2018. szeptember 19., szerda

NYOMTASS TE IS - 61. SZÁM

NYOMTASS TE IS!
Szerző: Nyomtass Te Is
2018.09.18.


Hiába próbál szokása szerint hazudozni a Fidesz, egy friss közvéleménykutatásból egyértelműen kiderül, hogy a lakosság többsége tudja: nem a magyar népet, hanem az Orbán kormányt ítélték el, amikor az Európai Unió parlamentje kétharmados többséggel szavazott a Sargentini jelentésről...

Mi ez?

Nagyon sok ember van, aki csak az M1 televíziót nézi, a Kossuth rádiót hallgatja és a megyei lapokat olvassa. Nos, az ő fejükben egy egészen másféle kép alakul ki Magyarországról, mint azokéban, akik több forrásból tájékozódnak. Ahogyan mondani szokás, ma kétféle mozit nézünk.

Ami a kormány által birtokolt vagy elfoglalt csatornákon keresztül árad, az már nem is elfogultság, hanem gátlástalan propaganda és agymosás, időnként konkrét hazugság. Ha nem lépünk fel ez ellen, akkor a következő választáson olyan emberek fognak szavazni, akik nincsenek tisztában azzal, hogy milyen országban élnek.

Ideje hát tennünk valamit!

Egy egyszerű eszközt ajánlunk, amellyel megtörhetjük a kormányzati médiafölényt. Egyfajta XXI. századi szamizdatot, amely a mindenütt jelenlévő technológiákra alapozva, olcsón, könnyen és gyorsan juthat el akár milliókhoz is.

Van még néhány független újság és hírportál, amelyek tisztességesen elvégzik a munkájukat, csakhogy ezeket nem olvassák elegen. A Nyomtassteis kezdeményezés segítségével azonban sokakhoz eljuttathatjuk az általuk előállított értékes tartalmakat. A legfontosabb írásokat lerövidítve, közérthetővé téve egy A/4-es lap két oldalára helyezzük el (tördeljük be). Ezt a lapot félbehajtva egy újság formátumú kis kiadványt kapunk.

Az aktuális lapszámok internetes oldalunkról tölthetőek le. Aki úgy gondolja, hogy ezekről a hírekről másoknak is értesülniük kell, annak csak annyi dolga van, hogy több példányban kinyomtatja, lefénymásolja, és tovább terjeszti. A terjesztéssel kapcsolatban felmerülő kérdésekről a gyakori kérdések menüpontban tájékozódhatsz. 

A nyomtassteis kezdeményezés egyetlen esetben működik: ha elegen leszünk, akik tényleg nyomtatnak és terjesztik is ezt a kis újságot. Csatlakozhatsz kicsiben és nagyban is, lehetőségeid, erőd szerint. Akkor is sokat tettél, ha csak egy-két példányt nyomtatsz ki és juttatsz el ismerősökhöz vagy ismeretlenekhez.

De gondolkodhatsz nagyban is. Ha van lehetőséged, netán nyomdakapacitásod arra, hogy sok példányt állíts elő, akkor az már nagy segítség. Ha mozgósítod a barátaidat, hálózatot építesz olyanokból, akik rendszeresen szállítanák ki a lapot egy-egy adott körzetbe, akkor jelentősen járultál hozzá ahhoz, hogy minél több emberhez jusson el másféle információ, mint amit a kormányzati hírforrásokból kap.

A kis újság terjesztésének fontos eleme a személyes beszélgetés, így azok, akik csak az állam által elfoglalt hírforrásokból tájékozódnak, találkoznak más véleményekkel is. Ha tömeges mozgalommá tudjuk fejleszteni a kezdeményezést, akkor rövid idő alatt, érezhetően ellensúlyozhatjuk a hatalom médiamonopóliumát.

Arra is alkalmas ez a kiadvány, hogy a választások közeledtével megismertesse az országot azokkal az elképzelésekkel, amelyeket a jelenlegi kormányt leváltani szándékozó politikai erők ajánlanak. Ez a kis újság azonban nem egy párt lapja, hanem független civil kezdeményezés.

Kiváló eszköz azoknak a magánembereknek, akik úgy érzik, hogy ha változást akarunk, akkor tenni is kell valamit.

EGYRE NAGYOBB HÁTRÁNY EGY GYEREKNEK, HA SZÜLEI NEM DIPLOMÁSOK

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2018.09.19.


Kettészakad a magyar társadalom, és ez világosan látszik már az oktatási egyenlőtlenségekben is. Valószínű, hogy ez nem véletlen, hanem tudatos társadalompolitika.

A társadalom szétszakadása egyértelműen igazolhatóan növekszik – mondta Nagy Péter Tibor szociológus, oktatáskutató kedden a Budapesti Corvinus Egyetemen, ahol azt a tanulmányát mutatta be, amelyben azt vizsgálta, hogyan alakultak a hazai iskolázottsági egyenlőtlenségek a 2011-2016-os időszakban. Eredményeit a 2011-es népszámlálás és a 2016-os mikrocenzus adatainak összekapcsolásával kapta. Kiderült: a területi és a szülők iskolázottsága miatti hátrányok minden kétséget kizáróan növekedtek. Például a csecsemők szüleinek iskolai végzettsége 2011 óta érzékelhetően lefelé tolódott el. 

Az általános iskolai előrehaladás tekintetében pedig a nyolc osztálynál kevesebbet végzett szülők gyermekei 2011-ben 3,6-szoros hátrányban voltak a magasabb iskolai végzettségű szülők gyermekihez képest, ez a hátrány 2016-ra 4,3-szorosra nőtt. Az általános iskolai előrehaladásnál a hátrányos helyzetű települések lakosai 2016-ban 1,1-szer nagyobb hátrányban voltak, mint 2011-ben. A kutatás ugyanakkor arra is rámutatott: az átlagnál lényegesen jobban javultak az egyetemi és főiskolai végzettségű családfők gyerekeinek esélyei. –Kérdés, hogy ez egy tudatos társadalom- és oktatáspolitika miatt történik, vagy attól függetlenül is egyre jobban kettészakad a magyar társadalom - fogalmazott a kutató. Nagy Péter Tibor szerint a 2010-es évek oktatáspolitikája (forráskivonás, a szakgimnáziummá átnevezett régi szakközépiskolák előnyben részesítése, a felsőoktatásba vezető út szűkítése, tankötelezettségi korhatár leszállítása) inkább tudatosságra utal. 

Harcsa István, a Fényes Elek Társadalomstatisztikai Egyesület elnöke hozzátette: meg kellene vizsgálni azt is, milyen folyamatok történtek 2001 és 2011 között, hogy lássuk, pontosan mit tett hozzá a jelenlegi helyzethez a 2010 utáni politika. Lannert Judit oktatáskutató pedig arról beszélt: egyre inkább az látszik, nem az oktatáshoz való hozzáférés a gond, hanem az, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek közül mennyien tanulnak szegregált iskolákban.

ÁDER IS JÁR ODA, MÉGIS MOSTOHA SORSRA JUTOTT A MAGYAR HORGÁSZVAGYON KORONAÉKSZERE

HVG ONLINE
Szerző: DACZI DÓRA
2018.09.19.


A horgászszövetség szerint nagy akadályokat kell legyőznie ahhoz, hogy ismét vendégfogadásra alkalmas állapotba hozza a különleges tihany-sajkodi tanyát és a hozzá tartozó kikötőt, a közhorgászok viszont arra panaszkodnak, hogy a Balatonon alig maradt számukra vízpart. A helyiek közben a kikötőket gründoló Tiborczot és az előszeretettel horgászó Áder nevét emlegetik.

Sajkod neve a kisszámú háztulajdonoson kívül talán csak azoknak mond valamit, akik az itt „agydiéta” céljából nyaralót vásárló Németh László Sajkódi esték című esszékötetét forgatták – no meg annak a több mint 300 ezer embernek, akik Magyarország legnagyobb civil közösségét, a horgásztársadalmat alkotják. A Magyarország első, 1952-ben kialakított tájvédelmi körzetén belül, a Tihanyi-félsziget lábánál rejtőző (a Google Térképen is nehezen megtalálható, mert nem kapott külön jelzést, csak az alább említendő másik horgásztanya) sajkodi horgásztanyát 2015-ben a Magyar Országos Horgászszövetség (Mohosz) bezárta, azóta nincs új bérlő, a felújítás pedig csak nem akar elkezdődni...

MEGFOJTHATÓ-E PÉNZZEL AZ INDEX?

24.HU
Szerző: SZIGETI PÉTER
2018.09.19.


