2018. február 2., péntek

FIZETNE HETI 350 FORINTOT A JOBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT? SZAVAZZON!

HVG ONLINE
Szerző: hvg.hu
2018.02.02.


A britek úgy látják, megérné a pluszfizetés.

A britek háromnegyede hajlandó lenne heti plusz egy fontot fizetni azért, hogy az ottani állami egészségügyi szolgálat, az NHS ingyenes legyen – derül ki a Mirror felméréséből. Ez a lap számítása szerint éves szinten 2,75 milliárd font, csaknem ezermilliárd forint pluszbevételt hozna a szolgálatnak a 66 milliós országban.

A megkérdezettek 63 százaléka arra is hajlandó lenne, hogy egy százalékkal több adót fizessen, ha az az egészségügybe áramlik (a brit átlagbérrel számolva ez személyenként 3,5 fontot, 1230 forintot jelentene hetente).

A brit fővárosban szombatra szerveződik tüntetés az egészségügyi ellátás alulfinanszírozása miatt, ennek alkalmából közölte a bulvárlap a felmérést. Az ellenzéki Munkáspárt vezetője, Jeremy Corbyn szerint 8 milliárd fonttal kellene megnövelni az NHS költségvetését. Ez a kétszázalékos adóemeléssel – amelyre a megkérdezettek több mint fele hajlana – már majdnem összejönne.

Az egy font forintban nagyjából 350 forint – alig több mint a vizitdíj összege volt, amelyet egy 2015-ös felmérés szerint a többség szívesen fizetne, ha a befolyt pénzt az egészségügyre fordítanák.

Számoljunk tehát! Ha a nagyjából 4,5 millió magyar foglalkoztatott mindegyike fizetne hetente 350 forintot, abból hetente több mint 1,5 milliárd, éves szinten pedig 81 milliárd forint pluszbevétele származna az egészségügynek.

Ha pedig a jövedelem egy százaléka lenne a tét, az a KSH adatai szerint 294 ezer forintos bruttó átlagbérrel számolva havi 13 milliárd forintot, éves szinten 157 milliárd forintot adna hozzá az egészségügyi kasszához. (A brit rendszer eltér a magyartól, ott nincs külön egészségügyi járulék, az NHS-t az adóból finanszírozzák.) Összehasonlításként: az egészségügyi dolgozók idei béremelése nagyjából 20 milliárd forintból jön ki – ennek egy részét ráadásul az EU fizeti.

Ön hajlandó lenne pluszpénzt adni az államnak, ha tudná, azt a pénzt biztosan az egészségügyi szolgáltatásokra költenék?

RENDKÍVÜL SÚLYOS ANYAGI GONDOKKAL KÜZD A GYERMEK HOSPICE HÁZ

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2018.02.02.


Nagy bajban van a pécsi Dóri Ház. Fenntartója, a súlyosan beteg gyerekek életvégi ellátását vállaló Szemem Fénye Alapítvány bő két éve komoly anyagi gondokkal küzd.

Lázár János most bejelentette, segítenek a Dóri Háznak, ahol az áramot csak az ott ápolt gyerek lélegezetőgépe miatt nem kapcsolták ki. Remélhetőleg erről nem feledkezik meg, amint azt a csanádpalotaiak esetében tette.

Hogy miért csak most segítenek (illetve ígéri meg a kancelláriaminiszter, hogy segítenek) az nem talány, jönnek a “választások”, ilyenkor mindent megígérnek, jelen esetben azt, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) felveszi a kapcsolatot a pécsi szervezettel, amennyiben pedig bármilyen gond van a szervezetnél, a Pécsi Klinika biztosítja az érintettek számára a szükséges ellátást.

Balog Zoltán miniszter a saját miniszteri keretéből 5-7 milliós támogatásról döntött, ám mikor Lázárt arról faggatták, hogy ez nem kevés-e, ő válasz helyett azt taglalta, miért van most bajban az alapítvány. Szerinte természetesen nem azért, mert ő és a többi ország nyakán élősködő megélhetési politikus zsebre teszi a köz pénzét, hanem mert drasztikusan visszaestek az SZJA egyszázalékos felajánlások és a magánadományok, illetve a NAV az elmaradt járulékok miatt inkasszót vetett ki.

Gyura Barbara, az alapítvány vezetője azonban a Magyar Nemzetnek már panaszkodott az állami támogatások elmaradására. 2015-ben még 15 munkatárssal dolgoztak, mára két kolléga maradt, és az ápolók havonta váltják egymást az anyagi problémák miatt.

Az igaz, hogy a magánadományok 44 millióról (2015) 11 millióra (2017) csökkentek, ez azonban összefügg az adományok gyűjtéséért felelős kollégák távozásával.

Az állami támogatás tehát a fent említett (évi!) 5-7 millió forint Balogtól, azonban még 9 millió forint hiányzik. Kilenc rongyos millió
...

SEMMI SEM LEHET ROSSZABB, MINT ÓRÁKIG ÜVÖLTENI A FÁJDALOMTÓL

KOLOZSVÁRI SZALONNA - DÜHÖNGŐ
Szerző: Swan Edgar
2018.02.02.


Elég nagy port kavart a napokban annak a férfinak az esete, aki órákon át nem kapott ellátást, hiába vitte kórházba a családja, szörnyű kínok között kellett várakoznia úgy, hogy még csak meg sem vizsgálták, a fájdalmát nem csillapították. Másnap a férfi elhunyt. Nagy port kavart, de mára már mindenki megnyugodott. Pedig nem kellene. Mert ez nem egyszeri eset, az egészségügyben rohadtul nagy bajok vannak. Mégis napirendre térünk fölötte, mintha ez lenne az élet rendje. Nem, nem ez az élet rendje.

Egy ember meghalt. Ez naponta megtörténik, mert aki megszületett, az meg is fog halni. Kinek több, kinek kevesebb idő jut és bizony van, hogy a tudomány sem tud segíteni, idő előtt veszítjük el szerettünket, vagy veszítenek el minket szeretteink. A halál az élet része. De az embertelen szenvedés nem kell, hogy az élet része legyen. A halál része sem kell hogy legyen. Ha az életet meghosszabbítani nem is tudja az orvostudomány, a fájdalmat enyhíteni feltétlenül tudja. És dolga is, kötelessége is mindenkinek, aki erre tett esküt, aki ezt a feladatot elvállalta. Akár túl van fizetve, akár alul, semmi sem ad elmentést az egészségügyben dolgozók esetenkénti embertelenségére. A kétségtelen túlterheltség sem, a pénzhiány sem. Semmi.

A cikkre érkezett reakciók jól körvonalazzák azt a problémahalmazt, aminek a tetején ücsörgünk. Az olvasók – és feltehetőleg a nem olvasók – egy része szerint aljas dolog ezzel foglalkozni. Jobb lenne szó nélkül elmenni az ilyen és hasonló esetek mellett, mert az egészségügyben dolgozók túlterheltek, alulfizetettek és majd azok is elmennek, akik itt maradtak, akkor meg leshetünk. Mások úgy gondolják, hogy igazságtalan az ilyen szörnyűségekről beszélni, mert az orvosok és ápolók többsége nagyon becsületes, erőn felül teljesít és így rájuk is fröccsen a sárból.

Én pedig úgy gondolom, hogy a rendszerszintű problémákon túlmenően (a mindenkori kormányok egymásnak adták az egyre inkább lerohadó ágazatot, mert egyikük sem mert, tudott, akart hozzányúlni), a jelenlegi szaktárca totális alkalmatlanságán kívül az általános gondolkodás is csak ront az amúgy is szar helyzeten. A társadalom és az egészségügyben dolgozók vállvetve pusztítanak és még csak észre sem veszik.

Az tény, hogy szakemberhiány van az egészségügyben. Is. Az is tény, hogy orvosok és szakdolgozók hihetetlenül túlterheltek, alulfizetettek (bár ezen a téren történt némi előrelépés). Azonban ez nem lehet magyarázat az ilyen esetekre. Miközben magam is tudom, hogy az ágazatban dolgozók többsége bőven erején felül teljesít azért, hogy a rendszer hibái, a forráshiányok és minden nehézség ellenére ellássa a betegeket, ugyanezek a becsületes, nagyon sok áldozatot hozó emberek összezárnak és megvédik a pályaalkalmatlan kollégáikat. A dolog jellegéből fakadóan a betegekkel szemben, a betegek érdekével szemben védik meg. És a saját érdekeikkel szemben is...

