2018. február 23., péntek

PONTOS SZÁMOK MUTATJÁK MEG, MEKKORÁT ZUHANT A MAGYAR ISKOLA

INDEX
Szerző: KOLOZSI ÁDÁM
2018.02.23.


A kormány ugyan a szakképzést erősítené a gimnáziumok rovására, a családok épp ellenkező vágányon vannak: 2017-ben először történt meg, hogy gimnáziumba jelentkeztek a legtöbben, a szakiskolákban meg lassan kiürülnek az osztályok. A 16 éves tankötelezettség óta brutálisan sok a lemorzsolódó, alapvetően ma is az határozza meg a sikert, hogy ki milyen családba születik. Friss számok a magyar közoktatás állapotáról.

A béremelések ellenére továbbra is alulfinanszírozott oktatási rendszer és alulfizetett tanárok, ennek megfelelően egyre kevesebb pályakezdő és elöregedett tanári kar, és a romló összteljesítmény mögött nemzetközileg is kirívó mértékű egyenlőtlenség jellemzi a magyar közoktatást a legfrissebb hivatalos számok szerint. Az adatok a frissen megjelent A közoktatás indikátorrendszere 2017 kiadványból származnak.

A kutatók (az MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézetét képviselő Hajdu Tamás, Hermann Zoltán, Horn Dániel és Varga Júlia) 2015-ben dolgozták ki ezt az indikátorrendszert, hogy a viták mögött legyen egy olyan egzakt háttér, rendszeresen frissülő adatokkal, amely „alkalmas arra, hogy a szakpolitikai döntéshozók könnyen és pontosan tájékozódjanak a közoktatás aktuális állapotáról, illetve trendjeiről”.

A közoktatás globálisan is egyre inkább a sztenderdizált mérések irányába megy – látható ez például a gyerekek kompetenciáit mérő PISA iránti óriási figyelemből is. A legutóbbi, minden korábbinál rosszabb magyar PISA-eredményekre az MTA mellett magyar oktatáspolitikának is reagálnia kellett, de a gyakorlati eredményeket még nem lehet látni. Kommunikációs szinten Palkovics László államtitkársága nagyjából három dolgot tett:

PISA katasztrofális eredményeit más adatokra mutogatva relativizálták: olyan tesztekre hívták fel a figyelmet, amelyeken a magyar gyerekek vagy jobban teljesítettek, vagy magukhoz képest nem romlottak (TIMMS, Országos Kompetenciamérés).
Azt hangsúlyozták, hogy a pocsék PISA-ról nem a 2010 utáni oktatáspolitika tehet, „annak az eredményei lassan érnek be”.

Ezzel együtt megígérték egy új Nemzeti Alaptanterv kidolgozását, a munka koordinálásával egy miniszteri biztost, Csépe Valériát bízták meg.

Politikai retorika és tényleges cselekvési terv, mozgástér tekintetében még most sem lehet tisztán látni, az új NAT körüli munka lényegében zárt ajtók mögött zajlik, kívülről a szakmában sem nagyon tudják, mi várható, érdemi szakmai párbeszéd egyelőre ezúttal sincs. Az oktatás pedig kétségtelenül olyan hatalmas, sokszereplős rendszer extrém tehetetlenségi nyomatékkal, ahol a szakpolitikai beavatkozások általában csak lassan mennek át...

AZ MTA FELMÉRTE AZ OKTATÁS HELYZETÉT, ÉS AGGASZTÓ EREDMÉNYRE JUTOTT

444
Szerző: ALBERT ÁKOS
2018.02.23.


Pénteken mutatta be a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság-tudományi Intézete azt a kötetet, amelyben annak néztek utána, hogyan teljesít a magyar közoktatás. 95 szempontból vizsgálták a magyar oktatást, elsősorban az általános és középiskolákat, de volt, ahol kitértek az óvodákra, sőt a felsőoktatásra is.

Az pedig elég egyértelműen kiderül a kiadványból, hogy egy sor mutató szerint 


nagyon rossz irányba halad az oktatási rendszer.

Ezek közül szemezgetünk.

Az utóbbi pár évben rendre elhangzik az a kritika a kormányzattal szemben, hogy nem fordít elég pénzt az oktatásra. Ez egészen 2013-ig igaz is volt, akkor viszont a kormány elkezdte önteni a pénzt a rendszerbe, a pedagógus-életpályamodell bevezetésével és a tanárok béremelésével láthatóan több pénz került az oktatásba:


  • Egyrészt közel harmadával nőttek az egy diákra jutó közkiadások az általános és a közpiskolákban.
  • Másrészt nőttek a tanárok bérei is.

A kérdés, hogy ez mire elég, az adatokat összeállító kutatók pedig egyáltalán nem voltak bizakodóak.

A magyar közoktatás finanszírozása európai összehasonlításban még mindig a sor végén kullog, GDP-arányosan csak három ország teljesít nálunk rosszabbul (Csehország, Szlovákia és Litvánia).

És hiába a béremelés, a tanárok keresete még mindig jócskán elmarad a hasonló végzettségű, de egyéb munkakörben dolgozó diplomások átlagbérétől:

2016-ban egy főiskolai végzettségű tanár csak az átlagbér 80 százalékát kereste, egy egyetemi végzettségű pedig csupán a 60 százalékát.


Annak az oka pedig, hogy miért nő mégis a tanárok keresete sokkal prózaibb: az életpálya-modell sokkal több pénzt ad az idősebb tanároknak, a magyar tanári kar pedig egyre öregebb. Az 50 évnél idősebb tanárok aránya évek óta nő, a 29 évnél fiatalabbak aránya pedig csökken.

A középiskolákban például már alig fél százalékos a pályakezdő tanárok aránya, pedig 2003-ban ez még két százalék körül volt.


A szegények olyannyira le vannak maradva, hogy arra nincs szó


Az egyre öregebb, és rossz anyagi helyzetben lévő tanárok mellett a kutatók felhívták a figyelmet a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek (HHH) teljesítményére is. Az iskolák alapfeladata lenne, hogy a gyerekek az otthonról hozott hátrányaikat (például a szegénységet, vagy az alulképzett szülők által jelentett hátrányt) minél jobban segítsenek ledolgozni, és ezeknek a gyerekeknek a teljesítményét közelítsék a kisebb hátrányokkal rendelkező gyerekek teljesítményhez.

Az országos kompetenciamérések eredményéből azonban kiderült, hogy óriási különbség van egy halmozottan hátrányos helyzetű, és egy nem halmozottan hátrányos helyzetű gyerek teljesítménye között.

A különbség a kutatók szerint olyan nagy, hogy egy 10.-es HHH-s gyerek rosszabbul teljesít, mint egy 6.-os nem HHH-s gyerek.

A tesztpontszámaik között 200 pontos különbség van. “Ez így enyhén szólva is… figyelemre méltó” - mondta Horn Dániel, a kötet egyik szerzője. Ezzel az eredménnyel ráadásul Magyarország évek óta a legrosszabbul teljesítő országok közé tartozik az EU-ban. Sőt, 2015-ben csak Szlovákiában volt ennél nagyobb az egyenlőtlenség.

Persze mindez nem csoda, ha megnézzük, hogy például a kistelepüléseken élők mennyire férnek hozzá az iskolákhoz: 2015-ben a települések több mint felében nem volt felső tagozatos oktatás, míg az óvodai ellátás a települések 30 százalékában nem elérhető helyben. A középiskolák is nehezen hozzáférhetőek, az országban például a kistérségek (nem települések, hanem kistérségek) öt százalékában semmilyen középiskola nincs.

A kormány azt korábban külön vállalta, hogy tíz százalékosra csökkenti az iskolákban a lemorzsolódás arányát ( ezt egyébként rengeteg ország vállalta). Ez azért fontos, mert európai összehasonlításban Magyarországon relatíve magas a korai iskolaelhagyók száma, ráadásul az utóbbi időben még nőtt is.

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében ez az arány 20 százalék körüli, azaz minden ötödik gyerekek idő előtt otthagyja az iskolát. Csongrád megyében csupán 5 százalék.

A kutatók szerint látványos az is, hogy az úgynevezett Híd programok keretében kiugróan magas a lemorzsolódási arány (40-60 százalék). Ez az a program, amely direkt arra lett kitalálva, hogy visszasegítse a közoktatásba a már lemorzsolódott diákokat (igaz, ők kifejezetten a problémás gyerekekkel foglalkoznak).