Ahogy azt már alighanem mindenki tudja, aki kicsit is érdeklődik a média helyzete iránt Magyarországon, hétfőn bejelentették a vezető magyar hírportállal, az Indexszel a hirdetési felületek értékesítése révén összefonódott CEMP, illetve az Indexet működtető alapítvány mögötti cég tulajdonosváltását. A Tóth-Szenesi Attila főszerkesztő által jegyzett, és minden indexes munkatárs által aláírt szolgálati közleményben az Index szerkesztősége háborús metaforát használ helyzetük megmagyarázásához és az előttük álló lehetőségek bemutatáshoz. Márpedig Montecuccoli óta tudjuk, hogy a háborúhoz három dolog kell: pénz, pénz és pénz. Most annak megértésében próbálunk segíteni az eddig rendelkezésünkre álló információk alapján, hogy honnét van és honnét lehet az Indexnek pénze, és a jogi trükközésen kívül milyen veszély fenyegetheti még az oldalt.

Ok, kezdjük ott, hogy mi lesz most az Indexszel?

Ezt jelenleg nem tudni pontosan. Az biztos, hogy az Index munkatársai ma, 2018. szeptember 19-én úgy vélik, szabadon tudják végezni munkájukat. Amíg ez így marad, addig ígéretük szerint az Index változatlanul működik tovább.

Az Indexet jelenleg egy non-profit szervezet, a Magyar Fejlődésért Alapítvány (MFA) tulajdonolja. Az MFA-t egy részvénytársaság, az NP Nanga Parbat Zrt. (NP) alapította, ám az alapítvány alapszabálya szerint attól függetlenül működik. Az MFA 2017. április 19-én szerezte meg az Index tulajdonjogát a Spéder Zoltán birtokolta CEMP-től. A mostani tulajdonosváltás két vállalatról szól: egyrészt az NP-ről, másrészt a CEMP-csoportról, ezeket szerezte meg Ziegler Gábor, az Index kereskedelmi vezetője és Oltyán József, akit nevezzünk az egyszerűség kedvért kormányközeli üzletembernek. (A részletek itt.)...

ÖSSZESEN 6 MILLIÁRDÉRT VETTE MEG AZ ÁLLAM A VOLT MALÉV-SZÉKHÁZAT ÉS EGY ANDRÁSSY ÚTI IRODAHÁZAT

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2018.09.19.


Adatigénylésben kértük ki a Miniszterelnökségtől a két ingatlan értékbecslését és adásvételi szerződését. Az iratokból az derül ki, hogy az állam 3-3 milliárd forintot fizetett a két épületért, amelyeket elővásárlási jog segítségével szerzett meg.

2017. december 27-én jelent meg egy kormányrendelet, ami a Magyar Állam elővásárlási jogát jegyezte be a világörökségi területeken fekvő ingatlanokra. A rendelet hatálya alól kivételt képeznek a lakóházak, a termőföldek és az erdőgazdasági területek.

Az elővásárlási jog azt jelenti, hogy ha egy ilyen ingatlant el akar adni a tulajdonosa, akkor köteles értesíteni az államot az eladási szándékáról. Az államnak 8 napja van eldönteni, hogy meg akarja-e venni az ingatlant. Ha igen, akkor az állam a tulajdonos és az eredeti vevőjelölt közötti megállapodásban szereplő összeget köteles kifizetni.

Eddig két ingatlant vett meg így az állam...

A VITAKULTÚRA HIÁNYA

NÁDFEDELES BLOG
Szerző: Öreganyus
2018.09.19.


Aranyoskáim!

Arra ébredtem rá, hogy hazánkban nem létezik vitakultúra. Kulturált vitának én azt nevezem, amikor egy beszélgetésben érveket és ellenérveket sorakoztatunk fel, ezzel gondolkodásra ösztönözve vitapartnerünket, a beszélgetés pedig konszenzussal zárul, a beszélgetésben részt vevő felek megelégedésére. Egy érdemi vitából mindkét fél tartalmat és értéket kap, gondolati síkon tovább építkezhet belőle, ebben a formában is fejlesztve az intelligenciáját. Ezért hívom ezt a típusú vitát építő jellegű beszélgetésnek.

Eddig azt hittem, egy vitának ez a szerepe az életünkben. De egyre inkább rá kell, hogy jöjjek, hazánkban ez nem így van. …

Miért hangsúlyozom ki, azt a tényt, hogy hazánkban? Mert éltem és tanultam is más országban, több nemzettel együtt. A beszélgetéseinkben időről-időre mindig bukkant fel vita, pontosabban, a jobb értelmezhetőség kedvéért: érvelésekkel tarkított beszélgetés. Mivel a nemzetekkel egy kollégium területén belül kerültünk elhelyezésre, esély nem volt arra, hogy haragszom-rádot, vagy nem-szólok-hozzádot játszunk, egy-egy vitából adódó sértődöttség esetén, mert nem volt olyan hely, ahová el tudtunk volna vonulni egymástól. Pontosabban: volt. A szobánk. Csakhogy akkor nem a vitapartnert, hanem önmagunkat büntettük meg azzal, hogy elvonulva és bezárkózva a szobánkba, kizártuk, saját magunkat a társasági életből. … Ebben a formában pedig szép lassan rájöttem arra, hogy minden nemzet más megvilágításban látja ugyanazt a dolgot, és, ha egy-egy új és más gondolatot átveszek, a saját gondolkodásomba építem, talán könnyebbé tehetem a saját életemet. Akár pszichikailag, akár gazdaságilag. Jobban megtanultam értékelni magam ezekből az építő jellegű vitákból, mert sikerélményt adott. Sikerélményt azzal, hogy bár otthon, a szüleimnek sosem számított, miről mit gondolok, vagy mi a véleményem, találtam olyan közeget, ahol mindez fontos, és számít. Ezért szerettem meg az érdemi, racionális vitákat, mert adok-kapok játék. Csakhogy pozitív, és nem negatív értelemben.

Amerikában, például a középiskolásoknak tanítják a vitakultúrát, méghozzá olyan szinten, hogy versenyeket is szerveznek az iskolák között. A tanulók alaposan felkészülnek az adott témákból, és aki a legalaposabb érvekkel, a legjobb érvelési technikával rendelkezik, az a verseny győztese. Nálunk a NAT megalkotásakor, mint annyi minden mást, ezt sem tartották fontosnak. De ez egyébként sem fontos az oktatáspolitikánknak, már több évtizede. Talán, utoljára az 1800-as évek végén számított. …

Szóval: azzal csak itthon szembesültem, hogy nálunk a vita a köznapi gondolkodásban veszekedést jelent, semmi mást. Arról már írtam, hogyan értelmezem a vitát. Most azt járom körül, hogyan értelmezem a veszekedést.

Veszekedés az a beszélgetés, amely bár érvek és ellenérvek ütköztetésével kezdődik, de abban a pillanatban, amikor a beszélgetőpartner érvei elfogynak, azonnal veszekedéssé fajul, mégpedig pszichikai bántalmazás által. Ez azokban az esetekben fordul elő, amikor az ember ráébred arra, hogy hülyeséget beszél. (Tudom, én is sokszor vagyok így. Ezekben az esetekben meg is mondom, hogy bocsi, hülye voltam, jogos, amit mondasz, ne haragudj – és folytatódhat a vita tovább.) … Az érv nélküli beszélgetőpartner azonban ragaszkodik a vitában az irányító szerephez (mégpedig mindenáron), és annak érdekében, hogy elfedje érvtelenségét, elkezd azon igyekezni, hogy megalázza, illetve hiteltelenítse vitapartnerét, annak érdekében, hogy ezáltal váljék ő maga hitelesebbé a közvélemény (és a saját) szemében...

HIÁBA FIZETTE TARTOZÁSÁT, HIVATALOS ÉRTESÍTÉS NÉLKÜL, 2 ÓRÁS RENDŐRI AKCIÓ UTÁN LAKOLTATTA KI MÁRIÁÉKAT FERENCVÁROS

MÉRCE
Szerző: JÁMBOR ANDRÁS
2018.09.19.


Egy 29 négyzetméteres, penészes ingatlanból rakja ki a ferencvárosi önkormányzat Máriát, élettársát és kiskorú gyerekét. Hivatalos értesítést nem kaptak, csak a rendőrség szólt; az önkormányzat – amely a lakás tulajdonosa – pedig azt se vette figyelembe, hogy bár Máriának tetemes az adóssága, folyamatosan törleszt. Sőt most segítséggel a tartozás harmadát, félmillió forintot egyben ki is fizetne, csak ne kerüljön az utcára.

Máriának – részben a volt férjével való különválás, részben pedig a betegsége miatti munkanélkülisége következtében – jelentős lakbértartozása van az önkormányzat felé. A több mint másfél millió forintos tartozásra viszont érvényes részletfizetési szerződése van, és az abban foglalt kötelezettségeknek eleget is tett állítása szerint.

Az önkormányzat mégis elindította vele szemben a lakáskiürítési eljárást, amiről a család még írásbeli értesítést sem kapott, csak múlt vasárnap, szóban tájékoztatta őket egy rendőrjárőr a kilakoltatás időpontjáról.

