2018. november 9., péntek

"A SZEREPLŐIM IS BELŐLEM JÖNNEK" - BESZÉLGETÉS SZÉKELY CSABÁVAL

ÉLET ÉS IRODALOM / INTERJÚ
Szerző: DEMÉNY PÉTER
2018.11.09.


Székely Csaba erdélyi, Marosvásárhelyen élő drámaíró, akinek a darabjait Romániában románul is játsszák, és Magyarországon is bemutatják – ez év karácsonyán a Radnótiban lesz 10 című darabjának premierje. Drámakötete 2013-ban jelent meg a Magvetőnél Bányavidékcímmel, illetve Idegenek és más színdarabok címmel a Selinunte Kiadónál, de ismert az HBO Terápia című sorozatának egyik forgatókönyvírójaként és arról is, hogy ő írta a Passió XXI. című produkció szövegkönyvét, amelyet Alföldi Róbert rendezett, és tavaly mutattak be a Papp László Budapest Sportarénában. A DOR című romániai folyóirat beválasztotta „a 100 legmenőbb román” közé.

Különös jelenség vagy. Marosvásárhely mellett élsz, szabadúszó íróként – rajtad kívül nem is ismerek ilyent Erdélyben. Milyen ez az egyediség? Mit ihlet? Mit sebez?

– Ha hihetünk román kollégáinknak, akkor én vagyok az egyetlen szabadúszó író Romániában. Mircea Cărtărescut szokták emlegetni, de neki volt állandó rovata a sajtóban. Nem szoktam érezni ennek az egyediségét. Pontosabban ez egy lényegtelen egyediség, olyan, mint, mondjuk, az ország egyetlen lazacot reggeliző vörös hajú emberének lenni. A szövegeimre nézve nem következik belőle semmi. Az életembe viszont hoz egy nagyfokú szabadságot, ami nélkül megfulladnék. De hogy meglegyen az egyensúly, ugyanakkora mértékű kiszolgáltatottságot is jelent. Felkérésektől függ az egzisztenciám, nem igazán engedhetem meg magamnak, hogy munkákat, amelyeket nem szívesen végzek el, visszautasítsak. Elvileg azt sem engedhetném meg magamnak, hogy elküldjem a fenébe a rendszert, mert akkor munkáktól esek el. Mégis elküldöm, hadd legyen 2:1 a szabadság javára.

Mondanál példát olyanra, amit nem szívesen végeztél? Hadd legyen 3:1!

– Például az Arany-balladás Litera-pályázat olyankor jött, amikor nem volt időm ilyesmire, és kedvem sem volt egyébbel foglalkozni, mint amivel éppen foglalkoztam. De megnéztem, mennyi a fődíj, mekkora terjedelmű szöveget kell írni, és azt mondtam, jó, vágjunk bele.

Ha már felkérés: miben különbözik egy olyan átiraton való munka, mint a Caragiale-műből írt Zűrzavaros éccaka, egy saját drámád megírásától?

– A Zűrzavarost fordításnak tekintem. Igaz, hogy annak meglehetősen szabad, de nem adaptáció, tehát nem változtattam cselekményt, karaktereket, csak a szövegen dúsítottam egy kicsit. Saját drámában pedig mindent én találok ki, az egy másfajta munka. Nehezebb és élvezetesebb. De fordítani is szeretek. Sőt, az a helyzet, hogy valamennyire konyítok a norvég nyelvhez, és részben azért is szeretném fejleszteni ezt a konyítást, hogy hátha majd megdobnak egy-két Ibsen-újrafordítással.

Ez a norvégtudás honnan jön?

– Onnan, hogy előbb megtanultam valamennyire dánul, és akkor már belevágtam a norvégba is. Az északi kultúra, a vikingek, tudom is én… De főként az, hogy láttam, romlik a memóriám. Tanulni akartam egy nyelvet, hogy valamennyire formában tartsam az elmém.

„Adél” – mondod Kováts Adélról a 168 Órában megjelent interjúban. Ad valamiféle biztonságot és/vagy felelősséget az, hogy „Adél” és „Pali” (Mácsai) stb. figyelik és nagyrabecsülik a munkásságod? Magyarán, hogy ennyire számon tartanak a magyarországi színházi világban?

– Biztonságban nem érzem magam, jó társaságban viszont igen. Ami a felelősségérzetet illeti, ez talán annyiból áll, hogy nem szeretnék csalódást okozni azoknak az embereknek, akiket nagyra tartok, így az általad említetteknek sem. Egyébként szerintem ez a természetes állapot, hogy létezik ez a figyelem egymás iránt, és színházigazgatók, színészek, rendezők, dramaturgok és mások, akik részei vagyunk a mai magyar színháznak, lehetőség szerint követjük egymás dolgait. Elmegyünk egymás előadásaira, néha összefutunk, koccintunk, tervezgetünk vagy csak dumálunk. Olyanokkal is, akikkel soha nem fogunk együtt dolgozni, de becsüljük egymás munkáját. Színházi életet élünk. Itthon Erdélyben ilyesmi legfeljebb fesztiválokon van, Pesten viszont szerdán...

RADNÓTI ÜZENETE - 74 ÉVE GYILKOLTÁK MEG RADNÓTIT

KOLOZSVÁRI SZALONNA
Szerző: Szalonna
2018.11.09.


Radnóti Miklósról szeretnék beszélni. Nem az életrajzáról, hiszen azt bárki megtalálhatja és elolvashatja, tankönyvekben, életrajzi leírásokban. Nem is a verseiről most, hiszen azok is elérhetőek azok számára, akik érdeklődnek. Ma már az interneten át is bárki testközelbe kerülhet gondolataival. Az emberről szeretnék beszélni. Az emberségéről, a védtelen, vívódó emberről. Mindenki tudhat zsidó származásáról, s ha ez nem lett volna elég Hitler hatalomra segítése-kerülése idején, amikor tudvalevően a fasizmus és a kultúra kibékíthetetlen ellenlábasa volt egymásnak, személyes bűntudattal is meg kellett küzdenie. Születésekor édesanyja és ikertestvére meghalt, ezért egész életében kísérti a szenvedés. Ehhez társult őseinek sokezer éves bűntudata. Abban az időszakban, amikor röpke életét élte, származása miatt állandó atrocitások érték. Igen, ez volt jellemző többek között a fasizmusra: a zsidóüldözés.

Egy nemzedék nőtt fel úgy, hogy már nincs kitől megkérdeznie, mi is történt. Nagyszüleik eltávoztak, vagy nem emlékeznek vagy talán ma már nem is szeretnének emlékezni. Amikor mi, háború után születettek kisgyerekek voltunk, szüleink még jól emlékeztek. Én is úgy nőttem fel, hogy édesapám valós mesét mondott a munkaszolgálatos korszakról. Gyermekeinknek, unokáinknak el kell mondanunk, hogy ez többé ne fordulhasson elő. Ma sokkal fontosabb elmondani, mint régebben, hiszen ha körülnézek ezen a kicsiny, de öntudatos magyar nép által lakott földön, ahol manapság ellentétet szítanak a családokban, ahol ostobánál ostobább nézetek ütköznek össze, igen nagy a felelőssége a tiszta, gyűlöletmentes szónak.

