NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2019.06.27.
New York Times/Reuters
A Karácsony Gergely győzelmét hozó budapesti előválasztás ötletét a baloldali pártok Törökországtól és Lengyelországtól vették át, miután Orbán Viktor nacionalista programja jól kibillentette nyugalmából Európát, ám ugyanakkor sorozatos hazai győzelmekhez segítette a politikust – részben mivel az ellenzék belharcokkal volt elfoglalva. Krekó Péter azt mondja, az erőpróba kis lépés volt a megfelelő irányban, ám nem lesz egyszerű feladat, ha bárki a városi sikerekre alapozva próbálja meg kiütni a nyeregből a miniszterelnököt. Hiszen a Fidesz népszerűbb, mint valaha, és ellenfelei győzhetnek ugyan egy-két nagyobb településen, de földrengésszerű változásokra nem lehet számítani. A szakértő nem gondolja, hogy kifogástalan lesz az együttműködés az ellenzéki erők között.
Budapesten az ellenzék hosszú és keserű út eredményeként jutott el odáig, hogy közös kihívót találjon Tarlós Istvánnal szemben. A próbálkozás nem volt mentes belső súrlódásoktól és kölcsönös szemrehányásoktól. A lap szerint Tarlós gyakran ütközik Orbán Viktorral, ezért általában tisztelet övezi a mindig megfontoltan nyilatkozó politikust. És ugyan 71 évesen már kissé fáradtnak tűnik, mégis határozott kiállása magyarázza, hogy elvileg miért neki áll a zászló az őszi választáson. Csakhogy ezúttal az ellenzéki erők nem megosztottak, még akkor sem, ha az európai választás felborította a belső erőviszonyokat. Ennélfogva a DK és a Momentum azonnal saját jelöltet állított, szembemenve a korábbi megállapodással. Karácsony részsikerével számszakilag nem kizárt Tarlós veresége, ám Puzsér még belezavarhat a képbe. Azon kívül kérdéses, hogy a Jobbik hívei, a párt hivatalos iránymutatása ellenére, hajlandóak-e egy baloldali jelöltre voksolni.
Palkovics László azt mondja, minden egyetem azt kutat, amit csak jónak lát, ám a kérdés az, hogy kap-e hozzá állami támogatást. A miniszter szerint azonban alaptalanok az aggályok a magyar tudomány függetlensége miatt. Mindössze annyi történik, hogy átalakítják a kutató hálózatot, német mintára, minden központi befolyástól mentesen. Így még erősödik is az autonómia. Mint kifejtette, nem kell tartani az új irányító testülettől sem, mert abban paritásos alapon kapnak helyt a két fél képviselői. Hozzátette, hogy az ötlet az MTA-tól származik. Egy kérdésre azonban elismerte, hogy az Akadémiánk nem tetszik az 50-50 százalékos arány. A reform indokául azt hozta fel, hogy a Bizottság szerint az innováció szintjét tekintve Magyarország az utolsó előtti helyen áll az unióban. Ennek okát részben abban látja, hogy az ország keveset költ ilyen célokra. A miniszter emellett hiányolja az ipar, a tudomány és az egyetemek együttműködését, továbbá úgy látja, hogy az ország nem kellőképpen kapcsolódott be az unió kutatási tevékenységébe. Azaz baj van az egész kutatási hálózattal. A CEU-val kapcsolatban azt fejtegette, hogy az jelenleg nem létezik Magyarországon, mivel nem teljesíti az előírt követelményeket. Inkább a politikai botrányban érdekelt. Szerinte a gendertudományok oktatására azért nincs szükség, mert ezt a területet bőven lefedi a családkutatás. A beszélgetés során felmerült, hogy hivatalosan a kutatások rendszerének átalakításánál a német példát veszik alapul, ám az érintett német intézmények, egy kivételével, nyílt levélben tiltakoztak a tervezett lépések ellen. Palkovics erre azt válaszolta, hogy akik aláírták a nyilatkozatot, azok nem ismerik a magyar társadalmat, csupán a sajtóból tájékozódnak. Pedig nem ártana, ha alaposabban körbenéznének, mielőtt ilyesmire szánnák el magukat. Pl. konzultálhatnának a magyar kormánnyal. Attól ugyanakkor nem tart, hogy sok tudós elhagyná az országot, mert itt szerinte arról van szó, hogy a lehető legjobb körülményeket teremtsék meg a magyar tudomány számára.
Bár Európa jelenleg a populizmussal, az idegengyűlölettel és az újfasizmussal küszködik, az EU javára szól, hogy a kontinensen immár elképzelhetetlenek a vasfüggöny lebontása előtti állapotok. A tudósítás Sopronból kelteződött, hiszen annak idején ott bontották el ünnepélyesen a határzárat. Mint rámutat, az unió segített a Nyugatnak, hogy túljusson a 2. világháború következményein, a keleti tagok esetében pedig az újjáépítéshez járult hozzá a hidegháború után. Azóta kiderült, hogy a nacionalizmus nem egyenlő a hazafisággal, és hogy túl gyakran igen gusztustalan változatába képes átfordulni. Kelet-Európa egyes részein 89 szelleme idegenellenességgé, nyílt rasszizmussá és neonácizmussá torzult. Történelmileg nézve a legfőbb áldozatok a zsidók és a romák. Most már felzárkóztak hozzájuk a menekültek. Az olyan kormányok, mint amilyen Orbán Viktoré is, kifejlesztik az elnyomás saját változatát. Ezért óvatosnak kellene lenni az ügyben, mennyire szilárdult meg a demokrácia, és milyen mélyek az emberi jogok gyökerei a földrészen. De még a legszélsőjobbosok sem tekintik az EU-t bármiféle értelemben a Szovjetunió örökösének. És immár egyetlen tagállam sem szeretné otthagyni a szervezetet. Európa hatalmas utat tett meg 30 év alatt, így érdemes felidézni azt a bizonyos, egykori, nyári napot Sopronban...
Szerintem az van, hogy nem világos a sztori. Próbálom kifejezni a saját antiposzt forever stílusomban. A 20+ osok 25%-a funkcionális analfabéta. EGYNEGYEDE, mondom marha okosan, mert nekem megadatott, hogy tanulhattam. Ami azt jelenti, hogy ezt biztosan nem olvassa (mást se), nem érti (mást se), és nem tud kommentet írni (mást se.)
