2018. szeptember 9., vasárnap

A SZEGÉNYEK ÉS AZ INFLÁCIÓ: VÁLASZ BÜTTL FERENCNEK

MÉRCE
Szerző: POGÁTSA ZOLTÁN
2018.09.09.



Büttl Ferenc cikkében amellett érvel, hogy az infláció a szegényeket sújtja a legjobban. Ehhez a szegények kiadásait elemzi igen korrekt módon. Figyelmen kívül hagyja azonban az adósság kérdését. A legszegényebbek nettó hitelfelvevők, a leggazdagabbak nettó hitelezők. Ha ilyen, komplexebb módon kezeljük az inflációt, más eredményre jutunk, mint Büttl...

...Tényleg igaz-e, hogy az infláció a szegényeket sújtja elsősorban, vagy aránytalanul? A következőt ajánljuk végiggondolásra. Azt tudjuk, hogy az infláció egyfajta vagyonátcsoportosítás a hitelezők felől a hitellel rendelkezők felé, hiszen a felvett hitel reálértékét az infláció csökkenti. Kik a hitelezők a gazdaságban? A bankrendszer. Ők tehát ellenérdekeltek az inflációban. Kiknek van hitelük a teljes jövedelmük nettójában? Általában véve pont a legszegényebbeknek, akik nem tudnak megélni a fizetésükből, jövedelmükből, és hitel felvételére kényszerülnek. Az infláció tehát forrás-átcsoportosítás a bankrendszer felől a szegények felé. Ez nem kompatibilis a „szegények adója” nézettel.

Kik azok, akinek jelentős megtakarításaik vannak, amelynek az értékét az infláció megint csak csökkenti? A társadalom legteteje, akinek a jövedelme annyival magasabb a kiadásainál, hogy nettóban hosszabb távon megtakarítani képes. Magyarországon az elmúlt évtizedben ez például öt háztartásból csupán egy volt. Mindez megint csak nem kompatibilis a „szegények adója” mondással.
Láthatjuk, hogy az inflációval a szegényebbek járnak a legjobban, a bankrendszer és a gazdagabbak a legrosszabbul. Az infláció tehát semmiképpen nem a „szegények adója”. Az ellene való harc eszköze, a magasan tartott irányadó kamatráta pedig még további károkat okoz a szegényeknek, hiszen csökkenti a beruházásokat, ezen keresztül pedig az álláshelyek számát és a fizetések mértékét. Ez pedig ismét a munkanélkülieket és a kiskeresetűeket sújtja.

TOVÁBB AZ ALJASULÁS ÚTJÁN

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: MARKÓ BEÁTA
2018.09.09.


Szeptember 9-én, vasárnap este beköszönt az egyik legnagyobb ünnep, a zsidó újév, a Rosh Hashana. A Holdat követő zsidó naptár szerint megkezdődik az 5779. év, amit a zsidók szerte a világon megünnepelnek.

Magyarország – köztudomásúan – keresztény ország, s – köztudomásúan – Mária országa, és a Gergely-naptár szerint a 2018. évet írja. A magyar miniszterelnökről néhány nappal korábban megjelent egy fotó, amelyen neonáci belga fiatalokkal tölt együtt kedélyes pillanatokat. Ezek a kedves, jó humorú belga fiúk – fényképek bizonysága alapján –, arra is megtanították a magyar nemzet szellemi és politikai vezetőjét, hogyan kell „felszedni zsidó csajokat”: egy lapát hamuval. Feltehetőleg jót mulattak ezen a színvonalas poénon, és a magyar miniszterelnöknek kellemes emlékként maradt meg a belga rasszistákkal töltött idő.

Nem sokkal korábban az egyik udvari történész elmagyarázta a közvéleménynek, mindenki lelkiismeretének – ha van – megnyugtatására, hogy a magyar zsidókat nem érte jogfosztás, csupán jogkorlátozás a Horthy-érában. Vagyis – ha jól értettük – korlátozott jogokkal kerültek Auschwitzba és a többi megsemmisítő táborba.

Szintén a zsidó újév beköszönte előtt néhány nappal az évek óta az idegenek és a különféle kisebbségek ellen egyre nyíltabban gyűlöletet szító magyar kormány képviselőivel, a történelmet átszínező udvari történész asszonnyal és a magyar zsidóság egyik legnagyobb szégyenfoltjával, zsidók egy kisebb csoportját vezető rabbijával nagy-nagy egyetértésben bejelentették a Sorsok Háza – már az elnevezés is a cinizmus non plus ultrája – jövő évre tervezett megnyitóját.

Ebben az épületben fogják tovább hazudni a történelmet, mivel a Szabadság téren felállított giccsparádé – amit a magyar miniszterelnök elfelejtett felavatni – nem elég a közel félmillió zsidó deportálásának és halálba küldésének letagadására. Szükség van még egy helyszínre, ahol sűrű, erős szálú kefével tovább lehet sikálni a múltat, eltörölni a magyar miniszterelnök egyik példaképének, a zsidótörvényeket szorgosan aláíró Horthy kormányzónak és teljes államapparátusának, valamint a társadalom többségének felelősségét a népirtásban. Ehhez asszisztált a fent nevezett rabbi, egy kis zsidószekta vallási vezetője, aki bőkezű anyagi juttatásért cserébe szoros barátságot ápol a magyar kormánnyal és annak fejével.

A Horthy-kultuszt évek óta építgető magyar miniszterelnök, – akitől természetesen távol áll az antiszemitizmus, erről liberális értelmiségiek naponta győzködik a közvéleményt – a zsidó újév alkalmából idén is megíratta valamelyik udvari íródeákjával a zsidóknak szóló levelét. „Azt kívánom, hogy a korábbiakhoz hasonlóan a most beköszöntő újév is az összetartozás, egymás kölcsönös tisztelete, valamint közös kultúránk megvédése és gyarapítása jegyében teljen.” (Itt tessenek nevetni.)...

CEGLÉDI ZOLTÁN: A MAGYAR ELLENZÉK EGY RÉSZE NEM ÉRTI, MIRŐL FOG SZAVAZNI AZ EURÓPAI PARLAMENTBEN

168 ÓRA ONLINE
Szerző: 168 Óra
2018.09.09.


Az ellenzék egy része egyszerűen nem érti, hogy miről is kell szavazni jövő héten az Európai Parlamentben - jelentette ki Ceglédi Zoltán politológus az ATV műsorában annak kapcsán, hogy a magyar ellenzéki pártok némelyike még nem döntötte el, hogy EP-képviselőik kedden megszavazzák-e az Orbán-kormány demokráciakorlátozó intézkedéseit taglaló Sargentini-jelentést, amely a jogállamisági eljárás megindításával fenyeget Magyarország ellen.

A politológus szerint az, hogy az ellenzék hezitál, hogy megszavazzon-e egy Magyarországról bármilyen szempontból kritikusan nyilatkozó jelentést, egyébként jelzi, hogy mi itt a gond. "Nem merik föltárni a valódi problémákat, miközben nekik kéne leginkább segíteni, hogy Magyarország egy valódi jogállam legyen, független igazságszolgáltatással, megfelelő alkotmánybíráskodással és rengeteg mindennel, amiről egyébként ez a jelentés szól" - tette hozzá Ceglédi...

ITT OLVASHATÓ




AMI A BANKRENDSZERNEK MEGNYUGVÁS, AZ EMBEREKNEK KATASZTRÓFA

CIVILHETES
Szerző: Híres ember
2018.09.09.


A 300 ezer milliárd forint megmaradt rosszul teljesítő hitel mellett 550 ezer milliárdnyi átkerült a követelésvásárló cégekhez.

2009-ben volt utoljára olyan alacsonyan a magyar bankok felé 90 napon túl nem teljesítő lakossági hitelek aránya, mint jelenleg. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) által közzétett számok alapján körülbelül 5%-ra csökkent a bedőlt hitelek aránya, nagyjából 300 ezer milliárd forint bruttó összértékben, ez a negyede a legrosszabb, 2013/2014-es időszakban fennálló nem teljesítő lakossági hiteleknek.

A portfolio.hu elemzésében azonban figyelmeztet: az első látásra megnyugtatónak tűnő mérséklődés maximum a bankrendszernek jelent megkönnyebbülést, a lakosság körét nézve inkább katasztrofális.
Az elemzők szerint szó nincs arról, hogy a gazdaság egyenesbe jött...

MAGYARORSZÁGI ÚTJÁN BRÜSSZELT SOKAN MEGÁLLÍTOTTÁK

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: TÓTH ILONA
2018.09.09.


– Aztán minden helyzetben észnél legyél, ne szórd a pénzünket, próbálj meg bejutni a miniszterelnökhöz is – mondta Brüsszelnek az apja. Az édesanyja sós süteményt suvasztott még a zsákba. Brüsszel elindult. Magyarország volt az úti célja. Érdekes, különös dolgokat hallott magáról. Megnézi, ki hepciáskodik vele, nagyon kíváncsi rá, ki akarja és ki tudja megállítani. Gyalogosan szelte a kilométereket. Ausztrián át érkezett. Hegyeshalomnál lépett be az országba. Minden gond nélkül. Annyit kérdeztek tőle az ott pihenő autósok: – Szia, ki vagy? – Brüsszel vagyok. Senki nem csodálkozott.