Frissítés 15:20: Ferencváros önkormányzata viszont mást állít, mint Mária:

„a végrehajtásban érintett ingatlant H. J. és H-né B. M. 2000 októbere és 2008 júliusa között szociális bérlakásként bérelte a Ferencvárosi Önkormányzattól, havi 16.660,- Forint lakásdíjért. A bérleti szerződésüket Ferencváros Önkormányzata 2000 és 2008 között lakásdíj tartozás miatt több alkalommal felmondta.
Határozott idejű szerződésük 2008. július 22-én megszűnt. Hosszabbításra a már akkor fennálló nagy összegű tartozás miatt nem került sor, azóta H-né jogcím nélküli lakáshasználó.
A jelenlegi végrehajtási eljárás – szintén lakásdíj tartozás miatt – 2014-ben indult, mindezzel együtt Ferencváros polgármestere 2016-ban méltányosságot gyakorolt, ekkor a lakáskiürítés elhalasztásra került, és a jogcím nélküli lakáshasználó a lakásban maradhatott. Az elmúlt tizennyolc évben egyébként Ferencváros Önkormányzatától különböző szociális támogatási jogcímeken közel 900.000,- Forintot kapott.
Önkormányzati kezdeményezésre, a helyzet rendezése érdekében, H-né 2016ban a végrehajtóval részletfizetési megállapodást kötött, amelyben vállalta, hogy a fennálló több mint 1.750.000,- Forint tartozását 60 egyenlő részletben megfizeti. A megállapodás ellenére részletfizetési kötelezettségének nem tett eleget, az eltelt időben tartozása több mint kétmillió Forintra emelkedett. A volt bérlő 2017-ben úgy nyilatkozott, hogy szükség esetén kiskorú gyermekét az anyai nagyszülőknél elhelyezi. A kiskorú gyermek eközben korábban elköltözött édesapjához került, ahonnan már rendszeresen jár iskolába
.”

Molnár Noémi, az Utcajogász képviselője a Mércének elmondta: vitatják az önkormányzat eljárását. A végrehajtók gyakorlata ugyanis az, hogy előre értesítik a kilakoltatandó családot, itt ez azonban nem történt meg, ahogy egyébként egy másik ferencvárosi esetben sem a múlt héten. Illetve szerinte nem szokványos az sem, hogy miközben egyszerre van törlesztési szerződése az önkormányzattal a családnak, aközben elindítják a kilakoltatási eljárást...

A MI KISEMBERÜNK NEM IS TUDJA, MIT KELLENE MEGPRÓBÁLNIA. CSAK ROSSZUL ÉRZI MAGÁT. A SZÜLETÉSÉTŐL A HALÁLÁIG

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2018.09.19.


Olvastam valamit, eszembe jutott valami más. Idézek:

"A csávó tényleg kinyír mindent és mindenkit, aki az útjában áll, tényleg beköltözik a Várba és nem csak materiálisan, de erkölcsileg is kiforgatja mindenéből ezt az országot. Leginkább a méltóságából."

2016. januárjában írtam erről a kérdésről valamit, gondoltam, megkeresem, ahhoz képest változott-e valami.

Próbálok meghatározni egy fogalmat. Nem akar sikerülni. Úgy vagyok vele, mint a szépséggel, arról Kant azt mondta, szép az, ami érdek nélkül tetszik. Igaz. Csak nem erről van szó. Minden idők egyik legkiválóbb tanárának harmadik gimnáziumban mondtam, hogy szerintem nem jó Kant meghatározása, Bánhegyi tanár úr erre azt mondta, szerinte sem, találjunk ki együtt valami jobbat. Soha nem fogom megtudni, gúnyolódott-e vagy komolyan mondta, mindenesetre maradtunk az eredetinél, egyikünk sem talált ki használhatót. Ma már bizonyosan tudom, hogy nekem volt igazam, dehát nem könnyű Kantnál jobbnak lenni, egyelőre maradok az érdek nélkülinél.

Az most sokkal élénkebben foglalkoztat, hogy leírjak valami használhatót arról, mit jelent a méltóság. Tudjuk, persze, mindannyiunknak van valami fogalma róla, de sehol nem találtam olyat, ami egyetlen mondatba tudná foglalni, mi a méltóság úgy, hogy semmi kétségünk ne legyen, egyazon fogalomról beszélünk.

Azért szeretném ezt a definíciót, mert a múltkor felületes voltam és elhamarkodottan ígértem valamit, amit nem tartottam be.

Azt kérem szépen, tessék szíves lenni elolvasni a Jóreggelt Európa január 3-i bejegyzését. Igen, akkor is, ha már tetszett olvasni, arról lesz szó, itt van ezen az oldalon:

A remény rabjai című filmben van egy szereplő, a nevére nem emlékszem, James Whitmore játssza (az 1953-ban készült Kiss me Kate-ben a két énekes táncos gengszter egyike), sok évtized után szabadul, kis idő múlva felakasztja magát. Nem tud mit kezdeni a szabadságával. A film alapjául szolgáló regényt Stephen King írta, a film forgatókönyvét Frank Darabont. A könyvet nem olvastam (egyáltalán Stephen Kinghez írásos formában nem jutottam hozzá, ezt sajnálom, mert nézetem szerint mindent el kell olvasni, ami írva van), ilyenformán nem tudom, a Whitmore játszotta figura szerepel-e benne. Ha igen, leveszem a kalapom King előtt, jó az alak, jó az epizód. A forgatókönyv írója és a film rendezője is lehetne a figura kitalálója, Frank Darabont magyar származás, vihette a zsigereiben a szabadságtól irtózó ember történetét – dehát az a helyzet, hogy Whitmore voltaképpen egy lélektani alapsémát jelenít meg, nincs időm utánanézni, talán intézményfüggőségnek hívják.
Egy újságcikk juttatta eszembe A remény rabjait (rossz, ostoba, fellengzős a magyar cím), arról szól az írás, hogy a jelenlegi rablóbanda még sokáig fog élősködni az országon. A cikkben minden benne van, aminek benne kell lennie egy ilyen elemző publicisztikában – egyvalami nincs benne. Hogy miért van így, ami van? Miért telepedhetett rá ez a bornírt, tehetségtelen, piti tolvajokból összeállt társaság az országra úgy, hogy a népnek szava sincs ellene? Nem veszi észre, hogy ezek gátlástalanul lopnak? Dehogynem. Vagy nem veszi észre, hogy reménytelenül tönkretették a gyerekei jövőjét, hogy nyomor van és kilátástalanság? Dehogynem.

Hát akkor?

Így van rendjén. Így van jól. Ez a nép ehhez van szokva. Nem kell itten semmit se nem változtatni, ne tessék. Sokszínűség, haladás, fejlődés – nemá! És ne jöjjön ide senki, mi se megyünk sehová. Azok, akik elmentek mostan itten, elég rosszul tették. Nem jó, hogy elment a gyerek, de meg is van róla a vélemény. Hova a francba mén? Oszt minek? Nem jó itt? Ez a hazája vagy nem? Magyar. Magyar ember meg nem mén sehova.

Miért nem zúdul fel a nép, amikor értesül róla, hogy félmillióan elmentek? Mert elítéli. Azokat ítéli el, akik elmentek. Nem mondja ki hangosan, de megveti a saját ivadékát, amiért az el mert menni innen. Pedig már a nagy költő is megmondta, itt élned halnod kell. Hát akkor? Meg volt mondva már akkor, és most ez a gyerek is azt mondja, a miniszterelnök. A mi miniszterelnökünk! Hogy ilyen a magyar. Büszke, harcos, szabadságszerető a maga ezeréves államiságával. Itt élned halnod kell, ez az érvényes. Jó itt. Megszoktuk. Akkor meg mit kell itten hepciáskodni, hogy mennyi a fizetés máshol? Annyi amennyi. De ez itt a mienk...

ORBÁN ŐSZÖDI BESZÉDE

KANADAI MAGYAR HÍRLAP ONLINE
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2018.09.17.


Ma 12 éve, 2006. szeptember 17-én ismertették a rádióban Gyurcsány Ferenc hónapokkal korábban, május 26-án Őszödön elmondott beszédét. Pontosabban, a beszéd néhány részletét. Orbán Viktor – alább közölt – őszödi beszédének nyilvánosságra hozatalára még várnunk kell.

Most mit vagytok úgy oda? Miért bámultok rám, mint borjú az újkapura? Buta, kifejezéstelen tekintettel. Úgy tesztek, mintha nem tudtátok volna, hogy mi lesz. Mitől vagytok kiakadva? Miért mondjátok, hogy nem tudtátok volna? Munkát vállaltatok egy kuplerájban és nem sejtettétek, hogy mi lesz a dolgotok?

Lehetett tudni, nem rejtettem véka alá soha.

Na jó, nem mindig mondtam meg nyíltan. Nem akartam szájbarágós lenni, gondoltam, hagyok nektek egy kis intellektuális kihívást. Azt hittem, hogy negyven év egypártrendszer után képesek vagytok megfejteni a kódolt üzeneteket. Tudtok a sorok között olvasni, ismeritek a szavak valódi jelentését, és a testbeszéd értelmezése sem idegen tőletek.

