2019. június 25., kedd

GRYLLUS DÁNIEL: "JÓ CÉLOKÉRT SZÖVETKEZTÜNK" - A 40 ÉVES KALÁKA FESZTIVÁLT ÜNNEPLI HÉTVÉGÉN AZ IDÉN 50 ÉVES ZENEKAR


HVG ONLINE / KULT
Szerző: MTI
2019.06.25.


Dupla jubileum a Kaláka életében: csütörtökön kezdődik Egerben a zenekar által szervezett negyvenedik fesztivál, amelyen természetesen az idén 50 éves együttes is fellép.

"Jó célokért szövetkeztünk: verseket énekelünk, és a költői mondanivalót dalokon keresztül juttatjuk el a közönséghez. Mindezt szórakoztató formában igyekszünk tenni"

magyarázta a Kaláka kitartó sikereinek titkát Gryllus Dániel, az együttes vezetője, aki az M1 aktuális csatorna és a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorának közös vendége volt kedden.

Hozzátette: egy Ady-, Arany-, Weöres- vagy Kányádi-versben az ember mindig talál valami olyasmit, ami újból megrendíti. "A többi az emberi tulajdonságokon múlik, az együtt maradáshoz persze kellettek a sikerek és a jó fesztiválok is."...

VÁNCSA ISTVÁN: BELŐLEM NEM LETT SE KANT, SE SCHOPENHAUER, CSAK EGY FIRKÁSZ - PEDIG „ARRA PREDESZTINÁLTATTAM, HOGY AZ ÖSSZES PANORÁMAFOTÓN OTT ÁLLJAK ORBÁN VIKTOR MÖGÖTT”. VÁNCSA HETVEN. NAGYINTERJÚ SZÜLETÉSNAPRA.

24.HU
Szerző: NAGY JÓZSEF
2019.06.25.


Kit támogat az EU versus Németh Szilárd gasztroháborúban?

Természetesen Németh Szilárdot.

Azon a híren robban ki a felek között a konfliktus, hogy „felére csökkentené a hús-, a hal- és a tojásfogyasztást az Európai Unió állatjóléttel foglalkozó csoportja”. Mire Németh Szilárd ekképpen reagált a Facebookon: „Én maradok a nyúljás-csülkös pacalnál, a gyufatésztás (8 tojásos) halászlénél és a hagymás-szalonnás tojásrántottánál.”

Csodás poszt, ráadásul a szerző mellékelt hozzá egy csodás fotót is, melyen a hős rezsibiztos rövidnadrágosan, kötényben keveri a bográcsot. Sugárzik róla, hogy amíg ő áll a bogrács mellett, addig a magyar ember pacalját, csülkét veszély nem fenyegeti, rezsije viszont a béka segge alatt marad. Rezsibiztos nyilván azért lett Németh Szilárd, mert

ha a nép azt látja, hogy ily hatalmas, döngő léptű, lebírhatatlan férfiú küzd a rezsivel, akkor a rezsinek esélye sincs.

Igaz ugyan, hogy a KSH adatai szerint 2001 óta a rezsi masszívan és a fogyasztói kosár többi eleménél jóval meredekebben emelkedik, no de gondoljuk meg, akkor hogyan emelkedne, ha nem volna Németh Szilárd. Aki nem mellékesen azért is van, mert a haza atyja szerint minden igaz magyar embernek ő a példa, valamennyien olyanok szeretnénk lenni, mint ő, csupa szépség, jóság, sziklaszilárd konzervativizmus és nem utolsósorban mélyen megélt keresztény hit.

Az a hit pár héttel korábban, virágvasárnapon is megnyilvánult, amikor Németh Szilárd a nagyböjt finisében is zsírosat posztolt: „Egy késői, szombat estéről maradt kiadós reggelivel jól indult a mai nap. Nyúljás pacal vecsési savival, serclivel, mélytányérból, kanállal.”

Németh Szilárd pacalimádatát nemcsak megértem, osztom is. Mostanában adtam le a Librinek legfrissebb szakácskönyvemet, konkrétan a Lakoma harmadik, a francia konyháról szóló, fölöttébb testes kötetét. A világ, különösen Magyarország úgy képzeli, hogy a francia ember hajnali harmaton és virágillaton él, nos, ez nem egészen van így. A gall konyha erősen tagolt, amennyiben regionális konyhák sokaságából áll össze, másfelől pedig hierarchikus, s bizony a hajnali harmaton kívül igen emberes fogásokat is tartalmaz. Az általam most leadott francia szakácskönyvben van caeni pacal, granville-i pacal, korzikai pacal, languedoci pacal, lyoni pacal, marseille-i pacal, nizzai pacal, sőt olyan is, hogy pacal Toulouse-Lautrec módra. Ezek mind roppant komoly ételek. Nagyon-nagyon komolyak. Például a caeni pacalban nem disznóköröm van, mint a mienkben, hanem marhaláb, nem vízzel készül, hanem almapálinkával, azaz calvadossal, nem a tűzhelyen, hanem a kemencében, és ráadásul tizenkét óráig. A korzikai pacal első blikkre határozottan magyarosnak látszik. A pacal felcsíkozva, éppúgy, ahogy mifelénk, az étel színe piros, íze erősen csípős, értsd, nem jelzésszerűen szórják bele az erős paprikát, hanem bőkezűen, ahogy azt szerintünk is kell, viszont az íze jóval komplexebb annál, amit a magyar pacalbarát megszokott. Fehérborral készül, ízében egyebek között csombor, kakukkfű, majoránna, rozmaring, zsálya...

ALAMIZSNÁÉRT PASSZOLTA LE MÉDIÁJÁT AZ MSZP ÉS VOLT PÉNZTÁRNOKA A FIDESZNEK

G7
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2019.06.25.


Miközben a Népszabadságot bezáró osztrák Heinrich Pecina milliárdokat keresett azzal, hogy a magyar médiapiacon Fidesz-közeli körökkel üzletelt, az MSZP és környezete meglepően olcsón adott túl és így százmilliókat bukott maradék médiaérdekeltségein az elmúlt években. Pedig ezek jelentős része is vagy éppen Pecinához, vagy közvetlenül a fideszes médiabirodalomhoz került.

Százmilliókat buktak a Népszabadságon
Ezzel a szocialisták amellett, hogy lényegében a teljes pártmédiájukat felszámolták, még muníciót is adtak a Fidesznek, amikor az osztrák kormányválság miatt a magyar kabinetnek is kínossá vált Pecina. Az osztrák befektető neve ugyanis legutóbb abban a videóban került elő, amelyben Heinz-Christian Strache azóta leváltott alkancellár arról értekezett, milyen jó lenne, ha egy orosz milliárdos megvenné neki az egyik legfontosabb helyi bulvárlapot. Pecina mint lehetséges ügyintéző merült fel, aki Magyarországon már csinált hasonló üzleteket.

Az üzletembertől a mostanra a fideszes médiabirodalom központi cégévé váló Mediaworksöt (MW) és a több megyei lapot kiadó Inform Mediát egyaránt Mészáros Lőrinc vette meg, és Pecina ezeken az üzleteken – ahogy erről korábbi cikkünkben írtunk – közel 4 milliárd forintot kereshetett. A nagyobb falat a Mediaworks volt, amit az osztrák vállalkozó gründolt, és amely – mielőtt Pecina átadta volna az egész csomagot Mészáros Lőrincnek – megszüntette egyik zászlóshajóját, a Népszabadságot.

Itt jöttek képbe a szocialisták, az osztrák üzletember ugyanis, amikor összehozta a Mediaworksöt,* még nem birtokolta teljes egészében a Népszabadság kiadóját.

A legnagyobb közéleti napilapban 27 százalékot meghaladó részesedése volt az MSZP által létrehozott Szabad Sajtó Alapítványnak.

