2019. február 2., szombat

A KÍVÁNT GYERMEK ÉS A VÁLASZTÁS SZABADSÁGA

MÉRCE
Szerző: KOVÁTS ESZTER
2019.02.02.


„Szülessenek meg a kívánt gyermekek!” – ez a magyar kormány egyik fő célkitűzése. A demográfiai válság megoldását a magyar nőktől várják, ezért is ígérte a miniszterelnök a választás után, hogy átfogó megállapodást akar kötni a magyar nőkkel. A kormányzat kritikusai „a választás szabadságának” követelésével érvelnek. Lássuk e megközelítés korlátait és alternatíváit!

A Gregor Anikóval közösen írt, Nőügyek 2018 címmel megjelent kutatásunk világossá tette többek között azt is, hogy a gyerekvállalás kormányzati ösztönzéséről az alacsonyabb társadalmi státuszú nők is értesültek. Az az üzenet is átment, hogy legalább három gyerek vállalása az ideális. Pontosan érzik az üzenet normatív jellegét, és tehernek élik meg, de többségük nem azt fogalmazta meg, hogy „szálljanak ki a méhünkből”, vagy hogy „kormányváltásig nem szülök”, hanem hogy „szeretnénk gyereket, de mire”. Feszültséget érzékelnek a propaganda és a praktikus segítség között:

érzékelik, hogy bátorítva vannak arra, hogy szüljenek, de a gyerekek megszületése után nem kapnak támogatást az államtól.

Támogatás nélkül maradnak – elsősorban az ellenérdekelt munkáltatóval szemben. Az anyagi juttatások közül a családi pótlék alacsony összege került elő rendszeresen. (24. o.)

Bár EU-s összehasonlításban kiemelkedően sokat költünk családpolitikára, az intézkedések felfele osztanak, elsősorban a családi adókedvezmények és a CSOK formájában, jelezve ezzel, hogy a „kívánt gyermekek” a kormány szempontjából azok, amelyek házas, foglalkoztatott és tehetősebb szülőkhöz születnek.

Mit tudunk?
...

ORBÁNÉK K.O.-VAL ÜTIK KI SIMICSKÁT A MÉDIÁBÓL, A G-NAPON LESZ ÚJRA MAGYAR NEMZET A MAGYAR IDŐKBŐL

444
Szerző: ALBERT ÁKOS
2019.02.02.


2015 február 6-a sajtótörténeti pillanat volt, ekkor vált biztossá, hogy a két egykori fideszes harcostárs, Orbán Viktor és Simicska Lajos végleg összekülönböztek. A fideszes médiabirodalom megroppant, a Magyar Nemzet és a Hír Tv akkori tulajdonosa, Simicska Lajos eltávolította az érdekeltségeit a párt közeléből. Az ország akkori második legjelentősebb politikai napilapjaként a Magyar Nemzet kritikussá vált az Orbán-kormánnyal szemben.

Február 6. volt a nap, amikor az újság és a tévé vezetésének jó része felállt, otthagyta Simicska Lajos cégeit, hogy Orbán Viktor mellett tegyen hitet. Ebből a kiállásból nőtt ki később a jelenlegi fideszes médiabirodalom, például a Magyar Idők napilap. A Magyar Nemzet azonban Simicska kezében maradt, aki február 6-án lényegében a teljes magyar nyilvánosság előtt legecizte Orbánt.

A Magyar Nemzet egészen a tavalyi áprilisi választásokig működött, a Fidesz-KDNP győzelme után azonban Simicska rövidúton bezárta, és kivonult a médiából. Ennek a részletes történetét a Direkt36 írta meg a közelmúltban.

Most úgy tűnik, Orbán Viktor és a Fidesz teljes győzelmével zárul a médiaháború:

a Magyar Nemzet ellen létrehozott Magyar Időket a jövő héten átnevezik: a neve Magyar Nemzet lesz...

AZ AKADÉMIA VÉGÓRÁI

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: KENESEI ISTVÁN
2019.02.01.


Sorsdöntő időszak következik a Magyar Tudományos Akadémia, pontosabban az általa gondozott kutatóhálózat életében. Ha ezt a jövőt megsejtette volna a világhírű matematikus Lovász László, aki feltehetőleg csak az előző elnök, Pálinkás József hosszas rábeszélésére fogadta el a jelölést, akkor minden bizonnyal nem vállalta volna el. Amikor Lovász elfoglalta elődje Dunára néző szép irodáját, akkor mindketten joggal hihették, hogy vége a radikális változások időszakának, és egy alapjában véve konszolidált, nyugalmas korszak érkezik el, amelyben csak a további építkezés irányítása lesz az egyedüli kihívás.

A mesterterv

Emlékezzünk vissza: Pálinkás ideje alatt zajlott le a nagy átszervezés, amely 37 önálló igazgatású és költségvetésű kutatóhelyből 5 intézetet és 10 központot alakított ki. Az utóbbiak közül az egyik a lágymányosi egyetemi kampuszon felépített Q2 épületbe került, melyet Pálinkás még Orbán Viktorral együtt avatott fel. A budai Várban már több évtizede berendezkedett bölcsész- és társadalomtudományi kutatóintézetek pedig a Ferencváros Soroksári úti részén létrehozott Humán Kutatóházba költöztek, mint hosszas ködösítések után kiderült, azért, hogy Orbán Viktor régi álmát megvalósíthassa, és a Várba „visszatelepítse” a kormányzati centrumot, vagy legalábbis annak egy részét: két kedves minisztériumát. Sőt a Collegium Budapest által kényszerűségből kiürített régi budai Városháza MTA-tulajdonban volt épületét is eladták a Matolcsy-féle alapítványoknak, hogy azt mostanra egy amolyan doktori szórakozóközponttá alakítsák át.

Egy ideig azt lehetett hinni, hogy ezekkel a gesztusokkal megelégszik a kormányzat, mert nem vettük észre a mestertervet, amely a közoktatás központosításával, az egyetemek önállóságának lezüllesztésével, az egyházi intézmények aránytalan kedvezményezésével kezdődött, és folytatódott az egyetemi forráselvonásokkal és a költségvetési normatívák számának egyetlenegyre való visszanyesésével, a kézből csepegtetett pályázati pénzekkel, majd a kancellári rendszer bevezetésével, utána a kormánynak kedves rektorok megválasztatásával érte el a jelenlegi állapotát. Közben elkezdődött a Közép-európai Egyetem (CEU) vesszőfutása, amelynek ugyan hivatalosan még nincs vége, hiszen az Oktatási Hivatal idén januárban fogott bele, úgymond, a vizsgálatába, de a határidők képlékenysége és a döntés lebegtetése miatt a CEU az önkéntes távozás mellett döntött, amint az már egy évvel ezelőtt is előrelátható volt, ha nem is akartuk elhinni.

A függöny a mesterterv harmadik felvonása előtt tavaly nyáron gördült föl, amikor az MTA vezetése a nevezetes 54 perces határidővel értesült arról, hogy a 2019-es költségvetésének kutatóintézeti, pályázati stb. részei, azaz összesen 28 milliárdnyi összeg az újonnan létesült Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kezelésébe kerül. Mint mára kiderült, az MTA minden akciója ellenére, beleértve a 7+7-es MTA–ITM vegyesbizottság javaslatait, a rendkívüli közgyűlésen 90 százalékos egyetértéssel megszavazott határozatokat, a törvény- és jogszabálysértésekre való hivatkozásokat, Palkovics miniszter az előző oktatásirányító posztján megismert buldózerként halad tovább, különféle hamis állításokat téve, például a rosszul teljesítő vagy „a 80 éve változatlan formában működő kutatóintézeti rendszerről”.

A közel 200 éves MTA a maga méltóságát megőrzendő a törvényes utakon tárgyalásokra számítva próbálta megelőzni, illetve orvosolni a váratlan csapás következményeit. Fordult parlamenti bizottságokhoz, majd az Országgyűléshez, informálisan és közvetetten még Orbán Viktorhoz is – mindhiába. Egy október eleji kormányrendelet ugyan előírta az „egyeztetést” Palkovics és az MTA elnöke között, aminek az eredményeként Palkovics és Lovász együttes jelenlétében megalakult az ITM, illetve az MTA által felkért 7+7 főből álló bizottság, de egyrészt jól tudjuk, mit jelent az egyeztetés a politikusi tájszólásban: meghallgatlak, mondasz, ami jólesik, aztán azt csinálok, amit akarok. Másrészt, mint ez ma már világos, még ennek a közös bizottságnak is lenullázták a jelentőségét, mert ugyan az általuk előírt felmérések a tudományos teljesítményekről már készülnek, de közben az ITM eldöntötte, hogy saját kérdőívei alapján fogja meghatározni, mely kutatócsoportokat és milyen mértékben támogat.

Felszámolás vagy leszámolás?
...