Az egyre rosszabb iskolaelhagyási adatokban a kutatók szerint jelentős szerepe van annak, hogy a kormány 2012-ben 18-ról 16 évre csökkentette tankötelezettség korhatárát. Mondván, hogy aki dolgozni szeretne, az ki tudjon lépni a munkaerőpiacra. 2012-ben el is kezdett nőni a foglalkoztatott 15-19 éves fiatalok száma.

Tudják melyik munkakörben emelkedett nagyot, csaknem négyszeresére a foglalkoztatott fiatalok száma 2008 és 2015 között? A közmunkás munkakörben...


ITT OLVASHATÓ

MIT SULYKOL A KORMÁNYPÁRTI PROPAGANDA?

KANADAI MAGYAR HÍRLAP ONLINE
Szerző: KEREKES SÁNDOR
2018.02.22.



Torkos Matild, a hosszú ideje tevékenykedő, Fideszpárti hurrá-optimista ismét cikket közölt az ellenzék hibáiról, mondván, hogy azért nem boldogul az ellenzék, mert a Fidesz kormány oly remekül vezeti az országot. Emellé példákat is felsorol. Ettől akadt ki a türelmem.

Lássuk tehát, hogy mivel érvel Torkos Matild!

Lássuk csak, hogy mi igaz ezekből a túlméretezett állításokból!

Matild Torkos írja:

“Az infláció elenyésző.”

– az infláció hivatalosan három százalék körül jár, de azok az árúcikkek, amelyeket a legtöbb ember vásárol sokkal nagyobb mértékben drágultak, a sertéshúsé 12,7%-kal, a baromfihús ára 14,9%-kal, a sajté 10,8%-kal, a cukoré 8,9%-kal, a kenyér és pékáru 20-30%-kal, a tojás 50%-kal míg az egészségügyben az infláció 25-30%…… Tekintsük át egyszersmind a lakbéreket, amelyek a következő mértékben emelkedtek az ország legtöbb részén:

Pest megye: 33,3%, Vas megye: 37,1%, Komárom-Esztergom,33,3%, Nógrád: (az ország egyik legszegényebb megyéje,): 7,8%, Békés: 75,5%, Baranya: 30,7%, és még Borsod-Abaúj-Zemplénben a szintén meglehetősen szegény megyében is 8,3%……. Elenyésző infláció? Hol méltóztatik élni Naccsád?

“a forint stabil”

– igen, a forint stabilan elvesztette az eredeti értékének egy harmadát……

“a cégek 2,5 százaĺék alatti kamatszinten jutnak hitelhez”

– igen, csak alig akad magyar cég amely elég hitelképes ahhoz, hogy a feltételeknek megfeleljen. Hiába az alacsony kamat, ha a kérelémezőt kizárják. …..

“a munkanélküliség, még ha a sokat szídott közmunkaprogramnak köszönhetően is, nem jelentős…”

– Igen, a munkanélkülieket részben eladták rabszolgának, ezek a közmunkások, részben pedig exportálták őket Nyugat Europába…..

“a minimálbért emelték…”

– Igen csakhogy még mindig nem éri el a létminimumot. A dolgozók nagy része a nyomorban stabilizálja az állapotát…..

“a közbiztonság javult…”

– mely bűnözési ágakban? Mert a hazai termésű terroristák, például állandóan elő-elő bújnak. És közben a kormány további börtönöket épít. Miért, ha a bűnözés csökken?…

RENDSZERVÁLTÓK, VISZONTLÁTÁSRA!

HVG ONLINE - ITTHON
Szerző: SZELÉNYI ZSUZSA
2018.02.22.


A magyar politikai elit a 2000-es évektől kezdve fokozatosan belecsúszott a túlélés politikai logikájába, és ezzel feladta a nyugati világhoz való csatlakozás esélyét. Vélemény.

Politikusként kétszer hat évet töltöttem el a magyar közéletben, 1988-1994 között a Fideszben, majd 2012-2018 között a Fidesz ellenzékeként. A rendszerváltáskor társadalmi konszenzus mellett a demokráciára és a piacgazdaságra való áttérés zajlott, ma pedig egy egypárti kormány tesz erőfeszítéseket az illiberális állam kiépítésére. Nehéz nagyobb különbséget elképzelni a társadalomformáló ambíciók terén.

Magyarországon is Európában akartunk élni


Emlékszem, hogy 1988-ban egy júniusi napon, együtt ültünk a lelakott Mátyás téri albérletemben. A nyári eseményeket szerveztük a Fidesz választmányával. Szerkesztettük a Fidesz első programját, szerveztük a szárszói találkozót, az újabb bős-nagymarosi tüntetést, utazunk Berlinbe, Pozsonyba, és a krakkói emberi jogi konferenciára. Tele voltunk energiával, lelkesedéssel, az élénk vita késő éjjelig tartott.

Akkor még nem tudtuk, de már benne volt a levegőben a nagy változás, ami egy évvel később elsöpörte a Szovjetuniót és a szocialista blokkot. Tudtuk, hogy mit akarunk: itt Magyarországon akarunk Európában élni! 1989-ben a világpolitikai változások lehetőséget adtak Magyarországnak, hogy egy háborúktól, idegen elnyomástól és belső megosztottságtól szenvedő évszázad után szabad akaratunkból csatlakozzunk Európához, a nyugati civilizáció központjához.

Hogy mit jelentett számunkra Európa? Európa azt jelentette, hogy a korlátok után ezentúl új lehetőségek nyílnak meg előttünk és hogy mindannyian részt vehetünk a közügyek formálásában, amely korábban lehetetlen volt. Európa olyan országot ígért, ahol versenyen alapul a gazdaság, és közösen alkotott szabályokra épül a jogrendszer, ahol "a törvény nem csak a kólát védi". Abban bíztunk, hogy az előrehaladást tudás és szorgalom alapozhatja meg.

Egy évtized múlva csatlakoztunk a NATO-hoz és az Európai Unióhoz, ahhoz az euro-atlanti biztonsági rendszerhez, amely nem csupán védelmet garantált számunkra, hanem szabad életet is.

Az új liberális demokratikus rendszer kiépítése rendkívüli feladatot adott az országnak, mert a kommunizmus összeomlása után komoly válsággal is szembe kellett nézni. Az elszántság azonban erős volt bennünk, mert mindannyian meg voltunk győződve arról, hogy Európában felemelt fejjel lehet élni, és kétszáz éves álmot valósíthatunk meg, ha felzárkózunk a nyugati világhoz...

ORBÁN ELKERÜLHETETLEN BUKÁSÁNAK JELEI

168 ÓRA ONLINE
Szerző: VÁSÁRHELYI MÁRIA
2018.02.23.


A hübrisz kevélységet, önhittséget, gőgöt jelent, és az istenek szerint ez volt a legnagyobb bűn, amelyet földi halandó elkövethetett. A görög mitológiában többnyire az uralkodók estek ebbe a bűnbe, amikor hatalmuktól megrészegülve Istenhez hasonlatosan mindenhatónak képzelték magukat. Viselkedésük arról árulkodott, hogy tetteiknek sem az istenek, sem az erkölcsi parancsok nem szabnak határt. Hatalmukat korlátlannak hitték, úgy vélték, bármit megtehetnek. A hübrisz bűnében vétkezőket az istenek kegyetlenül megbüntették; nem csupán a pokolba juttatták őket, hanem ott is válogatott kínok elszenvedésére ítéltettek.

A kevélység és önhittség a keresztény hit szerint is a hét főbűn egyike, mi több, ezek közül is talán a legsúlyosabb, mivel a gonoszság melegágyaként említi a Biblia. A keresztény tanítás a kevélységet a büszkeség ellentéteként értelmezi: míg a büszke ember nem néz le másokat, a kevély ember önmagát mások fölé helyezi, a többi embert lenézi, saját – gyakran kétes – érdemeit úton-útfélen hangoztatja, miközben másokét leszólja, nem ismeri el. A büszke ember embertársaival alázatos és együttérző, a gőgös, önhitt ember a nála gyengébbeket, a segítségre szorulókat megveti és kizsákmányolja.