Az akkor éppen MSZP-s politikusok által irányított szervezet azonban 2015-ben túladott a paketten. Méghozzá jóval olcsóbban, mint amilyen értéken nyilvántartották a részesedést. Az alapítvány beszámolója alapján úgy tűnik, hogy 100 millió forint lehetett a vételár, amivel 260 milliót buktak*...

MESTERI TRÜKKEL ZAVARHATNAK BELE AZ ELLENZÉKI ÖSSZEFOGÁSBA

INDEX
Szerző: BÍRÓ MARIANNA
2019.06.25.


Újpesten az ellenzéki pártok megalakították az UPK nevű szervezetet, ezzel indítják majd a közös polgármester- és képviselő-jelöltjeiket az őszi önkormányzati választásokon. És micsoda véletlen, a bejegyzési okiratokban megtalálható működési célokat lemásolva hirtelen megalakult egy másik egyesület is, ÚPK néven...

TÁMADÁS AZ OKTATÁSI MENEKÜLTEK ELLEN

168 ÓRA ONLINE
Szerző: ERCSE KRISZTA, GYARMATHY ÉVA
2019.06.25.


A kormány lényegében megszüntetné a magántanulói jogviszonyt, hagyott azonban egy kiutat: egy hivatal dönt majd – egyelőre értelmezhetetlen kritériumok alapján – sok ezer diák jövőjéről. Szakértőink, Ercse Kriszta oktatáskutató, valamint Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus írásukban rámutatnak arra, mi is a valódi cél.

Vannak eszközök, amelyek felhasználhatósági potenciálja igen nagy. Ilyen például a szigszalag: fő funkciója kisfeszültségű elektromos vezetékek szigetelése, de széles körben használjuk mechanikus rögzítésre is: strandpapucsot, sebtakaró gézpárnát és szakadt könyvborítót is fixálunk vele. A magántanulói státusz pont ilyen sokoldalú eszköz, afféle jolly joker az iskolahasználók számára.

E státusz lehetőséget ad a tankötelezettség teljesítésére, ha azt a szülő kérelmezte, és ha az a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából nem hátrányos. A kérelmeket eddig az igazgató bírálta el, és dilemma esetén kikérte a gyermekjóléti szolgálat véleményét. A következő érintett tanulói csoportokat szokták felsorolni: élsportolók, valamilyen művészeti területen kiemelkedő tanulók, súlyos betegek, illetve bizonyos SNI tanulók – olyanok tehát, akiknek az életvitelébe nem illeszthető bele a mindennapos rendszeres iskolalátogatás. Az Oktatási Hivatal 2014-ben megvizsgálta a magántanulóvá nyilvánítással kapcsolatos eljárásokat. A leggyakrabban megjelölt indokok: külföldi tartózkodás (ilyen esetben lehetőség van a tanulói jogviszony felfüggesztésére is), családi ok (ebben szerepel költözés, külföldi tartózkodás, egészségi probléma, eltérő nevelési elvek, szociális körülmények), egészségi ok (krónikus vagy akut problémák, SNI-minősítés, illetve az iskola okozta ártalom is) és magatartászavar – ebben az esetben a kérelmező általában az iskola, és gyakran a többi tanuló érdekét hozza fel indoklásként. Ez utóbbi csoportban nagyon magasan felülreprezentáltak a HH, vagyis a hátrányos helyzetű tanulók (58 százalék – összes magántanuló között 26 százalék) –, a HHH, tehát halmozottan hátrányos helyzetű tanulók (40 százalék – összes magántanuló között 14,5 százalék), az SNI, vagyis sajátos nevelési igényű tanulók (26 százalék) és a BTMN, tehát beilleszkedési, tanulási, magatartási gondokkal küzdő tanulók (22 százalék). E két utóbbi aránya a magántanulók körében 10,9 és 7 százalék.

Az eredeti rendeltetésének megfelelően a tanulók nagyjából egyharmada tartozik ide (például sportoló, művész, tudományos tevékenységet folytat hat százalék), és további két csoport esetében egyrészt az iskola, másrészt pedig a szülők „használják” sajátos célokkal a magántanulói státuszt...

CINIKUS DOLOG AZT FELTÉTELEZNI, HOGY NÉMETORSZÁG ÜZLETI ÉRDEKEK MIATT ELNÉZŐ ORBÁNNAL

444.HU
Szerző: plankog
2019.06.24.


- Michael Roth külügyi államtitkár Németországban, aki már többször is élesen kritizálta a magyar kormány lépéseit, például a Soros-, vagy Juncker-plakátok ügyében, és Gruevszki miatt is.

- Az államtitkár szerint egy uniós tagállamnak szégyen EU-ellenes kampányokat tartani.
- Azt mondja, a javuló német-magyar kereskedelmi kapcsolatokkal nem járnak politikai kedvezmények.
- Szerinte az EU a legjobb életbiztosítás a globalizáció idején, és meg kell védeni a nacionalizmussal és a populizmussal szemben.
- A szociáldemokrata politikus levélben válaszolt a 444 kérdéseire.

Mi a legfontosabb politikai ellentét a német és a magyar kormány között? Hogyan definiálná a konfliktus lényegét?

A közös alapértékek tisztelete nélkülözhetetlen a partnerséghez és az együttműködéshez az Európai Unióban. Nem csak én aggódom a magyar fejlemények miatt. Az Európai Parlament nemrég kezdeményezte a hetes cikk szerinti eljárást, ami a Tanács előtt van függőben. Mindannyian azt várjuk Magyarországtól, hogy nőjön fel ahhoz a felelősséghez, ami az uniós tagsághoz tartozik, és tartsa tiszteletben a közös alapértékeket...

SZABAD SZEMMEL - AZ ORBÁN-KORMÁNY AKARJA MEGHATÁROZNI 1956 ÉS 1989 EMLÉKÉT - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2019.06.25.


Süddeutsche Zeitung 

Az Orbán-kormány akarja meghatározni 1956 és 1989 emlékét, ám ebben csak zavarják a független kutató intézetek. Így látja a helyzetet a nagy-britanniai Exeter egyetemének két történésze, Tobias Rupprecht és Varga Dóra. A vendégkommentár szerint az ország és a térség legújabb kori történetének átírását szolgálja az 56-os Intézet felszámolása, pedig az mára vezető szerepre tett szert a forradalom eseményeinek feldolgozásában. De már az első Fidesz-kabinet idején is szálka volt a hatalom szemében. Akkor alakult meg a vitatott Terror Háza. Majd 2010 után ismét kereszttűzbe kerültek azok az elemzések, amelyek nem feleltek meg az orbáni történelemszemléletnek. 1956 és a rendszerváltás éve fontos igazodási pont a posztkommunista Magyarország identitásának kialakításához. Minden párt tisztában van azzal, mennyire fontos a múlt értelmezése. És itt központi szerep jut annak, miként látják Nagy Imre szerepét a forradalomban. A Fidesz azonban lenyomja, hogy a pártban felbukkant az egykori kommunista elit jó néhány tagja, illetve hogy az orbáni politika stílusa igencsak folyamatosságot mutat a késő kádári szocializmus tekintélyelvű populizmusával. Az ország jó kapcsolatokat ápol olyan, egykori szocialista szövetségesekkel, mint Lengyelország, Oroszország és Kína. Sorra hangzanak el antiszemita kijelentések Soros ellen. A rendszer nem nézi jó szemmel a társadalomtudományokat, mert azok állítólag az üzletember hatása alatt állnak. A CEU a bezárás szélére jutott, az MTA elveszti a kutató hálózatát. Az 56-os Intézet beáldozásával már nem marad egyetlen olyan intézmény sem a társadalomtudományok területén, amelynél ne korlátoznák a kutatás szabadságát. A hatalomnak az a baja a forradalom és a rendszerváltás emlékével, hogy az állítólag alkalmat nyújt az ellenállásra az orbáni politikával szemben. A menekültekkel szembeni bánásmód kapcsán felidézik, hogy annak idején miként fogadták a 200 ezer magyar Nyugaton. A 89 utáni nyugati orientáció pedig szemben áll a mostani keleti nyitással. A történelmet újraértelmezik. A kutatók, akik védik a fordulat demokratikus szellemét, vagy célkeresztbe kerültek, vagy már elhagyták az országot. Az egykori liberális ellenzékiekből és a visszavonulásra kész reform kommunistákból mára a nép árulói lettek. 