HAVI 10 EZER FORINTÉRT KAPOTT ÖNKORMÁNYZATI LAKÁST A PROFI FUTBALLISTA BALMAZBAN

INDEX
Szerző: JÁVOR BENCE
2019.02.02.


Nemrég egy nagyobb cikkben foglalkoztunk a balmazújvárosi profi labdarúgóknak kiadott önkormányzati bérlakások ügyével, illetve a csőd és a harmadosztály felé robogó helyi futballcsapat vergődésével. Cikkünk megjelenése után a balmazi futballklub a saját honlapján reagálva megpróbálta egy masszív csúsztatással hitelteleníteni cikkünket (lásd keretes írásunkat). A birtokunkba kerülő információk segítségével most tisztáznánk a kérdést, mégis mennyiért lakhattak az alkalmazottaiknak 2017-ben átlagban bő 500 ezer forint nettó havi fizetést kínáló sportvállalkozásnál. 

Önkormányzati bérlakás vagy szociális bérlakás?

A balmazi csapat honlapján arra való utalással próbálják meg hitelteleníteni korábbi írásunkat, hogy annak címében szociális bérlakásokat foglaló balmazújvárosi labdarúgólk szerepelnek, miközben azok valójában "önkormányzati bérlakásokban" laknak.

A Balmazújváros Sport Kft. dolgozóinak nevében írt levél szerzője úgy tesz, mintha a két dolog kizárná egymást, miközben az egyik fogalom az ingatlan tulajdonosát jelöli, míg a másik a bérbeadásának jogcímére vonatkozik. Avagy minden szociális bérlakás önkormányzati bérlakás, de nem mindnen bogár rovar. A cím pedig duplán is igaz, egyrészt mert a korábbi cikkünkben tisztán bizonyítottuk, hogy a futballistáknak adott lakások a szociálisan rászorulóknak jutó lakások számát csökkentették, míg a mostani cikkünkben bemutatjuk, hogy a bérleti díjuk megegyezett a szociális alapú bérleti díj összegével.

Forintra pontosan meg tudjuk mondani, hogy a cikkünkben említett öt lakást mennyiért bérelte a Balmazújváros Sport Kft. a városi vagyongazdálkozási cégtől a játékosainak. És hónapra pontosan, hogy a profi futballcsapatot működtető vállalkozás mikor fizetett lakbért utoljára.

A balmazújvárosi futballklub agóniája azután öltött igazán látványos méreteket, hogy a korábbi fideszes polgármestert, Veres Margitot 2018 tavaszán jogerősen öt év börtönre ítélték, majd a kormánypárti jelölt elbukott az augusztusi időközi választáson...

COMING OUT: NAP MINT NAP ÚJABB DOLGOK DERÜLNEK KI A NER-BÁRÓKRÓL

HVG ONLINE
Szerző: KOVÁCS GÁBOR
2019.02.02.



A felcsúti milliárdos megint vett valamit, amiről korábban is sejteni lehetett, hogy köze van hozzá. Ő a központi figurája az efféle színvallásoknak.

A NER nagyban játszó üzletembereivel kapcsolatban két eufemizmust vagyunk kénytelenek gyakran használni: „érdekeltség” és „köthető”. Azt jelentik, hogy valaki nem közvetlenül, hanem bonyolult, esetleg külföldre nyúló hálón-láncon keresztül (rész)tulajdonosa egy cégnek, illetve hogy „hozzá közel álló” üzlettárs, ügyvéd, rokon, ultipartner közbeiktatásával van befolyása valamire, esetleg ilyen kapcsolat miatt feltételezhető a tulajdoni viszony. Alkalomadtán aztán előfordul, hogy egyik-másik vállalkozó kilép a fényre, és a nevére veszi azt, amiről amúgy is feltételezni lehetett, hogy az övé. Ez történt, amikor a minap a Mészáros Lőrinc és felesége tulajdonában lévő Talentis Group Zrt. bejelentette, hogy megveszi az egyik legnagyobb magyar építővállalat, a Puskás Stadiont is kivitelező, 2017-ben 35 milliárd forint bevételt elérő ZÁÉV Zrt. anyacégét. A ZÁÉV 2015-ben cserélt gazdát, papíron a Pannon Speed Zrt. lett a tulajdonosa, de az építőiparban sokan mérget vettek volna rá, hogy valójában Mészáros közelébe került – ez most hivatalosan is megtörtént.


Amikor bevallják, hogy az övék

Az Orbán Viktor üzlettel foglalkozó énjének is tekinthető felcsúti expolgármester – aki a legújabb Forbes-lista szerint már Magyarország legvagyonosabb embere – az elmúlt időszakban gravitációs középpontja volt az ilyen coming out sztoriknak. 2018 áprilisában például Mészárosék nevére vette a Konzum-csoportot: a Konzum Nyrt. bejelentette, hogy Mészáros Lőrinc és felesége tulajdonába került a Konzum PE Magántőkealap. A tőkealappal Mészároséknak többségi tulajdonuk „lett” a Konzum Nyrt.-ben, 44 százalékos részesedésük az Opus Nyrt.-ben és 24 százalékuk az Appeninn Nyrt.-ben. Az Opus és a Konzum egyesítése 2018 óta folyamatban van, a friggyel 1,1 milliárd eurót meghaladó konszolidált saját tőkéjű tőzsdei társaság jön majd létre, a tervek szerint Mészárosék ezzel fognak külföldön terjeszkedni.

Az Appeninn-tulajdonrész nem sokáig maradt a Konzum PE Magántőkealap tulajdonában, augusztusban nem más vásárolta meg, mint Tiborcz István miniszterelnöki vő BDPST Zrt.-je. Történelmi esemény volt: ekkor kapcsolódott össze először nyilvánosan az Orbán és a Mészáros család vagyona (a Konzum-csoportnak maradt 33,2 százalékos, irányítást biztosító részesedése az Appeninnben). Maga Tiborcz júniusban lett többségi tulajdonosa a 2017-ben 4 milliárd forintos nyereséget termelő BDPST-nek, amikor üzlettársától, Hamar Endrétől vásárolt részvényeket. Sokáig azt is csak sejteni lehetett, hogy a BDPST Orbán Viktor vejének érdekeltsége: ő fizette be a 100 ezer forintos illetéket a cég bejegyzésekor. Tiborcz 2017 októberében az Origónak coming outolt egy baráti interjú keretében...


KARAFIÁTH: MARTON-ÜGYBEN SE LINCSELJÜNK - A VÁD MÉG NEM AZONOS A BŰNNEL

24.HU / POSZT-ITT
Szerző: KARAFIÁTH ORSOLYA
2019.02.02.


Bár borzongok, és minden idegszálam és a gyomrom is tiltakozik ellene, de ki kell mondanom, hogy a szexuális zaklatással vádolt Marton László jogszerűen rendez. Hiszen, amíg nincs ítélet ellene, ártatlannak kell tekintenünk. Más dolog, hogy felháborít a veszprémi színház vezetője, Oberfrank Pál indoklása, az olyan szövegek, hogy: „Az internet világa, a mai durvuló hangnem sok embert ránt le felelőtlenül a pokolba, bárki bárkit kíméletlenül tönkre tehet, ezért fokozott a felelősségünk abban is, hogy megtaláljuk a másikat, kezet nyújtsunk, és fölemeljük egymást. Mindenki hordoz sebeket, és mindnyájan Isten gyermekei vagyunk.”

Ez ugyanannak annak a macsómentalitásnak szörnyű megnyilvánulása, ami ellen az egész meetoo elindult.

És innentől tekintsünk el a konkrét ügytől, nézzük általánosságban.

Azt persze pontosan tudjuk, hogy a bűnös nem csak akkor bűnös, ha a bíróságon kimondták rá az ítéletet.

Ezzel együtt nem hiszek a lincselésben. Pontosan tudom, milyen az, amikor megtámadnak, és egyre gyűrűzik a gyűlölet, és a részletek már nem számítanak, az sem, hogy nem bizonyított az alapállítás. (Ismét figyelmeztetek: rugaszkodjunk el a konkrét ügytől).

Szörnyű, amikor mindenki nyilvánvalónak, evidenciának, gyakorlatilag bizonyítottnak veszi az erőszak tényét. És ha valaki számon kéri rajtuk ezt, akkor áldozathibáztatóvá válik, olyanná, aki inkább ad igazat a szemét macsónak, aki nem veszi figyelembe a tényt, miszerint az áldozat évtizedekig hallgat, semmint bemenjen a rendőrségre.

A lényeg: a jog nem egyenlő a haraggal és a tombolással. Épp ezért elszomorodom, amikor épp a jogállamiság tisztelői követelik a meggyanúsított karóba húzását.

