2019. június 2., vasárnap

RÁADÁS: KENGURU (MAGYAR JÁTÉKFILM, 94 PERC, 1975)

HUNNIA JÁTÉKFILMSTUDIÓ / MNFA 
Rendező: ZSOMBOLYAI JÁNOS 
1975.



Varju István ifjú teherautóvezetőnek minden álma az, hogy kamionra kerüljön és világot lásson. Célkitűzéseinek mindent alá is rendel. Zil teherautójára egyszer felvesz egy stoppos lányt, és bár tetszik neki, nem szegi meg a munkafegyelmet, vállalja a "kenguruság"ot. A kőbányai munkáslánnyal, Zsozsóval való kapcsolata azonban mégis másként alakítja az életét.

Szereplők

Varjú István: Gálffi László
Zsozsó: Vándor Éva
Jocó: Koltai Róbert
Zsozsó anyja: Pásztor Erzsi
stoppos lány: Tarján Györgyi 

ÍRÓ: 

Bertha Bulcsu
FORGATÓKÖNYVÍRÓ:
Zsombolyai János, Bertha Bulcsu
OPERATŐR: 
Zsombolyai János
DÍSZLETTERVEZŐ: 
Vayer Tamás
DRAMATURG: 
Deme Gábor
ZENE: 
Benkő László, 
Delhusa Gjon, 
Frenreisz Károly, 
Koncz Tibor, 
Latzin Norbert, 
Markó András, 
Szörényi Levente, 
Tardos Péter, 
Tolcsvay László, 
Somló Tamás
VÁGÓ: 
Szántó (Komlóssy) Annamária

RÁADÁS: A KAMIONOS 1 NAPJA SZOPÓROLLER 2

ST22LACIKA VLOGJA
Szerző: st22lacika / DAJKA LÁSZLÓ
2019.05.19.



00:00 Intro /érkezés/ 01:25 Álomvilág /bicikli/ 02:52 Álomvilág 2 /vízesés,szakadék/ 05:21 Ébredés :)) 05:50 Kamionos öltözés :) Mi így toljuk;) 06:10 Mai útról 06:25 Jelentkezőt várok a weboldalamhoz! 07:00 Hol találod a videókat? Rendszerezve? 07:28 MOSZKVA!!! HUNLAND https://www.instagram.com/scaniahu/ Itt követheted az utunk 08:31 Webshop. Jöttek új pólók? Makett? 09:04 Kezdjük. Reggeli. Petrezselyem saláta 11:51 Térkép- indulás 12:15 Baleset, dugó kerülése. Látványosan. Tomtom 6250 15:14 A rendőr. 600 euró bírság... 18:58 Kezet emel a rendőr 19:10 Mi történt? 23:09 Esti parkoló keresés 25:15 A főnök azt mondja...:)))) 25:31 Reggel-indulás 26:02 Timelapse , csodás tájakon -Ausztria 27:04 Érkezés az 1. lerakóra - nem szól ezért a Transkona?/videó/ 29:19 Ez a szopóroller. Gyűjtő vasazás hátránya? 30:25 Ez az áru... 31:00 Indulás a 2.ra. Térkép 31:37 Villach. 2-es. Ez felrakó 35:09 A probléma. Szétmegy a fejem... 39:48 Indulás a 3.ra 42:14 Szép utakon. Útfelvétel- térkép 43:36 3.Lerakó keresés 46:11 Indulás a 4.-re. Találkoztam egy Wabis-al 47:19 Térkép csodálatos hegyi táj. Útfelvétel 50:12 Cégkeresés. Lakótelep? 53:10 Indulhatunk az 5.-re Komplett átállás. Szép tájak, szűk utak, szép kertek 01:00:25 Romániában verték ezért rám a dudát... 01:02:18 Ejj de morog a gép;) - érkezés 01:03:50 Magyar a targoncás. Ez érződig... -és bevisz a málnásba:))))) megint szűk helyen? 01:11:37 Osztrák zuhanyzó. Útban Horvátország felé 01:12:32 DarsGo. Szlovén útdíj regisztrálás.Térkép 01:15:53 Így történt, ide teszem a DarsGo-t 01:18:07 Térkép - Érkezés a lerakóra. Na most szűk. Nézd meg pont most jön 01:22:50 Itt alszok 01:23:30 Reggel 01:24:13 Reggeli ellenőrzés 01:25:31 Hibáztam. Ki tudja mit? 01:25:46 Spanifer. Ne vágd el ha így jársz! TIPP. 01:26:31 Indulás. Útfelvétel. Tetőkamera 01:29:27 Elköszönés

ITT NÉZHETŐ MEG

RÁADÁS: MÓR-DURANGO, IRÁNY BASZKFÖLD...ÉS SOK MINDEN MÁS...

SZILI FURGONNAL VLOG
Szerző: Szili
2019.05.31.