SÖTÉT JÖVŐKÉP A NYUGDÍJAKRÓL

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: V.A.D.
2018.02.02.


Meglehetősen borúlátóak a nyugdíjas éveikkel kapcsolatban a magyarok: 62 százalékuk úgy gondolja, mire nyugdíjba megy, összedől az állami nyugdíjrendszer, több mint harmaduk pedig egyenesen arra számít, hogy meg sem fogja érni a nyugdíjas kort.

A fiatalok még sötétebben látják a jövőt: a 30-as korosztály 78 százaléka tart a nyugdíjrendszer összeomlásától, és 43 százalékuk véli úgy, hogy nem is fog addig élni. Mindez a K&H Bank biztos jövő indexének legfrissebb kutatásából derült ki. Az 500, 30-59 év közötti megkérdezett nagy többsége szerint legalább 151 ezer forint kellene havonta ahhoz, hogy egy átlagnyugdíjas viszonylag kényelmesen megéljen, de minden negyedik válaszoló 200 ezer forint fölé tette ezt a minimális összeget. Ehhez képest 2017 első félévében az átlagnyugdíj 124 278 forint volt, ami a nettó átlagbér 64,3 százalékát teszi ki.

Ezek alapján nem csoda, ha a megkérdezettek bő kétharmada a jelenleginél rosszabb vagy sokkal rosszabb életszínvonalra számít. Különösen a nők, az 50 év alattiak, a falvakban élők, valamint a kis és közepes jövedelműek azok, akik nem számítanak idős korukra semmi jóra...

MEGHÖKKENTŐ SZÁMOK A LAKÁSHITELEZÉSRŐL

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2018.02.02.


A munkanapokkal és banki munkaidővel számolva percenként 5,4 millió forinttal terhelte 2017-ben otthonát jelzáloggal a magyar lakosság – számolta ki az Azénpénzem.hu. Használt lakás vásárlásához pedig még mindig többen igényelték a gyorsabban átárazódó kölcsönöket. Rövidesen egyszerűsödik a csok igénylése, ami tovább fűtheti a hitelpiacot.

Egy év alatt – számolta ki az Azénpénzem.hu a Magyar Nemzeti Bank (MNB) frissen közzétett adatai alapján – 113,4 milliárd forinttal nőtt a lakossági lakáshitelek állománya. Ez a szám azonban önmagában meglehetősen félrevezető, hiszen csak a törlesztések és az új hitelfelvételek egyenlegét tükrözi. A piac pezsgését sokkal jobban mutatja, hogy tavaly összesen több mint 650 milliárd forint új lakáshitelt helyeztek ki a bankok. A munkanapokkal (ebből 251 volt tavaly) és banki munkaidővel számolva percenként 5,4 millió forinttal terhelte otthonát jelzáloggal a magyar lakosság.

A jegybanki statisztikákból hónapra lebontva az is látszik, hogy elsősorban milyen célra és milyen kölcsönt vettek fel leginkább. Az összes lakáshitel több mint 70 százalékát használt lakás vételére használták. A 2017-es összesített számok szerint enyhén többségbe kerültek a hosszabb (éven túl) fixált kamatozású kölcsönök. Érdekes módon meglehetősen nagy a különbség a hitelcéltól függően. Használt lakásra még mindig többen igényelték a gyorsabban átárazódó kölcsönöket. Korszerűsítésre viszont mindössze minden negyedik forint hosszabb távra rögzített kamatozású.

A biztonságosabb, lassabban átárazódó lakáshitelek körülbelül 2 százalékponttal kerültek többe. A teljes hiteldíj a gyorsabb átárazódás esetén átlagosan 3,21 százalék, az éven túli kamatfixálásra pedig 5,14 százalékot kell fizetni. Ez az átlag. Érdemes kiemelni, hogy az új lakáshoz hitelt felvevők mindössze 1,4 százalékponttal fizettek többet 2017 végén a biztonságért.

A bankok is nagyon elégedettek:..
.

ITT OLVASHATÓ

NULLÁVAL VALÓ OSZTÁS: ÉRDEMES-E MA INGATLANBA FEKTETNI MAGYARORSZÁGON?

QUBIT
Szerző: ZSOLDOS ISTVÁN
2018.02.01.


Mindig izgatott a nullával való osztás. Ha megkísérli az ember, az Excel például azt írja ki, hogy #DIV/0!, vagyis hogy a nullával való osztás értelmezhetetlen. Matematikai értelemben persze az, de logikusan ilyenkor végtelent kellene kapnunk (csak az a kérdés, hogy plusz vagy mínusz végtelent, attól függően, hogy merről közelítünk a nullához).

De hogy jön ez most ide? Úgy, hogy a nullával való osztás releváns lehet a befektetni szándékozóknak.

Bankbetét? Kötvény? Részvény? Ingatlan?


A 2008-9-es válság óta nagyon alacsonyak, sőt néha negatívak a nominális kamatok a fejlett országokban – Svájcban például még mindig fizetni kell egy kicsit azért, hogy az államnak kölcsönadhassuk tíz évre a pénzünket. A magyar tízéves állampapír-hozamok is csak 2 százalék körül vannak, ami érdekes módon egy kicsit alacsonyabb, mint az USA vagy Ausztrália tízéves hozama. Az inflációs célok viszont jellemzően 2 százalék körül vannak, sőt Magyarországon a cél 3 százalék. Ha elhisszük, hogy a jegybankoknak pár év alatt sikerül elérniük az inflációs céljaikat, akkor a reálhozam (az inflációval kiigazított hozam) az állampapíroknál még hosszabb távra is negatív lehet.

A vállalatok és a magánszemélyek persze az államnál drágábban tudnak csak hitelt felvenni, de még itt is várhatóan nagyon alacsony a reálkamat. Ha pedig valakinek az alternatíva az, hogy bankbetétbe vagy kötvénybe tegye a pénzét, akkor, legalábbis rövid távon, nem számíthat pozitív hozamra, még nominálisan sem. Ez az egyéb befektetések felé tolja a megtakarítókat...

HEMZSEGTEK A SZABÁLYTALANSÁGOK ROGÁNÉK LETELEPEDÉSI KÖTVÉNYPROGRAMJÁBAN, BÜTETŐÜGY LEHET

G7.24.HU
Szerző: WIEDERMANN TAMÁS
2018.02.02.


Több esetben is szabálytalan volt a letelepedési kötvényüzletben részt vevő vállalkozások engedélyezési eljárása, amely – azonkívül, hogy bűncselekmény gyanúját veti fel – komoly nemzetbiztonsági kockázatot is jelent Magyarország számára, derült ki a birtokunkba jutott dokumentumokból. Az Orbán-kormány közel 20 ezer külföldinek adott ezen a programon keresztül 2013 és 2017 között letelepedési és tartózkodási engedélyt, vagyis nem mindegy, hogy mi alapján választották ki azt a nyolc céget, amellyel a külföldi ügyfelek szerződtek, és amelyek lejegyezték a magyar állampapírokat.

Eleve furcsa volt, hogy a bevándorlás ellen harciasan küzdő kabinet nem egy, a kormányzat által könnyen ellenőrizhető állami hatóságra bízta a programban részt vevő vállalkozások ellenőrzését, hanem az Országgyűlés gazdasági bizottságára. A parlamenti testületek és az országgyűlési képviselők ugyanis jogi értelemben nem vonhatóak felelősségre döntéseik után. Egy képviselőt például nem lehet azért börtönbe csukni, mert igennel, vagy nemmel szavazott a parlamentben. A gazdasági bizottságot sem lehet beperelni, egyedül a közérdekű adatkérés megtagadása esetén lehet a bírósághoz fordulni.

Mi is a Fővárosi Törvényszék, majd a másodfokú bíróság jogerős döntését követően jutottunk hozzá a dokumentumokhoz.

