VAN BOCSÁNAT: SIMICSKA-EMBEREKKEL ÉPÜL MÉSZÁROS ÚJ BIRODALMA

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BÓDIS ANDRÁS
2019.07.05.

Regionális gazdasági térhódításra készül Mészáros Lőrinc, ám a cégeit irányító testületekben legfeljebb nagyítóval találni piacilag értelmezhető, nemzetközi versenyhez szokott csúcsmenedzsereket vagy innovatív zseniket. Helyettük jórészt segítő családtagokból, kiugrott vagy kirúgott állami tisztviselőkből – köztük egy kamupárt emberéből –, politikai szövetségesekből és a felcsúti kör által beszippantott bankok kádereiből áll az új idők új elitje. Illetve még valakikből: Simicska Lajos szűk stábjának nemrég még árulónak bélyegzett tagjaiból. Humánerőforrás-átvilágítás Válasz Online módra.

Sokan és sokféle módon próbálták már érzékeltetni, mennyire különös „piaci” figura Mészáros Lőrinc. Volt, aki kiszámolta, hogy az üzletembernek tíz esztendő alatt arányaiban nagyobbat nőtt a vagyona, mint a Facebooknak, az Apple pedig hozzá képest a kanyarban sincs. Az adatsorra az érintett magabiztosan reagált: „hát lehet, hogy okosabb vagyok Zuckerbergnél, nem gondolják?”.

Mások azt bizonyították, hogy a legnagyobb mértékben (értsd: a legpofátlanabbul) épp akkor „árazódnak” felül a hazai közbeszerzések, ha a munkát a Facebook-alapítónál is pengébb magyar országépítő nyeri. Akadtak továbbá, akik szóvá tették: Mészáros legutóbb több osztalékot vett ki a cégeiből, mint az állam bármelyik mamutvállalatából. Mi meg dokumentáltuk, hogy a miniszterelnökhöz családilag vagy felcsútilag köthető érdekeltségek öt-hatszor „hatékonyabban” szívják a közpénzt, mint a normális piaci működésre berendezkedett erőcsoportok.

Aztán a minap megjelent egy cikk az Indexen, amely a magyar és a cseh felsőelit összehasonlításakor arra a megállapításra jut, hogy odaát a piac, a teljesítmény, a nemzetközi siker számít – a leggazdagabb prágai mogul, Petr Kellner játéktere például Kína, Vietnám és az Egyesült Államok –, nálunk meg a politikai megbízhatóság. Így viszont

Mészáros Lőrinc legfeljebb Felcsút 300 kilométeres körzetében képes bizniszelni, pontosabban ott, ahol az Orbán-kormány szabályozói oldalról be tud avatkozni a piac működésébe.

Ilyen előzmények után július első napján a Világgazdaság megszólaltatta az Egyesült Mészáros Művek – hivatalos nevén: az Opus Global Nyrt. – elnökét. Mészáros Beatrix, a cégbirodalom „szülőatyjának” lánya határozottan állította, hogy mozgalmasabb időszak következik a vállalatcsoport életében, és több szegmensben is látnak régiós „növekedési potenciált”. Nemzetközivé akar terebélyesedni a Mészáros-csoport? – kérdezhetnénk. Akad még ország, ahol lehet keresnivalója egy alapvetően államipénz-becsatornázásra optimalizált magyar társaságnak? És vajon kik azok a piacilag értelmezhető, globális versenyhez szokott csúcsmenedzserek, innovatív zsenik, akik a nevüket adják ehhez a kísérlethez?...

ITT OLVASHATÓ

ERDŐIRTÁS, MŰTRÁGYA: AZ EMBERI TEVÉKENYSÉG TÁPLÁLJA AZ ATLANTI-ÓCEÁNT ELLEPŐ GIGANTIKUS ALGAMEZŐT

QUBIT
Szerző: qubit.hu
2019.07.05.

A legendás Sargasso-tengernek nevet adó sárgás-barna színű algafajok az elmúlt évtizedben egyre nagyobb kiterjedésű telepekben lepték el az Atlanti-óceánt. 

A Sargassum néven számon tartott vízi ökoszisztéma korábban csak a Golf-, az Egyenlítői- és az Antilla-áramlat által határolt, több mint 1000 kilométer széles és 3000 kilométer hosszúságú, partok híján is önálló tengerként számon tartott észak-atlanti óceánrészen volt honos.

A Phaeophyceae osztály Fucales rendjében a barnamoszatokhoz sorolt, csak másodlagosan autotróf (vagyis nem teljesen növényi) életformák telepei évről évre nagyobb és nagyobb területeket hódítanak meg az óceánból.

A Science-ben július 5-én, pénteken megjelent tanulmányban a Dél-Floridai Egyetem tengerbiológusai az elmúlt évtized műholdas megfigyeléseit összegezték, kiegészítve a parti és mélytengeri mintavételeik eredményeivel. Ezekből kiderül, hogy a sargassum-telepek tavaly nyárra 8500 kilométer hosszan virágoztak ki, szinte parttól partig összekötve Nyugat-Afrikát a Mexikói-öböllel. (A virágzás ezen élőlényeknél a felszaporodást vagyis a látható burjánzást jelenti.)...

ITT OLVASHATÓ

HIÁBA A KORMÁNY CSALÁDPOLITIKÁJA: AKKOR VÁLLALKOZNAK A PÁROK AZ ELSŐ BABA ÉRKEZÉSÉRE, HA A NŐNEK BIZTOS MUNKAHELYE VAN

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: GULYÁS ERIKA
2019.07.05.

Az első, de még a második gyerek vállalásakor is hatástalan a kormány családpolitikája, csak az számít, van-e munkája az anyának – derül ki egy friss felmérésből.

A KSH havi demográfiai adatai azt bizonyítják, nem vállalnak több gyereket a családok, a kormányzati programok hatása szinte láthatatlan, hatékonyságuk nagyon alacsony. Egy uniós megrendelésre készült és tegnap bemutatott kutatás azt igazolta, hogy a gyereknevelésre, különösen az első baba érkezésére akkor vállalkoznak a párok, ha a nőnek biztos munkahelye van és nagy a valószínűsége, hogy a szülés után vissza is tud menni dolgozni. 

A kutatást az Európai Bizottság (EB) Magyarországi Képviselete rendelte meg. A Bizottság ugyanis – mondta Zupkó Gábor, az EU-s vezetője – egyre gyakrabban lép fel a tagállamok igényei alapján tanácsadói szerepben is, hogy segítsen egyes válságkérdésekre való felkészülésben, azok megoldásában. A családpolitikai intézkedések hatásáról eddig kevés felmérés és elemzés készült, pedig egész Európára jellemző az alacsony születésszám és a népesség elöregedése. A munkát vezető Szabó-Morvai Ágnes dolgozik az Akadémia Közgazdaságtudományi Kutatóintézetének és a kormányközeliként számon tartott Hétfa Kutatóintézetnek is, ami önmagában is jelzi a tanulmány függetlenségét. A 60 oldalnyi értékelés a 2000 és 2014 közötti családpolitikai lépéseket vizsgálta, de a konferencia előadói gyakorta terjesztették ki az elemzést napjainkig.

Az egyik legfontosabb megállapítás, hogy „a női foglalkoztatást, a gyermekvállalást követően a nők munkapiaci visszatérését, a nők jövedelmének emelését és a lakhatási biztonságot szolgáló intézkedések mérsékelt, de kimutatható pozitív hatást gyakorolnak” a gyermekvállalásra. Ezek valójában nem a családtámogatási csomag részei, annál jóval tágabb foglalkoztatási és lakáspolitikai alapelvek. Az elemzők azt üzenik a kormánynak: ha valóban azt akarja, hogy a párok minél hamarabb szánják rá magukat az első gyerekre, akkor tegyen meg mindent a bölcsődei és óvodai férőhelyek bővítéséért, az anyák számára fontos rugalmas foglalkoztatási formák elterjesztéséért és a biztos lakhatásért. Utóbbinál külön is hangsúlyozzák, hogy nagy szükség lenne a megfizethető állami bérlakásokra...