Az emberi társadalom több ezer éves története arra tanít, hogy a hatalom legfőbb sírásója a hübrisz, az elbizakodottság, az önhittség, a gőg. Minden zsarnokság bukásának kezdetét az jelzi, amikor az uralkodó komolyan elkezd saját mindenhatóságában hinni. Amikor elhiszi, hogy rá nem vonatkoznak sem égi, sem földi törvények, amikor azt képzeli, hogy neki nem kell betartania a törvényeket, hanem ő alkotja a mindenki számára kötelező normákat. A zsarnokok bukásához a türannoszok és a római császárok korában éppen úgy a hübrisz vezetett, mint a 20. századi diktátorok esetében...

PONDRÓK VOLTAK AKKOR, PONDRÓK MA ÉS AZOK IS MARADNAK

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- DÜHÖNGŐ BLOG
Szerző: Swan Edgar
2018.02.23.


"Ideje kimondani, hogy aki ma Orbánt le akarja váltani (és itt a kommentelőkre is gondolok), az a Hazánkat veti oda prédának. Lehet másképp gondolkodni hazáról, otthonról, családról, nemzetről, de ahhoz oly fölösleges e hazában élni. El kell menni a már feldúlt Nyugatra, s lehet multikultizni, világpolgárkodni, liberáliskodni, genderkedni. Mert egyeseknek rossz hírem van: Magyarország megmarad hazánk és nemzetünk otthonának. Akit ez zavar, annak kívül tágasabb."

Mindegy, hogy melyik propagandalap Orbánt istenítő seggnyalása alatt jelent meg a fenti komment. Az is mindegy, hogy egy, Greta Garbo kevéssé ismert fotójával színesített profiltól származik, vélhetőleg az önkéntesnek kijelölt trollok egyikétől. Ha valódi hívő lenne, büszkén vállalná saját profillal. De lényegében mindegy, kicsoda ő. Ami fontosabb, az a komment maga, amit nem a saját esze szerint eszkábált, ez bizony a bérből és fizetésből fideszesek műve. És ez bizony a kormányon kártékonykodó bűnbanda üzleti modellje.

Haza, otthon, család, nemzet szembeállítva gyakorlatilag az európai értékekkel. És persze az öntudatos fideszes (önkormányzati dolgozó? polgármester? irodai halljakend?), aki nagy pofával mutogatja, merre lehet eltakarodni az országból azoknak, akiknek nem tetszik a rendszer.

Rossz hírem van. Sokunknak nem tetszik a rendszer. Sokan vagyunk, akik nem akarunk bélféregként élni. Sokan vagyunk, akiknek a testfelépítése nem teszi lehetővé a gerinc mellőzését. Sokan vagyunk olyanok, akik nem szarunk be ijedtünkben attól, hogy grétagarbó megmondja a tutit és megpróbálja ránk vágni a kertkaput.

Pocsék lehet cselédként vegetálni. Szar lehet felnézni az olyan aprócska senkikre, akik csak azért érzik magukat valakinek, mert a végtelen szervilizmusuk valamilyen poszthoz segítette őket. Ostoba, tanulatlan, rosszindulatú, gyűlölködő élősködők hada nyüzsög a húsosfazék körül. Az ilyen grétagarbók még csak nem is részesülnek a koncból, őket a remény élteti, hogy majd a végén kinyalhatják az üres kondért. Azonban ők addig fogják védeni a rendszert, ameddig az veszélytelennek tűnik. És ez nem fog olyan sokáig tartani, mint a szocializmusnak nevezett diktatúra. Egyszerűen azért, mert más a helyzet. Már nincsen kettéosztott Európa, nincs Szovjetunió. Nincs ami összetartsa ezt a szarkupacot évtizedekig...

TISZTÁNLÁTÓK

HUPPA BLOG
Szerző: SZELE TAMÁS
2018.02.23.


Kérem, ha jönnék a Gangesz partjáról, hol álmodoztam a déli verőn, az lenne a baj. Meg ha nem a Gangesz partjáról jönnék, akkor az. A lényeg, hogy eltakarja előlünk a valóságot Maja fátyla, a látszatok elkápráztatják szemünket és nem látjuk meg a Valóság ragyogását, miszerint Tiborcz. Vagy Soros. Vagy valami más. De semmiképpen sem az, amiről írunk. Az soha.

Nem tetszik érteni? Én sem. Arról van szó, hogy utóbbi időben, ahogy őrül megfele a közélet – eddig is őrült volt, de a kampány kórházi esetté változtatott majdnem minden politizáló magyar választót – egyre többször hallom a véleményt, miszerint a kormány szekerét tolom én is, más is, mert röhögök a hülyeségeiken. Nem egy, nem két ember mondogatja, rendszerint igen képzett, több diplomás emberek. Merthogy ezek mind műbalhék, „gumicsontok”, és azért dobják őket elénk, mert amíg ezzel foglalkozunk, addig sem foglalkozunk más, fontosabb ügyekkel. Fontosabb ügy – e pillanatban – a kormány szerint Soros, az ellenzék szerint Tiborcz. Szerintem meg a ma déli marhapörköltem mindkettőnél fontosabb, de hát ugye, én ostoba vagyok és beugrottam a kormány szemfényvesztésének. Esetleg az ellenzékének.

Ha egy ember mondana ilyeneket, nem foglalkoznék vele, de több helyről hallom, hogy csak ne röhögcséljünk, hanem harcoljunk, vezessük a népet a Téli Palota ellen, durrogtassunk az Auróra ágyújából és foglalkozzunk egyéb ehhez hasonló konstruktív dolgokkal. Melyik Téli Palota ellen? Na, azt majd ők megmondják nekünk, általában oda szokott kifutni a vita, hogy – amennyiben politikusok – őket kéne a sajtónak személy szerint dicsőíteni, minden más tevékenység helyett, ám kritikátlanul és esetleg az ellenfeleiket megsemmisíteni. Amennyiben nem politikusok, akkor ugyanerről lenne szó, csak az illető által preferált politikai párt érdekében.

Mert ők az Igazság, minden egyéb káprázat.

Tele vagyunk igazsággal, kérem. Ugyanis mindenkinek megvan a sajátja, és azt mindenkire rá akarja erőltetni, ha tetszik, ha nem...

AZ ÁLLAMTITKÁR VÉGRE ELMONDTA, MIÉRT NEM VESZIK KOMOLYAN A DIÁKTÜNTETŐKET

ZOOM
Szerző: SERDÜLT VIKTÓRIA
2018.02.23.



Az már eddig is nyilvánvaló volt, hogy az oktatáspolitika ellen tüntető diákszervezetek nem sok jóra számíthatnak a magyar kormánytól. A Független Diákparlament éppen azért szervezett február 23-ára nagyszabású demonstrációt a Deák Ferenc térre, mert hiába kérték, Orbán Viktor miniszterelnök nem reagált vitameghívásukra.

A diákok január 19-én is tüntettek, az ott megfogalmazott követeléseik teljesülésére azonban szintén hiába vártak garanciát az Emberi Erőforrások Minisztériumától. A tárca ifjúsági és családügyi államtitkára egy budapesti sajtótájékoztatón most azt is elmagyarázta, hogy miért.

Novák Katalin a Zoom.hu kérdésére a budapesti Európa Pontban rendezett eseményen úgy fogalmazott: veszélyesnek tartja, ha valaki két hét után ifjúsági szervezetnek nevezi magát, egyértelműen pártpolitikai indíttatásból, egy kampány kellős közepén, és azt a benyomást kelti, hogy a magyar fiatalokat képviseli. Mindezt úgy, hogy valódi tagsága nincsen, valódi eredményeket még nem tud felmutatni.


Nincs semmi, ami alapján komoly partnerké
nt kellene tekinteni egyes olyan szervezetekre, amelyek ezt a jogot maguknak követelik

– mondta az államtitkár, aki nem nevezte nevén a Független Diákparlamentet...

35 TANÁCS APÁKNAK

LELKIZÓNA BLOG
Szerző: CZECZ FRUZSINA
2018.02.23.


Apának lenni különleges feladat. Ő a példakép, az etalon, de néha ő a legnagyobb ellenfél vagy akár ellenség. Például amikor nem enged el egy buliba, vagy leszólja a legmenőbb frizurát. Egyszerre komoly férfi és játékos, örök gyerek, aki bármikor kapható egy kis csínytevésre. Egy kacsintásával vagy szúrós nézésével többet mond ezer szónál..