00:00 – intrós beköszönés 00:20 – főcím 00:47 – az új nézők köszöntése 01:15 – zenés menet, érkezés a felrakóra, Mór 02:09 – rakodás utáni száraz adatok 03:04 – Adydas pólóm van hombre 03:32 – Ort, Osztrák jó reggelt 04:23 – Figyelem, Atención! Új függöny az autóban!!! 05:19 – PamutLabor játékfelhívás 09:17 – nem tudok fütyülni 09:48 – Osztrák sonkás hirdetőtábla 11:25 – indulás tovább, az a quva német határellenőrzés 13:59 – kiakasztott egy kamionos 18:59 – zenés menet, Német autópálya 19:22 – a legegyszerűbb útvonal, utazás a némaságban 23:28 – zenés menet rock és komolyzene vegyigyümi 25:01 – Francia jó reggelt: fogmosás, na hol vagyok? kidobtam a vödrömet is :-))) 29:58 – zenés menet, francia bundesz: ebben az időben szeretek vezetni, Vesoul-i lopós emlék 39:14 – érdekes házikó útközben 40:38 – Aszti Robi jött szembe velem 42:15 – milyen GPS-t használok 48:08 – kezdődik a dugó 50:07 – dugóban ülve, Bordeaux 53:24 – dinamikusan kéne haladni 56:09 – miért érzem magam minden országban otthon? 1:02:24 – válasz egy kommentre (miért állok mozgáskorlátozott benzinkút fejhez? ) 1:05:25 – egy nagyon régi hídon megyek át 1:07:23 – E'Leclerc automata benzinkút tankolás 1:08:33 – indulás tovább 1:11:02 – Nemes László és a cofee time (Pisos) 1:14:53 – elkezdett esni az eső 1:16:09 – érkezés a Spanyol lerakóra, egy gyors alvás és lassú ébredés 1:18:53 – lerakodás 1:26:08 – Spanyol jó reggelt, szar az idő és szar az idő 1:30:03 - miért fontos nekem a PamutLabor játék? így tudtok támogatni 1:37:02 – menjünk vásárolni, Google maps a csúcson :-), Lidl vásárlás, 1:57:57 – átállás egy parkolóba 1:58:34 – főcím Folytatás a következő videóban....

ITT NÉZHETŐ MEG

PEDAGÓGUSOK

A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2019.06.02.



A pedagóguslélek az utóbbi időben erős negatív hatásokkal kell, hogy megküzdjön, főleg a leszakadó térségekben. Az oktatási szegregáció hatása öngerjesztő folyamat, a minta nélküli osztályokban, a csak halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek tanulási nehézségei, konfliktusai, mindaz a problémahalmaz, amit behoznak az iskolába, lassan ölő méregként hat a pedagógusra. A mérgezett lélek pedig nem tud megfelelően funkcionálni, jön az erőből, büntetve megoldást kereső válasz, ami aztán olaj a tűzre, alsóban még csak-csak, de felsőben még nagyobb ellenállást vált ki a gyerekekből, és ezek a folyamatok így erősítik egymást, rombolva mindent.

Sok sebből vérzik a történet. Ezek a sebek mélyek, és évtizedek óta görgetettek, ráadásul újabbak is keletkeznek.

A felzárkóztató pedagógus rangja sehol sincs. A tehetséggondozó pedagógus a “Pedagógus”, neki örül a szakma, az igazgató, a szülő, a település, vele készül riport, őt ismerik el. Ő a jó szakember. Csakhogy a szegregált iskolákban hátrányos helyzetű gyerekeket tanító pedagógus efféle elismeréshez, sikerélményhez nem jut hozzá. Ő fényévnyire van ezektől. És ugyan, ki veszi észre, ki díjazza ma a nehezen görbülő kettesért óriási erőfeszítést tevő pedagógust? Az igazgatója? Ő nyilván nem, hiszen ez az eredmény intézményi szinten nem emeli őket feljebb. A szülő? Nos, tőlük nem várhat megerősítő visszacsatolást. Nem igazán partnerei az iskolának, a pedagógiai teljesítmény számukra értelmezhetetlen. A település? A figyelem nem rájuk irányul, hanem a jól teljesítőkre. A szakma pedig? Nos, aki teheti, ennek az egésznek a terhétől menekül, aki meg nem ilyen iskolában tanít, szerencsétlenebb pályatársai fölött sajnálkozva ad hálát az égieknek, hogy neki nem ilyen gyerekekkel kell foglalkoznia.

A szegregálódó és szegregált iskolákban szakemberhiány van. Sok helyen jelent ez szakos nevelőhiányt, amit próbálnak utazótanárral pótolni. De ez egy külön műfaj. Az utazótanár nem része a tantestületnek, ő a “beeső”, aki az órája után indul tovább, másik helyre. Nem tartozik sehova, afféle egyszemélyes műfajt gyakorol, amiben a felelősség is máshogy szerveződik. Az iskola “láthatatlan tantervéhez”, aminek hatni kellene mindenre és mindenkire azzal a szavakban, tettekben körvonalazódó értékrenddel, ami meghatározza a viszonyulásokat, nos, ezen az utazótanár kívül marad.

Növeli a bajt az, hogy nincs megfelelő létszámú segítő szakember sem. A leszakadó térségek iskoláiban sok az SNI (sajátos nevelési igényű) gyermek, akik speciális fejlesztést igényelnek. Igényelnének. Logopédus, fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus, iskolapszichológus azonban kevés van. Beosztják őket, mindenhova próbálják egy kicsit, legalább mutatóba, ám van, ahol havonta csak egy óra jut a fejlesztésre szorulóra. Néhol az is csoportban. Ezek a ritka találkozások nem tudnak megfelelően kapcsolódni egymáshoz, itt hetente többször lenne szükség erre, ám nincs rá szakember. Papíron némileg igazolt a feladat teljesítése, szakmai hasznosulása azonban nem igazán értelmezhető.

Az osztályokban pedig a segítség nélkül maradó pedagógus nem tud megbirkózni a helyzettel. Az “egyemberes” gyerekekből több is van egy osztályban, a más problémákkal terhelt gyerekek között. A pedagógus szaktudása nem elégséges az SNI gyerekekhez. Egyedül van. A feladat pedig az övé marad: oldja meg, ahogy tudja.

Aztán van ezer más baj is. Nincs felszerelésük, kínlódás így, nyilván nincs sikerélmény sem. A központi elvárás nagy, a tananyaggal haladni kell, nem marad idő a gyengébbekkel gyakorolni, nyomni kell, ha gyakorló órát iktatnak be, nem jutnak a végére a tankönyvnek, tanmenetnek. És muszáj azzal lépést tartani, ez a tanév befejezésének adminisztratív záloga. Mivel ez nagyon fontos, és az elvégzett pedagógiai munka alapjában véve ezzel igazolt, így aztán ez akkor is megtörténik, ha nincs mögötte feldolgozott tananyag. Felmérések? Kompetenciamérés? Nos, én már évek óta bizonytalan vagyok ennek az objektivitásában. Ugyanígy az osztályzatokéban. Ha nem így lenne, nem lennénk tele alapkészséghiányos fiatalokkal, felnőttekkel, akik a jó, vagy közepes általános iskolai osztályzatok után kibuktak a középiskolákból.