ITT OLVASHATÓ

ELBUKHAT AZ EP-BEN VON DER LEYEN? – LÁZADOZNAK A NÉMET SZOCDEMEK

FÜHÜ BLOG
Szerző: BAK MIHÁLY
2019.07.05.

A német SPD alelnöke, korábbi elnöke, EP-képviselője szerint nem szavazhatják meg az Európai Bizottság élére Ursula von der Leyen néppárti politikust. Zsarolásról is beszélnek Orbánék részéről. Az EP szocialistái nélkül nincs meg a Macron-Merkel-javaslat többsége.

Július közepén kell szavaznia az Európai Parlamentnek (EP) az Európai Bizottság élére jelölt Ursula von der Leyenről, aki az Európai Tanács (az állam- és kormányfők szerve) által elfogadott politikus. Angela Merkel egyik legrégebbi szövetségese, 2003 óta vesz részt a német kormányzati politikában.
Mint kalapból a nyulat

A védelmi miniszter asszony neve az utolsó előtti pillanatban került elő, miután Merkel számára világossá vált: pártfogoltjának, Manfred Webernek nincs többsége, a szűk körű egyeztetés után alternatívaként jelölt Frans Timmermans szocialista EP-csúcsjelölttel szemben pedig szintén óriási az ellenállás az Európai Néppártban (EPP).

Ezután Emmanuell Macron francia politikus (liberális frakció) állt elő von der Leyen nevével, megnyerve hozzá Merkel támogatását. Ehhez aztán csatlakoztak a V4-ek és az olaszok...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN ZSARNOKSÁGA

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2019.07.05.

Nemrég egy hosszú interjút készített Heller Ágnessel, a kormánypropaganda által sokat támadott filozófussal a Neokohn nevű oldal. A Magyar Nemzet természetesen azonnal rárepült a témára, hiszen az interjúban igen erős véleményt fogalmazott meg a világhírű filozófus Orbán rendszerével kapcsolatban. Mint tudjuk, ilyet Magyarországon ugyan meg lehet tenni, de válaszul a kormánymédia megpróbál nevetség tárgyává tenni bennünket. Legyen az egy fiatal gimnazista vagy egy idős filozófus, teljesen mindegy. Aki Orbánról akár egy rossz szót is mer mondani, az készüljön fel az ellentámadásra. Nem tudom egyébként, hogy a kormánypropaganda utasítást kap-e ilyen „cikkek” megjelentetésére, vagy a szerzőik maguktól ilyen túlbuzgóak, mindenesetre elég nevetséges a dolog. Kezdésként nézzünk egy pár részletet, ami kiverte a biztosítékot a kormányoldalon:...

ITT OLVASHATÓ

LEROBBANT EGÉSZSÉGÜGY, ZSÚFOLT TÖMEGKÖZLEKEDÉS – EZ FÁJ IGAZÁN BUDAPESTNEK

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: NAGY B. GYÖRGY
2019.07.05.

Budapest maga az ország, problémáit tekintve mindenképpen. A közlekedése élhetőbb, mint amilyennek látszik, az egészségügye viszont sokkal betegebb.

A budapestiek élhető mindennapokat akarnak – ez derül ki abból a fővárosi problémarangsorból, amit a Publicus Intézet készített a Népszava megbízásából. A listából egyértelműen kiderül, hogy a fővárosban élőket ugyanaz keseríti leginkább, mint bármelyik kisváros vagy falu lakóit: az egészségügy lerobbant volta – a budapestiek 62 százalékának ez fáj a leginkább. (Egy tavaly tavaszi átfogó közvélemény-kutatás azt mutatta, hogy a fővárosi lakosok 63 százaléka tapasztalja úgy: az utóbbi években egyre romlik az egészségügyi ellátás.) 

A bajérzet annak ellenére alakult így, hogy a fővárosban viszonylag egyszerűen ki lehet menekülni az állami ellátásból és átzsilipelni a magánorvoslásba. Feltéve, ha az embernek van pénze. (A fővárosi lakosoknak a statisztika szerint van: a 2019-es nettó átlagkereset a KSH szerint Budapesten 294,3 ezer forint körül alakult, míg ugyanez a szám a Nyugat-Dunántúlon 220,3 ezer, az Észak-Alföldön pedig 181 ezer volt.) 

Nem véletlen, hogy az előválasztásba frissen berobbanó Kálmán Olga az egészségügyre építette kampányát. Annál is inkább, mivel az ellenzéki szavazók és a bizonytalanok sokkal elégedetlenebbek a helyzettel, mint a kormánypártiak (lásd: keretes írásunkat). 

Azonban az egészségügyön kívül van egy másik gigaprobléma, amivel a kormánypártiak szinte elégedetlenebbek, mint az ellenzékiek, ez pedig a közlekedés. (A problémakört a Publicus Intézet elemeire bontva vizsgálta, viszont a közhangulat megértéséhez célszerű a három részterületet – utak állapota, autós és dugóhelyzet, tömegközlekedés állapota – egységben nézni.) 

A legnagyobb figyelem a tömegközlekedésnek jut. (A BKV viszonylatai az év minden napján átlagosan 3,56 millió utazást bonyolítanak.) Csakhogy a területet hiába produkálja balhék tucatjait (bebukott az elektronikus jegyrendszer bevezetése, rendre lerohadnak a buszok, nincs légkondi a felújított 3-as metró szerelvényein, és így tovább), a budapestiek egy jó közepesre (egy 5-ös skálán 3,4-re) értékelik a tömegközlekedés teljesítményét. Ami a legerősebb – 45 százalékos vélemény szerint – javult az utóbbi években, illetve legalább nem romlott (utóbbi vélekedést a fővárosiak 31 százaléka osztja). Az alapvetően pozitív hozzáállás a kötöttpályás közlekedés javulásának (a még a 2010 előtt elkezdett 4-es metró megépítése, 2006-ban kezdődő Combino-beszerzés megvásárlása a budai fonódó villamoshálózat kiépítése, az M3-rekonstrukciója,) köszönhető...

ITT OLVASHATÓ

AZ ÖSSZES BUDAPESTI KERÜLETBEN EGYETLEN JELÖLTET INDÍT AZ ELLENZÉK

444.HU
Szerző: HORVÁTH BENCE
2019.07.05.

Péntek délelőtt a Fővám téren, a Szabadság híd lábánál gyűlt össze számos ellenzéki politikus, a DK, a Jobbik, az LMP, a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd vezetői. 

Karácsony Gergely elmondta, hogy a mai nap egy fontos fordulópont lehet Budapest életében: az ellenzéki előválasztás megnyerő főpolgármester-jelölt arról is beszélt, hogy az ellenzéki pártok nehezen tanulták meg azt a leckét, hogy a pártok megosztottsága miatt a Fidesz nyeri a választásokat. De mostanra megtanulták ezt, és képesek voltak megalkotni egy hatpárti együttműködést, hogy közösen vezethessék a várost.

Beszélt arról is, hogy olyan kompromisszumokat kötöttek, melyek mindenkinek fájtak kicsit, de a felelősségérzetük győzött. Elmondta azt is, hogy mind a 23 kerületben egy ellenzéki polgármester kihívója lesz a Fidesz jelöltjének, és napokon belül megállapodnak az önkormányzati jelöltekről is.

Az MSZP-s Molnár Zsolt külön kitért Soroksárra és a IX. kerületre is: Soroksáron a Jobbik által támogatott jelöltet fogják támogatni az összefogás pártjai. Ferencvárossal kapcsolatban pedig elmondta, hogy a választókra bízzák, hogy kit szeretnének polgármesterjelöltnek, ezért előválasztás lesz ott, és aki nyer, azt a többi párt támogatni fogja. A ferencvárosi helyzetről részletesen is írtunk: az MSZP, a DK és a Momentum Jancsó Andrea egykor LMP-s, most független képviselőt támogatják, míg az LMP helyi szervezete, a Kutyapárt és a volt polgármester Baranyi Krisztina mögé sorakoztak fel.