Shawn Bean átfogó képet szeretett volna kapni az apaságról, ezért mindenkit megkérdezett a témában, akit csak tudott. Többek között csecsemős nővéreket, gyerekorvosokat, pszichiátereket, tanárokat, hírességeket, gyakorló szülőket. Azt kérte, fogalmazzanak meg apáknak szóló tanácsokat, amik nekik is hasznosak voltak, és másoknak is jól jöhetnek. Ezeket lejegyzetelte, és megszületett a "Dadvice" című gyűjtemény. (Angolul milyen jól hangzik!)

A 90 tanácsból álló listából kezdésnek lássunk 35-öt! A többi ITT olvasható...

A MAGYARTANÁROM MEGPRÓBÁLT LEBESZÉLNI ARRÓL, HOGY MÉRNÖKNEK ÁLLJAK


QUBIT
Szerző: RÁDI GÁBOR
2018.02.22.


Mostanában tartják a különböző amerikai egyetemeken az Introduce a Girl to Engineering (Vezess be egy lányt a mérnöki tudományba!) napot, ami amerikai találmány ugyan, de Magyarországon különösen aktuális, hiszen nálunk még az Európai Unió-s átlagnál is jóval kevesebb nő dolgozik mérnökként.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatóit és oktatóit kérdeztük arról, milyen nehézségekkel szembesülnek, és hogy megéri-e mégis nőként mérnöknek tanulni Magyarországon.

AHHOZ, HOGY LEGYEN ÁTSZAVAZÁS, AZ ELLENZÉKNEK IS BE KELL SEGÍTENIE

MAGYAR NARANCS
LIBERÁLIS SZEMMEL - REPUBLIKON
Szerző: MADLOVICS BÁLINT
2018. 02.23.


A bizonytalanok aktivizálása, az apátia csökkentése és a szavazóknak a bölcs kormányellenes választóvá „faragása” a következő időszak nagy ellenzéki feladata.

Az elmúlt hónapok – sőt lassan már évek – nagy ellenzéki reménysége a bölcs kormányellenes választó. A bölcs kormányellenes választó ismérve az ún. taktikai szavazás: tudja, hogy bár listán leadhatja a szavazatát a neki leginkább tetsző pártra, egyéniben a legesélyesebb ellenzéki jelöltre voksol, hogy le tudja győzni a Fidesz helyi jelöltjét. A bölcs kormányellenes szavazó így megoldja az összefogás, illetve az ellenzéki együttműködés végeláthatatlan problémáját, hiszen függetlenül attól, hogy hány jelölt indul, nem hagyja, hogy a szavazata „elaprózódjon”, és a többi – hasonlóan bölcs – szavazótársával együtt egy konkrét ellenzéki jelöltre koncentrálják az erőiket. Ilyenformán érvényesül a többségi kormányváltó akarat https://mno.hu/belfold/publicus-a-tobbseg-kormanyvaltast-szeretne-2441591, és nem lesz elég a Fidesznek a győzelemhez az a kisebbség, amit minden erejével próbál most, a választások előtt egyben tartani.

A migránsügy lehetne a Fidesz őszödi beszéde

Azaz a Jobbik nagy lehetősége, de egyelőre úgy tűnik, nem használják ki. Lévén, hogy a közvélemény-kutatások egyfelől az ellenzék stagnálását, másfelől pedig a Fidesz–KDNP magabiztos előnyét jelzik, a kormánypártok számára a következő két hónap legfontosabb feladata saját táboruk egyben tartása.

Nem árt azonban ehhez a gondolathoz szkeptikusan viszonyulni, illetve komolyabban elgondolkodni, hogy milyen feltételek mellett is lehet igaz. Ugyanis felületes formájában ez az érvelés hasonló kibúvó az ellenzéki pártoknak, mint a 2014-es választások előtt a „rejtőzködő szavazók” mítosza volt. Emlékszünk, ez az érvelés volt https://index.hu/belfold/2014/04/03/ot_ok_amiert_a_baloldal_nem_hisz_a_felmereseknek/ a sztenderd válasz arra, hogy miért nem kell hinni a közvélemény-kutatóknak: az emberek félnek, nem mernek válaszolni a kérdezőbiztosnak, vagy egész egyszerűen hazudnak neki, így a közvélemény-kutatásokban látott Fidesz-előnyt és baloldali lemaradást nem lehet komolyan venni. Most sok esetben ugyanezt a funkciót tölti be a bölcs kormányellenes választókra történő hivatkozás. Ez egyfelől persze érthető, hiszen ezzel meg lehet indokolni, hogy miért mondják azt ellenzéki pártok vezetői, szemben a lesújtó közvélemény-kutatási adatokkal, hogy van esély a győzelemre. Másfelől viszont ez több is, mint a fönt említett ’14-es mítosz: a már meglévő választóktól vár el konkrét cselekvést, ahogy pedig a Republikon Intézet mandátumbecslése kimutatta, az ellenzéki tábor pár tizedének az átszavazása is rengeteget számíthat az egyéni kerületi győzelmek megoszlása tekintetében. E választók felé megfogalmazott elvárás teljesítésébe pedig az ellenzéki pártok be is tudnak segíteni...

KAPJATOK MÁR AZ AGYATOKHOZ!

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2018.02.23.


Namostakkor – ErdősVirágul szólva – mondjátok meg, mi legyen? Bocs a bunkóságért, először is jó reggelt mindenkinek! Nem, nem azokat kérdezem, akik maguknál vannak szellemileg, és pontosan látják, mi folyik itt évek óta, hanem azokat, akik a gyászmenetes drótkerítésbe és a mártírok mártírjává avanzsált Fideszbe kapaszkodva óbégatnak, rettegnek és féltik a keresztény kultúrájukat. Gondoltam, hogy várok még vele, hátha leülepszik az információ, de most akkor megkérdezem: az mennyire van rendben az, hogy egy fővárosi kórházban az épület udvarán parkoló mobil CT-ben látják el a daganatos és más súlyos betegeket? Mármint abban az esetben, ha ilyenkor, az utolsókat egyre vadabbul nyögő télvíz idéjén egyáltalán sikerül felvinni őket a csúszós rámpán a kamion ajtajához. Mennyire van rendben az, hogy hóesésben hurcolásszák a betegeket azért, mert nem sikerült időben megoldani a pályáztatást, aminek eredményeképpen a jövőben egy új szolgáltató végzi a CT- és MR-vizsgálatokat? És az mennyire van kibaszottul rendben, hogy a tendert egy olyan cég nyerte meg, amelyiktől egészségügyi referenciát sem kértek? Elég kitapétázni a kamion ajtaját a rohadt Magyarország megújul logóval? Elég, hogy az egészségügyi referenciával nem rendelkező cég korábban a TEK-nek gyártott zubbonyt és derékszíjat? Mégis mi a tetves kurva életnek kell még mindig történnie ahhoz, hogy már ne legyen rendben mindez, hogy már ne lehessen minden aljasságra rávágni, hogy a reménytelen helyzetben lévő pártok, Soros, kerítés, migráns, hajrá, magyarok?

Tessék, egyelőre itt van a válasz mindenre, itt alant. Ha kiderül, hogy az elmúlt huszonkét évben sosem volt ennyire korrupt ez az ország, ha kiderül, hogy emberek kínok között halnak meg a sürgősségi osztályokon, ha kiderül, hogy a diákoknak elegük van abból a szellemi mészárlásból, amit az oktatási rendszer körül művel az állampárt, ha kiderül, hogy a választási kampányra előrehozott nagy dobra vert béremelésből 2 forint lett, ha bármi kiderül, akkor ez van...

AZ ALKOTMÁNYOS CSAPDA FELFESZÍTÉSE A MR.HÚSZ SZÁZALÉK ORSZÁGÁBAN

168 ÓRA ONLINE
Szerző: LAKNER ZOLTÁN
2018.02.23.