Washington Post 

A lap szerint a török példa mutatja, hogy nem is olyan könnyű felforgatni a demokráciát, és nem elegendő hozzá egy bizonyos irányban elbillenteni az erőviszonyokat. Erdogan – Orbánnal és Dudával együtt – azon politikusok közé tartozik, akik a nacionalizmus, a vallás és a magánszektor vezérelte gazdaság segítségével kerültek hatalomra. Működésük tiltakozást váltott ki, mert olyasmit csináltak, pl. fokozták a sajtó állami ellenőrzését, amit az érettebb demokráciák nem tűrnének el. Az ellenzék teljes elnyomására azonban egyikük sem vetemedett. Továbbá nem merik meghamisítani a választásokat sem. A vasárnapi isztambuli pótválasztás igazolja, mennyire fontosan ezek az alapvető szabadságjogok. Imamoglu részben azért győzött, mert az ellenzék egységes volt, és mivel a szavazók – a gazdasági bajok miatt elutasították az uralmon lévő pártot. Ebből következik, hogy a tavalyi magyar választás eredménye legalább annyira összefüggött az ellenzék széttagoltságával és az évtizede tartó növekedéssel, mint azzal, hogy Orbán rátette a kezét a médiára. Ugyanez igaz az őszi lengyel választásra is. Az eltérés különösen feltűnő Magyarország és Törökország között. A magyar ellenzék nem állt össze és nem is társult az erősen nacionalista Jobbikkal. Azon kívül Orbán erőteljes gazdasági fejlődésre támaszkodhat és az emberek szinte mindig honorálják a dinamikus gazdaságot. A tanult rétegek nagymértékben elutasítják az olyanokat, mint Erdogan és Orbán. A demokrácia a nép uralmát jelenti. Isztambul azt mutatja, hogy amíg a politikai szabadságjogok és intézmények alapvető köre érintetlen, addig az emberek hallatni tudják a hangjukat még akkor is, ha a körülmények nem éppen ideálisak. A demokrácia erősebbnek látszik, mint ahogyan azt sokan gondolták.

FT 

A világban a demokráciák kétféleképpen mehetnek tönkre: vagy fokozatosan, vagy egy csapásra. Utóbbira példa Magyarország és Törökország, ahol Erdogan és Orbán apránként számolta fel a fékeket és ellensúlyokat, majd egyszer csak vége lett a jogállamnak. Így foglalja össze tapasztalatait Amerika egyik vezető politológusa, aki most könyvet jelentetett meg a kérdésről. Larry Diamond rámutat, hogy a tekintélyelvűség hajlamos arra, hogy mögéd kerüljön, majd lerohanjon. Az erős emberek megtartják a demokrácia egy-két díszes kellékét, mint a választásokat, de itt Potemkin-demokráciákról, azaz választási autokráciákról van szó. A szerző úgy látja, hogy a világ fordulóponthoz érkezett, ha még meg akarja őrizni a demokráciát. Védekeznie kell, mert Oroszország ügyesen kihasználja a Nyugat nyíltságát. A kínai veszély körmönfontabb, de nagyobb. Szembemegy az egész nyugati modellel. Peking évente 10 milliárd dollárt költ külföldi propagandára, vagyis ötször annyit, mint amennyivel az USA a demokráciát és az emberi jogokat támogatja. Az Új Selyemút kezdeményezés több mint tízszer annyi pénzből gazdálkodik, mint mai értéken számítva az egykori Marshall-terv. Moszkva és Peking rengeteget költ vesztegetésre és hamis hírekre, hogy aláássa a Nyugat önbizalmát. Diamond azt javasolja, hogy az Egyesült Államok indítson összehangolt akciót a globális demokrácia érdekében. Csak ahhoz meg kell várni az új elnököt, mert a mostani azzal van elfoglalva, hogy biztonságossá tegye a földkerekséget - a tekintélyelvű rezsimek számára...  

ITT OLVASHATÓ

NE KIZSÁKMÁNYOLT NŐKRE SÓZZUK AZ IDŐSEK ÁPOLÁSÁT

ABCÚG BLOG
Szerző: MIZSUR ANDRÁS
2019.06.25.


Önkénteskedett hospice-ban, hogy jobban megértse a halált, majd egy máltai luxus idősotthonban sajátította el a szakma alapjait Milánovics Kinga, aki vidékfejlesztőből lett idősápoló. Négy éve dolgozik Angliában, a brit rendszer nagy előnyének tartja, hogy a jogi szabályozottság és az emberbarát vállalkozói környezet miatt még külföldiként sem nem éri meg feketén dolgozni: őt is legálisan, ügynökségeken keresztül alkalmazzák a családok. Több kint dolgozó magyar ápolót ismer, sokan a zátonyra futott házasságukból próbálnak kitörni az ápolással, mert olyan megbecsültség várja őket, amit itthon sosem kaptak meg nőként. Úgy látja, ehhez képest Magyarországon nincs rendszere az idősgondozásnak, a családokat teljesen magukra hagyták a bajban. Az ápolók képzetlenek és alulfizetettek, jobbára kizsákmányolt nőkre marad az idősek ellátása. Interjú. 

Mivel foglalkozott mielőtt elkezdett ápolóként dolgozni?


Milánkovics Kinga (M.K.): Családommal 2014-ben költöztünk ki Máltára, előtte genderérzékeny vidékfejlesztéssel foglalkoztam, a gödöllői Szent István Egyetemen tanítottam. Hogy ez miről szól: például a buszmenetrendek tervezésénél nem veszik figyelembe, hogy a gyereknevelés mellett a nők is el tudjanak járni dolgozni. Egyáltalán nem triviális, hogy a vidékfejlesztés inkluzív legyen, nem véletlen, hogy olyan a vidéki nők helyzete, mint amilyen. Ezzel párhuzamosan több civil szerveződésben vettem részt, de 2008 környékén már körvonalazódott, hogy nem sok jövője lesz ezeknek, ezért váltani akartam. A gyerekeim is nagyobbak lettek, és mivel fontos számunkra a taníttatásuk, eldöntöttük, hogy eljövünk Magyarországról. Férjem Máltán kapott munkát, ezért költöztünk oda. Most is ott élünk, onnan ingázok Angliába ápolni.

Hogyan lett vidékfejlesztőből idősápoló?

(M.K.): Próbáltam az eredeti szakmámmal elhelyezkedni, nem sok sikerrel. Ott álltam 44 évesen, hogy akkor hogyan tovább. Még itthon elvégeztem egy másféléves OKJ-s ápolói tanfolyamot és önkénteskedtem egy hospice-ban. Nagyon foglalkoztatott, hogyan viszonyul az egyén és a társadalom a halálhoz, kicsit utána akartam menni ennek. Máltán kitaláltam, hogy megpróbálok ápolni, ezért elvégeztem egy újabb képzést. Egy 240 férőhelyes magánotthonban helyezkedtem el, ahol fél évig dolgoztam. Luxus otthonként adták el, de nem sok köze volt a luxushoz.

Mit ért az alatt, hogy nem sok köze volt a luxushoz?