Persze azt is tudjuk, hiába létezik elviekben komoly és átfogó védelem az áldozat személyének titokban tartására, érthető, ha valaki ebben nem bízik. (Csak ebben az esetben el kell fogadja, hogy az elkövetőt nem vonják felelőségre; azaz dolgozhat az erőszaktevéssel vádolt akár szép, fiatal, kiszolgáltatott lányokkal is.)

De vissza a konkrét ügyhöz. Hogy mi az én személyes véleményem? Az, hogy

maximálisan hitelt adok Sárosdi Lilla szavainak, és Marton bűnösnek gondolom.

Miközben azt is tudom, hogy ennyi év után, ráadásul egy ilyen esetet lehetetlen bizonyítani.

Az is tény, hogy Marton reakciója és „bocsánatkérése” undorít. Én nem dolgoznék vele, esélyt sem adnék neki. Ez lenne az én morális ítéletem a konkrét esetben. Mert jog és morál nem ugyanaz. Mégis megkockáztatom: bizonyítékok híján, puszta szóbeszéd alapján bűn morálisan is ítélni...

KURSZK-FILM PUTYIN NÉLKÜL: AZ ELNÖK, AKI OTT SEM VOLT


ÁTLÁTSZÓ
Szerző: PAPP LÁSZLÓ TAMÁS
2019.02.02.


A Kurszk orosz tengeralattjáró 2000-ben bekövetkezett tragédiájáról készült film közvetlenül nem politizál, és az eredményt, a hatást nézve jól teszi, bármi is volt készítőinek szándéka azzal, hogy nem jelenik meg benne Vlagyimir Putyin orosz elnök. Ez ugyanis pont előtérbe helyezte az ő szerepét és felelősségét. 

Sokan bírálják, hogy a Kurszk orosz tengeralattjáró 2000-ben történt tragédiájáról készült film forgatókönyvéből Putyin kimaradt: “…egyes spekulációk szerint az alkotók nem akarták kihúzni a gyufát az orosz hackereknél, mint ahogy Az interjú című film után észak-koreai hackerek feltörték a Sony rendszerét.”De szerintem Kurszk egyebek között épp azért jó film, mert képes volt mellőzni azt a ziccert, amit mondjuk épp a putyini típusú rezsimek propagandafilmjei nem tudnának kihagyni. A szájbarágós aktuálpolitikai utalásokat, az ellenségképet, a vélt vagy valós politikai felelősökre való direkt utalásokat.

A cselekmény helyszínei a Barents-tenger partvidéke és feneke. A szereplők pedig a tengeralattjáró fogyatkozó legénysége, a hozzátartozók, illetve a megmentésükön dolgozó orosz és norvég egységek tagjai. Vlagyimir Putyin egyszer sem jelenik meg a filmben, de még a neve sem hangzik el...

HERPESZ EURÓPÁN

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- VENDÉG BLOG
Szerző: rb
2019.02.02. 


Tóth Ilona cikke kapcsán reagálnék arra a témára, hogy mennyire foglalkoznak velünk és főleg, mit értenek meg a nálunk folyó eseményekből a nyugati társadalmak átlagos lakói. Futóként a netes közösségi térben viszonylag nagy külföldi ismeretségi körrel rendelkezem. Futók a föld minden tájáról követjük egymás edzéseit. Hashtag haveroknak hívom őket, de sokukkal személyesen is találkoztam már, amikor Budapesten jártak. Megelevenedik akkor a virtuális tér, futunk egyet, vagy csak iszunk egy kávét, beszélgetünk kicsit. Mindegyik le van nyűgözve Budapesttől a Parlamenttől és a kedves magyar emberektől. Imádják.

Sokan közülük írtak már nekem jópárszor (főleg tavaly decemberben), hogy „Mi történik nálatok pontosan? Mit akar Orbán?” (Írország) „Miért nem zavarja el a magyar nép, ha nem ért vele egyet? Ha pedig egyetért, akkor kik vannak az utcán veled olyan sokan?” (Izland) „Mi ez a CEU ügy, az én testvérem is ott tanul. Te tudsz valamit esetleg? Látom ott vagy a tüntetésen, ahonnan ő is live-ozik.” (Brazília) „Milyen hülyeséget mondott a riporternek a miniszterelnököd, atyaég! Beszél amúgy angolul?” (Ausztrália) „Nálatok mennyi menekült van, mert olvastam, hogy nagyon elegetek van belőlük.” (Dánia) „Komolyan nincs ott Euro? Azért bankkártyával lehet fizetni? Bécsből átugranánk.”(Kanada)„Ugye nem érintik a tüntetések azt a részt, ahol az a sok szórakozóhely van Budapesten, mert hétvégén ott leszünk.” (Szlovénia) „Anyukám is elment az Orbán beszédre busszal. Úgy szeretjük a magyarokat.” (Lengyelország) – Jaj, ne! – Az egyik legdurvább viszont egy Brazil futó volt, aki azt írta Bolsonaro beiktatásakor, hogy „Itt van a te miniszterelnököd is, Rita! Köszönjük! Bolsonaro a reménységünk!” és nyomatékul egy brazil és egy magyar zászlót tett a mondat mellé. Az egész térképet lefedő kérdés pedig az volt, hogy „Mi az az O1G, mert ők is látnak itt, ott felrajzolva náluk.” (Ebből is látszik, hogy a kalandvágy mennyi helyre sodorta el a magyarokat.) „Láttam, hogy valami történik Budapesten és te is ott vagy. Te fütyülsz, vagy tapsolsz? Mindegy, vigyázz magadra!” (Franciaország).

Tudják, hogy valami történik nálunk, de szinte képtelenség elmagyarázni nekik, hogy mi. Felfoghatatlan számukra az a szakadék, ami két magyar ember között lehetséges. Az, hogy mennyire nem mindegy itt, hogy az ember fütyül, vagy tapsol… Vannak, akik azt mondják, hogy „Igen, igen, nálunk is vannak „hülyék”. Nem tudom, hogy megértetni velük, hogy a mi „hülyéinkkel”, senki sem veheti fel a versenyt. Az övéik többnyire elszigetelt csoportok. Itt pedig a kétharmadnak kikiáltott kisebbség van manipulálva és felhasználva, számukra fel sem fogható eszközökkel. A miniszterelnök és köreinek a gazdagodását pedig a saját keresztapámmal sem tudom megértetni, nem hogy egy svéddel. A demonstrációk okairól értekezni szinte lehetetlen, mert amikor azt írom, hogy folyamatosan sérülnek a demokrácia alapelvei nálunk az utóbbi nyolc évben a Fidesz kormányzása alatt, akkor csak meredt szemű, csodálkozós ikonokat küldenek. – „Mi? Mik azok? Mire gondolsz pontosan?”...

TAMÁS GÁSÁR MIKLÓS: JÓT AKARTUNK, DE TÉVEDTÜNK

168 ÓRA ONLINE
Szerző: BUJÁK ATTILA
2019.02.02.


Ne nagyon hetvenkedjen az ember, ha elmúlt hetven. A közönség mégis valami ilyesmit vár. Tamás Gáspár Miklós születésnapján a lapokat interjúözön árasztotta el. Hogy írásunk hőse öregszik – és a hiúság vétke sem idegen tőle –, a felvételeken rosszul palástolt meghatottság is bizonyítja. Kolozsváron kisebb konferenciát szerveztek a tiszteletére, Budapesten egy kis klubban baráti körben tisztelegtek előtte. Az életút fontos és érdekes, ha úgy vesszük, már közkincs: a politikai cselekvés filozófiai megalapozásának véget nem érő folyama. Cikkek és médiaszereplések halmaza. A közönség pedig külön számon tartja a manírokat. A híres sétapálcát. A csokornyakkendőt. A szivart. Gazsi harminc éve ingerli, provokálja és szolgálja a közönséget. Valahogy úgy vagyunk vele, mint a kokainnal: zavar a függőségünk, de nem bírunk leszokni róla. Mielőtt bármit is leírunk róla, szögezzük le: nagy arc, nagy ember, a rendszerváltás korának klasszikus alakja.

Amikor megismerte a szélesebb közönség (erősen kezdett, parlamenti képviselőnek választották be az utolsó kádári parlamentbe), már jelentős út állt mögötte. Igaz, a megelőző időket leginkább a közeli eszmetársai, a szamizdat aktív fogyasztói és a Szabad Európa Rádió hallgatói ismerhették. De a városban akkor is „jelen volt”, nem láthatóan, mégis tudhatóan. A rádió pagodájában láttam először, épp vitatkozott, pontosabban előadott. Egy cikkét vagy nyilatkozatát magyarázta, amelyben konzervatív-liberális elveit fejtette ki. Mivel a két dolog, a tiszta liberalizmus és a konzervatív-liberális felfogás nagyban különbözik. Ő az utóbbit vallja. Az előadás oly szemléletes, annyira meggyőző volt, hogy a vele lévő tisztes hölgy (akkoriban az új arcokat rajongó raj követte) fellelkesült. Azonnal indítványozta, ha így van, váljanak külön, váljanak le az SZDSZ-ről, alapítsanak pártot. TGM persze zavarba jött: „Asszonyom, lehet, hogy így van, mégsem lenne most célszerű. Egyelőre nem.” A politikában ez volt Gazsi sajátja – és hibája.