Ezekből kiderült, hogy egy kivételével az összes cég esetében törvénysértő módon járhatott el a testület...

SZÜLNI A HATÁRON TÚL

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő / Fanni
2018.02.02. 


Ma egy (nagyon) régi ismerős tér vissza, hiszen Fanni szinte napra pontosan 5 évvel ezelőtt írt először ide, a blogra. Akkor még Hollandiából egyetemistaként jelentkezett (az írásokat itt, itt és itt találjátok), azóta elég sok minden történt vele. Az útja Ausztriáig vezetett, ahol egyesületet is alapított. A mai (Krisztával közösen írt) posztja nem az elmúlt évek összegzése, hanem egy nagyon izgalmas, a magyar sajtóban talán nem túlságosan ismert jelenségről szól, arról, milyen sok magyar nő jár Ausztriába szülni. A személyes tapasztalatokon alapuló posztot elolvasva elég egyértelmű lesz, miért. (A képeket köszönöm nekik.)

Hogy miért lépi át valaki a határt és hagyja el szülőföldjét? Sok magyarázat van. Valaki új életet szeretne kezdeni, hajtja a vágy, a kihívás, vagy csak a jobb élet reménye, és van, aki 3-5 napra tervez. Hogy kik ők és mit szeretnének a határon túl? Ők azok a nők, akik Ausztriába „csak” szülni mennek.

Ahogy a határ menti magyar városokban dübörög a szépészeti és egészségügyi turizmus, az osztrák humánus egészségügyet is számos magyar nő választja pár nap erejéig. Érdekes típusa ez a határátkelésnek, de működik. Hogy miért? Nyilván a jobb kórházi ellátás kedvéért.

Két évvel ezelőtt született itt Bécsben a kislányom. A terhesség korai szakaszában már kórházat kellett választanom, ahova bejelentkeztem és ezzel kvázi ágyat foglaltam magamnak a szülés kiírt dátumára. Időben kell lépni, mert mint valami szuper koncertre, igen csak hamar fogynak a helyek.

Választási lehetőségek

A kötelező orvosi vizsgálatok aránya kb. fele az otthoninak, az elején havonta egyszer, utána már csak ritkábban lát a nőgyógyász. Természetesen a kötelező szűrések itt is megvannak.

A leendő anyukáknak 4 választási lehetőségük van, hogy hol szeretnének szülni: privát kórházban, államiban, egy speciális születésházban vagy a saját otthonukban.

A privát kórház, mint mindenhol, itt is egyéni biztosításhoz és pénztárcához kötött, legtöbbször orvost is választhat, aki szeretne. Mivel a Bécsben székelő nagy nemzetközi cégek alkalmazottai és azok családtagjai gyakran juttatásként kapják meg ezt az átlagon felüli ellátást, ezért nem ritka, hogy az ember itt több más nyelven beszélővel találkozik, mint osztrákkal...

GULYÁS GERGELY: AZ UNIÓNAK VÉGE, HA SOKAT UGRÁL A KELETI TAGOK ELLEN - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2018.02.02.


- Csak választási blöff, hogy Magyország hátat fordítana az ENSZ-nek a migrációs csomag ügyében.

- A gazdaság meggyőzi majd a politikát, hogy a jólét csak akkor marad fenn, ha jöhet a munkaerőutánpótlás Európán kívülről.
- A populizmus élősködő a gazdaállat, a liberális demokrácia testén.

Bloomberg


1. Gulyás Gergely kijelentette, arrogancia-íze van a francia elnök részéről, hogy az EU megreformálásának részeként engedelmességre akarja kényszeríteni az ellenszegülő tagállamokat, ezért a próbálkozás kudarcra ítéltetett. Gulyás azzal érvelt, hogy egyhangú döntés szükséges mind az unió alapszerződéseinek módosításához, mind pedig a következő hosszú távú költségvetés elfogadásához, ily módon nem sikerednek a jogállam megsértése ürügyén felvetett szankciók az olyan kormányok ellen, mint a lengyel és a magyar. A jelentés magyarázatként hozzáfűzi, hogy több ország is a szervezet megújítása mellett van a többi közt a menekültválság, valamint amiatt, hogy több volt szocialista állam a liberális értékek ellen fordult. A legátfogóbb javaslatot Macron terjesztette elő, ideértve, hogy büntessék meg azokat a tagokat, amelyek visszalépnek a demokrácia területén. A Fidesz frakcióvezetője azonban erre úgy reagált, hogy megsemmisíti az EU-t, ha egyes nyugati hatalmak az eltérő értékek miatt eljárást indítanak bizonyos keleti partnereik ellen.

A hírügynökség ugyanakkor kitér arra, hogy Magyarország csak tavaly 3,6 milliárd eurót kapott Brüsszeltől, amivel a 4. helyen áll a nettó kedvezményezettek sorában. Ez pedig mutatja, mekkora kockázattal néz szembe Budapest, ha a francia vezető valóra tudja váltani ígéretét. Gulyás szerint ugyanakkor van, amit érdemes támogatni Marcon tervéből, amelyet úgy jellemzett, hogy az olyan, mint egy svédasztal: sok minden található rajta, de nem kell mindenből enni. Hozzátette, hogy Magyarország teljesíti a jogállamiság minden feltételét, és hogy ezt a Bizottság is elismerte. Karácsony Gergely ezzel szemben úgy látja, hogy nálunk vegyes rendszer alakult ki: átmenet a demokrácia és a diktatúra között. A független intézmények között egyetlen sincs, amelynek vezetője ne kötődne a Fideszhez.

2. A hírügynökség úgy értékeli: a francia államfő három helyről is jelzést kapott, mármint hogy korántsem lesz olyan könnyű keresztülvinnie elképzeléseit, és még igen jelentős akadályok tornyosulnak a szorosabb integráció útjában. Először is a német kormányalakítási bonyodalmak miatt a legnagyobb európai gazdaságnak jelenleg nemigen fűlik a foga ahhoz, hogy túl nagy változások legyenek az EU irányításában. És a leendő koalíciós partnerek eltérően értelmezik még azt a néhány lépést is, amelynek ügyében megállapodtak az európai politikát illetően. Azon kívül vita van Nagy-Britanniával, hogy mennyi jog illeti meg a szigetországban élő uniós polgárokat a szigetország kiválása után. És végül a jelentés a zavaró tényezők között említi Gulyás Gergely nyilatkozatát is, miszerint Brüsszel a saját sírját ássa meg, ha megpróbálja rákényszeríteni a liberális értékeket a tekintélyelvű politikát folytató keleti tagokra. Vagyis a szép, új EU javarészt ugyanazokkal a gondokkal szembesül, amelyek eddig is kínozták...

BÖDŐCS "MAGYAR ÜTŐÉRRE MAGYAR VÁMPÍRT" CÍMŰ ORBÁN-PARÓDIÁJA MIATT MARASZTALTAK EL EGY NEMZETISÉGI RÁDIÓT SZLOVÁKIÁBAN


444.HU
Szerző: HORVÁTH BENCE
2018.02.02.



A parameter.sk számolt be arról, hogy Bödőcs Tibor Orbán-paródiája miatt szavazták meg azt a frekvenciatanácsi előterjesztést, ami kiegyensúlyozatlan tájékoztatásra hivatkozva elmarasztalta a Pátria Rádiót

A szlovák médiatanács még decemberben jutott arra, hogy csorba érte a a hírműsorokra vonatkozó objektív és pártatlan hírközlés követelmény. Mint a parameter.sk felidézi, a közszolgálati nemzetiségi Pátria Rádió egy tavaly áprilisi adásában a CEU-ellenes magyar törvényről volt szó, és ekkor a felelős szerkesztő bejátszotta az adás végén Bödőcs kapcsolódó és remek jelenetét...

LÁZÁR SZERINT ORBÁN VEJE CSUPÁN A KAMPÁNY ÁLDOZATA

SZTÁRKLIKK
Szerző: JÁSZ ZOLTÁN
2018.02.02.