Magyarországon ma a káderek személyes gazdagodása – őket nevezik Mr. Húsz Százaléknak – és a politikai gépezet működtetése egymást feltételezi: a kényelmes élet és a zsarolhatóság kombinációjából előállított hűség része az Orbán által gyakran emlegetett „bajtársiasságnak”. A NER-ben Orbán nem vállal rizikót. Amíg ő kormányoz, addig biztosan nem fog a nyakára járni a legfőbb ügyész vagy a képviselőtársból lett számvevőszéki elnök. De mire jutna az ellenzék, ha valamiképpen át tudná verekedni magát a választási rendszer aknamezején, és ha nem is kétharmadot, de a kormányalakítás jogát megszerezné?

Lábon hordja ki az alkotmányos válságot Magyarország. Nehéz volna másképp jellemezni egy olyan helyzetet, amelyben a szavazók körülbelül felét lefedő különféle ellenzéki szervezetek új alkotmányt, legalábbis markáns alaptörvényi változtatásokat hirdetnek, a hatalommegosztás helyreállítását, új választási törvényt szeretnének, ezenfelül elszámoltatni készülnek a jelenleg hatalmon lévőket. Pontosabban az ellenzék azt ígéri, helyreállítja majd azokat a jogállami körülményeket, amelyek közepette egyáltalán lehetővé válna az Orbán-rendszer törvényesített csalásainak üldözése és az elkövetők felelősségre vonása.

A lényeg ugyanis éppen az, hogy Magyarország a saját kárán, két kormányzati ciklus alatt alaposan megtanulta a korrupcióról szóló szakirodalom egyik legizgalmasabb tételét: a korrupció nem feltétlenül törvénytelen. Közhatalommal és közjavakkal visszaélni úgy is lehet, hogy egy kormánynak elég nagy ereje van jogszabályok útján lehetővé tenni kegyeltjei számára a lopást. Az már „csak” politikai ügyesség kérdése, hogyan teszi a közpénzkifolyatás mechanizmusait láthatatlanná, amikor pedig mégis lelepleződik, miként tereli másra a szót vagy milyen módon blokkolja a számonkérés útjait.

Nem véletlen, hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszeréről (NER) szóló egyik leghatásosabb jellemzés a maffiaállam elmélete, de más rendszermagyarázatokban is központi helyen szerepel a közjavak szisztematikus, a hatalmi konstrukció lényegéhez tartozó fosztogatása. Egymásba csúszik a káderek személyes gazdagodása és a politikai gépezet működtetése, ugyanis mindkettőre szükség van: a kényelmes élet és a zsarolhatóság kombinációjából előállított hűség része az Orbán által gyakran emlegetett „bajtársiasságnak”. Emellett a propagandagyár és a hatalmi szervezet szörnygépezetét szintén pénzzel kell táplálni...

HOGYAN LEGYÜNK DIKTÁTOROK EURÓPA KÖZEPÉN? - AZ ÜGYÉSZSÉG ÉS A BÍRÓSÁG LEROHANÁSA (ONLINE KÖNYV - 22. RÉSZ)

KARVALYOK FÖLDJE BLOG
Szerző: Karvalyokföldje2017
2018.02.23.


Az ügyészség

Hatalmunk legfőbb kulcsa az ügyészség. Az a szervezet, amely jogszabály alapján szigorúan parancsuralmi felépítésű – így már csak arra van szükségünk, hogy aki a hierarchia tetején kiadja az ukázt, az maximális lojalitást tanúsítson irányunkba. Ki más tudná nyomozásra bírni a rendőrséget, vagy éppen ellenkezőleg, elfektettetni az ügyeket vagy akár megtagadni még a legnyilvánvalóbb bizonyítékokat látva is a nyomozást, bármennyire is kilóg a lóláb? Nem kétséges, az ügyészség és maga a legfőbb ügyész erre a legmegfelelőbb személy.

Véssük bele az új alkotmányba, vádat egyedül az ügyészség emelhet, senki más. Aztán deklaráljuk azt is, hogy az ügyészség teljesen független szervezet, csak önmagának és csakis önmagának felel (még az országgyűlésnek sem), a vezetőjét betonozzuk be kilenc évre és állítsunk az élére egy olyan szervilis, tökéletesen zsarolható korrupt jogászt, aki 100 százalékig azt csinálja, amit mondunk neki és valójában egyetlen dolga van, ez pedig a mi hatalmunk biztosítása, minden körülmények között.

Az új főügyész feladata, hogy az alá tartozó beosztott ügyészek csak azokat a paragrafusokat alkalmazzák a büntető törvénykönyvből, amelyek támogatják a hatalmunkat és csak azok ellen nyomozzanak és azok ügyében emeljenek vádat, akik ellen jóváhagytuk. A renitens beosztott ügyészeket, azaz a büntetőtörvénykönyv minden tényállását alkalmazni kívánókat gyorsan és határozottan gyomlálja ki a szervezetből, például „megingott bizalom” indokkal – ehhez természetesen mi biztosítjuk a megfelelő jogszabályi hátteret. A mezei ügyészek legyenek szabadon áthelyezhetők az ország egyik végéből a másikba, úgy legalább kétszer meggondolják, mire is vállalkoznak, ha az országos szintről lepottyanva egyik napról a másikra egy koszos kisvárosban találhatják magukat. Az új alaptörvényünk alapján elfogadott új ügyészségi törvény pedig garantálja, hogy bármit és bármikor megtehessünk a felelősségre vonás legkisebb veszélye nélkül. Igaz, a várost még ettől ránk gyújthatják, de mivel a hangadókat is mi fizetjük, ennek esélye statisztikailag majdhogynem mérhetetlen.

A bíróságok
...

TÖBBSZÖR HASZNÁLATOS FIDESZ-JELÖLTEK - TOVÁBB AZ ORBÁNI ÚTON

VÁROSI KURÍR - BLOG ZÓNA
Szerző: Bandita
2018.02.22.


Sokan nem értik, mire ez a nagy nyüzsi a FIDESZ háza táján, miért nem mennek már nyugdíjba és élnek vidáman az összerabolt vagyonukból. Mert félnek. A legenda szerint, Kádár is így fakadt ki egyszer legfőbb bizalmasának, Aczél György kultúrpápának: én soha nem mehetek el nyugdíjba, mert ezek azonnal rám kenik Nagy Imre kivégzését. És így is lett. 

Nekünk Magyarország az első

Nem, ne küldjön el a qrva anyámba, most nagy szükségem van a támogatására kedves, drága, aranyos szavazó. Röviden elmondanám, mit sikerült az elmúlt nyóc évben összehoznunk a saját érdekünkben, mert most szeretnénk folytatni. Ehhez feltétlenül szükséges, hogy a választó úgy lássa a világot, ahogy azt mi szeretnénk.

Mint tudja, szeretett honfitársam, nekünk Magyarország az első, ezért is támogatjuk a hazai adófizetők pénzén a határon túli magyarokat százmilliárdokkal. Adunk az ottani egyházaknak, focicsapatoknak, még a jégkorongnak is. Cserébe csak azt kérjük, pofázzanak bele az itthoni választásba azzal, hogy ránk szavaznak, és nem viselik a következményeket. Nem itt adóznak, nem sok közük van ahhoz, mi történik itt, de a szavazatuk jól jön nekünk. Ez azért nagy segítség, és nem is hagyjuk ki a lehetőséget. Mert ugye mi, magyarok, meg a haza, és az összetartozás, az ukrán nyugdíj – mind, mind fontos nemzeti érdek. A nemzet meg a Fidesz, és ezzel elmondtam mindent.

Ne tessék azt a baltát emelgetni, az itthoni magyarokról is szépen gondoskodunk mi, fülkeforradalmárok. Első körben megvédtük a magánnyugdíjat. Ma már egy forint sincs belőle, így mindenki éljen meg öreg korára ahogy tud, az általunk elherdált megtakarítása nélkül. De mi megvédtük a saját érdekünkben, el is költöttük magunkra, így nem tőzsdézték el a brókerek. Ugye ez milyen megnyugtató?! Mert itt az a Tarsoly, aki bennünket kifizetett, csak a kisbefektetőket nem. De majd azt is szépen elsimítjuk, csak legyen türelemmel a szavazó még négy évig...

A NAP, AMELY MEGVÁLTOZTATTA AZ ÉLETEMET


HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő / Zoli
2018.02.23.


Az ember életét sok minden megváltoztathatja, jellemzően valamilyen trauma szokta leginkább. Azért olyan történet alighanem elég kevés magyarral fordult eddig elő, mint amit Zoli átélt Chilében. Nem akármilyen sztori következik.