Tudtátok, hogy mi vár rátok.

Néhány évvel ezelőtt jobb társaságban kiröhögték, aki azt mondta, hogy visszahozom nektek Horthyt. Államosítok mindent, látástól vakolásig, és csak kevesek kiváltsága lesz a tájékozódás.

Hogy a papok befészkelik magukat az iskolákba, a családokba, a hálószobákba. Kinek a pap, kinek a paplan. Stadion és kisvasút lesz oktatás és egészségügy helyett.

Kiröhögtétek, aki ezt mondta, hülyének hittétek. Ha nem röhögtetek rajta, akkor bérrettegőnek neveztétek. Legalább magatoknak ne hazudjatok, aranycsibéim! Ti tényleg nem tudtátok, hogy lebontom a jogállamot, és sóval hintem be a helyét?

Nem kellett professzornak lenni hozzá, hogy valaki megértse, filozófusnak sem. Ha lett volna hozzá fületek és szemetek, már régen tudnátok, hogy mi a dörgés. Akkor például, amikor azt mondtam, hogy oszt jó napot. Hogy a haza nem lehet ellenzékben. Hogy egy a tábor, egy a zászló.

Adtam már jeleket korábban is. Füstjeleket, ha úgy tetszik. Jó húsz évvel ezelőtt, amikor egy Fidesz-közeli kolléga egyetlen nap leforgása alatt tucatnyi köztartozásos céget vásárolt Kaya Ibrahim és Joszip Tot urak lopott útlevelével. Lehetett volna gyanakodni. És amikor rákérdeztetek, az volt rá a válasz, hogy mindenkinek alkotmányos joga hülyének lenni.

Az is alkotmányos jog lett, hogy mindenkit hülyének nézünk. Majd meglátjátok, mi lesz még itt. Rá sem ismertek a saját országotokra, azt hiszitek majd, hogy idegenben vagytok. A mesés keleten, teszem azt.

Trafikmutyi, földbérletek? Quaestor-botrány? Csengeri örökösnő? Ti tényleg nem tudtátok? Migráncsokkal riogatlak benneteket, hogy hozzám szaladjatok védelemért.

Azt viszont megígérem, hogy nem leszünk gyarmat. Üzenjetek Brüsszelnek, hogy nincs rá szükség, mert a magatok foglyai vagytok. Túszul ejtettétek magatokat 2010-ben, majd négy évvel később, és 2018-ban megint. Mindig, amikor csak tehettétek.

Barátkozzatok a gondolattal drága aranycsibéim, hogy ez most már mindig így lesz.

Mert én még soha nem hazudtam nektek, megmondom most is az őszintét: hogy ahol bármi megtörténhet, ott minden meg is történik.

BARTUS LÁSZLÓ. A SIRALMASNÁL IS SIRALMASABB

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: BARTUS LÁSZLÓ
2018.09.18.


Igazuk van azoknak, akik azt mondják, hogy a hiba azokban van, akik még egyetlen szavát komolyan veszik ennek az embernek, s bedőlnek Gyurcsány Ferenc bármilyen szövegének. Nem akarom őt megbántani, de egykori miniszterelnökhöz, pártelnökhöz, és mondhatnám úgyis, egykori volt demokratához méltatlan, amit tesz. Legbarátibb tanácsom csak az lehet, hogy vonuljon vissza méltósággal, ne rombolja tovább megtépázott nimbuszát, ne töltse be a helyet, ha nem tölti be a szerepet.

Természetesen, nem azért mondom mindezt, mert a kormányváltásért (!) tartott tüntetés résztvevőinek száma meg sem közelíti egy kórházi műtét várólistájának létszámát sem, s nem is azért, mert természetesen a mostani alkalmat sem használta ki arra, hogy a pártja kivonuljon a parlamentből, mert a pénzügyi veszteség elkerülését választotta a tisztesség és a haza helyett. A pénzt választotta az elvszerűség, a jogállamiság helyett. A kollaboráció mellett, a rendszer legitimálása mellett döntött a pénz miatt. A pénz jobban kellett.

Ez önmagában elégséges ok lenne, hogy távozásra szólítsuk fel a közéletből, mint egyetlen olyan elllenzéki pártvezetőt, aki legalább tudja, hogy amit tesz, az becstelenség. Ezt onnan vesszük, hogy korábban ezt mondta. Az Orbán-rendszer legitimálása becstelenség. A többi kollaboránssal nincs mit kezdeni, a fogalmakkal sincsenek tisztában, és már régen eladták magukat Orbánnak. De Gyurcsány úgy tesz, mint aki nem. Ám mégis.

Az is elegendő indok lenne, hogy örökre nyugdíjba vonuljon, és adja át a helyét másoknak, hogy szépen csendben kormányváltásról és új választásról beszél. Az Orbán-rendszerben. Nem arról volt szó, hogy nem kormányváltásra, hanem rendszerváltásra van szükség? Hol vannak a nagy szavak, a nagy ígéretek, a nagy elvek? Gyurcsány már csak kormányt akar váltani és nem rendszert? Vagy mostantól azt hazudja reggel, délben és este, hogy előbb a kormányt ragadja meg, és majd utána vált rendszert? Ezt csak a nagyon hülyéknek adhatja el. Most akar új választási rendszert, amikor fél éve elfogadta a mostanit és elindult rajta?

Mindez nem elég, bár ezzel összefügg, hogy az Index tudósítása szerint ezt mondta: “nem szabad elégtételt venni, békét és nyugalmat kell hozni. De lesz azért majd néhány dolog, amiről el kell beszélgetni Orbánékkal szerinte”. Mit akar? Elbeszélgetni Orbánékkal? Miről? Arról, hogy megdöntötték az alkotmányos rendszert, és államcsínyt követtek el, a hatalom kizárólagos birtoklását valósították meg, amelyet tilt az Alkotmány? Mészáros Lőrincről és a százmilliárdos vagyonáról? Az Orbán család százmillióiról? A kifosztott országról?

Arról akar elbeszélgetni Orbánékkal, hogy az országlásuk köztörvényes bűncselekmények sorozata? És hol akar erről beszélgetni ezekkel a fasiszta bűnözőkkel? Az őrszobán vagy a kávé mellett, esetleg meghívja főzni egyet? Elintézik egymás közt? Azért mert a nép békét és nyugalmat akar, és “nem szabad elégtételt venni”? Akkor tessék kiengedni a börtönből az összes bűnözőt, mert kevés van, aki súlyosabb bűncselekményeket követett el, mint ez a bűnszervezet.

Azért hívta Gyurcsány az embereket az utcára, hogy elfeledtesse velük, hogy a NER az nem egy kormány, hanem egy rendszer? Hogy amikor esélye nincs arra, hogy valaha hatalomra kerüljön ő vagy bárki más, előre menlevelet adjon az igazságszolgáltatás helyett Orbánnak, és politikai döntést hozzon arról, hogy ne legyen “elégtétel”, ne legyen igazságszolgáltatás? Jól értem, hogy ezt a “legeurópaibb” párt elnöke mondja? Mi köze neki ehhez? A független igazságszolgáltatás dolga eldönteni, ki milyen bűncselekményeket követett el, s mi jár érte.

Gyurcsányt senki nem hatalmazta fel, és remélem, soha nem is fogja, hogy ő döntse el a NER gyalázatos vezetőinek sorsát, ne az igazságszolgáltatás. Méghogy ne legyen elégtétel. Minden büntetési tétel, de még a személyiségi jogok megsértésének alapja is a szankció és a megelőző funkció mellett az elégtétel. Elégtételt kell adni. Diktatúrának nevezi az Orbán-rendszert, ami ha igaz, akkor ez a demokratikus alkotmányos rend megdöntése.

Ez államellenes bűncselekmény, amit a Btk. életfogytiglani szabadságvesztéssel büntet. Ez a legsúlyosabb nem életellenes bűncselekmény, amiért csak azért nem akasztják fel ezt a bűnszervezetet, mert nincs halálbüntetés, egyébként az járna érte. De Gyurcsány kihívja az embereket az utcára, kormányváltást akar, a diktatúrán belül, s nem is rendszerváltást, s ha a beszédén megjelent száz talpassal lemondásra kényszeríti Orbánt, szabad elvonulást ígér neki. Mi jogon?

Nem tudtam, hogy a demencia jelei mutatkoznak az egykori miniszterelnökön, de akkor azt javaslom, legyen valakinek annyi esze, hogy eltávolítja egy szép tó partjára, és nem égeti a demokratákat és az Európa-párti polgárokat tovább, akiknek a nevében beszél. Azt mondja Gyurcsány, hogy a béke és a nyugalom nevében kínál menlevelet Orbánnak, ha lesz kedves a hatalmat önként átadni a diktátor. Szerinte akkor lesz béke és nyugalom, ha nincs semmi felelősségre vonás? Ha a törvénytelenséget nem szankcionálja a törvény?