A Parlament honlapján olvasható szívbemarkoló levélben, Lázár János arról tájékoztatta a szocialista Legény Zsoltot, hogy mit gondol az OLAF vizsgálatáról, amelyben visszaéléseket tártak fel Orbán vejének egyik korábbi vállalkozásának ügyében.

Mint ismert, az EU csalás elleni hivatala arra jutott, hogy Tiborcz Istvánnak egy korábbi érdekeltsége a reálisnál jóval drágábban végzett el EU-s pénzekből kifizetett közvilágítási munkákat.

Lázár az alábbiakban foglalja össze felháborodásának lényegét:

TÉNYLEG LUSTÁK ÉS ÖNZŐK A MAI HÚSZASOK-HARMINCASOK? ITT A CÁFOLAT

TÉNYGYÁR
Szerző: Tényzár
2018.02.02.


- Nem lustábbak az 1980 és 1995 között születettek, mint a korábbi generációk tagjai, és nem is lógnak többet a telefonjukon

- Viszont valóban később költöznek el otthonról, és később vállalnak gyereket – legalábbis a fejlett gazdaságú országokban
- Az Y-generáció tagjai kevésbé tudnak azonosulni a politikai pártokkal, és ritkábban is szavaznak, mint az idősebb korosztályhoz tartozók
Az ezredfordulós nemzedék, avagy az Y-generáció jellemzőiről rengetegen írtak és beszéltek az elmúlt években – sajnálatos módon megalapozatlanul. Elfelejtették ugyanis elkülöníteni egymástól azokat a tulajdonságokat, amelyek egységesen jellemzőek egy generációra, amelyek egy adott korszakban élő összes ember gondolkodását meghatározzák, és amelyek az idő előrehaladtával változnak. Az Ipsos Mori óriásfelmérése annak igyekezett utánajárni, hogyan érez és gondolkozik valójában az Y-generáció, tehát azok az emberek, akik 1980 és 1995 között születtek.

Az Y-generáció tagjainak életét két fontos tényező befolyásolja: a technológia fejlődése és a gazdasági helyzet, amelyben felnőttek. A nyugati világban élő húszasok és harmincasok tudata gazdasági stagnálás idején nyílt ki, és ez meghatározta az életvitelüket is: később költöznek el a szülőktől, idősebben házasodnak, és később vállalnak gyereket, több időt töltenek az oktatási rendszerben, hosszabb ideig dohányoznak, és kevésbé rendszeres az életvitelük. Ismerősnek tűnő sztereotípiák ezek? Pedig ezek csak a nyugati világban igazak, az Y-generáció túlnyomó többsége – százmilliók – Ázsiában és Afrikában élnek, és rájuk éppen a fentiek ellentéte érvényes.

A másik nagyon elterjedt tévhit az ezredforduló generációjával szemben, hogy ők a digitális bennszülöttek, akik nemcsak nagyon érzik, mi az új technológiák lényege, de képtelenek is nélküle időt tölteni. És bár teljesen igaz, hogy az Y-generáció tagjai között több a technológiai zseni, mint bármely más korábbi korcsoportban, de szó sincs különleges, csak az 1980 és 1995 között születettek speciális képességéről – egyszerűen a fiatalok jobban értik a modern dolgokat.

Az Y-generáció tagjairól 23 különböző országban sem gondolnak túl hízelgő dolgokat: a „technológiai zseni” volt a legpozitívabb jelző, ami az emberek szerint jellemző erre a korosztályra, akiket egyébként lustának, arrogánsnak, önzőnek és materialistának tartanak. Az igazság azonban az Ipsos kutatói szerint ott keresendő, hogy az idősebb generáció – bármikor is vizsgáljuk – mindig megvetően beszél a fiatalabbakról, és ez már a XVII. században is igaz volt. Korántsem biztos tehát, hogy a mai húszas-harmincas generáció tagjai önzőbbek vagy lustábbak lennének, mint a régi idők fiataljai.

Ráadásul annak ellenére, hogy a „mai fiatalokat” lustának tartják, azt azért a többség elismeri, hogy nekik sincs könnyű dolguk. Az ezredfordulós generáció ugyanis az első olyan korcsoport, akiknek anyagilag kevesebb jut, mint a szüleiknek. Persze óriási különbség van a különböző országok lehetőségei között: a fejlett országokban a fiatalok 37 százaléka gondolja, hogy jobban fog élni, mint a szülei, a fejlődő (tehát szegényebb) országokban ez az arány már 65 százalék...

AZ ORBÁN-RENDSZER CSAPDÁJA

168 ÓRA ONLINE
Szerző: TAMÁS ERVIN
2018.02.02.


Korábban úgy tudtuk, hogy a Fidesz elsősorban szövetséges pártjait tudja módszeresen ízekre szedni, kicsontozni, a számára szükségtelen darabokat a szélrózsa minden irányába szétszórni, hogy a megmaradt csonkot egyszer s mindenkorra magához láncolja. A kétezres évek elejétől azonban Orbán Viktor megtanulta, hogy az ellenzékkel kapcsolatos nagyvonalúság is visszaüthet, tehát jaj a legyőzöttnek.

Azt hinnénk, hogy a politikai paletta másik oldalán ezt hamar felismerték, s azokat a szálakat igyekeznek szorosabbra fűzni, amelyek összeköthetik őket. Hogy erre kevés a hajlandóság, tudjuk-látjuk, mint ahogy azt is, hogy ennek számos indokolt és gyűrötten előrángatott oka van. Mindenesetre a rezsim 2018-ra tökélyre fejlesztette ellenfeleinek megosztását, ellehetetlenítését, ahol akár az izomtónus akaratlagos működését vagy reflexeit felfedezi, oda törvényt, médiát, ellenőrt, netán kidobóembereket küld, ellenszervezetet alapít, pártok, kamarák, szakszervezetek születtek szolgálatukra.

E ciklus ideje alatt Orbán Viktor számára tulajdonképpen egyetlen igazi és váratlan csapás érkezett, társának és a hozzá tartozó sajtóbirodalomnak az elvesztése, amelyet, bár átlátszó fondorlatokkal, de rohammunkával pótolt. Jelenleg pedig éppen azon fáradozik, hogy Simicska Lajos csicskásának állítsa be a konkurenseket, kiradírozva azt az időszakot, amikor is a Fidesz Lajos nélkül lélegezni sem tudott volna.

A közélet térfigyelő kamerái most, a választási kampány küszöbén is azt rögzíthetik, hogy az ellenzék egymást csepüli, sőt külön rekeszt nyitottak a betagozódók, kollaboránsok, a Fidesszel üzletelők nyilvános meggyanúsítására. Nem minden sejtetés légből kapott, vannak szállongó történetek, érzékelhető jelek kis és nagy árulásokra, akár megszemélyesíthetők is volnának bizonyos alkuk, amelyeknek soha nem járnak a végére, talán azért sem, mert az még inkább ellehetetlenítené, eszköztelenné tenné őket...


AKÁR ÉVI 1 MILLIÁRDBA IS KERÜLHET EGY STADION ÜZEMELTETÉSE ÉS MÉG MINDIG ÉPÜLNEK - ÓRIÁSI BUKTA A KORMÁNY KEDVENC PÉNZKÖLTÉSE

NAPI.HU
Szerző: Napi.hu
2018.02.02.


Lehetetlen piaci alapon üzemeltetni az utóbbi években épült stadionokat, amelyek kihasználtsága elenyésző, a szakközgazdász szerint legfeljebb az segíthetne, ha több klub együtt használná a létesítményeket.

Egy tízmilliárd forintból felépült stadion fenntartási költsége az építmény korszerűségétől függően évi 200 millió és egymilliárd forint közé esik - idézi a Magyar Nemzet Muszbek Mihály sportközgazdászt. Ezt kéne a sportvállalkozásoknak kigazdálkodniuk, ám mivel jelenleg rengeteg közpénz áramlik a sportba, a pénzt csak részben kell piaci alapon előteremteni...

BENCSIK GÁBOR SZERINT ARCÁTLANSÁG AZ ÉTELOSZTÁS

GONDOLATVILÁGBAN
Szerző: Andrew_s
2018.02.01.