Megállt mellette egy kisfiú. – Furcsán nézel ki, hogy hívnak? – Brüsszel. – Szép neved van. Hallottam már rólad. Otthon mindig azt mondják a szüleim, hogy Brüsszel és Európa nélkül már régen megdöglöttünk volna ebben az országban. Bocs’, még csúnyábbat is kanyarítanak, főleg az Orbán Viktorról, de azt nem merem neked elmondani. Ismered? – Tudom ki ő. Sokáig beszélgettek, majd a fiú így búcsúzott: – Azt is el tudod intézni, hogy ne kelljen tesi órán mindennap a folyóson rohangálni? Akkor tényleg szuper fej vagy. Nagyon örülök, hogy megállítottalak, el is mesélem apuéknak, sőt a suliban is.

Esteledett. Brüsszel elfáradt, aludna végre egy nagyot. Vajon hol, itt az Isten háta mögött? Öregember talicskát tolva közeledett. – Jó napot! Hát maga? Mit keres errefelé, ahol csak a gólya rak fészket? – Brüsszel vagyok, messziről jöttem, megpihennék. – Brüsszel? A rossebet, nincs is nagyon messze, jöjjön, hazaviszem, az asszony lecsót főzött vacsorára. El is alhat nálunk, a gyerek nincs itthon, Ausztriában dolgozik, csak ritkán jön haza. Tiszta a szobája. Meg is jegyezte a vendég, milyen takaros kis házikó. – Látná a szomszéd utcában a polgármesterét – mondta az asszony -, neki lett palotája kultúrközpont helyett, amire eurót kapott a falu. Brüsszel hallgatott, valamit bepötyögött a telefonjába. Ízlett neki a vacsora. Elővette a bukszáját, fizetett volna a kosztért, kvártélyért. – Szó sem lehet róla – dörmögte az öreg, majd folytatta: – Kaptunk mi már Brüsszeltől eleget – ha érti, mire gondolok -, van orvosi rendelőnk, játszóterünk, új járdáink. Nagyon szeretjük a vendégeket, örülök, hogy megállt nálunk legalább egy éjszakára. Félve kérdezem: munkát nem tudna intézni, főleg az asszonyoknak, nagyon kellene a családnak...

AZ ALATTVALÓSÁGRÓL

JÓREGGELT EURÓPA BLOG
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2018.09.09.


Elmondom újra, ki tudja, hányadszor: köztisztviselőnek (miniszter, képviselő, rádió- és tévéelnök és egyéb közhivatalnok) nincs magánvéleménye. Amíg a hivatalát képviseli, annak a hivatalos álláspontját mondja ki a száján, midőn megnyilvánul, bármit mond. Nem magánvélemény még egy indulatszó sem, valamint annak dalban való elbeszélése sem, miszerint megjöttek a fehérvári huszárok. Akik sok kislányt meghágtak. Ezenkívül magánélete is otthon lehet a vécében. Abban a pillanatban, amint a legintimebb családi cselekedetének bármely részlete bármilyen módon a köz elé kerül, már nem magánélet - ha például valaki elég ostoba ahhoz, hogy a gyerekei fotóját közszemlére tegye, ne hivatkozzék magánügyre, mert már nem az. Mint ahogyan a gyerekének a beiskolázása a fotók közzététele nélkül sem magánügy, ha az ellentétben áll a hivatalosan általa terjesztett hazugságokkal. Különben (mint már sokszor elmondtam ezt is) szánalmas alak az, akinek kétféle véleménye van, akinek a magántettei és a közerkölcse látványosan különböznek egymástól.
Még egyszer (attól tartok, nem utoljára): nincs magánvélemény és nincs magánügy. Magánélet is otthon és otthon is csak bizonyos határig (lásd például a vagyoni helyzet és az otthon viszonyát).
Ezt csak a rend kedvéért jegyeztem meg, mert úgy látom, a magyar sajtó semmi kivetnivalót nem lát a magánügyekre való hivatkozásban. A nagyobb baj az, hogy a magyar újságíró következmények nélkül lepattintható, levegőnek nézhető, sőt gyalázható. Amit különben az adott körülmények között meg is érdemel. Viszont mi, a fogyasztók akkor sem lehetünk levegőnek nézhetők és gyalázhatók, ha a hazai gyakorlat szerint ezzel mind kevesebben vagyunk tisztában. Az újságíró ugyanis nem alanyi jogon élvez kiváltságos helyzetet, az újságíró ugyanis önmagában hajítófát sem ér, az újságíró méltóságát és különleges tevékenységekre való felhatalmazását mi adjuk, az újságíró által megtermelt javak fogyasztói. Ezeket a közhelyeket most már naponta kellene emlegetni, mert már nemcsak az újságírók nem ismerik őket, a fogyasztók is majdnem összlétszámukban visszasüppednek az alattvalóság, a jobbágylét áporodott mocsarába...

ORBÁNÉK MEGVALÓSÍTOTTÁK AZ SZDSZ LEGVADABB, LEGLIBERÁLISABB POLITIKÁJÁT - ÉS ELADTÁK NEMZETINEK, KONZERVATÍVNAK

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: Mr Flynn Rider
2018.09.09.


Ha önnek elég pénze van, még bevásárolhatja magát a Magyarország Zrt-be, aminek most Orbán a tulajdonos-vezérigazgatója. A Fidesz egyik legnagyobb húzása ellenzékben az volt, hogy ráfogta a Medgyessy-Gyurcsány-kormányokra, hogy Magyarországot mint egy vállalatot kezelik. (Emlékszik még valaki a helikopteres Kókára? Mostanra ő is ott kavar a zsírosbödön - Orbán Vitkor - körül.) A Fideszben most sok szempontból ugyanazt a neoliberális politikát csinálják, teljesen nyíltan, mint az SZDSZ anno.

"Aki nem dolgozik, ne is egyék."

"Nincs ingyenebéd."

"Éjjeliőr állam."

Ilyesmi jelszavakkal vonult csatába a magyarok lelkéért az SZDSZ. A Fidesz abból a szempontból ügyesebb, hogy míg teljesen nyilvánvalóan leépítette a közszolgáltatásokat és odadobta az országot a nemzetközi tőkének, addig leöntötték az egészet egy nemzeti mázzal és beleálltak magyarokat megvédő hős pozíciójába.

Csak a propaganda változott, de minden ugyanaz, mint az SZDSZ időszakában.

Bárki járathatja a gyerekeit magániskolába, vagy bevásárolhatja magát Mészáros Lőrinchez – volt a vállvonogatós válasz az Index kérdésére Kötcsén. Vagyis: bárki bevásárolhatja magát a Fidesz által működtetett vállalkozásba, ha van elég pénze.

Kérdés, ki akarja magát bevásárolni és kinek maradt még elég pénze. Meg, hogy mi az ára annak, hogy a politikai-társadalmi elit összegyűlik Kötcsén és úgy csinál, mintha minden a legnagyobb rendben menne, cinikus nyilatkozatokat ad, kamerába hazudik. A meritokrácia az egyik legnagyobb hazugság, amivel Orbánék a magyarokat álltatják. Magyarországon ugyanis pont az ellenkezője zajlik annak, amit a társadalomtudósok meritokráciának hívnak.

A mertiokrácia egy olyan elméleti társadalmi berendezkedés, amiben a szorgalmas és a tehetséges emberek a társadalmi ranglétra tetején, a lusta és buta emberek annak alján foglalnak helyet. Igazából a fasizmus egyik nagyon korai változata, ami azt bizonygatja, hogy a társadalomból kiemelkednek azok, akik tehetségesek és okosak – érdemeik alapján.

Van egy régi, rádiókabarés vicc a tornatanárról, amikor körbe kell futniuk a tanulóknak az iskolát. A feladat kiosztása után a tornatanár elrikkantja magát:
„Egyenlő pályák, egyenlő esélyek, én biciklivel megyek!”

Most a Fidesz ugyanezt a viccet próbálta bedobni, csak kevéssé röhögtünk. Mert a fideszes elit a mi hátunkon mászott fel a csúcsra, az ország hátán és most két lábbal próbálja az országot visszarugdosni a nyomorba, az omló vakolatú kórházakba, a túlzsúfolt és levegőtlen osztálytermekbe, a járhatatlan utakra és az élhetetlen országba - amit ugyanaz a Fidesz hozott létre, miközben felkapaszkodott a csúcsra. (Ugyanezt csinálják az EU-val is: miközben felmarják a rengeteg EU-s támogatást, közben harapják a kezet, ami enni ad nekik.)

