2017. július 2., vasárnap

A HITEL NÉLKÜLI "IGAZ"

ÉLET ÉS IRODALOM/VISSZHANG
- SZABADPOLC
Szerző: Ungváry Rudolf
2017.06.30.


Orbán nem nyíltan, hanem kétarcúan valósítja meg céljait. Politikája veszélyesebb, mint amit a szélsőséges irányzatok képviselnek. A demokrácia ellenségeként a demokrácia álarcában folytatja végzetes útját. Valójában erre és nem csak a CEU elleni támadásra értette Vargas Llosa, hogy a szabadság elleni összeesküvésről van szó.

Orbán az unión belül nem viszi szakításig a politikáját. Ezzel egyelőre sikeresen tud európai – főleg néppárti – politikusokat is megtéveszteni. Eközben az országon belül és a keleti – főleg az orosz – tekintélyuralmak irányában nem csak frontálisan megy szembe az európai normákkal. A valós gazdasági haszonnal nem járó keleti nyitással az unióra is veszélyes utat nyitott az orosz befolyásszerzésnek. Külpolitikai realitásérzékelésének ijesztő lélektani jele, ahogy mély rokonszenvet mutatott Trump elnök iránt, a támogatásában reménykedve. Azaz képes volt saját világpolitikai vágyálmait az Egyesült Államok új elnökébe belevetíteni, teljesen félreismerve annak az államnak a történelmileg kialakult politikai működését. Tette és teszi mindezt úgy, hogy arányérzékére hatástalan, mennyire a perifériáján van Magyarország a nyugati hatalmak figyelmének. Belpolitikailag azonban zsigerből érzékeli, hogyan teheti az országot egyre inkább egy demokráciának álcázott szélsőjobboldali rendszer kiszolgálóinak prédájává, melyet a nemzet gyűlölködő ellenségei fenyegetnek kívül és belül. Mindennek következtében Magyarország mára a térség legsérülékenyebb állama lett, és megint elindult történelmének mélypontja felé.

Legutóbb kivételes államférfinak nevezte Horthyt. A célja a velejéig aljas, de halálosan pontos gyűlöletkeltés. Tudta, hogy a mai magyar konzervatívok és jobboldal lényegében most is hallgatni fog; csak zsidó szervezet és a baloldaliak tiltakoznak majd. És már­is rá lehet mutatni, kik azok, aki minden jót el akarnak vitatni a magyar történelemben. Az ellenzék iránti viszonyában se szavaiban, se tetteiben, se az általa uralt politikai intézményrendszer és szolgahad viselkedésében semmiféle nyoma nincs a méltányosságnak. Mivel akik vele szemben állnak, ma gyengének látszanak, a gyengékkel szemben zsigerből csak az erő alkalmazására képes. Politikai karakterét Krekó Péter így jellemezte: „azok ellen fogalmazza meg a politikáját, akikről úgy érzi, hogy valamilyen formában elutasították, kirekesztették”. (Ezekkel a politikusokkal nem lehet előnyös üzletet kötni, ÉS, 2017/25., jún. 23.) Félelmetes történelmi társaságban van, akikre útjuk végén mindig a szakadék várt – többnyire országostul...

MIT CSINÁLJON AZ AKTIVISTA NYÁRON?

KETTŐS MÉRCE BLOG
Vendégszerző: Sebály Bernadett
2017.07.02.


Kitört a nyár, alább hagyott a tüntetési kedv, alig lehet mobilizálni az embereket. Természetszerű, nem érdemes rajta sopánkodni, viszont érdemes lehetőségként tekinteni rá. Mit érdemes csinálnia nyáron egy aktivistának? Toborozni, építkezni, megerősíteni a közösségeinket. De legelőször is ünnepelni!

Méltatlan csalódottság övezi ugyanis az idei tavaszt. Részben azért is, mert nyílt arroganciájával a kormánynak sikerült azt az érzetet keltenie a tüntetőkben, hogy a tavaszi vonulások értelmetlenek voltak. Pedig minden tüntető joggal dicsérheti meg magát, hogy legalább egy ügyben sikerült egészen konkrét győzelmet aratnia: a CEU minimum egy évig marad.

Elértünk részsikereket is: az Európai Unió mintha végre elkezdte volna komolyan venni, hogy a kormány politikája (például a civil szervezetekkel és a menekültekkel szemben) súlyosan sérti az unió közös és elvben Magyarország által is elismert értékeit. Jó eséllyel a tavaszi megmozdulásoknak is köszönhető, hogy a kormány még áprilisban kifarolt a munka törvénykönyv módosításából is. Szóval van minek örülni, és nem csak lelki egészségünk, de a stratégiai tervezés miatt is kell tudni értékelni a kisebb eredményeket.

Nem elég megnyerni a nyilvánosságot, meg kell erősíteni a közösségeinket

Most lecsengőben vannak a tüntetések, ami természetes. Ez a „csendesebb” időszak lehetőség is egyben, például arra, hogy új tagokat toborozzunk, új szövetségeket kössünk, új taktikákkal készüljünk az őszre. De ehhez már nem aktivista, hanem közösségszervező szemlélet szükséges.

Az aktivizmus az utóbbi években az önkifejezés eszközévé is vált, sokan ezen keresztül határozzák meg az identitásukat. Aktivistaként a nekünk fontos társadalmi ügyek számára teremtünk nyilvánosságot a társainkkal. Szabadidőnket áldozzuk olyan dolgokra, amelyektől társadalmi, politikai vagy gazdasági változást remélünk. Az aktivista csoportok jellemzően hasonló társadalmi osztályhoz vagy szubkultúrához tartozó emberekből állnak, ezért viszonylag zárt csoportok. Ez a működésmód katalizálta a tavaszi tüntetéssorozatok jó részét.

A közösségszervező azon dolgozik, hogy az emberek olyan csoportokat formáljanak, amelyekben ki mernek állni közös érdekeikért és értékeikért. Ez az ügyek felkarolása mellett a kapcsolatok szervezését és a szervezetépítést is jelenti. Közösségszervezőként azon dolgozunk, hogy minél többféle olyan csoport vagy adott esetben koalíció vállalja a nyilvánosságot, amelyek tagjai személyesen is érintettek egy-egy társadalmi igazságtalanságban.

Miben különbözik az aktivizmus és a közösségszervezés? Amennyiben érdemes ezt a határt meghúzni, akkor abban, hogy a közösségszervező jellemzően az aprólékos építkezésre, az új emberek bevonására és a csoportkultúra, a csoportműködés kialakítására, míg az aktivista az ügy körüli nyilvánosság és a mobilizálás - gyakran csak rövidtávú - maximalizálására helyezi a hangsúlyt. Azzal együtt, hogy a következetes szervezeti építkezés legalább annyira lehet hasznos, mint bizonyos helyzetekben hátráltató, nagyon hiányzik ez a szemlélet a magyar mozgalmi vagy aktivista kultúrából...

TÖRVÉNYEK FELETT

HUPPA BLOG
Szerző: Fábián András
2017.07.02.


A minap részese voltam egy beszélgetésnek, amelyben két tiszteletre méltó kortársunk, Gábor György vallásfilozófus és Kovács Zoltán az ÉS főszerkesztője fejtette ki véleményét a nemrégiben „elfogadott”, plakát törvényként, vagy lex csicskaként elhíresült justizmordról.

Mielőtt kifejteném, hogy mi fogott meg a vitában azért vessünk egy pillantást erre a szörnyszülöttre, amelyet azóta a Schmitt Pálhoz hasonlóan nem fék, hanem emeltyű Áder János, a nemzet második golyóstolla is aláírt. Fittyet hányva ezzel fent nevezett „alkotmányozó” (idézet Orbán Viktortól) elődje életművére is, amelyet az akkor még kétharmadot birtokoló állampárt Alaptörvény elnevezéssel illetett. (Ne zárjuk ki persze a megelőlegezett humorérzék lehetőségét sem. Vagyis hogy már akkor is csak viccnek szánták az egészet.)

A pártok működését érdemben befolyásoló törvényt csak kétharmaddal lehetett volna elfogadni, amivel a Fidesz 2015 óta nem rendelkezik. A korábban Áder által visszadobott, csupán a hatályba helyezési záradékot tartalmazó (!) eredeti törvényt (melynek érdemi rendelkezései nem kapták meg első körben az előírás szerinti szavazattöbbséget!) ravaszul átvariálták úgy, hogy kikerüljék a kétharmados előírást. Ennek érdekében még a címet is megváltoztatták. A plakátozással kapcsolatos módosításokat bezsúfolták a településkép védelméről szóló törvény módosításába. Ezzel az előterjesztés címe is megváltozott. Az így kicsinosított törvényt aztán feles többséggel, 123 igen és 68 nem szavazattal, a parlament rendkívüli ülése (pontosabban a Fidesz) el is fogadta. Áder meg, mint említettük, minden alkotmányos (olyan hülyén hangzik, hogy alaptörvényes) aggály nélkül aláírta.