Az előválasztás technikai részleteit napokon belül fogják kitalálni, Karácsony Gergely pedig elmondta, hogy reményei szerint minél gyorsabban meg lehet oldani ezt a kérdést...

ITT OLVASHATÓ

KISBEFEKTETŐK KIZÁRVA! - MÉG CSAK ELMÉLETI A KÖTVÉNYKERESKEDÉSI PLATFORM

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2019.07.05.

A kisbefektetők legfeljebb különböző alapokat vásárolva juthatnak hozzá majd a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által elindított kötvényprogram papírjaihoz. Kérdés persze, hogy ez az egész mennyire szól valójában vállalati finanszírozásról és hozamról.

XBond néven új kereskedési platformot hozott létre július 1-jével a Budapesti Értéktőzsde, amelytől a hazai vállalati kötvénypiac fellendülését várják. A platform ma még csak elméletben létezik: az MNB által elindított Növekedési Kötvényprogram keretében kibocsátandó papírok bevezetését várja. A bevezetési feltételek lényegében megfelelnek az MNB által a programban résztvevők számára meghatározottaknak. A regisztrálható értékpapírok minimális névértéke 100 000 euró vagy annak megfelelő egyéb deviza. Lakossági befektetők részvételére – jegyzi meg a BÉT – így elsősorban befektetési alapokon, pénztárakon, biztosítókon keresztül lesz majd lehetőség.

A leendő kibocsátók a klasszikus szabályozott piachoz képest sok kedvezménnyel vezethetik majd be papírjaikat az új platformra: az első másfél évben 50 százalékkal mérsékelt költségek mellett nem kell tájékoztatót közzétenni, hanem elég egy információs dokumentum, és nem kötelező az egyébként az EU által is előírt nemzetközi IFRS számviteli szabályok alkalmazása...

ITT OLVASHATÓ

KÜLFÖLDIKÉNT NÉMETORSZÁGBAN – ELŐNYÖK ÉS HÁTRÁNYOK

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2019.07.05.

Németország rengeteg magyarnak ad otthont és a jövőben is az egyik legfontosabb célország marad. Ennek megfelelően elég sok történetet olvashattatok már itt onnan, ám én kíváncsi voltam arra, mások milyennek látják a németeket. Úgyhogy ma egy ilyen összeállítás következik, kíváncsi leszek, mennyire lesz összhangban a magyar tapasztalatokkal.

„Két Brémában töltött év után már látom a németországi élet előnyeit és hátrányait is. Szinte minden attól függ, hogy TE mekkora erőfeszítéssel próbálsz beilleszkedni a német társadalomba, ami őszintén szólva elég nehéz ügy tud lenni.

Német párom van és egy olyan nemzetközi masters program keretében élek itt, ahol a hallgatók több mint fele német – mindkettő sokat segített abban, hogy otthon érezzem magam Németországban. Ugyanakkor a tanulmányaim annyira lefoglaltak, hogy kevés időm és energiám maradt igazán elsajátítani a nyelvet.

Ami gondot jelent.

Nyelvtudás

A helyzet az, hogy bár sok német beszél angolul, akadnak, akik erre egyszerűen nem hajlandóak. Talán részben azért, mert félnek a hibázástól, részben azért, mert sokakban él a „Németországban beszéljünk németül” elv.

Ez néha eléggé elidegeníti a embert, frusztráló is lehet, különösen ha az ember ügyet intéz és mondjuk a bevándorlási hivatalban az ügyintéző nem hajlandó angolul megszólalni, akkor sem, ha tud.

Szerencsére a doktori programom után több időm maradt a nyelvtanulásra, ami nagyon sokat segített a beilleszkedésben.

Beilleszkedés

Ami az embereket illeti, a németek szeretnek egyenesen a tárgyra térni és nem különösebben kedvelik a fecsegést (sokáig éltem az Egyesült Államokban, ahol a „small talk” fejlesztendő képesség).

Ez persze azt is jelenti, hogy a németek általában azt teszik, amit mondanak, így jórészt megbízhatók.

Azt ugyanakkor sokszor furcsának találom, hogy a többség betartja a legtöbb szabályt, például akkor sem mennek át a piroson, amikor közel s távol sincs egyetlen jármű sem. Mindezt persze a külföldiektől is elvárják.

Barátkozni nem könnyű, mert nehezen engednek be idegent a legbelső köreikbe, ami miatt barátságtalannak tűnhetnek. Viszont ha egyszer befogadnak, akkor nagyon figyelnek rá és az életük része leszel.

Dolgok, amiket szeretek Németországban

Tömegközlekedés

Kerékpáros közlekedés

Fantasztikus, sokféle sör

Tisztaság

Rend és tervezettség

A világ legtöbb részéhez képest biztonságos

Általában őszinte emberek

Étel – noha ezzel alighanem néhányan vitatkoznak

Összességében el tudom képzelni, hogy hosszú távon itt éljek.” (Mercedes, amerikai) ...

ITT OLVASHATÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2019/27. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM 
Szerző: ÉS
2019.07.05.

P U B L I C I S Z T I K A

Széky János: Néha kell a kaviár

2012. július 20-án éjszaka Jordi Xuclà i Costa, a spanyol parlament katalán képviselője a szemtanúk szerint államférfihoz méltatlanul viselkedett. Végigjárta és -danolta Aranjuez királyi város bárjait és luxuséttermeit, fizetés helyett csak otthagyta a hivatalos képviselői névjegyét (bár ez Spanyolországban állítólag bevett szokás), aztán hajnali ötre úgy berúgott, hogy fogott egy taxit, és el akart hajtatni Kubába.

2014. április 11-én Áder János köztársasági elnök Orbán Viktor miniszterelnök előterjesztésére a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje, polgári tagozat kitüntetést adományozta Jordi Xuclà i Costának, a spanyol Képviselőház tagjának.

Mitől lett ilyen kedves a NER-nek egy nem túl érdemdús botrányhős, ráadásul liberális párti katalán képviselő?

Xuclà kontinentális szinten főként az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében buzgólkodott, és két, magyar szemszögből érdekes megmozdulása volt. Aláírt egy határozati javaslatot (nem került a Közgyűlés elé) a hajléktalanok önkényes magyarországi bebörtönzése ellen; és aláírt egy szintén meg sem vitatott másikat a „gazdaságilag életképes régiókról és a tagállamok hatékony helyi önkormányzatairól”. Utóbbit lehet úgy értelmezni, hogy kedvezett volna a székely autonómiatörekvéseknek (Xuclà később valóban fellépett a székelyek érdekében, többek között a katalán származására büszke Gaudi-Nagy Tamás oldalán), de Magyarország érdekérvényesítését nemcsak földrajzi értelemben nem szolgálta, hanem azért sem, mert a magyarországi régióknak semmiféle gazdasági funkciójuk nincsen, önkormányzatuk még kevésbé.

Szóval miért szerette meg az európai politikusok százai és ezrei közül Orbán Viktor éppen Xuclàt?

Herczog Noémi–Molnár Zsófia
Van egypúpú, van kétpúpú

Ennek az írásnak a kiindulópontja eredetileg a Kasszasiker lett volna, azaz az Átrium „tao-dráma... részben” alcímmel meghirdetett idei utolsó bemutatója, amely végül elmaradt. Tüntető hiánya pedig minden szónál ékesebben szemlélteti – noha a Kultúrbrigád közleményben is hirdeti –, mekkora a baj.

Darvasi Tisma-díja

Mint korábban hírt adtunk róla, munkatársunk, Darvasi László megkapta az Alexander Tismáról elnevezett nemzetközi irodalmi díjat. Június 24-én Újvidéken vette át, az írót Ilma Rakusa méltatta. „Darvasi virtuóz módon ábrázolja szereplőinek érzelmeit és cselekedeteit, s így szuggesztív erővel teremt olyan lidércnyomásos világokat, amelyek egyszerre megrendítőek és bűvöletesek” – mondta többek között.