Mindazok számára a nyomor és kilátástalanság Magyarországa nem is létezik, akik meg tudják fizetni. Nekik magánkórház jut, kedves, figyelmes nővérekkel, fertőzések nélkül; a gyerekeiknek magániskola jut, ahol nem kell honvédelmi ismeretek címén masírozniuk; nekik pedig jut luxusjachtra az Adrián, vagy éppen elsötétített üvegő Mercire, hogy ne kelljen a plebsszel érintkezni. De ezek az emberek nem azért jutottak oda, mert tehetségesek, vagy szorgalmasak, hanem mert fideszesek.
Magyarországon pont egy anti-meritokrácia alakult ki.

Miután az elmúltnyolcévben a kormánypárt – ahogy azt a kulturáltabb, modorosabb média megfogalmazza – intenzív klientúra-építésbe kezdett, manapság alig találni olyan gazdasági, vagy társadalmi pozíciót, ahol ne az számítana, ki melyik fideszes potentáttal van jóban. Kevésbé modoros újságok úgy szoktak fogalmazni, hogy erőszakkal, pénzzel, zsarolással, vagy hízelgéssel a Fidesz – nagyon tudatosan – megszállta azokat a gazdasági-társadalmi tereket, amelyek nem sértik túlzottan a nemzetközi tőke érdekeit. (Előző írásunk egyik fő tétele az volt, hogy a Fidesz valójában nagyon is aláfeküdt a nemzetközi tőkének, míg a magyaroknak eladta szépen a hősi honvédő pr-dumáját, ami szintén az egyik nagy hazugság). Pártunkban és kormányunkban Orbán Viktor köré szerveződve megjelent az a tőkés réteg, amely elsősorban EU-s pénzekből, másodsorban az ország adóforintjaiból összelopta magát. (És most élvezné. De akkor jön a rohadék Index és kényelmetlen kérdéseket tesz fel.)

Az Orbán-rendszerben csak az számít: ki van jóban a fideszes helytartóval, vagy annak főnökével, vagy annak főnökével. A politikai-társadalmi elit úgy emelkedik ki ma Magyarországon, hogy egyáltalán nem számít, mennyire tehetséges, vagy szorgalmas. Ez az elit, illetve ennek egy része gyűlt össze tegnap Kötcsén, kisebb részük volt hajlandó az Index mikrofonja elé állni és valamit makogni arra a kérdésre, hogy loptak-e már eleget...

TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁS A SZEGREGÁTUMBAN

A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2018.09.09.


Mivel nagyon sokan az élethelyzetük folytán nem tudnak elköltözni oda, ahol a megélhetés feltételei biztosítottak, folyamatosan keressük a foglalkoztatás lehetőségeit. Ott, ahol ép eszű ember ilyesmiben nem gondolkodik. Ez talán a legnehezebb része a munkánknak.

Egyrészt azért, mert amit mindig mondok, hogy egy problémát csak a társadalmi beágyazottságában lehet értelmezni, és a megoldást is csak így kereshetjük, itt különösen látszik. Mert ott akarunk legális, munkaviszonyhoz kötődő alkalmazást kialakítani, ahol minden ez ellen dolgozik. Ezért kész küzdelem ez az egész, és ezért olyan baromi nehéz fenntarthatóvá alakítani.

Ott van először is a célcsoport, gyakorlatilag nulla munkavállalói kompetenciákkal. A munkaviszonyos alkalmazást nem is értik, hiszen alkalmi munkán, feketemunkán szocializálódtak. A „nem tetszik valami, hát odébbállok”, vagy „nehéz a munka, nem bírom”, vagy egyszerűen „meleg van”, „találtam egy alkalmi munkát, ami jobban fizet” ezek az alapviszonyulások, ehhez jön a felelősségrevonás a munkáltatótól, ha mondjuk nincs egy nap látható teljesítmény, vagy az egymás közötti konfliktusok, veszekedések, pletykák, furkálódások, melyek a mindennapjaik részei, és behozzák a munkahelyre is.

Ez egy őrjítő dolog egyébként, bár pontosan látni az iskolában a folyamatot: ha a gyerek nincs lekötve, nincs semmi fejlesztő, érdekes, értelmes program, amibe bevonódik, akkor egymást kezdi piszkálni, csúfolni, gúnyolni, ebbe az irányba megy az energia, ebben lesz jó, hogy pontosan érezze, mi fáj a másiknak, és alázza vele, amíg az ki nem borul. Kb. ugyanezt kell elképzelni a szegregátumokban otthon is, ahol nincs sem tudás, sem figyelem arra, hogy a gyerek valami értelmessel legyen lekötve, mert maga a szülő sem tudja ezt, ő sem így nőtt fel, neki sem volt ilyen minta, és ő is ebben a legjobb, szabad idejében kiülni az árokpartra, és aki arra jár, annak beszólni. Élvezni, ha konfliktust gerjeszthet, ha rossz hírét kelti a másiknak. Aztán ez fokozódik, amikor kezdtük ezt a munkát, a rendőrség hetente többször kellett, hogy kimenjen, a szomszédok, családok közötti cirkusz miatt, ami szinte mindig valami pitiáner beszólásból indult, sokszor a gyerekek között, amibe a szülők is beszálltak. Mert a gyerekek sokszor elindítanak ilyesmit, amire a szülő ugrik, a nélkül, hogy meggyőződne a valóságtartalmáról. Ez a viszonyulás zsigerileg beépült, és működik a munkahelyen is.

Az alacsony szociális készségek, az antiszociális viselkedés sem kedvez tehát a csoportban történő munkának. És már teljesen abszurd, de még azt is néznünk kell, amikor valakit felveszünk dolgozni, hogy milyen előélete van a közösségen belül, és volt-e már valami cirkusza valakivel, aki már dolgozik nálunk, mert ez újra kiélesedik, ebben biztosak lehetünk, és megint ott a veszekedés, felmondás. Elég ehhez egy már lezárt szerelmi viszony, egy régi, meg nem adott tartozás, bármi.

Aztán ott van a közmunka, annak „áldásos” hatását most ide sem hozom, írtam már róla elégszer. Szaktudás nincs, alapkészség-hiányok viszont vannak. Szinte minden potenciális munkavállaló eladósodott, a behajtócégek sorban állnak, hogyha esetleg valamelyikük dolgozni kezd, azonnal lefogják a fizetés felét.

No meg ott van az általános infrastruktúra-hiány, a rossz úthálózat, a szolgáltatások hézagossága, a szegénység hozadékai, mint az uzsora, a boltocskázás, az illegális dohány és italkereskedelem, és a feketemunka felerősödése, mert a munkaerőhiány ezt hozza. A napi 8-12 ezer forintos munkalehetőségeket, odaszállítással, állítólagos „napi bejelentéssel”, aminek töredéke sem igaz, ahol többet keres, mint mondjuk nálunk, egy minimálbéres alkalmazással, ráadásul itt nincs behajtócég, ami lefogna bármit is. Ezzel szemben képtelenség jövőképet adni egy bejelentett, minimálbéres állással.

A lakhatási szegénység, a szegregált oktatás már csak hab a tortán, a tanuláshoz és a munkához való viszony átörökítése pedig folyamatosan mélyíti tovább a problémát. És akkor még ott a másik oldal, hogy a megtermelt termékeket értékesíteni kell. Piacot keresni neki, persze máshol, hiszen itt nincs kereslet ezekre.

De valamit kezdeni kell. Egyszerűen nem maradhatnak így. Dühítő látni, ahogy újratermelődnek ezek a viszonyulások a gyerekekben. Generációs szegénység, ismételve a szülők életét. Ugyanúgy, vagy még ellentmondásosabban.

Az Igazgyöngy küzd ez ellen, ha lassan is, de látható eredményekkel. De a társadalmi vállalkozásunkat ezer felől meg kell támogatni, hogy majd valamikor fenntartható legyen. Képezni, majd becsatornázni a szülőknél nagyobb tudással bíró gyerekeket. Fejleszteni a közösséget, főleg a szociális készségeket. A munkahely helyi vezetőit kiképezni. Mert őket kell képessé tenni arra, hogy megszervezzék magukat. Nincs más út. Nem folyton irányítani, utasítani kell őket, hanem helyzetbe hozni. Hogy ők nyomják vissza azokat a közösségi hatásokat, amelyek a közös céljaink ellen dolgoznak.

A héten egy szakmai fórumon voltam. Azt próbáltam ott elmondani, hogy a társadalmi vállalkozások sokféle szinten próbálnak segíteni, beavatkozni. Akik a legnehezebb problémával küzdenek, (nem véletlen, hogy ebből alig van az országban), a generációs szegénység ellen, leginkább roma családokkal, ők nem tudnak pályázni sem. Mert épp azok miatt az okok miatt, amit fentebb írtam, nem bírunk, a pályázat által előírt intervallumban, csak hosszú távon eredményt felmutatni, fenntarthatóvá válni. A foglalkoztatásra fókuszáló uniós projektek viszont nem ezeket támogatják. Azokat olyanok érik el, akik nem ilyen mély problémában vállalkoznak, nem kell ennyi hatással megküzdeni, nem egy reménytelen faluban vannak, ők tudnak előrelépni, indikátoroknak megfelelni. Érdemes lenne megnézni egy statisztikát, hogy a pályázók között milyen az arány.

