Szerző: Klubrádió
2017.07.13.
Szalai Erzsébet azt mondja, a rendszerváltást követően a magyar gazdaság és társadalom működését újra feudális jellemzőkkel lehet leírni, melyek a kapitalizmus ellentmondásaiból és hibáira érkezett válaszokként jelentek meg. A szakember szerint a tőke és munka viszonyával, ami a kapitalizmust jellemzi úr és szolga fogalmai termelődtek ki - a 2010-es kormányváltást követően az Orbán-kormány földesúrként osztogatva a vagyont alakítja ki a hozzá kapcsolódó szolgaréteget. Azonban szerinte nem csak a kormánypártok, hanem az ellenzék is feudális tulajdonságokkal, felfogással írható le: a jelenlegi közállapotokat nem rendszerszerűen kritizálják, hanem szinte kizárólag Orbán Viktor személyéhez, mint az „uralkodóval” szembeni bírálatokként fogalmazódnak meg.
A szociológus szerint a politikai-gazdasági rendszerek három dimenzió alapján jellemezhetőek: szocialista, feudalista és kapitalista berendezkedésekként. A szocialista rendszert az irányító és irányított, a feudalizmust úr és szolga, a kapitalizmust tőke és munka viszonyával lehet leírni, ezek a rendszerek azonban elmondása szerint nem különálló, hanem egymással keveredő szisztémák, melyek a rendszerváltást megelőző, és az azt követő évtizedek magyar belpolitikájának megértéséhez is hozzájárulnak. A rendszerváltás környéki refeudalizáció több hullámban figyelhető meg Szalai Erzsébet szerint: az 1980-as években már megfigyelhetőek voltak kapitalista vonások, de a rendszerváltáskor a korábbi politikai-gazdasági elit felülről irányítottan jelölte ki utódait, örököseit. A szociológus szerint részben a refeudalizációs folyamatok káros hatással vannak a magyar társadalomra, összezilálja az abban rejlő viszonyokat. Ebből eredeztethető szerinte az állampolgárok szervilizmus felé hajló attitűdje és az is, hogy a mindennapi életben és a gazdaságban tapasztalt bizonytalanság hatására termelődött ki egy erős párt és vezető iránti igény, melyet a Fidesz és Orbán Viktor testesített-testesít meg. Szalai Erzsébet szerint a feudalista viszonyok már az első Orbán-kormány idején megfigyelhetőek voltak, de a Medgyessy Péter vezetésével megalakult szocialista kormány is alapvetően hasonló politikát folytatott: a társadalmi konszolidáció, a jóléti rendszerváltásként beharangozott 100 napos program is „úr és szolga” viszonya alapján írható le.
A szociológus értékelése szerint a jelenlegi Orbán-rendszer részben az 1980-as viszonyokhoz hasonlítható: míg a rendszerváltást megelőzően a technokrácia jelölte ki utódait, napjainkban Orbán Viktor és köre jelöli ki földesúrként a vazallusait...
A szociológus szerint a politikai-gazdasági rendszerek három dimenzió alapján jellemezhetőek: szocialista, feudalista és kapitalista berendezkedésekként. A szocialista rendszert az irányító és irányított, a feudalizmust úr és szolga, a kapitalizmust tőke és munka viszonyával lehet leírni, ezek a rendszerek azonban elmondása szerint nem különálló, hanem egymással keveredő szisztémák, melyek a rendszerváltást megelőző, és az azt követő évtizedek magyar belpolitikájának megértéséhez is hozzájárulnak. A rendszerváltás környéki refeudalizáció több hullámban figyelhető meg Szalai Erzsébet szerint: az 1980-as években már megfigyelhetőek voltak kapitalista vonások, de a rendszerváltáskor a korábbi politikai-gazdasági elit felülről irányítottan jelölte ki utódait, örököseit. A szociológus szerint részben a refeudalizációs folyamatok káros hatással vannak a magyar társadalomra, összezilálja az abban rejlő viszonyokat. Ebből eredeztethető szerinte az állampolgárok szervilizmus felé hajló attitűdje és az is, hogy a mindennapi életben és a gazdaságban tapasztalt bizonytalanság hatására termelődött ki egy erős párt és vezető iránti igény, melyet a Fidesz és Orbán Viktor testesített-testesít meg. Szalai Erzsébet szerint a feudalista viszonyok már az első Orbán-kormány idején megfigyelhetőek voltak, de a Medgyessy Péter vezetésével megalakult szocialista kormány is alapvetően hasonló politikát folytatott: a társadalmi konszolidáció, a jóléti rendszerváltásként beharangozott 100 napos program is „úr és szolga” viszonya alapján írható le.
A szociológus értékelése szerint a jelenlegi Orbán-rendszer részben az 1980-as viszonyokhoz hasonlítható: míg a rendszerváltást megelőzően a technokrácia jelölte ki utódait, napjainkban Orbán Viktor és köre jelöli ki földesúrként a vazallusait...