Az alábbiakban Darvasi Lászlónak az átadáson elhangzott beszédéből idézünk.

Kovács Zoltán: Milyen a Balaton?

Bauer Tamás: Palkovics igaza

Kenesei István: Hazugságok hálója
A lex Palkovics a parlamentben

Fried Ilona: Egy diktátor évszázados hazugságai
Álhírek az olasz fasizmusban

Salamon János: A konszenzus esztétikája

Ecsenyi Áron: Adózás és piac

A közel hasonló lakosságszámú Magyarország és Hongkong 45 évvel ezelőtt ugyanolyan fejlett volt, ám mára háromszoros a különbség Hongkong javára. Az egyik leglényegesebb vonás, amiben eltérünk távol-keleti versenytársunktól, hogy Hongkong a világ legszabadabb piaca, minimális adókkal, míg Magyarország a 4. legadóztatottabb OECD-ország – ahol a bevétel 52 százaléka az állam zsebébe kerül. Míg Hongkongban piaci alapon válik valaki igazán gazdaggá, itthon még mindig az állami közbeszerzések dominálnak. A történelem eltérően díjazta a két országot, masszív megerősítést adva a startup finanszírozásaival elhíresült Paul Grahamnek, aki szerint a fejlődés szükséges feltétele, hogy nem próbálunk meg a piaccal szembefordulva egyenlőséget erőltetni a társadalomra.

Gy. Horváth László: Bart István
(1944–2019)

Gadó Gábor: Fagypont alatt

Benda László: Tirana: izzik a parázs

György Péter: Ungvári Tamás
(1930–2019)

V I S S Z H A N G

Jeszenszky Géza: Ki hamisítja a magyar történelmet?

Karsai László: Válasz Ádám Péternek

Szűcs R. Gábor: Fekete nyáj

Lénárt András: Helyesbítés

P Á R A T L A N

-hg-: MEGHATOTTA

iernő: DOLGUNK A VILÁGBAN

Dobozi István: VÁMEMBER

Haskó László: ISTEN OSTORA

-iar-: GYŐZELMET SZENVEDTEK

Rényi Zsuzsanna: TILTAKOZUNK

- pé -: KÖZELJÖVŐ

-átkai: „JÁTSZANI IS ENGEDD”

msz: A HANYATLÁSVÉGI

(celebrálta Nyerges András): HETI TEXTUS

Szikszai Károly: BRIGÁDNAPLÓ

ITT OLVASHATÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2019/27. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2019.07.05.

F E U I L L E T O N 

Bazsányi Sándor: Rozsdátlanítási eljárások

Fejes Endre Rozsdatemetőjének újrakiadása és továbbírt színrevitele kapcsán

I N T E R J Ú

Kácsor Zsolt: „Feljönnek a kortársak”

Beszélgetés Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténésszel

K R I T I K A

Mélyi József: A fekete árnyalatai
(Elhangzott az Első Magyar Látványtár A feketéről című kiállításának megnyitóján. A tárlat 2020. május 31-ig látható Diszelben.)

Bárhogy kapálózunk, a feketével kapcsolatban óhatatlanul mindig visszatérünk a halálhoz és a gyászhoz. De a kiállítás – amelyen halottak és élők alkotásai keverednek – nem egy irányba mutat: épp annyi élet van benne, mint amennyi halál, s ha a fenti szkennermasinát ráeresztenénk a képekre és tárgyakra, bizonyos vagyok benne, hogy végül a fekete és a fehér egyensúlyát kapnánk. És ez nem véletlen.

Wagner István: Kubizmuskozmosz
(Kosmos Kubismus – Von Picasso bis Léger, Kunstmuseum Basel, meghosszabbítva augusztus 18-ig)

A vizuális nyelv eddig soha nem volt szemantikával vadonatúj analógiákhoz vezetett, a motívum önálló struktúrává vált. Az új eljárások és alapanyagok nyomán új műfajok születtek, mint a képobjektek, kollázsok, papírkivágások, asszamblázsok. A hivatalos köröktől elhatárolódott művészkettőshöz hovatovább mások is csatlakoztak, mint a festő Léger vagy Gris, a szobrász Laurens.

Sinkó István. Megkettőzött dátumok
(Radenko Milak és Roman Uranjek kiállítása a Molnár Ani Galériában október 5-ig látható.)

A két művész a délszláv háborúk utáni volt Jugoszlávia különleges szellemi, művészeti életének részese. Mindkettőjükről elmondható, ami általában jellemzi a posztjugoszláv alkotókat, erős reflektálás a hazai politikai-társadalmi viszonyokra, ugyanakkor semmi provinciális, inkább a nagy nemzetközi trendeket élesen figyelő művészeti magatartás megjelenítése a céljuk.

Báron György: Szezon után
(14. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál. 11. Európai Animációs Játékfilm és TV-Film Fesztivál. Kecskemét, június 19–22.)

A legnagyobb érdeklődés, érthetően, a rövidfilmes magyar versenyprogramot kíséri. Ez az a válogatás, amely hű képet ad a magyar animációs művészet helyzetéről. Az előző két mustra a fiatal nemzedék látványos áttöréséről szólt (lásd ÉS, 2017. jún. 30.), ami elsősorban a MOME animációs műhelyének volt köszönhető. Most is a jelenlegi és extanítványok uralták a mezőnyt, ám áttörésről nem beszélhetünk, inkább stabilizálódásról, a bejárt utak folytatódásáról, s ekképp kevesebb újításról, meglepetésről.

Végső Zoltán: Csodás nők, rossz zenék
(Diana Krall, június 26.; Charlotte Gainsbourg, június 30., Művészetek Palotája)

Nem akartam a papával foglalkozni, mert nézzük meg, mit tud saját jogon, de Charlotte Gainsbourg három dalt is énekelt a Müpában Serge Gainsbourgtól. Már ha éneklésnek lehet nevezni azt a nyöszörgést, amit előadott. Charlotte rendkívüli színésznő, meghatározó filmekben játszott döbbenetes, bevállalós szerepeket, nagy művész, nehéz megérteni, miért van szüksége erre a zenés produkcióra is.

Molnár Zsófia: Idegen tollak
(Michael Frayn: Vadméz, Orlai Produkció, Belvárosi Színház, június 23.)

A szereplőgárdában ki túljátssza, ki komolyan veszi a szerepét, kevesen tudják végig ott tartani a választott üdvözítő középlágéban. Szerencsére ripacskodással senki sem vádolható, ezért az üdvözítő jelző; ez Znamenákot dicséri, mert a színészi játéknak ezt a síkját legalább féken tartotta.

Fáy Miklós: Rondább, mint a május hónap
(Schumann–Jost: Dichterliebe – Deutsche Grammophon, 2019)

Van egy első CD is, ezen szintén a Heine-szövegek hangzanak el, ezen is Schumann felelős az énekszólamért, de a kíséret különleges. Christian Jost a komponista, aki úgy gondolta, hogy a dalciklus komorabb vonásait kell kihangsúlyozni a maga zenei gondolataival. Zongora helyett kiszenekar, négy vonós, ütősök, egyebek. Nem világtól elszakadt, soha nem hallott ötlet, Hans Zender így hangszerelte meg Schubert Téli utazását, gondolatébresztően és sikerrel.

Grecsó Krisztián: Langymeleg pokol
(A szolgálólány meséje, 3. évad, HBO)

A szolgálólány harmadik évada messze nem olyan jó, mint az első, talán ott lavíroz valahol, ahol a második, annál mondjuk lassabb, az elsőnél meg zártabb. Túl sok az utánlövés, a rutinossá lett, emelkedő kameramozgás, dermesztő felfelé nézés, sablonosak a karakterek, egyformák a flashbackek, vontatott kamaradrámák vánszorognak, és túl szűkek a képek: pincék, sehol egy totál, egészen úgy, mintha Magyarországon forgatták volna.