Az ételosztásokkal még mindig csak a baja van egyeseknek. Legutóbb az ATV-ben Bencsik Gábor fejtegette, hogy a legaljasabb módszer. A szövegkörnyezetből az is kiderül, hogy valószínűleg a pártkommunikációt kiszélesítő, propagandisztikus ételosztásról lehetett szó. Miközben az is kiderülhetett, hogy nagyjából fogalma sincs arról, amiről beszél.

Még akkor is, ha a többi részt vevő hozzászólásai nyomán azért közölte: a jobboldali ételosztásokat sem szereti. Ami annyiban mindenképpen hasznos információ, mert a legutóbbi krumpliosztásokat leginkább talán a Fideszszel, illetve fideszes önkormányzatokkal lehet társítani. Miközben a szegényeknek történő köztéri meleg-ételosztásokon, merőkanlállal a kézben, túl sok fideszes politikust nem szoktak látni. Mert valószínűleg ők sem szeretik a köztéri ételosztásokat. Ami egyébként teljesen érthető. Különös tekintettel arra, hogy ezek azok az események, amelyeken a legnyilvánvalóbb az ellentmondás a kormánypropaganda és a mindennapok gyakorlata között. Mely utóbbiban olyanok vannak, hogy egyrészt nincs szegénység, másrészt pedig a gyermekek szegénysége, éhezése csak rossz szokás. Miközben Hegedűs Zsuzsa időnként megszünteti a Harrach szerint talán nem is létező gyermekéhezést.

Ugynakkor Bencsik Gábor mondatai a Blaha Lujza téren tartott ételosztásba akadtak bele. Ott viszont a krisnások osztottak legutóbb is ételt a rászorulóknak. Erre azt mondani, hogy a politikusok kimennek, sorba állítják az éhezőket, enyhén szólva is képzavar. Mondhatnám azt is, hogy fejzavar, de nem mondom. Már csak azért sem, mert nem tudom, hogy mi van Bencsik úr fejében. De talán jobb is így. Még akkor is, ha így csak sejthetem, hogy miért tartja valójában arcátlannak az ételosztást. Mert aligha a politikusok miatt. Ellenben, ha elég hű fideszes, illetve hatalompárti, akkor érezheti arcátlan szembesítésnek az ételért sorben állók tömegét. Leginkább a létező szociálpolitikával való szembesítésként élve meg a helyzetet. De azt sem vitatva, hogy sokan, akik még nem állnak ott sorban, ugyancsak félrenéznek inkább. Mert senki sem szereti, ha arcul csapja a szegénység. Különösen akkor nem, ha ettől a helyzettől alig választja el valami...

TGM: "NEM ÉRNEK RÁ LOPNI"

HVG ONLINE - ITTHON
Szerző: TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS
2018.02.01.


A közvélemény lassan immunissá válik a népmegvető, embergyűlölő, lenéző szólamokra.

Unja már mindenki, mint a halált, hogy szóvá tesszük az Orbán-rezsim vezetőinek a népmegvető, emberellenes kijelentéseit. Lázár János miniszter szerint azért javul a közbiztonság, mert tele vannak a börtönök, és mert a közmunkásoknak meló után már nincs kedvük lopni.

A Miniszterelnökségi Sajtóiroda közleménye szerint Lázár „természetesen nem a tisztességesen és becsületesen dolgozó közmunkásokra gondolt, hanem azokra, akiket korábban a szocialista kormány belekényszerített a »megélhetési bűnözésbe«, és a segélyt bűncselekményekkel egészítették ki”. Lázár azóta körülbelül ugyanezzel a körítéssel elnézést kért.

No persze.

Azt is mondta korábban Lázár, hogy úgyszólván nevelő szándékból nem emelik a közmunkások bérét, mert ha 138 ezer forint a minimálbér, és a közmunkás 60-70 ezer forintot keres, akkor hanyatt-homlok fog menekülni az úgynevezett „versenyszférába” (mintha ott lenne munka).

A közmunkának kétféle célja van: 1. a szegények, a munkanélküliek megfegyelmezése büntetőmunkával, és 2. a munkanélküli-statisztika javítása.

A javadalmazott közmunkának lenne értelme és haszna a munkanélküli-segély változatlan folyósítása mellett, de így csak azt leplezi, hogy Magyarországon nincs munkanélküli-segély, ami világméretekben egyedülálló.

Köztudomású, hogy rengeteg faluban azért sok a munkanélküli, mert a rossz tömegközlekedés lehetetlenné teszi az ingázást az ipari, építőipari munkahelyekre. De a miniszter nem ilyesmiről beszél, hanem a szegényeket – és különösen fogékony hallgatóság fülének: a cigányokat – összefüggésbe hozza a bűnözéssel, mintha multimilliárdosok visszaéléseiről nem hallanánk naphosszat. Igaz, nem ők töltik meg a börtönöket.

A közvélemény lassan immunissá válik a népmegvető, embergyűlölő, lenéző szólamokra...

JUHÁSZ PÉTER MEGVENDÉGELTE ORBÁN VIKTORT

MÉRCE
Szerző: CSENGEL KARINA
2018.02.02.


Juhász Péter több mint egy hete kórházi koszton él, hogy demonstrálja, milyen kevés és milyen rossz minőségű ételt kapnak a kórházi betegek, akiknek egyébként nagy szükségük lenne a tápanyag-és vitamindús ételekre a gyors felépüléshez. A politikus sokszor jelentkezik videókkal Facebook-oldalán, tegnap épp Orbán Viktorral ebédelt, amit természetesen dokumentált is.

Persze az első képkocka után kiderül, csak egy karton-Viktorral volt alkalma ebédelni, aki nem volt túl beszédes, főleg a pálinkával és erőspaprikával kapcsolatos gasztronómiai élményeit osztotta meg Juhásszal. Juhász az aznapi kórházi kosztja egy részét ajánlja fel a Miniszterelnök Úrnak, ami egy csomag 55 százalékos hústartalmú sonkából (és 45 százalék valami nagyon nem odavaló dologból), egy afrikaiharcsa-pástétomból és két szelet toast kenyérből áll. Orbán minden második mondatában hangsúlyozza, inkább pálinkát inna, ami valószínűleg egy természetes emberi reakció a kórházi sonkát 5 percen át tukmáló Juhásszal szemben.

A viccelődés után Juhász rátér a lényegre: az egészségügyet tudatosan lerohasztják, hogy minél rosszabb legyen az ellátás, minél hosszabbak legyenek a várólisták, minél rosszabb legyen az étel, miközben a kormány kiviszi a pénzt az állami egészségügyből és a saját privát kórházaiba tömi. Ha nem tennék ezt, itthon maradnának az orvosaink, nővéreink és legalább a kormány saját jogszabályaiknak meg tudna felelni a kórházi étkeztetés...

NER-KRUMPLI

SZTÁRKLIKK
Szerző: CEGLÉDI ZOLTÁN
2018.02.02.


Jobban teljesít? Ahol krumpli meg tojás az ára a szavazatnak?

A Fidesz "nagy, hivatalos" pártkampányt nem nagyon szervez. Sem oka, sem felülete nincs erre, ugyanis a kormány által tájékoztató kampánynak hazudott propaganda mindent kitölt. A párt a kormány és a kormány a párt, köszönjük a know-how-t, drága Kádár elvtárs, csak viszi tovább valaki az örökséget. Helyben viszont nagyon is fontos a mozgósítás. Az egyéni képviselőjelöltek nagyon is tudják, hogy április után mindegyiküket egyenként fogja mérlegre tenni Orbán, megvizsgálva: hozott vagy vitt a maga helyén a fideszes alaphoz képest. Ezek a pár százalékpontok dönthetik el a karriert. No, és mi az az eszköz, amivel mind élnek, a legkisebb borsodi településtől a főváros kellős közepéig?

