenni, hogy adóforintokból finanszírozott kormányhirdetésekkel öntik el tévéjét, s oda irányítanak egy rakat magánhirdetőt...

FÉK NYÚZ

168 ÓRA
Szerző: MÁTYÁS GYŐZŐ
2018.11.04.


Sose gondoltam volna, hogy Karen Travers az ABC News-tól amolyan vérszomjas amazon volna, aki interjú után (közben?!) agresszíven nekiugrik az alany torkának és úgy megszorongatja, hogy az csillagos lobogót lát. Pedig pénteken valami hasonlót vágott a fejéhez - ki más, persze, mint Donald Trump. Hogy a mit sem sejtő Karen már a kérdéseivel is erőszakot szít. Hogy mit? Ámuldozott a meghökkent riporternő.

De tulajdonképpen nem is olyan váratlan ez a fordulat.

Amerika sosem volt – politikai tekintetben – az andalító harmónia világa, de a 2016-os választási kampánytól kezdve a szekértáborok ellentéte riasztóan erősödik. Köszönhetően elsősorban Trump forradalmian új (értsd: rettenetesen tapló) viselkedés- és beszédmódjának. Alpári módon nyilatkozott a nőkről, sértegetett különféle kisebbségeket, szidalmazott országokat, becsmérelte politikai ellenfeleit. Ő talán azt hitte, hogy most jól leszámol a politikai korrektséggel, pedig pusztán a humánummal, az alapvető emberi normákkal és erkölccsel sikerült neki. (A jó modort talán hagyjuk is.) És persze mindeközben folyamatosan beszélt össze-vissza, csúsztatott és hazudozott.

A sajtó meg tette a dolgát (őrkutya, ugye, ahogy mondják), és szinte alig győzte lajstromozni a hazugságokat, a fact checking rovatok csúcsra járatva, a The Washington Post számlálója a legutóbbi állásnál azt jelezte, hogy Trump hivatali idejének 649 napja alatt 6420 alkalommal hazudott, vagy tett félrevezető állítást. Korábban az ember azt gondolhatta: nem szerencsés, hogy így alakult, de a sajtó majd felköti… izé, még jobban felpörgeti a tényellenőrző mechanizmust, és hatékonyan szembesíti a népeket az elnöki maszlaggal.

De nem teljesen így történt. Trump ugyanis magát a médiát is ugyanolyan gátlástalanul kezelte, mint azokat, akikről a hírek szólnak. Már nagyon korán elkezdte fake news médiaként minősítgetni a mértékadó sajtót. Ez a narratíva azért lehetett sikeres, mert tökéletesen illeszkedett az amerikai politikai csatározásokat is maga alá gyűrő törzsi logikához. Sőt kifejezetten szolgálta és erősítette azt. (Nincs pártatlan, az ország érdekeit szem előtt tartó sajtó, csak ők vannak és mi. És ők az elpusztításunkra törnek. Amúgy ismerős mantra, nem?)

Márpedig ennek a fejleménynek szinte beláthatatlanok a következményei nem pusztán a sajtó, de a demokrácia jövőjét illetően is. Hiszen

ha sikerül alapjaiban megkérdőjelezni a sajtó hitelességét, elvész a kormányzás nyilvános kontrolljának biztosítéka és hatékonysága is...

ÉS EGYSZER MAJD JÖN A BEHÍVÓ PARANCS ÉS EL KELL MENNI A DON-KANYARBA MEGHALNI

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- ORDÍTOK BLOG
Szerző: Swan Edgar
2018.11.03.


Folytatom. Talán nem fogalmaztam eléggé érthetően, ez az én hibám. Megpróbálom egyszerűbben, példákkal megtámogatva elmondani, mit gondolok én a személyes felelősségről. Merthogy arról beszélek most is, ahogy írásaim többségében erről beszélek. Ugyanis ezt tartom a legfontosabb dolognak. Ezen áll, vagy bukik minden. Ez az eredője jónak és rossznak, háborúnak és békének, életnek és halálnak. És ez az, amit a többségünk nem akar tudomásul venni. Nem akar felvállalni. Mert persze, mindenki hibás, mindenki tehet róla, na de ő is? A szülei is? A nagyszülei is? Az nem lehet! Az önfelmentés, a felelősséghárítás nálunk a valódi nemzeti sport, nem a foci.