A törvény pedig keményen beszorítja a kommunikációban amúgy sem túl erős és eszközökben is szegény ellenzéket. Eközben nem csorbítja sem a kormány, sem – mondjuk – a CÖF mozgásterét. Az új rendelkezések értelmében:

GYERMEK A KÓRHÁZBAN II. - ARRÓL, HOGY MILYEN MEGOLDÁST KÍNÁL AZ ÁLLAM A BETEG GYERMEKEK TANULÁSÁHOZ VALÓ JOGÁNAK BIZTOSÍTÁSÁRA ÉS HOGYAN LÁTJA EZT A KÓRHÁZPEDAGÓGUSOK EGYESÜLETE,

OFOE BLOG
Szerző: Cseke Enikő és Orosházi Katalin
25017.07.02.


...A Kórházpedagógusok Egyesületének álláspontja

A gyerekek pedagógiai ellátására országos, egységes ellátórendszert kell létrehozni, egyenlő esélyeket kell teremteni. Minden kórházban, ahol gyermekellátó osztály működik, lennie kell legalább egy kórházpedagógusnak, aki a gyerekeket az egészségügyi team mellett fogadja és segít a félelem, a szorongás leküzdésében. Azokon az osztályokon, ahol súlyos betegséggel tartósan bent fekvő gyerekeket ápolnak, 3-4 fős pedagógus teamre van szükség (óvodapedagógus, tanító, humán ill. reál szakos tanár). Mindez jóval kevesebb, mint Európa más országaiban, de indulásként talán elfogadható. Tapasztalataink alapján a következőket gondoljuk:

I. A kórházpedagógia célja és alapelve


A kórházpedagógia célja az oktatás-nevelés speciális eszközeivel optimális feltételeket biztosítani a gyógyításhoz a gyógyítóknak és a gyógyuláshoz a betegnek. Mindehhez a kórháziskolának személyközpontúnak és nem tananyagközpontúnak kell lennie.

A kórházpedagógus feladatai

A hospitalizáció megelőzése

A kórházpedagógus szoros kapcsolatban az anyaiskolával biztosítja, hogy megmaradjanak a beteg gyerek baráti és osztálytársi kapcsolatai. Az anyaiskola tanáraival együttműködve szervezi, hogy ezek a kapcsolatok kölcsönösen a résztvevők fejlődését szolgálják.

Az önkéntesi hálózat felépítésével gazdagítja a gyerekek kapcsolatrendszerét. Tanulási és szabadidős élményekhez juttatja a beteg gyerekeket.

Különleges, a beteg gyermek érdeklődésére építő, motiváló tanulási módszerekkel szervezi a tanulást, hogy az semmiképpen se legyen szorongás forrása, sokkal inkább élményt adó, felfedező kaland, aminek eredményeként nő az önbizalom, erősödik az önbecsülés.

Perspektíva biztosítása

A tanítás - tanulás lehetősége és a gyógyítók általi támogatása a gyógyulás reményét erősíti.

Ha a gyermek és a szülő az évismétlés mellett dönt, akkor a rendszeres tanulás a korábbi ismeretek szinten tartását, a gondolkodás aktivitásának megőrzését, a tanulási képességek visszafejlődésének megakadályozását célozza.

Ha az otthoni intézménnyel történő együtthaladást választja a család, akkor a kórházpedagógusok az anyaiskolával együtt kidolgozzák a szükséges, de még teljesíthető feltételeket a továbbhaladás érdekében. Ha lehet, folyamatos értékeléssel, ha a betegség lefolyása ezt nem engedi, akkor vizsgára való felkészítéssel segítenek. Ez esetben erős motiváló tényező a gyógyuláshoz és a tanuláshoz egyaránt a szeretett osztályba való visszakerülés esélye.

Amennyiben a betegség a korábban választott pályát, életcél elérését kizárja, akkor közös erővel, az orvos bevonásával igyekeznek megtalálni a célhoz legközelebb álló, de lehetséges, esetleg az eredetinél is vonzóbb és megvalósítható pályaképet.

A szabadság élményének átélhetővé tétele

„Ahol a szabadság a rend, mindig érzem a végtelent.” (József Attila)

Olyan tanulási módszereket kell választani, amelyek a beteg gyerekek számára a nagyon sok szempontból zárt, korlátozott - betegszobához, gyógyszerekhez, gépekhez kötött - életet a szabadság élményével gazdagítják és egyéniségének a legjobban megfelelnek. A tanulás technikája az orientált önképzés lehet...


MARATONI NYÁR

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2017.07.02.


A ’zember, midőn kiterítve fekszik Reviczky módján, békén, és, mert nem ügyel kellőképpen, belekavarodik a tévézésbe. A barma. Nyomkolódik az irányítón, mint akárha vakegér, és tébolygásai közepette megérkezik egy röpke pillanatra a Dunához, mint csatorna, amely a keményen dolgozó kisember szórakoztatására szolgál, és, aztán csodát lát, nem is akármilyet. A kisember, aki soha a francos életben el nem tud menni nyaralni, most a csatorna révén és módján a világ összes csodáját a képibe kapja, csak úgy cuffan. (puffan, ömlik, toccsan, megazisten) Képzeld el, drága olvasó, hogy van egy bazi nagy móló, rámpa, vagy mittudomén, amely stúdióként fungál, és a kamera a partról veszi a bulit. A kép előterében ott ücsörög egy kádári strandlabda piros fehér kékben, aztán a műsor vezetői, meg valami vendég, aki a hóttszuper épp, és a végiben az idillnek, a móló végén egy csökött pálmafa. Meg a túlbéli partok. Az volt az összes Magyarország, ami van minekünk. Mind az egész, a teljes reménytelenségével. Itt, az elején a lufi, a hetvenes évek szimbólumával, a háttérben meg a hazugság omló álmai, hogy jobban teljesít...

ITT OLVASHATÓ

"A NÉMETEK TOTÁLIS MEGSEMMISÍTÉST ZÚDÍTOTTAK AZ OTT ÉLŐKRE, EBBEN A MAGYAROK IS SEGÍTETTEK"

HVG ONLINE - KULT
Szerző: Heimer György
2017.07.02.


1941. június végén a magyar honvédség is csatlakozott a náci Németország Szovjetunió ellen indított hadjáratához, melynek egyik legsötétebb, részleteiben máig feltáratlan, időnként nagy vitát generáló fejezete, hogy az Ukrajnát megszálló magyar csapatok háborús bűnöket követtek el. Fóris Ákos történészt ezzel kapcsolatos kutatásairól kérdeztük.

hvg.hu: Bár Krausz Tamás és Varga Éva Mária 2013-as dokumentumkötete körül már kialakult egy történészi vita, a szélesebb közvélemény számára még mindig nem egyértelmű, hogy a megszálló magyar csapatok is részt vettek Ukrajnában tömeggyilkosságokban a szovjet-német háború idején. Szembe tudunk-e már nézni ezzel, 76 évvel a történetek után?

Fóris Ákos: Az eddigi narratívák szerint csak hősök vagy áldozatok lehettek azok a katonák. Van azonban egy harmadik nézőpont, ami az elkövetők (bűn)tetteit veszi szemügyre. Márpedig az én kutatásaim is arról tanúskodnak, hogy a Magyar Királyi Honvédség olyan bűnöket követett el, amelyeket a németeknek tulajdonítunk ebben a megsemmisítő háborúban.

hvg.hu: Megsemmisítő? Ez újabb jelzőnek tűnik, holott mind több történészmunka állítja: a sztálini rezsim – mint a nácik – éppúgy okolható a vérözönért.


F. Á.: A megsemmisítő háború (Vernichtungskrieg) kifejezés a német történetírás szóhasználata. A szovjet-német összecsapás sajátossága nem a hadüzenet nélküli háborúban rejlik, hanem abban, ahogy náci tervek megágyaztak az irgalmatlan pusztításnak. El akarták törölni a szovjet-orosz államiság minden formáját, gyarmatosítani, rabszolgaságba hajtani az alsóbbrendűnek tekintett szláv népeket – több tízmillió ember át- és kitelepítésével. A világnézetinek hirdetett háború jegyében nem volt helye lovagiasságnak: a hírhedt komisszárparancs szerint tárgyalás nélkül agyon kellett lőni a Vörös Hadsereg foglyul ejtett politikai tisztjeit, nem is beszélve a sok millió szovjet hadifogoly halálra éheztetéséről és a szovjet zsidóság szinte teljes elpusztításáról. Nem vitatva a sztálini rendszer szörnyűségeit, mégis azt kell mondanom: a németek totális megsemmisítést zúdítottak az ott élő népekre, s ne szépítsük: ebben a magyarok is segédkeztek...