Ha végigtekintünk történelmén, a magyar nép jó ideje valakihez mindig hozzácsapódik, és nem akar gondolkodni. Elég említeni csak az osztrákokat, vagy háború után az oroszokat. A mi nemzedékünk tudja, mennyi mindent hazudtak már nekünk, valamilyen álságos cél érdekében. Iskolában, könyvekben, filmekben ontották, táplálták belénk a meg nem történteket, így nem meglepő, hogy a mai ifjúság nem mer hinni minden történetben. Ideje tiszta vizet önteni a pohárba. Ha nem figyelnek ránk, ha nem hisznek nekünk, krónikásoknak, akkor figyeljenek Radnótira. Olvassák el verseit, gondolkodjanak el azon, hogy valójában „milyen korban élt”. Milyen borzalmak között, milyen félelemben, rettegésben, szakadatlan megpróbáltatásban. És mégis… írt. Hírt adott verseivel nekünk, a jövő nemzedékének. Nemcsak érzelmeiről hagyott itt emléket, hanem figyelmeztetett is minket – hogy ne legyen többé „olyan kor”, amikor az ember úgy elaljasul

MÉSZÁROS LŐRINC BARÁTJA VESZI ÁT A SIMICSKA-BIRODALOM ZÁSZLÓSHAJÓJÁT, A KÖZGÉPET

444
Szerző: RÉNYI PÁL DÁNIEL
2018.11.09.


Közgép építőipari cég keddi rendkívüli állománygyűlésén bejelentették, hogy a tulajdonos Nyerges Zsolt eladta a vállalatot a kormány által favorizált tiszakécskei üzletember Szíjj László cégének, a Duna Aszfaltnak.A Fővárosi Törvényszék cégbíróságán elérhető iratok szerint október 31-én tartottak rendkívüli közgyűlést a Közgép részvényesei, ahol Nyerges Zsolt és felesége bejelentették, hogy eladták összesen 30 százaléknyi részvénycsomagjukat a Duna Aszfalt Kft.-nek; Nyerges ugyanitt a teljes igazgatósággal együtt lemondott a cég vezetéséről. Új igazgatóságot nem neveztek ki, a céget mostantól egy személyben a tiszakécskei vállalatot is irányító Tóth László vezeti. 

Nyerges Zsolt még a nyáron v
ette át Simicska Lajostól a Fidesz egykori pénztárnokának komplett cégbirodalmát. A most lezajlott tranzakcióval a birodalom egykori központi vállalata egy érintéssel Orbán Viktor környezetéhez került.

Simicskától több részvénycsomag különböző, osztott tulajdonban lévő vagyonkezelő által került a szolnoki ügyvédhez. Az állománygyűlésen is elhangzott, hogy ezek adminisztrációja még tart, de a magánszemélyként birtokolt részvényektől Nyerges már megvált, hogy mielőbb átadhassa a cég irányítását Tóth Lászlónak. Technikailag az történik majd, hogy a Közgép Zrt. megmarad, de vagyona jelentős része egy kiválással létrejövő új társaságra, a Közgép-Kivitelezési Zrt.-re száll át.

A Direkt36 csütörtökön adott hírt róla, hogy a Mezort Zrt. mezőgazdasági nagyvállalat Nyergestől a felcsúti körökből ismert Vörös Józsefhez került, és ezzel Mészáros köre elkezdte átvenni az egykori Simicska-birodalmat. Arról hogy ez történik majd, és Nyerges érintésével várhatóan Mészáros köréhez vándorol majd az egykori oligarcha cégcsoportja, júliusban a 444-en részletesen is írtunk...

TÖBBET VESZTENEK A NYUGDÍJASOK,MINT AMEKKORA EMELÉST KAPNAK JÖVŐRE

MAGYAR HANG ONLINE
Szerző: Magyar Hang
2018.11.09. 


A Központi Statisztikai Hivatal pénteki adatközlése szerint a nyugdíjas infláció 3,4 százalék volt októberben. Ez jóval meghaladja a 2,7 százalékot, amennyivel a kormány emeli 2019 januárjától a nyugdíjakat, vagyis jogosan vetődik fel a kérdés, kapnak-e nagyobb nyugdíjemelést az idősek – írja az Mfor.

Ha igen, arról a következő hetekben kell dönteni, a jövő évről szóló költségvetési törvény módosításával. Ez nem lenne példa nélküli, a 2017-es költségvetést is ki kellett igazítani, hasonló okokból.

A nyugdíjakat az inflációhoz kötötten állapítja meg a kormány. Tavasszal úgy kalkuláltak, hogy 2019-ben 2,7 százalékos lehet az éves infláció, ezért ennek megfelelően emelik a nyugdíjakat. Idén január és október között egyébként pont ennyivel nőttek átlagosan az árak a nyugdíjasok fogyasztása szerint számolva, vagyis ha a hátralévő két hónapban ennél nagyobb lesz a nyugdíjas infláció – amire jóval nagyobb esély van, mint az ellenkezőjére – akkor idén inkább a 3 százalékhoz lesz közelebb ez a mutató. Az emelkedő trend eltagadhatatlan – írja a lap....

SCHIFFER: TRÓJAI FALÓ AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSBAN

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: SCHIFFER ANDRÁS
2018.11.09.


A közigazgatási bíróságok létrehozásával a harmadik hatalmi ág veszélyeztetettsége jelen pillanatban súlyosabb, mint az elmúlt évek vészharang-kongatásainál bármikor.

Nem kellett volna, hogy így legyen. Az 1949 előtti közigazgatási bíráskodás helyreállítása nyugodtan lehetne a jogállam ünnepe és a témában három évtizede ügyködő Trócsányi miniszter életművének megkoronázása. A végrehajtó hatalom egyedi döntései feletti bírói kontroll jelenlegi formáját a kényszer, pontosabban a 32/1990. (XII.22.) AB határozat szülte. Jó érvek szólnak amellett, hogy például adó-, verseny-, médiahatósági, vagy éppen közbeszerzési ügyekben a rendes bírósági struktúrától elválasztott, a speciális szaktudást biztosító közigazgatási bírói kar lássa el a hatósági szervezetrendszer ellenőrzését.

Amikor az igazságügyi kormányzat – kétharmados többség híján – 2016 nyarán először látott neki a közigazgatási bíráskodás újjáélesztésének, a megszólaló szirénhangok a Fidesz trójai falovát látták bele a koncepcióba. Azt jövendölték, hogy az új közigazgatási bíróságokhoz terelnek majd minél több, politikailag érzékeny ügyet, az új bíróságokat feltöltik a közigazgatásból érkező janicsárokkal, a közigazgatási bíróságok irányítását pedig politikai kinevezettekre bízzák. Összességében: „bizalmi kezekbe” kerülhetnek nem csak választási, vagy közbeszerzési ügyek, de személyzeti kérdések, monopóliumellenes jogviták, s persze az adatkérések. Az akkori tervekből végül nem lett semmi.

A friss törvénytervezet a Kúria helyébe a Közigazgatási Felsőbíróságot, az Országos Bírói Tanácséba az Országos Közigazgatási Bírói Tanácsot, míg a Handó Tünde vezette Országos Bírói Hivatal szerepébe egyenesen az igazságügyi minisztert ülteti. Félreértések elkerülése végett: önmagában a miniszter igazgatási funkciója sem teljesen ördögtől való, hiszen a jogállam első nyolc évében az egész bírói szervezetrendszer kapcsán ez így működött. Nincs azonban semmiféle elvi indoka annak, hogy pont a végrehajtó hatalom bírói kontrollja kapcsán – a kormányzati hatalomtól mégiscsak elválasztott OBH helyett – maga a végrehajtó hatalom tartsa kézben a bíróságok igazgatási irányítását. Trócsányi ráadásul megkapná Handó Tünde sokat bírált hatásköreit: szabadon nyilváníthat eredménytelennek pályázatokat, a bírói önkormányzati szervtől függetlenül térhet el a pályázati rangsortól.

Képzeljük csak el, amikor Trócsányi miniszter bírói álláshelyre pályázó személyeket hallgat meg! Az új rendszer első bírósági vezetőit ráadásul gyakorlatilag szabadon válogathatja ki a miniszter, akinek kevéssé lenne kötött a keze a bírósági hivatalvezetők kinevezésénél. Ez a törvényjavaslat a legveszélyesebb beavatkozás lehet a független bíráskodásba 2010 óta...

RENGETEG AZ ELŐÍTÉLET MAGYARORSZÁGON AZ ÖRÖKBEFOGADÁSSAL KAPCSOLATBAN

168 ÓRA ONLINE
Szerző: BÍRÓ VERONIKA
2018.11.09.


Rengeteg előítélettel kell megküzdeniük azoknak, akik ma Magyarországon gyereket akarnak örökbe fogadni. Minden második örökbefogadó szülő kapott már furcsa, negatív megjegyzéseket a környezetétől az örökbefogadás miatt, de gyakori a kritika a gyermek származását és a vér szerinti szülőt illetően is – derül ki az SOS Gyermekfalvak Magyarország kutatásából.