„Mivel ez egy személyes poszt, így következzen egy valóban nagyon személyes bejegyzés arról a napról, amely gyökeresen megváltoztatta az életemet, s amely a leghosszabb nap volt eddigi életemben. Eme leghosszabb naphoz tartozott egy hosszú út is, amit próbálok nem olyan hosszan leírni...

A képek kicsinységéért és minőségéért elnézést kérek, de ezek majdnem 10 éve készültek egy sima kompakt géppel (Canon PowerShot S2 IS) és az eredeti fotókat nem találtam meg.

A küldetés
Nem sokkal a doktorim elkezdése után szólt az akkori mindenható professzorom, hogy menni kellene három hétre Dél-Amerikába, azon belül is Chilébe. Az ok roppant egyszerű: ott van a kutatócsoportnak egy rádióteleszkópja és meg kellene tanulnom kezelni.

Mivel soha nem voltam még az amerikai kontinens déli részén, érthetően izgatott lettem. Több szempont miatt is: egy teljesen más világ és kultúra, soha nem látott csillagképek felfedezése, a Kis- és Nagy-Magellán felhők megpillantása (ezek a mi Galaxisunk ún. kísérő-galaxisai, amelyek csak a déli féltekéről láthatóak) illetve a tudat, hogy megpillanthatom az Oriont (az egyik legszebb csillagkép) és a Holdat, amint éppen „fejjel lefelé” kapaszkodnak az égen...

ITT OLVASHATÓ

A ROMÁK GETTÓBAN TARTÁSA A LEGFONTOSABB CÉL

ABCÚG BLOG
Szerző: PRÓKAI ESZTER
2018.02.19.


Míg a 2010 előtti kormányok inkább az iskola falain belül próbálták valahogy enyhíteni a gyerekek közötti társadalmi különbségeket, addig az elmúlt hét év sokkal inkább a szegregációt fenntartó, második esély típusú programokról szólt. Mint például a tanodák egyre erőteljesebb pályázati támogatása. Egy nemrég megjelent tanulmány szerint azonban ezek az intézmények – bár jó szándékkal, de valójában csak fenntartják a roma gyerekek szegregációját és az iskolai sikertelenségüket.

Tudnak hatékonyan működni a jelenlegi, alapvetően lexikális tudást számon kérő, tantárgyalapú oktatási rendszerben olyan programok, amik a roma tanulók oktatási érdekeit állítják központba? Lehet-e hatásuk ezeknek a programoknak az egész rendszerre, és sikeresebbek lesznek-e ettől az iskolába a roma gyerekek?- ezeket a kérdéseket feszegeti Kende Ágnes nemrég megjelent tanulmánya.

A szerző két programon keresztül próbál rávilágítani arra, hogyan pattanak le az egyébként jószándékú oktatási programok a közoktatás egészéről. Az egyik ilyen a Miskolci Egyetem Tanárképző Intézetben működik, ahol az egyetemről kikerülő majdani pedagógusokat arra készítik fel, hogyan próbálják kompenzálni az iskola falain belül a társadalmi egyenlőtlenségeket, a másik pedig a tanoda program. A kutató szerint előbbi újfajta szemlélete, mire eljut az iskolákhoz, részben elolvad, bedarálja őket az iskola hagyományos működése, és ez történik a tanodákban alkalmazott hatékonyabb tanítási módszerekkel is, amiket az iskola, ahelyett, hogy alkalmazná, inkább csak kihasználja, és felmenti magát az alól, hogy neki kelljen megoldania a roma gyerekek iskolai problémáit. Kende szerint mindkét program elszigetelten, zárványként működik: a tanárképzés egészére nem ez a felfogás jellemző, a tanodák pedig nem képesek hatást gyakorolni a roma gyerekek iskolai eredményességére...

NEM A GYÓGYSZER DRÁGULT, A TÁMOGATÁS CSÖKKENT

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: DANÓ ANNA
2018.02.23.


A lakosság és a gyártók állták a sarat: csökkent az állami támogatás, nőttek a betegek terhei.

Tavaly 16,5 százalékkal fizettek többet a vényköteles gyógyszereikért a betegek, mint egy évvel korábban. Ennek oka, hogy az állam kevesebbet költött támogatásra, valamint feltehetően a betegek a korábbinál több drága és új készítményt váltottak ki – derült ki Fekete Tibor gyógyszerpiaci elemzéséből. A szakértő lapunknak azt mondta: a politikai közbeszédben a lakossági teherviselésről hangoztatott nulla százalékkal szemben a piacot is megdöbbentette ez a 16,5 százalék. Hozzátette: a terheket a fogyasztók részben maguk választják, amikor a korszerű, ám de drágább készítményeket kérik.

Az utóbbi években a gyógyszertámogatásra költhető összeg apadásával párhuzamosan szűkült a támogatott készítmények köre, és összességében – a 2012-es és 2015-ös év kivételével – valamennyi évben nőttek a betegterhek is. A gyógyszerpiac alakulásáról szóló Pharmorient-elemezések szerint 2010 óta hektikusan változott az orvosságok árához adott tb-támogatás. Miközben a magyarok egészségi mutatói az uniós államok átlagánál lényegesen rosszabb, nálunk a legmagasabb a betegek által fizetendő önrész. Míg az Orbán-kormány első évében, 2010-ben a betegek a vényköteles készítmények árából átlagosan csaknem 40 százalékot fizettek térítési díjként, addig a tavaly átlagosan 2512 forintba kerülő orvosságok dobozonkénti árának már valamivel több mint felét (51,2) százalékát kérték el tőlük a kasszánál. Mindezt úgy, hogy a támogatott szerek átlagos doboz ára az elmúlt nyolc évben 82 forinttal lett kevesebb...

"MIRE JÓK AZ ELŐÍTÉLETEK?" - INTERJÚ KREKÓ PÉTER SZOCIÁLPSZICHOLÓGUSSAL, A POLITICAL CAPITAL ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓJÁVAL

ÉLET ÉS IRODALOM / INTERJÚ
Szerző: RÁDAI ESZTER
2018.02.23.


„Ami a »sorosozást« illeti, annak szerintem a választásokkal nem lesz vége. Orbán Viktor kormánya ugyanis eszközként használja a menekülteket és Soros Györgyöt saját antidemokratikus, illiberális intézkedései igazolására, és mivel ezek az intézkedések minden valószínűség szerint folytatódnak, sőt, egyre kiterjedtebbé és durvábbá válnak, erre az »eszközre«, ennek a fegyvernek a bevetésére neki továbbra is szüksége lesz” – mondja Krekó Péter, aki az ELTE és a Political Capital közös, a roma- és zsidóellenesség háttértényezőit vizsgáló kutatása zárásaként rendezett konferencián az ilyen típusú előítéletek politikai kontextusáról tartott előadást.

Mi állhat a magyar társadalom átlagosnál erősebb idegengyűlöletének, előítéletességének a hátterében? Elegendő magyarázat erre a kormány évek óta zajló menekültellenes kampánya, vagy máshol, mélyebben kell keresnünk az okokat? Van-e ennek köze másfajta előítéleteinkhez, például az antiszemitizmushoz és a romaellenességhez?

– A magyarországi extrém méretű idegenellenesség – amit az elmúlt egy-két évtizedben lezajlott összehasonlító kutatások egyébként jeleztek – nem újkeletű fejlemény. A lakosság ilyen típusú előítéletessége azelőtt is erős volt, hogy a kormány erre menekültellenes kampányával ráerősített volna, jóval erősebb az európai átlagnál, beleértve ebbe a szintén idegenellenes kelet-közép-európai régiókat is.

Ami az előítéletek különböző típusait illeti, a frankfurti iskola kutatásainak máig erős hagyománya szerint ezeknek hasonló a természetük, valamiképpen egy tőről fakadnak, amennyiben közük van a tekintélyelvű személyiségtípushoz, és alkalomadtán össze is kapcsolódnak egymással. Tehát a cigányellenesség, a zsidóellenesség és az idegenellenesség összefügg. És valóban, az ELTE és a Political Capital közös, az emlékezetpolitikával és előítéletekkel foglalkozó német EVZ megbízásából készült kutatása is azt találta, hogy az antiszemitizmus és a cigányellenesség hátterében van egy fontos közös vonás: a sértett nemzettudat és az ebből fakadó kényszer, hogy helyreállítsuk a megtépázott nemzeti nagyság érzetét. Annyira erősen azonban nem függnek össze ezek a tényezők, hogy ne lenne érdemes rájuk külön-külön is magyarázatokat keresni.