(M.K.): Az ápolók majd megszakadtak, kevesen voltak és nem voltak jól megfizetve. Gondoljuk el, hogyan lehet két óra alatt 15 embert lefürdetni, milyen figyelem jut így egy emberre? Az otthonok Angliában sem jobbak, nagyon alulfinanszírozott a rendszer. A bentlakásos ápolás az ápoltnak és az ápolónak is jobb ebből a szempontból...

NYUGDÍJASOKTÓL VESZ KÖLCSÖN AZ ÁLLAM

KLUBRÁDIÓ / REGGELI GYORS
Szerző: KLUBRÁDIÓ / DÉSI JÁNOS
2019.06.25.


Nem csoda, ha egyre többen szeretnék a svájci indexálás visszaállítását, mert ott a bérnövekedést is figyelembe veszik a nyugdíjak emelésénél.

Idén 2,7 százalékkal emelték a nyugdíjakat, ami néhány száz, jobb esetben néhány ezer forintot jelent egy-egy embernek havonta. A jövő januárban várható emelés a költségvetés tervezete szerint 2,8 százalék lesz. Közben az infláció most 3, 9 százalék körül van. A törvény szerint pedig a nyugdíjakat januárban az emelés évére tervezett árnövekedésnek megfelelően kell emelni.

Novemberben szokták is korrigálni a nyugdíjakat visszamenőleg, ám ez azt jelenti, hogy addig gyakorlatilag a nyugdíjasok hiteleznek az államnak. Ha tervezett és a valódi infláció közötti különbség nem haladja meg az 1 százalékot, akkor a korrigált összeget egy összegben is ki lehet fizetni. Ilyenre már volt példa. Ez idén azért érdekes, mert ugye októberben lesznek az önkormányzati választások, tehát a novemberben esedékes emelést akár előre is lehet hozni. A kormány ezzel is befolyásolhatná a választási eredményeket.

Farkas András szerint ennek a propagandaeszköznek a bevetése nem lehetetlen, de nem is valószínű, mert október előtt nem állnak rendelkezésre a törvény szerint figyelembe veendő adatok. Egyszeri juttatással azonban meglepheti Orbán Viktor a nyugdíjasokat most is.

S még egy lényeges szempont. Az átlagbérek évente általában 10 százalékkal nőnek. Az úgynevezett svájci indexálással, amikor fele részben az inflációt, fele részben a béremelést vették figyelembe a nyugdíjak emelésénél, most körülbelül 7 százalékkal kellene növekedniük a nyugdíjaknak. 2012 előtt ezt a módszert alkalmazták Magyarországon
...

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

PINTÉR BÉLA: MEGENGEDHETEM MAGAMNAK A FORRÓFEJŰSÉGET

MAGYAR HANG ONLINE
Szerző: MAKRAI SONJA
2019.06.25.


Pintér Béla rendező-drámaíró a forradalmat csináló színházról, Vidnyánszky Attiláról, az „orbánozásról” és a tao-támogatás megszüntetéséről.

Tavaly szeptemberben jelent meg az Újabb drámák című kötete, amelyért Libri Irodalmi Díjra jelölték. Az elmúlt öt év írásait fűzte egybe, a Titkaink, a Bárkibármikor, a Fácántánc, a Szívszakadtig és az Ascher Tamás Háromszéken közül több erősen aktuális szituációhoz kötött. Könyvbe szerkesztve is megőrzik jelentésüket? 

– Nem azzal a céllal írtam ezeket a darabokat, hogy kötetben megjelenjenek. Jenei Tamás, a Saxum Kiadó vezetője keresett meg az első kötet ötletével, amely 2013-ban jelent meg. Az nemcsak a közönség, a szakma körében is nagy sikert aratott, átvehettem érte az Artisjus Irodalmi Nagydíjat. Mindamellett tisztában vagyok vele, hogy az elismerés elsősorban annak a kulturális jelenségnek szólt, amit az általam vezetett színház, a Pintér Béla és Társulata képvisel. De hogy a kérdésre válaszoljak, talán nem tűnik szerénytelenségnek, vannak olyan szövegcentrikusabb, lineáris történetvezetésű darabok, amelyek kiállják az olvasás próbáját, olyanok, mint például a 42. hét vagy a Titkaink.
A politikus színház egy drámakötetben is értelmezhető?
– Felkérem dr. Szujó Zsoltot, Magyarország miniszterelnök-helyettesét – hangzik el a Titkaink végén ez a mondat. Az egykori tartótisztből miniszterelnök-helyettes lett. Triviális csavarnak is tűnhet, hogy azok, akik egykor a pártállam kiszolgálói voltak besúgóként, hithű kommunistaként, jelenleg a keresztény-konzervatív kormányban töltenek be komoly funkciókat, de a való életben is ezzel kell szembesülünk. Ennek az üzenetnek könyvben olvasva is érvényesülnie kell. Mi a darabjainkkal sohasem okítani szerettünk volna, hanem láttatni, felmutatni a társadalomban létező problémákat. A mi attitűdünk sokkal inkább a megfigyelőé, semmint a tanítóé...

ORBÁN VIKTOR HADAT ÜZENT MINDENKINEK, AKI MOST ÉL, AKI MOST SZÜLETIK, ÉS AKI UTÁNUNK KÖVETKEZIK

KANADAI MAGYAR HÍRLAP ONLINE
Szerző: SZÉLL BERNADETT
2019.06.24.


Orbán Viktor friss döntésével tulajdonképpen hadat üzent mindenkinek, aki most él, aki most születik, és aki utánunk következik. Ön fideszes vagy DK-s, jobboldali vagy baloldali, konzervatív vagy liberális? Egy szempontból teljesen mindegy. Ha annyiban hagyjuk a jelenlegi kormányzat tettekben klímatagadó politikáját, a saját gyermekeink jövőjét áldozzuk fel. A helyzet az, hogy nincs több időnk, most kell lépni

Mi a céllal egyetértünk, de egész addig, amíg nem látjuk, hogy hol van erre a pénz, addig nem vállaljuk, úgyhogy kezdjünk el tárgyalni a pénzről.” – nyilatkozta pár napja a miniszterelnök az uniós csúcs után. Az, hogy Orbán Viktor megvétózza az uniós klímacélokat, és a markát tartja az Európai Uniónak, elkerülhetetlen következménye annak a politikának, amit kilenc éve folytat. A sokat emlegetett „magyar modell” lényege ugyanis az egyoldalúan autóiparra alapozott gazdaságpolitika és a külföldi tőke kiszolgálása – meg az annak útjában álló társadalmi és környezeti „akadályok” módszeres lebontása. Gondoljunk csak a bérek lenyomására, a munkavállalói jogok és az azokat védeni hivatott hatóság, vagy a környezetvédelmi intézményrendszer földig rombolására. A kormány stratégiai partnereinek ma gyakorlatilag papírjuk van arról, hogy nem kell betartaniuk a dolgozók jogait, ha pedig kiemelt beruházásról van szó, nincs az a környezetvédelmi szakhatóság, ami a rendelkezésére álló 15 nap (!) alatt keresztbe tenne nekik. Ebben a kiszolgáló-bérgyártó szerepben olyan, hogy társadalmi és környezeti érdek, egyszerűen nem létezik.

De menjünk tovább. Olcsó rezsi. Most az az ember mondja, hogy „nekünk olyan megoldás kell, hogy klímacélok legyenek, és meg tudjuk védeni az olcsó rezsit is”, aki évek óta mást sem csinál, mint keresztbe tesz a rezsikiadások fenntartható, klímabarát csökkentésének és a zöld gazdaság fejlesztésének. Merthogy éppen az Orbán-kormány volt az, aki százmilliárdos nagyságrendben vett el a néptől szigetelésre fordítható uniós pénzeket és irányította át közintézményekre, nyilván, mert abból lehet lopni. Aki megadóztatta a napelemeket, a szélerőműveket pedig adminisztratív szabályozással lehetetlenítette el – csak hogy ne legyen konkurenciája a paksi áramnak. Perverz, hogy amikor a hírek szerint az ország pénzügyminisztere Moszkvába utazgat annak érdekében, hogy kiszabadítsa az országot az elkapkodott, rossz konstrukciójú és felesleges orosz hitelből, a miniszterelnök elkerülhetetlen végzetnek akarja beállítani az atomot. Pedig ez nem kényszerpálya, igenis volt és van másik út – és még nem sikerült mindenkit eltakarítani a politikából, aki értelmes, az ország javát szolgáló megoldásokban és nem korrupt üzletekben gondolkodik...