Van egy tízmilliós ország (az egyszerűség kedvéért használok hozzávetőleges kerek számokat), ebből nyolcmillióan felnőtt emberek. Ez számomra azt jelenti, hogy nyolcmillióan vagyunk felelősek azért, ami ebben az országban történik. Ami megtörténhet. Akik ténylegesen hasznot húznak a rendszerből, nagyon kevesen vannak a nyolcmillióhoz képest. Szerintem néhány százan. Néhány ezren, vagy talán néhány tízezren áttételesen haszonélvezők. Pár százezren azt gondolják, hogy ők nyertek ezzel az egésszel, de valójában nem. A többiek, a legtöbben pedig közreműködői annak, hogy ez a rezsim kiépülhetett, működhet és tovább haladhat azon az úton, ami a szakadékba viszi az országot.

Nem célszerű senkinek felmentést keresni a maga számára. Nem célszerű, mert sehová nem visz. Vannak persze olyanok, akik nem keresnek felmentést, hanem csinálják azt, amit mindenki másnak is csinálnia kellene. Az iskola dolgozói, akik egységesen, a portásig bezárólag felmondtak, mert olyan igazgatót akart rájuk kényszeríteni a kormány, akivel nem tudtak együtt dolgozni. Az az iskolaigazgató, aki nem hajlandó NER-kompatibilis módon működtetni az iskolát. Horváth András NAV-dolgozó. Váradi András juhász. Ferenczi Krisztina újságíró. Sándor Mária. Vannak neves és vannak – többen vannak – névtelen bátrak, akik inkább vállalják a nehézségeket, de nem vesznek részt valamiben, amit károsnak, rossznak tartanak. Ismert és ismeretlen emberek, művészek, zenészek, írók, költők, orvosok, tanárok, ügyvédek, bírók mondják el nyilvánosan a véleményüket és vállalják a következményeket.

Sokan azonban nem vállalnak semmit. Eltolják maguktól a felelősséget és azzal nyugtatják a lelkiismeretüket – már ha egyáltalán eljutnak odáig, hogy nyugtatni kelljen bármit is -, hogy ha ő nem, majd más megteszi, más elvégzi azt a munkát. És amúgy is, élni kell valamiből. Ezért csinálja ellenvetés nélkül. Megírja, aláírja, lepecsételi. Felveszi a szolgálatot, baszogatja a hajléktalant, üldözi azt, akit parancsba kap, tanítja az ökörségeket, tudomásul veszi, hogy a parancsot végre kell hajtani, hogy ez a világ rendje, ő csak egy kisember, hogy neki nincs beleszólása.

Pedig van. Mindenkinek van egy bizonyos pontig. És egy ember valóban kicsi, de ötmillió, hatmillió, hétmillió ember nem kicsi. Az már egy olyan hatalmas erő, amivel nem tud szembemenni senki és semmi. És itt jön elő mindenki felelőssége. Elsősorban a politikusoké, akik a biztos és bőven átlagot meghaladó fizetésért napról napra beülnek a parlamentbe és azt hazudják önmaguknak, hogy így még tehetnek valamit. Nem, semmit nem tehetnek. Az egyetlen dolog amit tehetnek, ha felállnak, visszaadják a mandátumukat. De akkor ugye le kellene mondani az egzisztenciális biztonságról, az meg már nem megy. Pedig sokan megtették, sőt – bár most ez nem rólunk szól – megtettük mi is mindannyian, akik a Szalonnán, vagy bárhol máshol kormánykritikus sorokat körmölünk. Aki közülünk nem újságíró, az feladta a munkáját, vállalkozását azért, hogy próbáljon küzdeni az elszabaduló őrület ellen. Nekünk – nekem is – egyszerűbb lenne úgy tenni, mintha semmi baj nem lenne, azzal nyugtatni magamat, hogy nem az én dolgom és ha én nem, majd más megcsinálja. Nyugodtabban és főleg anyagilag sokkal jobban élhetnénk. Nem tesszük, mert felelősségünk van...

DIPLOMÁCIAI MŰBALHÉ AZ OROSZOKKAL, FELSZÍVÓDÓ MILLIÁRDOK AZ ÁFACSALÓ HÁLÓZATBAN - AZ ÁTLÁTSZÓ HETI LAPSZEMLÉJE

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: RÁDI ANTÓNIA
2018.11.03. 


