DÓZSA NÉPE KUSHAD

HÍRKLIKK
Szerző: LOVÁSZ PÉTER
2019.08.23.

...A legszegényebbekkel éppen azért nem törődik a Fidesz, mert úgysem mennek el szavazni. Figyelmet érdemlő tény ez, hogy a választásokon a távol maradók aránya Magyarországon mindig legalább 35-40 százalék

Dózsa népe kushad. S ha éppen mégis szavaz, jobbára megnyomorítóira szavaz. Így lesz a csaló választási rendszer révén a kisebbségben levő Fidesz győztes a választásokon. Wittinghoff Tamás budaörsi polgármester vélekedése szerint „A legborzasztóbb az, hogy ott, ahol a kormányokon átívelő szegénységben és egyre nagyobb szegénységben élnek emberek, ahol egyébként civil szervezetek segítenek a felszínen maradni, mégis a Fidesz nyer a választásokon. Itt nem is a kormánypárt a legnagyobb ellenfél, hanem a kiszolgáltatottság és az alattvalói mentalitás, vagyis az a paradoxon, hogy éppen azoknak kellene lázadniuk, akik helyzetüknél fogva erre a legkevésbé képesek....Nagyon fontos, hogy minél több helyen győzzön ősszel az ellenzék. Ez szabad levegőt teremthet, és elhitetheti, hogy leváltható ez a gyalázatos rendszer.“...

ITT OLVASHATÓ

SZÉGYENTELENSÉG, MANIPULÁCIÓ, ZSEB-MUSSOLINI: ÚJ KORSZAK JÖN

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2019.08.23.

Sziklaszilárdnak hitt rend omlik porba villámgyorsan.

Paul Lendvai szerint manapság példátlan szégyentelenség grasszál világszerte a politikában, de ennek a csúcsa Magyarország és Lengyelország, mert ott a gátlástalanság cinizmussal és képmutatással párosul, írja a Kleine Zeitung. Az újságíró, akit sorra interjúvolnak meg az osztrák lapok, miután holnap ünnepli 90. születésnapját, példaként azt hozta fel, milyen pofátlan volt a fogadtatás a német kancellár részére múlt szombaton, a Páneurópai Piknik évfordulóján. Orbán Viktor ugyanis nem győzött szép szavakat mondani Németországról és Angela Merkelről, miközben kormány közeli körökben házi újságírók és tanácsadók a kereszténység és a CDU árulójának minősítik a politikust. De a német kormányfő jó társaságba került, mert ezek az emberek már a pápát is lehordták mindennek. És Orbán, illetve a Fidesz mindezt megengedi! 

Azonban példát lehet hozni bőven Amerikából és Nagy-Britanniából is a szégyentelenségre. A tömegeket mostanság könnyű manipulálni, Matteo Salvini egy valóságos zseb-Mussolini, ami roppant veszélyes. Egyik pillanatról a másikra inognak meg sziklaszilárdnak hitt tételek, de a harc végsoron az ostobaság és a gyűlölet ellen folyik. Ezért ma mindennél fontosabb a felelősségteljes sajtó. Az olaszoknál és a briteknél politikai bohócok, illetve demagógok hihetetlenül nagy szerepet töltenek be, még az egykor mértékadónak tekintett médiában is. A beszélgetés végén Paul Lendvai igazat ad Heller Ágnesnek, aki szerint Orbánt nem lehet populistának tekinteni, mert a politikus nem a nép, hanem a gazdagok oldalán áll. És az oligarchákat csakis a saját jólétük érdekli. 

Az elemző úgy fogalmaz, hogy Magyarországon egy egészen sajátos, feudalizmussal átitatott rendszer jött létre. A csúcsán egyetlen kis csoport áll, amelyet kellő módon megfizetett kiszolgálók hada vesz körül. De éppen ezek az oligarchák teszik tönkre az országot.

ITT OLVASHATÓ

EGY IGAZGATÓNŐ FÉKEVESZTETT BOSSZÚVÁGYA ÜLDÖZ EGY SZEKSZÁRDI FIÚT ÉS CSALÁDJÁT

168 ÓRA ONLINE
Szerző: ÓNODY-MOLNÁR DÓRA
2019.08.22.

Lincshangulat alakult ki a közösségi oldalakon, miután az ország megismerhette egy család kálváriáját és egy bosszúálló iskolaigazgatót. Egy diák készített gúnyvideót a szekszárdi Garay János Gimnáziumban folyó munkáról, a hangulatról, az iskola légköréről, egyes tanárokról, az igazgató pedig megkeseríti a vélt tettes életét.

A botrány 2017 őszén, a videók kikerülése után pattant ki. Heilmann Józsefné igazgató behívatta az irodába azt a fiút, akiről úgy gondolta, köze lehet a videó elkészítéséhez. A hosszú vallatási procedúra szabálytalanul folyt, mivel az iskolaigazgató a köznevelési törvényt megszegve nem vonta be az érintett diák szüleit az eljárásba. Végül a fiú sírva kérte, hogy engedjék el, cserébe elismerte, hogy részt vett az egyik videó elkészítésében.

Ezt követően a szülők ultimátumot kaptak Heilmann Józsefnétől, hogy vagy elviszik az iskolából a fiút, vagy az iskola fegyelmit indít és feljelentést tesz. Ez volt a történtek azon szakasza, amikor a szélesebb nyilvánosság is megismerhette a fiú esetét a 444.hu által. Ám hiába vitték át a szülők a gyereküket egy másik intézménybe, az igazgatónő nem higgadt le, s a diák által aláírt jegyzőkönyvet lobogtatva becsületsértés miatt feljelentést tett. Fény derült eközben arra is, hogy miközben a diák már bizonyíthatóan nem vett részt a gimnázium tanítási óráin, mégis igazolatlan órákat könyveltek el neki a naplóba, ami a közokirat-hamisítás gyanúját veti az igazgatónőre.

A rendőrség elutasította az igazgatónő feljelentését, mert – Heilmann Józsefnével ellentétben – a hatóság ügyelt a törvények betartására: mivel a diák a szülők jelenléte nélkül írta alá a kikényszerített vallomást, a jegyzőkönyvet semmisnek tekintették. Heilmann Józsefné a beszámolók szerint erre így reagált: „Ennek a gyereknek mindent lehet, csak a gyereknek van joga? Nehogy már mi maradjunk alul ebben az ügyben.” Nem is hagyta annyiban: ezúttal személyesen tett újabb feljelentést a diák ellen, ennek következményeként a Tolna Megyei Gyámügyi és Igazságügyi Osztály eljárást indított „védelembe vétel és megelőző pártfogás elrendelése” érdekében. Ez az egész procedúra kellemetlen és megalázó volt a család számára, hivatalnokok jártak ki-be hozzájuk, hogy elkészítsék a környezettanulmányt. A vizsgálat eredménye azonban nem tetszett az igazgatónőnek: kiderült, hogy a fiú életkörülményei rendezettek, hatósági intézkedésre nincs szükség.

