2018. november 27., kedd

SENKI MÁS, CSAK MI

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- ORDÍTOK BLOG
Szerző: Swan Edgar
2018.11.27.


A minap autóztam a takony időben innen oda, közben szólt a rádió, vezetés közben mindig szól. Valami betelefonálós műsor volt – ritkán hallgatok zenei adót, mert finnyás vagyok, magam szeretem megválogatni a fülemre való dallamot -, visszatérő motívummal: ő (aki éppen a telefon túlfelén csüngött) nem politizál családban, baráti körben. Ez még rendben is van. Az viszont nincs rendben, ami indoklásként követte a kijelentést: úgysem rajtam múlik, úgysem tudok változtatni, a politika nem az én dolgom. Mondja az egyszeri polgár.

Nem? Tényleg nem? Tessék mondani! Kinek a dolga politizálni? Kinek a feladata dönteni a jelenünkről, jövőnkről? Kinek a felelőssége? Hallom is a választ: a politikusoké. Holott nem! Az én dolgom, a te dolgod, az ő dolga, a mi dolgunk. És a mi felelősségünk. Egyenként mindenkié. Nincs kivétel. Egy sem.

Úgysem tudunk változtatni? Aztán miért ne tudnánk? Ha mindannyian így gondolnánk, akkor András juhász talán ma is élne és legeltetné a birkákat, mi pedig azt sem tudnánk, hogy a világon van. Ha így gondolta volna Sándor Mária, akkor lehajtott fejjel végezte volna a dolgát és nem töri derékba a saját karrierjét azért, hogy változtasson valamin, ami hite szerint nem jól van. Ha nem a mi dolgunk lenne, ha egyetlen ember sem gondolná azt, hogy képes változtatni, sőt, hogy kötelessége törekedni a változásra és hogy minden felnőtt embernek dolga a politizálás, akkor Hadházy elhízott házikedvenc kutyusoknak írna elő diétát, nyugodtan és sokkal jobb anyagi körülmények között élne, akkor Horváth András vígan körmölne az adóhatóságnál és tudná, hogy hamarosan fizetésemelést kap, akkor talán Ferenczi Krisztinának több energiája marad megküzdeni a betegséggel, akkor nem lennének ellenzéki blogok és portálok és egészen bizonyosan nem vernék a kollégáim sem és én sem a klaviatúrát, hanem nyugodtan, észrevétlenül és anyagi biztonságban élnénk a magunk kis körülrajzolt, lebetonozott, körbekerített, taposóaknákkal biztonságossá tett életét. Fejjel a homokban.

De nem ezt teszi senki, aki a maga szintjén, a lehetőségekhez képest próbál tenni valamit azért, hogy ez valaha egy élhető ország legyen. Mindenki, aki hallatja a hangját a maga területén, legyen az művész, író, költő, zeneszerző, fodrász, orvos, tanár, pénztáros vagy nyugdíjas, érzi annak a felelősségét, amit mások egyetlen kézlegyintéssel elintéznek.

Nem az én dolgom a politika.

De! De, az én dolgom és a tiéd és mindenkié. Bármennyire hihetetlen sokszor, rajtunk múlik. Senki máson, csak rajtunk. Itt nincsenek autszájderek. Csak felelős polgárok. És felelőtlenek. Bátrak és gyávák. Okosak és ostobák. Tudom, hogy ez nem egy demokratikus ország. Soha nem is volt az, bár egyszer majdnem. Onnan tudom, hogy ilyet egy demokratikus ország polgára soha nem ejtene ki a száján, hogy nem az ő dolga, ő kívülálló. Itt nem lehet kívülállni, nem lehet legyinteni és főleg nem lehet senkinek levetkőzni a felelősségét, mint egy ócska pulóvert. Egy demokratikus ország polgára pontosan tudja, hogy rajta múlik, elvárja és büszke arra, hogy az ő szava, az ő szavazata dönt az ország jövőjéről, eszébe sem jut azt mondani, hogy ő kimarad ebből, nincs hozzá köze.

Mindezt tudom. De azt nem tudom, hogy mik az ok-okozati összefüggések. Vajon azért nem vagyunk képesek kiépíteni egy demokratikus társadalmat, mert sokan azt gondolják, hogy nem az ő dolguk, vagy azért gondolják ezt sokan, mert ez nem egy demokratikus társadalom? Nem tudom a választ, de azt tudom, hogy sokan vagyunk, akik nem fogjuk feladni. Mert mi tisztában vagyunk a saját felelősségünkkel. Azt is tudom, hogy a jelenlegi helyzet nem csak azoknak pocsékság, akik szót emelnek ellene, hanem azoknak is, akik lapítanak. Akkor már nem jobb, ha tesz is az ember valamit? Akkor is, ha nincs azonnali, látható eredménye, ha nem sikerül megváltani a világot? Szerintem jobb. Nekem jobb. Tévednék?

TURISTAÁRADAT VESZÉLYEZTETI BUDAPESTET

INDEX
Szerző: DA
2018.11.27.


Magyarországra egyelőre nem jellemző a helyiek életminőségét és a természeti értékeket veszélyeztető túlzott turistaáradat (overtourism), de jelei már vannak, ezért időben fel kell készülni a megelőzésére és a kezelésére – hangsúlyozta a KPMG könyvvizsgáló és tanácsadó társaság tanulmányában.

AZ OVERTOURISM AZ A JELENSÉG AMIKOR EGY TELEPÜLÉST VAGY TÉRSÉGET TURISTÁK TÖMEGEI LEPIK EL, RONTVA EZZEL A HELYIEK ÉLETMINŐSÉGÉT VAGY ROMBOLVA A TERMÉSZETI KÖRNYEZETET.

A közleményben Indra Dániel, a KPMG turisztikai tanácsadó részlegének vezetője kifejtette, Magyarországon is vannak már jelei az overtourismnak, példaként a tavalyi népszavazást említette a budapesti bulinegyedben, ahol a helyieknek gondot okoz a vendégek nagy száma. Vannak már elégedetlen hangok nyáron a Balaton környékén is – tette hozzá. A „túlzott elturistásodás" hátterében az internetes bakancslisták megjelenése, a rövid távú lakáskiadás (Airbnb), valamint az olcsó repülés áll...

KARANTÉNBA ZÁRTA AZ IDEI AUGUSZTUS ÉS A G-NAP KÖZTI IDŐSZAKOT A HÍR TV

MAGYAR HANG
Szerző: LAKNER DÁVID
2018.11.26.


Eltüntették a G-nap utáni időszak híreit és műsorait a Hír Tv honlapjáról – írta a Comment:com. Ezt ráadásul kifejezetten szimbolikusan művelve: a hírek között böngészve az augusztus 2-ai után rögtön egy 2015. február 5-ei következik. Kiemelték az Elmúlt8év című, 2017-ben és idén sugárzott műsort, melynek az aloldala teljesen üres. Azt hozzátették, hogy törlés nem történt, mert az anyagok a Google és a Hír Tv saját keresőjéből elérhetők maradtak.

A helyzet azonban nem ennyire rossz. Mint megtapasztaltuk, bár nehezebben elérhetőek már a korábbi felvételek, de továbbra is megtekinthetőek a Hír Tv előző három évének műsorai. Mindent átmozgattak egy Adattár nevű aloldal alá, erről egy bannert is kitettek a főoldalra. Itt található például az Elmúlt8év is, de az Egyenesen napi adásai is megtekinthetőek itt.

A hírekre is rábukkanhatunk így, például arra a júniusi sztorira, hogy természetvédelmi területeken építkezhet Tiborcz István.

A 2018. augusztus 1-je után is folytatódó műsorok helyzete különösen érdekes, hiszen ők hiányosan megtalálhatók a normál archívumukban, a köztes időszak adásai pedig az adattár alatt. Ilyen például a Panaszkönyv című műsor.

Ma számoltunk be egyébként arról is, hogy folyamatosan menekülnek a korábbi munkatársak a Hír Tv-től, míg akad olyan, akitől a csatorna válik meg egy fideszes politikusnak feltett kellemetlen kérdés másnapján.

EGYRE INKÁBB A FÉLELEM ÉS A HALLGATÁS URALJA A MAGYAR KULTÚRA TERÜLETÉT

168 ÓRA ONLINE
Szerző: SÁNDOR ZSUZSANNA
2018.11.27.


Június végén a Belügyminisztérium csaknem négyezer kulturális közfoglalkoztatott elbocsátásáról döntött. Ezek az emberek múzeumokban, levéltárakban, művelődési házakban és könyvtárakban dolgoztak. Közülük sokan több nyelven beszélő diplomások. Szerettük volna megtudni, mi történt velük azóta. Ám úgy tűnik, a kultúra területét is egyre inkább a félelem és a hallgatás uralja.