24: önkormányzati fogdmegek zaklatják a csepeli hajléktalanokat

Az a cél, hogy féljenek – mondják a biztonsági szolgálat emberei, akik a csepeli önkormányzat megbízására hivatkozva vegzálják az otthontalanokat. A 24.hu stábja riportozott a helyi közterületen, egyebek mellett ilyen mondásokat rögzített a háromfős „kommandó” tagjaitól: „Régen ugyanúgy gondolkoztam a hajléktalanokról, mint te, vagy a liberálisok. Hogy jaj, szegények, hát így jártak, segítsünk nekik. Most? Ledarálnám mindet”. „Ha megsajnálod, legyőztek. Ezt akarják”. Az érintettek pedig arról számoltak be, hogy több verés, rugdosás is történt, az önkormányzat egyelőre nem reagált, arra a kérdésre sem, hogy mennyibe kerül a „kommandó” működtetése.

Direkt36: diplomáciai műbalhé az oroszokkal Szkripal-ügyben

Idén tavasszal Magyarország, számos nyugati államhoz hasonlóan úgy döntött, hogy a Nagy-Britanniában élő egykori orosz kém, Szergej Szkripal megmérgezését követően szolidaritást vállal az Egyesült Királysággal, és kiutasít egy orosz diplomatát. A Szkripal-ügyre adott magyar választ valójában szándékosan úgy vezényelték le, hogy az a két ország különleges kapcsolatát ne veszélyeztesse. Dokumentumok, háttérbeszélgetések mutatják, hogy mindkét ország nagyon is odafigyelt rá, hogy ne okozzon a másiknak valódi kárt, miközben a felszínen formálisan kölcsönösen elítélték egymást. Egy diplomáciai jelentés szerint például az orosz külügyminisztérium biztosította a moszkvai magyar nagykövetet, hogy a magyar-orosz kapcsolatok nem fognak megromlani.

G7: adómilliárdokat tüntet el egy kormánykapcsolatokkal is rendelkező bűnszervezet

Az ismert magyar cégekkel együttműködő, folyamatosan rengeteg készpénzt létráztató áfacsaló lánc kapcsolatai magasra vezetnek. Bártfai-Mager Andrea volt férjének, a vizes vb-t szervező nonprofit kft. gazdasági igazgatójának, Balogh Sándornak a testvére, a szerencsi Balogh Péter állt annak az áfacsaló hálózatnak a közepén, melyet a hetekben kapcsolt le a NAV. A portál részletesen beszámol róla, hogyan osztották vissza az adó elcsalásával azokat a milliókat, melyeket például raliautókon elhelyezett matricák túlárazott reklámaiért fizettek. A csaló hálózat úgy kerülte el az adófizetést, hogy létrehozott egy láncolatot, amely papíron sporthirdetésekkel foglalkozó cégből állt, ezeket strómanokkal működtették. A lánc végén mindig volt egy olyan cég, amely nem adózott, nem adott le bevallást, a tulajdonosa pedig eltűnt, ezeket a cégeket később átírták olyan valaki nevére, aki vagy egy borsodi mélyszegény, vagy egy külföldi, jellemzően ukrán állampolgár. Ugyanezt a módszert alkalmazták építőipari beruházásokkal vagy szoftverekkel is.

24: Hamis pecséteket használtak igazságügyi orvosszakértők

Éveken át dupla fizetést biztosítottak maguknak a Debreceni Egyetem Igazságügyi Orvostani Intézetének munkatársai. A recept egyszerű volt: az igazságügyi orvosszakértők, miközben zsebre tették az egyetem által folyósított teljes közalkalmazotti bérüket, vállalkozóként is benyújtották a számlát a munkahelyükön, munkaidőben elvégzett hatósági kirendelésekért. A szakértői vizsgálatok elkészítése után a rendőrséggel és a bírósággal a saját számlájukra utaltatták a pénzt, ezzel lényegében ugyanazért a munkáért két fizetést kasszíroztak. A magánszámlákra térített pénz végösszege a több száz milliós nagyságrendet is elérheti. Az intézet munkatársainak nagy része hamis vállalkozói pecsétet használt az eljárásokban, amelyekkel összemosták saját cégüket az egyetemmel.

RTL Klub: évi 440 halott kórházi fertőzésben

440-en biztosan meghaltak tavaly kórházi fertőzésben, több mint 15 ezren pedig megbetegedtek – ez derül ki a most nyilvánosságra hozott adatokból. 15 ezer 389 magyar állampolgár esetében regisztráltak ilyen esetet. A szakember szerint az esetek egy részét nem is jelentik az intézmények, tehát a szám jóval magasabb is lehet.