Ám az intézményvezető ezt sem hagyta annyiban: a szülők levelet kaptak az ügyészségtől. Ebből kiderül, hogy a Tolna megyei gyámügy vizsgálati eredményét elfogultság miatt semmisnek tekintik, és az ügyet áthelyezik Baranya megyébe, ott most újrakezdik, noha időközben a diák egyetemista lett, nagykorúvá vált, így a gyerekvédelmi hatóság már nem árthat neki. De most, két évvel az ügy kirobbanása után, a hatóságok továbbra sem szállnak le a családról...

ITT OLVASHATÓ

MIT AKAR ORBÁN AZ ÚJ EURÓPAI BIZOTTSÁGBAN?

MAGYAR NARANCS ONLINE
Szerző: KELLER-ALÁNT ÁKOS
2019.08.23.

Orbán Viktor azt szeretné, ha a magyar jelölt az EU bővítésért felelős posztot kapná meg az új Bizottságban. De miért fontos a magyar kormánynak a bővítés, és mi vár Trócsányi Lászlóra, ha megkapja a területet?

...Ha a magyar biztos lenne felelős a bővítésért, az jelentősen növelné Orbán politikai súlyát a térségben.

Viszont Trócsányi megválasztásából a tagországok azt a következtetést vonhatnák le, hogy a Von der Leyen vezette Európai Bizottság vagy a demokratikus jogállami elvárásokat nem veszi komolyan, vagy magát a bővítést...

ITT OLVASHATÓ

SCHILLING ÁRPÁD: ANNYIT MONDASZ, MAGYAR VAGY, ÉS LEMONDÓAN BÓLINTANAK

HVG ONLINE / ÉLET + STÍLUS
Szerző: hvg.hu
2019.08.22.

..."Az őrület, a morális és szellemi leépülés ilyen fokú nagyüzemét nem lehet nem megszenvedni, ha az embernek van lelke.

(…) De nem is annyira Orbán személye, hanem a rendszere okozta elbutulás és infantilizálódás az, amitől nem tudok szabadulni. Újra és újra feljön bennem a kérdés: miért történhetett ez ilyen könnyen? Fizikai fájdalmat okoznak az olyan figurák, mint, mondjuk Takaró Mihály, akit minden épeszű ember, minden normális szülő távol tartana a közoktatástól, erre mi történik…”

Az interjúban szóba került a tao-rendszer átalakítása is, amely jó apropónak bizonyult, hogy Schilling felidézze egy korábbi mondását: „Mindez azzal függ össze, amit én már az Orbán előtti időkben is hangoztattam, hogy a szakmának egységesnek kellene lennie alapvető szakmapolitikai kérdésekben. Nemcsak a kőszínházaknak, hanem az egésznek.” Most viszont: „Jól járt a Katona, jól járt az Örkény, és különösen jól járt a Nemzeti, és túl is léptek az ügyön. (…)

"És ezt minden gond nélkül végignézte a szakma, mondjuk úgy »nem kormánybarát« része, egy percig nem jelentett lelkiismereti vagy szakmai kérdést számukra."

Schilling elmondta azt is, hogy Máté Gáborral vagy Mácsai Pállal, illetve más színházvezetőkkel már nincs beszélő viszonyban. „A távolságtartás kölcsönös. Sajnos ma már sokkal több minden választ el, mint amennyi összeköt.”

A Me Too mozgalomról, amelynek a magyarországi kirobbanásában a feleségének, Sárosdi Lillának fontos szerepe volt, miután nyilvánosság elé állt azzal, hogy Marton László szexuálisan zaklatta, Schilling Árpád azt mondta: „Ami a szakmát illeti, ez az ügy nyilvánvalóan sokként érte ezt a társaságot. Emberjogi kérdésekben, főleg nő-férfi ügyekben elég ügyetlenek és elmaradottak vagyunk. Könnyebb »genderezni«, mint komolyan gondolni valamit a témáról." Szerinte a felelősség nemcsak az elkövetőé, hanem a közösségé vagy baráti társaságé, akik tudnak a dologról, de hallgatnak.

Ami a francia emigrációjukat illeti, tisztában van azzal, hogy „ez privilegizált helyzet”, és bármelyik pillanatban megváltozhat, de szeretné, hogy a gyerekeinek olyan perspektívát tudjanak adni, amelyben a mobilitás és az ezzel együtt járó szabadság adott. Ő pedig

"szívesebben lenne Kanadában zöldséges, mint Magyarországon színházigazgató."

ITT OLVASHATÓ

NEM MINDEN CSALÁD GYERMEKÉNEK JÁR MINŐSÉGI OKTATÁS

KOLOZSVÁRI SZALONNA 
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2019.08.23.

...Ma egy átlag gyermek valamelyik állami iskolában kap helyet, ahol kénytelen szembesülni az egyre romló oktatási rendszerrel. A tanárok sokszor felkészületlenek, vagy egyszerűen nem valók tanárnak. Ahelyett ugyanis, hogy a gyermekeket megtanítanák tanulni, megpróbálják őket a saját normáik szerint nevelni, miközben ehhez semmi joguk. Politizálnak órán – ez értelmes keretek között, vitaindítónak még elfogadható lehet -, utasítják, megmondják a gyermeknek, hogy miről mit gondoljon. Erre még rátesz egy lapáttal a nemzeti tanterv, a nemzeti tankönyvek tartalma, valamint a hatalom által kihelyzett igazgatók diktatúrája. Ezen gyermekek lehetőségei már azelőtt beszűkülnek, mielőtt belevágnának a nagybetűs életbe. Ma egy szegény család gyermekét hátrányosan megkülönbözteti az oktatási rendszer.