Aztán ott van mindaz, amit behoz a gyerek, amit otthon épül ki nála, kommunikáció, konfliktuskezelés, kudarctűrés, viszonyulás a másikhoz. Ez egy óriási negatív halmaz. Hiányzik belőle mindaz, amire építeni kellene. Önértékelés, reális énkép, tolerancia, segítőkészség, türelem, az érzelmek beazonosítása, kezelése. Helyette van indulat, agresszió, azonnal-akarás, csúnya beszéd, sértések, megtorlások. Ha pedig a szülőt hívja a pedagógus segítségül, nos, gyakran onnan is ez jön.

Mostanában több ilyen történetről is tudok. Egy osztályban pár fiú folyamatosan piszkálja a lányokat. Mondjuk úgy, hogy nem az életkoruk által indokolt témában és módon. A pedagógus próbálja az osztályon belül elrendezni, de nem megy. A lányok szülei bemennek, kérik, tegyen valamit. Behívatja hát a fiúk szüleit. Egyikük anyja sajátos módon utasítja el a vádakat, szerinte inkább a tanárnőnek van “hiánya”, és kiabálva, alpári szavak kíséretében ajánlja fel neki a párja “szolgáltatásait”. Egy másik esetben két család gyerekei vitatkoznak össze az iskolában, az egyik “anyázni” kezd, a pedagógus alig bírja visszafogni őket. (Volt már rá példa korábban is ezekkel a gyerekkel, a családok régóta problémásak a közösségen belül, akkor a szülői önbíráskodást kellett visszafognia a pedagógusnak, amiből a tettlegességet sikerült, a verbálisat persze nem.) Aztán, mikor vége az órának, hazafele menve újra összeugranak. Nyilván megy a cibálás, lökdösődés, aztán miután hazaérnek, a dulakodásban vesztes gyerek anyja már rohan, fenyegetőzik, feljelentést tesz. A konfliktus a gyerekek között kibogozhatatlan, a felnőttek között már inkább látszik, már minden benne van, rendőrség, a börtönben levő apa fenyegetőzése is. A konfliktus a családok között mély, mentálisan nagyon mélyen levő felnőttek harca ez, a gyerekek pedig behozzák az iskolába, újra és újra. A pedagóguson lassan félelem lesz úrrá, a gyerekek ezt megérzik, és még tovább merészkednek. Lehetne még sorolni az eseteket, melyek a naponta fordulnak elő a szegregált iskolákban, és amelyeket a pedagógusnak kellene megoldania. De a probléma nem ott keletkezik, ott csak lecsapódik. És töri tovább a pedagógus lelkét (is).

Előfordult ilyen mindig, hiszen mindig voltak és lesznek is problémás családok, gyerekek, de az integrált osztályokban a negatív esetek ritkábbak voltak, a pozitívumok viszont mentőövet adtak a pedagógusnak, segítették újraépíteni a megcsorbult önbizalmat, hiszen volt, ami bizonyítsa, jó szakember, aki képes úrrá lenni a nehézségeken. És ez erőt adott neki a problémák megoldásához, hiszen tudta, biztos volt benne, hogy menni fog.

Ma már ezt az erőt kevesen érzik. Gépiesen tudják le az óráikat, és ha tehetik, elmenekülnek. A kiégés felőrölte bennük a szakmába és az önmagukba vetett hitet. Nem küzdenek a gyerekért. Túl sok minden dolgozik ellenük. A szülőkre nem számíthatnak, a kollégák is csak azt erősítik: ezekkel nem lehet, fuldokolnak hát, miközben újabb generációt görgetnek tovább tudás nélkül. A nehézségekkel megbirkózni nem tudó iskola előtt csak egy elérhető cél van. Hogy szabaduljanak tőlük.

Az egyetemeken tanuló tanárjelöltek pedig egyben biztosak: ők nem ezekbe az iskolákba akarnak menni dolgozni. Aki a pályán marad, ők inkább az állami elitiskolákba, a magániskolákba, vagy az egyháziakba akarnak tanítani. Oda, ahol nincs problémás, halmozottan hátrányos helyzetű, SNI, cigány.

Nem tudom, pár év múlva ki fog tanítani a folyamatosan szegregálódó iskolákban. A ma még ott tanító idősebbek már csak a nyugdíj idejét várják. Ha valaki eléri, nem várja meg a tanév végét. Egy hónappal előtte is elmegy, ha mehet. Régebben ez elképzelhetetlen volt. Az osztályát mindenki végigvitte, még, ha rá is húzott egy-két évet. Új tanerők pedig nem jönnek. Ezt már nem tudom, hogy lehet visszafordítani. De azt biztosan tudom, hogy ezek a gyerekek, akik ma az ilyen iskolákban tanulnak, meg fogják határozni azoknak a jövőjét is, akik jobb státuszú családokban élnek, és jobb iskolákban tanulnak. Az oktatási szegregáció fölött az állam szemet huny, sőt, az egyházi iskolák szektorsemlegesnek nem nevezhető helyzetbe hozásával építi is azt.

Sosem gondoltam, hogy olyan korban fogok pedagógusként dolgozni, amikor ekkora mértékben támogatja az oktatási rendszer a társadalom kettészakadását.

Szerettem volna pedagógusnap alkalmából ide is valami pozitívat írni. De ebben az összefüggésben nem tudok. Nagyon sajnálom nemcsak a gyerekeket, hanem azokat a pedagógusokat is, akik áldozatává válnak az oktatási szegregációnak. Mert ebben ők is tönkremennek. Szeretnék erőt adni nekik, hogy bírják. Hogy higgyenek magukban. És nagyon tisztelem azokat, akik még mindig próbálják, küzdenek, nem adják fel. Akik minden ellenér
e még mosolyognak a gyerekekre. Azokra is, akik a mosolyból, figyelemből mástól a legkevesebbet kapják.