ITT OLVASHATÓ

NYOLC PONT HORTHY MIKLÓS TÖRTÉNELMI FELELŐSSÉGÉRŐL

INDEX
Szerző: KERPEL-FRONIUS ÁDÁM + LACZÓ FERENC
2017.06.30.


Horthy vezérkultuszának kliséi napjainkban is visszaköszönnek. Pár napja épp Orbán Viktor nevezte kivételes államférfiúnak. Az ilyen megnyilvánulásokra azonban nem a kiegyensúlyozott és hiteles értékelés a szokásos felelet, hanem a kormányzó démonizálása. Horthy szerepének kiegyensúlyozott elemzéséhez egyidejűleg kell meghaladnunk a kritikátlanságot és a démonizálást. De a kiegyensúlyozottság nem egyenlő az értékelés semlegességével: Horthy morális felelőssége párhuzamba állítható a politikaival.

1. Horthy személyisége


Horthy Miklós nem készült politikusnak, politikai érdeklődése és képességei is meglehetősen korlátozottak voltak. Magyarország első világháborút követő összeomlása váratlanul juttatta hatalomba. Bár az ideológiák korában emelkedett fel, nem volt koherens politikai ideológiája. Alapvetően szabadságellenes és etnikai alapú, ugyanakkor meglehetősen zavaros konzervativizmust képviselt. Egyfajta magyar konzervativizmust, mely forradalom-, demokrácia- és egyenlőségellenes volt. Eközben – vezérkultusza ellenére – sokkal inkább volt befolyásolható és lavírozó személyiség, mint koncepciózus és karakán államférfi.

2. Horthy rezsimje


A Horthy nevével fémjelzett tekintélyelvű rezsim a két világháború közti Európa jellegzetes terméke volt; számos párhuzamos jelenségre bukkanhatunk más országokban is. Horthy korántsem volt teljhatalmú diktátor. Magyarország a kormányzó uralkodása alatt modernizálódott ugyan, de a hivatalosságot a modern világ alapvető jelenségeivel szembeni fenntartások és ellenérzések jellemezték. Horthy nem épített fasiszta rendszert, eleve nem vágyott tömegmozgalmakra. Nézeteitől és ideáljaitól mindkettő idegen volt. Ellenforradalmár volt, a szónak inkább 19., mint 20. századi értelmében: az ellenforradalom számára a modern forradalmak vívmányainak elutasítását jelentette, nem jobboldali tükörképét. Etnicista volt, de nem népi. Rezsimje fennállásának második felében azonban folyvást radikalizálódott. Horthy uralkodásának negyedszázadát semmi értelme kettévágni – épp hogy az 1919-től 1944 őszéig tartó radikalizációs folyamatot érdemes szemügyre vennünk.

3. Zsidóellenesség


A zsidóellenesség a korszak állandó eleme, a hatalmi elit nézeteinek szerves és teljes nyíltsággal képviselt része volt. A magyar zsidók diszkriminációját már az 1920-as numerus clausus törvénybe foglalta, melyet később számos ún. zsidótörvény és zsidóellenes intézkedés követett. A zsidóellenes politikák idővel, főként 1938 után egyre radikalizálódtak, és ezzel Horthy semmilyen módon nem állt szemben. A zsidósággal kapcsolatban hangoztatott vélekedésekből ugyan nem vezethető le közvetlenül a második világháború idején megvalósított népirtás, ám ami ennél fontosabb, komolyabb feszültség vagy ellentmondás sincs e vélekedések és az emberiség elleni bűncselekmény között.

4. Határrevíziós törekvések


A határrevízió Horthy rendszerének alapcéljai között szerepelt. Ebben Horthy csak részleges és időleges sikereket ért el. Az etnikai revízió elvének képviselete ugyan következetes volt, de az etnikai homogenitás eszméjére épült, és így erősítette az etnikai radikalizmust. 1938 és 1941 között az ország területileg terjeszkedett, saját polgárainak jelentős csoportjait viszont egyre jobban kirekesztette. Horthy nem a történelmi, soknemzetiségű ország helyreállításán dolgozott (ennek a nemzetállamok korában nem is igen lett volna realitása), és végül az etnikai határok felállításában is kudarcot vallott.

AGYRÉM HELYETT MI KELLENE AZ EGYNAPOS SZÜLÉSZETHEZ?

CSEPELIEK ÚJSÁGA BLOG
Szerző: Somfai Péter/csú
2017.07.02.


...Szóval nem szabad általánosítani, mégis érdemes megfontolni az ötletet. Hozzátéve: ha ezt is úgy akarjuk bevezetni, mint minden mást, ami Nyugaton működőképes, abból semmi jó nem jön ki. Mi általában „kimazsolázzuk” a látottakból azt, ami olcsón megoldható, a többiről pedig igyekszünk tudomást sem venni.

Tőlünk ezerötszáz kilométerre, Európa nyugati szélén élő lányom kétszer is szült. Az orvosa tájékoztatta: ha minden komplikációmentesen történik, akkor a reggeli szülés után este, az esti után reggel hazaengedik, ha császározni kell, két napig megfigyelésre a kórházban marad. És a lényeg itt következik: a szülés előtt néhány nappal jelentkezett a családnál egy gondozónő, akit a biztosító küldött. Kérte, hogy a szülés után azonnal hívják fel, hogy mire hazaengedik a babát és a mamát, ő már a lakásban várhassa őket. Nyolc napon át napi nyolc órában kötöz, emelget, tisztába tesz, figyeli a baba gyarapodását, bevásárol, főz, higiénikusan rendben tartja a háztartást…

Alighanem ez az a „szolgáltatás”, amit az emberminisztérium egy röpke tollvonással törölne az elképzelések közül. De ha mégsem? Egyrészt többletforrást igényelne, másrészt gondoskodni kellene a rendszer működtetéséhez megfelelő számú és képzettségű gondozónőről, akik tisztességes fizetés ellenében - és nem zsebbe dugott borítékért - vállalnák ezt a munkát. Tételezzük fel, találnak is kellő számú házi ápolónőt. De akkor ki maradna az osztályokon? Már nemcsak külföldre menekülnének a kórházak túlterhelt, szakképzett nővérei, hanem elindulna egy belső átrendeződés is a nagyobb jövedelem/emberibb munkakörülmények irányába.

És akkor egy ilyen – amúgy cseppet sem ördögtől való - ötlet lábon lőné a hazai egészségügyet.

TUDOM, HOGY NEM FELEJTI EL

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Forgács Erzsébet
2017.07.02.


Mennyi időbe telik, ameddig megismersz és megszeretsz, vagy nem szeretsz meg valakit? Ezt a kérdést én eddig nem tettem fel magamnak, mert nem volt fontos. Annyi idő kell, amennyi kell. Nem szempont.

A fiam és a párja kiskutyát szeretett volna. Már hónapok óta téma volt ez, már évek óta tervezgették. Mert valamiért fontos volt, vagy fontos lett. Van két cica, de a cica más. A kutya inkább ember, a macska inkább állat. Perszehogy hülyén hangzik és nem is igaz, de valami hasonló érzésem van.

Tehát kell egy kutyus. Természetesen a megfelelő kutyus kell, nem akármilyen, hanem. És nem tenyésztőtől és soha, soha az életben nem szaporítótól. Szaporítótól soha, bűnözőktől, embertelenektől soha. Szülőgépnek tartott kis szerencsétlenektől, pincében, disznóólban tartott, állatorvost, rendes ételt, szeretet soha nem ismerő kutyusok rabtartóitól soha. Aki látott már pincéből szabadított, napfényt soha nem látott rémült kis jószágokat, az megérti. Aki csak egyszer is szedett már fel a disznóól cementpadlójáról, a befagyott vizestálka mellől kétkilós tenyészállatokat, akik az apró testükkel igyekeztek melegen tartani egymást és még egy hét múlva, a menhelyen is csak szorosan összebújva közlekedtek, mintha egyetlen nagyobb organizmus lenne az öt kis szerencsétlen, az tudja. Aki fogadott már be mentett kutyát és megtanult lassan mozdulni, megtanulta, hogy nem szabad átlépni a fekvő kutyán, hogy nem, soha nem lehet semmi a kezében, amikor közelít a kutyushoz – seprű sem, vizesflakon sem, zacskó sem – , mert retteg mindentől, mert pánikban menekül, mert egész életében verték kézzel is, bottal is, seprűvel is, apró kővel töltött vizesflakonnal is – az érti.