A magyar társadalom tekintélyelvűbb, mint mondjuk a szomszédai?

– A nemzetközi összehasonlító kutatások nem mutatnak kirívó tekintély­elvűséget, ha körbenézünk a tágabb régióban. A posztceaușescui Romániában vagy Bulgáriában, általában azokban az országokban, ahol az ortodox egyház domináns, a tekintélyelvű hagyományok még erősebbek is, ebből a szempontból Magyarország nem számít különlegesnek. Ahogyan a zsidóellenesség és a cigányellenesség szintjét tekintve sem, az idegenellenesség tehát kivétel. Mert ebben tényleg kilógunk az egyébként is erős mezőnyből...

SZINTE INGYEN ADJA A PLAKÁTJAIT A KAMPÁNYBAN ORBÁN BARÁTJÁNAK CÉGE

24.HU
Szerző: SPIRK JÓZSEF
2018.02.23.


Az ESMA Reklám Zrt. korábban sok baráti gesztust kapott a politikától. Most fordult a helyzet, a cég kedveskedik a politikának 95 százalékos kedvezménnyel. Garancsi István cége üzleti alapon nehezen értelmezhető árengedményt adott a választási kampány idejére a lámpaoszlopos elefántfül reklámtáblákra. A hirdetési helyek a kampány első napjára el is fogytak.

Az ESMA Zrt. a választási kampány teljes időtartamára csupán 10 ezer forintos bérleti díjat számol fel a közvilágítási oszlopokra szerelt lengőkaros reklámtábláiért. Ezzel a megdöbbentően alacsony árral gyakorlatilag 95 százalékos engedményhez juttatta azokat a pártokat, amelyeknek sikerült leszerződniük a meglevő reklámhelyekre.

Az igény biztosan nagy volt, ugyanis a cég honlapjára már a kampány első napján kikerült a közlemény:
"Sajnálattal tájékoztatjuk az érdeklődőket, hogy kapacitásaink nem teszik lehetővé további megrendelések elfogadását a 2018. évi országgyűlési választások kapcsán választási plakáttartók bérletére."

Az Orbán Viktor jó barátja, Garancsi István érdekeltségébe tartozó ESMA Zrt. a normál üzletmenetben legkevesebb egy hónapra köt szerződést a partnereivel. A népszerű nevén elefántfülnek titulált lengőkaros szerkezet havi díja a múlt évben 90 ezer, az idén januártól 110 ezer forint. Az 50 napos kampányidőszak – mivel minden megkezdett hónapra teljes díjat kell fizetni – valójában két teljes hónapra szóló szerződésnek felel meg. Ez a jelenleg érvényes listaár szerint 220 ezer forint lenne.

A cég azonban megelégszik a 220 ezer forint 4,5 százalékával, és ezzel nagy segítséget nyújt a törvényi keretek miatt hivatalosan szűkös kampánykerettel dolgozó pártoknak...


KORRUPCIÓINFÓ: NEM CSAK A LED-LÁMPÁK KÖZBESZERZÉSE AGGÁLYOS HÓDMEZŐVÁSÁRHELYEN

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: RÁDI ANTÓNIA
2018.02.22.


Aggályosnak találta Hadházy Ákos LMP-s társelnök az Elios-Tiborcz-botrányban is sokat emlegetett Hódmezővásárhely egyéb beszerzéseit is. A vasárnap időközi választásokat tartó település közelmúltbeli közpénzes munkáit elemezte a politikus, és megállapításait a helyszínen tartott Korrupcióinfón ismertette. Arra jutott: az Elios-féle manipuláció nem a kivétel, hanem a szabály a korábban Lázár János kancelláriaminiszter által vezetett városban.

A kukásautó az új LED-lámpa – egyebek mellett ezt állapította meg Hadházy Ákos Hódmezővásárhely összes 2017-es, és néhány korábbi közbeszerzését elemezve (a részletek ittés itt böngészhetők, Google-drive-on).

2015-ben Hódmezővásárhely önkormányzata két közbeszerzéssel kukásautókat és sok ezernyi kukát szerzett be a Kupola 2000 Kft.-től 1,2 milliárd forint értékben. A Kupola 2000 Kft. Paragi Istváné, aki az Építészmester Zrt. nevű cégével a számos építőipari közbeszerzést nyert a városban az elmúlt években.

Paragi családi cége volt eredetileg a Kupola 2000 Bt, semmi kis forgalommal. Ez a cég alakult 2014 áprilisában kft.-vé, amelynek abban az évben mindössze 7 milliós forgalma volt. A következő évben azonban elnyerte a kukásautó-üzletet, és hirtelen 1,27 milliárdos bevételt produkált.

Volt azonban, hogy alulmaradt az Építészmester, például a másik hódmezővásárhelyi sztárral, a kamerarendeszer-beszállító System Service Kft.-vel szemben.

A 31 eszközből álló rendszert – amit polgármester-jelöltségének bejelentésekor Márki-Zay Péter ellen is bevetettek – a System Service Kft. telepítette 94 millió forintból, azaz kameránként 3 millióból. Helyi információk szerint a cég tulajdonosa jó viszonyt ápol Lázár unokatestvérével...

AZ IDE KÜLDÖTT PÉNZRŐL, MEG ÁLTALÁBAN EURÓPA JÖVŐJÉRŐL VITÁZIK PÉNTEKEN ORBÁN, MERKEL, MACRON ÉS A TÖBBIEK

444
Szerző: MAGYARI PÉTER

2018.02.23.


Informális EU-csúcsot tartanak pénteken Brüsszelben, ami azt jelenti, hogy minden ország vezetője ott lesz, kivéve Theresa May brit miniszterelnököt. May azért nem lehet ott, mert az EU jövőjéről tanácskoznak majd, arról az időszakról, amikor a hivatalos menetrend szerint Nagy-Britannia már nem lesz az unió tagja. 

Az már más kérdés, hogy egyáltalán nem látszik még a Brexit reális menetendje, és olyan anyagok szivárogtak ki a napokban, ami alapján már Londonban sem gondolják komolyan a gyors távozást.

Két fontos témát beszélnek meg pénteken a kormány- és államfők:
  • Milyen legyen a 2020 utáni költségvetés?
  • Milyen szabályok szerint tartsák a 2019-es EP-választásokat, és hogyan válasszák meg az Európai Bizottság tagjait és elnökét?

Még több pénzt, feltételek nélkül

Az új költségvetéssel kapcsolatban a fenti közcímben foglaltuk össze a magyar kormány álláspontját. Vannak viszont akik mást akarnak.

Az első probléma, hogy a britek évi 12-13 milliárd eurót raktak be az EU költségvetésébe, ők voltak az egyik legnagyobb befizetők, és ez az összeg a következő költségvetésből hiányozni fog. Közben a tagállamok azt sürgetik, hogy kutatásra, határvédelemre, hadiiparra és más, eddig a közös kasszából alig finanszírozott dolgokra is menjen EU-s pénz. Vagyis kevesebből kellene többet költeni, ami nem lehetséges.

Az EU költségvetéséből most a legtöbb pénzt az agrártámogatásokra és a kohéziós támogatásokra költenek, utóbbiak azok az úgynevezett EU-s pénzek, amelyekből Magyarországra is rengeteg jött 2004 óta. A magyar kormány ragaszkodna ahhoz, hogy az eddigi juttatások ezután is járjanak.

Az Európai Bizottság sem akarna kisebb költségvetést, a mostani 1 százalékról 1,1 százalékra emelné a GNI-arányos tagdíjat. A magyar kormány egyenesen 1,2 százalékot javasol, az Európai Parlament költségvetési bizottsága pedig 1,3 százalékot.

Magyarország jól járna minden emeléssel, mert hiába fizetne maga is többet, a teljes torta a jóval nagyobb befizetők miatt még sokkal nagyobb lenne, és mivel Magyarország az egyik legnagyobb felvevője a kohéziós támogatásoknak, ezért minden emelés tiszta nyereséget jelentene számára.