ITT OLVASHATÓ

OTTHON, ÉDES OTTHON


KLUBRÁDIÓ / ANNO BUDAPEST
Szerző: Klubrádió / Panxnotded Miklós
2019.06.02. 


"A szőnyegtől a konyhafelszerelésig, a műszaki cikkektől a lakásdíszítésig, a bútortól a lámpákig minden, de minden együtt kapható az Otthon Áruházban" - hirdette egykor a reklám.

Önök jártak a Rákóczi út 74. alatt egykoron működött Otthon Áruházban? Ha igen, mit vásároltak ott? Egyáltalán, milyen volt a választék? És a kiszolgálás minősége?...




BÁR ORBÁN A PÁPA CSÍKSOMLYÓI MISÉJÉN NEM VOLT OTT, A BL-DÖNTŐT AZÉRT NEM HAGYTA KI - LIVERPOOL-VATIKÁN: 1-0

444.HU
Szerző: CZINKÓCZI SÁNDOR
2019.06.02.


Szombaton Ferenc pápa csíksomlyói miséjén Semjén Zsolt képviselte a kereszténység megmaradásáért küzdő kormányt, mivel Magyarország miniszterelnöke előre jelezte, hogy nem lesz ott a kivételes eseményen. 

De az olvasónk által küldött kép szerint

Orbán Viktor a nap másik szakrális eseményére már fel tudta szabadítani magát, így élőben nézhette végig, ahogy a Bajnokok Ligájának madridi döntőjében a Liverpool 2-0-ra megveri a Tottenhamet.


Csíksomlyón a pápa az idegen kultúrák találkozásáról és a kölcsönös megismerésről beszélt, Madridban pedig Mohamed Szalah már a meccs második percében megszerezte az első gólt.

HATALMAS BOTRÁNY VÁLTOZTATTA MEG ÖRÖKRE EGYHÁZ ÉS A TÁRSADALOM VISZONYÁT LENGYELORSZÁGBAN

168 ÓRA ONLINE
Szerző: HEGYI GYULA
2019.06.02.


Csak ne szólj senkinek. Ez a címe a lengyel Sekielski fivérek dokumentumfilmjének, amely alighanem örökre megváltoztatta az egyház és a társadalom viszonyát Lengyelországban. A filmet cikkünk írásakor a YouTube-on már csaknem huszonkétmillióan látták, és a kommentek száma meghaladja a nyolcvanezret. A vezető lengyel politikusok is megszólaltak vele kapcsolatban, közvetlen hatására a pedofília büntetését megszigorító törvényjavaslat született, Ferenc pápa pedig egyik közeli munkatársát küldte Lengyelországba a vádak kivizsgálására és a felelősök leváltására.

A közösségi finanszírozással készült film a civil kurázsi és az újságírói felelősség ritka sikeres példája. Friss alkotás, egyes jeleneteit 2019 márciusában készítették. Ennek ellenére nem csak „beszélő fejek” vannak benne, szép felvételek mutatják be a lengyel tájat, az ódon és modern templomokat, palotabelsőket. Esztétikai értékei ellenére természetesen a tartalma váltott ki szinte földrengésszerű hatást Lengyelországban.

A pedofília egykori, mára felnőtt áldozatai beszélnek szemérmesen, de mégis tényszerűen arról, amit papjaik tettek velük. Egy nő kivételével mindannyian férfiak. Volt, aki fiúkorában öngyilkosságot kísérelt meg, egy másik hónapokig nem tudott enni. Mások a házasságukkal és lelki békéjükkel fizettek évtizedek múlva is az „atyák” bűneiért. A fogdosás, a kikényszerített kölcsönös maszturbá
ció és esetenként az anális erőszak örökre megváltoztatta az életüket...

ITT OLVASHATÓ

JÓ SZÓVAL OKTATTAK, ÉS JÁTSZANI IS ENGEDTEK

KOLOZSVÁRI SZALONNA / VENDÉG
Szerző: momo
2019.06.02.


...Túl sok Gárdonyi-féle lámpás volt az életemben, akik hol pislákoló, hol vakító fénnyel mutatták nekünk, világosság felé igyekvőknek az utat.

Megszámolhatnám – de minek -, hányan voltak, akik jó szóval oktattak, és játszani is engedtek bennünket. Közülük többen már az égi katedrán állnak. Nem tudom eléggé meghálálni, legfeljebb megköszönni nekik, hogy ma az vagyok, akivé általuk lettem.


ITT OLVASHATÓ

NEM AZ A REJTÉLY, HOGY MIÉRT LÁZADUNK, HANEM AZ, HOGY MIÉRT NEM TETTÜK EDDIG

MÉRCE
Szerző: BALÁZS GÁBOR
2019.06.02.


A helyzet Franciaországban? Tudják, míg nem égnek a kastélyok, tulajdonképpen minden rendben. Őfelsége is elégedett lehet: ha minden így megy tovább, még sokáig lesz uralmon. A kunyhókban kisebb a boldogság, de hát ez mindig is így volt. Most bukott el egy népmozgalom – csöndesebb hát a vidék. A palotában megnyugodtak: Sire, csak lázadás volt ez, nem forradalom. De azért sokan mondják: „Emmanuel, vigyázz a néppel!”