Kell egy kutyus. Mentett kutyus kell, akinek esélyt ad az ember a méltó életre. De Angliából nem egyszerű hazaugrani, hogy megtalálja az ember a neki valót. Mert persze magyar kutyus kell, mert a menhelyen így esélyt kap egy másik négylábú, hogy ne az árok partján szenvedjen ki, vagy ne egy fecskendős emberaltassa el. Örökre.

Anya, megkeresed nekünk? Meg, perszehogy meg. A legjobbat, a tökéleteset. Mert csak úgy, a kutya az kutya alapon nem lehet. Nem kutyát keres az ember, hanem barátot. Társat. Családtagot. Nem mindegy, nagyon nem mindegy.

Találomra, a legközelebbi menhelyre nem megyek, mert tudom, mi lenne a vége. Húsz kiskutyával márpedig nem állíthatok haza, mert a párom türelme végtelen ugyan, de nekünk is megvan a magunk élete és ezt nem boríthatom fel. De ott sem tudnám hagyni őket, hiszen szaladnak a rácshoz dugják az orrocskájukat, ott süt a szemükben: engem, engem vigyél el! Kérlek! Az ismerős menhelyre megyek, ott nincsenek rácsok, nincs cementpadló. Boldog kutyusok vannak, családtagok, játékok, ágyacskák, toporgás a konyhaajtóban, hogy mikor készül el az ebéd. Onnan van a mi kutyánk is, ott találok a gyerekemnek is olyat, amilyet megálmodott.

Előtte persze fényképnézegetés, egyeztetés. És megvan. Ő lesz az. Gombszemű, huncut vigyorú kis csibész. Megyek látogatni és mint mindig, nem csak vele találkozom, hanem nyolc másikkal is, hogy lássam, hogy van szocializálva, hogy viselkedik a többiek között. Megyek és izgatott vagyok és akkor odahozzák, megsimogatom, ölbe veszem de semmit nem érzek. Olyan, mint egy akármilyen kutya. Helyes, aranyos, felejthető. Bújik, tolakszik és tolakszik a hat másik is, mind kedves és szeretnivaló. De az az egy nem tolakszik. Távolabbra húzódik. Nem ellenséges, de nem is nyomulós. Néz a hatalmas dió szemeivel. Nevén szólítom és jön. Mutatja a pocakját: jó lenne vakargatni. Elfordulok, távolabb megy. Hívom, ismét odajön...

ELŐVÁLASZTÁS ÉS TÁRSAI: BIZTOS, HOGY JOBB A TÖBB DEMOKRÁCIA?

FRANCIA POLITIKA BLOG
Szerző: Soós Eszter Petronella
2017.07.02.


Aki követi az elemzéseimet, az sokszor hallhatta tőlem, hogy a nemzetgyűlési választás drámaian visszaeső részvételi adatain egy kicsit azért meglepődtem. Az “alacsony” részvétel problémája régóta napirenden van Franciaországban, de szerintem lassan azt a kérdést is fel kell tenni, hogy a 2000-es naptár-reform, meg az előválasztási folyamat nem rontott-e a helyzeten. De kezdjük az elején!

Részvétel: a demokrácia fokmérője?
Nagyon érdekes, hogy a francia médiamunkások, elemzők és kutatók sokszor nem a részvételre, hanem a távolmaradásra fókuszálnak. Ennek oka, hogy a részvételnek a franciák morális önértéket és rendszer-legitimáló szerepet tulajdonítanak. A távolmaradás így válságjelenség; a növekedő távolmaradás pedig egy erősödő demokratikus válság jele.

Fogadjuk el egy gondolatkísérlet erejéig ezt a normatív keretet! Ha a fentiekből indulunk ki, akkor a 2017-es nemzetgyűlési választás távolmaradási aránya valami egészen rettenetes válságra utal. Az első forduló távolmaradási aránya ugyanis 51,3%, a másodiké pedig 57,36% volt a belügy hivatalos adatai szerint. Ez az adat objektíve is történelmi. Az V. köztársaságban most először csúszott 50% alá a részvétel – bármelyik nemzetgyűlési fordulóban.

Itt egy ábra a Kantar-TNS intézet oldaláról, mely mutatja, hogy 1958 óta hogy alakult a nemzetgyűlési választásokon a távolmaradás (figyelem, nem a részvétel!):

AZ ELESETTEK PÁRIAKÉNT ÉLNEK SAJÁT HAZÁJUKBAN

CIVILHETES BLOG
Szerző: civilhetes.net
2017.07.02.


"Nem magamért sírok én: testvérem van millió / és a legtöbb oly szegény, oly szegény, / még álmából sem ismeri ami jó."/ /Babits Mihály: Cigány a siralomházban/

Barátaimmal a hónap utolsó vasárnapján, - mint több éve mindig- - ma is ételosztást tartottunk egy alföldi nagyvárosban. Egy olyan bezzeg városról van szó, ahol - mint Orbán Magyarországában -, dübörög a gazdaság, megszűnt az éhezés,a nyomor ismeretlen fogalom.

Valami furcsa véletlen folytán - ebben a fideszes mintavárosban is - az ingyenes ételosztásokon rengetegen állnak a sorban. Arról nem tudok, hogy Soros György szállíttatja az éhezőket magán repülőgépén a nagy költőről elnevezett térre, de persze minden elképzelhető. Soros a kiszemelt ellenfél a kedves vezetőnk által, lehet luxusburzsuj ördögöt festeni a falra, a közönség egy része még fogékony is a Fidesz újabb agyszüleményére. Azt a Sorost pécézték ki ellenségnek, aki pénze és támogatása nélkül, talán ma nem is lenne Fidesz.

Vajon a Fidesz, az uborkafára rövid idő alatt - állami megrendelésekből-felkapaszkodott milliárdosai mennyi pénzt fordítanak karitatív célra, az elesettek megsegítésére? Többségük, cinikus, nagyképű pénzhajhász, akik tudják, melyik feneket és milyen intenzitással kell nyalniuk azért, hogy a mézes bödön közelébe kerülhessenek. Egy szerény képességű, felcsúti gázszerelő vajon hogyan tudja növelni egy év alatt, 100 milliárd forinttal a vagyonát. Tisztességes úton, ez aligha hihető. A közpénz lopása sporttá vált, verseny folyik a fideszes nagyurak között, ki tud többet szakítani, a formailag még jogszerűnek látszó közbeszerzéseken.

Hogy mekkora lehet a magánosított közpénz nagysága, - mondjuk az autópálya építésekor -, jól szemlélteti, hogy az M4-es autópálya magyar -román országhatártól Berettyóújfaluig tartó 27 kilométeres szakaszára és műtárgyaira Simicska érdekeltségébe tartozó KÖZGÉP és olasz partnere, 25 milliárddal olcsóbb ajánlatot tett, mint a Hódút-Duna Aszfalt - A-Híd / ugye ismerős cégnevek/ alkotta konzorcium. Vajon melyik pályázat nyert? Nem nehéz kitalálni, a jóval drágább. Ha Simicskának még így is megérte volna, akkor mennyi lehet az alkotmányos költség a nyertesek esetében? Vaj' kiknek a zsebében landolhatnak a milliárdok, tényleg csak városi legenda, hogy bőven jut a túlárazott közbeszerzésekből származó nyereségből, a legnagyobb kormánypárt választási büdzséjébe is?
...

VANNAK OLYAN DÖNTÉSEK, AMELYEKET NEM LEHET JÓVÁTENNI

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- DÜHÖNGŐ, ORDÍTOK BLOG
Szerző: Swan Edgar
2017.07.02.


Mi itt vergődünk a magunk bajával, közben a britek is küzdenek a nagyszerű döntésük eredményeivel. Úgy tűnik, hogy nem mindenki örül a lehetőségnek, hogy végre független lesz az ország. Azt mondjuk nem is tudtam, hogy eddig rohadtul el voltak nyomva és rettenetes kínok között fetrengtek, de biztosan úgy volt.

Bár úgy tűnik, inkább csak az idősebb korosztály érezte így, a fiatalabbak máshogyan látják ezt, számukra az uniós tagság éppen a szabadságot jelenti. És most ezt a szabadságot látják elveszni. Emlékszem, amikor kiderült a szavazás eredménye, sokan el sem hitték. Kint élő ismerőseim szerint elég nagy volt a döbbenet, főleg a fiatalok körében. Felmerül persze a kérdés, hogy miért nem mentek el szavazni, hiszen végül az idősebb korosztály döntött a kilépés mellett.