A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének (KKDSZ) elnöke, Csóti Csaba azt mondja: a június végén utcára került kollégáik sorsáról nem készültek felmérések, holott ez állami feladat lenne.

A 168 Órának sikerült több elbocsátott közalkalmazottal felvenni a kapcsolatot, ám egyikük sem akart névvel nyilatkozni. Beszélgettünk múzeumi dolgozókkal, múzeumvezetővel is. Ők is névtelenséget kértek. Megdöbbentő, hogy a kulturális szférában mekkora félelem uralkodik. Mindenki félti a munkáját, vagy nem akarja intézménye pályázati forrásait kockáztatni.

A kormány naponta hangoztatja, hogy a legfőbb célja a nemzeti kultúra megvédése Brüsszeltől és a migránsoktól. Holott az Európai Unió sokmilliárdos támogatást nyújt például a hazai közgyűjtemények felújítására. Az idehaza gyakorlatilag nem létező migránsoktól sem kell félteni a kultúránkat. Az igazi veszélyt maga az Orbán-kormány jelenti. A kulturális esélyegyenlőséget fenyegeti azzal, hogy a közművelődési és közgyűjteményi ágazatban szinte feudális állapotokat teremtett.

– A mi területeinken dolgozó közalkalmazottak 70 százaléka garantált bérminimumot kap. Ez havi bruttó 180 500 forint, azaz nettó 120 000 forint. Ehhez jön még a bérpótlék, ami az említett 70 százalék esetében nettó 5000 forint – közli Csóti Csaba...

21 APRÓ IRODA ÉS LAKÁS, AHOL SOK TÍZMILLIÁRDNYI KÖZPÉNZ TŰNT EL

G7
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2018.11.27.


A budapesti nagykörút nyolcadik kerületi szakaszán egy négy emeletes ház aljában van egy üzlethelyiségből kialakított, galériázott iroda. Mivel a ház utcafrontján három másik apró üzlettel osztozik, semmiképp nem beszélhetünk nagy irodáról. Éppen akkora, hogy a négy-öt íróasztal mellett még kényelmesen mozoghasson, aki belép. Ebben a kis helyiségben azonban a cégbírósági adatok szerint több mint 1800 vállalkozás van bejelentve. Közülük 34 ráadásul jelenleg is szerepel azon a listán, amelyen az adóhatóság a százmillió forint feletti adótartozással rendelkező cégeket összesíti.


Ilyen hatalmas adóhátralékot felhalmozó vállalatból a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) legutóbbi adatai szerint 1519 van az országban. Ezeknek a negyede, közel négyszáz cég pedig mindössze 21 címre van bejelentve, köztük erre a józsefvárosira.

Azaz a NAV kevesebb, mint két tucat lakásban és kisebb irodában keres legalább 40 milliárd, de valószínűleg ennél is sokkal több adópénzt.

Jellemzően azonban hiába.

Ahol minden huszadik cég adócsaló


Az ingatlanokban ugyanis természetesen nem működik több száz, esetenként ezer vállalkozás, csak egy, az viszont székhelyszolgáltatással foglalkozik. Tehát pont azzal, hogy azok a cégek, amelyek valamiért nem tudnak, vagy nem akarnak saját, esetleg bérelt ingatlanba bejelentkezni, az ő címüket adhatják meg székhelyüknek. Az adott lakás postaládáján, vagy irodájának ajtaján feltüntetik az oda bejelentett vállalatok nevét, átveszik és valamilyen módon továbbítják nekik a leveleiket, illetve jelzik nekik, ha egyéb megkeresés érkezik...

AZ ARÁNYVESZTÉS BÉKLYÓJÁBAN

OFOE BLOG
Szerző: L.RITÓK NÓRA
2018.11.27.


Tehetséggondozás és felzárkóztatás. Azt hiszem, ez két alapvető tétel a pedagógiában. Mindkettő nélkülözhetetlen. Mindkettőre egyformán kell(ene) figyelmet fordítani. Szakpolitikai szinten is.

Azt hiszem, a tehetséggondozással nincs is semmi baj. Ez fontos és jól kommunikált kérdés a döntéshozóknál. Kompatibilisen illeszkedik a kommunikált sikerekhez, a töretlen fejlődéshez.

Külön, a tevékenységet szervező intézménye van (Matehetsz), honlappal, lelkes és hozzáértő munkatársakkal, rendszeresen érkező hírlevéllel, pályázati lehetőségekkel, megtisztelő iskolai minősítésekkel (tehetségpontok, melyeknek száma folyamatosan emelkedik, szerte az országban), nemzetközi hálózati csatlakozási lehetőséggel (Európa Tehetségpontok Hálózata), évente pedagóguselismerésekkel (Bonis Bona díjak), tudatosan szervezett, mindenhol elérhető szakmai továbbképzésekkel, intézményi illeszkedésekkel, konferenciákkal, és ehhez illeszkedő marketinggel.

Érezni kell mindenkinek, hogy ebben van a jövő, a tehetségek beazonosításában, felkarolásában, folyamatos fejlesztésében. Ez méri az iskolát, a pedagógust, ezek a sikerek sok esetben a mérőszámok a szülő számára is. (Persze csak azoknak a szülőknek, akik tudatosan választanak iskolát, és ehhez lehetőségük is van.) A rendszer a tehetséggondozással már lement az óvodáig, nagyon helyesen, hiszen mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy a hatásokat már ott tudjuk intézményesíteni, ezen a téren is. Külön hálózat épült hát erre: az óvodáskorú tehetségígéretek fejlesztésére.

Nagyon fontos ez más szempontból is, hiszen a tehetséges gyerek példa, húzza a többit is, még a pedagógusra, sőt a tantestületre is pozitívan hat, mert benne van a történetben nemcsak a gyerek, hanem a pedagógus sikerélménye, karriertörténete is.

Nem ezzel van bajom. Hanem a másik területtel, a felzárkóztatással. Mert a két területre szánt figyelem, kommunikáció finoman fogalmazva sem kiegyenlített, hogy a területekre szánt forrásokról ne is beszéljek.

Mert ez nem tűnik olyan fontosnak, és semmiképp sem illeszkedik kompatibilisen a kommunikációhoz, meg a töretlen fejlődéshez. Ennek nincs külön, a tevékenységet szervező intézménye, sem honlapja, sem hírlevele, sem minősítése, sem államilag épített intézményi illeszkedése, tudatosan szervezett, mindenhol elérhető, beépíthető tudást adó továbbképzéseket alig találni. És persze nincs ennek a témának marketingje sem. Ez egy sötét terület. A taktika pedig úgy tűnik, leginkább az, hogy nem vesznek róla tudomást. Vagy legalábbis úgy vélekednek róla, hogy szegénynek, tudáshiányosnak, esélytelennek lenni ma személyes döntés, szülői felelősség, nincs vele dolga a rendszernek. Mert az álláspont az, hogy ami negatív dolog, nem működő, az nem lehet a rendszer hibája, hiszen az jó, csakis az emberekkel lehet a baj, akik nem értik, hogy ez a rendszer a jövő, és nem illeszkednek hozzá.

A problémát pedig ezer szál köti a rendszerhez, mondhatnánk úgy is, hogy az hozta létre, no nem most, hanem már rég, de az utóbbi évek irányai határozottan növelték a bajt. Persze nem csak az oktatásban, hiszen itt sokkal nagyobb problémáról van szó, lakhatási szegénység, szakképzetlen munkaerő, akiknek megfelelő munkatapasztalata sincs, mert alkalmi vagy feketemunkán szocializálódtak, szülők és nagyszülők, akik tudás és képességek tekintetében végképp leszakadtak a 21. századi elvárásoktól. Mert nekik sem adott az iskola eleget, a családjuk sem, mert ott is hiányzott minden, ami munícióként értelmezhető lett volna.

Az iskolában érzékelhető tünetek ennek az egész problémahalmaznak a lecsapódásai.

Ha felzárkóztatásról beszélünk, és elemezgetjük ezeket a tüneteket, a pedagógusok nagyon hamar eljutnak annak megfogalmazásig, hogy ezeknek a kezelése nem az iskola dolga. Ami jogos, hiszen egy lakhatási szegénység-problémát az iskola nem tud megoldani, ám a hatása a gyerekben ott van, és bejön a tanterembe is, és azzal már kezdenie kellene valamit. És ez így van a problématérkép minden elemével.