A filozófiai értelemben tökéletes megoldást javasolta, de az rendszerint nem volt megvalósítható.

Egyéniségén már akkor átütött a született revizionista marxista. Lelke legmélyén ugyanis az volt, erdélyi úrba oltott Karl Kautsky, aki tiszta forradalomról, a tőke uralmának megdöntéséről álmodik, s mivel az szűkös emberi létünk határain belül megvalósíthatatlan, hogy ne múljon haszontalanul az élet, nekiállunk és reformálunk. Jóléti államokat eszkábálunk. Igaz, ma már erre sincs mód. Legföljebb küzdhetünk a NER ellen...

FÖLDES GYÖRGY: FORRADALMAT CSAK AKKOR SZABAD CSINÁLNI, HA MENNEK UTÁNAD

NÉPSZAVA
Szerző: FRISS RÓBERT
2019.02.02.


A Kádár-korszakkal való szembenézés nem a baloldal, hanem az egész magyar társadalom feladata. Földes György történész szerint a baloldal az egész világon többszörös csapdában van, de meg kell próbálnia jövőképet adni, közösségeket építeni, új ideológiát csinálni.

A Politikatörténeti Intézet (PTI) elleni kormányzati hadjárat mintha része volna minden baloldali közösség szétverésének. 
Teljes átrendezési kísérletről van szó, amely a szellemi életet akarja új irányba terelni. Ez a PTI-vel indult. 

Ezzel együtt az intézetet sok bírálat érte. Megtett-e mindent, hogy friss vért nyomjon a baloldali szellemi életbe? 
Szakmai oldalról inkább dicséreteket kapunk. A politikai bírálatok jobbról jönnek. De igaz, hogy baloldali szellemi műhelyként tehetettünk volna többet. Igyekeztünk segíteni a pártok és a baloldali értelmiség közötti párbeszédet. Magam cikkekkel, könyvekkel igyekeztem befolyásolni a baloldal szellemi, stratégiai munkáját. Nem túl nagy sikerrel. Biztos hibáztunk, de nem csak rajtunk múlt, hanem a fogadókészség hiányán is.

Az érdeklődés hiányáról: nem lehet ennek oka a baloldali értelmiség frusztrációja, ami abból fakadhat, hogy nem találja a fogást az Orbán-rendszeren? 
Ez így túl kemény állítás. Inkább azt mondom, hogy a baloldalnak – és nem csak Magyarországon – azon kellene töprengenie, megtalálta-e a megfelelő válaszokat azokra a kihívásokra, amelyekkel ma a világ, a régiók, a társadalmak, az egyén és a társadalmi csoportok szembenéznek. A baloldalinak mondott értelmiség jelentős része nem politizál, nem segít a társadalmi többségnek eligazodni a világban. 

De ha nem találja meg önmagát a politikai pártokban? 
Ezt meg tudom érteni, én sem találom a helyem a mai pártokban. Próbálom őket segíteni, de nem tudok velük maradéktalanul azonosulni. Magyarországon ráadásul van egzisztenciális félelem is, de kockázatvállalás nélkül nem lehet új utakat találni. 

Miközben a hatalom törvényeit tiszteli..
Aki forradalmár akar lenni, annak tudnia kell, hogy forradalmi helyzet van-e. Ma nincs az, ezért érthető a taktikai ragaszkodás a legalitáshoz. Az viszont nem érthető, ha az ellenzék legitimnek tekinti a nemzeti együttműködés rendszerét. De hát az elmúlt nyolc évben… …ez történt, ám a tavalyi év végén valami elmozdult...

AZ UNIÓS TAGOK TÖBBSÉGE AMELLETT VAN, HOGY NE FEKTESSÉK EL A MAGYAR ÉS LENGYEL JOGÁLLAMI ELJÁRÁST - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2019.02.02.


- Novák Katalin francia kitüntetése: diplomáciai melléfogás vagy párizsi kurzusváltás? 

- A nem létező fényes múltba révedő Magyarország könnyen az unió külső körére kerülhet, emiatt volna a magyaroknak igazán okuk az aggodalomra

- Ha populisták sok embert tudnak mozgósítani, sokkal jobban szerepelhetnek az EP-választáson, mint ahogy az most látszik, de abból még nagy bajok lehetnek

Politico

A portál úgy értesült, hogy az uniós nagykövetek legutóbbi tanácskozásán 16 tagállam nyomatékosan sürgette: az Általános Ügyek Tanácsának legközelebbi ülésén tárgyalják meg hol tart a jogállami eljárás a lengyel és a magyar kormány ellen. Így foglaltak állást az északiak és a nyugati alapító országok, az egész Dél, valamint Szlovénia képviselői. Lengyelország kapcsán igen heves volt a vita. A lengyel megbízott ugyanakkor igen vehemensen hadakozott a kezdeményezés ellen, mondván, hogy semmi értelme újra boncolgatni a kérdést. Inkább azt ajánlotta, hogy minden ország maga nézzen utána a helyzetnek, egyben kétségbe vonta, hogy az illetékes bizottsági alelnök, Timmermans jóhiszeműen jár el az ügyben.

A Brexit miatt igen nehézkesen halad a következő uniós költségvetés kereteinek meghatározása, így ez nem a legalkalmasabb időpont a legnagyobb támogatást élvező államoknak, hogy rá tudják venni a többieket: nézzék el nekik a jogállam kiüresítését. Az említett tanácsülés február 19-én lesz, és akár egyetlen állam kérésére is napirendre lehet tűzni a magyar és a lengyel kérdést. Ez ellen Varsó, illetve Budapest csak akkor képes bármit is tenni, ha sikerül egyszerű többséget összehoznia.

Médiapart

Franciaország éppen akkor adományozta a legmagasabb állami kitüntetést Novák Katalinnak, Orbán Viktor közeli munkatársának, amikor Macron európai ügyekben a múlt szeptemberben kesztyűt dobott a magyar kormányfőnek és illiberális rendszerének. Az államtitkár kevésbé agresszívan szokott megnyilvánulni a nyilvánosság előtt, mint a főnöke, miközben elutasítja az abortuszt és támogatja, hogy elhajtsák a migránsokat. Viszont szívesen nyilatkozik a külföldi sajtónak. Hogy éppen ő részesült az elismerésben, abban a Becsületrend kancelláriája nem lát semmi rosszat, kiemelve, hogy szó sincs politikai döntésről. A magyar politikus esetében azt méltányolták, hogy sokat tett a francia nyelvért.

A javaslatot ilyen esetekben elvileg mindig a külügyminiszter terjeszti elő, a nagykövet kezdeményezésére. Ezután a kancellária vizsgálja az ügyet, de átlagosan csupán az indítványok 15 %-át szokta elutasítani. Novák Katalin jelölését azután az államfő is jóváhagyta. A portál rámutat, hogy nem ez az első alkalom, amikor a francia diplomácia csődöt mondott Budapesten. Tavaly júniusban nyilvánosságra került egy feljegyzés, amelyben az akkori nagykövet azt bizonygatta, hogy Orbán Viktor egyáltalán nem sodródik jobbra, ez csupán a sajtó kitalációja. A diplomatát ezek után hazarendelték, de a jelek szerint utódja sem különb. Még akkor is, ha esetleg még nem ő, hanem az előd vettette fel Novák Katalint a listára. De jelezhette volna, hogy nem ért azzal egyet és akkor leállhatott volna a folyamat.

Gazdasági szempontok belejátszhattak a döntésbe, miután Magyarország bejelentette, hogy 20 francia katonai helikoptert vásárol. Viszont a zavar jele, hogy az államfői palota nem adott felvilágosítást a kitüntetés hátteréről. Az egyes hatóságok inkább egymásnak passzolják a labdát. Egyben próbálják semlegesíteni a történteket. Ugyanakkor sokat mondó, hogy a kitüntetés utáni fogadáson magyar részről mindenki ott volt, aki számít: Kövér, Gulyás Gergely, Trócsányi, Balog Zoltán és Orbán felesége, valamint Schmidt Mária.