Nem mentek el – utólag már tudják, hogy mekkora hiba volt -, mert egyszerűen fel sem fogták, mekkora a tét. Nem hitték, hogy ilyesmi előfordulhat, hogy valami, amibe ők már beleszülettek, ami az életük része, az így megváltozhat egyik percről a másikra. El sem tudták képzelni, hogy valaki is azt akarná, hogy bezáruljon a világuk, hogy az eddigi szabadság helyett a korlátokat választja majd az ország azon része, amelyik vette a fáradságot és elment voksolni.

Megtörtént és a döbbenet elemi erejű volt. Sokan még most is abban reménykednek, hogy lehet változtatni a dolgokon, hogy vissza lehet csinálni. Nem hinném, hogy ez lehetséges. A szavazás érvényes volt, a kormánynak meg kell tennie azt, amire az ország népe utasította. Akkor is, ha sokan nem mentek el szavazni és akkor is, ha a voksolók közül sokan nem értették, hogy mire szavaznak és a döntésük mivel jár majd.

Még minden formálódik minden, naponta jönnek az új hírek. De még most sem lehet pontosan tudni, hogy mik lesznek a kilépés feltételei. London nyilván megpróbál olyan lehetőségeket kiharcolni, ami az ország számára kedvezőek, az Unió pedig talán bekeményít, hiszen az nem lenne jó példa, ha úgy lehet kilépni a közösségből, hogy az előnyök a távozó országnál maradnak, a kötelezettségeket pedig lerázza magáról.

A friss hírek szerint a britek többsége – legalább 80-85 százaléka – megtartaná az uniós állampolgárságát. Ez nyilván nem kivitelezhető. Az országban munkát vállalók közül már sokan elmentek és sokan gondolkodnak a távozáson. Ez érthető is, hiszen ha más uniós országban kedvező feltételekkel tudnak munkát vállalni, miért maradnának a bizonytalanban? A munkaerőhiány már most is érezhető, de sokan még kivárnak. Az megjósolhatatlan, hogy mi történik majd akkor, amikor véglegesen kialakulnak a kilépés feltételei...

NAPI EGYPERCES: DOKTOR ZSIVÁGÓ, ZUHOGÓ ESŐBEN

GÉPNARANCS 
- BANÁNKÖZTÁRSASÁG BLOG
Szerző: Budácsik Lajos
2017.07.02.


Felejthetetlen, életre szóló élmény volt a péntek éjszaka színésznek, nézőnek egyaránt. Hősies este volt, bebizonyosodott, a természet erői sem tudták megakadályozni, hogy egy fantasztikus, emlékezetes előadás részesei lehessünk.

A Margitszigeti Szabadtéri Színpadon pénteken mutatták be a Doktor Zsivágó című musicalt, a győri Nemzeti Színház társulatának a vendégjátékában.

Paszternak híres – az akkori Szovjetunióban inkább hírhedt – regénye, a Doktor Zsivágó 1957-ben jelent meg egy olasz kiadónál. A nyugati világ hamarosan felkapta, a könyv a kommunizmus-ellenesség szimbóluma lett. Paszternak sokat hezitált, míg úgy döntött jelenjen meg az írása. Úgy fogalmazott: “Nem szabad visszatartani egy művet attól való félelmünkben, hogy bántanak. Azért írtam a regényt, hogy azt kiadják és olvassák.”

Az irodalmi Nobel díjat nem vehette át, mert a szovjet hatalom válaszút elé állította. Emigrál, vagy lemond a díjról. Az író a hazáját választotta. Szülőföldjén a regény 1988-ban, 28 évvel az író halála után jelenhetett csak meg...

NE HAGYJUK, HOGY A LOPÓS NEVESSEN A VÉGÉN!

BERKECZ BALÁZS BLOGJA
Szerző: Berkecz Balázs
2017.07.02.


Nagyon drágán dolgoztak a fideszes haverok, a piaci ár sokszorosáért, majd ráadásul nem is ők végezték el a feladatot, hanem helyettük más és mégis saját teljesítésként számolták el, vagy egy budapesti cég úgy nyer 120 milliót munkagépre egy súlyosan lecsúszott térségben, hogy a munkahelyteremtést és a régió infrastruktúrájának javítását ígéri, miközbencsak egy fantomirodát bérel a térségben, de a nyertes pályázati pénzzel a zsebében semmit nem tesz a környéken. Van probléma? 

Arról számolt be az Index, hogy éves költségvetését meghaladó mennyiségű pénzt kellett hirtelen elköltenie a fogyasztóvédelemnek a legutóbbi uniós költségvetési ciklus végén. Országjáró roadshow az egészséges élet népszerűsítésére, túlárazott webfejlesztések és továbbképzések Szijjártó Péter haverjának cégével elvégeztetve, százmilliós szervezetfejlesztés egy a bürokráciacsökkentés miatt hamarosan beolvasztott szervezetben.

De itt van egy másik példa, egy vidéki ügy is, ahol - ahogy a 168 Óra is beszámolt róla - a Gradex Kft. munkahelyteremtésre nyert el csaknem 120 milliót gazdaságfejlesztési pályázaton, amely céljai szerint kifejezetten a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatását szolgálta volna. A cég egy speciális lánctalpas kotrógép beszerzésére és egy talajstabilizációs rendszer kialakítására nyerte a pénzt, a kérelem, majd a támogatás indoklásaként munkahelyteremtést és a régió infrastruktúrájának javítását jelölték meg. Ebből annyi valósult meg, hogy a településen létezik egy fantomiroda, amelyet a cég telephelynek jelölt ki, nem is titkolva a célt, hogy ezáltal jogosulttá váljon a felzárkóztatási pénzre...

ÍME, NÉHÁNY BIZONYÍTÉK ARRA, HOGY SEMMIT SEM OLD MEG A PLAKÁTTÖRVÉNY

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2017.07.02.


Még a kormánypárti politikusok egy része sem tagadja, hogy komoly alkotmányossági aggályokat vet fel az új plakáttörvény, mely száműzi a politikai jellegű hirdetéseket az utcákról. Nem is az volt a célja a Fidesznek, hogy jogkövető legyen, hanem, hogy időt nyerjen, így legalább néhány hónapra megakadályozza az ellenzéket saját elveinek és ígéreteinek népszerűsítésében. Van azonban más út is a politikai nézetek hirdetéséhez, így a „vizuális környezetszennyezés" folytatódni fog, de nem elsősorban ott, ahol eddig. Lássuk, mit eredményezhet a tiltás életbelépése?

Ha a kormány úgy gondolja, hogy az utcai falragaszokkal lehet leghatásosabban kampányolni, nagyon téved. Többször bebizonyosodott, hogy az emberek általában közömbösek az utcán látható hirdetések iránt, vagyis kidobott pénz például a nemzeti konzultáció ürügyén elindított plakátdömping. A Jobbik „lopós plakátjairól” viszont más az emberek véleménye, ugyanis elég keményen odaver a kormánypártnak, így hirtelen sürgős lett egy kétharmados többséget igénylő jogszabály elfogadtatása a Fidesz számára. Miután az ellenzék összezárt, a köztársasági elnök pedig azzal, hogy visszaküldte a lényeges elemeitől megfosztott, ezért lényegében kiherélt jogszabályt, a kormány hirtelen feles törvénnyé változtatta a plakátügyet.

A kétharmados jogszabály azonban nem veszíti el a kétharmados jellegét, hiába akarja azt Kósa Lajos, viszont amíg az alkotmánybíróság nem dönt a kérdésben, a plakátok eltűnhetnek az utcákról, így kicsit nyugodtabban aludhat Orbán Viktor, Mészáros Lőrinc, Habony Árpád és Rogán Antal, akik képmásai nem túl előnyös pozitúrában néztek le ránk ezekről a hirdetményekről. Ezzel a kormány-közeli hirdetési vállalkozások is veszítenek, hiszen elvileg a kabinet sem hirdethet július 15-e után, ám nagyot kaszálhatnak az egyéb hirdetési felületek tulajdonosai, például az online- és papíralapú újságok, a televíziók és rádiók. Egyelőre azonban az is kétséges, hogy betartják-e az érintettek a rájuk szabott jogszabályokat, hiszen a kormány és a Jobbik is új plakátkampányt indított július elején...

ELLEN-FORRADALMI KATOLICIZMUS VAGY MULTIKULTI. VAN HARMADIK ÚT?