SZARGOLYÓCIRKUSZ

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2018.11.04.


Tudtuk. Eddig is tudtuk, most azonban a saját pici kis szájával mondta ki Semjén elvtárs, hogy ő maga semmi, egy semmiember, a pártja pedig nulla, nem létezik, csak káprázat Neria vészterhes egén. (Ennek ellenére drága, viszont fölöttébb káros, de mit lehessen tenni, ugye.) Azt mondta a szarvasvadász: a KDNP olyan szinten van szimbiózisban a Fidesszel, hogy nem is érzékelhető a különbség.

Sőt, az is kiderült, hogy ez az ő nullapártja nem pragmatikus módon, hanem elvi alapokon képviseli a kereszténydemokrácia eszményét, ezért nem elsősorban szavazók elérésére hajt, hanem ezen értékek őrzésére. Ilyenkor elgondolkozik a szavazópolgár, hogyan is van ez, pláne, ha még azt is hallja-olvassa a “Ezért akarják elvágni a torkunkat. Támadnak, gyaláznak, hihetetlen pénzeket megmozgatnak, hogy minket tönkretegyenek.”

Valamint: “Tőlünk azért félnek, mert amit mondunk, az a józan ész és az erkölcsi értékrend.” – És ezek nagyon érdekes megállapítások, legalább annyira, hogy csöppet elmerengjen rajta az ember. Főleg, ha azt hallja, hogy a KDNP nem akar szavazatot szerezni, ami pedig egy párt életében elengedhetetlen momentum, ha pártként akar működni. Mint kiderült, a KDNP-nek esze ágában sincs ilyen földhözragadt dolgokkal foglalatoskodni, ezért meg kell kérdeznünk, mi is ez a KDNP valójában?

Olybá tűnik, hogy mint az “értékek őrzője” nem egyéb, mint a Fidesz papi rendje, azaz, a naplopók közt is a király, létezése tehát kizárólag szellemi síkon értékelhető, és ezt engedjük is meg neki átmenetileg. Ilyképp Hesse Üveggyöngyjátékának kis magyar változata ők. Mint az ismeretes, az üveggyöngyjáték a tökély keresésének jelképes formája, egyfajta kifinomult alkímia, közeledés az önmagában egységes szellemhez, tehát Istenhez.

Ugyanakkor csak rá kell néznünk Semjén elvtársra és pártbarátaira, úgymint Harrach elvtárs és Rétvári elvtárs, valamint az összes többi naplopó, és egyből beláthatjuk, amit itt ők összedelirálnak, az egyáltalán nem üveggyöngyjáték, köze nincs a tökély kereséséhez. Sokkal inkább nevezhetnénk az analógia nyomán szargolyócirkusznak, bár ez sem állna meg, hiszen Sheldon óta tudjuk, hogy még a galacsinhajtó bogár is a csillagok állása alapján határozza meg az útvonalát...

MERKEL VALÓSZÍNŰLEG TÖRTÉNELMI HIBÁT KÖVETETT EL, AMIKOR NEM FÉKEZTE MEG ORBÁN VIKTORT, AKI MOST MÁR AZ EGÉSZ EU-T VESZÉLYEZTETI - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2018.11.04.


- A Néppárt alighanem továbbra is megalkuszik a Fidesz kizárása ügyében, Stubb azonban újabb hadüzenetet küldött Orbánnak 

- A magyar miniszterelnök Trumptól kapott menlevelet, hogy a sorosozás örve alatt elvegye a magyarok javait és szabadságát

- A volt osztrák államfő szerint nem jó az Ausztriának, ha a Kurz-kormány egy gyékényen árul az amerikai elnökkel és Orbán Viktorral

Die Welt

Tovább zajlik a vita az Európai Néppártban, hogy mi legyen Orbán Viktorral: a finn Alexander Stubb, aki az EPP jelöltje akar lenni a Bizottság elnöki tisztéért zajló csatában, megismételte, hogy a magyar kormányfőnek színt kell vallani a pártcsalád által vallott értékek ügyében. Korábban Juncker is a kizárással fenyegette meg Orbánt, és most a finn politikus megint ugyanezt hangoztatta, hozzátéve, hogy az intoleranciával szemben ő semmiféle toleranciára nem hajlandó. Azt is mondta: teljesen elfogadhatatlan az a mód, ahogyan a magyar miniszterelnök korlátozza a vélemény, a gyülekezés és tudomány szabadságát. Stubb ugyanakkor védelmébe vette Merkelt, mondván, hogy a kancellár volt az, aki a Törökországgal kötött egyezség révén megoldotta a menekültválságot.