DRÁGÁBB A NYARALÓ A LAKÁSNÁL - UGROTTAK AZ ÁRAK A VELENCEI-TÓN KÖRNYÉKÉN

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2019.06.25.


A Balatonnál a nyaralók ára magasabb, mint a térségi lakóingatlanoké – állapították meg a Takarék Index elemzésében. Mostanra egyébkén már hasonló a helyzet a Velencei-tónál, ahol tavaly az üdülőingatlanok közül a legnagyobb volt a drágulás.

A Takarék Index elemzői évről évre megvizsgálják a hazai üdülőövezetek lakóingatlan- és üdülőpiacát. A legnagyobb áremelkedés – mint legfrissebb elemzésükben megállapították –tavaly a Velencei-tó–Vértes üdülőkörzetet jellemezte. Az árak 23,1 százalékos megugrása egyébként nem kirívó, hiszen a Mátra-Bükk térségben a drágulás üteme 22,8 százalékos volt. Budapesten és az egyébként sem olcsó balatoni vidéken is 21 százaléknál nagyobb mértékben emelkedtek az árak. Lemaradásban (egyelőre?) a maga 12 százalékos drágulásával a Tisza-tó környéke van...

KÉT PRÓBÁN MÁR CSÚFOSAN ELVÉRZETT A MAGYAR BANKSZEKTOR - ÉRIK A HARMADIK BUKTA?

PORTFOLIO
Szerző: TURZÓ ÁDÁM PÁL
2019.06.25.


Három nagyon fontos, évekkel korábban ismert határidővel eltervezett feladata lett volna idén a magyar bankszektornak: a banki azonosítás elvégzése, az azonnali fizetési rendszer elindítása és a PSD2-es szabályozás legfontosabb részének teljesítése. Ezek közül kettőt már most elbuktak a bankok, és a harmadikkal, a PSD2-es megfeleléssel kapcsolatban is akadhatnak gondok. Úgy tűnik, a világraszóló innovációk bevezetése helyett ez a bénázások éve a bankszektorban. Ebben vastagon benne van, hogy a banki IT-rendszerek régiek és bonyolultak, nehezen találnak a fejlesztésekhez munkaerőt, sok a szabályozói kihívás és a projektek tervezése és kivitelezése is nehézkesen megy.

Még csak az év felénél járunk, de a három legfontosabb, informatikai és üzleti szempontból is kritikus jelentőségű, szabályozók által meghatározott határidővel tervezett projekt közül kettőt már most nem tudtak időben lezárni a bankok: nem indul el az azonnali fizetési rendszer július elsején, és nagy tömegben nem sikerült azonosítani a banki ügyfeleket június 27-ig. E két kudarcnak több oka is van, vegyük sorra őket...

DÁNIAI ÉLET A BIZALOMTÓL AZ ÖLTÖZKÖDÉSIG

HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Határátkelő / Kay
2019.06.25.


Olvashatunk akármennyi cikket és posztot egy adott országról, igazán csak a helyszínen ismerkedünk meg a szokásokkal, elvárásokkal, legyen szó munkahelyi kultúráról vagy öltözködésről. Felkészülni ezzel együtt nem árt, ebben próbál meg segíteni Kay is, aki több mint egy évtizede él Dániában, így alapos tapasztalatok birtokában osztotta meg a legfontosabbakat, elsősorban a munkahelyi viselkedés szabályaira koncentrálva.

„A bizalom olyan alapvető a dánoknak, annyira beépült a kultúrába, hogy olyan, mint halnak a víz: bár körülveszi őket, szinte észre sem veszik.

Ha határátkelőként olyan kultúrából érkezik az ember, ahol más az őszinteség és a bizalom társadalmi szerepe, akkor nagyon oda kell figyelni, mert ha az ember egyszer elveszíti a dánok bizalmát, akár csomagolhat is… A bizalom kicsit olyan, mint a szüzesség: csak egyszer lehet elveszíteni.

Ráadásul nem kell nagy dolgokra gondolni, egészen könnyen belefuthatunk nem várt helyzetekbe. Például a munkahelyen a főnök ránk bíz valamilyen feladatot és a magunkkal hozott kultúra azt sugallja, ne mondjunk neki olyat, amit szerintünk nem szeretne hallani. „Készen lesz péntekig” - kérdezi? „Ó, hogyne” - feleljük, mert nem akarunk rossz színben feltűnni előtte.

Pedig pontosan tudjuk, hogy nem leszünk készen péntekig, így amikor eljön a hét utolsó munkanapja, ki kell találnunk valamilyen elfogadható magyarázatot.

A helyzet viszont az, hogy a dán főnökök nem bánják, ha ellentmondanak nekik. Többre értékelik, ha azt mondjuk: „A péntek szerintem túlzás. Jövő szerdára meg tudom csinálni, ha minden mást félreteszek”, mintha bevállalunk valamit, amit nem tudunk teljesíteni.

Márpedig ha péntekre nem vagyunk kész, akkor az óhatatlanul erodálni kezdi a hitelességünket előtte...

A BAJOK EREDETE

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: KOZÁK MÁRTON
2019.06.21.


Az ismert vicc szerint Vlagyimir, a moszkvai varrógépgyár dolgozója fejét vakarva panaszkodik szomszédjának: nem értem, akárhogy rakom össze a gyárból kilopott alkatrészeket, mindig Kalasnyikov lesz belőle. A tréfa ma mifelénk úgy hangozhatna, hogy Jenő, a budapesti értelmiségi legyint, és fejét fogva panaszkodik: hiába próbáljuk összerakni a máshol bevált alkatrészeket, nálunk sosem joguralom és hatalommegosztáson nyugvó polgári demokrácia, hanem autokrácia lesz belőle. Az az állítás már megfogalmazódott, hogy nincs mit tenni, ez ilyen elátkozott hely. Az a kérdés még nem, hogy vajon jól lett-e összerakva a szerkezet.

A térség más országaiban jól-rosszul, de működnek a nyugatias berendezkedés intézményei, nálunk, a jogállami díszletekkel ékes pusztában látványosan összeomlott a rendszer. A helyén tenyésző furcsa képződményre vannak megnevezéseink (posztkommunista maffiaállam, hibrid rezsim, kívülről korlátozott hibrid rezsim, fasisztoid mutáció), Magyar Bálint maffiaállam-elméletének köszönhetően pedig pontosan le is tudjuk írni, hogyan működik az, amiben élünk. Arra viszont alig terjed ki a figyelem, hogy egyáltalán miért születhetett meg. Az erre vonatkozó közkeletű magyarázatok irritálóan szegényesek, és jobbára kimerülnek a magyar társadalom keleties értékszerkezetére hivatkozásban, unalomig ismert Ady- vagy Márai-idézetek citálásában, rosszabb esetben a Metternichnek tulajdonított megjegyzéssel alátámasztva: nincs mit tenni, Ázsia a Landstrasse után kezdődik.

Ez kevés. Kár lenne, ha tanulságok nélkül iramolna el fölöttünk az élet. A balsors nem megszokásból sújtott le ránk, tettünk is érte.

