NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2019.05.26.
FAZ
Herta Müller, a Nobel-díjas író úgy látja, hogy az olyanok, mint Orbán és Kaczynski fokozatosan megfojtják az alapjogokat. Az irodalmár, aki Ceausescu Romániájából települt át Németországba, azt mondja, a szülőhazájában elszenvedett megpróbáltatásokat nem tudja kitörölni az emlékeiből, de kezd újra félni a kelet-európai változások láttán. Merthogy a térségben szinte mindenütt visszafelé forog az idő kereke. Leállt a demokratizálódás folyamata, sőt, egyes helyeken teljesen félrement. A közmédiát a hatalom ellenőrzi, rohamosan terjed a korrupció. Magyarországon Orbán Viktor illiberális demokráciáról beszél, amiből az illiberális helyén is való, csak éppen a demokrácia nem passzol hozzá. Mert a demokrácia vagy liberális, nem egyáltalán nem demokrácia. És az ember kezd rettegni, ha azt látja, hogy ezek a fickók meglehetősen kemények, az EU ellenben pár havonta aggályát fejezi ki, csak éppen a másik félnek, teljesen mindegy, hogy Brüsszel aggódik-e vagy sem. A magyar miniszterelnök hangosan, lengyel kollégája szép csendben teszi tönkre az alapvető jogokat. Újra megjelent a nomenklatúra. Romániában ez a régi elitet jelenti. De Kaczynski pl. a Szolidaritás tagja volt. Most meg ugyanezt csinálja, mint az egykori ellenfelek. Ezek az erők hálózatot építettek ki. Vagyis akik egykor áldozatot voltak, immár kormányra kerülve maguk is tettesek lettek. Az osztrák botrány pedig azt mutatja, milyen nagyzási mániában szenvednek és mennyire megszállottan korruptak a nacionalisták. A népről papolnak, de a hatalom megszerzéséért készek országukat elkótyavetyélni az oroszoknak. Csodálják és irigylik Putyint. Közben, akárcsak közép-európai társaik, Ausztriában ők is lerombolják a demokráciát. Amit a felvétel tartalmaz, az olyan maffiafilm, hogy attól borsózik az ember háta.
Az újság úgy ítéli meg, hogy homokra építik terveiket Európában a jobboldali populisták. Mert az ugyan igaz, hogy ők uralták a választási kampányt, de kétséges, hogy kitart-e a szövetségük, mert korántsem annyira egységesek, ahogyan az látszik. Részükről az elképzelés az, hogy megszerzik a strasbourgi helyek egyharmadát, és után belülről alakítják át az uniót, ha kell, blokkolják a munkát és szépen megfelelő irányba terelik az EU liberális vezetését. Ám leendő frakciójuk önmagában ellentmondás, és a hozzá csatlakozó önző nacionalisták, illetve a magukat hazafiaknak nyilvánító erők aligha tudják beváltani ígéreteiket. Mert ugyan az első pillantásra egy irányban húz, mondjuk, a Liga és a Fidesz, ti. le az uniós bürokráciával, éljen a szuverén nemzetállamok Európája. Továbbá, hogy be kell zárkózni a bevándorlókkal szemben és nem kell bedőlni a klímaváltozás meséjének. Viszont jelentős ellentétek vannak köztük a menedékkérők elosztása, az adósságpolitika, az agrártermelők támogatása, a kohéziós alapok jövője, valamint az orosz viszony ügyében. Mindezek alapján csak idő kérdése, hogy mikor vall kudarcot a populista összefogás. De Gaulle már csaknem 60 éve megmondta: Európát államok és nem nemzetállamok építik, mert utóbbiak a könnyzacskókra hatnak. Egy politikai szövetséghez viszont tetterőre és határozottságra van szükség, nem mítoszokra, fikciókra és katonai parádékra. A tábornokra hivatkozó jobboldali populisták ezt nem fogták fel.
A lap szerint Magyarország, Lengyelország és Olaszország olyan biztosokat akar kinevezni, akik Orbán Viktor megfogalmazása szerint kihívnák az EU liberális birodalmát. A magyar jelölt Trócsányi László, aki illiberális demokrataként nagyobb ellenőrzési jogot adna az igazságügyi miniszternek a bírák fölött. A lengyelek kiválasztottja hírek szerint Szydlo volt kormányfő, aki szintén korlátozni igyekszik az igazságszolgáltatás függetlenségét, míg az olaszoknál lehetséges jelölt az agrártárca vezetője. Ő támogatta a bevándorlók tömeges kitoloncolását. A londoni Stratégiai Párbeszéd Intézet igazgató azt mondja, a világ még nem fogta fel, milyen mértékben fenyegetik a populisták a Bizottságot. Mert mi történik, ha egy sor olyan ország van, amely belülről kezdi ki a liberális demokráciát? Hegedűs István, a magyar Európa Társaság vezetője ezt úgy fogalmazza meg, hogy az elején még nem sok ilyen biztos volna testületben, de ők az ütközésre utaznának, mert megkezdik a hosszú távú harcot a hatalomért. Még akkor is, ha kezdetben nem kapnának kulcsfontosságú szakterületet. Hogy ki lesz a Bizottság elnöke, arról a lap úgy véli, hogy Weber nem mehet biztosra, mert a liberálisok és a zöldek tűnnek a királycsinálónak, márpedig ők nem támogatják a bajor politikust. Ráadásul a francia államfő nem kér a csúcsjelölti rendszerből. Az Eurasia Csoport európai igazgatója szerint elképzelhetetlen, hogy bárki elnyerheti a posztot, ha Macron nem áll be mögé. Így megnőnek Barnier, illetve Lagarde esélyei. Ha bármelyikük lesz a befutó, az Európai Tanács vezetése elvileg a liberálisoknak jár. A két favorit a holland, illetve a belga miniszterelnök...
ITT OLVASHATÓ