November 9. az Örökbefogadás Világnapja, az SOS Gyermekfalvak ebből az alkalomból szeretné felhívni a figyelmet az örökbefogadás jelentőségére, és arra, hogy a gyermekvédelmi rendszerbe bekerült gyerekekre nagyobb figyelmet fordítson a társadalom. Az SOS Gyermekfalvakban majdnem 400 gyerekről gondoskodnak nevelőszülők, évente átlagosan 2–4 gyereket sikerül örökbe adni. Vagyis csak a náluk gondozott gyerekeket tekintve az örökbefogadás átlagosan 0,5–1 százalékos.

Magyarországon egyébként a KSH adatai szerint összesen 1025 gyereket fogadtak örökbe.

Az SOS Gyermekfalvak online felmérése megmutatja, hogyan viszonyul a magyar társadalom az örökbefogadáshoz.

- A legkevésbé toleránsak a szomszédok (33 százalék), a rokonok (29 százalék), a barátok (28 százalék) és a gyermek óvodájában, iskolájában dolgozó pedagógusok (26 százalék) voltak.
- Minden második családnál a megjegyzések a gyermek vélt származására vonatkoztak, de a vér szerinti szülők elítélése is majdnem ugyanilyen gyakori (43,3 százalék). A harmadik leggyakoribb és bántó megjegyzés az örökbefogadó anyákat éri, hogy miért nem szültek inkább.
- Minden hatodik örökbefogadó családnak szakadt már meg valamilyen kapcsolata az örökbefogadás miatt.
- Az örökbefogadó szülők az előítéletek ellenére is egyre nyíltabban vállalják az örökbefogadást.
- A szülők 82 százaléka azt is támogatná, hogy a gyerek felvegye a kapcsolatot vér szerinti családjával, ha szeretné.
- A válaszadók harmada fogadna 3 évesnél idősebb gyereket, majdnem minden második szülő pedig nyitott roma gyermek örökbefogadására. Lényegesen kevesebben nyilatkozták, hogy egyértelműen vállalnák fogyatékkal élő gyermek örökbefogadását (3,5 százalék), ugyanakkor majdnem minden második megkérdezett azt a fogyatékosság mértékétől tenné függővé.

- Az örökbefogadók 60 százaléka a gyerekre való várakozást tartotta a legnehezebbnek az örökbefogadással kapcsolatosan...

"A SZÜLETÉSKOR ELFOGLALT HELYÜNK A TÁRSADALOMBAN MEGHATÁROZZA A HIVATALOK BÁNÁSMÓDJÁT ÉS AZ ÉLETLEHETŐSÉGEINKET

A VÁROS MINDENKIÉ BLOG
Szerző: AVM
2018.11.09.


Az alábbi történeteket barátaimtól, ismerőseimtől hallottam. Közlésük apropóját az a felismerés adta, hogy a legalul levők gyermeke, nemcsak szegénységük okán, de tájékozottságuk, ismereteik híján és kapcsolataik egyoldalúsága miatt is hamarabb kerülnek állami gondoskodásba, mint a középosztálybeli kortársaik. Szegénységük okán azért, mert segítséget kérve a gyermekvédelem látókörébe kerülnek.

A mai gyermekvédelem eszköztelen, a felmerülő problémák megoldására, kevés lehetősége van. Jobb híján a hatalom elvárásainak megfelelően ellenőriz és szankciónál. A legalul élőknek jogi ismereteik nincsenek, nem ismerik a jogszabályokat, esetleges lehetőségeiket sem ismerik. Családi, baráti kapcsolataikban is ritkán található olyan ember, akiből még nem veszett ki a képesség az önérvényesítésre, így nincs azt kitől megtanulniuk, ellesniük. Ezért kiszolgáltatottjai a segítésükre szerveződött rendszernek, mely kritikái, elvárásai és szankciói miatt értetlenséget, félelmet és haragot kelt bennük.

Barátnőm lakóotthonban dolgozott. A ház lakói gimnazisták és utógondozottak voltak. A lakók több mint felének a szülei a lakás maffia áldozatai voltak. A gyerekek így kerülhettek állami gondoskodásba, általában még alsó-tagozatos korukban. Valahogy a szülőknek azóta sem sikerült a gyermekeiket hazavinni, mert a rendszer képviselője vagy a fizetésüket nem találta elegendőnek vagy a lakás nem volt megfelelő a gyermekek felnevelésére. Egy idő után a szülők feladták a reményt, és már nem harcoltak, az akadályok áthághatatlannak tűntek.

A gyermekeket, amikor „szabadultak” az önálló szabad életre, társaik szertartással búcsúztatták őket. A szertartás lényege a fogadalomtétel volt. Megfogadták egymásnak, hogy kapcsolatot tartanak egymással továbbra is, hogyha valamelyikük bajba kerülne, segíthessék egymást. A segítés motivációja, hogy a gyermekeik soha ne kerülhessenek a gyámügynek még a látókörébe sem, hogy az ő gyermekeikre a rendszer soha ne tehesse rá a kezét. Nincs utánkövetés, így nem tudható, hogy vajon a gyermekeknek sikerült-e lakáshoz jutniuk vagy olyan albérlethez, mely megfizethető számukra. Vajon sikerült-e megvetni a lábukat, és a vágyott biztonságos létet megteremteni, nemcsak maguknak, de gyermekeiknek is. Ami tudható, hogy a hajléktalan emberek között szép számmal találunk állami gondoskodásban felnőtt gyermekeket, így csak reménykedni lehet, hogy a történet hőseinek jobb sors jutott. Ami a történet kapcsán felmerülő kérdés, hogy hogyan lehet a gyermek védelme a gyermek félelme...

A KRISTÁLYÉJSZAKA A MAGYAR SATÓBAN

FOCAULT INGÁJA BLOG
Szerző: Pendulumblog
2018.11.09.


Vajon a Felvidék visszacsatolásának mámorában a magyar közvélemény mit tudott, mit tudhatott a világ legnagyobb, 80 éve bekövetkezett zsidóellenes pogromjáról?

A napokban emlékezik meg Németország és a világ a történelem eddigi legnagyobb zsidóellenes állami pogromjáról, az ún. Kristályéjszakáról annak 80. évfordulóján. A német történészek nagy része a Kristályéjszaka helyett a novemberi terror vagy novemberi pogromok kifejezést részesíti előnyben, és hangsúlyozza, hogy államilag szervezett erőszakhullámról volt szó. Fontos tudni, hogy ez a terrorhullám nem úgy érte a zsidókat, mint derült égből a villámcsapás. Egy hosszú folyamatnak csupán az egyik szörnyű állomása volt, amely a zsidóellenes hangulatkeltéssel kezdődött és a zsidók terv- és iparszerű kiirtásával ért véget. Ennek a folyamatnak minden egyes fázisa a törvényesség gondos megőrzésével, legálisan történt, jogszabályokkal és részletes végrehajtási utasításokkal. Az 1935. évi nürnbergi faji törvények után a zsidók másodrangú állampolgároknak számítottak, akiket fokozatosan kizártak a gazdasági és a közéletből és megfosztottak minden polgárjogtól. 1938-ban ezrével szállították a zsidókat koncentrációs táborokba, október 28-án pedig 17 ezer zsidót Lengyelországba deportáltak.