Essünk túl a kötelezőn gyorsan: sokan értékelték az EP-választásokat, nagyjában-egészében mindenki ugyanúgy. Franciaország szinte a legtipikusabb prezentációs terepe volt a bevett vélekedéseknek: az etnicista-posztfasiszta galeri erős, de nem annyira; a liberálisok az igazi nagy ellenfeleik (ne felejtsük el, hogy ezt az egész „populista” vs. „progresszív” fő mecset végül is maga Macron találta ki…), a zöldek meg előretörtek. Végül is tényleg ez történt, noha nekünk a lehető legkevésbé tűnik hihetőnek, hogy az európaiak a fasisztoid szélsőjobboldaltól való félelemükben azért ne választották volna a baloldalt, „mert nem tartották megbízhatónak az etnicizmus-posztfasizmus elleni küzdelemben, „Európa” (emberi jogok, nemzetközi alkotmányosság, az egyéni szabadság garanciái, föderalizmus) védelmében, a menekültügy internacionalista, antiimperialista, humanista kezelésében, a szélsőjobboldal kemény, föltétlen, merev elutasításában”.

Franciaországnál maradva: a francia baloldal vezére, Jean-Luc Mélenchon valóban egy hőzöngő jakobinus, de senki sem kételkedik abban, hogy pártja antifasiszta, gyűlöli a szélsőjobboldalt, szereti ellenben az egyéni szabadságot, gay-friendly, a női emancipáció híve, a menekültkérdésben pedig összehasonlíthatatlanul humanistább, mint mondjuk a liberális Macron. Mi még sosem láttunk élő embert, aki azért nem szavazott volna a francia baloldalra, mert az nem elég antifasiszta… de persze lehet, hogy van ilyen. Szerintünk egyszerűen a fasiszták még vereségükben is sokat tudtak ártani a népnek: az etnicista őrjöngésük betölti a teret. A „haladó fehérgalléros középosztály” jó része magát a par excellence baloldali programot vagy nem tekinti most a fő kérdésnek, vagy nem tartja megvalósíthatónak, vagy egyszerűen nem ért vele egyet. Ez az oka a baloldal visszaesésének, nem az, hogy nem elég hihetően antifasiszta (persze, ha a fenti gondolat inkább politikai figyelmeztetés a vörös-barna undormánykodás ellen, akkor természetesen mi is lelkesen egyetértünk).

Másrészről talán nem is érdemes az EP-választásokból ilyen nagyívű következtetéseket levonni, hiszen valamelyest nőttek ugyan a részvételi arányok, de még így is meglehetősen alacsonyak maradtak (Franciaországban 30 százalékponttal kevesebb ember vett részt a választásokon, mint az elnökválasztásokon, melyek igazán számítanak, szokott”. Alighanem leginkább, mint ahogy az EP esetében általában, a népi, szegényebb rétegek maradtak otthon: ez magyarázza például Franciaországban a legklasszikusabban „polgári” pártok (a Macron-párt, a zöldek, a szocialisták) magukhoz viszonyított sikerét, más részről a szélsőjobb és radikális baloldal gyöngébb eredményét (Le Pen arányaiban kevesebb szavazatot kapott mint 2014-ben). De a legfontosabb: az igazi győztes természetesen Emmanuel Macron, hiszen ha így maradnak a dolgok, nagyobb gond nélkül fogják újraválasztani 2022-ben. Ezen csak egy közös baloldali jelölt segíthetne (Franciaországban nagyjából 30 százaléknyi szavazója a baloldalnak is van), aki az elnökválasztás első fordulójában képes lehet legyőzni vagy Macront vagy Le Pent – és ezzel alighanem meg is nyerni a második fordulót. Összefogás (!!!), quoi...

EGYRE KIJJEBB SZORÍTJA A LAKÁSVÁSÁRLÓKAT A BUDAPESTI INGATLANOK DRÁGULÁSA

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: VARGA DÓRA
2019.06.02.


A bérek emelkedése jócskán elmaradt az ingatlanpiaci áremelkedéstől. A saját otthont keresők egyre nagyobb része kerül csapdába.

Megállíthatatlanul emelkednek az ingatlanárak a fővárosban, és az elemzők az idei évre is 20 százalék feletti drágulást várnak. Pedig 2008-hoz képest már így is kétszer annyit kell fizetni egy budapesti lakásért.

„Már minden délutánomat lakáskereséssel töltöm, több tucatnyit megnéztem az utóbbi hetekben, de mindig kiderül valami turpisság: vagy az építési engedélyekkel van probléma, vagy a lakás egyáltalán nem olyan, mint a hirdetésben. Például a szuterénban van vagy használhatatlan a fürdőszobája”

– meséli Ildikó, aki válófélben lévő, kétgyermekes édesanyaként kénytelen most új otthon után nézni.

Buda egyik népszerű, belsőbb kerületében található 3 szobás közös lakásukat hamar eladták, az érte kapott 58 millió forintból keresnek most két kisebbet. A környéken azonban nem találnak ilyet megfizethető áron. 

– Egy 50 négyzetméteres panelért nem szeretnék és nem is tudok 35 millió forintot fizetni, de a közelben csak ez van. Egy külsőbb kerületben volt egy jó ajánlat: 28 millióért kínáltak egy 1+2 félszobás lakóparki ingatlant. Már majdnem aláírtuk az adásvételi szerződést, amikor kiderült: a környék egy régi gyár hagyatéka révén erősen szennyezett káros anyagokkal – folytatja Ildikó. Férje úgy döntött, az agglomerációba költözik, mert ott alacsonyabbak az ingatlanárak, Ildikó viszont a gyerekek iskolája miatt maradni szeretne Budán. A jelenlegi árak mellett azonban belátta: csak a külsőbb kerületekben lesz esélye új otthont találni, de még így is hitelt kell felvennie. 

Minél kijjebb haladunk a belvárostól, annál olcsóbbak a lakások, a belső kerületek már szinte megfizethetetlenek. Emiatt egyre többen költöznek a főváros külsőbb részeibe, de általában mindenki csak egy kerülettel megy kijjebb – erősíti meg Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője is Ildikó tapasztalatait. A Budapesten hat-hét éve megjelent rövidtávú lakáskiadás ugyanis alapvetően átrendezte a főváros lakáspiacát és ezzel a költözések irányát is. A belvárosban sorra vásárolták fel a lakásokat a befektetők, hogy később turistáknak adják ki. Az V. kerületben ma már minden negyedik lakást külföldi vásárol meg...