1000 A MI HAZÁNK BLOG
Szerző: HaFr
2017.07.02.


A 19. század eleje a francia forradalomra történő konzervatív reakcióval indult, és a legpregnánsabb vonulata az ellen-forradalom volt, amely az ún. konzervatív forradalmiság első megnyilvánulási formája lett az utóbbi kétszáz évben. Az ellen-forradalom maga is forradalminak gondolta magát, nem egyszerűen egy forradalom felszámolásának és a konszolidációnak a kísérlete volt. Hasonlót fedezhetünk fel a katolicizmus mai Ferenc-ellenes (pro-benedekiánus) szárnyában, amely itthon -- többnyire az orbánizmussal találkozva, a Fidesz-állami lojalitással egyesülve -- megosztja a katolikusokat (de áttételesen a többi bevett egyházat is).

Az orbánizmus ellen-forradalmi ambíciója persze nem katolikus az evangélium és az egyetemesség értelmében, viszont katolikus a kétszáz évvel ezelőtti ellen-forradalmiság értelmében: katolikus, mielőtt keresztény lenne. A vallásban az autoritást, a liturgiát és a hagyományt, nem az evangéliumot, a szeretetet és az inkluzivitást részesíti előnyben. Intézményi és nem evangéliumi. A katolicizmusnak ez a kétféle értelmezése (és harca) végighúzódik az egyház egész történetén, és nem mellesleg érvényes a civilizációnk egész gyakorlatára nézve is.

Ezzel a tekintélyelvű katolicizmussal szemben áll egyfelől Ferenc pápa szeretetkereszténysége, másfelől a nem-hívő kulturális és civilizáció-kritika, amely utóbbiak most a migráció kezelésében pl. egy platformra kerültek a tekintélyelvű katolicizmussal szemben...

A KORMÁNY KÖVETKEZETESEN TESZI TÖNKRE AZ OKTATÁST

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: Ashwood
2017.07.02.


A felcsúti Rámszesz privátpiramist, birkalegelőre többezres stadiont meg tornatermet épít - mert a sport nevel igazán magyarrá, nem iskola és a tanulás. Utóbbi nem egyszerűen kevésbé fontos, inkább kerülendő - ezért teszik tönkre az amúgy sem világrengető oktatást.

Mindennapos testnevelés - főként lőoktatással: nagyjából ennyit tett hozzá 7 év alatt az Orbán-kormány a magyar oktatási rendszerhez. Ennél sokkal hosszabb lenne felsorolni azt, amit elvett:

– az államosított iskolarendszer diszfunkcionalitásai,

– az államosított tankönyvek debil, néha egyenesen hazug, történelemhamisító ostobaságai,

– a tanárok túlterhelése, felesleges adminisztrációs terheik növelése,

– az egyetemi önállóság szisztematikus felszámolása,

– a felsőoktatás anyagi kivéreztetése,

– a kormány által nem közvetlenül felügyelt felsőoktatási intézmények ellehetetlenítése,

– közpénzek milliárdjainak elherdálása a kormánynak tetsző felsőoktatási intézmények létrehozására.

A lista csak általános és messze nem teljes, azonban jól mutatja: véletlenekről szó sincs: a kormány eddig az általános iskolákat és a felsőoktatást szállta meg, most következik a középfok.

Ma már pontosan tudjuk, hogy nem elszólás volt az iparkamara urától, Orbán barátjától, Parragh Lászlótól az a mondat, amely szerint hiba, hogy " a polgármesterek nem mernek bezárni gimnáziumokat." Az, persze, hiba. Sőt, egyenesen bűn - nem?
...

A TE HIBÁD, HA MEGERŐSZAKOLNAK?:

BLOGIZÓNA
Szerző: Szabinae
2017.07.02.


Ha egy Nőt támadnak, akkor az mindig a Nő hibája a hatóságok szerint. Ne feledjük el, hogy több kultúrában még mindig bevett szokás a nemi erőszak és a nők állatként, szülő jószágként való kezelése.

A BBC Comedy bemutatja milyen lenne az, ha a szexuális bántalmazásnál feltett áldozathibáztató kérdéseket kapná meg egy férfi a rablótámadásról történő kihallgatáson. Ugye, hogy más kontextusba helyezve mennyire irányítottak, áldozathibáztatóak a kérdések? Hisz biztos azért rabolták ki, mert kihívóan gazdag volt az öltönye, a Nőt pedig mert jól néz ki. Ez már ok arra, hogy az áldozat legyen a hibás?

Ti mit gondoltok erről?

ORBÁN ANNYIRA NYALIZOTT ERDOGÁNNAK, HOGY MÉG MAGÁT IS MEGHAZUDTOLTA

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: ashwood
2017.07.02.


Miközben Európa vezetői igyekeznek a lehető legnagyobb távolságot tartani a keleti kényuraktól - mint Putyin és Erdogan – Orbán épp hozzájuk próbál veszettül dörgölőzni. Olyannyira, hogy önmagával is hajlandó ellentmondásba keveredni a kedvükért.

A jelenlegi Moszkva-Ankara tengely nem tekint vissza hosszú múltra. A tavalyi török puccskísérlet (?) óta megbonthatatlan a két nép barátsága. Miközben Erdogán politikai boszorkányüldözésre használja az állítólagos hatalomátvételi próbálkozást, lépten-nyomon szívességeket igyekszik tenni Putyinnak, s immár együttes erővel lépnek fel a szír válságban is. Olyannyira, hogy a törökök még NATO-szövetségeseikkel, elsősorban az amerikaiakkal és a németekkel is hajlandóak Moszkva kedvéért tengelyt akasztani.

Putyin oldaláról érthető a vonzódás Erdogánhoz. Nem csupán a hatalom egyforma akarása, vonzódásuk az illiberalizmus iránt és a gátlástalanságuk köti őket össze. Moszkva tisztában van azzal, hogy Ankara a mai napig zsarolja az EU-t a Törökországban rekedt, közel 3 millió szír menekülttel. Miközben Erdogan eurómilliárdokat kaszál a határok zárva tartásával, folyamatosan fenyegetőzik a menekültáradat megindításával. Ma már a korábban oly nagyon vágyott és remélt uniós tagság sem érdekli, sokkal inkább a putyini hatalomgyakorlás mindennapi csínja-bínja foglalkoztatja.

Ilyen helyzetben az EU vezetői, főként azon országok első emberei, ahol jelentős török kisebbség él, igyekeznek egyértelművé tenni: állampolgáraikat Erdogán nem radikalizálhatja frissen ébredő iszlamista diktatúrája számára. Ausztria, Németország, Franciaország, Belgium és Hollandia is kijelentette: nem tarthat politikai nagygyűlést a radikalizálódó iszlamista Ankara.

Ezzel szemben Orbán Viktor az ország meglévő szövetségi rendszere - EU, NATO – ellenében sokkal szívesebben barátkozik Putyinnal és Erdogánnak, mint uniós kollégáival. A frissen választott francia elnöknek keményen nekiment, miközben Moszkva tejhatalmú ura lényegében hazajár Budapestre. De mielőtt újra itthon köszöntené Putyint, Orbán kisietett Erdogánhoz egy baráti vizitre. A helyi lapok ki is emelték: az EU-tagállamok vezetőivel ellentétben Orbán Ankara pártján áll. Azt értjük, miért jó ez a törököknek, na de nekünk miért?

A fő kormánypárti napilap – ellenzéki már csak mutatóban maradt, de az sem sokáig –, a Sabah beszámolója szerint: Orbán kijelentette, hogy Törökország védte és védi meg a menekültáradattól Európát, amelynek ezért szüksége van Ankarára.

Tessék?

Eddig végig azt hittük, hogy ezt a munkát mi, magyarok végezzük. Ahogy a törökökkel szemben is mi voltunk Európa védőbástyája...

JOGOS A KÉRDÉS, HOGY MIÉRT ENNYIRE TESZETOSZA AZ EU ÉS A NATO, AMIKOR MAGYARORSZÁGON ÉPPEN A DEMOKRATIKUS ALAPÉRTÉKEKET VÁGJÁK HAZA - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: Szelestey 
2017.07.02.