Megoldás viszont nem körvonalazódik senkiben. Itt nincs a tehetség-beazonosításhoz hasonló hátrány-beazonosítás, pedig ennek is megvan a módszertana. Itt nincs az óvodától tudatosan épített egyéni fejlesztés, folyamatos követése, mérése a változásoknak. És nincsenek megfelelő szakemberek sem. Nem is akarnak a pedagógusok ebben az irányban szakosodni, hiszen ez nem elismert terület, a pedagóguselőmeneteli rendszerben korántsem kommunikálható úgy, mint a tehetséggondozás. A trend világosan kirajzolódott már, és aki boldogulni akar, ehhez kapcsolódik.

A probléma mélységét talán leginkább az oktatási szegregáció elszabadulása jelzi, nincs állami törekvés a megállítására, ezen a területen vannak ugyan nevesített törekvések, szakpolitikai szinttől (Antiszegregációs Kerekasztal) tankerületiig (legfrissebb az antiszegregációs munkacsoportok létrejötte), de ezek valós változást nem hoznak, bár kétségtelen, hogy jól kommunkálhatók a történetben, főleg a kötelezettségszegési eljárásban vizsgálódók felé.

Most talán sokan mondják: na és a tanodák? Hiszen most illesztik be őket az állami finanszírozásba. Igaz, hogy ez töredékét sem érik el a felzárkóztatásra szoruló gyerekeknek, de mégis, léteznek. Mi ez, ha nem a felzárkóztatás támogatásának fényes bizonyítéka? Nos, számomra ez csak annyit bizonyít, hogy az állam nem kívánja a szegregáló hatású iskolarendszert esélyteremtővé tenni, inkább választja e mellett, ezt nem változtatva, külön intézménytípus fenntartásával azt az üzenetet, hogy ma az óvodának, iskolának nem dolga a felzárkóztatás. Nincs ott helye. Mert a rendszer így jó, tehetséggondozási fókusszal. Azt kell támogatni, akiben van valami. Akiben meg hiány van, bármiben, az nem része ennek a rendszernek. Az nem kell. Nem fordítanak rá figyelmet, erőforrást.

Nem értem, mit remélnek, hogy majd egyszer elfogynak, eltűnnek? Sok szakértő jósolja, hogy egyre több olyan gyerek lesz az iskolákban, aki valamilyen hátránnyal érkezik, és speciális fejlesztést igényel. És ebben még nincs benne a szociális kérdés…csak a „más”.

Egyszer valahol javasoltam (teljesen fölöslegesen), hogy a tehetségpontok rendszerével párhuzamosan építsünk fel egy esélypont hálózatot is. Mert ez így nekem nem mutat igaz képet. Tehetségpontok ma azok az iskolák is, ahol a felzárkóztatás sokkal nagyobb hangsúllyal kellene, hogy jelen legyen. Persze ehhez fel kellene vállalni állami szinten a problémát, elemezni azt, valós adatokra támaszkodva.

Talán azt hiszik, hogy nem lehet együtt értelmezni a tehetséggondozást és a felzárkóztatást? Dehogynem…. Csak tudomásul kellene venni, hogy van, ahol a tehetségcsírák felfedezéséhez is hátránykompenzáló munka szükséges. És látni azt, amit a szakemberek tudnak, micsoda elképesztő hatással van egy tehetségterület a személyiségre, a motivációra, mindenre. Meg persze az is lényeges lenne, hogy a tehetséggondozást ne korlátozzuk csupán a „fontos” tantárgyakra.

Mindez nemcsak azért baj, mert így nő a szakadék, hanem azért is, mert tömegekben rejlő lehetőségeket, gazdasági potenciát veszítünk el. Mert a hátrányok rögzülése meghatározza az életüket. Sőt, ami a legszörnyűbb, a gyerekeikét is. Ha nem teremtünk egyensúlyt a pedagógiai fókuszokban, a probléma aláás mindent. A tehetséggondozás jövőjét is.

EGY SZABAD ÁLLAM EGYHÁZTÖRVÉNYE - A TÁRSASÁG A SZABADSÁGJOGOKÉRT ÁLLÁSPONTJA MAGYARORSZÁG EGYHÁZTÖRVÉNYÉRŐL

TÁRSASÁG A SZABADSÁGJOGOKÉRT 
Szerző: TASZ
2018.11.27.



Magyarország jelenleg hatályos egyháztörvénye[1] sérti a polgárok egyenlő lelkiismereti szabadságát, az állam semlegességét, a jogegyenlőséget, az ország nemzetközi kötelezettségeit.[2] A rendszerváltás egyháztörvényét[3] felváltó törvényművet a TASZ szerint tovább fércelni nem szabad: hatályon kívül kell helyezni, és az alkotmányosság követelményeinek megfelelő, szakmai konszenzuson alapuló egyháztörvényt kell alkotni, amivel párhuzamosan az Alaptörvényt is módosítani kell.[4] Az alábbiakban a TASZ azokra az elvekre és intézményes megoldásokra tesz javaslatot, amelyek méltóak egy szabad társadalomhoz és annak egyenlő polgáraihoz, és amelyek ennélfogva egy mindenki számára elfogadható törvényhozás alapjai lehetnek.

1. Lelkiismereti szabadság és állami semlegesség

Az egyenlő lelkiismereti szabadsághoz való jog biztosítása, az állam és az egyház elválasztásának elve, és a szekuláris, vallási értelemben semleges (laikus) állam eszménye a demokratikus állam elengedhetetlen követelménye. Mindez egyfelől annak a politikai belátásnak a következménye, hogy a modern társadalmak vallásilag, világnézetileg megszüntethetetlenül plurálisak, sokszínűek, és ezért az államnak bármilyen elköteleződése valamely partikuláris világnézet, vallás, egyház iránt azonnal megkérdőjelezhetővé teszi az állami autoritást azok részéről, akik nem osztják a szóban forgó világnézetet, nem tagjai az adott egyháznak, nem hívei az adott vallásnak. Másfelől a vallásháborúk és a pluralizmus felszámolására irányuló totalitárius berendezkedések tapasztalatai éppen elegendő alapot szolgáltatnak annak elfogadásához, hogy az állam maradjon semleges az egymással rivalizáló világnézetek versengésében. Az alternatíva az egyenlő egyéni szabadság felszámolásának veszélye és a demokratikus jogállam legitimitásának elveszítése.

A lelkiismereti szabadság és az állam világnézeti semlegességének közvetlen következménye az államnak az attól való tartózkodási kötelezettsége, hogy beavatkozzon polgárai lelkiismereti választásaiba. Az állam nem léphet fel a világnézetek közötti döntőbíró szerepében: nem mondhatja azt, hogy egyik világnézet jobb vagy rosszabb, mint a másik, mint ahogy azt sem, hogy a hívő ember életformája értékesebb az ateistáénál. (A lelkiismereti szabadság nem korlátozódik a vallásszabadságra.) Az állam, illetve az államot képviselő személyek a döntéseik és cselekedeteik során, a jogalkotásban és a jogalkalmazásban, nem lehetnek tekintettel a vallások, egyházak, világnézetek közti különbségekre. Az alkotmányosság és a törvényesség fölötti őrködésen túl az államnak nincs dolga ideológiákkal: a különböző világnézeteket valló állampolgárait az államnak éppúgy egyenlőként kell kezelnie, ahogy nem tehet különbséget közöttük pl. nemre, származásra, vagyoni helyzetre, szexuális irányultságra való tekintettel sem.[5] Az állam nem foglalhat állást hitbéli kérdésekben anélkül, hogy megsértené a polgárok egyenlő lelkiismereti szabadságát.[6]

A lelkiismereti szabadság egyéni jog: a szabad ember joga ahhoz, hogy életformáját felelősségteljesen és legjobb belátása szerint alakítsa ki. Ugyanakkor szorosan összefügg a másokkal való egyesülés szabadságával: magában foglalja annak szabadságát is, hogy az egyének világnézeti alapon társuljanak egymással. Az államnak ehhez méltányos és egyenlő feltételek mellett kell biztosítania a szervezeti kereteket, és nem avatkozhat bele az egyházak hitéleti tevékenységébe: az egyesületek, vallási közösségek, egyházak autonómiáját tiszteletben kell tartania. Az egyházalapítás szabadsága tehát az egyesülési szabadság speciális esete. A szabad egyesülés jogának egyenlősége azonban nem zárja ki azt, hogy az állam tekintettel legyen egyes egyházak speciális igényeire, autonómiájára a szervezeti szabályok kialakításakor – a szervezeti autonómiát éppen a lelkiismereti szabadság biztosítása követeli meg.[7]