Károlyi Csaba: Írónak lenni megint erkölcsi kérdés
(Irodalmi újság, Kossuth rádió, vasárnaponként 18.30–19.00)

A műsornak nem minden munkatársával értenék egyet közéleti kérdésekben, de egyetértek velük irodalmi kérdésekben, még akkor is, ha néha érzem, helyezkedniük kell. Ha én lennék ott, nyilván én is mérlegelném, mit érdemes tenni és mit nem, miért cserébe mi jár. Ha egyszer majd megint lesz közszolgálati média, ezt akkor is mérlegelni kell majd. A magazint kiegyensúlyozottan szerkesztik, sokszínű és érdekes adásokat hallottam mostanában.

Csuhai István. A protokollon túl
Arnon Grunberg: Anyajegyek. Fordította Wekerle Szabolcs. Gondolat Kiadó, Budapest, 2019, 385 oldal, 3600 Ft

Az 1971-ben született, és pályája elején, a kilencvenes évek kezdetén egy darabig a kortárs holland irodalom fenegyerekeként számontartott Arnon Grunberg ezúttal is rá nagyon jellemző regényt írt. A fiatal író fenegyereksége persze gyorsan elmúlt, negyvenes éveire átadta a helyét a termékenységnek és a sokoldalúságnak, de az a fajta, egyidejűleg szikár és felhőtlen írásmód, ami első írásainak is védjegye volt, határozottan megmaradt. Aki követi Grunberg Wekerle Szabolcs kitűnő fordításai által kikövezett magyar pályafutását (az eredetileg 2016-ban megjelent Anyajegyek immár a hatodik könyve a Gondolat Kiadónál, és másutt is jelent meg könyve az írónak, A zsidó Messiás például az Ulpius-háznál), pontosan tisztában lehet ezzel a folyamattal, és azzal is, hogy az elmúlt években írott, általában terjedelmesebb Grunberg-regények cselekményének sok-sok pontján ott van az az esély, lehetőség, hely, ahol a dolgok logikája megbillenhet, az addig kitapogatott rend felborulhat, az események váratlanul az ellenkezőjükre válthatnak. Bizonyára a Grunberg-regények mindenkori elbeszélőjének szenvtelen iróniájából következik mindez. Az Anyajegyekben ez a bizonyos pont végig ott húzódik a szövegen, Michette, a mama vagy éppen Kadoke sorsa, története nyitva van, és a cselekmény bármilyen, akár a legteljesebben képtelen vagy abszurd fordulata is kézzelfogható közelségben marad az olvasó előtt. Ki fogja feladni, ki törik meg, ki veszít, ki pusztul majd ebbe az egészbe bele? – ezek a kérdések a legutolsó oldalakig megválaszolatlanok maradnak.

A HÉT KÖNYVEI

A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Négyesi Móni. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon.

Földes Györgyi: Ex libris

Don DeLillo: Fehér zaj
David Foster Wallace: Végtelen tréfa
Paul Auster: 4321
J. M. Coetzee: Jézus iskolái

Kardos András. Moly és rozsda
Lev Sesztov: A prófétálás ado­­­mánya. Válogatott esszék. Vá­lo­gatta és fordította Patkós Éva. Ty­po­tex Kiadó, Budapest, 2019, 258 oldal, 2900 Ft

A fordító és az esszéket válogató Patkós Éva, ki nem mellesleg remek utószavával is bizonyítja, hogy talán a legjobb szakértője nálunk Sesztov életművének, és aki már több alapművet adott ki magyarul Sesztovtól, nos most olyan esszéket válogatott össze, melyek megmutatják Sesztov általunk eddig kevéssé ismert, ám nagyon jelentős vonásait filozófiájának. A három részre tagolt könyv első esszéje a publicista Dosztojevszkijről szól, s bár ez a kötet legkevésbé faszcináló szövege, közlése helyes volt: Sesztov életművének egyik középponti alakja éppen Dosztojevszkij. (Róla és Nietzschéről szóló nagy könyve olvasható magyarul, továbbá alapvető tanulmánya is egy másik kötetében), vagyis helyes döntés volt a „prófétálás adományát” vizsgáló, a publicista Dosztojevszkijt bemutató írását felvenni a kötetbe.

Csillag István: Kilépés a törvénytelenségből
Soros Tivadar: Túlélni. Álarcban – Nácivilág Magyarországon. Fordította Ertl István. Múlt és Jövő Kiadó, Budapest, 2018, 336 oldal, 3800 Ft

Miközben a kötetből is tudjuk, hogy Soros Tivadar foglalkozása ügyvéd, ráadásul a nagypolgárság divatos ügyvédje, mégis a könyvet olvasva az a benyomásunk, mintha harci próbákon nevelkedett, a kémek kiképzésének minden stációját megjárt kalandor írását olvasnánk, ráadásul olyan meggyőzően könnyed stílusban, mintha James Bond elragadó mosolyával akarná a lábáról levenni a véreskezű nácikat. Pedig így történt. Persze, mondhatnánk, hogy egyszer volt Budán kutyavásár, minden túléléséért küzdő polgártársunk nem választhatta volna ezt az utat. Ami azonban Soros Tivadar könyvében elgondolkodtató és mind a mai napig érvényes, hogy minden előre látható, fel lehet készülni rá, hiszen Soros Tivadar már a német megszállás előtt kialakítja búvóhelyét, kezdi az illegális élet megszervezését. Ezt fokozza a német megszállás után, és lesz minden hozzáforduló zsidónak a mentője a nyilas vészkorszakban. Mai napig érvényes: aki beletörődik a törvénytelenségbe, aki elfogadja a jogtalanságot, aki nem próbálja kicselezni az embertelen gyilkosokat, az már akkor feladta és pusztulásra ítéltetett, mielőtt becsukódna mögötte a gázkamra ajtaja.

Bihari Péter: Ámokfotók
Schmidt Mária: Új világ született 1918–1923. Közép- és Kelet-Európai Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, Budapest, 2019, 156 oldal, 2700 Ft

Valójában nagyon nehéz megállapítani, hogy miféle művet olvasunk. Egyfelől nyilván tudományosat, mert a szerző minden megállapítást pontos hivatkozással, lábjegyzettel látott el. Hat oldalt tesz ki a felhasznált irodalom impozáns listája. Másfelől nem könnyű szabadulni attól az érzéstől, hogy tankönyvet – igaz, kérdések és más szükséges kiegészítők nélkül. Az egész – egyébként elegáns, szép, drága papírra nyomott – köteten végigvonul egy sajátos kiemelési rendszer, egész sorok szerepelnek kövérrel, félkövérrel, dőlt betűvel, sőt kövérrel és dőlttel egyszerre; kiabálják, hogy én vagyok a lényeg, ezt kell megjegyezni! Ebben nem is annyira mai, inkább hatvanas évekbeli iskolai könyvekre emlékeztet (van, ahol 11 sort szedtek végig kövérrel!). S egyáltalán: a valójában rövid, sőt a sok egész oldalas kép miatt még sokkal rövidebb könyv tele van tömör, velős megállapításokkal, lépten-nyomon ítél, minősít, általános szentenciákat mond ki, figyelmeztet és összegez. Többnyire kiderül belőle, hogy a brit imperialisták gonoszak (az „erkölcstelen” és „cinikus” jelzőket használja), de az USA gyakran még rajtuk is túltesz. Az oroszok jók, de a bolsevikok persze rosszak – e két alapvetést kell összeegyeztetni. Magyarország természetesen jó és szép, nem tehet arról, hogy el kell szenvednie a gonoszok csapásait, de ha van erős vezetője (Tisza, Horthy stb.), akkor ismét talpra tud állni. Hogy Ausztria miért kapott önállóan 11 (!) kurta sort a 75. oldalon, azt nem tudtam megfejteni…

Branczeiz Anna: Tudományos prizma
Ketten egy új könyvről – Narratíva, fordítás, kánon. Tanulmányok Szegedy-Maszák Mihály emlékére. Szerkesztette Dávidházi Péter, Gintli Tibor, Kulcsár-Szabó Zoltán és Tóth-Czifra Júlia. Kalligram Kiadó, Budapest, 2019, 334 oldal, 3500 Ft