- Orbán idegengyűlölő, demokráciaellenes, nacionalista és durván menekültellenes programot visz, ugyanakkor törleszkedik Putyinhoz

- Kaczynski szerint a 36 milliós Lengyelország erkölcsi alapokon utasíthatja el a kvótadöntést, mert 7 ezer menedékkérő szociális katasztrófába döntené az országot
- A Visegrádi Csoporton belül a csehek és a szlovákok mind inkább gyanakodva figyelik a magyar és a lengyel külön utat

New York Times

Magyarország-szerte több nemzedék képviselői dolgoznak azon, hogy féken tartsák Orbán Viktor illiberális erőit. Erre a következtetésre jutott az újságíró, aki a szerkesztőség megbízásából mérte fel a helyzetet. Azt is felfedezte, hogy ha nem is egykönnyen, de lehet találni olyan területeket, ahol még működik a demokrácia az egyre inkább tekintélyelvű rendszerben. A tudósító elment pl. Pécsre, ahol a Liberális Párt nevében Sermer Ádám és Bősz Anett tartott gyűlést Oroszországról, amelynek kétségbeesetten udvarol az idegengyűlölő, demokrácia-ellenes nacionalista, durván menekültellenes Orbán. Politikai ellenfelei közül sokan gondolják úgy, hogy a magyar-orosz viszony sötét felhő, amely beárnyékolja az ország jövőjét. Csak pár tucatnyian voltak jelen Pécsett, ami alighanem abból következett, hogy sokan aggódnak, nehogy kihívják maguk ellen szóval és tettel a Fidesz-barát munkahelyi főnöküket.

Ez azonban nem aggasztotta Jeszenszky Gézát, aki ülhetne otthon a fenekén, figyelmen kívül hagyva a lesújtó valóságot, mármint hogy országa miként süpped egyre inkább bele Orbán illiberális demokráciájába, miként tér el mind jobban a demokratikus normáktól. Ám kötelességének tartja, hogy figyelmeztesse a fiatal magyarokat a 2. világháború magyar tragédiájának okaira, a Nato fontosságára, és hogy szembeszálljon a kormányfő unióellenes törekvéseivel.

Bőven van ok az aggodalomra az egyre jobban pusztuló magyar demokrácia miatt, miután az a populizmust visszhangozza, illetve mert a lopakodó tekintélyelvűség megfertőzi Európa más részeit is, sőt az USÁ-t is. Habár a magyar kormány milliárdokat kap Brüsszeltől, nem győzi pocskondiázni az EU-t. Mániájává vált továbbá, hogy bezárassa a CEU-t. A nagy hazai és külföldi tiltakozások ugyan arra kényszerítették, hogy legalább úgy tegyen, mintha kompromisszumot keresne. De az egyetem jövője továbbra is bizonytalan. Az ellenzék jól tudja, hogy csekély az esélye 2018-ban. Minden ellene szól: a politikai rendszer, a szigorúan ellenőrzött sajtó, a korrupció, a kormányellenes erők gyengesége. Ám sokan felteszik a jogos kérdést, hogy miért nem reagál határozottabban a Nato és az unió, amikor éppen az alapértékeket bontják le...


HÁROM GYEREKKEL BELEVÁGNI

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2017.07.02.


Aki nagyon jó emlékezőtehetséggel van megáldva (vagy egyszerűen csak ide kattint), az emlékezhet arra, hogy tavaly év elején megjelent itt egy poszt, melyben egy háromgyermekes család vázolta a „menni vagy maradni” dilemmáját. Ma megkapjuk a választ az akkori kérdésre, emellett kiderül, milyen egy szerelem első látásra, és a külföldön tanulni vágyóknak is segítünk

Tavaly év elején elég komoly dilemmába keveredett Balázs és családja, hiszen három gyermekkel gondolkodtak a külföldi munkavállaláson. Mi több, gyakorlatilag el is döntötték, hogy nekivágnak, amikor jött a CSOK, amivel megvalósíthatnák régi álmukat. A kérdés akkor az volt, menjenek vagy maradjanak, és mivel azóta elindították az Északírben élünk blogot, a válasz egyértelmű. Lássuk a részleteket!

„Az egész úgy kezdődött, hogy Balage (a férjem) megtudta, hogy lehetőség lenne cégen belül mozdulni külföldre. Nagyon megörült neki, mivel ő már évek óta vágyott a kinti életre.

Mondták neki, hogy próbáljuk ki, hogy egyáltalán tudnánk e itt élni, ezért kapott egy belfasti üzleti utat, tavaly februárban. Mivel a cég fizette az útját, plusz a szállodai szobát ezért úgy döntöttünk, megyek vele...

BEKERÜLT A DARÁLÓBA: ÍGY MÉG SENKI NEM OSZTOTTA KI A FIDESZES LAKÁJMÉDIA PROPAGANDISTÁIT

MAGYAR NARANCS 
- FEKETE LYUK BLOG
Szerző: narancs.hu
2017.07.01.


Azt már eddig is tudtuk, hogy a kormánypropaganda zsoldosait sokszor nem érdekli a valóság, de most nagyon mellé lőttek. Cserébe videóüzenetben kapták meg a magukét.

Újabb cikket közölt pénteken a többmilliárdos adócsalással vádolt, munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó szervezet ügyében a kormánypropaganda egyik legelvetemültebb szócsöve, a Pesti Srácok. Ez az az ügy, amelyben érintett az MSZP-s Czeglédy Csaba, aki Szombathelyen önkormányzati képviselő, és ügyvédként számos szocialista és DK-s eljárásban vett már részt. Nemrég az Echo Tv Informátor című műsorának stábja forgatott a témában, itt kiderült, hogy riporterük, Szarvas Szilveszter, aki a Pesti Srácok főszerkesztő-helyettese is egyben, bűvészmutatványokra is képes, ha oknyomozni kell. Nézzék csak azt a bal kezet!

A pénteki „tényfeltárásban” a Pesti Srácok egy újabb előzetes letartóztatásról számolt be, névvel és fotóval bemutattak egy szombathelyi nőt, akit szerintük elhurcoltak, és akiről azt állították, hogy a Vas megyei MSZP korábbi irodavezetője volt.

A nő férje, Tánczos Mihály – az elsősorban bűnügyekkel foglalkozó Vas megyei 112press.hufőszerkesztője – is bekerült az Echo Tv első riportjába és a Pesti Srácok cikkébe is; válaszul pénteken egy hosszú videóban tette helyre a kormánypropagandistákat. Ebben sok más mellett idéz a cikkből is: „A szocialisták vasi üdvöskéjének (…) a kezén kattant a bilincs, akit a Czeglédy-féle bűnszervezettel összefüggésben mint bűnsegédet gyanúsította meg a nyomozó hatóság”. A hölgyről azt is írják, hogy ő volt a Vas megyei MSZP korábbi irodavezetője. Ezek után Tánczos Mihály elmondta, hogy azonkívül, hogy a feleségét nem vitték el, „csak” az a gond, hogy nem is került a csuklójára bilincs, meg se gyanúsították, na és nem volt a Vas megyei MSZP korábbi irodavezetője.

A Pesti Srácok és az Echo Tv még egy rakás képtelenséget hordott össze a házaspárról, ezekről részletesen beszél Tánczos, de az egész videó legviccesebb része a vége, ahol Tánczos Mihály a darálóból „elővesz” egy papírt, amelyen – a cikk íróira utalva – ez szerepel:

LEGFELJEBB MŰTÉT KÖZBEN KÁROMKODIK...

SZTÁRKLIKK BLOG
Szerző: Dombóvári Zalán
2017.07.01.




Néhány gondolat az orvos-, nővér-, gyógyszer- és műszerhiányhoz, illetve a festéskamuhoz.

Kezdem ott, hogy pár napja olvastam egy nagyon jó kommentet, mely szerint anno a Szovjetunióban az összes üres, bezárt húsbolt kirakatában ott volt a "tatarozás" tábla.

Végülis egy végnapjait élő, képmutató, az embereket megnyomorító rezsim mégsem ismerhette be az elvtársaknak, hogy egyszerűen nincs hús... Elég szomorú, hogy ide jutottunk...

A másik szemem viszont nevet, mert iszonyatos szarban lehet a NER, ha már egy ilyen teljesen marginális, és az embereket igazából nem érdeklő kérdésben - ti. hogy egy eleve rossz hírű pesti kórházból elment-e néhány nővér az új IKEA-ba dolgozni - is államtitkári szinten megy a ködösítés.

Ugyanakkor közismert, hogy az ellátási rendszerrel nem az a baj, hogy mindenütt egyenletesen trágya, hanem éppen az, hogy elképesztő szórás van. Agyhalott celebek posztolgatnak, hogy ők mennyire meg vannak elégedve X doktorral az Y klinikán, nekik nyilván ki is nyalják a valagukat. És talán még borítékot sem kell adniuk, mert a nőgyógyásznak hatalmas reklám, hogy egy Horváth Éva szintű celebamőbával szelfizget.

Ugyanakkor Lépessy néni, akit tüdőgyulladással, kiszáradással és rühességgel visz be a mentő a szociális otthonból a vidéki kórházba, ahol a belgyógyászaton egy orvos viszi az osztályt és a rendelőt, már aligha lesz "megelégedve az állami ellátással".