HAZÁDNAK MEGRENDÜLTEN: TÖBB SZÁZEZER MAGYAR POLITIKAI OKBÓL TERVEZI A KIVÁNDORLÁST

NÉPSZAVA / SZÉP SZÓ
Szerző: BALASSA TAMÁS
2019.06.02.


A jelenlegi magyar kormány – mi más, mint a migráció támogatása helyett – családtámogatással gondol választ találni a népességfogyásra. Miközben csaknem négyszázezer magyar részben miatta, politikai okból tervezi a kivándorlást. Azt nem tudhatjuk, hogy az exodust megállítaná-e egy felelős, értelmes, egységre törekvő kormányzás, hiszen jó ideje nincs nekünk olyanunk.

Amíg az Orbán-kabinet évek óta csak a migránsokról képes beszélni, s ezért jókora bevándorlásellenes szemüveget biggyesztett Mária országának az orrára, addig a gondolkodást választó ellenzékiek a kivándorlást látják vészesebb problémának. Minden komoly felmérés szerint az utóbbiaknak van igazuk. 

A Publicus Intézet tavalyi vizsgálódása szerint 15 százalék tervezi, hogy külföldön vállal munkát (potenciálisan kivándorol), ez pedig 1,2 millió, kiskorúakkal együtt másfél millió embert jelent. A motivációk között 34 százalék említett politikai okot, vagyis e négyszázezres csoportot legalább részben a közélet háborgó viszonyai űzik el, s ugyanekkora arányban a kilátástalanság, a megélhetés miatt kerekednének fel honfitársaink. 

A megnövekedett kivándorlásért a Fidesz-kormányt és Orbán Viktort tartják felelősnek a legtöbben (24 százalék), s csak e mögött következik az alacsony fizetés szempontja (22 százalék). A Külkapcsolatok ­Európai Tanácsának 14 országban végzett friss felmérése arra jutott, hogy Magyarországon csak a negyedik legtöbbször emlegetett probléma a bevándorlás, az egészségügy helyzete és a korrupció sokkal többeket zavar, amint a megélhetés is. 

A Miskolci Egyetem tavaly publikált Boldogulni itthon vagy külföldön? – Legújabb trendek a magyarországi kivándorlásban című kutatása is megerősíti: a kivándorlási szándék mögött főként gazdasági és pénzügyi (elégtelen munkakörülmények), és egyre inkább politikai okok állnak. A csaknem négyéves kutatás során a politikai klíma kritikája, a túlélésért való kilátástalan küzdés miatti bizonytalan jövő és az életszínvonal-csökkenés jelentősége nőtt leginkább...

SZABAD SZEMMEL - TRUMP A GLOBÁLIS FENYEGETÉS PÉLDÁJA - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2019.06.02.


Guardian 

A londoni polgármester úgy vélekedik Trump nagy-britanniai látogatása előtt, hogy az amerikai elnök, valamint Orbán, Salvini, Le Pen és Farage pontosan azt a nyelvet használja, mint amelyet a fasiszták a múlt században. A pakisztáni származású elöljáró azt írja, hogy a tengerentúli vendég a globális fenyegetés hallatlan példája. A világban feljövőben van a szélsőjobb és a liberális demokrácia nehezen kivívott jogait, értékeit, a szabadságot veszélyezteti. Hozzátette, hogy az említett politikusok ugyanazokkal a megosztó klisékkel igyekeznek támogatást szerezni, mint annak idején nácik, ám új, baljós módszerekkel próbálják célba juttatni az üzenetet. És olyan helyeken törnek előre, jutnak hatalomhoz és befolyáshoz, ahol az pár éve még elképzelhetetlen lett volna. Khan, aki már akkor összerúgta a patkót az elnökkel, amikor 3 éve a brit főváros élére választották, hozzátette, hogy a Fehér Ház gazdája az országot ért terrortámadás után próbálta kihasználni a londoniak félelmeit, átvette a brit szélsőségesek Twitter üzeneteit, álhírként ítélte el a klímaváltozásra vonatkozó, tudományosan megalapozott figyelmeztetéseket, most pedig az út előtt, igyekszik szégyentelenül beleavatkozni a konzervatívok életébe, amikor nyilvánosan Johnsont javasolja a párt élére. Azt hiszi ugyanis, hogy a jelenlegi külügyminiszter szövetséges lesz Washington megosztó programjához, ha a kormányrúdhoz kerül. A Munkáspárt és a Liberális Demokraták vezetője szintén elítélte Trump eljárásmódját. Egyébként holnapután Londonban legalább 250 ezer embert várnak az elnök ellen meghirdetett tüntetésre. 

Le Monde 

Eredetileg úgy volt, hogy Orbán Viktor elmegy a pápa szabadtéri miséjére, Csíksomlyóra, ám az út elmaradt, amúgy a Vatikán egy pillanatig nem kecsegtette a kormányfőt azzal, hogy találkozhat Ferenccel. Áder János pedig egyszerű zarándokként volt jelen – közölte a Szentszék, amely nem kívánt politikai töltetet adni az eseménynek. Az egyházfő a kegyhelyen, amelyet többnyire erdélyi és magyarországi katolikusok keresnek fel, testvéri együttélésre és a különféle vallási, nemzeti és kulturális közösségek közti nyitásra hívott fel. Hangsúlyozta, hogy a keresztény hitet nem szabad más vallásokkal ellentétesnek tekinteni és politikai célokra használni. Kiemelte, hogy egy népnek ezer arca van, a kultúrát, a nyelvet és a hagyományokat tekintve, és ezek mind-mind csak gazdagítják. A múlt viszontagságait és szomorúságait nem szabad elfelejteni, vagy tagadni, de azok nem jelenthetnek akadályt a felebaráti együttélés útjában, sem pedig érvet az ellen, mutatott rá.