És furcsa, de van itt egy érdekes hatás is. A leszakadó települések ugyanis így még inkább leszakadnak. A sikeres, az elérhető forrásokból fejlődő társadalmi vállalkozások pedig ott fejlődnek, ahol a probléma kevésbé mély. Úgy néz ki, mintha lenne lehetőség, hiszen a társadalmi vállalkozásokat ezekből a forrásokból kiemelten támogatják. A legnagyobb problémákat azonban nem érinti ez sem.

Nő tehát a szakadék, megállíthatatlanul.

MOST MINDENKI EBBŐL AKAR MEGGAZDAGODNI

INDEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2018.09.08.


Tízszeres, százszoros, ezerszeres értéknövekedéseket és óriási bukásokat egyaránt hozott mostanában a blockchain-fejlesztések világa. Ahol ennyi pénzről van szó, ott rengeteg szélhámos is felbukkan. De vannak valóban sikeres sztorik is, amelyek mögött sokszor tehetséges magyarok állnak.

Hopium – az angol hope (remény) és az ópium szavak összegyúrásával készült fogalom írja le ma a blockchain-alapú fejlesztések világpiacának hangulatát. A befektetők, a fejlesztők, a vállalkozók szédült reménykedéssel özönlenek a gyors meggazdagodásban bízva erre a területre, mindenki részévé szeretne válni az őrült ütemben növekvő iparágnak.

Ám a hatalmas habverés közepette ma már nem könnyű és egyáltalán nem olcsó kiemelkedni az egyre nagyobb zajból – véli Csabai Csaba, aki saját fejlesztések mellett egyfajta inkubációs házat (Variance Hub) is elindított. A blockchain fogalmát nem könnyű valamifajta általános definícióval megértetni. Aki ezzel próbálkozik, elég nehézkes mondatokat tud csak leírni:
- megváltozhatatlan, elosztott adatbázis,
- mindenki számára ellenőrizhető, decentralizált szolgáltatás,
- olyan rendszer, ahol a feleknek nem kell megbízniuk egymásban, de nincs központi szervező sem, ha meghatároznak az érintettek egy feltételhalmazt, akkor a jövő eseményeinek tükrében automatikusan kialakulnak az új helyzetek.

Azért ezek a leírások így általánosan sokat még nem mondanak.

Pedig nagyon is életszagú...

ANTISZEMITÁK ÉS HOLOKAUSZTRELATIVIZÁLÓK TÁMOGATÁSÁVAL KÖVES SLOMÓ ÁTLÉPETT EGY HATÁRT

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2018.09.08.


A “Sorstalanság” után maga a Sorsok Háza elnevezés is holokausztrelativizálás, mert azt mondja, hogy a legyilkoltak százezreinek ez volt a sorsa. Pedig nem ez volt a sorsa. Amit elszenvedtek, azt nem a “sors” mérte rájuk, hanem az akkori “keresztény Magyarország” antiszemita állama, belügyminisztériuma, csendőrsége, köztisztviselői és vasutasai, akik a vidéki magyar zsidóság százezreit küldték náci haláltáborokba. Annak ellenére, hogy akkor már tudhatták, hogy a gázkamrákba küldik őket.

Horthy feláldozta a zsidókat Hitlernek, hogy a pozíciójában maradhasson, és semmit nem tett, hogy megmentse őket. Ellenkezőleg, olyan antiszemita belügyi vezetőket nevezett ki, akik a németeket zavarba ejtő alapossággal, gyorsasággal és gyűlölettel szedték össze az elpusztításra ítélteket. Az auschwitz-i gázkamrák nem bírták a keresztény magyar tempót. Schmidt Mária évtizedek óta történelemhamisító és holokausztrelativizáló (egyben tagadó) hírében áll, nem ok nélkül. Egész munkássága a zsidógyűlölet jegyében a holokauszt és a vészkorszak meghamisítására, a soá relativizálására irányul.

A Terror Háza koncepciója egy jól ismert neonáci elmélet talaján áll, miszerint a nyilasok és a kommunisták is zsidók voltak, csak karszalagot, egyenruhát cseréltek, mindkét diktatúra a zsidók műve. De korábban is köze volt minden holokausztkiállítás botrányos, felháborító hamisításához. A Sorsok Háza projekt is egy antiszemita ihletésű gondolatra épült, eszerint a gázkamrákban elpusztított gyerekek ártatlanok voltak, és ártatlanul gyilkolták meg őket. A koncepció burkoltan azt mondja, hogy a zsidó felnőttek viszont nem voltak ártatlanok.

Ha pedig a zsidó felnőttek nem voltak ártatlanok, akik az ártatlan zsidó gyerekek haláláért is ők a felelősök, nem a gyilkosaik. A zsidó gyerekek emlékére készült emlékmű így a zsidó felelősök bűneire emlékeztet, őket vádolja a gyermekek halálért, és a szüleikkel szemben sajnálja őket a kiállítás és Schmidt Mária, az “értelmi” szerző. A gyilkos “keresztény állam” saját bűnét a meggyilkolt gyermekek szüleinek nyakába varrja, és együttérzőnek mutatja magát az általa legyilkolt gyerekek felé, az ugyancsak általuk legyilkolt zsidó szüleiket téve felelőssé a halálukért.

Nyugodt szívvel kimondhatjuk, ennél aljasabb, mocskosabb kiállítás még nem született, és talán nem is születhet, bár a Schmidt Máriához hasonló antiszemiták fantáziája végtelen. A magát történésznek nevező Schmidt ezt megelőzően is számos alkalommal relativizálta a holokausztot, a kommunizmus áldozataival “ellensúlyozva”, amelyet a náci mitológia zsidók bosszújának és ugyancsak nemzetellenes tevékenységének bélyegez. Ezzel gyakorlatilag a holokausztot megelőző antiszemita vádakhoz tértek vissza...

A MAGYAR EMBEREK TÖBBSÉGE HATÁROZOTTAN ELUTASÍTJA. AZT, AMIRŐL MEG SEM KÉRDEZTÉK

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2018.09.08.


...Mestermunka a javából. Az embert a szégyenérzet kerülgeti, bármennyire is megszokott tempó ez. Egy egész országot ilyen sötét kreténnek tekinteni, ennyire semmibe venni, és ilyen álságos módon belehazudni az arcába, valóban kivételes. Itt már nem az a kérdés, hogy átmegy az a kurva jelentés a EP-n, vagy nem megy át, hogy lesz miért tovább óbégatni hosszú hónapokon át, hanem hogy a szakmaiság, tisztesség már foltokban sincs jelen az állampárt által uralt nyilvánosságban, és ebből az erkölcstelen sötétségből nemigen van kiút. Nem holnap, évtizedek múlva se.

ITT OLVASHATÓ

NE AZ ABORTUSZT SZIGORÍTSÁK, HANEM TEGYÉK LEHETŐVÉ, HOGY MINDENKI VÉDEKEZHESSEN

MÉRCE
Szerző: CSEH KATALIN
2018.09.08.


A közéletben egyre több szó esik az abortusz szigorításáról: Kásler Miklós szerint az abortusz miatt fogy a magyar, és akár 20 millióan is lehetnénk, míg Dúró Dóra a szívhang kötelező meghallgatását és általánosságban az abortusztörvény szigorítását javasolja. Könnyen lehet, hogy a következő időszakban érdemi változások történnek a terhességmegszakítások szabályozásának törvényi hátterében.

Mivel valódi közéleti vita nem zajlik erről az emberi sorsokat alapjaiban érintő témáról, most, kerülve a hangulatkeltést, azokhoz próbálok szólni, akik hozzám hasonlóan szívügyüknek tartják a nem kívánt terhességek csökkentését.

A tudatos családtervezés feltételei ma hazánkban sajnálatos módon rengeteg ember számára nem adottak, azonban ezt a jelenlegi jogi háttér megfelelő kihasználásával jelentős mértékben orvosolni lehetne. Az elérhető fogamzásgátlás és a korszerű szexuális felvilágosítás a nem kívánt terhességek, és így a terhességmegszakítások elleni küzdelem legfontosabb eszközei. Nagyon remélem, hogy a kormány nem készül ezt a kérdést is a saját kulturális háborúja részévé tenni, hanem valódi megoldásokon gondolkodik, és ezen a téren veszi fel a küzdelmet a művi terhességmegszakításokkal szemben. A törvényi háttér mindenesetre adott hozzá: ugyanaz a jogszabály rendeli el a fogamzásgátlás elérhetővé tételét, amely az abortuszokat szabályozza. Csak éppen ezt a részét sajnos nem tartatják be olyan szigorúan...

KULTÚRKAMPF, AVAGY KI A HÜLYE?

HUPPA
Szerző: SZELE TAMÁS
2018.09.08.