Persze ezzel tisztában van a hatalom is, ezért hát arra építve, hogy a menekülő családok – akik pénzügyileg megtehetik – szinte bármit megtennének, hogy gyermekük a legjobb, európai szintű oktatást kapja meg, sorra hoznak létre elit iskolákat. A sorban az egyik első ilyen az International School of Debrecen, amely ugyan nagyrészt közpénzből épült – 4 milliárd forint – mégsem a köz, hanem a gazdag családok számára. Hogy miért mondom ezt? Lássuk a HVG által megszellőztetett adatokat:

A jelentkezés díja százezer forint lesz, de aggodalomra semmi ok, hiszen az iskolába integrált óvoda már 2,3 millió forint / évért elérhető lesz (szigorúan euróban!), míg egy iskolai tanévért 4,7 millió forintot kell a büszke szülőknek letenni.

A minisztereken, képviselőkön és egyéb NER-tagokon kívül vajon ki képes ilyen költségeket kifizetni? Elárulom, senki. Ez pontosan számukra, esetleg a befogadott bűnözők, mint pl Gruevski rokonai, vagy családtagjai számára épült. Ott nem kell értelmetlen baromságokat bemagolni, mint egy szegényebb, de legalábbis átlagos magyar család gyermekének. Ott már konkrétan európai nevelés folyik majd, hogy aztán – vélhetően – a következő fiatal demokratákat ki tudják nevelni. Még maga a NER is tisztában van azzal, hogy az az oktatási rendszer, amin a Káslerhez hasonló zsenik dolgoznak, színvonalon aluli.

De a külvilág számára mégis azt a látszatot próbálják kelteni, hogy nincs ott semmi gond, sőt, a nemzeti kormány egyik fontos kitűzött célja az, hogy minden magyar gyermeknek ugyanazt a minőségi oktatást biztosítsa. Ez persze büdös nagy hazugság, amivel mindenki tisztában van, akinek gyermeke van. Az oktatás színvonala – már óvodától kezdve – olyan szinten romlik évről-évre, hogy egyre több család gondolkozik el azon, hogy külföldön alapítson családot. A diktatúrákhoz hasonlóan az elit saját iskolákat hoz létre a csemetéik számára, miközben annak költségeit velünk, adófizetőkkel fizettetik meg. Emellett még van pofájuk az emberek arcába hazudni és azt állítani, hogy nincs különbség gyermek és gyermek között. De bizony van, méghozzá egyre nagyobb különbség. Ennek a következményeit egyelőre csak megbecsülni lehet, mindenesetre az már most is látható, hogy Orbánnak buta, képzetlen emberekre van szüksége a hatalma fenntartásához, mindent meg is tesz ennek érdekében...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁNNAK SIKERÜLT MEGINT LENÁCIZNIA A NÉMETEKET

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2019.08.21.

Orbán Viktor miután a messze földön híres, gyomorforgató kézcsókjainál is ízléstelenebb szexista megjegyzésben dicsérte Merkelt, a “keményen dolgozó sikeres nőt”, akik előtt “a magyarok már messziről leveszik a kalapot” (Orbán leszokhatna már arról a taszító szokásáról, hogy magát a magyarokkal azonosítja, még akkor is, ha önmagát egyszemélyes uralkodóvá tette az országban), említést tett a magyar-német kapcsolatok múltjáról. Felidézte, amikor István király a német-római császársághoz csatolta az országot és eladta az ország függetlenségét, csak nem egészen így mondta.

Majd a kapcsolatokról azt mondta: “Régi dolog ez, régebbi, mint a soporni piknik és régebbi, mint a 20. századi közös vereségeink”. A 20. századi közös vereségeink alatt az I. és a II. világháborút kell érteni, de időben és hatásában közelebb esik a II. világháború. Orbán ízléstelen megjegyzése egyrészt egy burkolt utalás volt arra, hogy a németek miatt lettünk kétszer is vesztesek, veszítettük el területünk kétharmad részét. De a II. világháborúra való utalás egyértelműen arra vonatkozik, hogy Orbán a jelenlegi Németországot a náci Németország utódjának tekinti és jogfolytonosként azzal azonosítja.

Ez azért is rendkívül durva sértés, mert Németország valóban szembenézett a nácizmussal, a felelősségével, és a legteljesebb mértékben elszakította magát attól. A német kereszténydemokrata jobboldal azért nem fogékony Orbán “illiberális” (antiliberális) fasiszta szövegeire, melyek időnként Adolf Hitler kijelentéseit idézik, mert tanult a történelemből, elhatárolódik nácizmustól. Ezzel szemben Magyarország semmit nem ismert el, semmivel nem nézett szembe, semmivel nem számolt el, hanem meghamisítja a történelmet és tisztára mossa a nácikkal szövetséges horthysta “keresztény” Magyarország múltját.

Ezért, ha valakinek fel lehet róni a II. világháborús magatartást, az orbáni Magyarország az, amely egy katonai diktatúrára emlékeztető, sötét, megfélemlítő hangulatúra állította vissza a Kossuth teret, az 1944-es legborzalmasabb állapotokat helyreállítva. A Szabadság téri náci emlékmű a németekre hárít minden felelősséget, Horthy kultusza virágzik, és a “keresztény-nemzeti” Magyarország ideológiáját támasztotta fel Orbán új keresztényfasiszta rendszere. Orbán diktatúrája épp a demokrácia kérdésében kerül konfliktusba Németországgal, és boldog lenne, ha a jelenlegi helyén a náci Németország működne (a történelmi ismeretek nélkül)...

ITT OLVASHATÓ

RÁNK IJESZTETT A FORINT - NINCS MEGÁLLÁS A TÖRTÉNELMI MÉLYPONTIG?

PORTFOLIO
Szerző: PORTFOLIO
2019.08.23.

Tegnap idei mélypontjára gyengült a forint az euróval szemben, így ma reggel is 328-nál kezdi a napot a magyar deviza. Kérdés, hogy innen vissza tudunk-e még fordulni, vagy irány a tavaly nyáron látott történelmi mélypont. Ez akár Jerome Powell délutáni beszédén is múlhat. 

Péntek reggel 328,2-nél kezdi a napot a forint az euróval szemben, ez minimális elmozdulást jelent tegnaphoz képest. Csütörtökön mérsékelten gyengült a magyar deviza, a pechünk az volt, hogy ezzel pont idei mélypontjára esett. Ha innen nem tud visszakorrigálni, akkor felfelé már csak a lélektanilag fontos 330-as szint és a tavaly nyáron látott 330,8-as történelmi forintmélypont jelenthet megállót. A dollárral szemben most 296,45-nél járunk, ott szintén közeleg a kritikus 300-as szint, míg az angol font reggel 362,33 forintba kerül...