Mintha csak meg akarnák erősíteni az Ady és Márai festette képet, a világ értéktérképét fölrajzoló kutatások az ortodox kultúrájú országok közvetlen környezetébe, a nyugati kultúra (kelet-közép-európai országok zömét is magában foglaló) tömbjétől meglehetős távolságra helyezik el Magyarországot. A Tárki adatsorai szerint a gondolkodás nyitottsága, a szabadságjogok iránti érzékenység, a politikai szerepvállalásra való hajlandóság vagy a tolerancia tekintetében a mi értékvilágunk inkább rokonítható a román, a bolgár, a moldáv vagy az ukrán, mint a szlovén, a szlovák vagy a cseh barátainkéval, hogy a Lajtán túli szövetségeseinkről ne is beszéljünk. Ezt mind tudjuk régóta.

Csakhogy édes hazánk az elmúlt években zsarnokibbá, korruptabbá és szolgalelkűbbé vált annál, hogy az a Tárki értékkutatásából levezethető lenne. Nem a magyar értékkészletnek tudható be, hogy a legfontosabb joguralmi-civilizációs index, a kormány hatalmának ellenőrzöttsége (értsd: a végrehajtó hatalom tetszése szerint cselekszik-e, avagy van neki ebben korlátokat állító intézmény és törvény) tekintetében globálisan is a sereghajtók közé, a vizsgált 126 országból a 103. helyre süllyedtünk. Emlékeztetőül: az értéktérképen velünk szomszédos országok – Románia (36.!), Ukrajna (90.), Bulgária (91.) és Moldova (99.) – mindegyike elég kemény hely, de a World Justice Project elemzése szerint a végrehajtó hatalom fejének egyikben sincs Orbánéhoz fogható mértékű hatalma.

És ahogy az értékkutatásokból, úgy a magyar társadalomfejlődésből sem következik az a jogállami pokol és az abból kitenyésző önkény, úrhatnámság és jobbágyi alázat, ami most van. Óvakodjunk attól, hogy a történelem bekövetkezett fordulatait elkerülhetetlennek tartsuk csupán azért, mert bekövetkeztek – intette megfontoltságra olvasóit az egyik legnagyobb magyar politikai gondolkodó, Szűcs Jenő, kinek Bibót rekonstruáló ismert gondolatmenete szerint a keleties és nyugatias elemeket egyaránt kitermelő magyar fejlődésből a „nagyobb szabadság” és a „nagyobb szolgaság” irányába is vezethet út. Mivel a szovjet birodalom bukása és a vasfüggöny leomlása utáni szerencsés történelmi időszakban nem volt a cselekvőkön külső kényszer, visszatekintve úgy tűnhet, hogy a szívükre hallgató magyarok keleties beidegződéseiknek és rossz reflexeiknek engedve választották a „nagyobb szolgaság” irányába vezető utat. De ez csak felelősségáthárítással elegy lapos okoskodás, velünk élő vulgármarxizmus, nem más. Már csak cselekvőképességünk visszaszerzése és a sorsunk alakíthatóságába vetett hitünk erősítése miatt is fontos leszögezni, hogy nem az elkerülhetetlen végzet csapott le Magyarországra Orbán képében, hanem gondatlanságból kerültünk a kelet-közép-európai régió részeként általunk bejárható tartomány legrosszabb pozíciójába.

Ami a rendszerváltást követően történt velünk, nem szükségszerűség, hanem a lehetséges opciók egyike volt. A legrosszabb. De miért jöhetett létre nálunk hetven évvel a fasizmus és harminc évvel a kommunizmus bukása után ismét olyan szörnyállam, ahol minden hatalom egyetlen ember kezében összpontosul? A kelet-közép-európai posztkommunista rezsimek közül miért csak nálunk – nem Szlovákiában, Romániában, Ukrajnában vagy Bulgáriában, hanem csak nálunk – volt sikeres az autokratikus kísérlet? Miért teljesít az ország sokkal rosszabbul a társadalmi-történelmi-társadalomszerkezeti paraméterek alapján elvárhatónál?

Ennek jól meghatározható oka van. Megtalálásához harminc évet kell visszamenni az időben:...


FARKASOK PRÉDÁJÁVÁ VÁLHATSZ, HA NEM VÁSÁROLSZ ELEGET

KÖNYVESBLOG
Szerző: konyvesblog
2019.06.25.


Napjainkra a különböző disztópiákban leírt világképek némelyike rémisztően kézzelfogható közelségbe került. Kár lenne azonban feleslegesnek titulálni a nyomasztó, negatív társadalmi formákat szerepeltető műveket. Ugyanis amíg létezni fognak aggasztó irányba mutató politikai, társadalmi folyamatok, addig a hasonló témájú irodalomra is szükség lesz, hogy figyelmeztessenek a közelgő, vagy éppen a már jelenlévő veszélyekre. Tünde Farrand, a debreceni születésű, de Angliában élő és angolul publikáló író első regénye egyszerre kínálja a velünk élő múlt rendszereinek és a fogyasztói társadalomnak is fájóan aktuális kritikáját egy személyes hangvételű családi drámába ágyazva.

2050 Angliájában egy vagyoni kasztrendszeren alapuló társadalmi forma jött létre. A létra legalsó fokán a nincstelenek, a Zónába száműzött non-profit személyek állnak, míg a tetején a Tulajdonosok vagyonos rétege pöffeszkedik. Köztük helyezkednek el a Kis-, Közép- és Csúcsfogyasztók, akiket a hónap vége felé közeledve a személyfonjuk figyelmeztet, ha még éppen nem vásároltak eleget. Az idősek, vagy a betegségük miatt non-profittá váló személyek pedig Méltóságházakba vonulhatnak, ahol aztán méltóságteljesen eltöltött utolsó napjaikat követően eutanázia segítségével távozhatnak az élők sorából...

...A társadalmi mobilitás azonban működik: nem lehetetlen fogyasztói szintet lépni, ám mégis könnyebb lecsúszni, és a lejtőn alig lehetséges a megállás. Miután férje rejtélyes módon eltűnik, a tanárként dolgozó Alice-nek is meggyűlik a baja középfogyasztói életformájának fenntartásával. Meggondolatlan lépéseinek következtében nemcsak a munkáját veszti el, de el kell hagynia otthonát is, hogy Kisfogyasztóként a számukra fenntartott körzetek egyikébe költözzön. A lejtőn lefelé tartó útjából fakadó kétségbeesésében az időközben Tulajdonossá vált nővéréhez fordul segítségért, aki utolsó találkozásuk óta hatalmas változásokon ment keresztül, és talán az elmúlt években történteket is képes Alice számára más megvilágításba helyezni.

Farrand egy meglehetősen valóságos közelbe került társadalmi forma képét bontja ki olvasói előtt Alice szemszögén keresztül. Nem csupán a felesleges kacatok töméntelen vásárlásában fellelhető látszatboldogságot állítja pellengérre, de a kiszolgáltatottabb helyzetben lévő társadalmi rétegek dehumanizálásán keresztül ijesztően sok ismerős elem és retorikai fogás bukkan fel a szövegben. Fontos kritikai aspektusban jelennek meg a főleg a közelmúltban, de még napjainkban is hihetetlen tömegeket megmozgató televíziós reality show-kra hasonlító, ám azok jóval extrémebb formáit kínáló műsorok és sztárjainak beemelése, a marketing és propaganda összefonódása, de egy nagyon éles vallási szertartásokat kifigurázó rész is...

EZ A KORMÁNY BÁRMIRE KÉPES

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2019.06.25.


