Szerző: Amerikai Népszava
2019.01.10.
Orbán vette a bátorságot, és tíz (!) év után először a sajtó elé állt. Ehhez tudni kell, hogy azok a nyomdaipari és elektronikus termékek, amelyekben ő megnyilvánul, szakmai értelemben nem tekinthetők sajtónak, azok az alkalmazottak, akiknek az alákérdezéseire ő előadja a monológjait, s megválaszol a saját stábja által megfogalmazott kérdésekre, azok a személyek nem újságírók.
A helyzet most sem változott, amikor a nagy hős kimerészkedett a sajtó elé, mert ugyanazt csinálta velük, mint saját mikrofonállványaival: csak arról beszélt, amiről akart, a sajtónyilvánosságot érdeklő egyetlen kérdésre sem válaszolt, hanem azokat nevetséges és primitív hivatkozásokkal elutasította. A mostani Orbán-interjú annyiban különbözött csupán az általa rendezett, bohózat kategóriájába tartozó álinterjúktól, hogy ezúttal elhangozhattak valódi kérdések is, válaszokat azonban Orbán ezúttal sem adott semmire.
Mentségére legyen mondva, ezekre nem is lehet válaszolni. Arra a kérdésre, hogyan lehet a felcsúti iskolatársa, egy bunkó ostoba gázszerelő Magyarország leggazdagabb embere az általa irányított közbeszerzések révén közpénzekből, nem lehet semmi értelmeset vagy elfogadhatót mondani. Arra sem, hogy a fatolvaj veje, akit a bizonyítható bűncselekménye miatt a mai napig nem ítéltek el a fideszes bűnüldözők, hogy lehet milliárdos néhány évvel azután, hogy elvette az ő lányát. Ezekhez a nyilvánvaló bűncselekmélnyekhez képest Zuschlag nevetséges sikkasztása vagy Tocsik Márta visszacsorgatása a pártkasszába csak gyerekes játszadozás.
Ezek után mondja Orbán azt, hogy a korrupcióval szemben zéró toleranciát alkalmaz, amelyet csak abban az esetben lehet értelmezni, hogy ha arra a korrupcióra gondol, amit az ő bűnszervezetén kívül akar valaki megcsinálni. Az egész szervezett lopást Obán irányítja, ő tartja a kezében. Senki nem önállóskodhat, mint a szociknál, senki nem nyúlhat a pénzhez, mert az mind Orbáné. Aki ezt meg meri tenni, akár a bandán belül, akár a bandán kívül, annak levágják a kezét. Így kell érteni az orbáni zéró toleranciát a korrupcióval szemben. Itt csak ő lophat, az egész korrupciót ő irányítja, és ha valaki a saját szakállára mer ügyeskedni, azzal szemben zéró tolerancia van.
A részletekről meg lehet kérdezni néhány buktatott oligarchát és néhány pitiáner tolvajt, akiket persze elkapnak, mert a Főnök pénzéhez mert nyúlni. Orbáné minden. De ezekről nem beszél Magyarország úgynevezett “miniszterelnöke”...