A náciknak kapóra jött, hogy egy Herschel Grynspan nevű 17 éves fiú, aki ekkor már Párizsban élt, a szülei deportálásán elkeseredve november 7-én meggyilkolta a német nagykövetet, Ernst von Rathot. Ezt az ügyet a náci propaganda óriásira fújta fel és tudatosan olyan látszatot keltett, mintha a zsidók fegyveres felkelésre készülnének a német állam ellen, ami természetesen hazugság volt. Razziát tartottak "a zsidó fegyverek lefoglalására", és világgá kürtölték, hogy milyen sok fegyvert foglaltak le. A november 9-ről 10-re virradó éjszakán 267 zsinagóga pusztult el, 7 ezer zsidó üzletet romboltak le és fosztottak ki, 91 embert megöltek és mintegy 30 ezer zsidót hurcoltak koncentrációs táborba. A nácik úgy állították be, hogy spontán népítélet történt, amelyet a hatóságok nem tudtak megakadályozni. Ma már azonban a korabeli forrásokból tudjuk, hogy a fosztogatáson kívül minden egyes eseményre nem csupán a hatóságok tudtával és beleegyezésével, de gondos előkészítésével került sor. A cinizmus netovábbja volt, hogy november 12-én Göring bejelentette: a zsidóknak 1 millió márka jóvátételt kell fizetniük "a károk megtérítésére"! (Göring egyébként végül azért állította le a pogromot, mert féltette a zsidó vagyont a pusztulástól, azt ugyanis magának akarta megszerezni.)...

AZ EURÓPAI NÉPPÁRT HIVATALOS NYELVE LETT AZ ORBÁN

ÖRÜLÜNK, VINCENT? BLOG
Szerző: jotunder
2018.11.08.


Az Encyclopedia Britannica szerint az orbán a fél-ázsiai nyelvcsaládba tartozik, fonémái ún. gasztrikulárisok avagy gyomorhangok, amelyeket csak az értő fül tud egymástól megkülönböztetni. Az orbán a hetedik század környékén vált el a proto-boumbournac-tól, az első orbán nyelvemlék az afárioszi Szent Krizofór által görögre fordított négy mondat. A négy krizofória érdekessége, hogy mindegyik jelentése nagyjából az, hogy "Add ide a kecskédet vagy fejbeváglak a husángommal! " 

Az orbán nyelv szemantikailag erősen különbözik az indoeurópai nyelvektől. Pl. a mondatok igazságtartalma jelentősen függ azok elhangzásának helyétől, bár meg kell jegyeznünk, hogy a szintaktikailag helyes orbán nyelvű állítások többsége hamis. Fontos ismérve az orbáni mondattannak, hogy az alany mindig alárendelt.

A modern orbánba már beszűrődtek a tádzsik nyelvelemek, de a mondatok jelentése ma is tipikusan a Sir Albert Robinson-Graeme által is citált: "Gimme your goats!"

Az Európai Néppárt kongresszusán hivatalos nyelvvé választották az orbán nyelvet, miután a magyar delegáció által gyakran használt ún. nemfinnugor nyelvvel kapcsolatban fordítási nehézségek léptek fel.

Íme pár példamondat a néppárti határozatból, először angolul, majd orbánul, végül orbánról nemfinnugorra fordítva.

1. angol: After the Second World War, Christian Democrats were at the forefront fighting to establish liberal democracy in a secure Europe...
orbán: Böööö böö bööööööö
nemfinnugor: Ezek a seggarcok kitalálták, hogy senkitől sem lehet elvenni a kecskéjét, de majd ha nem figyelnek oda, jól elcsórjuk őket és ráfogjuk a románokra.

2. angol: We stress that the European Union was founded on the values of respect for human dignity, freedom, democracy, equality, the rule of law, respect for human rights...
(Sajnos a mondatban szereplő szavak többségének nincs megfelelője az orbán nyelvben. Ilyenkor érdemes azonnal átadni nekik a kecskéinket)

3. angol: We are strongly concerned by increasing restricions on constitutional systems, the independence of the judiciary, the fight against corruption, freedom of media and civil society in several Member States.
orbán: Bö böö bööööööööööö bö
nemfinnugor: Egy nagy faszt fogjuk visszaadni a kecskéket!

4. angol: We emphasise that academic freedom is the cornerstone of democracy. Governments should protect it at all times.
orbán: Böööööööööööööööööööööö
nemfinnugor: Böööööööööööööööööööööö

SEMJÉN MEGIDÉZTE A KOMMUNIZMUS SZELLEMÉT: BETILTANÁ AZ ELLENZÉKI TÜNTETÉSEKET ÁLLAMI ÜNNEPSÉGEKEN

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: Mr Flynn Rider
2018.11.08.


Sunyi módon gáncsolná el Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az ellenzéki tüntetéseket állami ünnepeken. Bár feleslegesen.

Feladatot keresett magának Semjén Zsolt, nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes és talált: be kell tiltani az ellenzéki tüntetéseket, nehogy a főnökét kifütyüljék a nemzeti ünnepen.

Ne minősüljenek közterületnek az állami ünnepségek helyszínei - ezt javasolja a miniszterelnök-helyettes. Módosítójának célja, hogy az ellenzék ne tüntethessen állami ünnepeken, így például március 15-én vagy október 23-án nem lehet azokra a helyszínekre majd demonstrációt bejelenteni, ahol állami ünnepségeket szerveznek. Semjén – nagyon fifikásan - a településkép-védelmi törvényhez nyújtott be módosítót, amely a közterület-használatot szabályozza újra:

"A törvényjavaslat a nemzeti ünnepek, gyásznapok, emléknapok, illetve más (pl. vallási) ünnepek hagyományos állami, illetve önkormányzati helyszíneit az ünnepi esemény, valamint az arra való felkészülés időtartamára – a közterület-használat szempontjából – kiveszi a közterület fogalma alól."

Ez lényegében azt jelenti, hogy ebben az időben egyáltalán nem lehet majd tüntetni az állami ünnepségek helyszínén.

A helyszínek a törvény által lefoglaltak lesznek az ünnepségek idejére - áll az indokolásban. Az állami ünnepségek fővárosi helyszíneit a törvény sorolja fel, az önkormányzati helyszínek megállapítására pedig az önkormányzatoknak ad rendeletalkotási felhatalmazást.

Semjén javaslata – nyilván véletlenül – pont azokat a helyszíneket érintené, ahol az ellenzék szokott tüntetni. A Mérce pont pár hete szedte össze, hogy éppen ezek a helyszínek azok – főleg a Kossuth tér – ahol a legtöbb politikai rendezvény zajlott az utóbbi években. A Kossuth térre 2015 óta összesen 164 rendezvényt jelentettek be, vagyis minden hétre jutott egy tüntetés a Parlament előtt. És ha máshonnan nézzük: a Kossuth téren több tüntetés volt, mint a nyolc legpasszívabb megyében összesen – írja a lap.

A javaslat egyáltalán nem is titkolja, hogy a cél, hogy

"a törvénnyel kizárja azt a lehetőséget, hogy a nemzeti ünnepeken és hasonlóan fontos ünnepi alkalmakkor versengés alakuljon ki a közélet szereplői, pártok és civil szervezete között az érintett közterületek ’lefoglalása’ során."

Vagyis: ne lehessen Orbánt kifütyülni. (Egyébként az új gyülekezési törvény rengeteg lehetőséget ad a rendőrségnek, hogy betiltson egy-egy tüntetést, itt van például a 24.hu híre, miszerint "védett vezető érkezése" miatt távolítottak el 27 tüntetőt a Kossuth térről idén szeptemberben. Nyilván, nagyon nagy veszélyt jelentettek.) Valószínűsíthető, hogy ha egyáltalán a saját fejéből pattat ki, akkor Semjén egyszerűen túlbuzgó elvtársként szeretett volna jó pontot szerezni a főnökénél. Orbán Viktor már régóta csak fizetett tapsolók elé mer kiállni a nemzeti ünnepeken beszédet mondani és a rendőrségnek gyakorlatilag teljesen el kell szigetelnie a hívein kívül mindenki elől...

NYUGDÍJ: OLDJA MEG AZ ÁLLAM! - ROMLOTT A LAKOSSÁG ÖNGONDOSKODÓ KÉPESSÉGE

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2018.11.09.


Hiába bővülnek évek óta az átlagkeresetek, csökkent a pénzügyi megtakarítással rendelkezők aránya, tovább romlott a lakosság öngondoskodási képessége, nem zárul a társadalmi olló sem – derült ki az OTP Öngondoskodási Index csökkenő értékéből. Soha nem várták még ilyen sokan az államtól az idős koruk biztosítását, ugyanakkor nem hiszik, hogy valóban meg is élhetnek a nyugdíjból. Mégis egyre kevesebben takarítanak meg.