ITT OLVASHATÓ

EZEKKEL A TRÜKKÖKKEL SPÓROLHAT A NYARALÁSON - PÉNZÜGYI TANÁCSOK KÜLFÖLDRE UTAZÓKNAK

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2019.08.23.

Pénzváltás, bankválasztás, kártyahasználat – ezeken is sokat spórolhatunk a külföldi utazás során, ha megpróbálunk előre felkészülni a nyaralásra. Ehhez persze tudni kell, milyen szolgáltatásokon húznak le leginkább a bankok. Akár a nyaralás 5 százalékát is megtakaríthatjuk, ami 2 ezer eurónál 30 ezer forintot jelent.

Sokat spórolhatunk külföldi utazásaink során a pénzügyi szolgáltatásokon, ha időben felkészülünk a nyaralásra. A legtöbbet az árfolyamon nyerhetjük, ehhez azonban érdemes jó előre tervezni. Hosszú évek óta megfigyelhető, hogy a forint a nyaralási szezonra meggyengül, miközben tavasszal hosszabb időn keresztül is vásárolhattunk a valutaváltóknál 318-320 forinton eurót.

Egy négytagú család 2 ezer eurós nyaralása a tavasszal megvásárolt euróval 638 ezer forintba került júliusban. Ha viszont nem spájzoltak be előre, akkor kártyás vásárlásokkal már mindez 368 ezer forint körül alakult. Vagyis 30 ezer forinttal fizettek többet ugyanazért a nyaralásért.

Ha valaki Horvátországba ment nyaralni, és kunát vett tavasszal, még többet spórolhatott. Az ő nyaralása ugyanis a júliusi árfolyamon már 680 ezer forintba került volna. Vagyis 42 ezer forinttal többe. Ehhez persze tudni kellett már tavasszal is az úti célt, de euróval sem lőtt volna mellé az utazó, legfeljebb átváltotta volna...

ITT OLVASHATÓ

TÍZ PONTBAN A HONVÁGY HIÁNYÁRÓL

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő / Wien74
2019.08.23.

Talán nem véletlen, hogy éppen augusztus 20-án töprengett el az elmúlt hetekben oly sokszor feltett kérdésről (mit jelent magyarnak lenni, mit jelent a honvágy és mi történne, ha hazatérne félmillió magyar) Wien74. Posztja szerintem rengeteg érdekességet tartalmaz, például arról, hogy miért nem lenne szabad összekeverni a kritikát a hazaköpködéssel.

...A tíz pont

1) A kiskapuk országa

Nem akarok a kiskapuk országában élni, ahol még mindig teljesen elfogadott, hogy minimálbéren van bejelentve a dolgozó, így adót is csak ez után fizet. Nincs semmiféle adófizetési fegyelem. Persze akkor nem kell nyafogni, hogy néznek ki a kórházak, iskolák, utak stb. Aki nem fizet a közösbe, ne is várjon cserébe semmit!

2) Széthúzás

Megy a széthúzás, a marakodás ezerrel, összefogásnak híre-hamva sincs. Már valószínűleg legalább egy-másfél millió ember él a létminimum alatt, aki pedig még nem, annak is bizonytalan a jövője.

Ennek ellenére nem született még meg az egységes akarat arra, hogy: Állj, elég volt! A demokrácia nem központosított hatalmat jelent, hanem többpártrendszert, véleményszabadságot.

3) Kirekesztés, megbélyegzés

Az teljesen oké, hogy a piros üzletlánc cicivillantó szexista reklámot nyomat a tévében, de az üdítőgyár plakátjait ordenáré módon ki kell dekorálni. Hová vezet ez? Nyilván szükség volt némi találékonyságra, amikor a lányom feltette a kérdést, hogy „Miért szakállas a néni az estélyi ruhában?”, de elég gyorsan felfogta még ő is, hogy többféle ember létezik. Nem rosszabbak vagy jobbak, csak épp mások. A kirekesztés, megbélyegzés középkori dolog.

4) Hálapénz az egészségügyben

A 300 Ft-os vizitdíj közfelháborodást váltott ki, de a paraszolvencia, na az abszolút rendben van! Szó nélkül fizet a nép több tízezreket a zsebekbe, tovább züllesztve ezáltal a magyar egészségügyet. Mert a hálapénzből nem épülnek ám új kórházak és a nővér sem kap több fizetést. Ez azért ugye megvan?

5) Irigység

A magyar nép nagy része sajnos irigy, nem tud örülni más sikerének. Nehogy már másnak jobb vagy valamiből több legyen. Egyik ismerősöm például azért nem posztol nyaralós képeket, mert hát ugye a kollégák irigyek és nem kéne náluk kihúzni a gyufát. No comment.

6) Agymosott, megvezetett társadalom

Családi ebédnél hangzott el a következő kérdés: „Aztán hány idegen van az osztályotokban?” - értsd: külföldi gyökerű.

Csak pislogott a lányom, nem igazán fogta fel a kérdést, hisz neki teljesen természetes, hogy szlovák, török vagy épp román barátnője is van, az osztrákok mellett, mert kb. az osztály fele más nemzetiségű. Az idegengyűlöletet max. a kék plakátokról ismeri.

7) Silány minőségű termékek

Sokszor igen silány minőségű termékek/szolgáltatások lelhetők fel a boltokban. Mert a kispénzű magyarnak jó az is. Ha eladható (mert megveszik), miért ne? Az adott szó nem sokat ér, megy a hitegetés, a szakember nem tartja be a határidőt, átvág, lenyúl. Ez nagyon gáz.

8) Szegény nyugdíjaskor

Jó pár évvel alacsonyabb az átlagéletkor, mint nyugaton. Sajnos a nyugdíjasok nem ismerik az aktív életet, ugyanis nincs miből kirándulni, nyaralni, vagy úgy általában: létezni, a nyugdíjas éveket élvezni.

Helyette lehet „gyógyulni” a romos egészségügyben, közben kuporgatni a sírhelyre. Szomorú, hogy ennyi várna rám is egy ledolgozott élet után.

9) Rosszkedv, besavanyodás mindenhol

Az „itt-élned-halnod-kell!” ars poeticával nem tudok mit kezdeni. Nem kell! Ha valami nem tetszik, változtass! Hozzáállást, munkahelyet, lakóhelyet vagy ha minden kötél szakad, akkor országot.

10) A magyar mindig és mindent jobban tud

Teljesen mindegy, hogy egy napot sem élt az adott országban (jó esetben csak nyaralt), ő tudja a tutit, hogy ott (ide tetszés szerint bármelyik ország behelyettesíthető Magyarországon kívül) örökké idegen maradsz / nem vesznek emberszámba / kirekesztenek stb.