Politico 

Az euroszkeptikusok azon tanakodnak, milyen szövetséget hozzanak létre az új Európai Parlamentben. Salvini idáig 73 helyet tudhat magáénak az új frakcióban, de ő magasabbra tör: szeretné megnyerni magának a Brexit pártot, ám annak vezére, Farage idáig nemigen mutatott nagy hajlandóságot arra, hogy együttműködjön Le Pennel. Utóbbi ugyanennek a csoportnak a tagja, ám a brit politikus túl szélsőségesnek, azon kívül antiszemitának tartja. A Liga vezére megcélozta a Fideszt és a PiS-t is, de a héten Gulyás Gergely nem látta sok esélyét, hogy a próbálkozás sikerrel jár. A magyar párt egy másik képviselője úgy nyilatkozott, hogy aligha állnak össze olyanokkal, mint Salvini, Le Pen és Farage, inkább azon vannak, hogy visszatérjenek a Néppárthoz. A Jog és Igazságosság kizárta, hogy együtt dolgozzon a francia tagpárttal, így várhatóan marad a jelenlegi frakcióban, ahol a brit toryk is vannak. A belső megosztottságot úgy lehetne áthidalni, hogy nem tömörülnek egyetlen csoportba, hanem szövetségre lépnek és összehangoltan voksolnak a kulcskérdésekben. Ily módon a három frakció összesen több mint 170 szavazatot tudna mozgósítani, azaz a 2. legnagyobb erőt adná Strasbourgban. Ez egyben azt jelentené, hogy fontos javaslatok elfogadását volna képes megakadályozni. Ráadásul – fejtegette egy illetékes – ha a Fidesz átáll hozzájuk, az plusz 13 mandátumot hozna, és így még az EPP-t is leköröznék...    

ITT OLVASHATÓ

ÉPÍTHETNÉNK ELLEN-KISVASUTAT FELCSÚTRA

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: TAMÁS RÓBERT
2019.06.02.


Újabb öröm csapott bele a NER propagandagépezetébe, mint villám a csalándba. Ahová amúgy sose, legfeljebb alkalmanként, de akkor nagyon. Az összneres öröm és boldogság oka nem más, mint az, hogy Tóta W. Árpádot nem jogerősen 400 ezer forint sérelemdíj, valamint 176.400 forint perköltség megfizetésére kötelezte a bíróság. A PestiSrácok cikkének címe szerint magyargyűlölő kijelentésekért. Most szólok, nem láttam az ítéletet, sem az indoklást. Nem a perről fogok most beszélni, csak és kizárólag arról, ami a PS cikkében megjelent és arról, én milyen következtetéseket tudok levonni ezekből. ITT lehet elolvasni az alapművet.

Tehát a cikk alapján úgy ítélte meg a bíróság (nem jogerősen), hogy Tóta W. Árpád HVG-n megjelent publikációja érzelmeket és főleg emberi méltóságot sért, ami miatt két magánszemély beperelte az újságírót. A PS szerint ezt a szövegrészt kifogásolták a méltóságukban sértett polgárok:

"Árpád fejedelem sem állította hadbíróság elé az Európát végigfosztogató vitézeit, hanem kitüntette őket. A rablást, gyújtogatást és erőszakot – “kalandozást” – pedig nem jogi határozatok állították le, hanem az augsburgi csata. Ott az történt, hogy a büdös magyar migránsok ugyan váltig állították, hogy ők bűncselekmény hiányában, sőt mellőzésével dúlják éppen a falvakat és kolostorokat. Ám az európai lovagok telibe szarták az ő játékszabályaikat és illiberális világképüket, és seggtől szájig beléjük állították a pallost. Ezután a magyar banditák bátran hazaszaladtak, és elújságolták, hogy kurva nagy verés jár most már a kalandozásért."

Az idézet a Magyar ember nem lop, csak kalandozik című cikkből való. A PestiSrácok szerint:

büdös magyar migránsok” és „magyar banditák” jelzős szerkezetekkel illette azt a népet, amelyhez elvileg ő is tartozik. A bíróság május 30-i ítélete szerint Tóta W. valóban megsértette a felperesek emberi méltóságát, mert a kifejezései egy egész népre, egy egész közösségre vonatkoznak sértő, megbélyegző értelemben.

Ha ez igaz és a bíróság valóban sértőnek találta a két felperesre nézve azt, amit Tóta W. az augsburgi csata kapcsán írt le – nyilván átvitt értelemben -, akkor itt sokkal nagyobb a baj, mint amit rémálmomban is gondoltam. Ha valóban van olyan magyar bíróság, amelyik úgy véli, hogy a most élő honfitársaink joggal bántódtak meg, amiért vélt vagy valós eleiket nem a legnagyobb tisztelet hangján emlegette az újságíró, akkor nekem lenne most egy javaslatom. Alapítsunk (vagy alakítsunk) pertársaságot. Bizonyára van az olvasók között jónéhány ügyvéd, talán hajlandóak segíteni.

Amennyiben van ma Magyarországon olyan bíróság, amelyik elismeri két kortársunk jogos fájdalmát azért, mert egy 1109 évvel ezelőtti csata kapcsán beletiportak az ő magyarságába, keressük meg azt a bíróságot és pereljünk. Náluk persze, nem őket. Hiszen – ha nem is egy egész népet, de annak jókora részét – naponta aláznak porba, naponta rágalmaznak, tudatos hazugságokkal uszítanak ellene...

AZ EMBER, HA NŐ...

LELKIZÓNA BLOG
Szerző: Éva28
2019.06.01.


Miközben sok nő ismerősöm nem találja a helyét, küzd a család-karrier, a vezetői lét, gyerekvállalás pro és kontra, a családi élet menedzselésével, a gyes-, vagy éppen már az üres fészek utáni lét nehézségeivel, olyan történetekkel találkozom egyre sűrűbben, amelyek megijesztenek, de minimum elgondolkodtatnak.