Szinte már trendszerűen, második éve csökken az OTP Öngondoskodási Index értéke. Idén egy ponttal, a 35-ös értékre esett vissza — mondta Kovács Antal, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese a Világgazdaság tegnapi Öngondoskodás konferenciáján a kutatásról. Míg a 2012-es mélypont (32 pont) óta lassú, de folyamatos javulást mutatott a lakosság öngondoskodási képességét mérő index, a 100 pontos skálán eleve alacsony érték emelkedésének lendülete két éve megtört.

Érdekes, hogy a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők esetében a legjelentősebb a változás. Az érettségizetteknél 3 pontos a csökkenés, míg a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknél 4 pontos. Az alacsonyabb végzettségűeknél most stagnálás figyelhető meg, igaz náluk tavaly volt nagyobb csökkenés, és eleve jóval alacsonyabb az öngondoskodási képesség. Míg a 8 általánost végzetteknél csak 25, addig a diplomások esetében 44 ponton áll ez az érték. Három éve 32, illetve 43 pont volt. Az öngondoskodási olló nem zárul a társadalmi rétegek között...

UTAZÁS LŐSZERES DOBOZOKON A VILÁG VÉGÉN

HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Határátkelő / Gábor
2018.11.09.


Avagy lőszeresdobozos-kamazplatónszigetátszelős-bányás-oroszos kaland Gogland szigetén. Ezzel a poszttal véget ér Gábor balti-tengeri szigettúrája, az eddigi három leírást ITT és ITT és ITT olvashátjátok. Ezúttal a csokoládé is szerepet kap.

Gogland

Mielőtt kikötöttünk volna a nem túl oroszos nevű, ámde mégis orosz Gogland szigeten, vezetőnk kis eligazítást tartott nekünk.

Elmondta, hogy ahogy kikötünk, be fog jönni a hajóra egy morcos-köpcös orosz katona, aki egyesével összeveti az útleveleinket az engedélyeinkkel (és saját magunkkal), valamint egyesével elbeszélget minden ideérkezővel. A „külföldivel” talán hosszabban.

Elmondja majd, hogy a 21 km2-es szigetnek csak a déli részén lévő világítótornyot tekinthetjük meg (de nem fotózhatjuk, nem videózhatjuk), az északon lévő másik világítótornyot nem közelíthetjük meg, mivel ott van az orosz katonai bázis.

Mivel földrajzilag csak 40 km-re vagyunk a finn Kotkától (Szentpétervártól meg 120-ra), ezért némileg érthető az aggodalma. A katonák egyébként sincsenek sosem tekintettel a turistákra.

Vezetőnk elmondja azt is, hogy csakis csoportosan mozoghatunk a szigeten, és a katona „meg ne lásson egyedül bóklászó embert”, valamint azt is, hogy szinte semmit nem fotózhatunk, de főleg a katonai objektumokat nem.

(Csak azt nem tudom ekkor, miből fogunk rájönni, hogy mi a katonai objektum, és mi nem az? Jó - a tehén vélhetően nem az, de itt nagyjából véget is ér a felsorolás)...

MAGYARORSZÁG AZ EGYIK LEGNAGYOBB VESZTESE A MULTIK TRANSZFERÁR-TRÜKKJEINEK

G7
Szerző: BUCSKY PÉTER
2018.11.09.


Magyarországon adózzák a vállalatok a legkevesebbet a nyereségük után az EU-ban, mivel itt a legalacsonyabb a társasági adó kulcsa. Mégis innen viszik el a legtöbb profitot adózás nélkül. A globális nagyvállalatok transzferár-trükkjeinek egyre nagyobb gazdasági hatása van, és hiába hoznak mindig részletesebb szabályokat az államok, a gyakorlatban ezeknek szinte semmi hatását nem látni.

A nemzetközi nagyvállalatok a leggyakrabban az általuk fizetett adón szeretnének spórolni, amikor a transzferárak segítségével meghatározzák, hogy az egyes országokban működő leányvállalataik mekkora profitot érjenek el. Nem könnyű az optimalizációt a csalástól megkülönböztetni, ám csak ritkán bírságolják a nagyvállalatokat emiatt jelentős összegre. Talán ennek is szerepe van abban, hogy az adóparadicsomokon kívül minden más országnak egyre nagyobb veszteséget okoznak a transzferáras manipulációk.

KAPCSOLÓDÓ CIKK:

Már a magyar GDP-t sem tudjuk kiszámolni a multik adótrükkjei miatt Részben néhány külföldi vállalati központban dől el, hogy mekkora a magyar gazdaság, és hova mekkora adóbevétel kerül. A nagy transzferármutyi, első rész.
A transzferárazás és az adók országok közötti optimalizációja viszonylag bonyolult kérdés, ezért kevés elemzés érhető el arról, hogy világgazdasági szinten mekkora költségvetési hatásokat okozhat ez. Az UNCTAD* készített erről hiánypótló elemzést idén...

KÖDDÉ VÁLT TIBORCZ ISTVÁN BRÜSSZELI PÁLYÁZATA. A KORMÁNY HALLGAT

24.HU
Szerző: HORVÁTH CSABA LÁSZLÓ
2018.11.09.


Rejtélyes körülmények között eltűnt a kormányzati pályázati portál nyilvántartásából az a tájékoztató, amely Orbán Viktor miniszterelnök vejének egyik nagy értékű európai uniós pályázatának adatait tartalmazta. Tiborcz István tavaly június 23-án személyesen nyert el több mint 35 millió forint vissza nem térítendő brüsszeli támogatást arra, hogy Csabdi településen ökológiai gazdálkodásra térjen át, és fenntartsa azt.

Csakhogy az európai unió vidékfejlesztési programjából elnyert támogatás adatai úgy tűntek el a Miniszterelnökség által felügyelt kormányzati portálról (palyazat.gov.hu), mintha soha nem is léteztek volna.

A mára megtalálhatatlan, köddé vált pályázat adatait képernyőfotón rögzítettük:....

...A furcsa pályázatokkal kapcsolatban természetesen megkerestük a kormányzati pályázati portált felügyelő Miniszterelnökséget. A Gulyás Gergely vezette tárcának az alábbi kérdéseket tettük fel:

- mi a magyarázata annak, hogy a korábban elnyert pályázat eltűnt a kormányzati pályázati portálról?
- Lehetséges-e, hogy egy pályázó két alkalommal nyerjen támogatást ugyanabból a pályázatból?
- Gyakorlata-e a palyazat.gov.hu üzemeltetőinek, hogy elnyert pályázatok adatait eltávolítják a portálról?
- Amennyiben igen, milyen esetekben távolítják el a korábbi győztes pályázatokat, és milyen indokkal?

Fontos körülmény, hogy a Miniszterelnökségnek bőven adtunk időt a válaszadásra, ugyanis kérdéseinket október 17-én küldtük el, ám azóta sem adtak érdemi választ. Pedig a rendszerüzenetek szerint a kérdéseinket megkapták, és még aznap el is olvasták. Ráadásul, ha közérdekű adatigénylésnek értelmezték megkeresésünket, akkor is 15 nap alatt választ kellett volna adniuk.

EGYÉRTELMŰEN, FOLYAMATOSAN ROMLIK A MAGYAR JOGÁLLAMISÁGHELYZETE

444
Szerző: HERCZEG MÁRK
2018.11.09.


- Jakab András és Szalai Ákos 2016-os tanulmánya arra jutott, hogy romlik a jogállamiság helyzete.

- Jakab aztán annak a Hegymenet című könyvnek volt az egyik szerkesztője, aminek a kiadását az MTA támogatta volna, de azt politikai okokból visszavonták, így végül a jezsuiták adták ki.

- Most Gajduschek Györggyel együtt írt cikket a Társadalmi riport 2018 című kiadványba, és azóta eltelt idővel együtt vizsgálta a jogállamiság helyzetét.
Nincs meglepetés: a jogállamiság fokozatosan, trendszerűen romlik.