Kérem, a hülye elsősorban én vagyok, hogy olyan témához nyúlok, amivel sikert nem lehet elérni, maximum konfliktusba keveredek, miért nem foglalkozom inkább a Sargentini-jelentéssel? Azért, mert már foglalkoztam vele. Ezzel az üggyel is foglalkoztam már, de míg a Sargentini-jelentés nem változik dialektikusan, a magyar sajtóban állandóan változik a hülye személye. És folyamatosan nevelődik az utánpótlás is.

A hülye másodsorban is én vagyok, mert harminc év újságírás után pontosan tudom, hogy médiaháborút nem lehet megnyerni. De a támadásokat annyiban hagyni sem lehet, ha nem akar munkanélküli, majd hajléktalan lenni az ember, szóval lehet imádságos lélekkel megbocsátani a ránk támadóknak, van, aki teszi is, de megbocsátás ide vagy oda, ha nem adjuk vissza a pofont, földig vernek. Velem már megtörtént, csoda, hogy fel tudtam állni: de erről majd később. Most pillanatnyilag kezdjük azzal, hogy

mi a jófene okozza egyáltalán a médiaháborúkat?

Bár, szerintem nem több van, csak egy, de az szakaszosan zajlik, 1990 óta. Viszont mostanra lett a legdurvább (és még sokat fog romlani, nincs értelme az optimizmusnak). Tulajdonképpen az egész azzal kezdődött, hogy az Antall-kormány nem csak a politikai vezetést óhajtotta átvenni az előző rendszertől, hanem annak intézményrendszerét is, és azzal végződött, hogy Bereményi Géza alapos okkal lehülyézte Szakács Árpádot.

Szakács túl fogja élni, Bereményi nem biztos.

Tehát a mai kultúrkampf gyökereit a múltban kell keresnünk, egészen pontosan az Antall-kormány regnálásának elején. Amikor is minden sajtótermék, a régebben létezők és az újonnan alapítottak egyaránt bizonyos óvatos jóindulattal kezelték az alakuló új rendszert és kormányát, ez egészen addig tartott, míg ki nem derült, hogy demokráciában létezik belpolitika is. És vannak benne ellenfelek. De ekkor még a képviselők együtt névnapoztak a Parlamentben, csodásan nézett ki például a kisgazda bulin az SZDSZ-es vendég, de azért elment, mert illett, a politikusok az ülésteremben már tekergették kifele egymás nyakát, de ebédelni még együtt jártak (legendás volt a Horn-Torgyán barátság), szóval volt ugyan belpolitika, de nem szakította ketté sem az országot, sem a sajtót...

FÖLDÖNKÍVÜLIKÉNT MAGYARORSZÁGON

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2018.09.09.


Lakva ismeri meg az ember a másikat, állítja a mondás, ami nem csak az emberekre, de a helyekre is igaz. Mert ki ne szeretne Firenzében (általában: Olaszországban) élni? Na ugye. Pedig amikor ott vagy, a dolog egészen másképp néz(het) ki. Ami igazán érdekes, hogy ez igaz lehet akkor is, ha éppenséggel Magyarországra költözik vissza valaki - mindkettőre látunk ma példát, majd pihenésképp elugrunk kicsit Kubába...

„Hazaköltözésünkkor azt gondoltam, hogy nem sok érdekességről tudok majd írni, mert nem érnek majd meglepetések, hiszen minden a megszokott lesz Magyarországon. Azt hiszem, hogy tévedtem" - írja Zsófia, aki a saját bőrén tapasztalja, mivel jár egy hazaköltözés. Lássuk!

„Nagyrészt minden ugyanolyan, mint volt, csak én lettem más, ezért akad még mondanivalóm…

Azt hiszem elfáradtam a 3 hónapos átmenetben, amíg mindig máshol laktunk, „nem volt otthonunk” és napról napra éltünk próbálva közben tervezni és előkészíteni a jövőt (ki otthon, ki Franciaországban) miközben vártuk, hogy vége legyen ennek az időszaknak – még akkor is ha éppen a nyárról volt szó – és végre legyen újra egy bázisunk.

Azért nagy mázli, hogy egy jó kis balatoni nyár kijutott nekünk az idén, de az én fejem felett mindig ott lebegett az elintézendő feladatok garmada, így ez csak Korinának volt igazi pihenés én csak igyekeztem úgy tenni, mintha minden szuper lenne, amiben jól ki is fáradtam. (...)

Bevallom őszintén, hogy gyakran úgy érzem magamat, mint egy földönkívüli, azzal az előnnyel, hogy értem a nyelvet és ismerősek a folyamatok, reakciók, mégis sokszor értetlenül állok előttük.

Franciaországban úgy gondoltam, hogy ha hazajövünk minden problémám megoldódik. Most leginkább a munkára és a társas viszonyokra gondolok ezalatt, mert ez hiányzott kint. (...)

Egy rövid történetet szeretnék egy kismama munkakeresése kapcsán elmesélni. Úgy gondolom, hogy nem ez az általános hozzáállás Franciaországban sem, de példamutatónak tartom ezt az esetet.

Nantes-ban a lengyel barátnőm már egy ideje munkakeresésben volt és végül fel is vették egy céghez, de nem azonnali kezdéssel. Elutazásom előtt együtt ebédeltünk és bejelentette, hogy 3 hónapos terhes.

Érdeklődtem nála, hogy akkor mi lesz a munkával, el sem kezdi? Erre az volt a válasz, hogy dehogyisnem, persze hogy elkezdi, majd kb. 1 hónap múlva megmondja, hogy terhes.

Mostanában kaptam tőle hírt, hogy megmondta a főnökének a terhességet, aki jól fogadta. Emellett egy másik kolléganője is terhes, ugyanakkorra várja a babát, mint ő. Megoldják.

Igaz, ott az érem másik oldala, hogy Franciaországban 3 hónap szülési szabadság után visszavárják őket dolgozni. Bevallom, ezt azért én is nagyon szűkösnek tartom. Mégsem hiszem, hogy az összes francia traumatizált, mert 3 hónaposan bölcsibe mennek (a hollandoknál ez 4 hónap, a sógornőm ott él a családjával, így onnan is kapom a híreket).

Kíváncsi leszek, hogy a hasonló társadalmi normák mentén szocializálódott lengyel barátnőm, aki az első kisfiával 3 évig otthon maradt, vajon visszamegy-e majd 3 hónap után dolgozni, de egyelőre ez a terv! Ha klassz a munkahelye, szerintem vissza fog menni. (...)

Franciaországban a jól szervezettség a kényelmes ügyintézés és az udvarias fogadtatás alap az állami egészségügyben. Ennek köszönhetően minden vizsgálat egy élmény volt.

Vérvételre miatt sosem kellett hajnali ötkor kelni, hogy én legyek az első. Nem kellett tolakodni, vagy sasszemmel figyelni más leleményes tolakodót, hogy bejussak az ultrahangra, mert a nevemen szólítottak vagy számot kaptam.

Az ultrahangon volt képernyő előttem is, ahol láttam a gyereket, míg itthon a kórházban le volt véve az anyukák számára felhelyezett monitor és csak az orvos látta a saját kis képernyőjét, így hogy fiunk lesz azt látni nem láttam csak mesélték.

Nagy élmény ezúttal itthon viszont a védőnőm, aki 24 éves, motivált, kedves és figyelmes. Még vissza is hív telefonon, ha nem érem el! Ezt muszáj kiemelnem, mert gyakran hallom, hogy a védőnőkről nincsenek jó véleménnyel az emberek Magyarországon, de mondhatom, hogy itt a kiváló utánpótlás! (legalábbis Budapesten Újlipótvárosban!)

Mégis nagyon fontos számomra, hogy ahol szülök, ott magyarul beszéljenek. Sokan bevállalják a külföldi szülést, én sajnos ehhez nem éreztem magamban elég kurázsit. Az ember olyan kiszolgáltatott ilyenkor, nem hiányzik nekem még a nyelvtudás általi kiszolgáltatottság pluszban még akkor sem, ha minden egészségügyi dolgozó sokkal kedvesebb Franciaországban.”

A teljes posztot itt találjátok, szerintem érdemes elolvasni!
...

MEGVÉDI A MAGYART

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: GADÓ GÁBOR
2008.09.07.


...az EP ülésén a miniszterelnöki jelenlétet egy váratlan, de jól időzített bejelentés indokolja. A Jelentés – miközben nem foglalkozik a bevándorlók szárazföldön és tengeren egyaránt tapasztalható rohamával – azt híreszteli, hogy „Magyarország úgy határozott, hogy nem vesz részt az Európai Ügyészség létrehozásában, amely felelős lesz az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények elkövetőivel és azok bűntársaival szembeni nyomozás és vádhatósági eljárás lefolytatásáért, valamint e személyek bíróság elé állításáért”. A kormányfő ehhez képest szeptember második hetében alaposan meglepne mindenkit, ha úgy nyilatkozna: kormánya, ha szükséges, az Alaptörvényt is módosítja annak érdekében, hogy az Európai Ügyészség Magyarországon jogszerűen vizsgálódhasson.