Azt sem árt tudni, hogy a rendszerben sokszor nem is igazi hiány, hanem szűk keresztmetszetek vannak.

Hiába van 6 műtő indításához (tegyük fel, hogy tegnap nem volt eső, és mára nem áztak be...) elegendő sebész, műtősnő és altatóorvos, ha aznap összesen 4 műtőssegéd dolgozik (havi 110 nettóért), és nyilván ők fognak megszakadni, és ide-oda rohangálni, hogy a doktor úr operálhasson. Plusz meló, plusz pénz nélkül.

Ha viszont egy belosztályon két orvos visz két szárnyat, és a nővérnek kilóg a bele (lényegében ő is ingyen végez túlmunkát), az orvosok nem sírnak, mert ők a több munkáért több pénzt tudnak kisajtolni - ha máshogy nem, hát borítékos alibiellátások formájában - így nekik nem érdekük a létszámhiány miatt vernyákolni. ..

ORBÁNNAK HELMUT KOHL BÚCSÚZTATÁSÁN IS AZ VOLT A LEGFONTOSABB, HOGY ALAPOSAN BEOLVASSON AZ EU-NAK

MAGYAR NARANCS ONLINE
Szerző: MTI/narancs.hu
2017.07.01.


...A miniszterelnöknél beragadt a régi lemez

A megemlékezés után Orbán Viktor Strasbourgban nyilatkozott az M1-nek. A miniszterelnök itt belekezdett abba, amiről egyszerűen nem tud leszakadni, íme: szerinte a nemzeteknek meg kell kapniuk a megbecsülést és az elismerést, mindent, ami „megilleti” őket. „Tisztelni kell a jogaikat, nem lehet tőlük azokat elvenni, nem lehet föléjük erőszakolni vagy föléjük ügyeskedni lopakodó alkotmánymódosításokkal valamilyen építményt, amiben a végén senki nem érzi magát jól” – hangsúlyozta. A kormányfő szerint ezek az alapigazságok nem mutatkoznak ma teljes valójukban és fényükben, de dolgoznunk kell, hogy ezek láthatóvá váljanak, és ez a közép-európaiak mai küldetése Európában: a nemzetek Európája.

Az Európai Unió jövőjére vonatkozó kérdésre leszögezte, hogy Európa jövője az emberi karaktereken és jellemeken múlik. „Ha lesznek olyan vezetőink, akik a kellő pillanatban jellemerősnek bizonyulnak, akkor lesz fejlődés Európában. Ha nem, akkor így maradunk, ahogy vagyunk, ebben a mostani bénult állapotban” – mondta.

Orbán Viktor felidézte, hogy 1998-ban meglátogatta Helmut Kohlt, és a beszélgetésnek volt egy pillanata, amikor arról kérdezte, hogyan áll a morál, az erkölcs kérdése a politikában. Helmut Kohl erre válaszul azt mondta, ami üzenet a jövőre nézve is: ami jó a magánéletben, az jó a politikában, és ami rossz a magánéletben az rossz a politikában is.

A miniszterelnök kijelentette: ha lesznek olyan vezetők, akik ki tudják mondani az egyszerű igazságokat, akik merik vállalni népeik véleményét például a migrációról, a nemzetről és a kereszténységről, akkor lesz Európának jövője. „Egy dolog biztos, Magyarországon nem fog múlni” – hangsúlyozta Orbán Viktor.

A kormányfő az interjú elején azt mondta: gyászszertartás még nem volt, a lelki búcsú este lesz a bazilikában. Hozzátette: egy politikai búcsúsztatáson vannak túl, és ezt onnan is tudni, hogy a kereszténység szó nem hangzott el, holott egy kereszténydemokrata politikust temettek. Tehát mindenki a politikai korrektség szabályai szerint, ahogy az Európai Parlament épületében manapság szokás és szabad, úgy beszélt – tette hozzá Orbán Viktor.

Méltó volt Európához a búcsúztatás abból a szempontból, hogy a vezetők egyenesen és őszintén beszéltek Kohl kancellárral kapcsolatos munkatársi, kollegiális vagy baráti érzelmeikről. Mi közép-európaiak is megszólalhattunk, a mi hangunkat Donald Tusk hangja jelentette, hiszen ő, mint az Európai Tanács elnöke beszélhetett, és ő úgy beszélt, mint egy lengyel Gdańskból – jegyezte meg Orbán Viktor. Azt mondta, úgy érzi, hogy Donald Tusk minden közép-európai ország, így a magyarok nevében is megköszönte mindazt, amit Helmut Kohl a magyarokért és a térségért tett...

MEGKÉSETT ÜTEMVÁLTÁS - WARTBURG 353 W ÉS 1.3 S BEMUTATÓ

ORIGO
Szerző: Prókai Gábor
2017.07.01.


A kétütemű Wartburg 353-as a szocialista időszakban primitív, de tágas és strapabíró autónak számított, négyütemű utódja pedig megkésett kísérlet volt az avítt tartalom frissítésére - de végül egyedül Magyarországon lett népszerű. Két jó állapotú példányt megismerve idéztük fel az NDK-s kocsik történetét, amelyek nemcsak az utakról tűnnek el, de lassacskán az öregurak garázsaiból is.


Hazánkban a márka másodszori feltámasztásakor, 1956 tavaszán jelentek meg a keletnémet Türingia tartománybeli Eisenachban gyártott, 311-es típusszámú (púpos) Wartburgok, először még az ősrégi két betű-három számos táblával, taxiként. Az 1956-ban szállított 314 darab közül néhány a forradalom idején készült felvételek szerint sebesültszállító kocsiként segítette a felkelés ügyét.
Nagykerekű, átmeneti, majd kocka

1958-tól az autóínséges évek után (itt olvashat bővebben a korszakról) már magánszemélyek is vásárolhattak személyautót, így az addig a nép számára csak lottónyereményként hozzáférhető kétütemű-háromhengeres a kevés számú, forintért vásárolható új autótípus egyike lett. 1964-ig összesen 11232 darab 311-es "nagykerekű" került Magyarországra, hivatalos úton.

Ezután két évig az átmeneti, 312-esnek, illetve ezresnek nevezett "kiskerekűt" készítette a gyár, hogy aztán 1966 júliusától átálljon a cikkünk témájául szolgáló 353-as modell gyártására. A kocka Wartburg motorja kezdetben 45, később 50 lóerővel mozgatta az üresen kilencszázhúsz kilós karosszériát, a hátsó futómű pedig keresztlaprugó helyett immár tekercsrugózást kapott...

"KELL EGY CSAPAT"

JOGÁSZ BLOG
Szerző: Dr. Sándor Zsuzsanna
2017.07.01.


A „Régi idők focijában” mondta Minarik Ede mosodás ezt az azóta szállóigévé vált mondatot.

Szerintem is kell csapat, egy jogász-csapat, de legalább egy árva jogász, aki megsúgná az egyébként joggal felháborodott pártoknak, hogy mikor miért, hogyan kell feljelentést tenni.

Történt a minap, hogy Toroczkai László, Ásotthalom hírhedt jobbikos polgármestere azzal kérkedett a Facebook-on, hogy egy „migráns-csoport” a határon felállított dupla kerítésen átjutva behatolt Ásotthalom területére. „Nem tudták azonban, hogy a mi mezőőrségünk mindig éber” – írta. Bejegyzését fotókkal is illusztrálta. Ezeken részben térdelő, részben hasonfekvő emberek és egy UNHCR (ENSZ Menekültügyi Főbiztosság) feliratú hátizsák látható. A képek alapján erősen gyanítható, hogy a menekültek nem jószántukból feküdtek a földön.

Szigetvári Viktor (Együtt) önbíráskodás és kényszerítés gyanúja, a Párbeszéd – pontosabb megjelölés nélkül – bántalmazás miatt tett feljelentést “Toroczkai László és neonáci „bandája'” ellen.

Mindenekelőtt tisztázzuk: a jogban az önbíráskodás merőben mást jelent, mint a köznapi beszédben. A Btk.-ban a vagyon elleni bűncselekmények közt van a helye. Az erőszak, vagy fenyegetés csak akkor minősül önbíráskodásnak, ha azt „jogos, vagy jogosnak vélt vagyoni igény” érvényesítése érdekében alkalmazzák. Vagyis nem lehet önbíráskodás az, ahol a történetben nincs szerepe az anyagiaknak. A kényszerítés pedig csak akkor állapítható meg, ha más – annál akár enyhébb, akár súlyosabb – bűncselekmény nem valósult meg...