A béke az igazság gyümölcse. Most arról ne is beszéljünk, hogy ha Orbán véletlenül valamit elszámítana, és az általa kiírt csaló választások valamelyikén megbukhatna (ez kizárt, csak az elméleti lehetőség miatt vegyük ezt számításba), akkor Gyurcsány Ferenc azt gondolja, hogy béke és nyugalom lenne, ha nem tartóztatják le azonnal? Orbán tudomásul venné? A 2006-os utcai puccskísérlet bukott miniszterelnöke adja elő nyilvánosan ezt a baromságot?
...

APPLEBAUM: MAGYARORSZÁG MÉG A HAZUGSÁGAIT IS OROSZORSZÁGRÓL MÁSOLJA

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: T.R.
2018.09.19.


Az orwelli nagy hazugságok után most másfajta hazugságokra épülnek rendszerek Magyarországban és Lengyelországban. A demokrácia és a szabad verseny leépül és összeesküvés-elméletekben hisz mindenki. Anne Applebaum legújabb elemzésében hosszan ír Schmidt Máriáról is, szerinte ő a hazugságok egyik első számú kitalálója.

„Magyarországon senki sem lehet gazdag Orbán Viktor engedélye nélkül” – mondta Szelényi Zsuzsanna, a párt liberális korában még fideszes, visszavonulása előtt független országgyűlési képviselő Anne Applebaumnak.

Az amerikai történész és újságíró, a kelet-közép európai régió szakértője (férje a korábbi lengyel külügyminiszter, Radosław Sikorski) hosszú cikket írt a The Atlantic októberi magazinmellékletébe. Applebaum a „Haldoklik-e demokrácia?” sorozatban közölte írását, aminek azt a címet adta, hogy:

Figyelmeztetés Európából: a legrosszabb még csak most jön

Az alcímben pedig olyan, itthon is sokszor hallott fogalmak állnak, mint polarizáció, összeesküvés-elméletek, a szabad sajtó megtámadása, a lojalitás elsőbbsége. „Az Egyesült Államokban nemrég bekövetkezett események olyan mintát követnek, amelyet az európaiak már nagyon jól ismernek” – írja.

Nem Applebaum az első, aki a közelmúltban cikket írt Amerikában Magyarországról és a térségről, nemrég jelent meg a Vox újságírójának, Zack Beauchampnak az átfogó cikke is, ő arról írt, Magyarországon meghalt a demokrácia, és ami van, az már puha fasizmus.

Applebaum írása sokkal személyesebb, a saját 1999-es szilveszteri partijával indít, amit egy északnyugat-lengyelországi kisvárosban tartottak, ahová a még csak félkész házukba több amerikai és lengyel ismerősüket is meghívták. A történész-újságíró szívesen emlékezett vissza erre a pillanatra. „Mi újjáépítettük a házunkat, a barátaink épp újjáépítették a hazájukat” – írja, de saját merengésének hamar véget vet: ezek az idők elmúltak...

NEM KÉRDEZ , CSAK BÓLOGAT, NEM GONDOLKODIK, HANEM ÖKÖLBE SZORUL A GYOMRA A GYŰLÖLETTŐL

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2018.09.19.


Vidám szép reggelt kívánok mindenkinek a hét harmadik hétfőjén! Ne lacafacázzunk, csapjunk is bele (ha nem tiltanák az elveim és az íratlan munkaköri leírásom, most betolnék egy pálinkát az alábbi nagy ijedtségre):

Értem én a hazugdisznóságot, a valósághajlítást, az ép ésszel már-már követhetetlen gátlástalanságot és a szürreális elvetemültséget, csak utálom, mint a szart. Naszóval kampány van, a józan ész ellen irányuló újabb paráztató, hergelő kampány, tényleg nem tudok erre mit mondani. Egy barátom azt mondta tegnap: ha lenne második holokauszt, ez az ország azt is röhögve végignézné. Hát valahogy így, kedves és drága olvasóim, valahogy így. És tudják miért? Nem árulom el. Az általam rendkívül nagyrabecsült Benedikty Béla (majd most jól elfintorodik ettől a jelzős szerkezettől, pedig teljesen őszintén és komolyan gondolom) elmagyarázza nemsokára, hogy miért tartunk itt, ahol. Nem a reklám helye, de jó lesz.

Hazug propagandavideó megfejelve a valósághajlítás egyéb formáival: például a Sargentini-jelentés elmarasztalásáról szóló országgyűlési határozati javaslattal, ami akkor is mindennek a legalja lenne, ha nem vinnyognák mellé a napos oldal széltében-hosszában, hogy valójában az is Soros műve. Pedig én azt hittem, hogy miután a magyar igazságszolgáltatás helyébe lépve a fideszes parlamentnek szintén ebben a műfajban sikerült Czeglédy Csaba bűnösségéről ítéletet hozni, onnan már nincs lejjebb, de Gulyás Gergely sztárjogász úr (a hazugságoktól és csúsztatásoktól hemzsegő dokumentum egyik előterjesztője) ezek szerint eldöntötte: akkora lendületben van, hogy már nem érdemes megállni...

TÚL SOKBA KERÜL A TAO PÉNZBŐL ÉPÜLT USZODA FENNTARTÁSA, BECSŐDÖLT AZ ÚSZÓKLUB SZOMBATHELYEN

ÚGYTUDJUK BLOG
Szerző: ugytudjuk.hu
2018.09.18.


Pedig Hende azt mondta, az uszoda fenntartása olcsóbb lesz, mint volt korábban.

Civil egyesületből önkormányzati szakosztály lesz a szombathelyi uszodabővítés miatt nehéz helyzetbe került Vízmű SC - írja az atlatszo.hu. A lap júniusban mutatta be a szombathelyi Vízmű SC nehéz helyzetét, ami abból adódott, hogy bővítették a városi Fedett Uszodát. Az új medencét nem az úszók, hanem a helyi vízilabda klub, az AVUS építette TAO pénzből, az üzemeltetést azonban már nem vállalták.

Az elsődleges szándék az volt, hogy az új medencerész a városhoz kerül, ez azonban a TAO szabályozás miatt végül kútba esett. Az üzemeltetés így, az uszoda többi részét is üzemeltető megyei önkormányzati többségű Vasi Vízhez került.

Bár Hende Csaba, a térség fideszes országgyűlési képviselője az avatáson azt mondta, hogy a modern kivitelezésnek hála az uszoda fenntartása olcsóbb lesz, mégsem lett az. Az új medencerész hiányt termelt, a hiányt pedig az úszókon próbálták meg behozni úgy, hogy drágábbak lettek a belépők.

Június 9-től 250 forint helyett, 650 forintra emelték a sportolók jegyárait. Ezt pedig mindig meg kell váltaniuk, legyen szó edzésről, vagy akár versenyről. De az úszók ezen felül még a sáv használatért is fizetnek, ami szintén emelkedett. 1016 forint helyett 2200 forintot kell fizetniük alkalmanként. Ezek a költségek az egyesületet terhelik, amit azonban végül, tagdíj formájában a szülőkkel fizettetnek ki...

ORBÁNÉK KORRUPCIÓJA BESZIVÁROG A 19-ES NYUGATI VÁLASZTÁSOK KAMPÁNYÁBA

444
Szerző: MAGYARI PÉTER
2018.09.19.


- Egyre inkább témája a nyugat-európai politikai vitáknak a magyar és a lengyel kormány önkénye.

- Különösen a korrupciós ügyek lehetnek fontosak a tavaszi EP-kampányban, ahol a mérsékelt pártok abban versenyezhetnek, hogy ki védi meg jobban a nyugati adófizetők pénzét.
- Ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a néppárton belül elfogytak Orbán Viktor szövetségesei.

- A keletieknek járó pénzeket a jogállami feltételekhez kötnék, ezzel is csökkentve a kifizetéseket.
- Az Orbánt támogató EU-ellenes pártok ellen is bevethetik az érvet, hogy a keleti vezetők veszélyeztetik igazán a nyugati kultúrát.

A tavaszi EP-választásra készülődve egyre fontosabb téma a nyugati országokban, hogy az új keleti tagállamok egy része civilizálatlanságával és korrupciójával veszélyezteti a nyugati értékrendet.

Ez a pénzről is szól, amikor a téma úgy merül fel, hogy a nyugati polgárok adójából a "keleti önkényurak" gazdagodnak. Ez egyre többször jön elő a nyugati sajtóban és a mérsékelt nagy pártok politikusainál is.

Macron ezzel nyitott Brüsszelben

Emmanul Macron francia köztársasági elnök már a megválasztása utáni első EU-csúcsra azzal érkezett, hogy a sajtóban üzent Orbánnak, hogy az EU nem egy szupermarket, ahol leveszi a polcról azt, ami tetszik neki, de ha erőfeszítést kell tennie, akkor kivonhatja magát a közös szabályok alól. Akkor a kvóta betartása volt a tét, és Macron azóta is többször beszélt arról, hogy pénzt kellene elvenni a közös szabályokat megszegő országoktól. Svéd, holland, luxemburgi és német politikusok is nyilatkoztak ilyeneket.