Az egyházként való elismerés feltételei ennek következtében nem lehetnek tartalmiak. Az állam nem mondhatja meg azt, hogy mi minősül hitnek, világnézetnek, és nem válogathatja meg világnézeti alapon azt sem, hogy mely közösségeknek biztosítja az egyházi jogállást és melyeknek nem: együttműködésük szervezeti kereteinek megválasztása a világnézeti alapon szerveződő közösségek autonómiájához tartozik. Az egyházként való elismerés éppen ezért nem lehet parlamenti hatáskör, illetve többségi szavazás függvénye. Az egyházalapításnak újra szabadságjognak kell lennie, amelynek gyakorlása a polgárok elhatározásától és nem állami, politikai akarattól függ. Az egyházi jogállás megszerzésének éppúgy kizárólag adminisztratív eljárásnak kell lennie, mint az egyesületek vagy a cégek bejegyzésének, vagy a házasságkötési eljárás lefolytatásának: a formális feltételek teljesítésén túl további tartalmi feltételeket nem lehet támasztani. A bejegyzési eljárás adminisztratív jellege mellett és miatt pedig biztosítani kell a bejegyzést elutasító döntés elleni rendes bírósági jogorvoslat lehetőségét.[8]

Fontos leszögezni, hogy az állam és az egyház elválasztásának elve csak az államra ró kötelezettséget, az állampolgárokra nem. Semlegesnek az államnak kell maradnia, és csak az állam tud semleges lenni – az állampolgárok, a természetes személyek nem is lehetnek semlegesek, amennyiben ilyen vagy olyan világnézet, életfelfogás hívei. Míg az állammal szemben a kötelező semlegességet várja el egy szabad társadalom, addig az egyéntől a tolerancia erényét. A tolerancia erénye azt a követelményt támasztja a polgárokkal szemben, hogy az övéktől különböző világnézetek, vallások, életformák megélését és másoknak kárt nem okozó gyakorlását nem próbálhatják erőszakkal megakadályozni. Az államnak ugyanakkor nemcsak világossá kell tennie ezt a különbséget, hanem ösztönöznie is kell a tolerancia terjedését: nem engednie kell az intoleráns társadalmi csoportok nyomásának, hanem felvennie velük a küzdelmet...

ITT OLVASHATÓ

FÁBRY SÁNDOR FASISZTÁNAK TARTJA-E A KORMÁNYPÁRTI TÉVÉKET?


MÉDIANAPLÓ BLOG
Szerző: ZÖLDI LÁSZLÓ
2018.11.27.


Bejárta az ellenzéki sajtót a humorista mondása: „Három fasiszta jellegű kormánypárti televízió van: az M1, a Hír TV és az Echo TV.” Ezt mondta ki november 22-én a negyedikben, a Duna TV-ben. Persze csak vicceltem. Ha komolyan venném Fábry szavait, akkor bizony így kellett volna folytatni az eszmefuttatást.

Idestova három évtizede fülelek le ütős mondatokat a nyilvánosság fórumain, és az idézetet nem raktam bele az eheti válogatásba. Az ellenzéki orgánumok ugyanis csak azt hallották ki Fábry Sándor szavaiból, amit ki akartak hallani. Ő azonban nem is annyira a hatalmon lévőkön csipkelődött, mint inkább az ellenzéken köszörülte a nyelvét. Ama politikusokon, újságírókon és kommentelőkön, akik elszigeteltségükben és elkeseredettségükben hajlamosak a fasisztázásra.

Mondatát úgy értelmezem, hogy ha már ti lakájmédiának nevezitek azokat a tévéket, amelyekben én is megjelenek (vagy megjelenhetnék), akkor tovább fokozom a fránya minősítést, hogy nyilvánvalóvá tegyem az árnyalatlanságát. Kijelentésének megítéléséről árulkodott a stúdióban ülő közönség magatartása. Nem mertek rajta igazán nevetni, mert azon morfondíroztak, vajon mit is mondott ez a Fábry. Nos, az a helyzet, hogy Fábry ironizált. Márpedig az irónia azért értelmiségi fegyver, mert kétélű. Nemcsak golyó megy ki a csövén, hanem a légnyomás miatt vissza is üthet.

VILÁGSZERTE SÚLYOS GONDOK VANNAK A BETEGEKBE ÉPÍTETT ESZKÖZÖKKEL, ÉS EZ ALÓL MAGYARORSZÁG SEM TUDJA KIVONNI MAGÁT

DIREKT36
Szerző: PETHŐ ANDRÁS
2018.11.26.


A Finnország észak-nyugati részén, egy Alahärmä nevű településen élő Kauppi család valószínűleg soha nem fogja elfelejteni azt, ami tavaly augusztus 23-án hajnalban történt velük. A szülők arra ébredtek 4:30 körül, hogy furcsa hangok szűrődtek ki 12 éves fiuk, Roope szobájából. Mire beértek hozzá, a fiú tágra nyílt szemekkel, üvöltve ült az ágy szélén.

Roope-nál hatéves korában diagnosztizáltak cukorbetegséget, így az anya első dolga volt, hogy ellenőrizte a fia vércukorszintjét. Az derült ki, hogy nagyon alacsony volt. Roope 2014 óta inzulinpumpát használt, amely folyamatosan adagolta neki az inzulint a vércukor normális szinten tartásához. Akkor azonban valami nem működött jól a készülékkel, és túl sok inzulin jutott a szervezetébe.

A szülők azonnal mézet és glukagont – ez egy vércukor emelésére szolgáló szer – adtak a fiúnak, de ő annyira rosszul lett, hogy elvesztette az eszméletét, és úgy tűnt, hogy a légzése is leállt. Az apja újraélesztési gyakorlatokat hajtott végre rajta, és a fiú magához is tért, mire a mentők megérkeztek. Roope állapotát végül a kórházban sikerült stabilizálni, és az orvosok azt gondolták, hogy a problémát az okozhatta, hogy a fiú éjszaka valahogy átállította az inzulinpumpán az adagolás mértékét. Így nem is készítettek róla jelentést a finn hatóságok, illetve a termék gyártója számára.

A szülőket azonban nem hagyta nyugodni az eset, és éjszakánként rendszeresen ellenőrizték fiuk vércukorszintjét. Az anya néhány héttel később, szeptember 11-én éjszaka is virrasztott a fia mellett, amikor feltűnt neki egy hír a Facebookon. A bejegyzés arról szólt, hogy a Medtronic nevű orvostechnikai óriáscég visszahívja az inzulinpumpáinak egy részéhez használt úgynevezett Minimed szerelékeket. Köztük volt az a típus is, amit Roope használt.

Az anya másnap felhívta a kórházat és a cukorbetegség kezelésére szolgáló eszközök forgalmazásával foglalkozó üzletet. Egyikük sem hallott a visszahívásról, és a család csak 9 nappal később, szeptember 21-én kapott értesítést a Medtronictól arról, hogy gond lehet az eszközökkel.

A Kauppi család történetét a MOT, a finn közszolgálati média (YLE) tényfeltáró csapata dolgozta fel. Az apa, Tapani Kauppi úgy kommentálta az esetet a finn újágíróknak, hogy a „Medtronic nagyon rosszul tájékoztatott bennünket. Emberek életével játszanak”.

A visszahívásnak komoly hatása volt Magyarországon is: a magyar hatóságoknak küldött jelentésében a Medtronic közölte, hogy 1666 beteget érint az intézkedés. Ez több mint fele a magyarországi inzulinpumpa-használóknak, becslések szerint ugyanis itthon mintegy 2800-2900 ilyen készülék van használatban. Ezek túlnyomó többségét gyerekek használják, ugyanis a magyar állam elsősorban az ő esetükben támogatja anyagilag ezeknek a költséges eszközöknek az alkalmazását. Dr. Kocsis Győző, a Magyar Diabetes Társaság inzulinpumpa munkacsoportjának vezetője a Direkt36-nak azt mondta, hogy „itthon nem volt olyan drámai helyzet”, mint például a finnországi esetben, és nem tud arról, hogy a Medtronic termékének magyarországi használói közül bárki is veszélybe került volna. Hozzátette, hogy saját tapasztalatai szerint a visszahívás is gördülékenyen ment itthon.