Kásler Miklósnak az a nagyszerű ötlete támadt, hogy a tavaly alapított Magyarságkutató Intézet számára még több közpénzt folyósítsanak, hiszen az idei 844,7 millió forint nem elegendő. További 341 millió forintot szeretne, hogy gond nélkül ki tudják fizetni a 101 munkatárs bérét, akik havonta – noha vélhetően nem minden kutató – 650 000 forintot vinnének haza. Ez azt jelenti, hogy ha elfogadják a költségvetés megemelésének igényét, akkor 2020-tól már évi több mint 1 milliárd forintból, 2021-től pedig már 1,77 milliárdból gazdálkodhatnak. Nagyszerű ez, kérem szépen. Már csak az a kérdésem, hogy egyáltalán mi az úristen szükség volt egy Magyarságkutató Intézet létrehozására? Legyenek persze szakemberek, akik azzal foglalkoznak, hogy megpróbálják feltérképezni népünk történelmét, azonban, hogy erre még egy több mint 1 milliárd forintos éves költségvetéssel rendelkező intézetet is létrehozzanak, leginkább nevetséges...

MÉSZÁROS LŐRINC VEJÉNEK CÉGE 3 MILLIÁRDÉRT DOLGOZIK A SZEGED-HÓDMEZŐVÁSÁRHELY KÖZÖTTI TRAM-TRAIN PROJEKTBEN

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: CSIKÁSZ BRIGITTA
2019.06.25.


Homlok Zsolt cége, a Homlok Építő Zrt. nettó 3,27 milliárd forintért épít egy karbantartócsarnokot a szegedi rendezőpályaudvaron a tram-train járműveknek.

Az uniós közbeszerzési értesítő legfrissebb számában megjelent tájékoztatóból kiderül, hogy a beruházás elvégzésére a tendert kiíró Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. idén május végén kötötte meg a szerződést a Homlok Építő Zrt.-vel.

A Homlok Zrt. nettó 3,2 milliárd forintért épít a szegedi rendezőpályaudvaron egy 2 876 négyzetméter alapterületű járműkarbantartó csarnokot a tram-train járművek részére.

A tram-train (vasút-villamos) rendszer megépítését 2018 áprilisában kezdték el, az átadás 2021-re várható. A tram-train járatok Szeged és Hódmezővásárhely között a nagyvasúti vonalon, a városokban pedig villamosvonalon közlekednek majd. A beruházás révén átszállás nélkül lehet majd a dél-alföldi városok központjai között közlekedni...

TÖBBSZÁZ ÓVODAPEDAGÓGUS HIÁNYZIK, ÖT ÉVEN BELÜL MÉG KEVESEBBEN LESZNEK

MÉRCE
Szerző: CSENGEL KARINA
2019.06.25.


Ahogy arról mi is többször hírt adtunk, a pedagógushiány komoly veszélyt jelent a közoktatás minőségi működésére. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete korábban rámutatott, hiába nőtt az utóbbi időben a pedagógusi pályát választók száma, a bekerülők 45 százaléka lemorzsolódik, a pályakezdő tanárok fele pedig 1-2 éven belül elhagyja a pályát.

De az óvodapedagógusoknál sem sokkal jobb a helyzet.

A közszféra álláskereső portálja hirdetései szerint jelenleg országszerte több mint 840 betöltetlen álláshely van az óvodákban, ráadásul nemcsak a vidéki városokban, kisebb településeken, hanem a fővárosban is komoly szakemberhiány tapasztalható.


Abszolút megállja a helyét az a kijelentés, hogy az óvodapedagógus-hiány vetekszik a tanárhiánnyal”

– mondta Verba Attiláné, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) óvodapedagógiai tagozatának elnöke az eduline.hu-nak adott interjújában.

Ahogy a pedagógusokat, úgy az óvodapedagógusokat is jelentősen érinti a kiöregedés, a legtöbb negyvenéves munkaviszonnyal rendelkező óvodapedagógus nyugdíjba megy, nem dolgozik tovább.

Bár akad, aki a pályán eltöltött hosszú évtizedetkel a háta mögött nyugdíj után is szívesen dolgozik, a nyugdíjas pedagógusok visszafoglalkoztatása csak tűzoltásra alkalmas, hosszú távon nem megoldás.

A szakszervezet előrejelzése szerint öt éven belül a jelenleg pályán lévő óvodapedagógusok egyharmada nyugdíjba megy, vagy elhagyja a pályát, utánpótlás pedig nem érkezik...

RÁNK KÜLDTÉK MÉSZÁROS LŐRINC EMBEREIT: VISZIK A HETI VÁLASZ-HAGYATÉKOT

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BÓDIS ANDRÁS
2019.06.20.


Az elmúlt napokban Válasz Online kontra Mészáros Lőrincék párharc alakult ki a tavaly bezárt Heti Válasz archívumáért és egyéb jogaiért. Nyilván nem nyerhettünk a pályázaton, így veszélybe került a lap közel 18 évnyi múltja.

A történet dióhéjban: a Heti Választ a második legolvasottabb országos magyar közéleti hetilapként záratták be tavaly nyáron – és azóta is zajlik a kiadó felszámolása. A Válasz Online-t eleve azért hoztuk létre, hogy a múltat ne lehessen végképp eltörölni. Hogy amit csak lehet, átmentsünk a Heti Válasz értékeiből. Hogy fennmaradjon a propagandamentes konzervatív sajtó. Hogy közösségbe szervezzük az értékelvű (azaz nem pártszerű), olvasni és gondolkodni szerető polgárokat. Árgus szemekkel figyeljük tehát az „anyalap” felszámolási eljárását, és természetesen mi is pályáztunk a Heti Válasz szűk 18 évét őrző internetes archívumra (illetve a domainre és a védjegyre), hogy senki ne tudja kiradírozni az újságot a magyar sajtótörténetből. Aztán „váratlanul” lett két vetélytársunk: az egyikük Benyó Zsuzsanna, aki jelenleg két fontos Mészáros Lőrinc-érdekeltség vezetője, a másikuk pedig Vörös József, a felcsúti milliárdos legrégebbi ügyvéd-jobbkeze, a Puskás Akadémia jogi képviselője. Előbbi a minimálár közel negyvenszeresét, 7,9 millió forintot ajánlott a Heti Válasz-jogokért, utóbbi „csak” ötmilliót. Nyilván mindkét összeg nagyságrendekkel több, mint amit mi, az „örökösök”, a Válasz Online csapata vállalni tudott (volna). Mészáros emberei végül a spórolósabb megoldást választották: Benyó a tegnapi eredményhirdetés előtt visszalépett, így Vörös ötmillióért viheti a Heti Válasz-hagyatékot. Mi persze nem csüggedünk: olvasóink, előfizetőink támogatásával cikkről cikkre, fényképről fényképre, tégláról téglára építjük fel az új Választ...

VAN MENEKÜLTVÁLSÁG, VAGY NINCS? - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / REGGELI GYORS
Szerző: KLUBRÁDIÓ / KÁRPÁTI JÁNOS
2019.06.25.


Ugyan egy lengyel ügyben hozott döntést a luxembourgi bíróság, de a döntés Magyarország számára is fontos lehet. Statisztikát látunk a menekültek számáról, de ezt mindenki másképp értékeli. Nemzetközi lapszemle.

Az európai kérdésekre összpontosító média nagy terjedelemben számol be arról, hogy az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága – tegnap kihirdetett ítéletében – a bírói függetlenség védelmének a jegyében az uniós joggal ellentétesnek minősítette a lengyel legfelső bíróság bíráinak nyugdíjazási szabályait megváltoztató törvényt. A szóban forgó, 2016-ban hozott jogszabály – amely a rendes bíróságok bíráira és az ügyészekre is vonatkozik - nők esetében 60, férfiak esetében 65 évre szállította le a nyugdíjazási korhatárt, és de facto bírák elmozdításával, illetve a legfelső bíróság elnökének az esetében a korábban biztosított kinevezési időszak lerövidítésével is járt. A Varsó elleni jogi eljárást az Európai Bizottság indította, amelynek egyik feladatköre az EU-jog érvényesítése a tagországokban.
Lengyelország megregulázása üzenet másoknak is

Tavaly a lengyel kormány annyiban visszakozott, hogy engedélyezte legfelső bírósági bírák visszavételét, ám most a legfőbb uniós ítélkező fórum jogerősen kötelezte Lengyelországot a törvény megváltoztatására. Az EurActiv brüsszeli uniós hírportál az ítéletről szóló beszámolójában idézi az Amnesty International emberi jogi szervezet állásfoglalását, miszerint a luxembourgi döntés nem csupán Lengyelország számára fontos, hanem azokkal a további EU-tagállamokkal szemben is, amelyek úgy vélik, hogy büntetlenül megsérthetik az emberi jogokat.