A Fidesz realitásérzékéről ismert elnöke – maga mögött tudva az ellenzék és a Terror Háza vezetőségének egyöntetű támogatását – talán attól sem riad vissza, hogy beismerje a Jelentés egyes, a véleménynyilvánítás alapjogának korlátozását kifogásoló passzusainak megalapozottságát. Egyetértőn idézné például a Jelentés (32) pontját, amely szerint az EBESZ-nek a tömegtájékoztatás szabadságával foglalkozó képviselője elítélte azt, hogy egy magyar médiaorgánum „(...) több mint 200 fős listát tett közzé, azt állítva, hogy a név szerint említettekkel együtt több mint 2000 fő dolgozik »a kormány megdöntésén«. A listát a Figyelő című magyar folyóirat közölte április 11-én, és számos újságíró és egyéb polgár nevét tartalmazza”. A miniszterelnök szeptember 11-én esetleg felolvassa a Jelentésből azt a részt is, amely arról szól, hogy az EBESZ-szakértő 2018. május 7-én „(...) súlyos aggodalmának adott hangot amiatt, hogy megtagadták több független újságíró akkreditációját, ami megakadályozta, hogy tudósítsanak az új magyar parlament alakuló üléséről. (...) egy ilyen eseményt nem szabad a kritikus tudósítások tartalmának visszaszorítására szolgáló eszközként felhasználni, és hogy e gyakorlat a magyar parlament új ciklusa számára rossz precedenst teremt”. Még ha egy alapos nyomozás könnyűszerrel kimutatná is az EBESZ-szakértő és a Soros-hálózat közötti összefonódást, a kormányfő – az ország tekintélyének védelmében – akár a Házszabály azonnali módosítására is ígéretet tehetne.

Az ún. Orbán-korszak névadó politikusa tisztában van azzal, hogy bár a Jelentés – mintegy loholva az események után – az elmúlt időszakban folyamatosan frissült, a szerzők a „szigorúan bizalmas” minősítésű javaslatok értékelésére nem vállalkozhattak. Ezért mindenki számára megnyugtató lenne, ha a magyar álláspont ismertetéskor kitérne a titkos tervek cáfolatára is. Az unió alapértékeit támogatók örömmel hallanának arról, hogy az elkövetkező hónapokban a magyar kormány, illetve a kormánypárti frakciók soraiban ülő képviselők nem terjesztenek elő az ún. Sajtókamara létrehozását célzó tervezetet, és tartózkodnak a jövő évi helyhatósági választások szabályait átalakító indítványok benyújtásától. Ha pedig kiderülne, hogy 2019-ben a kormányoldal és az ellenzék az írott, valamint elektronikus sajtóban nagyjából azonos esélyekkel küzdhetne meg egymással Budapest főpolgármesteri posztjáért, Orbán Viktornak nyert ügye lenne. Az EP képviselői – bízva egy jogállami fordulatban – elutasítanák a Judith Sargentini nevével fémjelzett, Magyarország elmarasztalására fölhívó kezdeményezést. Megtörténhet azonban, hogy az Európai Parlament szeptember 11-i ülésén a magyar érdekek „védelmét” egészen más tartalmú felszólalás nyomatékosítja. A kormányfő ez esetben egyértelművé teszi: a végsőkig tagadni fogja a politikája révén fölmerült erkölcsi problémák létezését.

AHOGY A PORNÓIPAR A MÉLYTORKOZÁST, ÚGY NORMALIZÁLHATJÁK AZ ERŐSZAKOT A SZEXROBOTOK (18+)

QUBIT 
Szerző: BALÁZS ZSUZSANNA
2018.09.09.


Jóformán alig léteznek, mégis sokan a nők tárgyiasítását és az erőszakos szexuális viselkedés terjedését várják a szexrobotoktól. Mások szerint viszont akár a házasság halódó intézményét is megmenthetik...





NAGYOT CSÖKKENT AZ ÖNGYILKOSSÁGOK SZÁMA BORSODBAN

ABCÚG BLOG
Szerző: MIZSUR ANDRÁS
2018.09.07.


Az 1980-as évek óta egyre kevesebb öngyilkosságot követnek el Magyarországon, de még mindig Európa éllovasai közt vagyunk. A javuló tendencia 2017-ben is folytatódott, főleg Borsodban javult a helyzet, Csongrád megyében viszont több öngyilkosságot követtek el, mint egy évvel korábban. Az öngyilkossági ráta javulása mögött az állhat, hogy egyre több beteg jut orvosi segítséghez, de ezen a téren is van még hova fejlődnie az ellátórendszernek. Abban nincs változás, hogy továbbra is több férfi lesz öngyilkos, mint nő. 

Tovább csökkent az öngyilkosságok száma Magyarországon: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2017-ben százezer főre vetítve 16,9 öngyilkosság történt, ez a szám egy évvel korábban 17,9 volt, 2005-ben pedig 25,9. Ezzel továbbra is Európa éllovasai között vagyunk: a 2014-es Eurostat adatok szerint az Európai Unióban átlagosan százezer emberből 11 lett öngyilkos, jelenleg 13 körül mozoghat ez a szám.

2017-ben összesen 1634 öngyilkosságot követtek el Magyarországon, 129-cel kevesebben lettek öngyilkosok, mint két éve
.

Abban nincs változás, hogy továbbra is több férfi lesz öngyilkos, mint nő: 1241, illetve 393...

MEGMARAD-E A SKANDINÁV MODELL? SVÉDORSZÁG VÁLASZT

NÉPSZAVA ONLINE / SZÉP SZÓ
Szerző: POGÁTSA ZOLTÁN
2018.09.09.


A vasárnapi svédországi választásokon a tét alapvetően a rendkívül sikeres svéd modell fennmaradása. Eddig a piaci liberalizmus támadta, most pedig az első számú veszély a menekülthullám miatti bezárkózás.

Stefan Löfven svéd szocdem kormányfő négy éve a zöldekkel kisebbségi koalícióban kormányoz, és néha még a radikális baloldal – amúgy ellenzékben lévő pártjának – szavazataira is számíthat. A svéd szocdem hagyomány történelmileg antikommunista, ezért a radikális baloldalra még mindig gyanúval tekint, habár a Baloldali Párt (V) a berlini fal leomlása óta már feladta a kommunizmust mint célt és kívülről támogatja a szocdem-zöld kormányt.

A proszociális-polgári a svéd politika hagyományos felosztása. A szocdemek, a zöldek és a radikális baloldal a proszociális pártok, a másik oldalon találhatók a „polgáriak”, azaz a liberálisok és a konzervatívok. Ez sokkal gyakorlatiasabb felosztás, mint a magyarországi, hiszen húsba vágó gazdasági kérdésekről, a források elosztásáról és az esélyegyenlőségről szól, ahol is a liberálisok természetes szövetségesei a konzervatívoknak a piaci liberális platformon, és nem szorulnak be az értelmetlen, „ballib” oximoronba kényszerűen, mint nálunk, ahol a jobboldal folyamatos demokrácia-szűkítése egy platformra tereli a gazdasági vegetáriánusokat a gazdasági húsimádókkal. Ezen kívül Svédországban a zöldek is teljesen egyértelműen a baloldalhoz tartoznak, eszükbe nem jutna átcsúszkálni a jobboldalra, mint ahogy teszi azt az LMP Magyarországon: a jobboldali zöld párt értelmetlenség. Érdemes még kiemelni, hogy a svéd szocdemek hagyományosan azt a mérsékelt szociális agendát képviselik, amit az Új Egyenlőség is: valódi esélyt teremtő újraelosztás, erős szakszervezetek, aktív minimálbér-szabályozás. Mivel ott létezik a radikális baloldal mint ütőképes párt, ezért senkinek eszébe nem jut radikálisnak vagy szélsőségesnek nevezni a szocdemeket, ahogy azt nálunk a piaci fundamentalisták rendszeresen megteszik. (A proszociális oldalhoz tartozik Svédországban ezen felül a feminista párt is, ők azonban kicsivel alatta maradtak a bejutáshoz szükséges 4 százaléknak.)

Mára azonban megjelent egy harmadik erő is a politikai térképen, a radikális jobboldali Svéd Demokraták, akikkel náci gyökereik miatt eddig senki nem volt hajlandó összefogni, bár mostanában már a polgári oldal egyes politikusai kacsingatnak feléjük...

GYŐZÖTT A LÁNCTALPAS NER

KOLOZSVÁRI SZALONNA 
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: TAMÁS RÓBERT
2018.09.09.


Jó reggelt, vidám napot! Vidám vasárnapot. Tegnap már gyülekeztek Kötcsén Orbán Viktor udvartartásának tagjai, de úgy tűnik, Áder János elbliccelte a dolgot. Vagy reggel borozott, miközben vizet prédikált, aztán tűzött felvezetőautókkal, szirénával az illiberális piknikre, nehogy lemaradjon a marhák pofájáról. Ezt a fotót mindenesetre tegnap este hét órakor tette közzé az MTI:

Budapest, 2018. szeptember 8. Áder János köztársasági elnök felesége, Herczegh Anita és Zilai Zoltán fesztiváligazgató, a Magyar Bor Akadémia elnöke (j) társaságában a Gróf Degenfeld Szőlőbirtok standjánál a 27. Budapest Borfesztiválon a budai Várban 2018. szeptember 8-án. Balra Tóth Máté birtokigazgató. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt...