A lap megjegyzi, hogy a Fidesz Webert támogatja a Bizottság következő elnökeként. A jelenlegi strasbourgi frakcióvezető idáig többször is megvédte a magyar vezetőt a bírálatokkal szemben. A Néppártban hetek óta azon megy a csata, hogy meg kell-e szabadulni a Fidesztől. Az ok az, hogy Orbán illiberális államot akar csinálni Magyarországból.

Foreign Affairs

Egy neves, német származású amerikai politológus úgy látja, hogy a történelem keményebben fogja megítélni Merkel munkásságát, mint ahogy azt a legtöbben ma feltételezik, mégpedig leginkább az Orbán ügyében elkövetett mulasztás miatt. Yascha Mounk szerint ennek oka az, hogy a kancellár három fontos európai kulcskérdésben is kudarcot vallott, miközben országát minden más vezetőnél jobban átformálta a háború óta: a hitelválság után nem volt hajlandó megreformálni az EU-t, nem magyarázta meg odahaza a határnyitást, és ezzel teret nyitott a populista ellenhullámnak, valamint annak, hogy egy szélsőséges párt 1945 óta először bekerüljön a Bundestagba, végül pedig nem szállt szembe a populista magyar és lengyel vezetőkkel, ami meggyengítette a demokráciát a földrész keleti felén és létveszélyt jelent az unió számára. És lehet, hogy éppen ez utóbbi lesz a döntő, amikor az örökség fölött kimondják majd a verdiktet.

Magyarország esete egészen hallatlan. Az ugyan egyre világosabbá vált, hogy Orbán Viktor a jogállam rovására kívánja megerősíteni hatalmát, ám Merkel semmiféle összehangolt választ nem adott. Nem hívta fel Brüsszelt, hogy indítson eljárást a magyar fél kizárására, vagy állítsa le a közösségi támogatásokat. De még rosszabb, hogy nem tette ki a Fideszt az Európai Néppártból. Ily módon Orbán mára ténylegesen felszámolta a liberális demokráciát. És mivel erős szövetséget épített ki más tekintélyelvű vezérekkel, pl. Lengyelországban, könnyedén megtorpedózhatja azokat az eljárásokat, amelyek segítségével az EU felelősségre vonhatná. Ennél fogva nagyon valószínű, hogy az EU továbbra is eltűri a tényleges diktatúrát a soraiban. Ez azonban az uniós legitimitásának alapjait kezdi ki, mert nem valószínű, hogy a német lakosság hajlandó volna megosztani a nemzeti szuverenitás egy részét a budapesti és varsói autoriter erős emberekkel.

Súlyos gond, hogy Merkel félreállította pártján belül mindazokat, akik tehetségesek voltak és volt elképzelésük a jövőről, miközben jelenleg éppen bátor víziókra volna szükség. Vagyis német szemszögből jelenleg az a legnagyobb veszély, hogy nem változik semmi sem érdemben. Az utód is úgy tesz, mintha a dolgok csócsálása megfelelő stratégia volna a liberális demokrácia értékeinek megvédésére.

Guardian

1. Függetlenül attól, beválik-e Merkel kétlépcsős visszavonulási terve, máris megkezdődött a vita arról, miként kell értékelni 13 éves kormányzásának politikai örökségét. Hívei nyugodt, ideológiamentes konszenzuskeresőnek tartják, aki egy sor válság idején gondoskodott a stabilitásról, mind odahaza, mind az EU-ban. Azt mondják róla, alapvetően tisztességes politikus, aki a demokratikus értékekért küzdött, aki megszemélyesíti mindazt, amivel az európai egység ellen dolgozó populistáknak Magyarországon, Lengyelországban és a Fehér Házban bajuk van. Ellenfelei szerint ugyanakkor fontos kérdésekben határozatlan, kiismerhetetlen és hajlik a köz véleménye felé. Nincs igazán víziója, stratégiája, csupán taktikája. De a legsúlyosabb vád az, hogy technokrata vezetési stílusa hozzájárult a földrészen a politikai közép összeomlásához és kikövezte az utat a populisták számára. Egy szakértő azt mondja, hogy még azt sem tudjuk, miként fog a kormányfő bevonulni a történelembe: vagyis mint aki megsemmisítette, vagy éppen ellenkezőleg: megmentette az uniót.