Az agresszió formái

Csak az elmúlt napokból néhány:

- az alsó tagozatos kislányok nagyon agresszívak, változatos formákban bántják egymást, illetve már náluk is hivatkozási alap, hogy ki hány kiló, ki nem akar többet hízni, ki az, aki inkább nem eszik többet, mert nem akar több kiló lenni, mint az a bizonyos valaki;

- a tanító néni nem tudja kezelni a lányok közti versengést, harcokat, próbál egyeztetni a szülőkkel, de közülük sokat el sem ér, nem érdekli őket a dolog, oldja meg a pedagógus, egyébként is, már a harmadik tanító tanítja harmadik éve őket;

- először mennyire örültek neki, hogy végre nőt neveztek ki a munkahelyén a megürült vezetői posztra, de aztán a kolléganő olyan személyiségváltozáson ment át, hogy alig hittek a szemüknek: férfiasabb, keményebb, könyörtelenebb lett minden korábbi vezetőnél, de még a játszmázást is ’bevezette’, felfelé nyalt, lefelé taposott;

- volt még egy ’metoo’-s sztori, de az olyan szomorú, hogy inkább kihagynám most, maradjunk annyiban, az a tipikus áldozathibáztatós téma.

Meggyőződésem, hogy sokkal jobb lenne a világ, ha nagyobb szerepet kapnának benne a nők.

Meggyőződésem, hogy teljesen mindegy, férfi vagy nő valaki, a lényeg, hogy normális, érzékeny, becsületes ember legyen és emberséges, megértő módon viszonyuljon másokhoz...

PROGRESSZIVIZMUS AZ ŐRÜLET ÉS A FASIZMUS KÖZÖTTI PÁLYÁN

1000 LEÜTÉS BLOG
Szerző: HaFr
2019.06.01. 


...Tisztázzuk: liberalizmus akkor van, ha eldönthetem, hogyan vélekedem, és képviselhetem a véleményemet a nyilvánosságban, amíg másnak nem ártok vele (fizikailag). (Tehát a liberális nem lehet rabszolgatartó, de gondolhat és mondhat bármit a feketékről, ha nem uszít vele tettlegességre, legfeljebb magát járatja le stb.) Progresszivista gyökerű fasizmus ezzel szemben akkor van, ha csak egyféleképpen vélekedhetek, nota bene ezt kötelességemmé teszik és konfessziókat kell tartanom róla, ellenkező esetben magamnak ártok vele (akár fizikailag). A fizikai ártáson túlmenő képzelgések a károkról már mind erősen véleményesek. Annak kiderítésére, hogy mikortól ártok valakinek, ha nem bántom tettlegesen, ma ott vannak a személyiségjogi perek, és az ilyen sérelmeknek megvan a -- meglehet, erősen labilis -- tényállása a jogrendekben. De az, hogy valakinek akkor is ártok, ha neki fontos ügyekben ütközik a véleményem az övével és ezt szóvá is teszem, az nonszensz. Mégis ennek elkerülésére alakultak ki a mai "biztonságos terek" a hópihék által látogatott, pl. felsőoktatási intézményekben, de ennek megelőzése része gyakorlatilag az összes világcég etikai kódexének is, amelynek megszegése súlyos következményekkel jár az elkövetőkre. Az előbbi furcsa, de még mindig indokolható volna (vannak érzékenyebb lelkű embertársaink), ha nem terjedne ki pl. az egyetemi nyilvánosságra is és nem befolyásolna az állások és a grantek odaítélésétől kezdve a "helyes" fogalmáig mindent. Az utóbbi -- corporate policy -- viszont színtiszta üzleti érdek. Így ér össze egymással a rendszerint a progresszivizmussal együtt élő antikapitalizmus a kapitalista érdekekkel a nyugati világ legfontosabb inkorporált intézményeiben, az egyetemeken és a nagyvállalatokban, hogy egymást erősítve terjesszék -- a szabadságellenességet. (Érzékelhetően ebben a posztban nem akármelyik életforma jogi elismerése, hanem kulturális totalitása és a mögöttes módszer ellen érvelek.)...

„AZ EMBEREKET NEM LEHET PÓTOLNI” – INTERJÚ FAHIDI ÉVA HOLOKAUSZTTÚLÉLŐVEL

ÁTLÁTSZÓ / VIDÉKI CSAJOK BLOG
Szerző: LABORCZI DÓRA
2019.05.31.


Fahidi Éva 18 éves volt, amikor 1944-ben családjával együtt Auschwitzba deportálták. A holokauszt során 49 családtagját gyilkolták meg, majd később első férjét a kommunisták koncepciós perben ítélték el. Hosszú évekig képtelen volt beszélni a vele történtekről, de 90 éves kora óta fellép egy táncos előadásban, és már két könyvet írt az életéről. Nagyinterjú.

Fahidi Éva debreceni nagypolgári zsidó családban született. 1943-ban érettségizett a debreceni Svetits Katolikus Leánynevelő Intézetben, zongoraművésznek készült. 1944. április 29-én a családot a város többi zsidó lakosával együtt a gettóba kényszerítették, majd június 27-én marhavagonokban szállították őket az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborba. Tizenegy éves húgát, Gilikét és édesanyjukat azonnal a gázkamrába küldték, apja a tábori körülmények miatt veszítette életét. Fahidi Évát hat héttel később az allendorfi Münchmühle táborba szállították, ahol a robbanóanyaggyárban kellett dolgoznia. Összesen 49 családtagját gyilkolták meg a holokauszt során, ő maga 1945 novemberében, a II. világháború vége után tért haza Magyarországra. Első férjét a kommunisták koncepciós perben elítélték. 1990-ben, egykori táborhelye meglátogatásakor szakadt nála át a gát, azóta ahol teheti, szemtanúként beszél, ír, táncol mindarról, amit átélt...