A krumpliosztás. A tojástukmálás. A zacskóstejfakasztó kampánybuli. Ízlelgessük: 2018-ban, Magyarországon, a nyolc éve teljhatalommal kormányzó párt jelöltjei alapélelmiszereket osztogatnak a lakosságnak. Nem pendriveot adnak, QR-kódot valami alkalmazáshoz, exkluzív összefoglalót a program valamelyik eleméből, belépőt valami színvonalas rendezvényre, vagy csak jó szót, ötletet, perspektívát, nem, a túrót! Illetve még túrót pont nem, de ha így folytatjuk, a tejföl után jöhet az is. Figyelj csak: a segítő civilek azért osztanak ételt, mert a Fidesz-kormány tömegeket hagyott az út szélén. No de a fideszes politikusok?...

JOBBAN, VAGY ROSSZABBUL ÉLÜNK, MINT TÍZ ÉVE? SZÁMOLJON VELÜNK!

HVG ONLINE - GAZDASÁG
Szerző: SZTOJCSEV IVÁN
2018.02.02. 


Nehezen tért magához a magyar gazdaság a válság után, és még mindig van, amiben rosszabbul állunk, mint tíz évvel ezelőtt. Megvizsgáltuk a számokat, 2008-ban vagy 2018-ban éltünk-e jobban...

Meglepő eredményt hozott, amikor a heti gazdasági összefoglalónkban, nem reprezentatív felmérésünkben megkérdeztük az olvasókat, hogy jobban élnek-e, mint 2008-ban. Azt sejtettük, hogy vannak, akik most rosszabbnak érzik a helyzetüket, mint a tíz évvel ezelőttit, de az így is látványos, hogy a több ezer válaszoló alig negyede mondta azt: annak ellenére él jobban most, mint 2008-ban, hogy el sem költözött az országból. Megpróbáltuk a számszerűsíthető adatokat megnézni, mit mondanak az elmúlt tíz év változásairól.

Amikor a KSH kiadta a legfrissebb kereseti mutatókat, Varga Mihály büszkén beszélt arról, hogy egy hónap híján öt éve folyamatosan emelkednek a fizetések. Azt már nem tette hozzá, hogy a bérek alakulásáról szóló tanulmány szerint a reálbérek szintje 2016-ban 8 százalékkal kisebb, mint 2008-ban.

Tény azonban, hogy most már többeknek van munkája: tíz éve a KSH szerint még csak 3,8 millió magyar dolgozott, 2017 utolsó három hónapjára pedig ez a szám 600 ezerrel nőtt. A növekedés azért kevésbé tűnik nagynak, ha hozzátesszük, hogy most már a 178 ezer közmunkást is a foglalkoztatottak közé számolják. Pedig kevesebb cég van, ahol el lehet helyezkedni. 2008-ban még 701 ezer működő vállalkozást találtak a statisztikusok, ehhez képest a legutóbbi, 2015-ös adat még mindig csak 668 ezerről szólt...


A FIDESZ JELÖLTJE LEMONDTA A VITÁT, EZÉRT KÉT ÓRÁN KERESZTÜL EGY SZÓ SEM ESETT SOROS GYÖRGYRŐL

444.HU
Szerző: CZINKÓCZI SÁNDOR
2018.02.02.


Csütörtök este lett volna egy vita, ahol a választók az összes olyan jelöltet megismerhették volna, aki a 8-9. kerület nagy részét magába foglaló 6-os körzetben indul. A Közös Ország Mozgalom a Ferencvárosi Művelődési Központban egyszerre próbálta színpadra állítani a Fidesz, a Jobbik, az Együtt, az LMP, a Momentum és a DK jelöltjeit, hogy a magyar közélettől teljesen szokatlan módon, nyilvánosan mérjék össze, mi a tervük a két kerülettel.

A Fidesz ide sem jött el

Az már sokkal inkább a megszokott ügymenetre emlékeztetett, hogy Kocsis Máté, a Fidesz jelöltje nem jött el. Pedig a választási körzet józsefvárosi felét most is pont ő irányítja polgármesterként.

Igaz, így a bő kétórás rendezvény alatt egyszer sem hangozott el Soros György neve, a jelölteknek pedig olyan, a magyar közélettől idegen témákról kellett beszélniük, mint a lakhatási helyzet, az oktatás, a szegregáció vagy az egészségügy.

A vitától távol maradó Kocsis Máté helyére Nótár Ilona, a Magyarországi Cigánypárt jelöltje jelentkezett be a közönség soraiból. A támogatóival kevésnek tartották azt a pár percet, amit a szervezők eredetileg ajánlottak neki. Végül a közönség nagy többséggel megszavazta, hogy beszállhasson a vitába.

Mivel mindenki ellenzéki pozícióból beszélt a programjáról, nem alakult ki nagy vita arról, hogy mindennek jobban kellene működnie: egymásra licitálva egymás után ígértek a bérlakásprogramokat, miközben többet költenének az oktatásra is és kíméletlenül elszámoltatnák a korrupt politikusokat...

HOGYAN LEGYÜNK DIKTÁTOROK EURÓPA KÖZEPÉN? - A NEMZETI BANK, MINT FINANSZÍROZÁSI FORRÁS

KARVALYOK FÖLDJE
Szerző: Karvalyok Földje
2018.02.01.


Házipénztárunk, a nemzeti bank

Előző rész itt

Saját és híveink zsebének megtöltésére használjuk fel a nemzeti bank forrásait is például a devizatartalék illetve a különböző árfolyam manipulálós és kötvény kibocsátásos ügyletek segítségével. A nemzeti bank pénzének felélése olyan, mintha a nagymamánk éléskamrájából az ínségesebb időkre félretett befőtteket falnánk fel, de jobb ma egy túzok, mint holnap egy veréb, éppen ezért felesleges azon aggódnunk, hogy gyermekeink vagy unokáink hogyan fogják kifizetni a torkosságunk miatt elszenvedett veszteségeket. És azt is felesleges megértenünk, hogyan működik egy demokratikus ország központi bankja – a lényeg, hogy olyan főnököt nevezzünk ki az élére, aki készségesen meg tudja oldani az összes kérésünket (azaz lenyúlható pénzmennyiséget teremt a föld alól is), valamint nemcsak hogy teljesíti a kívánságainkat, hanem proaktívan ő maga ajánl fel megoldási javaslatokat.

Az is jó még egy nemzeti bankban, hogy sok mindenre felhasználható. Csak egy törvénymódosítás (az intézmény feladatainak felsorolásába beszúrjuk az „egyéb” szócskát) és már ki is bővítettük a tevékenységi körét, így működtethet alapítványokat, adhat-vehet nemesfémet és műkincseket, vásárolhat palotákat meg vidéki uradalmakat, alapíthat iskolákat meg pénznyelő kamuegyetemeket és megrendelhet aranyáron bármilyen szolgáltatást, kezdve az ingatlanok felújításától egészen a tanulmányíráson át a különféle konferenciák tartásáig valamint jógaoktatásig. A nemzeti bank alapítványainak felügyelő bizottsági tagjai milliókért oszthatják az észt (akár több bizottságban is egyszerre), de kiugróan magas órabérért akár egyetemeken is tarthatnak előadásokat, miért is olyan nagyszerű a rendszerünk.

Ezzel azonban még nincs vége a nemzeti bank lehetőségeinek, hiszen ki akadályozhatná meg, hogy ezek a nyúlványok további cégeket alapítva beszálljanak a vendéglátásba, a műkincs-kereskedelembe, a könyvkiadásba, egyetemi tanszékek finanszírozásába vagy éppen a konferencia turizmusba, netalán a sportba? Csak mi, de amíg megkapjuk a minket megillető részt az ügyletekből és a híveink is elégedettek, addig no problem, csak bólogassunk, a helyzet úgy, ahogy van, tökéletes. Lehet, hogy egy átlagos nemzeti banknak nem feladata az ingatlangazdálkodás vagy oktatás (mivel veszélyeztetné a stabil működését), de a rendszerünk sem átlagos, így az intézményeinknek sem kell annak lennie. És egyébként is, senkinek semmi köze hozzá...

UTÁNANÉZTÜNK SZABOLCSBAN GYURCSÁNY DÉMONIZÁLT UKRÁN NYUGDÍJASAINAK

168 ÓRA ONLINE
Szerző: PUNGOR ANDRÁS
2018.02.02.