Egy nemzetközi tényfeltáró csapat azonban egy közel egy éven át tartó kutatás során arra jutott, hogy világszerte súlyos problémák vannak az úgynevezett orvostechnikai eszközök – azon belül is különösen a betegekbe beépített úgynevezett implantátumok és protézisek – gyártásával, szabályozásával és használatával. Az International Consortium of Investigative Journalists (Tényfeltáró Újságírók Nemzetközi Konzorciuma) nevű tényfeltáró szervezet által vezetett, 36 ország több mint 250 újságírójának – köztük Magyarországról egyedül a Direkt36 munkatársának – részvételével zajló nyomozás főbb megállapításai a következők:
- Az egészségügyi hatóságok gyakran még a komplex orvostechnikai eszközöket is engedékenyebb eljárások során engedik a piacra, mint amilyeneknek az egyszerűbb gyógyszereket alávetik
- A hibásnak bizonyuló eszközök sokszor a piacon maradnak, további károsodásokat okozva a betegeknek
- A szabályozási hiányosságokra jellemző, hogy előfordul, hogy a gyártók egy-egy problémás eszközt bizonyos országokból visszavonnak, de máshol tovább forgalmazzák
- Vannak problémák a hibás eszközök nyomon követésével is: a gyártók és a kórházak nem minden incidenst jelentenek be, sokszor pedig az is gondot okoz, hogy elérjék a betegeket, akikbe a rosszul működő implantátumok beletették
- Az ICIJ elemzése szerint az elmúlt tíz évben mintegy 1,7 millió sérülés és közel 83 ezer haláleset volt köthető hibásan működő orvostechnikai eszközökhöz

Itthon ugyan nem találtunk olyan konkrét eseteket, amikor hibás eszközök okoztak súlyos egészségkárosodást, de a világszerte tapasztalható problémáktól Magyarország sem tudja függetleníteni magát. A magyar betegek esetében is nagyrészt azoknak a nagy multicégeknek a termékeit alkalmazzák, amelyekkel más országokban gond van. A szabályozást tekintve pedig Magyarország uniós tagállamként azokat az európai előírásokat követi, amelynek az ICIJ nyomozása szerint komoly hiányosságai vannak...

SAJÁT MAGÁNAK KÖSZÖNHETI AZ ORBÁN-KORMÁNY, HOGY ELMARADT A FELMINŐSÍTÉS

ZOOM
Szerző: PAPP ZSOLT
2018.11.27.


Csak idén hatból hatszor bukta el a magyar kormány az államadósság felminősítését. A lehetséges okok között felmerült a lakástakarék-pénztárak két nap alatti bedarálása és az államadósság elleni harc elengedése is. Jövőre fordulat jöhet.

Idén a három nagy hitelminősítő (a Standard&Poor’S, a Fitch Ratings és a Moody’s) összesen hat alkalommal világította át a hazai államadósságot, ám egyik cég sem minősítette fel Magyarországot. Annak ellenére, hogy mind a kormány, mind az elemzők nagyon számítottak egy ilyen lépésre. Mindhárom minősítő 2016-ban sorolta vissza a magyar államadósságot a befektetésre ajánlott kategória aljára. Azóta nem történt komolyabb előrelépés a magyar gazdaság megítélését illetően. Legutóbb a Moody’s vizsgálta a magyar államdósság besorolását a múlt héten, ám most is csalódniuk kellett azoknak, akik felértékelést vártak.

A Moody’s-nál a magyar államadósság besorolásának kilátása semleges, míg a másik két konkurens a felminősítés ígéretét jelentő pozitív kilátással kecsegteti a magyar gazdaságot. Épp ezért a Moody’s esetében minimális elvárás lett volna a semleges kilátás pozitívra változtatása. Azonban erre sem voltak hajlandóak a New York-i cégnél...

FÖLDVÁSÁRLÁS: FELLEBBEZNI LEHET, DE MINEK

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: BIHARI TAMÁS, DOROS JUDIT
2018.11.27. 


Alaptörvény ellenes lehet az a törvénymódosítás, amely az agrárkamarára döntésére bízná, ki vásárolhat földet és ki nem.

Alaptörvénybe ütközhet a földforgalmi és a kamarai törvényt módosító indítvány, amelyet Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), valamint Jakab István a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének (Magosz) elnöke nyújtott be. A két fideszes országgyűlési képviselő előterjesztésében egyebek mellett az szerepel, hogy a termőföld vásárlásban elvileg kulcs szerepet játszó földbizottságok helyett, a már jelenleg is sok településen működő, az agrárkamara tagjaiból verbuvált bizottságok dönthessék el ki vásárolhat földet és ki nem. A jelenleg érvényben lévő törvény alapján, ha valaki nem ért egyet a földbizottság, vagy a kamarai döntéssel, fellebbezhet a helyi önkormányzathoz vagy bírósághoz fordulhat. Ez a lehetőség megszűnne és legföljebb közigazgatási bírósághoz fordulhat az elégedetlen fél, ám a testület nem bírálhatná felül a kamara döntését, csak visszautalhatná a bizottsághoz az ügyletet újratárgyalásra.

- Ez a fellebbezés csak parasztvakítás, mert a törvényjavaslat valójában azt a célt szolgálja, hogy a NAK olyan jogokat kapjon, amelyek megtámadhatatlanok. A hatalom ezzel az eszközzel akarja eldönteni, hogy kié legyen ez a nemzeti vagyon - nyilatkozta a Népszavának Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkára. Ezzel a huzavonával el lehet venni a vevő, vagy az eladó kedvét az adásvételtől – tette hozzá. Raskó György agrárközgazdász ugyanakkor lapunknak azt mondta, az elmúlt időszakban legalább 30 esetben vásárolt termőföldet, a kamarai bizottságok döntései pedig szakmaiak voltak, nem tapasztalt egyik esetben sem politikai elfogultságot. A MOSZ azonban - a szövetség szerint - alaptörvényt sértő passzusok miatt tárgyalásokat kezdeményezett az Agrárminisztériummal. Horváth Gábor úgy vélte, az alaptörvénnyel is összeegyeztethetetlen, hogy érdemben nem lehet bírósághoz fordulni. 

A törvényjavaslatban szerepel egyebek mellett az is, hogy a termőföld eladásánál a jövőben nem a piaci ár lesz a mérvadó, hanem a terület „termelékenysége” számít majd. Abban mindkét szakember egyetértett, hogy a földforgalmazást kivenni a piaci körből ostobaság, szakmaiatlan és életszerűtlen is. Raskó György szerint ezt a passzust valószínűleg kiveszik majd a csomagból, mert könnyen kijátszható. A vevők és az eladók ugyanis mindenképpen a valós piaci értéken kötik majd az szerződéseket, a papír pedig sok mindent elbír. A javaslattevők – igaz némi átmeneti idővel - megszüntetnék az évszázados hagyománnyal bíró részesművelés intézményét is. Ezzel a törpebirtokosokat és a maradék háztáji állattartást lehetetlenítenék el.

A szövetség főtitkára attól is tart, hogy több más fontos és erősen vitatható törvényhez hasonlóan a karácsonyi ünnepek elé, vagy a két ünnep közé időzítve erőlteti át a kormánytöbbség a földforgalmi és a kamarai törvénymódosításokat, amikor a politikai iránt érdeklődő állampolgárok figyelme is lanyhul a közügyek iránt...

KIZSIGERELT RABOKKAL SPÓROLNÁNAK AZ ÚJ BÖRTÖNÖKÖN

ABCÚG BLOG
Szerző: SZUROVECZ ILLÉS
2018.11.27. 


A kormány rabokkal építtetne új börtönöket, ami a területen dolgozó civilek szerint nem lenne rossz ötlet, ha nem a spórolás lenne a célja. Az elítéltek ugyanis másodrendű dolgozóknak számítanak, akik nem kapnak nyugdíjat, és fizetést is alig. Az sem világos, honnan lesz elég hozzáértő munkáskéz, és mit csinálnak majd, ha nem találnak ilyet. Egy trükkös rendeletmódosítás viszont miatt máris csökkent a zsúfoltság.

Mióta a strasbourgi bíróság egy 2015-ös ítéletében annyira zsúfoltnak találta a magyar börtönöket, hogy azok sértik a rabok alapvető jogait, a kormány látványosan próbál javítani a helyzeten. Ez már csak anyagi érdeke is, hiszen az állam az elmúlt években több százmillió forintot bukott a bírósághoz forduló elítéltekkel szemben.

A megoldást új börtönök építésében látják, ami az új munkahelyek ígérete miatt hamar népszerű lett az önkormányzatok körében is. Jelenleg nyolc településen terveznek új börtönt felhúzni: Békésen, Csengeren, Hevesen, Kemecsén, Komádiban, Komlón, Kunmadarason és Ózdon. (Eredetileg Bátonyterenyén is épült volna, de ők visszaléptek, és inkább egy fémmegmunkáló üzemnek adták a terüleletet).

Azzal, hogy a kormány 2016-ban nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánította az építkezéseket, megszabadult egy sor bürokratikus nehézségtől, amelyek lassították volna a folyamatot. De hiába minden igyekezet, az új börtönökre még várni kell, mivel a kivitelezésre jelentkező cégek mind túlságosan drága ajánlattal pályáztak. Így egymás után két közbeszerzési eljárás is eredménytelenül zárult, a legutóbbi idén februárban.