NZZ

Timothy Snyder szerint az EU számára véget értek a paradicsomi állapotok, mert a földrésznek ismét vannak ellenségei, ám lehetetlen visszatérni a nemzetállamokhoz. A Yale Egyetem neves történésze, akinek szakterülete Kelet-Európa, illetve a holokauszt, azt mondja, nem zavarja az alakuló olasz-lengyel populista tengely, amiatt inkább két ország lakosságának van oka aggódnia, hiszen nem kizárt, hogy kialakul a kétsebességes földrész, és akkor mindkét állam a periférián találja magát. Eközben Oroszország immár ellenfélként jelenik meg az ukrajnai agresszió miatt, de nagy veszélyt jelent a populizmus is. Az EU-nak megvannak az eszközei, hogy megbirkózzon ezekkel a bajokkal, csak éppen képtelen élni képességeivel.

A populisták abból profitálnak, hogy olyan nemzeti múltat idéznek meg, ami sohasem létezett. Magyarország, Lengyelország és a többi állam csak akkor lehet győztes, ha összefog a többiekkel. Ám látnivaló, hogy a nemzetállamok nem tanultak a történelemből, hiszen a magyar és a lengyel állam csupán igen rövid ideig állt fenn, és a hatását akkor sem lehetett éppenséggel bátorítónak nevezni. Most azt a trükköt vetik be, hogy vissza akarnak térni a kényelmes múlthoz, ám ha elhagyják az uniót, akkor teljesen átláthatatlan jövő elé néznek. Az államok mindig is akkor virágoztak, amikor kapcsolódtak valamilyen nagyobb politikai szerkezethez. Mint amilyen az EU.

Igaz, hogy Orbán Viktor Brüsszelt a Szovjetunióhoz hasonlítja, de ő szabad emberként azt mond, amit csak akar. Bármiféle képtelenséget ejt is ki a száján, nem kell következményektől tartania. Magyarország a saját akaratából lépett be az integrációba, de ugyanígy távozhat is. Már csak ezért is felelőtlen az effajta beszéd. Mint ahogy az is, hogy ilyesmiket szajkóz de marad a szervezetben. Ezzel párhuzamosan azt is látni kell, hogy az emberek nem ésszerűen döntenek. Hiszen látják, mi minden épül brüsszeli pénzekből, mégis a Fideszre, vagy PiS-re szavaznak. Azon kívül felnőtt egy új politikusnemzedék, amely előnyt húz az uniós tagságból, de azzal is tisztában van, hogy nem lehet egykönnyen kizárni az EU-ból.

A történész ugyanakkor nem tartja kívánatosnak a többsebességes Európát, mert az azt jelentené, hogy Németország még több hatalomhoz jut, ám az még a németeknek sem volna jó. Egyúttal csökkenne az unió vonzereje...

ITT OLVASHATÓ

"A LEGSZEGÉNYEBB RÉTEGEKET HÜLYÍTETTÉK MEG"

NÉPSZAVA
Szerző: CSÁKVÁRI GÉZA
2019.02.02.


Az Európai Filmakadémia elnökségének Tiszteletbeli díját – ezt ritkán szokták kiadni, eddig csak Michel Piccoli, Manoel de Oliviera, Michael Caine és Andrzej Wajda kapott ilyet – tavaly decemberben a görög nagymester, Costa-Gavras vehette át az Európai Filmdíj gálán, Sevillában. Köszönő beszéde csupán ennyi volt: „Ma olyanok vagyunk, mint amilyennek Európának lennie kéne. Együtt vagyunk más-más országokból, tudjuk kedvelni és elfogadni egymást.” Costa-Gavras még a ceremónia előtt adott interjút a Népszavának.

Mit gondol a szélsőjobb politika és populizmus előretöréséről Európában? 
– Azt, hogy ez nagy probléma. Méghozzá Európa problémája, mivel az Unió nem váltotta be azokat az ígéreteket, melyeket évtizedekkel ezelőtt tettek az alapítók és követőik. Ehelyett az egész kontinens egy szupermarket lett, melyben az emberek nem tudnak vásárolni, mert nincs rá pénzük. A politikusaink leragadtak a mikro ügyeknél, miközben észre sem vették, hogy globálisan milyen folyamatok zajlanak éppen a gazdaságban. Lehet csodálatos liberális elvekről nagy szavakat megfogalmazni, miközben a középosztály elszegényedett és több országban el is tűnt. Viszont a gazdagok száma egyre nagyobb, de ami aggasztó, hogy a vagyonuk brutálisan megnőtt. Amikor ilyen gazdasági helyzet áll fenn, akkor az első áldozat a kultúra, az oktatás. Jó példa az Erasmus program, mely nominálisan egyre kisebb költségvetéssel működik – mondhatják azt, hogy tíz éve változatlan, de akkor még az inflációt sem vettük figyelembe. De hozhattam volna példának a mezőgazdaságot, melyet úgy akartak szabályozni, hogy fogalma sincs az európai tagállamoknak, mi történik a másikban. Na, ezt a kommunikációképtelenséget használta ki a szélsőjobb és a legszegényebb rétegeket hülyítették meg. Akik vagy nem tudnak, vagy nem akarnak emlékezni arra, mi történt korábban, amikor ezek az erők voltak hatalmon. Mussolini, Franco vagy a görög katonai junta katasztrofális következményeket hagyott maga után.

Van ötlete a megoldásra? 
– Önnek van? Mindenki gondolkodik és ígérget, aztán pedig nem csinál semmit. Mint José Manuel Barroso vagy Jean-Claude Juncker. De nem lenne fair csak az Unió vezetőit felelőssé tenni: minden egyes európai ország kormánya sokat tett azért az elmúlt évtizedekben, hogy ide jussunk. 

Az Ámen című filmje a náci gépezet és az azzal szembeszálló jezsuiták harcát mutatta be. Mit szól ahhoz, hogy mostanság már egyre erősebbek azok a hangok, melyek szerint nem is volt semmiféle holokauszt? 
– Az Áment elég régen készítettem és számomra sokkal intimebb volt a problémafelvetés: arra voltam kíváncsi, hogy mit tehet két ember, egy SS tiszt és egy jezsuita szerzetes, ha ellenáll a rendszernek, akár az élete feláldozásával is. Ha megnézi a többi filmemet, mindegyikben van egy közös pont: a lázadás. Számom elképesztően fontos mindenféle, bármiféle totalitárius rendszer elleni lázadás. Ha valaki „csupán” hallgat, az már alapvető cinkosság. Amúgy Európa másik nagy problémája az elszegényedés mellett a vallások közötti nyughatatlanság. Nem is olyan régen még a katolikusok és a protestánsok ölték egymást – erre emlékszik az utca embere? Micsoda álszent szöveg manapság a muszlimokat bűnözőkként beállítani? Amikor munkaerőhiány volt, akkor behívtuk őket dolgozni, most, amikor már családjuk és gyerekeik vannak itt, a vendégstátusz helyett most idegeneknek tartjuk őket. Ennek változnia kell, mert ez is csak felesleges feszültséget teremt. Negatív helyzetben nem érdemes negatív helyzeteket teremteni. Ilyenkor szokott jönni a „de, vannak akik nem akarnak beilleszkedni”. Néhány száz akad, igen, de ez elenyésző szám azokkal a milliókkal szemben, akik már túl vannak ezen...

ORBÁN VIKTOR ELSŐ MILLIÓJA

24.HU
Szerző: KÁLMÁN ATTILA
2019.02.01.


Vajon sikerült neki? Összespórolta végre? – ezekre a kínzó kérdésekre riadtam fel az éjszaka kellős közepén. Odaültem a sötétben az asztalomhoz, felhajtottam a laptop képernyőjét, hogy kiderült-e már, és igen, büszkén bokszoltam a levegőbe, sikerült neki:

Orbán Viktor 402 ezer forintot spórolt, és ezzel megtakarítása átlépte a bűvös egymilliós határt.

Az utolsó pillanatig kételkedtem benne, hogy a miniszterelnök összehozza-e a hét számjegyű összeget a számláján. Főleg a Brüsszel felé megvillantott egymilliós öltöny bizonytalanított el, mert oktondi pazarlásnak tűnt. De én is szoktam impulzívan vásárolni, aztán elszégyellem magam, hogy erőn felül szórtam a pénzt, és utána meghúzom a nadrágszíjat.

Úgy látszik, a kormányfőnek is sikerült élére állítania a garasokat. Ebben persze sok jó barátja, rokona segíthette okos pénzügyi tanácsokkal, akik már rég sokkal gazdagabbak, mint ő. Bár korábbi legjobb barátjával, a cégeiből a barátság éveiben 60 milliárdos osztalékot felhajtó Simicska Lajossal ugyan összeveszett, de az őt váltó felcsúti barát, Mészáros Lőrinc rakétaként száguldott keresztül az ország elitjén, és meg sem állt a csúcsig, már 380 milliárdos vagyona van. Tiborcz István, akinek a miniszterelnök odaadta lánya kezét, szintén kiemelkedően tehetséges fiatal vállalkozó, aki nem az első milliókról sző álmokat, hanem sokadik milliárdokról. Aztán ott van példaképnek a szépen gyarapodó édesapa is.