Nyugdíjbiznisz – erre a kifejezésre egyszerűsödtek le az ukrán–magyar határról szóló hírek. Gyurcsány Ferenc videóban mutatta be a szerinte ronda történetet. De valóban törvénytelen mindaz, ami az ügyben arrafelé történik? Az igaz, hogy a szabolcsi falvak lakosságszáma megnőtt az utóbbi időben. Sok kárpátaljai magyar egy ma is hatályos egyezmény alapján törvényesen kaphat nyugdíjat az anyaországban. De a többség nem ezért igényli a magyar lakcímkártyát: el szeretnék kerülni az ukrán frontszolgálatot, nálunk vagy akár Németországban akarnak munkát vállalni. És persze fontos szerepet játszhatnak becstelen magyar hivatalnokok, lakcímüket áruló szabolcsiak és más csalók is. Lehetnek olyanok, akik – bár nem élnek Magyarországon, csak lakcímkártyájuk hazai – átjönnek a magyar választásokra voksolni. A zavarosban halászók ügyében több feljelentés is született. Az erre az összetett, bonyolult történetre épített egyszerűsítő politikai kampány a külhoni magyarok szerint feltépheti a kettős állampolgárságról szóló népszavazás okozta régi sebeket.

− Nem hallom, rossz a vonal!

Egy darabig jól eldiskuráltunk telefonon, ám az idősebb női hang a kárpátaljai nyugdíjasok emlegetése után rögtön zavart észlelt az éterben. Az ukrán határ meletti Kispalád polgármesteri hivatalával beszélek. Hogy kivel? Persze nem mutatkozott be.

− De azt hallotta, miért keresem a polgármestert? – kérdezem.

− Persze.

− Akkor szóljon neki, kérem!

− De értse meg, rossz a vonal, hívja máskor!

Nem csoda, forró a pite: nagy a felhajtás nyugdíjügyben. Nemrégiben a Hír TV riportere, aztán Gyurcsány Ferenc ródsózott a környéken, mindketten magyar nyugdíjat igénylő ukrán állampolgárok után nyomoztak. A DK elnöke videót készített a nagy kalandból, ronda történet ez, mondta vészjóslón a kamerának, és nyugdíjbizniszről beszélt. Gyurcsány 26 ezer embert emlegetett, ők szerinte Kárpátaljáról jelentkeztek be magyar házakba, lakásokba, de nem élnek ott, csak a nyugdíj, a szociális ellátás kell nekik.

Régóta jelennek meg cikkek arról, hogy népességrobbanás történt az ukrán határ menti magyar falvakban. A KSH 2016-os közigazgatási helynévkönyvéből kiderül: Tiszabecs lakossága több mint négyszáz fővel nőtt, Kispaládé pedig duplájára, 1164-re emelkedett. A HVG arról írt, hogy a határ menti településeken az évtized elején 17,5 ezer embernek volt bejelentett lakása, tavaly viszont ez a szám már meghaladta a 21 ezret.

Szaftos a téma: több mint másfél milliószor töltötték le a Gyurcsány-videót. De a betelefonálós műsorokban is régóta téma a nyugdíjak ügye, mindig akad néző, aki azt kérdezgeti: miért kapnak a Kárpátaljáról érkezők háromszázezer forintos nyugdíjat, amikor nem itt fizették a járulékot?

A nyugdíjbiztosító internetes oldalán bárki elolvashatja a választ. Egy 1963-as szovjet–magyar egyezmény szerint a felek állampolgárai, ha a másik országba áttelepülnek, ott állandó, bejelentett lakhelyük lesz, jogosultak az öregségi és hozzátartozói, baleseti és átmeneti bányászjáradékra, rokkantsági, valamint betegségi, anyasági, családtámogatási ellátásokra. De le kell mondaniuk annak az országnak a nyugdíjáról, amelyet elhagytak...

ILLIBERÁLIS ÖSSZEOMLÁS - AVAGY A BOKSZOLÓ, AZ AJTÓMESTER ÉS A NAGY RÉSZEG DRÁMÁJA PRÁGÁBAN

ÁTLÁTSZÓ - DO TOHO BLOG
Szerző: BOTOS BOTOND
2018.02.01.


Összetört kamera, megütött újságírók és alkoholmérgezés – egészen hihetetlen jelenetek játszódtak le Prágában a hétvégi köztársaságelnök-választás győzelmi mámorában. Az Átlátszó-Dotoho most megmutatja a régi-új elnök, Zeman győzelmi beszéde után lejátszódó legfontosabb jeleneteket. Illiberális dráma, öt felvonásban.

Új karakterekkel gazdagodott a a cseh belpolitika. Milan Rokytka, a leghíresebb részeg cseh, Karel Slezák, amatőr “bokszoló”, és Jan Šolta, az elválasztó ajtók mestere, a három szórakoztató művész olyan előadást produkált, amely az orosz és ukrán internet legsúlyosabb trash videóinak hangulatát hozzák el Közép-Európába...

SAJTÓMUNKÁSOK XLVIII.

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: KOVÁCS ZOLTÁN
2018.02.02.


Fekete felleg közelít, a horizonton megint kormányzati önkényeskedés körvonalai rajzolódnak ki. Most éppen a sajtókamara gondolata. A hétvégén megjelent Népszava szerint ősszel, de 2019 tavaszáig föltétlen fölállítanak egy érdekvédelminek mondott szervezetet: az idevágó javaslat értelmében fölvetődött, hogy csak az a kiadó nevezhetné magát a jövőben országos médiumnak, amelynek a kamarába intézményként belépő kiadó mellett újságírói tagjai is belépnek. Nem meglepő ez olyan országban, ahol az illiberális alapú jogfosztás jegyében első lépésben önkényesen elvesznek mindent trafiktól a gyógyszertárakon keresztül a földekig bezárólag, majd a második lépésben helyzetbe hozzák az összes barátot és közeli éhenkórászt. A sajtókamara ráadásul azzal a haszonnal is járna, hogy nem pusztán valamiféle vagyonátrendezés történne, hanem a nyilvánosság még mindig meglévő, a kormányzat szemét szúró részét hoznák a mostaninál nehezebb, a javaslat némely pontját tekintve vállalhatatlan helyzetbe. Az érdekvédelem abból állna, hogy, amint azt a kialakított alapkoncepció tervezete jelzi, olyan előnyöket adnának a tagoknak, amelyek miatt „mindenki szeretne taggá válni”, továbbá csakis megfelelő képesítéssel vagy tapasztalattal rendelkező újságírókat lehetne alkalmazni, mégpedig munkaszerződéssel és állandó bérszinttel. Ez nyilvánvaló igazságtalanság olyan médiastruktúrában, ahol a kormány meg a vezető pártok erőszakosan intézkednek a hirdetési piac jelentős részét kitevő állami hirdetések kiközvetítéséről, ami egyben azt is meghatározza, hol lesz megfelelő bérszint. Ezt a bérszintet aztán kiválóan lehet alkalmazni a már ma is nehéz helyzetben lévő, függetlenségüket még őrző kiadókkal szemben.

A tervezetben fölsorolt feltételek az Élet és Irodalomnál mind adottak, de se a kiadó, se a munkatársak nem óhajtanak taggá válni. Például azért nem, mert az értelmiségi létforma, de különösen az újságírás alapja nem a mindenféle homályos anyagi előnyökkel járó ilyen-olyan tagi státusz, éppen ellenkezőleg: olyan létforma ez, ahol nem a tagi viszony meg az ebből származó előnyök a fontosak, hanem – bizonyosan újat mondok ezzel a tervezet kidolgozóinak – ilyenek nincsenek is. Amikor arra gondolok, hogy olyan szervezetbe kellene lépni, amelyiknek Szöllősi György az egyik eszmei megalapozója, úgy érzem, mintha letartóztatnának...

TAVALY 12 MILLIÁRDOT KÖLTÖTT SOROSOZÓS REKLÁMKAMPÁNYOKRA A KORMÁNY

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2018.02.02.


A 2017-es első és második nemzeti konzultációhoz több részletben rendelt a Miniszterelnöki Kabinetiroda hirdetéseket bő 12 milliárd forint értékben. Az összegből közel 4 milliárd forint Mészáros Lőrinc médiacégeihez került, de más NER-közeli vállalkozók is jól jártak a propagandakampányokkal. Kikértük és mutatjuk az egész éves részletes adatokat, melyekért Rogán hivatala összesen 114 ezer forint költségtérítést kért az Átlátszótól.