Szeptemberben aztán Pintér Sándor belügyminiszter azzal a javaslattal állt elő, hogy az új börtönöket maguk a rabok építsék fel. A módosított rendelet rájuk bízna mindent a földmunkáktól a vakoláson és festésen át a tetőfedésig. Bár a hivatalos indoklásban ez nem került elő, az építkezések így nyilván olcsóbbak lesznek, mintha egy külsős cég csinálná őket. Kérdés, hogyan lehet ezt egyáltalán megszervezni, és ha már munkára fogják a rabokat, nem kellene-e őket normálisan megfizetni...

TÖBB MILLIÓ ÉLŐLÉNYT TAPOSUNK EL MINDEN LÉPÉSÜNKKEL?

MA IS TANULTAM VALAMIT BLOG
Szerző: KOLOZSI ÁDÁM
2018.11.27.


Először a tudomány rovatban, azután a mikrobiológia és a biológiai fizika tanszékek környékén röhögtek ki, amikor feltettem a kérdést: Vajon minden egyes lépésünkkel bakteriális genocídiumot idézünk-e elő pusztán azzal, hogy talpunk teljes súlyával bacik és más mikroorganizmusok millióit tapossuk laposra? Elöljáróban: valószínűleg nem, de legalább olyan intézetekig eljutottam, ahol erre kedvesen azt válaszolják a telefonba, hogy remek felvetés, bár így még soha nem merült fel.

Talán még több szerencsével jártam volna, ha a feltételezhető zérónál több dzsainista dolgozna a hazai kutatólaboratóriumok környékén. Ez az az indiai vallás, melyben a szerzetesek az erőszakmentesség jegyében minden olyan növényi résztől (bármilyen gumó vagy gyökér, lásd krumpli) tartózkodnak, melyek elfogyasztása veszélyeztetné a növény életét, a szerzetesek pedig tollseprűvel járnak az utcán, nehogy rálépjenek egy hangyára. Vajon a baktériumokat is el kellene takarítaniuk?

Az óind vallásfilozófia fókusza feltehetően nem kimondottan a mikrobiológián volt (bár a vallás emiatt tiltja például a másnapos élelmiszerek megevését is), továbbá lehetetlen és az emberi élettel nem összeegyeztethető minden kis jöttment prokarióta megóvása, de attól még húszabáló, alkalmi poloskairtó tömeggyilkosként is érdekelhet, apokalipszis lészen-e nyomomban a nanovilág osztályrésze...

ÉPÍTŐIPAR: TOVÁBBI SZÁZALÉKOS DRÁGULÁS JÖHET

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2018.11.27.


Megjelent az építőiparban alkalmazandó minimális rezsióradíjról szóló rendelet. A két évvel korábbi 2,4 százalékkal és a tavalyi 12,5 százalékkal szemben most 15 százalékos emelkedést hirdettek ki. Ez durva további (az árak már eddig is dinamikusan nőttek) drágulást jelez a szektorban.

Az innovációért és technológiáért felelős miniszter rendelete szerint az építőipari minimális rezsióradíj az eddig 2870 forintról 3300 forintra emelkedik (a friss rendeletet itt nézheti meg). Az áfa nélküli építőipari rezsióradíj magában foglalja mindazokat a költségelemeket – ide tartoznak például a banki vagy biztosítási kiadások is –, amelyek minimálisan szükségesek egy építőipari vállalkozás jogszerű működéséhez. A teljes összeg tartalmazza az adójogszabályok által minimálisan elvárt (2 százalékos árbevétel-arányos) profitot is.

Az új összeget a miniszter az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság ajánlása alapján állapította meg. A 15 százalékos drágulás szombaton már hatályba lép. Két év alatt így összesen mintegy harmadával emelkedett meg a munkaerő minimális költsége az építőiparban.

Az építkezés teljes költsége azonban valójában több mint 50 százalékkal emelkedett. Az építés, de a bővítés, sőt a komolyabb felújítás is négyzetméterenként legalább 300 ezer forintba kerül manapság – tudta meg korábban az Azénpénzem.hu több kivitelezővel és építési szakemberrel beszélgetve. Még a magas árak mellett is jókora gondot jelent azonban megfelelő szakembert találni, aki időben el is végzik a rábízott munkát...

FRADIVÁROS: AKI NER, AZ NYER - ORBÁN VIKTOR DÖNTÉSÉRE VÁRNAK

MAGYAR HANG
Szerző: Magyar Hang
2018.11.27.


Ha minden a tervek szerint alakul, akkor 2022-ben már az Üllői útra is egy Jet fedélzetén érkezhet a NER-elit tagjaival a kormányfő, ugyanis soha nem látott impozáns fejlesztés előtt áll a Ferencváros. Lesz itt minden, amiről a klub eddig csak álmodni mert, állítólag a pénz is megvan. Pardon, meglesz.

Fradiváros néven fut a zöld-fehér klub fejlesztését célzó projekt, amelynek elnevezése valóban nem túlzó. Tényleg külön városrész épül a Fradinak. A klub első lépésként megszerezte a Népligetben található Építők SC bázisát, a területet az állam egy kormányhatározat révén vette meg, aztán a komplett sporttelepet használatbavételre átadta a zöld-fehéreknek. A gyarmatosított Építők SC területével az FTC 16 hektáros bázisa lényegében egyetlen éjszaka alatt megduplázódott, ám az ottani lepukkant infrastruktúra abban az állapotában nem képviselt sok hozzáadott értéket. A bontás elkezdődött, az átalakítás első üteme lezárult, a markolók és teherautók levonultak a területről.

Csarnokok, kollégium, hotel

Elvileg most kellene kezdődnie a második ütemnek, de erről egyelőre csak kósza hírek vagy félinformációk keringenek. Az biztos, hogy Kubatov Gábor elnök tavalyi évértékelőjében úgy fogalmazott, hogy 2020-ra elkészül a Fradiváros. A beruházás során majdnem 80 ezer négyzetméteres csarnokrendszer jön létre, amelynek létesítményeit a zöldek szakosztályai veszik birtokba. Természetesen más és más igények alapján épülnek a csarnokok, lesz helye a kézilabdának, a jégkorongnak, a birkózásnak, az ökölvívásnak, valamint egy fedett és egy nyitott uszodának is. Mindezeket egy kollégium, illetve egy négycsillagos hotel egészíti majd ki.

„A pénz jelentős része már a rendelkezésünkre áll már, három-négy év alatt felépíthető a Fradiváros” – nyilatkozta tíz hónappal ezelőtt Kubatov a kormánykritikával nehezen vádolható Lokál című Habony-lapnak...

LUXUSHAJÓKÁZÁS: NEM HALL, NEM LÁT, NEM BESZÉL


K-MONITOR BLOGJA
Szerző: MERÉNYI M.
2018.11.27.


Az Átlátszó még szeptemberben közölt képeket a Lady Mrd luxusjachton megfordult NER-es előkelőségekről: döntéshozókról és gazdasági potentátokról. Egy jogállamban, ahol a döntéshozók a köz érdekében, a luxussal csábító magánérdekek édesgetésének ellenállva kell végezzék munkájukat, mindez világraszóló botrány, Magyarországon azonban ez a rendszer deklarált működési elve, legfőbb politikája. A hivatalnokok munkáját azonban még így is számos szabály, etikai elv szabályozza. Élesben teszteltük, mit érnek az apparátus hajlíthatatlanságát biztosítani hivatott fennkölt elvek, ha egy kormánymegbízottat rajtakapnak egy jachton kvaterkázni a megye legbefolyásosabb építési vállalkozójával. Vajon érdekli a kormányt, ha a prefektusaik egy másik urat szolgálnak? 

A más országokban prefektusoknak nevezett kormánymegbízottak 2010 óta képviselik a magyar kormányt fővárosi és megyei szinten. Ők vezetik a kormányhivatalokat, amelyek sok fontos (sőt, nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő) ügyet érintő közigazgatási eljárásban hoznak döntéseket. Azt gondolhatnánk tehát, hogy miután a miniszterelnök a kormánya megbízatása idejére valakit egy megyei kormányhivatal élére kinevez, őt szoros felügyelet alatt tartja, nehogy a "végeken" saját zsebre kezdjen dolgozni. Úgy tűnik azonban, hogy a jelenlegi magyar rezsim foglyul ejtett államában a Simicska helyét az építőiparban átvevő Szíjj László üzleti ügyei nem olyasmik, amiktől a köz emberét, a kormány megbízottját távol kéne tartani, sőt! A tiszakécskei Szíjj megyéjében, Bács-Kiskunban éppen Szíjj földijét, a korábbi kécskei polgármestert, Kovács Ernőt bízták meg a prefektúra vezetésével. Ő az, akit az Átlátszó a nyáron lencsevégre kapott a Lady Mrd fedélzetén Szíjjal és egy másik fontos döntéshozóval, a NER tenderbárójával, Homolya Róberttel.
...