Egy emlékkötet természetszerűleg veti fel annak a kérdését, vajon a tanulmányok milyen módon idézik meg azt, akinek emléket állítanak, hogyan kapcsolódnak hozzá. Szegedy-Maszák Mihály 2016-ban hunyt el, a tudós és a szó legnemesebb értelmében vett pedagógus hiánya – mint azt Arató László személyes hangvételű írása is jelzi – a magyar irodalomtudományban különösen fájó. 2016 egyébként is mintha lezárt volna egy korszakot. Nemcsak Szegedy-Maszákot vesztettük el, hanem olyan ugyancsak meghatározó egyéniségeket is, mint Esterházy Péter, Kertész Imre vagy Réz Pál. A Narratíva, kánon, fordítás a 2017 márciusában rendezett azonos című konferencia anyagából válogat. Az iméntiek tükrében több szempontból is jelentéses lehet, hogy röviddel az irodalomár halála után szerveztek tudományos ülésszakot. Ezzel a konferencia nemcsak az emlékezést segítette, de hangsúlyozta azt is, hogy Szegedy-Maszák emblematikus alakja az irodalmi életnek. Életműve annyira sokoldalú, hogy nehéz lenne hozzá nem kapcsolódni valamilyen módon. És túlzás nélkül állítható az is, hogy összehasonlító irodalomtörténeti-elméleti fejtegetései megkerülhetetlen sarokköveivé váltak számos kutatásnak, amit nemcsak az itt recenzeált gyűjtemény tanulmányai bizonyítanak.

Smid Róbert: Egymást építő életművek
Ketten egy új könyvről – Narratíva, fordítás, kánon. Tanulmányok Szegedy-Maszák Mihály emlékére. Szerkesztette Dávidházi Péter, Gintli Tibor, Kulcsár-Szabó Zoltán és Tóth-Czifra Júlia. Kalligram Kiadó, Budapest, 2019, 334 oldal, 3500 Ft

A válogatás az összképet tekintve három jelentékeny belátással biztosan szolgál: 1.) felhívja a figyelmet arra, hogy a művek párbeszédének fenntartása és az olvasó történeti beágyazottságának tudomásul vétele az értelmezés önfelszabadításának alapjait jelentik, amennyiben általuk lehetséges leszámolni a berögzült billogokkal (például népi/urbánus, nemzeti/nemzetközi stb.); 2.) indirekt módon magyarázattal szolgál arra, miért Kosztolányi, Ottlik és Esterházy voltak Szegedy-Maszák kedvelt szerzői – még ha némi rosszindulattal kiolvasható a kölcsönös nimbuszépítés szólama is az ezekkel a szerzőkkel foglalkozó írásaiból; 3.) felveti az összehasonlító irodalomtudomány tétjét, lehetőségeit és feladatát a totális globalizáció korában, amikor már nem elégséges a kánonok egymáshoz viszonyulásával foglalkozni, és nem azon pszeudodichotómia valamely tagja mellett kell állást foglalni, hogy valaki „szövegcentrikusan” vagy „történetileg” olvas. A maga irodalomtudomány-alakító szerepében Szegedy-Maszák egy utat ehhez biztosan megmutatott, amikor hagyatékaként mindannyiunk számára kijelölte az életművek egymáson keresztüli újraolvasásának feladatát – most már a sajátja is ezek közé tartozik.

I R O D A L O M 

Szív Ernő: Álláskeresés

– Fáj ott fenn?

– Azért nem annyira. Igyekszünk humánusan megközelíteni a dolgot. Lesz ecet, hozzátartozók, főként nők, villogó csillagjel a láthatár szélén, világhír, azt hiszem.

S mert a férfi bólintott, a közben elősereglő másféle hivatalnokok csakhamar meg is oldották a dolgot. Föltették szépen, csöndesen, okosan kalapáltak. Ott volt már a férfi a kereszten. Fájt neki nagyon. Nem érezte jól magát. A hivatalnok intett, eszébe jutott valami, mindjárt jön. Nem mondott valótlant. Tényleg néhány perc múlva a kereszt alatt állt újra, és nyújtózkodva egy zizegő papírlapot nyújtott fölfelé.

– A szerződése, uram.

– Szerződés? Mire, kérem?

– Mindenre.

Tóth B. Judit: Mappaügyek

Janó fölordít: téged le kellett volna gurítani a Taigetoszról, Jocó. Sok degenerált kommunista meg zsidó! Kibelezném mindet!

Janótól félek. Túl sok ragasztót kentem, hullámzik a papír, rossz lelkiismeretem nőttön-nő. Érzem, hogy itt van a meós. (Apám érezte meg így az ellenőröket a buszon.) Jön a márkás farmerében, a pánt nélküli fehér blúzában. Ismeretlen erők védik a portól. Filoména átlibeg a műhelyen. Jocót is megdicséri. Filoména fehér virágszirom.

Itt felejtettek a Táltos utcában. Nyilván, mert lassú vagyok. Odaát a Sárga úton folyton pánikban van a csapat. Mindig számolnak. Hány dobozt termeltek, a dobozban hány darab van, mennyit kell legyártani, hogy túlteljesítsék a normát, és akkor mennyivel keresnek többet. Számolnak, ha cigizni mennek, reggeliznek, mikor nincs munka. Kihallom mindenfelől a beszélgetésekből a számokat. Elmondják, mi mindennel jártak jól, mennyi arany ékszert sikerült leszedniük hozzátartozójukról, mielőtt eltemették. A Sárga út a számok birodalma. Mikor először átjöttünk a Táltosba, mintha kisütött volna a nap. Pedig sötét volt még, csak a rádió szólt.

Kürti László: Kora március füstje

Alig vagyunk babonásak, a konvenciókat, ahol lehet, elkerüljük, ami fontos volt a mi szüleinknek, az másként lett fontos nekünk, saját ritmusunk, habitusunk, ízlésünk, belátásunk szerint. A testvérek meg a saját zakójukba akarnak belenőni, saját csajokkal, saját kitörési pontokkal: cigaretta, zenetanulás, színészet, fotózás, versenysport.

Eltelik négy-öt év, és mások az esküvői divatok, ceremóniavezetések, díszítések, köretek, technológiai lehetőségek. Kicsit ódivatúnak is tűnhetünk már, ha visszanéznénk a VHS- kazettát– ha volna még lejátszó hozzá...

Valahogy az első csaj jutott eszembe, mármint az az első, akit először vittem haza egy szalagavató bálról, anyámhoz, még tizenöt évesen. Az első alkalom mindent szentségesít, átszakadás a felnőttségbe, akárcsak a házasság. Ki tudja, mi lett azzal a lánnyal mára, mindketten tudtuk, hogy ez nem a szerelem. Én a szégyenletes tapasztalatlanságon akartam túllenni végre, ő valamiféle szentséget szeretett volna megélni a kamasz testeinken keresztül.

Nyerges Gábor Ádám: Szennyes

Aztán jött ez a Géza, akinek viszont véleményei voltak, a konzervativizmusról, liberalizmusról, ilyen kérdésekről is. Elment néha vele tüntetni, ami ugyancsak érdekes volt, korábban csak a híradóban látott tüntetést. Romagyilkosságok ellen tüntettek, ami nem olyan volt, mint amilyennek elképzelte. Nem volt náluk transzparens, zászló. Nem kiabáltak, hogy ne öljék meg a romákat, csak ott álltak, és tapsolták a szónokokat, akik azt mondták, hogy ne öljék meg a romákat. Egy idő után elzsibbadt a lába, akkor pipiskedett egy kicsit. Jobb volt, amikor ide-oda vonultak. Nem szerette különösen a romákat. Ez a Géza sosem tudta röviden elmondani, hogy mit vagy kit szeret. Árnyaltan szeretett fogalmazni, és ilyenkor ideges lett, ha az árnyalt fogalmazás közben szakították félbe, néha annyira, hogy elmosogatott vagy ruhákat hajtogatott, közben csapkodott egy keveset.