Két kormány van az EU-ban, amelyik nyíltan állítja, hogy ha egy szabály nem tetszik neki, akkor majd nem tartja be: a magyar és a lengyel. Magyarországon az alkotmányba tették 2018-ban, hogy az EU-s jogot felülírhatják a helyi törvények; míg a lengyel miniszterelnök-helyettes nemrégiben bejelentette, hogy ha ellenük ítél az EU bírósága, akkor sem változtatnak a bírák kinevezési szabályain. Ezek az EU teljes szétverésével fenyegető gesztusok, amelyeket szintén úgy fordítanak le a nyugati politikusok a választóiknak, hogy meg kell védeni az európai kultúrát a felforgató elemektől.

Öt-hat éve a francia politikában még a "lengyel vízvezetékszerelő" volt a keleti veszély szimbóluma, vagyis a bevándorló melósok voltak fókuszban. De mostanában a keleti kormányok kerültek célkeresztbe. 

A néppártiak nem akarják, hogy Orbánékkal támadják őket

Ez a jelenség is hozzájárult ahhoz, hogy az európai néppártban olyanok is a Fidesz és Orbán Viktor ellen fordultak a hetes cikkelyről szóló szavazásra, mint a CSU/CDU német pártszövetség, vagy az osztrák kancellár pártja, az ÖVP. Mindkét országban a szociáldemokraták az EP-kampányban azt készülnek rájuk sütni, hogy fedezik Orbánt, amikor visszaél az EU-s támogatásokkal. Erről a német belpolitikát ismerők közül többen is beszámoltak a 444-nek...

NINCS A VILÁGON MÉG EGY ILYEN ORSZÁG...

NEMZETBIZTONSÁGI OLVASÓNAPLÓ
Szerző: Naív Balfácán
2018.09.19.


Az előző folytatása, a rektor úrnak címzett levél hetedik része:

7. Az NKE Nemzetbiztonsági Intézete valóságos bűntanyaként működik, és képtelen a rendeltetésszerű feladatainak színvonalas ellátására. A HM és a BM érdekeltségi körébe tartozó tanszékek nem együttműködnek, hanem marakodnak (a BM-esek egymással is). Az oktatók jelentős részének nincs meg a felsőoktatási törvényben előírt szakmai (nemzetbiztonsági) és oktatói tapasztalata. A pályázatokra benyújtott igazolások közül többet – a munkatársakat vezénylő szolgálatok főigazgatóinak közreműködésével – meghamisítottak. A tansegédletek, nyílt egyetemi jegyzetek hemzsegnek a szakmai hibáktól és a titoksértésektől. A bíráló vélemények elfojtását célzó törekvések tükrében kijelenthető, hogy ezek a „förmedvények” nem építő kritikát érdemlő tudományos művek, hanem bűnjelek.

A BM már az NKE megalakulása előtt megkezdte a nemzetbiztonsági felsőoktatás „elrendőrösítését”, beleértve a ZMNE Hadtudományi Doktori Iskola Nemzetbiztonsági Tudományszakját is, amelynek korábbi vezetője „befogadta” a Rendészettudományi Szakot (amit a Rendőrtiszti Főiskolán értelemszerűen nem tudtak egyetemi doktori tudományszakként akkreditálni), így a nemzetbiztonsági doktori képzésben túlsúlyba kerültek az oda nem tartozó rendészettudományi témák. Ezt a szakágat egy határőr ezredes, főiskolai tanár vezette (papíron), úgy, hogy a rendészeti és a (polgári) nemzetbiztonsági témák fő felelőse, irányítója Boda tábornok, egy hivatalban lévő nemzetbiztonsági szolgálati felső vezető lett. Nem hiszem, hogy létezik a világon rajtunk kívül még egy ország (Észak-Koreát is ideértve), ahol egy tényleges szolgálatot teljesítő („aktív”) tábornok, aki egy titkosszolgálat főnöke, egyidejűleg éveken keresztül lehetett egy „független” egyetem főállású oktatója, tanszékvezetője, dékánja és doktori tudományszakjának vezető tanára is.

A BM-esek rendészettudományi – pl. bűnügyi hírszerző vagy bűnügyi elemző – témájú értekezésekre nemzetbiztonsági tudományszakon szerezhettek doktori fokozatot. Az NKE Rendészettudományi Kara csak évek múltán – és nem is az első nekifutásra – tudta akkreditálni a saját doktori iskoláját (Boda tanszéke pedig a polgári nemzetbiztonsági szakirányú képzést), holott az egyetem szenátusa által 2012 januárban elsöprő többséggel jóváhagyott igazgatói pályázatom munkaterv-melléklete szerint már 2013 szeptemberére helyre kellett volna állítani a Nemzetbiztonsági tudományszak önállóságát. Az egyetemről történt eltávolításommal a rendészettudományi doktori iskola így még éveken keresztül halogathatta a megalakuláshoz szükséges feltételek teljesítését, kivételes jogszabályi könnyítéseket harcolhatott ki magának, és „élősködhetett” a nemzetbiztonsági tudományszakon, elsorvasztva annak hadtudományi jellegét.

A „Nemzetbiztonsági és Rendészettudományi” doktori szakról a terrorelhárítást teljesen száműzték, ami viszont a BM belharcainak volt a tükröződése. Kiragadott példaként említhetjük, hogy a 2015-ös témakiírásokban szereplő, 18 db. nemzetbiztonsági jellegű (és a még több, rendészettudományi) kutatási téma közé egyetlen egy terrorizmussal, terrorfelderítéssel és/vagy elhárítással foglalkozó kiírás sem fért be. Hogy melyik oldalon állt Boda tábornok ebben a „belharcban”, azt egyértelműen elárulja a „Szigorúan Titkos!” Nemzetbiztonsági almanach című, szerzőként jegyzett kézikönyvének (Zrínyi Kiadó, 2016) 46. oldalán található durva elszólás, miszerint a „jelenlegi” (2016-ban!) Nemzetbiztonsági Intézet tanszékei közül csak a polgári és a katonai nemzetbiztonsági oktatási egységet „sorolja fel”. Hová lett a Terrorelhárítási Tanszék, ami 2015. március 1-én alakult meg? Hogyan működött együtt a Polgári Nemzetbiztonsági Tanszék vezetője (Boda vezérőrnagy) a Terrorelhárító Tanszék vezetőjével, amikor még azt sem tudja, hogy van ilyen tanszék az intézeten belül?

Hang- és képfelvételen, valamint jegyzőkönyvben ellenőrizhető, hogy amikor az NKE Szenátusa 2012. január 12-én az én intézetigazgatói pályázatomat nyilvánította nyertesnek, a bizalmat megköszönő felszólalásomban (Janza Frigyes, a Fenntartói Testület BM-es elnöke jelenlétében) kihangsúlyoztam, hogy a jogelőd ZMNE szenátusa által elfogadott katonai nemzetbiztonsági szakirányú képzést már az NKE követelményeinek szem előtt tartásával dolgoztuk ki és indítottuk be, és ezen minta alapján, a megrendelő belügyminisztérium igényeinek maximális figyelembe vételével készen állunk a polgári szakirányú nemzetbiztonsági képzés korszerű struktúrájának, tematikájának és metodikájának kidolgozására és bevezetésére is. Aláhúztam, hogy a két szakirány és az oktatásukra rendelt két tanszék, valamint azok vezetői között intézetigazgatóként olyan egyensúlyt fogok biztosítani, ami lehetővé teszi, hogy mindketten teljes önállósággal, de egymással szorosan együttműködve, hatékonyan teljesíthessék a velük szemben támasztott elvárásokat az irányító miniszterek követelményeinek megfelelően. Ezt azért tartottam szükségesnek elmondani, mert korábbi tapasztalataimból kiindulva sejtettem, hogy erőm jelentős részét a honvédelmi és a belügyi tárca irányítása alatt álló megrendelő szolgálatok közötti súrlódások elsimítása fogja lefoglalni. A fejlemények azonban még ennél is „meredekebb” irányt vettek...

MAGASABB KAMATOT AKAR? ARRA VÁRHAT! - A JEGYBANK ÉRZÉKELHETŐEN MÁR A CÉGEK MIATT IS AGGÓDIK

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2018.09.19.


Jelentős változásokat jelentett be a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Elemzők szerint a módosítások a jegybanki szigorítás – ami a köztudatban elsősorban kamatemelést jelent – korai lépéseként értékelhetőek. Azonban az általános vélekedés szerint az alapkamat csak 2020-ban lehet a mainál magasabb.