2. A zsarnokság egyre terjed a világban, már elérte Szlovákiát, Törökországot, Brazíliát és nagy baj, hogy az az Amerika jár élen benne, amely egykor fellépett volna az ilyen rendszerek ellen. Ám a nyugati demokrácia csupán 1945-től 2016-ig létezett, Trump hatalomra kerülésével viszont megszűnt, mert az elnök illiberális demokráciákat és tényleges diktátorokat engedett szabadjára, hogy azok a legrosszabb ösztöneiket kövessék a szomorú vég felé vezető úton. Az Egyesült Államok egykor szavatolta a Nyugat létezését, ma viszont azt hirdeti, hogy már nem érvényesek a régi szabályok. Trump nem fasiszta, inkább olyasvalaki, aki abban leli örömét, hogy tagadja a valóságot, méghozzá büntetlenül.

Az USÁ-ban nem tud kritikus újságírókat letartóztattatni, viszont az engedélyével másutt olyan rezsimek működnek, amelyekben az ilyesmi nagyon is lehetséges. Lásd a máltai és szlovák újságíró gyilkosságot, a török sajtómunkások elleni tömeges pereket, tisztogatásokat. Washington nem szólalt meg, és ez súlyosabb hatással járt a világban, mint az Egyesült Államokban. Senki sem tudja bizonyítani, hogy a pittburghi zsinagógában elkövetett mészárlás tettese nem nyúlt volna a fegyverhez, ha Trump nem kürtöli tele a sajtót azzal, hogy Soros bevándorlókkal akarja elárasztani a fehér Amerikát. Azonban Orbán Viktor tudja, hogy az Egyesült Államok nem tesz semmit, amikor ugyanezt az összeesküvési elméletet lovagolja meg és azt mentségként használja, hogy megrabolja a magyarokat és elvegye a szabadságukat. És a nagy baj az, hogy a mindenüktől megfosztottak azt mondják Trumpról: remek!
...

IDEJE A MEGBOCSÁTÁSNAK ÉS AZ ÚJRAKEZDÉSNEK


LELKIZÓNA BLOG
Szerző: SzabóElvira
2018.11.02.


Vajon miért olyan könnyű fogadkozni, hogy mostantól magunk mögött hagyunk egy fájdalmas emléket, a rágódást, a haragot, és miért olyan nehéz megvalósítani ezt a gyakorlatban? Azok a helyzetek, amikben bántottunk vagy bántottak (esetleg mindkettő), nem múlnak el az idővel, hanem évek, akár évtizedek elteltével is olyan élénkek maradhatnak, mint fák kérgében a karcolások.

A belénk égett múlt című kötetben megszólaló négy neves mentálhigiénés szakember gondolataiból és tapasztalataiból sokat tanultam a megbocsátásról és arról, hogyan juthatunk el odáig. Az alábbiakban igyekszem kimazsolázni a legfontosabb megállapításokat.

Családi kötelékek

Dr. Koltai Mária pszichiáterrel a család életében óhatatlanul bekövetkező konfliktusok, tragédiák messzi hullámokat vető zavaros vizére evezünk. Minden családi rendszer sokrétű kapcsolatokból és a generációk történetéből áll össze, amelynek a viszályok és fájdalmas események, gyászidőszakok ugyanúgy részét képezik, mint a meghitt együttlétek – még akkor is, ha az előbbiekről a családtagok, a leszármazottak igyekeznek elfeledkezni. A konfliktusok és a kisiklott sorsok lavináját pontosan ez a görcsös feledés (itt: tudatból való kiszorítás!), a kibeszéletlen, elgyászolatlan traumák indítják el. Mert amiről nem beszélünk, az kísértetként visszajár, és a családi titkok a maguk rejtett törvényszerűségei útján akkor is befolyást gyakorolnak az életünkre, ha mi nem is tudunk a létezésükről. Róluk tanúskodnak furcsa, nem sajátunknak érzett érzelmeink, gondolataink, vagy egy terápiás ülésen készített szabadrajz szimbólumai.

A család életében bekövetkezett törés (korai halál, öngyilkosság, súlyos betegség, börtön stb.) a második, harmadik generáció életére is tragikus árnyat borít. Az ilyen transzgenerációs traumák feloldására ma már számos terápiás technika létezik. A lényeg, hogy megnyissuk elménket és szívünket a múlt befogadására, a szembenézésre...