Kitér az EurActiv arra is, hogy Dimitry Kochenov, a groningeni egyetem alkotmányjogi professzora a portálnak nyilatkozva úgy vélekedett: az ítélet azt mutatja, hogy az uniós intézmények tanultak a korábbi hibákból, amiket a korábban Magyarországgal kapcsolatban lefolytatott hasonló ügyben elkövettek. Magyar vonatkozásban az Európai Bíróság annak idején méltányolta azokat a módosító intézkedéseket, amelyek az okozott jogsérelmek bizonyos mértékű orvoslását célozták...

AZ ÚJ SZABÁLYOKKAL MÁR HATÉVESEN TÖNKRETESZIK A GYEREKEKET

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: VAS ANDRÁS
2019.06.25.


Szülők, pedagógusok és szakértők tiltakoznak, mert a kormány minden 6 éves gyereket beiskolázna.

– Gyerekek tízezreinek keserítik meg az iskolás éveit, s teszik teljesen tönkre őket – jelentette ki egy somogyi óvoda vezetője a kormány köznevelési törvénymódosítási javaslatáról, amely szerint a hatéves korukat betöltött gyerekeket a jövőben kötelező lenne továbbküldeni iskolába, függetlenül az óvodapedagógus és a szülő véleményétől, s kivételt csak indokolt esetben, szakértői bizottsági vizsgálat után lehetne tenni. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) Óvodapedagógiai Tagozata szerint sincs semmi szükség változtatásra, mert a mostani rendszer kifogástalanul működik. 

- A hatéves kor eddig csak amolyan szamárvezetőnek számított – magyarázta a somogyi óvodavezető -, s a kollégák a mindennapi tapasztalatuk alapján eldönthették, alkalmas-e a gyerek az iskolára, vagy jobb lenne neki, ha még egy évet óvodás maradna. - A gyerekek fejlődését nem lehet konkrét korhoz kötni – jelentette ki Solymosi Krisztina pszichológus. – Vannak, akik hatéves korukra lelkileg, szellemileg és szociális szempontból kinövik az óvodát, s nekik egy újabb év valóban stagnálást, sőt, rosszabb esetben visszafejlődést jelent, mások viszont még nem alkalmasak rá, hogy egy új, ismeretlen közösségbe, s a korábbinál sokkal komolyabb kötöttségek közé kerüljenek.

A szakértő szerint ugyanis az óvoda és az iskola között nem csak egy nyári szünidő a különbség, s még azoknak a gyerekeknek is komoly traumát okoz, akik elég fejlettek a váltáshoz. Természetesen ez nem kóros traumát jelent, de az iskolássá válás megkövetel egyfajta érettséget, s nemcsak szellemi szempontból, hiszen már az nagy dolog egy elsősnek, hogy végig kell ülnie egy 45 perces tanórát. – Emellett nem válogathatja meg, kikkel kerül kapcsolatba, hiszen a padtársa adott, nem cserélheti le, ha gondja akad vele. És ehhez jön még a korábbinál sokkal több új ismeret, melyet ráadásul számon kérnek és értékelnek. Tehát több szempontból is kialakul egy megfelelési kényszer, amire nem minden hatéves alkalmas – magyarázta a pszichológus...

EGY VEZÉR GYERMEKKORA

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2019.06.25.


Azért lett rossz, mert nem hagyták, hogy jó legyen. Megpróbálta, de nem engedték. Adni akart, önzetlenül, két kézzel. Mert az ember eredendően jó. Magához főként, de másokhoz is. Csak annyi kell, hogy hagyják jónak lenni. Orbánnak nem jött össze.

2010-ben, nyár végén, azzal ment Brüsszelbe, hogy majd idehaza szépen elengedi a hiányt. Azt gondolta, ebből oszt majd az embereknek, de a szőrösszívűek odakint nem örültek az ötletének. Emlékszünk még arra a Barroso nevű csúnya portugálra, aki akkortájt a Junijót vezette? Azt mondta neki ez a Barroso, hogy nem. Ilyenek ezek a portugálok. Persze, a többi náció sem különb. Különösen a németek, meg a franciák. Ne is beszéljünk róluk.

Innen számítódik minden, ezért lett, hogy a fülkeforradalom után jött a szabadságharc. Adni akart, de nem engedték. Ami Kádárnak összejött, azt akarta ő is. Hogy szépen emlékezzenek rá az emberek. A kompromisszumok robotosa - ha nem is ezekkel a szavakkal, de valami ilyenre vágyott mindig.

Mindenből a legtöbbet kihozni. Mint János bácsi, akit kezdetben ugye majdnem mindenki utált. Nem ok nélkül, valljuk be. Voltak viselt dolgai, 56 után főleg, de aztán szépen megjavult. Ő lett a mi János bácsink, Jánosom Kádárom, és mi lettünk a legvidámabb barakk. Jobb volt, mint Brezsnyev, Zsivkov, Novotny, Gomulka, vagy teszem azt, Honecker. Ceausescuról nem is beszélve...

A FIDESZ ÉS VISZONYA A TUDATLANOKHOZ

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2019.06.25.


Amint szembe jött velem a net országútján Hidvéghi Balázs – hogy érzékletessé tegyem a lehengerlő randit -, ilyen letaglózó közlési kényszer keletkezett bennem, hogy elmeséljem, milyen gyönyörű is ez a világ. És azt természetszerűleg toldásképp, még mennyivel is szebb lenne, ha ilyen Hidvéghik nem lennének benne, de mégis benne vannak. Úgyhogy a rendszer komplex, mint a rosseb, kiismerhetetlen egy közeg.

Úgyannyira, hogy olvasván a mókát, amit Balázsunk megejtett, egyből eszembe jutott Freud mester “A vicc és viszonya a tudattalanhoz” című munkája, aztán ez átalakult, gomolygott, és lett belőle ez a cím, ami lett a Fidesszel meg a tudatlanokkal, mint egymás folyományai. Mindez is mutatja, hogy az élet nem habostorta, a medve sem játék, és különben is, az embernek minden erejére szüksége van, megfeszül szinte, hogy megőrizze a józan eszét a tébolydában.

Aztán vagy sikerül, vagy pediglen nem, de nézzük, miből élünk máma. Balázsunk azzal szórakoztatta a nagyérdeműt, hogy az EP vonja vissza a migráncsvízum tervezetét. Ezt Budapesten mondta a helyi hülyéknek házi használatra, hogy megóvja a keresztény kultúráját, azért. Ezt is ő tette hozzá, meg, hogy erre kapott felhatalmazást a magyaroktól azt is. Ez ezeknek a fixa ideája ez a felhatalmazás, úgy takaróznak vele, mint egy szakadt paplanba, ami ráadásul nincsen is.

Ez a freudos tudattalan dolog azért ugrott be viszont egyből, mert a szakállas abban a viccnek a tudatalattira gyakorolt hatásáról, illetve arról mesél, milyen szerepe van ennek abban, hogy a vicc működjön, és jót röhögjünk rajta, mint most ezen a Hidvéghin. Így hát, meg kell vizsgálni, miért röhejes a manus, illetve az egész fideszcsürhe is ilyen félelmetes és undorító vonásokkal fűszerezve, hogy az ember okádva fordulna el, de akárhová néz, ezek ott vannak...