Meg persze azok, akikkel jólesik együtt örülni a VIP-páholyokban a Videoton és a Felcsút góljainak. A sok gazdag és hálás barát, akik egy-egy magánrepülőn üresen tartott szék mellett talán egy-egy jó financiális tanáccsal is szolgálhatnak focimeccsekre menet. Garancsi István például, aki korábban kötélbarátjának nevezte Orbánt, csaknem 50 milliárdos vagyon felett diszponál, tőle sem szégyen ellesni pár apró trükköt.

Szerintem ők is bíztak abban, hogy 2019 lesz az az év, amikor végre Orbán Viktor is belép a milliomosok klubjába.

Bár megmondta a miniszterelnök, amikor erről kérdeztük, hogy rá nem lehet nyomást gyakorolni, és eddig minden üzletember rosszul járt, aki ezzel próbálkozott.

Lehet, hogy nem is dörzsölt üzletemberek spekulációi kellettek a sikerhez, hanem a kormányfői puritanizmus, a protestáns etika a Fidesz-KDNP-t a gyökeréig átható szelleme volt a siker kulcsa.

Bárhogy is történt:

Gratulálok, Miniszterelnök Úr!

ITT OLVASHATÓ


SZÉLSŐJOBBOLDALISÁG-E A CIGÁNYOZÁS? HOZZÁSZÓLÁS BAUER TAMÁS CIKKÉHEZ

1000 A MI HAZÁNK BLOG
Szerző: HaFr
2019.02.01.


Bauer Tamás, nagyra becsült liberális közíró, egykori politikus azt írja az ÉS mai számában, hogy a Jobbikkal azért nem szabad összefognia a "demokratikus baloldalnak", mert szélsőjobboldali párt, hiszen Ander Balázs parlamenti képviselő "cigányozott". Ehhez idézi Ander felszólalását, amit nem másolok ide, de -- néhány szót kiragadva ebből -- "gettósodó területekről", az integráció nehézségéről, "önszegregáló antikultúráról", állami kényszerről beszélni szerintem nem cigányozás, a "Kolompár Dzsenifernek juttatott gender szakos diploma" pedig nagyon ízléstelen (bár egy kicsit azért humoros is), talán cigányozás is (bár ennek a szemantikája nyilván változik az ország kulturális hot spotjai szerint), de nem szélsőjobboldaliság. Nekem van szerencsém életvitelszerűen ismerni egyszerre Bauer (meg a budai jobboldal, meg az angliai gyárosok meg a svájci bankárok meg a globális tanácsadók usw.) közegét a győr-soproni, szabolcsi és hajdúsági gyári dolgozóéval stb. -- mondhatom, teljes életet élek --, és tanúsítom, hogy szegregáció, lenézés és diszkrimináció mindegyik közegben van. Olyan is van, nota bene, hogy a fehér embert oltják le. Kérem, engem is szegregálnak a BAE Systems board roomjában meg az East India Clubban. Van ilyen. Oszt mégse nevezném egyiket se par excellence szélsőjobbos közegnek. Az emberek minden körülmények között megkülönböztetik magukat idegenek (betolakodók, felforgatók, a mások) kárára, védendő a biztonságukat, megszerzett pozícióikat és/vagy a privilégiumaikat. Fogadni mernék, Bauer is ezt teszi a maga élethelyzeteiben: felhúzza a kerítéseit, megmagyarázza magának a privilégiumait. Nem csoda: a doktriner nyitottság adott esetben az öngyilkosság egy szubtilisabb fajtája lehet.

Bauer olyan képet közvetít a toleráns, liberális, progresszív, esélyegyenlő világról, ami a valóságban nincs, bár kétségtelenül sokan beszélnek róla (ti. program, ideológia): amelyben a bárány a farkassal hál, miután leütötte (=progresszivizmus). Nos, a világ nem így megyen. Tetszettek volna jobban fölvilágosítani, akkulturálni, integrálni eszdéeszként. Nem most elkésve "demokratikus-humanista normarendszerezni".

Biztosíthatom Bauer Tamást, hogyha cigányozni szélsőjobboldali, akkor az ország nagyobb része szélsőjobboldali. Nem azért, mert cigányokat irtana, hanem mert erős sztereotípiái vannak -- és nem csak a cigányokkal szemben, hanem általában az életben maradáshoz! Ez a szegények és a hátrányos helyzetűek keresztje: nem jutott el hozzájuk Kant meg Teilhard de Chardin két alapítványi támogatás között, hogy kedvet ébresszen a nyitottság iránt. Itt csak az élet van. És közben mindenkinek a saját intoleranciája: a populistáké a kocsmában, a haladóké a pezsgős fogadáson, mindkettő politikát csinál belőle, aztán egymás intoleranciájára fintorognak. Megint csak, lehetett volna ezzel eszdéeszként kezdeni valamit úgy oktatásilag, mint gazdaságilag. Akkor is itt volt, azóta se lett nagyobb probléma a cigányozás. (Amint látszik, elválasztom a szélsőjobboldaliságért valóban felelős etnicizmust a cigányozástól. Az utóbbi azelőtt is létezett, hogy az etnicizmust a Fidesz alaposan felmelegítette volna.)...

TÉL KANADÁBAN: JÖTT A FEKETELEVES

HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Határátkelő
2019.02.02.


Miközben az elmúlt napokban az időjárással kapcsolatos hírek egy jelentős része arról szólt, milyen szokatlanul durva hideg van az Egyesült Államok középnyugati részén (főleg Chicagóban és környékén – itt is volt róla poszt nem akármilyen képekkel), kevesebb szó esett az USA északi szomszédjáról, Kanadáról. Na, most esik. Emellett megnézzük egy kicsit a brit egészségügyet közelebbről és elmegyünk hostessnek egy vietnami szupermarketbe.


Kezdjük Kanadával, annál inkább, mert az ember azt gondolja, hogy ha hideg van az USA-ban, akkor mi lehet az északi szomszédnál? Nos, Ákos írásából pillanatokon belül kiderül.

„Hétfő délután el is kezdett szakadni a hó és meg sem állt kedd hajnalig. Hétfőn délután óránként több centi hó esett, ezért este még kimentem eltakarítani ami hullott arra készülve, hogy kedden kevesebb időm lesz.

Eltoltam tehát kb. 10 centi havat és kedden arra ébredtem, hogy további 10 centi vár a kocsibeállón. A szomszédom extra jófej volt, reggel letolta a havat a hómarójával az én járdámról is. Nekem csak az autóbeálló maradt.

Toronto rosszabbul járt, a CBC szerint ott 31 cm hó esett, a TTC (helyi BKV) sok vonalon megállt, még a Toronto Pearson is bezárt pár órára. A velünk szomszédos Halton és Peel régiókban bezárták keddre a sulikat, volt olyan város, ahol „csak” az iskolabuszok nem jártak.

Waterloo-ban semmi ilyesmi nem történt, kedd reggelre az utak havasak voltak, de járhatóak, mert egész éjszaka jártak a hókotrók, plusz láttam több kis hókotrót, amivel speciálisan a járdákról tolják le havat. Tapasztalatom szerint Kanadában is szívás a hóesés, de utána rövid időn belül helyreáll a rend.

Van egy szokásunk Márkkal, ha reggel hó van a járdán és és én otthonról dolgozom, akkor reggel szánkóval viszem iskolába. Ilyenkor bezzeg nincs időhúzás, első szóra pattan mint a nikkelbolha.

Így történt ez kedd reggel is, Márkot a -15-ben felöltöztettem rendesen, arcmaszk, snowpants, kesztyű, stb. Én eléggé megizzadtam, helyenként 20 centi hóban kellett téblábolni a jeges szélben. De Márk szokás szerint nagyon élvezte, hogy nem kellett egy métert sem mennie.

És ez után jött csak a fekete-leves. A front nyomában sarkvidéki levegő nyomult be és hűtötte le Észak-Amerika kb. felét. A centrum jelenleg Detroit, Chicago környékén van, ott -20-30 körüli hidegek vannak, amit a szél miatt -40-50-nek lehet érezni.

Nálunk szerda reggelre -19.5 fokra ébredtünk és amikor este 6-kor hazaértünk, akkor -18.5 fok volt és mellé erős, csontig hatoló szél. Kesztyű nélkül 3 perc múlva fájt a kezem, arcmaszk nélkül 10 perc múlva fájt az orrom. Ilyet Mo-on soha nem éreztem, utoljára tavaly december végén-január elején Torontóban, akkor is vagy 2-3 hétig tartott a nagy hideg.

Az a szívás, hogy ilyen időben tényleg nem lehet kimenni a gyerekkel. A suliban már múlt héten sem igen vitték ki őket, akkor is -18 fok alatt volt a hőérzet, ezen a héten meg pláne. Enyhülés jön a hétvégén, talán majd akkor kicsit levegőzünk."