2010 óta nőtt a jogalkotás hatalompolitikai eszközként való használata és a kiszámíthatatlansága

A szakértői jelentéseken, kemény adatokon (például költségvetési adatok) és közvélemény-kutatásokon alapuló jogállamiság-indexek egyértelműen jelzik a jogállamiság erózióját, és „joggal tarthatunk tőle, hogy ez még nem ért véget” – áll a tanulmányban...

MIÉRT HŐBÖRÖGNEK, AMIKOR MÉG MINDIG VEHETNEK LEVEGŐT?

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2018.11.09.


Ennél, meg a tegnapinál meg a holnapinál is sokkal jobb reggelt kívánok mindenkinek! Akkor most mi van? Egy kicsit nem figyeltem oda és kiderült, hogy nem is győzött a doktorminiszterelnök úr Helsinkiben? Á, dehogynem. A DNS-e rész a győzelem. Nézzenek csak körül (jó, nem kell, én körülnéztem), a Fidesz-udvartartás milyen serényen lapátolja bele az éterbe a főnök kappanhangon elóbégatott aranyköpeteit. Mindegyiknek ki van tapétázva a közösségi oldala Orbán győzelmi hörgésével. Hiszem és vallom, hogy szar lehet parasztnak lenni azon a felcsúti sakktáblán.

Különben szerintem az meg teljesen mindegy, hogy Deutsch vagy a félretájékoztatási üzemegység mit hazudott arról, ami nem is úgy volt, hogy kivették azt a csúnya szót, vagy nem vették ki az EPP kongresszusi határozatának szövegéből, hogy benne maradt még abban az Orbán kézjegyével is ellátott dokumentumban egy csomó idegen kifejezés (jogállam, civilek, sajtószabadság), amitől spontán rohamot kap, vagy nem maradt benne. A lényeg ugyanaz: az Európai Néppárt simán hagyta, hogy egy félázsiai korrupt megélhetési politikus közel egy évtizeden keresztül hülyét csináljon belőlük. Most is hülyét csinált belőlük. Ha átírták a szöveget a kedvéért, akkor azért, ha meg nem írták át, akkor azért.

Itt évek óta nem 1500 eurós tételek szégyenkezve, kéztördelve ellopásáról van szó, itt csilliárdok mentek a levesbe (oppardon, tűntek el a NER fekete lyukában), amelyeknek nem az volt a rendeltetése, hogy Lőrinc mester kivakarózzon a mangalicatrágyából és szaros bottal se lehessen (f)elérni már az orrát. És végképp nem az, hogy a nap végén minden, ami a nevére került, azt átpasszolja a saját lábú vőnek, aki azóta táltosodott meg olyan irgalmatlanul, mióta bebocsáttatást nyert az Orbán-dinasztiába.

Azok az európai politikusok együtt heherésztek (nem múlt idő) ezzel az emberrel és elmondhatja Donald Tusk ET-elnök minden idők legkritikusabb és legharciasabb beszédét arról, hogy aki megtagadja a jogállamot, aki gyűlöli a szabad sajtót és a civil szervezeteket, aki eltűri a homofóbiát, aki a nemzetet szembefordítja az egyén szabadságával, aki konfliktust szít a világban és Európában, aki Putyint támogatja, aki az áldozatot támadja az agresszorral szemben, aki le akarja cserélni a liberális demokráciát egy bűzölgő szarkupacra, az nem kereszténydemokrata, de ez a vonat elment. Nem tegnap, és nem is tegnapelőtt.

Azzal, hogy az Európai Néppárt mai napig ejnyebejnyézve, udvariaskodva, meghunyászkodva megtűri a soraiban Orbánt, akire a fenti leírás minden passzusa tökéletesen illik – hát hiszen állítólag neki akartak üzenni vele -, és közben azt remélik, hogy az ilyen kinyilatkoztatásoktól majd magába száll, összeomlik és jobb belátásra tér, az a hajára kenheti az Európai Unió jövőjét. Benne az összes kereszténydemokratával, akinek akkor jutott eszébe kihívni a tűzoltókat, amikor a fél kóceráj leégett. Amikor már olyan pusztító indulatokat gerjesztett Európában ez az ember, hogy nem csak a Bözsiutalványok és a családbarát támogatások csecsén butuló magyar populációt, de a kontinens egyéb részeit is megfertőzte, és a legalávalóbb reflexeiket hívta életre. Senkit nem érdekel a jogállam és a sokadik halovány diplomáciai rosszallás, amikor Európa szerte vérben forgó szemekkel rázza az öklét és fröcsögve gyűlölködik – amikor éppen nem retteg a migránsoktól – a populista propagandára vevő, IQ-hiányos népi frusztráció...

"SZINTE MINDENBEN EGYETÉRTEK ORBÁN VIKTORRAL" - MAGYAR HANG AJÁNLÓ

MAGYAR HANG
Szerző: Magyar Hang
2018.11.08.


A Magyar Hang 26. száma jelenik meg november 9-én, pénteken. Még több tartalommal, változatlan áron! Ízelítő a tartalomból.

– „Szinte mindenben egyetértek Orbán Viktorral” – Kiss-Rigó László püspök szellemi rabszolgának tartja a kritikus újságírókat, és sosem hallott a NER létezéséről. A letiltott interjú.

– Ismétli-e a történelem önmagát? A bizonytalanság, az egoizmus elterjedése közepette emlékeznek száz évvel ezelőtt befejeződött I. világháborúra a vezető politikusok.

– „Parragi úr közveszélyessé vált, tehát meg fogjuk fékezni” – Pethő Tibor A Magyar Nemzet története 1938–2018 című, most megjelenő könyvéhez írt előtanulmánya.

– Kell-e nekünk új ideológia? A második reformkorra nem várni kell, hanem tenni érte. Vona Gábor írása a Hajrá, Magyarország! rovatban.

– Budapest: csak egy maradhat. Karácsony Gergely lehet Tarlós legesélyesebb kihívója.

– Kisvárosok acélos ambíciókkal. Bővülhet a megyei jogú városok köre.

– Inkább a kisebb lakás, mint a három gyerek. Egyre kevesebb adóst ment meg az eszközkezelő.

– A kórházak is megérzik a hajléktalanrendeletet.

– Cucc a tégla alatt. A Hős utcában senki sem örül a kerítésnek.

– Belgrád a vízen: mese az arabokról és a kiskacsáról.

– Azt hitték, hogy a nép demokráciát követel. Harminc évvel ezelőtt alakult meg az SZDSZ.

– Variációk libamájra. Termékteszt: A tescós jobb, mint a drága hungarikum.

– Kilencszáz éves minden idők egyik „legtitkosabb” társasága, a templomosok.

– Összeomlás és forradalom: egy százéves történet, amely nem tud múlttá válni. Hatos Pál könyve kapcsán.

– Kincs, ami nincs. Bíróság dönt az Esterházy család főúri gyűjteményének sorsáról.

– Átjáróház a felcsúti öltöző. Milliárdokat költenek játékosokra, de sokan csak annyi időt töltenek itt, mintha nyaralni jöttek volna.

– Szőnyeg szélén a sportvezetők. A kormányfőben lassan tudatosul, hogy a pénzek lenyúlása rengeteget árt rendszere megítélésének.

– Publicisztika: Dévényi István: Ki vagyok én?; B. Molnár László: Atlasz a katedrán; Torkos Matild: Górcső alatt – Európai bírói szervezet vizsgálja Handó Tünde ámokfutását; György Zsombor: Trauma; Gyene István: Egységből kétségbe – Látlelet Magyarországról; Hegyi Zoltán: Egy mindenes feljegyzései; Vass Norbert: Terra incognita; Balogh Roland: Alapvető jog-e a digitális adatvédelem:; Gazda Albert: Gyühückölés; Puzsér Róbert: A brazil trollface; Marabu rajza.

És még sok izgalmas olvasmány
!