GYERMEKKÉNT A TRANZITZÓNÁBAN - SZÉL BERNADETT A MAGYAR-SZERB HATÁRÁNÁL JÁRT

MÉRCE 
Szerző: CSENGEL KARINA
2018.09.09.


...„Bejártuk az egész zónát, utána pedig, amikor kiértünk, feltettük a kérdést magunknak és egymásnak: mit tehetünk? Egyet biztos: elmondjuk, hogy 61 emberből 25 gyermek, tudom, előttem sorolták végig a nevüket az édesanyák. És ezek a gyermekek hónapokon át pengés drótok között élnek, egy szűk területről ki sem mehetnek, nem látnak semmit. És hogy ez így nincs rendben, gondoljon bárki bármit az egész migrációról, mint ahogy az sincs rendben, hogy várandós nőket rabszállító autóval fuvaroznak.”

Szél a látogatás után neki is látott szakértői csapatával egy javaslatnak, mert szerinte minden képviselő egyéni felelőssége, hogy bead-e valamit, amit helyesnek tart, az pedig a többi 198 képviselőé, hogy mit kezdenek vele.

"Sötét idők, de ki kell állni azért, amit helyesnek tartunk. Mert mi ma kétségkívül láttunk és hallottunk egy sor olyan dolgot, amin változtatni kell minden rendelkezésre álló eszközzel.
"Mert ne mondja nekem senki, hogy az ország nemzetbiztonsága azon múlik, hogy 25 kicsi gyermek kap-e lehetőséget arra, hogy sétáljon, szaladgáljon, fogócskázzon egyet. Pontosan tudjuk, hogy nem ezen múlik.” – zárja blogbejegyzését.


25 ÉVE MÉG AMERIKA LEGNAGYOBB VESZTESÉNEK TŰNT, DE MA MÁR EGYÉRTELMŰ, HOGY ESZETLEN NAGY KIRÁLY VOLT


444
Szerző: HERCZEG MÁRK
2018.09.08.


- Az 1980-as, 1990-es években mindenki Al Bundyn röhögött.

- De ma már nem nevet senki…

Valószínűleg nincs olyan magyar ember, aki egyetlen részt sem látott az Egy rém rendes család (Married... With Children) című, 1987-től 1997-ig tartó, egy Chicago külvárosában élő diszfunkcionális családról szóló sorozatból. (Ami egyébként szomorú véget ért: mivel a sugárzást vasárnap estéről áttették szombatra, a harmadával csökkent a nézőszám, így gyorsan el is vágták az évadot, még egy befejező epizódot sem forgathattak le.)

A sorozat eleinte csak mérsékelten volt sikeres, de aztán egyre nagyobbra nőtt a rajongótábora, a nézők ugyanis értékelték, hogy a hagyományos sitcomokkal szemben itt egy olyan családot mutattak be, ami a teljes összeomlás határán él, és okosan, duplacsavarosan használták a rasszista, szexista és általában véve kirekesztő, senkit sem kímélő poénokat. A mű minden rajzfilmszerűségével együtt is jól parodizálta az amerikai társadalmat.

A történet szerint a családfő, Al Bundy egy cipőbolti eladó, akinek a középiskolában amerikaifocistaként nagy reményei voltak, de lesérült, majd elvette a harsány, de lusta, háziasszonynak és anyának is pocsék barátnőjét, akivel a szüleiket egyáltalán nem tisztelő gyerekeit, az ostoba lányukat és a lúzer fiukat tartja el...

Az amerikai álmot rémálomként megélő Bundy család a magyar nézőkben is eltalált valamit, a magyar közönségnek az itthonról nézve elképesztő jólétben élő Al Bundyról még így is átjött, miért szenved, erre utal a kimerítően részletes Wikipedia-oldal is. (A sajnos nem felejthető Egy rém rendes család Budapestent ne is említsük!)

Csakhogy Al Bundy mai szemmel nézve egyáltalán nem egy vesztes, hanem az élet császára, és a mai amerikaiak csak irigyelhetik az életét...

ORBÁN VIKTOR, A MAGYAR RAMBO - SZÉKELY CSABA: A NER VALÓBAN HAJAZ A TOTALITÁRIUS RENDSZEREKRE


168 ÓRA ONLINE
Szerző: SÁNDOR ZSUZSANNA
2018.09.09.


Románia száz éves fennállása alkalmából a DoR című folyóirat kiválasztott száz olyan neves személyiséget (művészt, tudóst, vállalkozót, aktivistát), akik szerintük nagy hatással lesznek Románia következő száz évére. A „százasok” közé került a fiatal erdélyi drámaíró, Székely Csaba is, aki Bányavirág című trilógájával robbant be a hazai színházi életbe. Nemrég jelent meg az Idegenek és más színdarabok című kötete. A drámaíró Orbán Viktor idei tusványosi beszédét parodizálta az Egy beszéd gondolathű átirata című cikkében, amelyben a vezér azt is kijelenti: „Joggal merülhet fel a kérdés, hogy milyen lesz akkor a jövő Európája. A válaszom az, hogy ha Európa is csatlakozni kíván majd a Galaktikus Magyar Birodalomhoz, ám legyen, megfontoljuk. Mi, magyarok barátságosak és vendégszeretők vagyunk. Kivéve, ha muszlimokról, paraszt románokról vagy bármilyen más kultúrájú népségről, esetleg homoszexuálisokról van szó.” A szerzőt a magyarországi kultúrharcokról is kérdeztük.

Önt elsősorban drámaíróként ismerjük. Mi késztette arra, hogy Orbán Viktor tusványosi beszédének „gondolathű átiratát” elkészítse?

– Hont András, a HVG szerkesztője megkérdezte, írnék-e valamit a tusványosi beszédről a vélemény rovatukba, én pedig igent mondtam. Elemző szöveget nem igazán tudnék írni, csak ilyen parodisztikus valamit, úgyhogy ez lett belőle. Én így nyilvánítok véleményt.

Orbán Tusványoson meghirdette, hogy újra kell építeni a Kárpát-medencét, sőt Közép-Európát, amelynek természetesen Magyarország lesz a központja. Milyen visszhangja volt ennek Romániában?

– A román sajtó és a román politikusok minden évben érzékenyen reagálnak a miniszterelnök beszédére. Ez idén is így volt. Ezúttal többen sértőnek találták, hogy idejön Romániába, és azt mondja: nincs mit ünnepelni Románia létrejöttének százéves évfordulóján. Egyébként ez igazságtalan vád, Orbán nem ezt mondta, hanem azt: tiszteletben tartjuk, hogy Románia számára ez ünnep, a románok pedig tartsák tiszteletben, hogy számunkra nem az. Ami egy okosan elhelyezett mondat, hiszen a tusványosi közönség pontosan ezt akarja hallani. Az erdélyi magyarságnak kell egy Rambo, aki egymaga megnyeri az évtizedekkel korábban elvesztett vietnami háborút – esetünkben: aki jóváteszi Trianont –, és Orbán Viktor az ő ügyes retorikájával tökéletesen eleget tesz a magyar Rambo szerepének. Más kérdés, hogy vajon jó-e az erdélyi magyarságnak, ha valaki ilyen álomban ringatja őket.
És jó ez?

– Nem, mivel konzervál egy száz évvel ezelőtti mentális állapotot. A 21. században 21. századi megoldásokat kellene keresni a problémáinkra és fájdalmainkra. A román médiában minden egyes tusványosi beszéd után felerősödnek a magyarellenes hangok. A politikai beszélgetőműsorok meghívottjai megkeresik azokat a mondatokat, amelyekbe beleköthetnek, amelyeken feldühödhetnek, és ki lehet találni, kire zúdítják a dühüket: ránk, erdélyi magyarokra. De a legsúlyosabb üzenet a multikulturalizmus-ellenesség. Mi itt éppen a multikulturalizmusra hivatkozva próbáljuk elérni, hogy a román állam biztosítsa számunkra a minket megillető jogokat. Egy-egy ilyen beszéd után viszont könnyen a fejünkhöz vághatják: lám, éppen a magyar miniszterelnök hangoztatja, hogy a multikulturalizmus rossz, akkor meg mit ugráltok? Szóval arra a kérdésre, hogy van-e bármilyen hasznuk ezeknek a beszédeknek az erdélyi magyarság számára, a véleményem határozott nem...

KÉTSZER ANNYI PÉNZT LEHET KERESNI A HATÁR TÚLOLDALÁN, AZ ÖSSZES PINCÉR FELMONDOTT A GYŐRI RÁBA HOTELBEN

168 ÓRA ONLINE
Szerző: ÁGOSTON ZOLTÁN
2018.09.08.