A teljes írást fotókkal itt találjátok, ne hagyjátok ki!

MÉSZÁROS FELTŐKÉSÍTÉSE FLOTTUL MENT, AZ OKTATÁS REFORMJA ORBÁNNAK TIZEDANNYIRA SEM FONTOS

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: RIBA ISTVÁN
2019.02.02.


Lassan kilencedik éve nem tudja a Fidesz, mit is kezdjen az iskolákkal, hogyan alakítsa át az oktatás tartalmát, tartsa meg a tanárokat és a diákokat.

„Annyira gyors a világ, hogy az alatt az idő alatt, amíg a diák a középiskolától eljut a diplomáig, több száz új szakma is keletkezhet” – ez az a felismerés, amelyre alapozva meg kellene alkotni a Nemzeti alaptantervet (NAT), átalakítani az oktatást, fejleszteni a tananyagot. Nem más mondta ezt, mint Hajnal Gabriella, az állami iskolafenntartó Klebelsberg Központ elnöke, az új NAT bevezetésének, a kerettantervek készítésének és a tananyagfejlesztésnek az újdonsült miniszteri biztosa. A feladat sürgető voltával tehát tisztában vannak a kormányzat oktatáspolitikusai, a NAT bevezetése mégis legalább egy évet csúszik. Azaz leghamarabb 2020 szeptemberében kezdődhet meg ennek alapján az oktatás, a tanárok és a diákok pedig csak kiszolgáltatottan figyelik, mi történik a fejük felett. Mindez azért, mert a fideszes politikusok nem elégedettek a Csépe Valéria akadémikus által vezetett csapat által készített változattal.

A NAT-tervezet fél éve került az oktatási kabinet – és a kormányfő – asztalára,ám ennyi idő is kevésnek bizonyult arra, hogy saját képükre formálják a kor kihívásaira reagálni hivatott dokumentumot. Bár decemberre elkészült egy „javított” változat, információink szerint a NAT farigcsálása még most is folyik. Ezzel párhuzamosan megkezdődött az alaptantervre építő kerettantervek készítése is, amelyben szerepet kaptak a NAT kidolgozói – köztük Csépe is –, de az oktatási államtitkárság és Hajnal Gabriella személyében közvetítőt ékeltek közéjük, hogy a politikai elvárások mégse közvetlenül a szakembereknél csapódjanak le.

Nem az oktatás megújítása volt Orbánék szívügye

Amennyiben 2020-ban valóban sikerülne elindítani az új tantervekre épülő oktatási rendszert, az felmenő rendben 2025 körül lenne teljes minden évfolyamon. Tehát másfél évtized telne el a Fidesz 2010-es uralomra jutásától addig, amíg a teljes iskolarendszer új oktatási szisztémára áll át. Ezt azonban egy egész nemzedék megsínyli, hiszen ez alatt a másfél évtized alatt két korosztály szenvedi végig a kísérletezés időszakát, s járja ki az általános iskolát...

TÍZ TÉNY MEKEGGYÓGYÁSZOKNAK

HVG ONLINE
Szerző: BALAVÁNY GYÖRGY
2019.02.02.


1. A szexuális orientáció nem választható. Az ember nem dönt mellette, hanem észreveszi magán. Ez persze vitatható, mint a Föld geoid formája vagy az evolúció – de attól, hogy vitatják, még tény marad.

2. A homoszexuális orientáció nem betegség, nem lehet belőle senkit meggyógyítani.

3. Bűnnek nevezni egy akaratunktól függetlenül kialakult tulajdonságot: teológiai nonszensz. Ha pedig a homoszexuális orientáció nem bűn, nem lehet megbánni és megtérni belőle.

4. Minden fennmaradni képes populáció heteroszexuális, a homoszexualitás eltérés az alapértelmezett beállítástól. De az, hogy embertársaink egy kis része (4–6 százaléka) saját neméhez vonzódik, semmi veszélyt nem jelent a többiekre nézve. Egészséges társadalomnak tűrnie kell a nem destruktív eltéréseket. A homofóbia olyan, mint a szervezetben az autoimmun betegség; ilyenkor az immunrendszer sejtjei az ártalmatlan, sőt szükséges sejteket is veszélyként ismerik fel, és hadba lépnek ellenük.

5. Ha a nemi irányultság nem választható, akkor nem is terjeszthető. A félelem, hogy a társadalom „elbuzul”, alaptalan. Ha többen vállalják a másságukat, attól nem a számuk növekszik, csak a jelenlétük lesz felismerhetőbb. Ezért értelmetlen a másság „követendő példaként” való emlegetése is. A melegszervezetek nem azt tekintik követendőnek, ha valaki meleg, hanem azt, ha egy meleg ember vállalja önmagát. Ez nagyon fontos különbség. Remélem, amikor Szőnyi Szilárd idáig ér az olvasásban, a homlokára csap, és azt mondja: „Á, már értem.”

6. Bár a homoszexuális emberek nem jelentenek semmi veszélyt a többségi társadalomra, ez fordítva nem igaz. Evolúciós ösztönei szerint az emberi lény nem jogkiterjesztő vagy toleráns, hanem önző és kirekesztő, mert ezt érzi túlélése és prosperitása zálogának. Minden közösség hasonlóságok alapján szerveződik, a mástól, az eltérőtől pedig ösztönösen elzárkózik. Ezért csúfolják és közösítik ki a gyerekek a kövér, vagy nagyon szeplős, vagy dadogós, vagy kacskalábú társukat – és ezért kell megdicsérni azt a gyereket, aki kiáll mellettük.

7. Az erkölcs jórészt tanult dolog, és a civilizált társadalom egyik alapmozzanata, hogy nem éljük ki közvetlenül és nyersen az ösztöneinket. Nem csapjuk agyon egymást a nőstényért vagy a kajáért (szerencsés esetben), és nem rekesztünk ki senkit a tőlünk eltérő bőrszínéért vagy szexuális irányultságáért (szerencsés esetben).

8. Mivel a társadalom eredendően, ösztönösen homofób, a meleg embereket gyógyítandónak beállítani, tehát homofóbnak lenni semmiféle bátorságot nem igényel. Aki ilyen alantas ösztönökre hat, az népszerű lesz, ezért tér vissza mindig a Fidesz a témához, miközben tagadja homofóbiáját. (A „nem vagyok homofób, de kevesebb meleg kéne” pont olyan, mint a „nem vagyok antiszemita, de kevesebb zsidó kéne”.)

9. Mivel a nemi orientáció nem döntés kérdése és nem betegség, a meleggyógyászat nem működik, az exgay mozgalom pedig szemfényvesztés. Az exgay beszámolók véleményem szerint arról tanúskodnak, hogy milyen tudati deformációkra képes a csoportnyomás. A melegek el tudják hitetni egy ideig magukkal és a környezetükkel, hogy nem melegek, különösen, ha a környezetük erre presszionálja, majd ezért jutalmazza őket. De a lufi előbb-utóbb kipukkad, és be kell látni, hogy a dolog nem működik. Se szeri, se száma az eseteknek, mikor a mozgalom tanúságtevő tagjai, vagy maguk a vezetők feladják a hiábavaló küzdelmet, visszatérnek eredeti irányultságukhoz. Ezekről Szőnyi Szilárd nem akar tudni.

10. A társadalomnak elemi szüksége van ismeretterjesztésre, aminek kitűnő eszköze lehetne a közszolgálati média. Nem pajzsra emelni egy tudománytalan és káros elméletet, az nem rosszindulatú kirekesztés vagy a szólásszabadság korlátozása, hanem jogos önvédelem. Az evolúciós ösztönnek, ami elkülöníti az eltérőt, igenis megvan a helye olyankor, ha az eltérés káros és rossz. A bűnözőket nem kezeljük úgy, mintha nem volnának bűnözők, üldöztetéses téveszmék rabjainak nem emelünk közpénzből szószéket (szerencsés esetben). A köztévében legfeljebb úgy kéne bemutatni a meleggyógyászokat, mint a lapos-Föld-hívőket: érdekességként.

HIBÁS FELTEVÉSEN ALAPULT, MÉGIS VILÁGSZÁM LETT MENGYELEJEV PERIÓDUSOS RENDSZERE

QUBIT
Szerző: BALÁZS ZSUZSANNA
2019.02.01.


Mi a közös a reformációban, Semmelweis Ignácban, a családokban és a periódusos rendszerben? Hát az, hogy mindegyik kapott magának egy teljes emlékévet. Tavalyelőtt az ötszáz éves reformációt, tavaly, igaz, csak Magyarországon Semmelweis Ignácot és egy hirtelen ötlettől vezérelt döntés nyomán a családokat ünnepelhettük. A legnagyobbat azonban mégiscsak a periódusos rendszer futhatja idén. Dimitrij Mengyelejev orosz kémikus táblázatát 2019-ben az UNESCO döntése nyomán az egész világon ünneplik. Az egyéves fiesztát egész napos előadássorozattal és komolyzenei koncertekkel nyitották meg január 29-én.

