Szerző: teszár
2015.12.25.
Russell Brand az egyik legizgalmasabb közéleti személyiség jelenleg a világon: egykor drog- és alkoholfüggő, aztán befutott, de meglehetősen felszínes képviselője a stand-up comedy műfajának, később filmszínész, Katy Perry férje, majd megtért, messiás-komplexusos figura, aki elkezd politizálni, könyvet ír (Revolution) és elindítja a masszívan establishment-ellenes YouTube-csatornáját The Trews („true news”) címen. Ebből 366 epizódot csinált, jelenleg pedig az új stand-up estjével (Trew World Order) turnézik Ausztráliában és Új-Zélandon, ahol elementárisan vicces interjúkat is ad. Ondi Timoner a bekategorizálhatatlan, apadhatatlan kreatív energiákkal rendelkező Brand-jelenséget járja körül, és ezt meglehetős alapossággal teszi meg. A szüleiről/szüleivel együtt forgatott anyagok különösen értékesek a nárcisztikus magamutogatás és a ténylegesen szubverzív paradigmarombolás között egyensúlyozó brit művész személyiségének megértése szempontjából. Timoner valószínűleg túl sokat mutatott, ugyanis Brand nem ment el a dokumentumfilm premierjére. [trailer]
Céline Sciamma filmjének tanúbizonysága szerint a női erő nemcsak az új Star Wars-epizódban ébred: a Csajkor (Girlhood) kamaszlány főhőse kapaszkodók nélkül, családi támogatás és anyagi lehetőségek hiányában, a lehúzó erők ellenében is derűsen és emelt fővel igyekszik megteremteni a független, felelős felnőtt léthez szükséges feltételeket. A szűkös keretek között egy kaméleon ügyességével helyezkedik bele az elfogadott (tanuló), a megtűrt (csajbandatag) és a tilalmazott (szerető) női szerepekbe, a Vic-et alakító Karidja Touré pedig rendkívül hitelesen jeleníti meg a kényszerű álarcok viseléséből adódó érzelmek kaleidoszkópszerű sokszínűségét. A Csajkor csupa szív és életszeretet, ugyanakkor nem szirupos; leheletfinom, de nem mesterkélt, és még akkor is optimista tud maradni, amikor már az emberi méltóság forog kockán. [trailer]...