November végén tettük közzé, hogy mennyi pénzt költött a kormány 2017 harmadik negyedévében “lakossági tájékoztató kampányokra”. Decemberben kikértük az októberi és novemberi adatokat, hogy megtudjuk, mennyi pénzt szórtak el a második nemzeti konzultáció reklámozására.

A Rogán Antal által vezett Miniszterelnöki Kabinetiroda ismét csak költségtérítésért adta ki az adatokat, amiket január közepén küldtek meg a szokásos szkennelt pdf-ekben. A már bevált módon táblázatba rendeztük a számokat, majd hozzáadtuk őket a már korábban megkapott adatokhoz.

Az összesítésből az látszik, hogy 2017-ben nettó 12,3 milliárd forintot költött a kormány a különböző sorosozós hirdetésekre, vagyis az első és második nemzeti konzultáció reklámozására és “eredménykommunikációjára”.

VAJONNYILATKOZAT

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda

2018.02.02.


Ott ült a konyhaasztalnál Orál Vigyor, a Fületeket Is Dafke Ellopom Szutykok párt mindörökké elnöke. A lebukó Nap csalfa fénye rávetítette stadionja árnyékát a járólapra, a madarak fütyörésztek, és a budi sem volt túl szagos. Minden adott volt az idillhez, Vigyor tokája mégis remegett, szája szélét nyalogatta és rágta a tintaceruzáját.

Véreres szemeit egy papírra meresztette, amelyre girbegurba betűkkel ezt írta órákkal ezelőtt: „…Semmim se volt s nem is lesz immár sosem nekem…” Itt viszont elakadt, amikor kopogásra riadt, ólommellényéhez kapott ijedten, de csak Takony Álság lépett be, a mindenes, akit mindenki ismert, de senki sem tudott róla semmit.

Orrából fehéres lé szivárgott, de nem takony volt, bár úgy szítta vissza, mintha az lenne, és olyan üveges volt a szeme, mint a helyi juhásznak az osztrák nyugdíjassal való randija után.

– Mit dolgozol, édes gazdám? – Tette fel a kérdést, és leffentett egyet a nyelvével.

– Töltögetem, ezt a nyilatkozatot, azt kell benne elhazudnom, hogy vajon mim van, ilyen szar vajonyilatkozatot akarnak má’megin’, de csak idáig jutottam – Ezzel Takony elé fordította a papírt, aki erősen nézte, mozogtak az ajkai, ahogyan betűzte a kaparást, majd földerült a képe.

– Tökkéletes, tökkéletes – így jött ki belőle az újabb lefety -, nem gondoltál ezzel a vénával verseskötetre?

– Gondolt a rosseb, ezt nem én, hanem a nagy költő írta, azt hiszem a Bayer, de nem ez a baj. Mondani kéne valamit a földekről, szőlőkről, kastélyokról, bankbetétekről, bár ezek a komondor nevén vannak, a számlakivonatok meg a hátizsákban, de mit lehessen tudni. Most is utánam jött Bécsbe pár firkász, de nem volt ott az én jó bajuszosom, hogy kitiltsa őket, és minden hülyeséget kérdezgettek. Majd a kamarával lerendezem a szemeteket, de ezt most ki kell tölteni.

– Van valami a neveden, én jótevőm? – szipogta a fehér anyagot az orrában Takony.

– A rossebeket. Minden a Hétsávos Kőris nevén fut, nekem még autóm sincs, se pénzem, semmim, csak ennek a konyhának a fele. Bécsbe is vonattal kellet utaznom, legalább látta a sok ökör, hogy csak értük élek ilyen nincstelenül is, de nem akarják elhinni, hogy koldus vagyok.

– Már ne haragudj, én jótevőm, de ha az öltönyödre néznek, azt hiszik, hogy a sarki kukából pecáztad ki. Ezekkel a báva hülyékkel, akik a kezedet csókolgatják, nincs is baj, de azért idegenbe ilyenben menni nem zsenánt kicsit? – ilyeneket mondott nagy merészen Takony, mert nem gondolta végig, mi történt Sinista Kanossal, amikor kinyílt neki a csipája.

– A hanyatló Nyugatnak tök mindegy – erősködött Vigyor -, egyelőre azt is elnéznék, ha ágyékkötőben mennék oda, a töketlenek, Keletre meg ez is jó. De hagyj most a divattal, azt mondd meg, mi legyen ezzel a vajonnyilatkozattal.

– Így jó, ahogyan van.

– Ez az egy mondat?

– Ez. Tömör, velős, költői, érezni rajta a lelked lüktetését. Meg, én jótevőm – így dörgölőzött Takony – hát nem bekaphatja amúgy is az összes liberálkomcsi köcsög?

– Végül is, ahogy mondod, kedves Álság, ahogy mondod. Mind bekaphatja. Sorosista féreg az összes, meg a nyolcmillió retyerutyájuk, az is. – ezzel tett pontot a dilemmára Vigyor – Kérsz egy kis házi főzésű kisüstit kolbásszal?

– Nem, én jótevőm – mondta Álság, Vigyor pedig nyakába kötötte a partedlit, ki tudja miért?

ORBÁN ÉS AZ ISZLÁM - VESZEDELMES VISZONYOK

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: ashwood
2018.02.01.


Telefonos kampányba kezd a Fidesz, amiért Vona Gábor 2013-ban Törökországban járt. Lelke rajta az állampártnak, de szeretnénk segíteni: kinek kellene még a körmére nézni.

Vona és a Szürke Farkasok - akár egy mesecím is lehetne, de sokkal inkább szappanopera ez. Történt, hogy 2013-ban Vona Gábor, akkor még igencsak radikális Jobbik-elnök Törökországba látogatott, ahol állítólag – már a kormánysajtó szerint – maga is terroristává vált a Szürke Farkasok társaságában. Ezt a sztroit előszedték tavaly is, akkor csúnya véget ért a propaganda-sajtó: a Ripost-Origo-888 tengelynek a terroristázás 2,5 milliójába fájt, miután a bíróság megállapította, hogy hazudnak.

Idén új taggal bővült a nyalonclapok száma: a Mandiner is Habony közelébe vándorolt, így ott is bizonyítani kellett a rátermettséget. Nosza, elő is szedték az egyszer már elbukott, amúgy – ismételjük – 2013-as sztorit.

Azonban sem Vonával, sem az őt támadó kormánylapokkal nincs dolgunk. Sokkal fontosabban érezzük, hogy felhívjuk a Fidesz figyelmét egy befolyásos személyre, aki bizony Vonánál is sokkal cifrábbakat mondott az iszlámról, mégpedig nem is olyan régen:

2015. február 24.


"…ma Nyugaton az a divat, hogy a nyugatiaknak csak a nyugatiaktól szabad tanulni, és ha valaki azt meri állítani, hogy a keletiektől is el akar valamit tanulni, akkor rögtön kiszerkesztik az újságokban, mint a demokrácia tekintetében nem megbízható miniszterelnököt."

2015, június 5.

"… mi hiszünk a kulturális diverzitásban. Mi hiszünk abban, hogy a kultúrák közötti különbözőség a Jóisten adománya, maga a sokszínűség, amit tiszteletben kell tartani, ezért amikor egy másik ország, egy másik kultúrához, mondjuk, az iszlám kultúrához tartozó országról beszélünk, akkor mindig a tisztelet hangján beszélünk. … Azért is különleges vendéget fogadtunk ma, hiszen ő az iszlám világból érkezett, és Európában ma nagyon sok helyen az iszlámtól félnek, sőt van, ahol ellenségnek is tekintik. Magyarország nem ilyen ország. 
Magyarország az iszlámot az emberiség egyik nagy szellemi és lelki alkotásának tekinti, amely sok százmillió embert segít hozzá, hogy az emberi élet létezésének magasabb értelméhez eljuthasson. Ezért mi az iszlámról is a tisztelet hangján beszélünk."...