Be kell látni…

A világ talán leghíresebb katalógusát, a kémia tanításának szentelt osztálytermek falát világszerte borító periódusos rendszert a szibériai Tobolszkban született Dmitrij Mengyelejev alig 35 évesen dolgozta ki 1869-ben, amikor kémiai viselkedésük alapján sorokba és oszlopokba rendezte az akkor ismert 63 elemet...

A végeredményt először néhány kollégájával osztotta meg. Lelkesedésük nem volt ugyan kirobbanó, márciusban a táblázatot mégis beletette A kémia alapelvei című kötetébe. A periódusos rendszer alapelveit ekként foglalta össze:
1. Ha az elemeket az atomsúlyaik alapján rendszerezzük, nyilvánvaló periodicitást mutatnak.
2. A kémiai jellemzőikben hasonló elemeknek megfeleltethető egymásnak az atomsúlyuk (például: platina, iridium, ozmium), vagy az atomsúlyuk periodikus jelleggel növekszik (például: kálium, rubídium, cézium).
3. Az elemek atomsúly szerinti elrendezése megfeleltethető az úgynevezett vegyértéküknek, mint ahogy a többi kémiai jellegzetességüknek is.

4. A
 legszélesebb körben előforduló elemeknek a legkisebb az atomsúlya.

5. Az atomsúly nagysága meghatározza az elemek jellegzetességeit, éppúgy, ahogy egy molekula nagysága is meghatározza egy vegyület karakterét.
6. Be kell látni, hogy további elemek felfedezése várható. Olyanoké, amelyek hasonlóak például az alumíniumhoz vagy a szilíciumhoz.
7. Előfordulhat, hogy egy ismert elem atomsúlyát a szomszédos elemek atomsúlyai ismeretében módosítani kell.
8. Az elemek bizonyos jellegzetességeire a súlyuk alapján lehet következtetni...

A "FÖLDBE MENT TERV", AVAGY A RÁKOSPALOTAI RENDELŐROM TÖRTÉNETE

444
Szerző: Tbg
2019.02.02.


Lélegzetelállító tervekkel rukkolt elő a Fidesz 2010-ben az Újpalota, Pestújhely és Rákospalota városrészeket magába foglaló XV. kerületben. Tervpályázatot hirdetett az önkormányzat, amelynek eredményeképpen László Tamás Bánki Erik társaságában adta elő a fejlesztési ötleteket: csak Rákospalotán új stadionról, egy új parkot és új múzeumot magába foglaló új városközpontról, a Hubay Jenő téri Karácsony Benő park és a mellette működő, de bezárásra ítélt kínai piac területének rehabilitációjáról beszéltek. 

Ez óriási dolognak tűnt ez egy olyan kerületben, amelyben érdemi fejlesztés utoljára a hatvanas-hetvenes években láttak.

„...a [Karácsony Benő park] közepe rendezvénypark lesz, a játszótér megújul, a jelenlegi Tesco-tömb helyén díszkert nyílik vízijátékokkal. A jelenlegi, Deák utcai rendelővel szemben, a park szélén pedig felépül az új orvosi rendelő”

írta annak idején a terveket bemutató eseményről az ittlakunk.hu XV. kerületi oldala, de a látványterveken még ennél is több minden volt: stadion, új múzeum, a régi parktól nem messze egy új park és így tovább. 2010 és 2014 között 610 millió forintot költött az önkormányzat csak tervezésre.

Eltelt nyolc év, és – egy kisebb gördeszkapályát leszámítva az amúgy továbbra is leharcolt parkban – ennyi valósult meg az ígéretekből:...

SOLT OTTILIA: A KEMÉNY-ISKOLÁTÓL A SZETA-IG ÉS TOVÁBB

MÉRCE
Szerző: HAVAS GÁBOR
2019.02.01.


22 éve halt meg Solt Ottilia. A mélyszegénység problémájával társaival együtt a kései Kádár-rendszert szembesítő szociológusra, a kor első valóban alulról szerveződő civil mozgalmának alapítójára és az SZDSZ országgyűlési képviselőjére az egykori kolléga, Havas Gábor szavaival emlékezünk

A társadalomban a különféle életformák egzisztenciákkal, vagyis megélhetési módokkal szoros összefüggésben alakultak ki és változnak. Az alsó rétegeket olyan egzisztenciák alkották és alkotják, amelyek nélkülözik a biztonságot, míg a felettük állók életét valamilyen társadalmilag elfogadott és kölcsönösen tiszteletben tartott „garancia” védi. Az európai társadalmakra születésük óta jellemző, hogy az emberek nagy része családjával együtt birtokba vett életformáját folytathatja a világnak egy meghatározott pontján, amely az övé. Ezt a pontot mindazzal, amit erre a pontra össze tudott hordani, valamint életformáját hagyományozhatja a következő nemzedékre. Bár ezt a biztonságot sokszor veszélyeztette és veszélyezteti, sőt átmenetileg fel is borítja valamilyen erőszak.

Az életformák, a birtokolható pontok és felhalmozható javak egyáltalán nem egyenlőek, nincsenek „igazságosan” elosztva, mégis, a legszűkösebb is tartalmazza a biztonság elemeit. Intézményrendszerek épültek fel a biztonság kölcsönös garantálására; a tulajdont, a családot, a házasságot védő jog, a szaktudás szabályozása, iskoláztatási rend és így tovább.

E társadalmak azonban szinte születésük pillanatában létrehozták azt a kisebbséget is, amelynek nincs biztosított egzisztenciája, mert életformáját nem védik az intézmények, nincs vagyonuk és elfogadható szaktudásuk. Az ilyen nincstelenek változó méretű rétegeit mint bizonytalan, csak lazán helyhez kötött egzisztenciákat integrálta a társadalom és a gazdaság.”

A fenti szövegrészlet Solt Ottilia „A hetvenes évek budapesti szegényei” című tanulmányából való, és nagyon világosan foglalja össze, hogy amikor Ottilia szegényekről beszélt, értük állt ki, akkor kikre is gondolt. Igen, arra a kisebbségre, amelynek „nincs biztosított egzisztenciája, mert életformáját nem védik az intézmények, nincs vagyonuk és elfogadható szaktudásuk
.”

Ez az értelmezési keret, noha természetesen megvoltak a maga előzményei, a korabeli magyar valóságra is vonatkoztatható módon Kemény István 60-as évek végén és 70-es évek elején végzett kutatásai során született meg. Ma már van az ily módon meghatározott társadalmi helyzetre és a benne élőkre egy plasztikus, jól használhatónak tűnő és a közbeszédben is elterjedt kifejezés: a mélyszegénység. Akkor nem volt, nem is lehetett, mert a rendszer nem volt hajlandó tudomást venni a szegényekről.

Az akkori hivatalos álláspont szerint a teljes foglalkoztatottság mindenki számára megteremtette az elfogadható életszínvonal elérésének a lehetőséget. Ha valaki mégsem érte el, az az ő hibája, legfeljebb még az átkos múlt örökségének lehetett benne némi szerepe.
Aki dolgozik, az boldogul – hangzott a jól ismert kádári „bon mot”. Kemény kutatásai azonban bizonyították, hogy vannak, akik dolgoznak, és mégsem nagyon boldogulnak, mert a munkamegosztásnak olyan pozícióit érhetik csak el, amelyek nem biztosítanak elfogadható életkörülményeket.

Kiderült az is, hogy vannak, akiknek egyáltalán nem jut tartós, folyamatos munka, és kénytelenek időszakos, alkalmi feladatokkal és az ezzel járó rendszertelen jövedelmekkel beérni. És voltak szép számmal olyanok is, akik életkoruk, egészségi állapotuk vagy családi helyzetük miatt képtelenek voltak munkát vállalni, és nem részesülhettek semmilyen ellátásban, amely megvédhette volna őket legalább a nyomortól. Megint csak a hivatalos álláspontra utalok: a szocialista állam működése megakadályozza a szélsőséges egyenlőtlenségek és a belőlük fakadó elfogadhatatlan élethelyzetek kialakulását, ezért nincs szükség kiterjedt szociálpolitikára, módszeresen kidolgozott, speciális élethelyzeteket kezelni képes szociálpolitikai ellátásokra sem. Bőven elég az – pl. családi pótlék, később gyes – amihez a tartós munkaviszony révén hozzá lehet jutni. A valóságban furcsa módon mégiscsak létező rászorultak ráadásul olyan társadalmi közegben éltek, ahol a rokonság, szomszédság hathatós támogatására sem számíthattak, mert többnyire ők is elemi gondokkal küszködtek...