Utálom, hogy még mindig bizonygatnom kell, hogy nekem itt jó és utálom, hogy ők odahaza folyamatosan tudni vélik, hogy nekem itt bizony rossz. Bármilyen észérv hatástalan...

ITT OLVASHATÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2019/34. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2019.08.23.

P U B L I C I S Z T I K A

Váncsa István: Parázs a seggben

Mostanában nem volt jó a Kossuth tér déli oldalán lakni, mondják a helybeliek. Éjnek évadján is lázas munka folyt arrafelé, alapozógépek, döngölők, úthengerek csörömpöltek, te­hergépjárművek zajongtak sza­kadatlanul, persze nem elsősorban av­val a céllal, hogy az ott élők éj­szakáit még sanyarúbbá tegyék. A szándék az volt, hogy boldogab­bak legyenek ők is és mi is, valamennyien, ez pedig csakis a Nemzeti Vér­tanúk Emlékművének új­bóli felállításával érhető el, mármint Felcsút legnagyobb szülötte sze­rint. Oda kell annak kerülnie, ahol az 56-os for­radalom mártír miniszterelnökének szobra állt, nem máshova. Ha öt­ven méterrel arrébb tennék, ötven százalékkal kisebb volna az öröm, az pedig nem megengedhető.

Nagy Imrének mindenesetre volt valami köze a Kossuth térhez, míg ellenben a nemzeti vértanúknak nem volt, hiszen Szamuely és kompániája az ország egész területét figyelmével tüntette ki. Pró­nayról ugyanez mondható el, ergo a vörös- és fehér­terror ál­dozatainak em­lékműve a határainkon belül bárhol otthon érezhetné magát. Persze nem Füredi Richárd sírkőszobrász munkájára, nem is annak a másola­tára gondolunk, amely a Kossuth té­ren fog díszelegni, az ugyanis (a fennmaradt fotókból kitetszően) bűn­rossz. Tárgyilago­sabb szemléletű kortársak már az eredeti műről is ek­ként vélekedtek, nem világnézeti, hanem tisztán esztéti­kai alapon. Egyébként pedig arra is rámutatva, hogy a vöröster­ror után jött a fe­hér, annak pedig nem csupán három hónap, hanem sok-sok esztendő adatott, így az eredmé­nyei is számo­sabbak. Méltány­talanság volna er­ről megfeledkezni, mond­ták ők, per­sze mindhiába.

Volt mértékadó ellenvélemény.

Petőcz György: A „belgaság” másik arca

Az idei tusványosi beszéd volt a NER Kötcséken és Tusványosokon át tartó ideológiai menetelésének csúcspontja és valószínűleg a hanyatlás kezdete. Az idáig vezető utat a túl Jón és Rosszon amorális erkölcse és a hatalom akarása jellemezte: a liberalizmus ellenében, egy nem liberális attitűd és logika jegyében. Az „illiberalizmus” – s a vele járó ellenségképzés, harc és tagadás – volt a NER dinamikus és offenzív korszaka. A fogalom erejét jórészt a korlátozatlan kiterjesztés lehetősége, a meghatározatlanság, az elvi önkorlátozások elvetése és az öntörvényűség felszabadítása adta. A negatív „illiberalizmus” pozitív tételezéssel való felváltásának kényszere s e kényszer érzete viszont már megtorpanást mutat: válságtünet.

Sz. Bíró Zoltán: Oroszország – az utódlás kínjai

Bajomi-Lázár Péter: Mit köszönhetünk az internetnek?
Kerek évfordulók

Konstanty Gebert: A kerekasztaloktól a megosztott társadalmakig
Lengyelország és Közép-Európa harminc évvel a kommunizmus bukása után

Amikor ma este bemutattak, a moderátor emlékeztetett engem arra, hogy amikor a tanács előtt legutóbb beszéltem 2014 januárjában, azt mondtam, hogy a Harmadik Lengyel Köztársaság, amelyet mi 1989-ben alapítottunk, egy nappal már tovább élt, mint a két világháború közötti Második Lengyel Köztársaság, ezért én és társaim örömünkben berúgtunk és rekedtre üvöltöttük magunkat, hogy álmunk valóra vált.

Ungváry Rudolf: A láthatatlan Maróth

Ara-Kovács Attila: A szélsőjobb balkáni tervei

Kálmán C. György: Bemozduló portré
Petőcz András 60 éves

V I S S Z A H N G

Deák Dániel: Az élet élni akar

A globális ökológiai válság korszakváltások halmaza, amelyben összegződnek az egyéni, társadalmi, civilizációs és planetáris problémák. Az alábbiakban állást foglalunk abban a vitában, amely Felcsuti Péternek nemrég a tárgyban közzétett írása nyomán bontakozott ki (Globális felmelegedés – Bizonyosságok és bizonytalanságok, ÉS, 2019/28. július 12.).

Barkóczi András: Minek nevezzelek?

György Péter: Válasz két reflexióra

Simonovits András: Szociális hozzájárulás 2

P Á R A T L A N

EFJÉ: BELBIZTONSÁG

Beck Tamás: FRAKTÁL

-átkai: IRMA MEGMONDJA

Bakos András: BICCENT, NEM REMÉL

(simi): 2,5 MILLIÓ?

jos: NYILASBÁNAT

Ladányi András: GOMBFOCI

aha: ÖSSZE

(celebrálta Nyerges András): HETI TEXTUS

Szikszai Károly: BRIGÁDNAPLÓ
ITT OLVASHATÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2019/34. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2019.08.23.