A Kisalföld írja, hogy a győri Rába Hotelben most beugró emberek látják el a vendégeket, az épületben működő étterem pedig nem fogad külső vendégeket, mert a szálloda mindegyik pincére felmondott nemrég. Hét nyolc pincért keresnek, akik helyett jelenleg a hotel más munkatársai szolgálnak fel.

Beállnak felszolgálni vezető beosztású munkatársak is...

A PAD

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2018.09.09.


Új-Türkiában nem ismerték a színeket az emberek. Egyszerűen nem volt módjuk találkozni ilyenekkel, mert a Párt a kedves vezető kilencvenkilencedik születésnapján betiltotta az összeset a feketén, fehéren és szürkén kívül, ennek viszont százhuszonnyolc árnyalatát ismerték, és mindre volt külön szavuk is. Erre akkor jöttek rá, amikor még régebben, a türk gyökerek felfedezése után azt is kiderítette a keresztényidomítási minisztérium, hogy az eszkimókkal is rokonságban állunk.

Ekkor vezették be a kötelező eszkimópuszit, a taknyos orrok összedörgölését, és azt is, hogy a vendéglátónak föl kell ajánlania asszonya bájait vendége számára. Ha nekik a hóra van száz szavuk, nekünk a szürkére lesz. Mondta a kedves vezető, s lett. De, hogy milyenek, azt jobb nem is tudni.

Ezt a feleség-felajánlást még helyeselték is a szaporulat miatt. Kicsit ellenkezett a kereszténység tanításaival, de megoldották, beiktattak egy ötödik evangelistát Töhötömnek tulajdonítva a szöveget, ezzel bizonyították, hogy az apostolok is magyarok voltak, akik persze a távoli sztyeppékről érkeztek szárított hússal a nyereg alatt, és kumisszal a bőr kulacsukban.

A türk beütés onnan is látszott, hogy a fényképeken, amelyeket a Riposzty nevű újság szemfüles fotósa készített erről a Töhötömről, ennek enyhén vágott szemei voltak, és kiugró járomcsontja, így kicsit hasonlított is a kedves vezetőhöz. Ahhoz az állapotához, amikor a nagy zabálásoktól akkora lett a feje, hogy már a szeme sem látszott.

Ekkor nevezték át az országot Új-Türkiának, hogy megmutassák a világnak gyökereiket és identitásukat, de senkit nem érdekelt. Amióta az egész országot pengés drótok ölelték körül, ki és bejutni nem lehetett, a madarak is csak szürkület után vagy nagy ködben, és puszta kíváncsiságból röpültek át a tiltott zónán, kockáztatva a légvédelem tüzét, és a vizesárkokban cirkáló anyahajókról felszálló vadászgépek levegő-levegő rakétáit.

Egyébként sem volt sok látnivaló a kerítéseken belül, romos stadionok, lepusztult, valaha működő gyárak, és kockakő mindenütt, aminek a monotóniáját olykor megszakította egy-egy fehéren világító kereszt. Sötétedés után mindent megült ezen kívül a félhomály, mert az egész országot a kedves vezető veje kandeláberezte be, de amúgy sem érdekelt senkit, már évek óta kijárási tilalom volt a migráncsok miatt.

Már senki nem tudta mi is az, gyerekek ijesztgették egymást, hogy elbújtak a sarkon, és a kis óvodás társaik elé ugrottak migráncs üvöltéssel, amitől azok vagy összeszarták magukat, vagy baleset történt, mert az Elit Óvodás Kommandóra kiáltottak rá, akkor viszont kaptak egy sorozatot a veséjükbe. Mégsem tudtak leszokni az ijesztgetésről, ez volt az egyetlen szórakozásuk ugyanis, pöttyös labdát, műanyag dömpert már nem gyártottak, mert minden anyagra szükség volt a határ őrzéséhez...

STRASBOURGBAN HAMAROSAN ÜT AZ IGAZSÁG ÓRÁJA ORBÁN SZÁMÁRA - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2018.09.09.


- Egy befolyásos német Európa-politikus szerint ezúttal valószínűleg a néppárti tagság sem húzza ki a bajból a magyar miniszterelnököt 

- A környezetvédők strasbourgi csoportjának társelnöke arra figyelmezteti a konzervatívokat, hogy határolódjanak el a magyar kormánytól, ha nem akarnak visszaesni jövőre az EP-választáson

- Ha ma a Svéddemokraták futnak be a választáson, az felbátorítja Orbánt és a hasonszőrűeket

FAZ

A német konzervatívok legtekintélyesebb EP-képviselője úgy látja, hogy Orbán Viktor a jövő szerdán semmilyen belátásra nem számíthat Strasbourgban, így egyre közeleg, hogy jogállami eljárás induljon a magyar kormány ellen. Elmar Brok szerint ezen semmit sem változtat, hogy a Fidesz az Európai Néppárt tagja, mert még ez a státusz sem teszi lehetővé, hogy bármilyen engedményt kapjon. Az újság rámutat, hogy a bírálók szerint a miniszterelnök korlátozza a véleményszabadságot, akadályozza az igazságszolgáltatás, valamint a civil társadalom tevékenységét és megsérti a kisebbségek, illetve a menekültek jogait.

Euractiv

A zöldek strasbourgi társ- reméli, hogy Juncker a jövő héten, az unió helyzetéről tartandó értékelésében kitér a magyar, a lengyel, sőt esetleg a román jogállam helyzetére is, mert hogy itt jelenleg alapkérdésről van szó. Ska Keller rámutatott: az EU a demokráciára épül, és az veszélyben van több tagállamban is. Nagy kérdés, hogy Európa miként reagáljon rá. A politikus külön is roppant izgalmasnak nevezte, hogy a konzervatívok miként voksolnak majd a Magyarországról szóló jelentés ügyében. Reméli, hogy a Bizottság vezetője kritikus lesz Orbánnal, hiszen neki a tisztségéből következően a közös jogot és értékeket kell védelmeznie. Márpedig a magyar kormányfő megszegi azokat.

Keller úgy érzékeli, hogy mind inkább kiszivárog: az európai konzervatívok mennyire dühösek a magyar miniszterelnökre. Mint mondta, valóban itt az ideje, hogy tisztázzák a viszonyukat vele. Ha nem teszik, abból gondok lesznek az EP-választás kampányában, hiszen a választóik felteszik nekik a kérdést, hogy miként közösködhetnek olyasvalakivel, mint Orbán? Továbbá ha Weber a jogállami eljárás megindítása ellen szavaz, akkor onnantól kezdve aligha képes meggyőzni bárkit a középbalon, hogy támogassa a Bizottság elnöki teendőiért folyó versenyben. A kellő többség még messze van számára, ráadásul nem zárta ki, hogy nem pályázik a szélsőjobb voksaira. Pedig a zöld EP-képviselő szerint a konzervatívoknak rá kellene döbbenniük, mennyit veszítenek, ha egyre jobbra tolódnak.

Politico

Egy svéd jobboldali képviselő arra figyelmeztet, hogy országában a mai választás tétje valójában nem a migráció, hanem az EU, és ha a szélsőségesek futnak be, az felbátorítja populista barátaikat a magyaroknál, lengyeleknél, cseheknél, olaszoknál és briteknél. Anna Maria Bildt, aki nemrégiben Fidesz-körökben felháborodást keltett, mert nyilvánosan követelte, hogy rakják ki a pártot az európai konzervatív pártcsaládból, megállapítja, hogy ezúttal nem a jobb- és baloldal küzd egymással, az ország válaszúthoz érkezett. A kérdés az, hogy marad-e a nyílt társadalom. A közbeszédet napjainkban a szélsőjobbos Svéddemokraták szabják meg, és ők azt hajtogatják, hogy a migránsoknak haza kell menniük. Láthatólag az emberek érzelmeire játszanak, megoldást persze nem kínálnak.

Valójában Svédországban már nincs menekültválság, az idegenek beilleszkedésével van baj. A kormány a támogatásokra összpontosít, nem az álláshelyek teremtésére, ugyanakkor elhanyagolja a törvények betartatását. Emiatt elhanyagolt külvárosi részek alakultak ki, fellángolt a feszültség. A jobboldal hívei meg akarják büntetni a hatalmat a nyugtalanságért, de ez veszélyes. A választás képes megbénítani a politikai rendszert, jelen állás szerint a szélsőségesek nélkül szinte lehetetlen kormányt alakítani. Igen fontos, hogy Svéddemokraták ki akarják léptetni az országot az unióból, miközben a GDP csaknem 40 %-a az európai kivitelnek köszönhető.

De az embereknek fogalmuk sincs arról, mennyire fontos az integráció, természetesnek veszik a liberális demokráciát, a békét. Azon kívül a törvénytisztelő svédek, akik nettó befizetők a közösségben, úgy érzik, hogy becsapják őket, amikor más államok nem hajlandók átvenni a menedékkérők rájuk eső részét. Azonban idáig a szélsőségesek megnyerték a kommunikációs csatát. Itt az ideje Európa hívei kiálljanak az EU-ért, mert vagy mernek harcolni az értékekért és a tagság előnyeiért, vagy tűrik, hogy a populisták lerombolják a rendszert...