Szerző: GAÁL ORSOLYA
2017.11.20.
A páciens elektronikus törzslapjára az orvosi vizsgálat és a leletek adatai mellett például a rokonok betegségeiről gyűjtött információk is felkerülnek majd. A szociális kérdőívben ezen felül érdeklődnének a páciens aktuális munkaviszonyáról és életmódjáról, rossz szokásairól; arról, hogy milyen korán kel fel reggel, hány cigarettát szívott el aznap, mennyi alkoholt fogyaszt, milyen étkezési és szexuális szokásai vannak, milyen fogamzásgátló módszert alkalmaz stb.
Dr. Bense Tamás háziorvos a Blikknek kifejtette, hogy miért lehet jó egy ilyen kérdőív. Szerinte “egy neurotikus nő tüneteinek hátterében kiegyensúlyozatlan szexuális élet is állhat, ami ezekből az adatokból kiderül. Ilyen esetben a probléma gyógyszeres kezelés nélkül is orvosolható. Ezeket a kérdéseket ellenben szóban is feltehetjük, ha azonban feltöltjük az adatokat a világhálóra, a páciens bezárkózhat, és lényeges információkat tarthat vissza”.
Nem szerencsés, hogy a „hisztériás nő” múlt századi és azóta meghaladott koncepciójával, illetve az azon alapuló előítéletekkel próbálják elmagyarázni az új rendelet problémáit.
Máriási Dóra tanácsadó szakpszichológus kifejtette a Mércének, hogy bár a kérdés összetettebb, de bizonyos esetekben valóban nagyon hasznos lenne ilyen szociális kérdőívet is magába foglaló vizsgálat. Elsősorban akkor ha ezáltal „hozzájárulnának ahhoz, hogy a beteget átfogó szemlélettel kezeljék, melynek integráns része lenne az ő lelki állapota, mentális egészsége…Ugyanakkor fenntartásaim vannak, hogy itthon ez valósulna-e meg, és jelenlegi formájában megvalósítható lenne-e. Az aktuális orvosképzésben csekély pszichológiaoktatás folyik, amennyire én tudom” – véli Máriási, aki szerint az is kérdéses, hogy ez mennyire kapcsolódik relevánsan a (házi)orvos munkájához: “A háziorvosok pszichológiai felkészültsége csekély. Ezt bizonyítja az idézet is, mely elavult szakmai fogalmakra hivatkozik.”...