F E U I L L E T O N

Fried Ilona: A színház álma ötvenöt év után
Kanadai identitásról a párizsi Théâtre du Soleilben, a „Nap Színházában”

I N T E R J Ú

Nagy N. Péter: A gyávaság reneszánsza
Beszélgetés Paul Lendvaival új könyvéről, a Törékeny Európáról

K R I T I K A

Selyem Zsuzsa: Az árulás elviselhetetlen szordínója
Mészöly Miklós: Sötét jelek. 2. kiadás. Jelenkor Kiadó, Budapest, 2019, 462 oldal, 3999 Ft

A kötet az életműkiadás részeként 2019-ben jelent meg másodszor, úgy, ahogyan 1957-ben Mészöly összeállította, 15 elbeszélés Agyagos utak, és 9 mese Az elvarázsolt tűzoltózenekar címmel, nem időrendben, de mindenhol feltüntetve a keletkezési évszámot. A legkorábbi írás az Állatok, emberek, 1948-as, első könyvének, a Vadvizeknek megjelenési éve. Ez az első olyan szöveg az életműben, amely érinti a mészölyi antropológiát meghatározó háborús tapasztalatot. Mint azt a Szigeti Lászlóval készített beszélgetőkönyvben elmondja, Mészölyt nem a háború mint „puszta, lecsupaszított téma és históriai tény” érdekelte, hanem a háború előállította „személyes iszonyat és rettenet”. A bűnrészesség foglalkoztatta egy életen át, hogy a fronton, fegyverrel a kezében bizonyára ő is ölt. Nem keresett fölmentést. Elbeszélései föltárják a mindennapi helyzetekben is megjelenő gyilkos diszpozíciókat anélkül, hogy a kínálkozó humanista föloldozást vagy ellágyulást megengedné magának.

A HÉT KÖNYVEI

A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Négyesi Móni. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon.

Domány András: Ex libris

Újratervezések – Magyarország a jelenkorban

Kommunista kiskirályok

Pete László: Itáliától Olaszországig

Andreides Gábor: Egy megbízható elvtárs

Laczó Ferenc: A pluralizmustól az eklekticizmusig
Földes György (szerk.): +/-30. Esszék a közelmúltról és közeljövőről. Napvilág Kiadó, Budapest, 2019, 252 oldal, 3500 Ft

A szerkesztő Földes György a globalizációs nyitás és újabban a nemzetállami visszarendeződés erkölcsi kihívásaira reflektáló írása egy, a versenykényszer és biztonságigény harapófogójába szoruló országról ír, miközben (teljes joggal) hiányolja az alternatívák megfogalmazását és megvitatását. Míg Földes írása az elhatalmasodó globális válság kontextusában az európai projektre mint pozitív kivételre hivatkozik, Gyurgyák János konzervatívabb és pesszimistább megközelítése nemcsak Magyarországot, de az európai projektet is tartalmilag kiüresedettnek láttatja. Gyurgyák sorai eközben leginkább az önámító, korrupt és alapvetően élhetetlen autokrácia magyarországi visszatértét panaszolják fel.

Jablonczay Tímea: Kik a felelősök?
Pető Andrea: Láthatatlan elkövetők. Nők a magyarországi nyilasmozgalomban. Jaffa Kiadó, Budapest, 2019, 288 oldal, 3490 Ft

Pető Andrea könyve mind forrásanyagában, mind elméleti megalapozottsága, szerkezete, módszertana, argumentációja tekintetében újdonságokat tartogat az olvasó számára. Az eseménytörténet leegyszerűsítő narrativizálása helyett valami egészen mást csinál: tanúvallomásokat, periratokat, túlélőkkel készített interjúkat, korabeli sajtóanyagot és fényképeket elemez, egyenes vonalú történeti elbeszélés helyett magyar történettudományi munkához képest szokatlan és újszerű módon a túlélők és elkövetők nézőpontjait, narratíváit egyszerre közli. Feltűnő az is, hogy újra-meg újra visszatér a kiindulópontra, mintha koncentrikus köröket írna egy megsemmisítő tapasztalat, ártatlan emberek halála körül.

Csőke Zoltán: Kié Kafka?
Benjamin Balint: Kafka utolsó pere. Fordította Lelik Krisztina. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2019, 300 oldal, 4299 Ft

Az egész pereskedés (hogy kié Kafka) Brod homályos végrendeletének köszönhető. Brod ugyan Esther Hoffét nevezte meg egyedüli örököseként, de azzal a kitétellel, hogy halála után Esther az irodalmi hagyatékát (Brodét? Kafkáét?) adományozza egy közgyűjteménynek. Esthernek azonban valamiért harminckilenc (!) év sem volt elég, hogy végrehajtsa Brod végakaratát. Inkább a lányaira hagyta a probléma megoldását, de arra azért még sikerült időt szakítania halála előtt, hogy eladja A per eredeti kéziratát és Kafka Brodnak írt huszonkét levelét, valamint tíz levelezőlapját. „Kafka piszkozatait, leveleit és rajzait, amelyeket a néhai Max Brodtól kaptam ajándékba, egyenlő részben elosztva (…) két leányomnak [ajándékozom]. Kafka könyvei Brod könyvtárából két leányom tulajdonában maradnak.” (222.) De csak innentől lesz igazán kafkai az egész! Az egyik sarokban az Izraeli Nemzeti Könyvtár, a másikban a Marbachi Irodalmi Archívum. A meccs tétje, hogy eldőljön végre, hol van a legjobb helye Kafka hátrahagyott írásainak (hogy Brod irodalmi hagyatékával mi lesz, igazából senkit sem érdekelt). Ennek az őrületnek tett pontot a végére (?) a 2016-os ítélet – végül pontozással győzött az Izraeli Nemzeti Könyvtár.

Hahner Péter: Egy különleges kordokumentum
Pardon... Az Új Nemzedék rovata Kosztolányi Dezső szerkesztésében. 1919–1921. Szerkesztette Arany Zsuzsanna. Osiris Kiadó, Bu­­da­­pest, 2019, 373 oldal, 3980 Ft

Az efféle szellemes megállapítások miatt ma is érdemes áttanulmányozni e cikkgyűjteményt. Sajnos azonban a glosszák stílusát a világháború és a forradalmak öröksége, a brutalizálódás, indulatosság és antiszemitizmus hatja át. A szociális egyenlőtlenségeket, a nemzeti hagyományok megsértését, a békeszerződések igazságtalanságait, az 1919-es, forradalomnak nevezett, puccsista hatalomátvételt Kosztolányi joggal bírálta. De mindezt úgy ítélte el, mint a zsidóság bűneit, melyeknek „kontóját a magyarság kénytelen fizetni, miután előzően vérrel, majd szégyennel fizetett.” (122.) Nem lát semmi különbséget a bolsevikok, szociáldemokraták, radikálisok és liberálisok között, valamennyit felelősnek tartja a trianoni békeszerződésért. Szamuely a Pardon… rovatban nem úgy jelenik meg, mint a terrort irányító, fanatikus értelmiség forradalmár közismert típusa, hanem mint „a gettó gyáva veszett kutyája.” (92.) Politikai, gazdasági és kulturális antiszemitizmus ez, nem faji, nem irányul a szegény zsidók, a nők, az öregek és a gyermekek ellen, nem követeli kitelepítésüket vagy megsemmisítésüket – mégis bántó és igazságtalan. Nem vált ettől Kosztolányi sem „a felbomló erkölcsi normák képviselőjévé”, sem „protofasisztává”, ahogy baloldali bírálói állították. Mindössze arról van szó, hogy a legkiválóbb művészek sem maradtak immunisok az első világháború utáni, jobb- és baloldali radikális ideológiák fertőzéseivel szemben. És ez nagyon szomorú.