Az MNB – mint bejelentette – az év végéig kivezeti a 3 hónapos betéti eszközt, amelynek állománya jelenleg 75 milliárd forint. Az év végéig megszűnik a monetáris politikai célú kamatcsere és a jelzáloglevél-vásárlási program, amivel a hosszú távú piaci kamatokat próbálták leszorítani. Akad szakértő, aki szerint utóbbiak kivezetése akár kudarcuk nyílt beismeréseként is felfogható (az Azénpénzem.hu is osztja ezt az álláspontot). A lépésnek még akkor sem csekély a jelentősége, ha így van.

Az Equilor elemzői szerint az MNB most elmozdult az „ultralaza” monetáris politikai álláspontról azzal, hogy a legutóbb bevezetett nem konvencionális eszközök kivezetéséről döntöttek, ráadásul változtattak korábbi kommunikációjukon is. Varga Zsombor, az Erste junior makrogazdasági elemzője is úgy véli, a jegybanki eszköztár frissen bejelentett jelentős változtatása a szigorítás korai lépésének fogható fel...

MENNYIT TESZNEK A HATÁRÁTKELŐK A BRITEK ZSEBÉBE?

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2018.09.19.


Meglehetősen érdekes adatokkal állt elő egy friss brit tanulmány, mely azt vizsgálta, miként járulnak hozzá (vagy vesznek el) a brit költségvetésből a szigetországban élő uniós határátkelők. A végeredmény elgondolkodtató.

Nem akarom sokat húzni az időt, úgyhogy rögtön az elején a közepébe vágva: az Oxford Economics a brit kormány számára készült és most megjelent tanulmánya szerint az Európai Unióból érkezett munkavállalók évente 2300 fonttal több adót fizetnek be az államkincstárba, mint az átlag.

Éves szinten ezt azt jelenti, hogy az EU-n kívülről érkezettek az átlagnál 800 fonttal kevesebbet adóznak, és még az Egyesült Királyságban születettek is az átlag alatt vannak, igaz, csak 70 fonttal.

Gyakorlatilag a munkával eltöltött aktív évekre vetítve egy Nagy-Britanniában dolgozó uniós állampolgár 78 ezer fonttal többet fizet a brit államnak, mint amennyit különböző juttatások formájában kivesz belőle.

Csak a tisztánlátás végett, ugyanez a szám a bennszülött britek esetében nulla, azaz pontosan ugyanannyival járulnak hozzá a költségvetéshez, mint amennyit kivesznek belőle. (Gondolom ez például az oktatás igénybevételének köszönhető.)

Mi lenne, ha nem lennének?

A tanulmány szerint mindebből az következik, hogy az ott dolgozó uniós állampolgárok értéke annyi, mint a jövedelemadó 5 százaléka, vagy ha megfordítom, ennyivel kellene emelni az szja-t, hogy pótolják a határátkelők befizetésének kiesését a Brexit esetén.

„Az államháztartás esetében az európai uniós bevándorlók jelentősen többel járulnak hozzá, mint amennyibe kerülnek, azaz voltaképpen könnyítenek a többiekre nehezedő adónyomáson” - mondta az Independentnek Ian Mulheirn vezető kutató.

„Mi több, ez az erősen pozitív hozzájárulás egész életen át kitart: a legtöbb határátkelő tanulmányai végeztével érkezik, és a legtöbben azelőtt elköltöznek, hogy a nyugdíjba vonulásuk pénzbe kezdene kerülni a költségvetésnek” - tette hozzá a közgazdász.

„Ha az Egyesült Királyság majdani uniós viszonyrendszerének része lesz a csökkenő bevándorlás, akkor az elemzés szerint ez az országban élők számára plusz adóterhet jelenthet majd” - hívta fel a figyelmet Ian Mulheirn...

A "LIBERÁLIS DEMOKRÁCIA" ÉRTELMEZÉSÉHEZ

FARKASVONÍTÁS BLOG
Szerző: Tarski
2018.09.18.


Óriási olvasottsága volt a legutóbbi blogbejegyzésemnek, amelyik a Sargentini-jelentéssel foglalkozott. Ennek részben örülök, hiszen az ember azért ír, hogy minél több olvasóhoz eljussanak a gondolatai. Részben viszont nagyon nem örültem annak, hogy láthatóan alapvető politikai filozófiai fogalmakkal nem volt tisztában a kommentelők egy része. Ez azért nagyon rossz jel, mert ha nem értik például a „liberális demokrácia” fogalmát és lényegét, akkor bizony a politikusoknak tágabb teret adnak ahhoz, hogy manipulálják őket, amit persze naponta meg is tesznek. Ezért van az, hogy minden párthoz társulnak hívők, akik az általuk vázolt politikai célokat helyesnek és tartalmukat pedig igaznak tartanak. Ez önmagában nem lenne baj, csupán az a helyzet, hogy ezzel párhuzamosan a teljes igazság is részekre válik, hiszen egy-egy párt csak a saját igazságát adja elő, és minden más vélt igazságot hazugságnak tüntet fel. Így volt ez a „liberális demokrácia” értelmezésével is, amit a következő, néhol nagyon kedves idézetek támaszthatnak alá.

Azt írja Tarski, hogy 'itt ma liberális demokrácia van'. Pedig a vezér mintha illiberálisat akarna. Hogy is van ez?”

„Magyarországon nincsenek szabad és tisztességes választások. Ezek után azt leírni, hogy ez egy liberális demokrácia csak annyi kérdést fel, hogy a posztoló ennyire ostoba vagy ennyire aljas.”
„(a bloggernek azt javaslom, hogy többet olvasson és gondolkozzék, és kevesebbet írjon, az mindenkinek jobb lesz, neki is.)”
„A szerzőnek fogalma sincs, hogy mi a liberális demokrácia (egy sima kommunista diktatúrában is érvényesül a 'népszuverenitás', ők is mindig ezzel védekeztek).”
„Azt írja a poszter, hogy Magyarországon liberális demokrácia van. A főnököd kerek-perec kijelentette, hogy illiberális demokráciát épít. Akkor most mondd, kérlek, te tényleg ennyire hülye vagy, vagy pedig jó a fizetség.? Amennyiben utóbbi, úgy meg tudlak érteni, amennyiben nem, úgy eléggé sajnálatos. És nem, nem magánügyed.”

Elsőként meg kell ismételnem azt, hogy mit értünk a „liberális demokrácia” fogalma alatt. Jómagam 4 politikai rendszer főtípust különböztettem meg: az őstársadalom, a rabszolgatartáson alapuló, a hűbéri és a liberális demokrácia politikai rendszerét. Ezek között az a különbség, hogy gyökeresen új paradigmák alapján oldják meg a politikai rendszer irányítását. A liberális demokrácia fogalma alatt olyan politikai rendszer főtípust értek, amelyben a hatalommegosztás és a népszuverenitás elve érvényesül. Korábban a hűbériség idején ugyanis minden hatalom a király kezében összpontosult, és a hatalom átszármaztatása a patrimoniális rendszer szerint történt, ebbe a népnek nem volt lényegi beleszólása. A liberális demokráciára való áttéréssel nyilvánvaló a paradigma váltás. A „liberális” szó itt azt jelenti, hogy liberalizálták a politikai rendszer működtetését, ezért a „liberális” szóval különböztették meg ezt a politikai rendszer főtípust a korábbi politikai rendszer főtípusoktól.

A liberális demokrácia konkrét megvalósítása azonban különböző módszerekkel történhet, így juthatunk el a modellekhez. Ez természetesnek kell tekintenünk, hiszen ahány nemzetállam létezik, annyi különböző szempontot kell figyelembe venni a politikai rendszer irányításához. Vagyis a liberális demokrácia mindig egy konkrét modellben jelenik meg, de azt nyilvánvalóan jellemeznie kell a liberális demokrácia két paradigmájának. Amennyiben sem a hatalom megosztása, sem pedig a népszuverenitás elve nem érvényesül, akkor már nem beszélhetünk liberális demokráciáról.

Történetileg úgy alakult, hogy az első liberális demokrácia modellt az Egyesült Államokban alakították ki, alapjául pedig az 1789. szeptember 17-én George Washington által aláírt alkotmány szolgált. Nyilvánvaló, hogy ez magán viselte az akkori időszak jellemzőit, így például a gyarmatosítás és a rabszolgaság intézményének a létét. De mivel az új alkotmány kielégítette a liberális demokráciákra vonatkozó két alapvető paradigmát, ezért az Egyesült Államok akkori politikai rendszer modelljét is liberális demokráciának kell tekintenünk. Kíváncsi volnék arra, ha ma hazánkban létezne a rabszolgaság intézménye, akkor minek neveznék el az orbáni rezsimet. Az Egyesült Államok 3. elnöke Thomas Jefferson volt, aki közismerten rabszolga kereskedő volt, sőt, az eygik rabszolgája volt a szeretője is. Vajon milyen jelzőt ragasztanának ma Orbán Viktorra, ha ő is rabszolga kereskedő lenne? Pedig ezt a politikai rendszer modellt is liberális demokráciának kell tekintenünk...