OKOK, AMIK MIATT NEM AKARUNK OTTHON ÉLNI

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő / Máté
2018.11.27.


Mátéék történetében szerintem sokan magukra ismerhetnek. Kis pénzgyűjtés céljából költöztek ki Angliába, aztán hazatértek, ahol hamar világossá vált, hogy az élet meglehetősen bonyolult tud lenni… így aztán megint elmentek. Hogy miért, az kiderül az alábbiakból.

„Pár éve úgy gondoltuk feleségemmel, hogy bár nem szeretnénk kimenni dolgozni a UK-be, de spórolás céljából mégis csak jó lehetőségnek tűnt. Pont kapóra is jött, hogy kaptam egy ajánlatot egy hotellánctól. Livein-es hely volt, távol mindentől.

Jól is alakultak a dolgok meg nem is. Négy hónap elteltével végük hazajöttünk, hogy otthonról keressünk újabb helyet magunknak. Alig 1 hónap keresgélés után találtunk is egy megfelelőt. Kis 4 csillagos hotel Dél-Angliában.

Párom front of house, én head chef pozícióban helyezkedtünk el. Itt 2 évet dolgoztunk, mert volt egy összeghatár, amit szerettünk volna összeszedni, aztán hazamenni. Amikor meglett (még jóval több is) kicsit utazgattunk aztán hazamentünk.

Újra otthon, a semmi közepén

Kevesebb mint 1,5 évet töltöttünk otthon. Majdnem az első hónaptól diszkomfort érzésünk volt az otthoni helyzetek miatt, de mivel távol mindentől volt egy szép nagy földünk, ahova építkeztünk, úgy gondoltuk, nem fog minket zavarni az otthoni, már-már balkáni hangulat. Így is történt. Kiköltöztünk a semmi közepére és napi 2-3 órát ingázva jártunk be Budapestre dolgozni.

Nem volt megfelelő kapacitású a villanyóra a házhoz, elkezdtem intézni a mindenkinek járó 32A villanyórát. Majdnem fél évig járkáltam be a szolgáltatóhoz, mert mindig volt valami bajuk, ami miatt nem adták meg a bővítési engedélyt.

Télen alig volt 15°C a lakásban, de nem csináltunk belőle gondot, felöltöztünk. Élveztük a nyugalmat, csendet. Aztán februárban végre megkaptuk az engedélyeket.

Édesapám cége csinálta a szabványosító átszerelést. Volt egy technikus a csapatában, akinek országos engedélye van villanyórákhoz hozzányúlni, átszerelni... na igen...

HOGYAN BÁNJ A KUTYÁDDAL?

QUBIT
Szerző: SÁNDOR SÁRA
2018.11.26.


Boldogabb-e a kutya, ha szabad? Mennyit álmodik? Mitől hízik el? Mikor ugat, és mikor nyüszít? Az ELTE etológusainak idei kutatási eredményei nemcsak tudományos szempontból fontosak, hanem a gazdáknak is számos tanulsággal szolgálnak.

Ahogy a korábbi években, az ELTE Etológia Tanszék és az MTA KPI Családi Kutya Programjának november közepén megrendezett ismeretterjesztő konferenciája idén is kettős célt szolgált: egyrészt fontosnak érezzük, hogy a nem tudományos háttérrel rendelkező, de a téma iránt érdeklődő közönségnek is közérthető módon mutassuk be aktuális, a szakmai folyóiratokban idén publikált kutatási eredményeinket, és hangsúlyozzuk azok hétköznapi kutyatartók számára is hasznosítható tanulságait. Másrészt ezzel az ingyenes rendezvénnyel is szeretnénk megköszönni a hozzánk ellátogató gazdáknak kitartásukat és lelkesedésüket, hiszen nélkülük nem lenne lehetőségünk a számos kutya vizsgálatát igénylő kutatások elvégzésére.

Milyen különbségek vannak a különböző fajtájú és nemű kutyák között abban a tekintetben, hogy miként figyelnek az emberi arcokra? Bognár Zsófia etológus Msc-hallgató beszámolójából kiderült, hogy, mint a Qubiten is írtunk róla, a keverék kutyák esetében a szuka kutyák többet néznek az arcokra, ami megfeleltethető a humán kutatási eredményeknek. Valamivel meglepőbbnek tűnik az a különbség, ami a rövid- és hosszúfejű kutyák között adódott: a rövidfejű fajták, például a boxerek, átlagosan jóval hosszabb ideig nézték a kivetített arcokat, mint hosszabb fejű fajtársaik. Ennek a jelenségnek az okát nem fedte fel a kutatás, de elképzelhető, hogy ezek a rövidfejű fajták a szemük anatómiai sajátosságai miatt élesebben látják a látóterük központjába eső képeket, így jobban koncentrálhatnak a mozdulatlan képekre, míg a hosszabb fejű kutyák (pl. agarak) szélesebb sávban, ám homályosabban látnak, így az ő figyelmüket inkább a mozgás köti le...

A BŐRÜNKÖN ÉREZZÜK, HOGY NŐTT A KORRUPCIÓ, DE A SZAVAZÁSKOR EZ VALAMIÉRT NEM ZAVAR MINKET

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: hvg.hu
2018.11.27.


Érdekes anomáliára világított rá az MTA-nak a 2018-as választás tanulságait elemző tanulmánykötete egyik írása: ha a választók kétharmada szerint az elmúlt négy évben nőtt a korrupció az országban, és majdnem minden párt korruptnak tekinthető, akkor miért szavaztak óriási arányban bizalmat annak a pártnak, amelyet a legkorruptabbnak tartanak? A választ nem spoilerezzük, de mindenképp aggasztó a tény, hogy a javíthatatlannak gondolt rendszer egyre többeket kiábrándult passzivitásba hajt.

Négy év alatt nagyon durván – még a kormánypárti választók körében is - emelkedett a korrupciót észlelő, azt problémának tartó választók száma Magyarországon. Hogy lehet azonban, hogy ennek ellenére mégis az általuk legkorruptabbnak tartott párt kapott a legnagyobb arányban bizalmat a 2018 tavaszi parlamenti választáson? - erre a talányra kísérel meg választ adni Kmetty Zoltán tanulmánya, amely az MTA frissen megjelent Várakozások és valóságok: Parlamenti választás 2018 című kötetében olvasható. (A Böcskei Balázs és Szabó Andrea szerkesztette kötet több, figyelmet érdemlő tanulmányáról ebben a cikkünkben már írtunk részletesen.)

Kmetty Zoltán írása egyúttal azt is igyekszik megválaszolni: vajon a korrupciót magasnak észlelő választók azt gondolják-e, hogy más pártok jobban tudják működtetni a politikai intézményeket, mint a korrupcióban leginkább érintettnek gondolt erő, ezért elmennek (proteszt)szavazni egy jobbnak gondolt párt kormányra kerülése érdekében, vagy annyira általánosnak és megváltoztathatatlannak ítélik a rendszert, hogy összességében is elveszítik a hitüket a politikában, és inkább otthon maradnak?

A rendkívül magas választási részvétel elviekben meg is megválaszolná a fenti kérdést – csak hát ugye, épp az eredmény nem stimmel...


A POPULISTA HULLÁM DINAMIKÁJA

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: ENYEDI ZSOLT
2018.11.23.



Számos jel szerint a liberális konszenzusnak – nemzeti és nemzetközi szinten is – vége. A multilaterális egyezményeken alapuló nemzetközi rend recseg-ropog. Intézményi szinten sikeresen demokratizálódott országok sora vett tekintélyelvű irányt. A liberális demokráciák visszaszorulása nem csak a populisták miatt történik; az autokráciának sok verziója van, a populista verzió inkább kivétel, mint tipikus. Azonban kétségtelen, hogy a populista befolyás növekedése rombolja a párbeszéd kultúráját és a jogállamiságot, gyengíti a kisebbségi jogokat, aláássa az igazságszolgáltatás függetlenségét és a semleges államot.

A populizmus megerősödése egyaránt visszavezethető gazdasági okokra, a liberális demokrácia intézményeivel szembeni cinizmusra, az új médiastruktúra és a kulturális ellenforradalom jelenségére.