Láng Eszter: Mert az idő közel van
Petőcz András: A visszaforgatott idő. Tiszatáj Könyvek, Szeged, 2019, 120 oldal, 2950 Ft

Az egész kötetre jellemző egyfajta meditatív, filozofikus, egyben összegző hangvétel. A részcímek egy körforgás elemeiként is tekinthetők: Kivonulok, Boldog, magányos szöveg, Az idő visszaforgatása, 10 koan Tandorinak, A csend súlya. És mindben történetek, játékok, emlékek, vágy az elmúlt, a már nem elérhető után. Kivonulni a világból, „hol indulat és gyűlölet lángol”, egy másik világba, amelyet Arany János, Ady Endre, József Attila tenne barátságossá. Hommage-versek ezek a nagy elődöknek, és a nyelvi készségek felmutatása egyúttal.

Urbán Bálint: Pessoa revisited
Fernando Pessoa: Bensőmben sokan élnek. Szerkesztette Pál Ferenc. Fordította Csuday Csaba et al. Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft., Budapest, 2018, 495 oldal, 3500 Ft

A Bensőmben sokan élnek, ennek fényében, nem más, mint ambiciózus kísérlet és felhívás Pessoa életművének újraolvasására, valamint kissé megkopott kultuszának újraélesztésére. Az egykori kultikus státusznak köszönhetően az ezidáig megjelent Pessoa-kötetek csak nagy nehézségek árán szerezhetőek be, kereskedelmi forgalomban már szinte alig kaphatóak. A Bensőmben sokan élnek többek között ezt a logisztikai problémát is igyekszik feloldani, mivel kellőképpen reprezentatív és komplex kötetben teszi elérhetővé az ezidáig megjelent fordításokat, így az olvasó a lehető legteljesebb és legárnyaltabb képet kaphatja az életműről. A már emlegetett korábbi kötetek anyagai mellett azonban újdonságokkal is szolgál a könyv, és számtalan, magyarul még publikálatlan szöveget is tartalmaz, bővítve ezzel az egyébként is terjedelmes magyar nyelvű korpuszt. Az életműben és az azt bemutatni vállalkozó, közel félezer oldalas monumentális kötetben való biztosabb tájékozódást kellőképpen informatív, irodalomtörténeti bevezető tanulmány, valamint az egyes heteronim figurák versei előtt álló esszék segítik.

Wagner István: Kortársi kötelékek
(Familienbande – Die Schenkung Schröder, Museum Ludwig, Köln. Megtekinthető szeptember 29-ig.)

Sinkó István: A mulandóság állandósága
A hámló idő
(Dréher János képei a B32 Galéria és Kultúrtérben szeptember 13-ig láthatók.)

Stőhr Lóránt: Apai örökség
(Peter Grönlund: Góliát)

Grönlund igazi naturalista rendező, aki az emberi természet aprólékos leírásában és a miliő láttató erejében hisz. Az ólmos északi ég alatt, állandó szürkeségben, kilúgozott színekben küzdenek a film szereplői egymással és a rideg gazdasági viszonyokkal. A Góliát tobzódik a tárgyi részletekben, a házak, a kertek, a külvárosi utcák és terek, a ruhák tapinthatóan sűrűségben érzékeltetik a szegénységet.

Rákai Zsuzsanna: Változatlanul jó
(Szivárvány Kultúrpalota, Kaposvár, 2019. augusztus 15.)

A Kaposfestnek a mennyiség mindig is lényeges vonása volt, legalább annyira, mint a minőség: a szervezők kezdettől komoly energiaforrásként tekintettek a város vidéki, nyári lassúságának és az ehhez képest szokatlanul koncentrált zenei események változatosságának az ellentétére, s ezt a dinamizmust csakugyan sikerült mostanáig töretlenül megőrizniük. A tizedik fesztiválon ennek megfelelően számos zeneszerző, kompozíció, stílus és apparátus képviseltette magát Faurétól Prokofjeven és Telemannon át Brahmsig, vagy épp a szonátáktól a négykezes zongoradarabokon át a kvartett műfajáig, ennél fogva pedig az augusztus 13–19-ig tartó rendezvény egészéről jószerével csak véletlenszerű betekintés révén lehetett némi vázlatos képet kapni.

Herczog Noémi: A színházcsináló
(Kiss István: Csütörtököt mondok? R.: Tóth Géza. Thealter Fesztivál, Szeged)

Kisspista teremtett figura. Nyilván izgalmas, hogy tisztában van Kiss István személyes emlékeivel, így ezeket meglehetősen autentikusan adhatja tovább. De a figyelmem azért nem lankad egy pillanatra sem, mert Kiss István hitelesen van jelen a színpadon – írom, miközben előre tudom, hogy lesznek kritikustársak, akik nem szeretik az ilyet. Én sem egyszerűen azt gondolom, hogy ebbe a „csoportos szereplőnek sem kellett kellékes figurába” a világ minden esetlensége és profizmusellenessége belefér. Hanem egyenesen azt, hogy Kiss István eleinte kicsit megilletődött, majd egyre oldottabb játéka a maga nemében: profi.

Fáy Miklós: A hiányzó lépcsőfok
(Mozart: Die Zauberflöte – Deutsche Grammophon, 2019)

Adja magát a poén, hogy a próbatét maga a lemez, de ez azért túlzás. Kiemelkedő zenekari játék és pontosság, elfogadható énekművészet, és a megszokott tanulság: A varázsfuvola megoldhatatlan. Vannak jó és jobb felvételei, vannak rosszak és rosszabbak, de olyan nincs, amiben minden benne volna. Nem volt, és nem nagy kockázat megjósolni, hogy nem is lesz. A helyzet egyre nehezebbé válik, hiszen nem valami korszerű történet, a feketék gonoszak, a nők keveset tesznek és sokat beszélnek, ráadásul nagyratörők és szívtelenek. Nincs más megoldás, minél több változatot kell hallgatni, minél többször, és akkor talán egy centivel közelebb jutunk a lényeghez.