Tábor Ádám: Higgs-bozontos

Tábor Ádám: Teslamaszkban

Tábor Ádám: Hogyan lesz az ember azzá aki

Halmi Tibor: Nem ezt ígértük

Halmi Tibor: Melyik

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN LÁNYA MIATT FELFÜGGESZTENÉK DEMETER MÁRTA MENTELMI JOGÁT

24.HU
Szerző: KÁLMÁN ATTILA
2019.07.05.

Polt Péter legfőbb ügyész a Központi Nyomozó Főügyészségen folyamatban lévő nyomozás eredményeként indítványt tett az Országgyűlés elnökénél Demeter Márta LMP-s országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére – írja közleményében a Legfőbb Ügyészség.

Demeter Márta ellen hivatali visszaélés miatt indult büntetőeljárás azért, mert 2018 szeptemberében a közösségi oldalán azt állította, hogy a Magyar Honvédség a miniszterelnök egyik lányát törvénysértő módon repülővel szállította haza Ciprusról.

Amellett, hogy ez a közlés valótlan volt, Demeter Márta a törvényi kötelezettségét megszegve, közérdekből nem nyilvános adatokat adott ki

– írja az ügyészség.

A büntetőeljárás csak akkor folytatható le, ha felfüggesztik Demeter mentelmi jogát.

Idán februárban ugyanezen ügy miatt a parlament 124 igen, 25 nem szavazattal felmentette Demeter Mártát a honvédelmi és rendészeti bizottság alelnöki tisztségéből és bizottsági tagságából. Az indoklás szerint nemzetbiztonsági kockázatot fedeztek fel a képviselőnőnél.

ITT OLVASHATÓ

AMI A KULTÚRHARC HELYETT ZAJLIK

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: TAMÁS PÁL
2019.07.05.

Megveszekedett orbánista vagyok - jelentette ki előadásában a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, Demeter Szilárd, aki a legutóbbi, június 27-én megtartott parlamenti konzervatív kultúrpolitikai konferencián hellyel-közzel az egyetlenként beszélt ideológiákról is, és próbálkozott kihívóbb megfogalmazásokkal. A többiek – Fekete Péter kulturális éppen-államtitkár, Kucsera Tamás Gergely a Magyar Művészeti Akadémiáról, vagy Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke – leginkább aktuális helyezkedésük sikeréről-kudarcáról számolhattak be. Nem véletlen, hogy Demetert megtapsolták, pedig a teremben láthatóan kevesen akartak most rohamozni. S azt sem hitték, hogy Demeter új irodalompolitikai fogásai (szépirodalmi marketing, a kiadók meghódítása, stb.) nélkül másé lesz-lehet a győzelem. 

E konferenciaformával a jobboldal már régóta kísérletezik, az idei talán a harmadik volt a sorban, s a projektet mindvégig a legkülönfélébb minőségekben L. Simon László jegyezte. Noha az ellenzéki értelmiség a kormány kultúrpolitikáját folyamatosnak, egyenesen összefüggőnek éli meg, a pozíciójukat még védők érzékelik a különbségeket is. Az első ilyen parlamenti konferencia megtartásakor, az évtized elején még nem álltak rendelkezésre kész, akár csak megtervezett akciók. Ideológiákról, értékekről volt szó. Egy stadionos előadás maradt meg az emlékezetemben: úgymond identitást kell vaskézzel építeni, ez a szimfonikus zenekarokkal nem megy, de a focira beindul a nép. Tehát e pontokon kell befektetni, minden más felesleges. 

Előadtak, persze, ismert jobboldaliak is, mondták, ami nekik lényeges volt, de nem látszott, hogy a kitaláló emberek számára mindez különösebben fontos lett volna. Inkább ideológiai hangsúlyokra emlékszem, meg kisebbrendűségi komplexusokra az általuk „baloldalinak” vagy liberálisnak nevezett intézményekkel, műhelyekkel szemben. De a jelenlévők többsége jámbor ember volt, csak kevesen átkozták nagyon hangosan a kor közismert, „máshitű” alkotóit. 

Az ellenzéki értelmiség ma is állandóan támadva érzi magát, de a konzervatív közlegény a kiszorítósdiban talán nem feltétlenül vesz reszt. Ha megnyílik előtte egy pozíció, beleugrik, elfoglalja. De akkor még az öklét ritkábban használta. Nem hitte, hogy automatikusan jár neki itt valami. Arra pedig alig gondolt, hogy a jobboldali kultúrbuzogányokkal érte személyesen is folyhat küzdelem.

A mostani összejövetel már másról, mindenekelőtt pénzről, intézményrendszerről, hatalomról szólt. A stílus nem változott, nem a volt agit-propról, a liberális ellenségről, az ellenállás leküzdéséről esett szó. Hat-nyolc éve még hihettek ezen az oldalon, hogy harcolni kell, most úgy tudják, hogy győztek. A kiszorítottak, a bizonytalan munkahelyűek eltűntek, vagy éppen most menekülnek el. Miért kellene a már bebiztosított intézményekben velük foglalkozni? Láttam pedig most is a konferencián egy pár tucat saját ügyeiben lobbizó színházi embert, zenészt, akik még reménykedtek, hogy a vigaszágon itt még kaphatnak valamit. Kívánom nekik a legjobbakat, de a főtisztviselők bujkáltak előlük, zömüknek nem is sikerült a vállcsillagosok szeme elé kerülni. S ha jól tudom, ugyanez zajlik máshol is. Nincsenek fórumok az alkukra, még arra sem, hogy a próbálkozó úgy érezhesse, ő legalább szólt, elmondta...

ITT OLVASHATÓ

ELFOGYOTT AZ UNESCO TÜRELME MAGYARORSZÁGGAL SZEMBEN, VESZÉLYBEN BUDAPEST VILÁGÖRÖKSÉGI CÍME

ÁTLÁTSZÓ / MŰEMLÉKVÉDELEM
Szerző: Átlátszó
2019.07.05.

Ma kora délután jóváhagyta az UNESCO Világörökség Bizottság a Magyarországra vonatkozó szigorú határozatot. A szervezet éves, idén Bakuban tartott találkozóján készült el az a ma megszavazott anyag, melyben az 1987 óta nemzetközileg védett budapesti helyszín kapcsán belengetik a világörökségi “veszélyeztetettségi listára” helyezését, mely után a következő lépés már a világörökségi cím elvétele lehet. Hogy hogyan alakult ki az évek során a mostani vészhelyzet a magyarországi világörökség terén, s hogy a cím elvétele miért lenne rossz Magyarországnak, arról egy, a műemlékvédelmet jól ismerő forrásunk tanulmányát a napokban közöltük.

A ma elfogadott tervezet alapján fél évet kapott a magyar kormány, hogy valamennyire rendet csináljon a budapesti világörökségi helyszínek kapcsán. Ha ez nem sikerül, és a jövő év február 1-ig leadandó beszámolót nem találja kielégítőnek a nemzetközi szervezet, akkor a budapesti helyszín felkerül a veszélyeztetett örökségi listára.

A magyar kormány ugyanis hosszú ideje nem teljesíti az UNESCO által a megelőző években a kormánynak eljuttatott ajánlásaiban foglaltakat többek között a Városliget és a Budai Vár nagyszabású építkezései, valamint az egész magyarországi műemlékvédelmi gyakorlat kapcsán. A szervezet legfrissebb panaszait az áprilisi UNESCO-misszió látogatása alapján tapasztaltakról készítette, s ezt két napja nyilvánosságra hozta...

ITT OLVASHATÓ

AZ EU ÚJ SZUPERCSAPATA: AZ ELÍTÉLT FRANCIA, A HÉTGYEREKES NÉMET ÉS A KATALÁN, AKI AZ ASZTALRA CSAP

HVG ONLINE
Szerző: GYÜKERI MERCÉDESZ
2019.07.05.