ITT OLVASHATÓ

LESZAKADÁS FENYEGETI MAGYARORSZÁGOT - FIGYELMEZTET AZ MNB

ZOOM
Szerző: zoom.hu
2018.11.09.


Alapvető változásokat sürget a magyar iskolákban és az egészségügyben a MNB most megjelent Növekedési jelentése. Ha nem kezdődnek meg a reformok – aminek egyelőre semmi jele – Magyarországra a stagnálás és a leszakadás vár.

Átfogó reformokat sürget a Magyar Nemzeti Bank (MNB) annak érdekében, hogy a gazdaság érdemben folytatni tudja felzárkózását Ausztriához képest – ez derül ki a most publikált Növekedési jelentésből. Két utat lát a jegybank Magyarország előtt: vagy megreked a közepesen fejlett országok között vagy széleskörű reformokat végrehajtva – az adóztatásban, a foglalkoztatáspolitikában, az oktatásban, az egészségügyben – szédületes ütemű felzárkózásba kezd.

Amennyiben a reformok széles körét választaná a kormány – aminek egyelőre semmi jele nincs, hisz az érdemi kormányzás kimerült a migráció elleni és a demográfiai fordulat érdekében zajló propagandában – már 2030-ra komoly eredményeket lehetne elérni. Az MNB szerint míg ma a magyar gazdaság egy főre jutó GDP-je (vásárlóerő-paritáson számolva) alig 55 százaléka az osztráknak, ez 2030-ra akár 80 százalékra is emelkedhetne, ami rendkívül ambiciózus előrejelzés.

Ehhez „csak” tőkeintenzitásra, a termelékenység jelentős növelésére, a teljes foglalkoztatottság fenntartására, a reálbérek jelentős emelkedésére és magas gazdasági növekedésre lenne szükség az említetteken túl – mindez persze moderált államháztartási hiány mellett. A közepes fejlettség státuszából kilépni – ahol Magyarország jelenleg tart – nem lehetséges kis lépésekkel, nagyívű intézkedések szükségesek. Magyarország esetében ez versenyképességi reformokat jelent a következő időszakban – olvasható az MNB elemzésében...

MEGVÁLOGATNÁ SAJÁT BÍRÁIT A KORMÁNY

MÉRCE
Szerző: SZABÓ MÁTÉ
2018.11.08.


Ismertté váltak a kormány tervei a közigazgatási bíróságok igazgatásáról. Fél évvel ezelőtt, az Alaptörvénynek a Közigazgatási Felsőbíróság felállításáról szóló módosításáról azt írtam, hogy a közigazgatási bíróságok leválasztása a rendesbíróságokról önmagában nem lenne elfogadhatatlan, de a jog uralmát súlyosan veszélyezteti, hogy a szervezeti átalakítás valódi célja a politikailag kényes ügyeket a jelenlegi kormányzat kontrollja alatt létrejövő bírósági szervezethez utalni.

A parlamentnek november 6-án benyújtott törvényjavaslat jelentős mértékben visszaigazolja ezeket az aggodalmakat.

Olyan rendszert hozna létre, amelyben a végrehajtó hatalom döntéseinek jogszerűségét olyan bíróságok fogják megítélni, amelyeket a végrehajtó hatalom csúcsszervének egyik tagja, az igazságügyminiszter igazgat majd.

A magyar történelemben ennek vannak előzményei. A rendszerváltás előtti évtizedekben a bíróságok a szovjet típusú, egységes államhatalom részeként működtek, a bíróságok feletti politikai kontrollt az igazságügyminiszter igazgatási jogosítványain keresztül lehetett gyakorolni. Az 1989-es új alkotmány szakított az egységes államhatalom koncepciójával, garantálta a bírói függetlenséget, mégis, a miniszteri igazgatás egészen 1997-ig fennmaradt. A miniszter hatalmát a bíróságok felett a bírói önigazgatás szervei korlátozták, az akkori Alkotmánybíróság pedig az igazgatásnak ezt a modelljét az alkotmánnyal összhangban állónak találta.

Az Alkotmánybíróság szerint az a modell, amelyben bizonyos, elsősorban a bíróságok működésének személyi és anyagi feltételeivel kapcsolatos igazgatási jogköröket az igazságügyi miniszterhez telepíti a törvény, nem alkotmányellenes [53/1991. (X. 31.) és 38/1993. (VI. 11.) AB határozatok]. Ebből az következik, hogy az biztosan nem lenne ma sem önmagában alkotmányellenes, hogy a miniszter igazgatása alatt állnak a bíróságok, ezt csak az igazgatási jogosítványok korlátaival együtt lehet megítélni. Az alkotmányos rendszerváltás mégis befejezetlen maradt addig, amíg a bírósági igazgatási reform keretében 1997-ben teljesen megszüntették a miniszter igazgatási jogosítványait a bíróságok felett...

MEGNÉZTÜK KÓSA ANYJÁNAK BMW-KET LÍZINGELŐ SERTÉSTELEPÉT

INDEX / VIDEÓ
Szerző: Index
2018.11.09.


A korábban elszámolás alatt álló telepet 2015-ben mentette ki a szorult helyzetből Kósa Lajos 82 éves édesanyja. A százmilliós állami támogatást behúzó mátészalkai cég azóta virágzik, és ahogy nemrég kiderült, full extrás BMW-ket lízingel. Megnéztük a Mátészalka melletti Méker Kft. telepét, nem örültek nekünk.




HATMILLIÓRA FOGYHAT MAGYARORSZÁG NÉPESSÉGE

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: TÓTH RICHÁRD
2018.11.09.


Hiába tesz meg mindent a kormány, 2001-től 2017-ig már a 400 ezer főt is meghaladta a népességfogyás – legalábbis ez derült ki a Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Intézetének Demográfiai portré 2018 című tanulmánykötetéből. A legrosszabb forgatókönyv szerint 2070-re hatmillió magyar élhet az országban. Közben az elmúlt években stagnált a születésszám, pedig a gyermekvállalási kedv növekedett.

A rendszeresen publikált kötetben megvizsgálják többek között a párkapcsolat, a házasság, a válás, az idősödés, a halandóság, az egészségi állapot, valamint a külső vándorlás kérdését is. Az utolsó fejezet pedig a népesség szerkezetéről és jövőjéről szól. A korábbiakkal ellentétben idén már nem a rendszerváltástól, hanem a 2000-es évektől tekintették át a szerzők a változás trendjeit.

Külön aktualitást ad az idei Demográfiai portrénak, hogy a kormány bejelentette, nemzeti konzultációt indít a családok védelme érdekében. Alaptörvénybe emelhetik, hogy a család az anyából és apából áll, tehát az azonos nemű párokat kizárnák az örökbefogadásból; kétharmados többség dönthet a családtámogatásról; támogatást kaphatnak a fiatal házasok és anyák. Előbbi csoportnak akár 5-10 milliós kamatmentes kölcsön is járhat. A legalább három gyermeket nevelő anyáknak pedig tényleg jöhet az szja-mentesség. Cél az is, hogy miden lehetséges eszközzel megakadályozzák a népességfogyást...

EZERMILLIÁRDOKAT BUKHATUNK - MEGELÉGELTE AZ UNIÓ AZ INTÉZMÉNYES KORRUPCIÓT

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: HARGITAI MIKLÓS
2018.11.09.


Minden korábban elképzeltnél keményebb következményei lesznek az Orbán-kormány Brüsszelig látszó korrupcióhajlamának – állítja Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője. Túlzottdeficit-eljárásba torkollhat a pénzcsapok elzárása.

Az Elios-üggyel foglalkozó tegnapi cikkünkben többen is fölvetették, hogy a korrupció intézményesülése, illetve a konkrét visszaélések feltárásának kormányzati elszabotálása miatt súlyos pénzügyi hátrányok fogják érni Magyarországot. Lát erre utaló jeleket Brüsszelben? 