HASZONLESŐKKEL A NYOMOR ELLEN

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: VAS ANDRÁS
2018.09.19.


Szó szerint egyező pályázatok, szakértőnek felvett pártaktivisták, gyanúsan sikeres cégek – több forrásunk szerint is visszaélések szövik át a telepfelszámolási projekteket.

Minden uniós pályázat ellenére sem csökkent, sőt, inkább nőtt a gettósodó településrészek száma az országban – állították szakemberek a Népszava nemrégiben megjelent cikkében. Ezt tapasztalták, pedig a kormány több komplex programot indított, hogy 709 település összesen 1394 szegregátuma közül minél többen felszámolhassa a nyomort. Azt az ellentmondást, hogy a több program ellenére sem csökken a telepek száma, a lapunkat megkereső, szociális és esélyegyenlőségi területen dolgozó szakemberek azzal magyarázták: rengeteg visszaélésre adnak lehetőséget a projektekhez kapcsolódó, jelentős uniós forrást felhasználó pályázatok. Ezeket a lehetőségeket pedig sokan ki is használják, a telepfelszámolásra és az ott élők felzárkóztatására szánt pénz egy jelentős része kormányközeli emberekhez, vállalkozókhoz kerül. 

– Az egyes projektek előkészítésébe nem vontak be szakembereket – állította egy, a szociális ágazatban évtizedek óta dolgozó forrásunk. – Helyettük olyanokat foglalkoztatnak, akik részt vettek az adott térség kormánypárti képviselőjének választási kampányában. Helyismerettel rendelkezők helyett odavezényelt haverok kapnak lehetőséget: Somogyban akad olyan nyertes pályázat, melynek projektvezetője budapesti, a szakmai menedzsere pedig zalaegerszegi. De olyanról is hallottam, hogy pedagógus és amatőr színtársulat-vezető házaspár több projektet is visz. Vagy éppen volt városi rendőrkapitány, jelenlegi főállású hivatalnok, vendéglős kapott pozíciót. Mindegyikük azért, mert odatette magát a tavaszi választási kampányban. 

Egy másik szakember szerint a komplex felzárkóztatásban helyet kellene kapnia az oktatásnak, képzési és foglalkoztatási programoknak, a szociális és egészségügyi helyzet fejlesztésének. A romatelepeken élőknek ugyanis konkrét napi segítségre van szükségük akár a napi ügyintézés szintjén is. A gyerekek esetében mindenütt indokolt lenne a korai fejlesztés, továbbá komoly revízióra szorulna a szociális ellátó- és jelzőrendszer. De nemcsak a telepeken, hanem a falvakban élőkkel is foglalkozni kellene, például elmagyarázni nekik, miért van szükség a felzárkóztatásra. 

– Ehelyett sok helyütt csak a látszat számít – jelentette ki. – Kötelező például a telepeken egy úgynevezett Csillagpont kialakítása, ahol folyamatosan jelen kell lennie egy szociális munkásnak, hogy segítsen a helyieknek. Több helyen ezt úgy oldották meg, hogy letettek egy konténert, ahová naponta fél-egy órára kimegy a szociális munkás, s minden hozzáfordulót az önkormányzathoz irányít. Mindezt százmilliókért, hiszen sok település nyert 180-200 milliót… 

Az esetleges visszaélésekre utalnak a pályázati anyagok is. Közepes kutatókedvvel is több olyan települési pályamunkát is találtunk, melyek szóról-szóra megegyeznek. Somogyban például Somogysámson, Nemesdéd és Büssü lakhatási fejlesztésre benyújtott anyagaiban csak annyi a különbség, hogy településenként eltérő számú ingatlant vonnának be a projektbe, vagyis egyetlen mondat a teljes dokumentumban. A borsodi Alsóvadász, Aszaló és Borsodbóta pedig mindkét pályázatra teljesen azonos anyagot adtak be...

AZ ELLENSÉG TETTE GAZDAGGÁ SIMICSKÁT

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Swan Edgar
2018.09.18.


Nincs is annál gyönyörűbb, mint amikor a parlamenti képviselők védik a köz érdekeit és még véletlenül sem hagyja el a szájukat hazugság. Mert annyira nagyon tisztelik a magyar embereket.

Rétvári Bence is megfelel a kormány összes elvárásának szerencsére. Csak picit feledékeny és egy hangyányit félretájékoztatta az ellenség. Egyrészt a Simicska családot konkrétan Orbán Viktor tette gazdaggá. Éveken át, célirányosan, átgázolva mindenki máson. Ismétlem: Orbán Viktor tette gazdaggá Simicskát.

A szegénységben élők száma pedig azért csökkent, mert a kormány megemelte a szegénységi küszöböt, így aki szerdán még szegénynek számított, az csütörtökön már nem. Egyszerű manipulálása az adatoknak, semmi más. Ettől nem lett kevesebb a szegény.

Amúgy minden stimmel...

TGM: EURÓPA-KOMPLEXUS

MÉRCE
Szerző: TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS
2018.09.18.


Mindenki tudja, hogy a Sargentini-jelentés alapján az Európai Parlament többsége – mindenekelőtt a jogállamiság hiányai miatt – elítélte a magyar kormány, a magyar állam politikáját. A nagy hatalmú magyarországi kormánypárt talán kieshet a konzervatív európai pártszövetségből. Kevesebben vették észre, bár legalább ennyire fontos, hogy az ENSZ is elmarasztalta a magyar állam joggyakorlatát és alkotmányos teljesítményét.

A strasbourg-i szavazás végkimenetele átmenetileg megerősítheti a hivatalban lévő magyar kormányt, mert sokan nemzeti szégyennek érzik a magyar állam elmarasztalását, ráadásul a magyarországi ellenzéki pártok – amint megszokhattuk – megint idétlenül viselkednek, ami ezt az érzést és a belőle fakadó haragot csak fokozza.

A lényeg az, hogy az Európai Parlament (és az ENSZ!) a magyar állam által is hivatalosan elismert kritériumok szerint elmarasztalta Orbán Viktor jobboldali (sok tekintetben szélsőjobboldali) kormányát, megállapította, hogy a mai magyar állam nem tekinthető alkotmányos-szabadelvű jogállamnak.

Ez – akármilyen mércével mérünk – hatalmas morális vereség.

De az autoritárius, etnicista politika nagyon népszerű az egész világon, bár nem jár együtt mindenhol a hatalomnak az államtól a hatalmat gyakorlók informális körébe való átzsilipelésével, a formális állam leépülésével és az informális, ún. mély állam hatalomátvételével, a nemzeti vagyon hajmeresztően nagy részének az államvezető vazallusai és tágabb családja birtokába utalásával, mint – sajnos – Magyarországon.

Orbán Viktor miniszterelnök Kirgiziában világossá tette (nem először), hogy a magyar nemzet szellemi otthonát nem Európában véli föllelhetni. A magyarországi lakosság véleménye ambivalens: erős a Nyugat-ellenesség és erős dr. Orbán úr kormánypártjának tekintélye, de paradox módon az Európai Unió is népszerű, legalábbis mostanáig népszerű volt.

Mindez azonban csak a fölszín.

A mélységet idézettel fogom megvilágítani, amely az Orbán-rezsim egyik legfontosabb ideológiai és kulturális exponensétől, a magyarországi jobboldal legbefolyásosabb publicistájától származik. Írásának alkalma a Serena Williams amerikai hivatásos teniszjátékosról megjelent durva gúnyrajz, amelyről a nagyhírű Bayer Zsolt így beszél:...

TÁROLÓVÁGÁNYOKON ROHADNAK A LEGJOBB VASÚTI KOCSIK

KÖZLEKEDŐ TÖMEG BLOG
Szerző: Közlekedő Tömeg Egyesület
2018.09.18.


“Sorozatgyártásban az új IC+ kocsik”, “19 új emeletes motorvonat érkezik”, “Már 123 Flirt motorvonata van a MÁV-START–nak” – az elmúlt néhány év járműbeszerzésekről szóló híreit nézegetve úgy érezhetjük, hogy sínen van a magyar vasút. Ám mindeközben számos olyan esettel találkozni, amikor járműhiányra hivatkozva lehetetlenülnek el járatsűrítések, valamint járnak kevesebb, vagy épp rosszabb minőségű kocsival egyes vonatok. Sőt, olyan hírek is megjelentek, miszerint a sínre ürítő, “pottyantós” vécékkel felszerelt kocsik 2035-ig még biztosan köztünk maradnak.

Mégis mi az oka az ellentmondásnak? Ebben az írásban a nemzetközi vonatok járműparkjának példáján keresztül igyekszünk bemutatni a MÁV-START felelőtlen és pazarló kocsigazdálkodási gyakorlatát, mely rávilágít arra, hogy a vitathatatlan fejlődés hatásait miért nem érzékelhetik kellőképpen az utasok...