Öt új nevet tanul Európa, mi megpróbáljuk megjósolni, a magyar kormány milyen jelzőt aggat majd eléjük, mikor válnak baráttá vagy "Soros emberévé". Sok jóval nem tudjuk biztatni Orbán Viktort.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság élére javasolt német politikus

Mitől ő az ideális jelölt?

Mert Emmanuel Macron francia államfő úgy ítélte, azzal, ha egy Angela Merkelhez közeli, az uniós harctéren azonban nem ismert, ráadásul női politikus nevét dobja be, akkor nemcsak a német kancellárt sikerül eltéríteni attól, hogy ragaszkodjon Frans Timmermanshoz, de az Európai Néppárt is elfelejti csúcsjelöltjét, Manfred Webert. További jó tulajdonságok:

- Lojalitás (ő az egyetlen, aki Merkel 2005-ös hivatalba lépése óta folyamatosan tagja a német kormánynak)

- Nő (konzervatív politikusok számára bónusz: hét gyereket nevelt fel)

- A visegrádi négyeknek nem arcvesztés ráadni a szavazatukat, hiszen eddig velük kapcsolatban alig nyilvánult meg

- Bár uniós körökben nem különösebben ismerik, gyakorlatilag az anyatejjel szívta magába az integrációt: Brüsszelben nőtt fel, édesapja az ötvenes évek végétől az épp születő Európai Bizottság főigazgatója volt, mielőtt Alsó-Szászország tartományi miniszterelnökévé választották...

ITT OLVASHATÓ

SZABAD SZEMMEL – MACRON LETT A GYŐZTES, MIUTÁN ORBÁNON KERESZTÜL SZÖVETSÉGRE LÉPETT A BERLINI POLITIKA NACIONALISTA BÍRÁLÓIVAL - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2019.07.05.



Bild Zeitung 

Az Európai Néppárt felsült bizottsági elnökjelöltje igen kemény szavakkal számolt le Macronnal és Orbánnal. Úgy fogalmazott, hogy a tengely, vagyis a két politikus bizalmas egyeztetéseken, illetve éjszakai üléseken érvényesíteni tudta álláspontját és kilőtte a csúcsjelölti rendszert. Weber hozzátette, hogy ez nem az az Európa, amelyet ő akar, és a maga részéről a jövőben is az EU demokratizálásáért kíván harcolni. Mert azt nem várta, hogy a francia, illetve a magyar vezető egyszerűen lesöpri az asztalról az EP-választás eredményét. Amit Macron felhozott ellene, az képtelenség. Orbán pedig megbosszulta, amiért Weber kijelentette, hogy elfogadhatatlan az alapjogok korlátozása Magyarországon. A német vezető azonban a történtektől függetlenül kitart utóbbi véleménye mellett, mert ragaszkodik az értékeihez és azokat még a karrierje érdekében sem adja fel. A Néppárt frakcióvezetője igen csalódottnak érzi magát, ráadásul a francia államfő soha nem közölte vele, hogy nem támogatja. Csak most került elő a kifogás, hogy nincs kormányzati tapasztalata. Weber ugyanakkor teljesen alkalmasnak tartja von der Leyent a tisztségre, így mellé áll.

Wall Street Journal 

Magyar és francia illetékesek nyilvánosságra hozták, hogy hétfőn, az uniós csúcs margóján leült egymással tárgyalni az EU-párti, liberális Macron, illetve a tekintélyelvű irányvonal miatt gyakran bírált Orbán, és abban állapodtak meg, hogy felajánlják Merkelnek: a Bizottság élére kerüljön német politikus, az EKB-t pedig irányítsa egy francia. Az államfő semmiképpen sem akart belemenni abba, hogy a Központi Bank a jövőben német kezekben legyen. Ez azután így is történt, ami a kancellár csökkenő befolyásáról árulkodik. Hiszen csupán vigaszdíjat jelentett számára von der Leyen jelölése. Az igazi győztes Macron lett, miután Orbánon keresztül szövetségre lépett a berlini politika nacionalista bírálóival. Egy német szakértő azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy ha Merkel lelép a színről, akkor vele együtt távozik az EU-ból a pragmatizmus, mert a végén most is ő ütötte nyélbe a megállapodást, nem engedett semmilyen ideológiai vagy politikai szempontnak.

Die Presse 

Ha bárkinek kétsége volt, hogy a Fideszt rehabilitálták, akkor Járóka Lívia alelnöki megbízatása után egyáltalán ne legyen. A magyar kormánypárt képviselői a Néppárt nevében simán pályázhattak a legkülönfélébb magas posztokra, sőt be is futottak, hála a frakció támogatásának. Pedig a felfüggesztéskor még egészen másról volt szó. Daul pártelnök például kijelentette, hogy az EPP értékekre épül, és nem lehet szó kompromisszumról a demokrácia, a jogállamiság, a sajtó- és a tanszabadság esetében. Hogy akkor ennek mennyiben felel meg Járóka jelölése, arról egy szóvivő úgy nyilatkozott, hogy a parlamenti csoport esetében nem lehet egyetlen tagpárt jogait sem felfüggeszteni. Azon kívül a magyar politikus szükségmegoldás, azért volt rá szükség, nehogy valamelyik jobboldali populista kaparintsa meg a tisztséget. Ismét alelnök lett az osztrák konzervatívok képviseletében Othmar Karas, aki tovább akar küzdeni a liberális demokráciáért, miután azt veszély fenyegeti a tekintélyelvűség új formái miatt. A teendőket mindjárt meg is vitathatja a parlament elnökségében Járókával...

ITT OLVASHATÓ

UNIÓS CSATÁK AZ ALBÉRLETBŐL

REZEDA VILÁGA BLOG

Szerző: Rezeda

2019.07.05.

Tegnap meghallgatták a leendő, már majdnem igazságügyi miniszter Varga Juditot, hogyan képzeli az életet meg a halált, mit gondol erkölcsről és igazságról, egyáltalán, mi a jó francot akar csinálni, mint Orbán százhuszonharmadik csicskása, és nem kellett csalódnunk a nacsasszonyban. Ő már most ilyen NER által legyártott robot, beprogramozták és nyílegyenesen, lélek nélkül működik azzal a szépséghibával, hogy nem rakták bele a robotika első törvényét, miszerint: “A robotnak nem szabad kárt okoznia emberi lényben, vagy tétlenül tűrnie, hogy emberi lény bármilyen kárt szenvedjen.”

Tudjuk, hogy a robotoknak nincsen lelkük, sem etikai aggályaik, ennek a példánynak sincs ilyen egyáltalán. Megkérdezték tőle, rendben lévőnek találja-e, hogy háromszázezer pénzt kap havonta lakhatásra, miközben a férje lakását kiadják, és azt mondta, nincs ezzel semmi gond. Sőt, már annyira Orbán, hogy lélektelen külföldi kérdezők előtt érezte magát, mert ők szoktak – mint mondta – mindenbe belekötni, ahogyan mindenki brüsszelita-sorosista bevándorláspárti, aki a korrupcióról érdeklődik. Egyáltalán mindenki komcsi, aki gátolná a zavartalan lopást. Ezért is nem csatlakozunk ez Európai Ügyészséghez.

Nem így mondta a Varga Judit nevű robot, csak ezt gondolta, amikor egy ezt firtató kérdésre válaszolva lényegileg azt válaszolta, csak éppen, hogy nem azt bökte oda: közöd? A CEU ügye és a nők elleni erőszak dolga politikai hiszti, s ha nem tetszik valami, “Nyugodtan lehet küldeni az sms-t Strasbourgba, vagy ahol várják”. Így kezdett bele, ilyen stílusban, és ez még csak a meghallgatás volt, amikor a jelöltek jól viselkednek, mosolyognak a vicsorgás mögött, hogy elnyerjék azt a nyüves bársonyszéket. Ilyen alkalmakkor azt mondják – ha nem is úgy gondolják -, amit a regnáló hatalom helyesnek gondol...

ITT OLVASHATÓ