Viszont vannak országok, amelyek nem akarnak az eddiginél többet fizetni. Ezek hangadója Ausztria, amelynek új jobboldali kormánya nem akarja, hogy a britek kiesésével elveszett pénzt a nettó befizetők dobják össze.

A pénteki csúcsra a bizottság különböző forgatókönyvekkel készült, megmutatva, milyen feladatokhoz mekkora költségvetés kellene. Választaniuk kellene a tagállamoknak először célokat, és utána elfogadni a hozzájuk rendelt költségvetési keretet...

GERLÓCZY: LEVÉL A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTERNEK

24.HU - POSZT ITT
Szerző: GERLÓCZY MÁRTON
2018.02.22.


Tisztelt Fazekas Sándor miniszter úr!

Nagy érdeklődéssel hallgattam előadásának azt az internetre felkerült részletét, melyben a magyar gasztronómiát fenyegető migrációs hullám veszélyeiről értekezett a rovarfogyasztás vonatkozásában. Fontos figyelmeztetnünk honfitársainkat a közelgő veszélyre, hadd tudják meg a magyarok Csíkszeredától Pozsonyon át Buenos Aires-ig, mi készül itt.

Bízom benne, hogy mi, magyarok, közös erővel megvédjük flóránkat és faunánkat, és megakadályozzuk, hogy a migránsok elvegyék a magyar pókok munkáját. Ahonnan én jövök, ahol magyar sertéshúson istennek hála szerencsésen és egészségben felcseperedtem, úgy mondanánk, akar a rosseb rovarokat enni. És akkor finoman fogalmaztam. Mondjuk ki kerek perec: nem eszünk rovarokat. Rovarokat a pókok esznek. Ha a migráns rovart akar, maradjon otthon vagy menjen a kurva anyjába. Ide be ne tegye a lábát, itt nem lesz rovarevés, se nyersen, se olajban kisütve.

De nem ezért írok most önnek, hanem hogy figyelmeztessem a migránsáradat egy ön által talán kevésbé ismert veszélyére. Van Afrikában, Eritrea és Dzsibuti között egy apró kis városállam, Banga Fatva. Ebben az országban az emberek földművelésügyi minisztereket esznek.

Az utóbbi években a túlnépesedés és a szárazság miatt olyan katasztrofális földművelésügyiminiszter-hiány van az országban, olyannyira tarthatatlanná vált a helyzet, hogy a tehetősebbek, vállukra csapva hamuba sült földművelésügyi miniszterrel teli kis batyuikat, elindultak Európa felé.

Kérem a tisztelt miniszter urat, legyen nagyon óvatos, még a szokottabbnál is óvatosabb. Ha banga fatva-i embert lát, ne próbáljon hősködni, fusson amerre lát, vagy hívjon segítséget. Szeretném, ha tudná, mi itt a faluban bármikor szívesen vendégül látjuk, ha bujkálni kényszerül vagy nincs hová mennie. Feleségem, Lu-Chu fantasztikusan főz, a lisztkukaccal töltött szemölcsevő szöcskéje például egészen káprázatos.

POSTÁSKISASSZONY

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2018.02.23.



Heréd polgármesterének, egy bizonyos Kómár Józsefnek az egyik atyafija elmerült a kampányos, szavazós és savazós cirkuszban, de szügyig. Egy Fidesz-es mikkamakkának gyűjtögetett volna a postán, ami nem tetszett a postáskisasszonynak.

Nem esztétikai okokból, lehet, hogy föss ember volt ez az atyafi, de még az is lehet, hogy nem. Ez tök mindegy, a postán nem lehet aláírást gyűjtögetni. A postán sok mindent lehet, kaparászni, agyvérzést kapni, de ezt és most, ezt a gyűjtögetést ezt nem lehet.

A postáskisasszony tökös volt nagyon, ha ez a jelző épp az ő esetében megengedett, de ez sem érdekel igazán. Szólt ennek az atyafinak, hogy ne má’. Jobb helyeken ilyenkor azt mondják a legények, hogy oppardon kisasszony, és hazamennek.

A vadnyugaton meg előkapják a hatlövetűt, és hunyorogva lőnek a fekete kalapjukban. Magyarhon se nem jobb hely, se nem a vadnyugat. Magyarhon ilyen sajátos, komcsifeudál-fasiszta kóceráj. Ezért ez a polgármester sértve érezte magát, holott ott sem volt.

Ilyen hármas áttételen keresztül, mikkamakka–atyafi-pm.elvtárs is fájt neki, hogy a fatornyosában ilyen postáskisasszonyok ellenállnak az akaratnak. Elbattyogott tehát polgármester elvtárs a postára, és lebaszta a postáskisasszonyt, hogy mit képzel magában, trallalla-trallala, vagy hogyan van az a nóta a királyfival.

Ennyi az egész voltaképp, és szót sem érdemelne, ha nem lett volna ez az én madeleinem tegnap, ahogyan szuttyog a teában. És máris láttam magam fiatalon, delin, amint az idők hajnalán hordom az újságot, és egészen furcsa dolgok történnek velem, akárha postáskisasszony lennék.

Ez annyira Orbán előtt volt, hogy még javában Kádár alatt, így végül is, akárha most. Egyelőre még úgy tűnik azonban, hogy az idő leginkább lineárisan telik, egyezzünk meg tehát abban, hogy kurva régen történt, hogy belenéztek a szemembe...

A PÁVATÁNCBAN MOST ELVILEG AZ JÖN, HOGY EGY LÉPÉST VISSZA, DE GYORSAN - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2018.02.23.


- Merkel és Oettinger is üzent az Orbán-Kaczynski-tandemnek, hogy hátrább az agarakkal, de Varsó nem akarja érteni

- Az illiberális demokrácia fogalmának megalkotója a magyar sajtószabadság elfojtásának példáján vezeti le, hogyan szorul vissza a demokrácia az egész világon

- Az év végén becsukhatják a boltot a menekülteket pártoló magyar civil szervezetek

New York Times/AP

A mai EU-csúcstalálkozó előtt a jelek szerint a kelet-európai partnereknek üzent a német kancellár, amikor arról beszélt Bundestagban, hogy minden tagállamnak ki kell vennie részét a menekültválság megoldásából és a határok védelméből. Merkel megismételte, hogy a szolidaritás nem lehet egyirányú utca, és ez minden bizonnyal arra vonatkozott, hogy Magyarország, Lengyelország és Csehország nagy hasznot húzott az uniós támogatásokból, ám nem hajlandó menedékkérőket befogadni. Mind mondta, a kormányok felelőssége, hogy ne veszítsék szem elől a felelősségüket, beleértve a szervezet alapértékeinek megőrzését is. Hozzáfűzte, hogy megállapodásra kell jutni a tisztességes kvótarendszerről, mert tartani kell a júniusi határidőt. Jelezte, hogy Németország fokozni kívánja szerepvállalását az európai ügyekben, mivel a németeknek csak akkor mehet jól a dolguk, ha Európa is rendben van. Kiemelte, hogy a jövőben az eddiginél több esetben kell közös választ adni a kor legsürgetőbb kérdéseire.

Bloomberg

A német miniszterelnök riasztó lövést adott le azokra az uniós országra, amelyek nem kívánnak menedéket nyújtani a menekülteknek és megkérdőjelezik az olyan demokratikus normákat, mint a jogállam. Merkel a következő EU-költségvetéssel foglalkozó csúcs előtt egy nappal kijelentette, hogy Brexitnek köszönhetően újraértékelhetik, hogy miként használják fel a közösségi támogatásokat. Rámutatott, hogy a pénzt azoknak a tagoknak kell kapniuk, amelyek hajlandóak migránsokat átvenni. Az amerikai hírügynökség is úgy gondolja, hogy szavai Magyarországnak és Lengyelországnak szóltak, miután Berlin megpróbálja a közös álláspont elfogadására rábírni a makacskodó kormányokat. Márpedig a brit kiválás után a németek fontossága nő a szervezeten belül. A kancellár szövetségre lépett a francia államfővel, aki azt szorgalmazza, hogy a szubvenciókat kössék össze a demokratikus elvek betartásával. Budapest és Varsó ellen vizsgálat zajlik az igazságszolgáltatás és a sajtó függetlenségének korlátozása miatt...