- Egyértelműen. Nyár óta téma a sajtóban, hogy az uniós támogatások aktuális részletei nem érkeznek, a felhalmozódott hiány egyes források szerint eléri a háromezer milliárd forintot. Tudomásom szerint nem átmeneti technikai vagy adminisztrációs problémáról van szó: a Bizottság figyelmeztető levelet küldött a kormánynak, amelyben jelzi, hogy – mivel a döntéshozatal és a kifizetések jogszerűségét, átláthatóságát a magyar kormányzati intézmények a korábban közölt brüsszeli kifogások nyomán nem tudták bizonyítani, felfüggesztik az érintett operatív programok pénzeinek átutalását. 

Tudhat erről már a kormány? 
- Egészen biztosan tud róla, mivel a téma az Ecofin, vagyis a gazdasági és pénzügyminiszterek tanácsa legutóbbi ülésén is napirenden volt. 

Milyen kontextusban? A kormányzati kommunikáció szerint Magyarországot azért bünteti Brüsszel, mert nem akarunk bevándorlóországgá válni. 
- A téma nem a migráció, hanem a költségvetési fegyelem és a deficitcélok összefüggésében került szóba. A vonatkozó szabályozás szerint a Brüsszelnek benyújtott, de még ki nem fizetett számlák kapcsán idehaza kiutalt előleg nem számít bele a költségvetési hiányba, a be nem nyújtott számlák után kifizetett előleg viszont beleszámít. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a felfüggesztés ideje alatt nem lehet számlát benyújtani. 

Mennyi pénzről lehet szó? 
- A kormány mintegy 1600 milliárd forintot fizetett ki előlegként, viszont csupán néhány százmilliárd érkezett Brüsszelből, ami önmagában is 1000 milliárdnál nagyobb hiányt generált. 

Mi lehet a következmény? 
- Ha a felfüggesztés miatt a költségvetési hiány túllépi a három százalékos GDP-arányos határt – amire az említett nagyságrend miatt van esély –, akkor túlzottdeficit-eljárás indulhat Magyarország ellen...

FELVONÁS VÉGE? - FÜGGETLENEK ÉS MAGÁNSZÍNHÁZAK VÉGVESZÉLYBEN

168 ÓRA ONLINE
Szerző: HERSKOVITS ESZTER
2018.11.09.


Egyik pillanatról a másikra megszüntetné a kulturális taót a kormány. Vagyis azt a rendszert, hogy a magyarországi cégek a társasági adójuk egy részét felajánlhatják előadó-művészeti szervezeteknek. A kormányzati tervek szerint központi elosztás váltaná a taót, pályázati úton juthatnának forrásokhoz a kulturális szervezetek. Ma ül össze Fekete Péter kulturális államtitkár a kiválasztott színházigazgatókkal. A színházak képviselői még nem tudják, hogyan tovább, de remélik, hogy a sokak számára elengedhetetlen támogatási rendszer még valamilyen formában megmenthető.

A megfontoltság és a fokozatosság sosem volt a NER sajátja. De egy tíz éve működő támogatási rendszert egyik pillanatról a másikra bedönteni – nos, az még az Orbán-kormányhoz képest is szokatlanul rapid. Ráadásul most, novemberben, amikor már elkészültek a 2019-es költségvetések, amelyekbe belekalkulálták a taót is, ami a 2018-as működésük után jár a színházaknak. Vagyis 2018-ban úgy működtek a színházak, úgy vállaltak el bemutatókat és vidéki fellépéseket, hogy számoltak a taóból származó bevétellel.

Ennek a – mondjuk ki – ad hoc intézkedésnek a magánszínházak és a független társulatok lehetnek az igazi vesztesei. Ezek döntő többsége ugyanis nem kap semmilyen állami vagy önkormányzati támogatást. A jegybevételekből tartják fenn magukat, illetve a taóból, ami az éves nettó jegyárbevételek nyolcvan százalékát érheti el.

Az Orlai Produkciós Iroda is ilyen: száz százalékban magánpénzből működik, a taóból pedig mintegy 300 millió forintos bevételük származik. Nehéz elképzelni, hogy ez az összeg pályázati úton pótolható lehet.

– Úgy tudtuk megőrizni a függetlenségünket mindegyik politikai hatalomtól, hogy nem indultunk semmilyen pályázaton, és nem fogadtunk el állami vagy önkormányzati támogatást – mondja Orlai Tibor, a produkciós iroda alapító igazgatója.

Hasonló helyzetben van a Rózsavölgyi Szalon is. Igaz, ők időnként elindulnak pályázatokon, sőt nyernek is, de összköltségvetésüket tekintve csak csekélyebb összegeket. A Rózsavölgyi működéséhez és létezéséhez is elengedhetetlen a tao.

Mindemellett nem pusztán támogatás ez: sokkal inkább piaci értékítéleten alapuló bevételi forrás, amely pontosan tükrözi, hogy a nézők mit gondolnak az adott produkcióról.

Általa piaci mechanizmusok indulhattak be: a színházak nagyobb bevételre törekednek, hogy minél több taotámogatást kaphassanak. Márpedig nagyobb jegybevételre úgy tudnak szert tenni, ha azt adják, amire a nézők vágynak.

– A mi kínálatunkat a nézői igény alakította – magyarázza Szentpéteri András, a Rózsavölgyi Szalon ügyvezető igazgatója. A szalon 2012-ben nyílt, akkor még elsősorban beszélgetéseket és könyvbemutatókat, kisebb előadásokat és koncerteket tartottak itt. Később mind a személyes visszajelzések, mind a közösségi oldalakon megjelenő vélemények alapján egyértelmű lett: a közönség főképp színházi előadásokra lenne kíváncsi. A jegyeladásokból az is hamar kiderült, hogy milyenre: igényes, különleges prózai színházra.

– Független színházként teljes mértékben a nézői elvárások szerint tudtuk alakítani a műsorrendet. Értékalapú darabokat várnak tőlünk – mondja Szentpéteri András...

ÉN KICSI PÓNIM

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2018.11.09.


Rossz hírre ébredt tegnap Kolumbán Örs István Sepsiszentgyörgyről, és Fatima, a ló, kiderült ugyanis, hogy a Nemzeti Vágta nevezetű eseményen doppingoltak a dicsőség érdekében. Illetve hát, Kolumbán Örs István nem vett be ajzószert, mert nem ő nyargalászott, hanem valaki Fatimával, a lóval etetett meg valami szart, hogy jobban fusson. Aztán mégis a lovat és lovasát tiltották el a kiderülő turpisság után, és nem a méregkeverőt.

Tizenhárom éves ez a Kolumbán Örs István, korán megtapasztalta tehát a világ ostobaságát. Fatima, a ló, nem tudjuk milyen korú, de feltehetőleg ő nem a gonoszságon mereng el most, hanem még azon gondolkozik, mitől volt olyan furcsa íze a zabnak, amitől viszont olyan acélosak lettek az izmai, ellenben utána meg fosott, mint a murányi kuzinja. Mindenhol doppingolnak, a világ összes nyüves versenyén és sportjában, aztán vagy megbuknak, vagy nem.

De, hogy itt mért kellett, azt én nem tudom, ezért is gondolkozom el rajta. Kolumbán Örs Istvánnak még legénytoll se pehelyzik az állán, sőt, félig még a valagán van a tojáshéj, ezért is indult a Kishuszár Vágta nevezetű versenyszámban, ám talán jobban tette volna, ha az Én kicsi pónimat bambulja helyette a televízióban. De tudjuk, hogy a lovaglás a lövészettel, íjazással meg minden ilyen játékkal mennyire magyar dolog, olyan macsós, hogy nem lehet neki ellenállni egyáltalán.

Különben is efelé halad a kurzus, ezért járunk nomád világjátékokra Orbán Viktor magyar isten, valamint Nurszultan Nazarbajev kazah, Ilham Aliyev azerbajdzsáni, Recep Tayyip Erdogan török és Shavkat Mirziyayev üzbég államfő nagyságos színe elé. Ott hős fiaink – és lányaink – íjászkodnak, lovasbirkóznak, távlőnek és húzzák a botot. Ilyképp a Hősök terén való vágtázás beleillik a sorba, ahogyan a messzi múltba révedünk soha nem volt nemzeti nagyságunk igazolására ezen a módon...