A gazdasági magyarázat plauzibilitását nemcsak az adja, hogy a populista erők sikere egybeesik a gazdasági egyenlőtlenségek megnövekedésével, hanem az is, hogy a populista pártok a gazdasági világválság után különösen megerősödtek – bár már az azt megelőző években is növekedési pályán voltak. Ugyanakkor a négy fentebb említett tényező közül a gazdasági magyarázatot érzem a lekevésbé kielégítőnek. A populista pártokat nem a legszegényebb vagy a legveszélyeztetettebb polgárok támogatják. Európában a jobboldali populisták sikeresebbek az egyenlőbb északi országokban, mint az egyenlőtlenebb déli országokban. A kutatások szerint a globalizációtól való félelem is inkább kulturális, mint gazdasági természetű.

A másik ok, az intézmények iránti cinizmus, közvetlenebbül függ össze a vizsgált jelenséggel. A politikai rendszerbe, annak alapintézményeibe, a vezetőkbe és a jövőbe vetett hit erodálódása már régóta zajló folyamat a fejlett demokráciákban. A növekvő szkepticizmus már a hidegháború végén is tapasztalható volt, mindenekelőtt a fiatalok köreiben. Az utóbbi években a politikai intézményekbe vetett bizalom tovább zuhant. A társadalmi folyamatok mellett ebben nyilván szerepe volt a gazdasági világválságra és a menekültválságra adott rossz válaszoknak, Európában pedig az integráció elakadásának is.

A médiaalapú magyarázatban is sok igazság van, a konfliktusgeneráló populisták eleve érdekesebbek, mint a hagyományos politikusok, és az új média több muníciót ad a törzsi bezárkózáshoz, valamint az összeesküvés-elméletek terjedéséhez, mint a mindenki által fogyasztott, presztízsükre sokat adó nagy újságok és tévécsatornák által uralt kommunikációs tér.

A négy ok közül azonban a legrelevánsabbnak a kulturális ellenforradalomra összpontosító magyarázatot tartom. Mindenekelőtt azt kell látnunk, hogy a kultúra elképesztő gyorsasággal változott meg liberális irányba az elmúlt évtizedekben. Írország vagy Spanyolország a leglátványosabb példák, de szinte mindenütt a fejlett világban – és most Latin-Amerikát és Ázsia nagy részét is ideszámítom – a társadalmi viszonyokat egyre liberálisabb szabályok irányítják. A hagyományos értékekben hívők ezeket a kulturális változásokat agresszióként élik meg. Az új világban helyüket keresők nemcsak a megtakarításaikat és munkahelyüket féltik, hanem személyes méltóságukat is. Ha a kulturális változások mögött idegeneket sejtenek, akkor a nacionalista populistákra szavaznak, ha nem, akkor a baloldali populistákra...

A STRÓMANLÉT ELVISELHETŐ KÖNNYŰSÉGE

INDEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2018.11.27.


A magyar gazdasági elit története hosszú évtizedek óta a strómanhasználatról is szól. De mi van, ha a stróman megőrül, ha kapzsivá válik és lopni akar, vagy ha meghal? Mit tehet ilyenkor a háttérben meghúzódó „nagyember”? Vannak-e holtbiztos zsebszerződések? Vagy ha valaki visszaél a bizalommal, akkor képes elsétálni a nagy lével? Strómantipológia a pititől az elitig.

A strómanhasználat nehéz ügy. Nincsenek olyan átmeneti megoldások, mint a Mátyás királyról szóló népmesében, amikor az egyszeri lány hoz is ajándékot, meg nem is. Vagyis a stróman-használatban nincs olyan, hogy megbízunk a strómanban, meg nem is, látszik is a tulajdonunk, meg nem is.

Ha a Rejtőzködő Milliárdos megbízza Gipsz Jakabot, hogy legyen a strómanja, akkor jogilag két eset van. Vagy háttérszerződésekkel valójában a Rejtőzködő Milliárdos marad a tulajdonos, de akkor ez akár valahogy ki is derülhet, vagy a jog előtt valóban Gipsz Jakab a hivatalos tulajdonos, de akkor ez óriási kockázatot hordoz a háttérembernek.
Mindig hazugság

Elsőként tegyünk valamit tisztába! A strómanhasználat mindenfajta eufemisztikus elnevezés és ésszerű magyarázat ellenére ugyanolyan lopás, csalás és hazugság, mint az offshore-cég közbeiktatása.

Aki strómanhasználókkal, vagy offshore-tulajdonosokkal beszélget, mindig hallja az önfelmentő magyarázatokat:
- azzal, ha nem mutatom meg a valódi gazdasági erőmet, megvédem a családtagjaimat,
- üzleti ellenfeleim keresztbe lenyelnének, ha tudnák, hogy ez az én vállalkozásom, az üzlet felépítésének éveiben még kénytelen vagyok a háttérben megmaradni,
- ami nem tilos, azt szabad, az offshore a nemzetközi adótervezés része, a stróman pedig jelenleg valóban tulajdonos, még ha vannak is szerződéses biztosítékaim.

Mindez hazugság.

STRÓMANRA AZÉRT VAN SZÜKSÉG, MERT KÜLÖNBEN VILÁGÍTANA VALAMILYEN MORÁLIS PROBLÉMA, A POLITIKUSNAK A VAGYONNYILATKOZATA FELETT TÜNDÖKÖLNE GAZDAGSÁGA,

a cégvezetőnek összeférhetetlen érdekeltsége lenne egy beszállítójában, vagy a valódi cégtulajdonosnak fokozottabb aláírói felelőssége lenne valami zűrös, vállalhatatlan vállalkozásban. Szóval jobb azt a jog előtt másnak allokálni:...

MENNYIRE SZÁNALMASAN ÉS KISZÁMÍTHATÓAN MŰKÖDIK A NÉPHÜLYÍTÉS

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2018.11.27.


Jó reggelt (volt valamikor 6 óra körül, amikor vettem a bátorságot és félkómásan nekiálltam püfölni a billentyűzetet)! Azóta csak romlott a helyzet, már úgy értem, kilencedik éve is folyamatosan romlik unortodox módon javul. Kedd van, tehát ez azt jelenti, hogy tegnap hétfő volt, ez az a nap, amikor a magyar parlamentarizmus ünnepe a tetőfokára hág. Különös tekintettel akkor, amikor Kövér László és a fideszes többség homokozójában tiszteletét teszi a szentéletű doktorminiszterelnök úr. Ameddig az idegrendszerem nem tiltakozott túl hangosan és ellentmondást nem tűrően, szorgalmasan figyeltem az országgyűlési történéseket, különös tekintettel a miniszterek elnökének produkciójára.

Hogy mennyire kínosan és szánalmasan és borzasztóan kiszámíthatóan működik a néphülyítés, vagyis az egydimenziós egyenpropaganda, azt az alábbi ábra mutatja meg. Vadai Ágnes, a DK képviselője minden finomkodást nélkülöző napirend előtti felszólalásában a Gruevszki-ügyről beszélt, kiemelten arról, hogy a kormány hivatalos indoklása szerint egy olyan törvényi passzusra hivatkozva fogadta örökbe a macedón bűnözőt, amelyet ő maga függesztett fel a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet okán. Ebből az is következik a képviselő szerint, hogy nincs válsághelyzet, tehát közbeszerzést nem igénylő luxusköltekezés sincs, ezért a börit kockáztatja mindenki, aki közbeszerzés nélkül költi az EU pénzét. Vagyis nem sok választási lehetőség van: embercsempészet vagy korrupció miatt lehet majd bevonulni a börtönbe. El is jutottunk a bilincsig és a vezetőszárig, a börtöncelláig és Putyin gazdáig, az állampártnak viszont egy nyomorult Kontrát Károly nevű államtitkárra futotta csak megsértődésileg. Akinek ugyan egy fél szóval nem sikerült magyarázatot adnia a törvény kifogásolt passzusára, ellenben felmondta a kötelezőt arról, hogy Magyarország kormányának minden tagja a magyar törvények betartásával jár el, és Vadai cinikus, vérlázító fenyegetését visszautasítja.

Jó, egészségére, egyelőre még visszautasíthatja és az összes hasonló kormánypárti megszólalóhoz hasonlóan megelégedhet azzal, hogy nem cáfol, csak tagad, megsértődik és kikéri magának. És itt jött a szánalmas vergődés legalja. Miután a DK-s Vadai még a vakhittel közlekedők számára is érthető módon rongyolt bele teljes joggal a mindenkit hülyének néző kormányba (értik, mit jelent a vezetőszár és a bilincs), a Fidesz bevetette a csodafegyvert, ezt:...