Károlyi Csaba: Ferencváros–Gödöllő: 1–1
(Megbeszéljük. Bolgár György és a hallgatók műsora, Klubrádió, augusztus 16., péntek, 16.00–18.00)

A Megbeszéljük műsora ezúttal is azt mutatta meg, hogy árnyaltan célszerű nézni a helyzetet, sőt, Bolgár próbálta a maga szókratészi rávezető módszerével segíteni a szereplőket abban, hogy azt tegyék, amit egyébként is igazából tenni akarnának. Már amennyiben tényleg közös a céljuk.

Siba Antal: Történelmi meccsek
(Futballközvetítések a televízióban)

Tudni jól, hogy a labdarúgás Magyarország húzóágazata, így mondta a miniszterelnök. Ettől kezdve a magyar közmédiában – kivált a köztelevízióban – a hazai riporterek és szakelemzők elkeseredett küzdelmet folytatnak, hogy bebizonyítsák a képernyő nyújtotta keserves látványról, az egyre laposodó színvonalról, hogy az jó. Vagy, hogy nem is olyan rossz. Vagy, hogy úgy általában nézhető.

I R O D A L O M

Nyirán Ferenc: Anti.Szoci

Nyirán Ferenc: Levelek Junilkának 1.

Nyirán Ferenc: Gyökérkisasszony

Szolcsányi Ákos: Piros

Turi Tímea: Közéjük tartoztam

Kiss Ottó: A mi lovunk
(Nem mindig) szerelmes földrajz 

- TEMATIKUS PRÓZA-ÖSSZEÁLLÍTÁS

„Hisz te is itt éltél a közelben, Gyulán”, írja családtörténeti montázsában Kiss Ottó. A „(Nem mindig) szerelmes földrajz” sorozatunkban viharsarki alkotók írásaiból válogattunk.

Kiss László: Tekerni messze
(Nem mindig) szerelmes földrajz 

- TEMATIKUS PRÓZA-ÖSSZEÁLLÍTÁS

„Hisz te is itt éltél a közelben, Gyulán”, írja családtörténeti montázsában Kiss Ottó. A „(Nem mindig) szerelmes földrajz” sorozatunkban viharsarki alkotók írásaiból válogattunk.

Molnár Lajos: Rendelő
(Nem mindig) szerelmes földrajz 

- TEMATIKUS PRÓZA-ÖSSZEÁLLÍTÁS

„Hisz te is itt éltél a közelben, Gyulán”, írja családtörténeti montázsában Kiss Ottó. A „(Nem mindig) szerelmes földrajz” sorozatunkban viharsarki alkotók írásaiból válogattunk.0

Kántor Zsolt: Lélekkiöntés
(Nem mindig) szerelmes földrajz 

- TEMATIKUS PRÓZA-ÖSSZEÁLLÍTÁS

„Hisz te is itt éltél a közelben, Gyulán”, írja családtörténeti montázsában Kiss Ottó. A „(Nem mindig) szerelmes földrajz” sorozatunkban viharsarki alkotók írásaiból válogattunk.

ITT OLVASHATÓ

A NYOMTASS TE IS! 109. SZÁMA

NYOMTASS TE IS!
Szerző: Nyomtass Te Is!

2019.08.21.

Nyomtasd, másold, terjeszd!

A Te segítségeddel, akár néhány ezren is képesek leszünk olcsón, gyorsan és egyszerűen milliókhoz eljuttatni olyan híreket, amelyekről ma még nem értesülnek...

Lapszámok: nyomtatható | tematikus

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN HAMIS MÍTOSZT ÉPÍT – MAGYAR HANG-AJÁNLÓ

MAGYAR HANG ONLINE
Szerző: Magyar Hang
2019.08.22.

Ízelítő a tartalomból:

– Orbán hamis mítoszt épít – A harminc évvel ezelőtti eseményekről, Nagy Imre újratemetéséről, Kádár „lelkiismeretéről”, Soros Györgyről, migránsválságról, Gyurcsány felelősségéről és az elszalasztott lehetőségekről beszélgettünk Németh Miklóssal.

– „Nem a pártok a főnökeim” – Gödöllőnek nem érdeke, hogy olyanoknak osztogassunk helyeket, akikről azt sem tudjuk, kicsodák – mondja Gémesi György. Interjú

– Jelöltek a rajtnál, indul a kampány – Miskolc, Szombathely, Pécs: csak néhány az elemzők szerint az ellenzék által megnyerhető nagyvárosok közül. Pulai András és Ember Zoltán elemzőket kérdeztük

– Baltával bevert tüske – Először szólal meg a sajtóban Zsuzsanna, az újra kinyitott dencsházai „Kutyagyilkos Bisztró” pultosa

– Jobb, mintha veszítettem volna már vagy tízszer – A kecskeméti közös polgármesterjelölt nem annyira ismert ember, de ő ezt inkább előnynek érzi. Interjú Lejer Zoltánnal

– Fehérvári dugók: a vállalatok segítik ki az államot

– Miskolci monstrum – Még nincs lefutva semmi, kijátszanák az örökségvédelmet a belvárosi irodaberuházás érdekében

– Nincs válasz a városligeti azbeszt ügyében

– Éva és a finomszesz viszonya – 2005: parlamenti vizsgálat a Zwack Unicum ügyében – Harminc év, harminc történet

– Kés a vajban – Márkás termékeket kóstoltunk, versenyben a magyar áru a franciával, írrel, némettel

– Varsó ütőkártya lett Trump kezében – Az európai trenddel szembemenve Kaczynskiék mindennél fontosabbnak tartják az EU-t gyengítő Washington barátságát – interjú Bogdan Góralczykkal, a Varsói Egyetem Európaközpontjának igazgatójával

– Peking megbuktatná Trumpot – Kína még a gazdaság lassulását is bevállalja, csak megszabaduljon végre a kiszámíthatatlan elnöktől

– A Google győzheti le az amerikai vezetőt – Trump retorikai csatára készül

– A Sirály feltámadása – Tito-múzeum és hostel lesz a jugoszláv diktátor egykori jachtjából

– Aknák a Dunában – a második világháborúban a szövetségesek számára rendkívül fontossá vált a hajózás ellehetetlenítése a folyón

– Peking csak blöfföl, amikor fenyeget? Egyre többen tartanak attól, hogy Hongkongban megismétlődhetnek a harminc évvel ezelőtti Tienanmen téri események

– A román polgármester, aki a székely lovasok élére állt – Rengeteget tesz a békés egymás mellett élésért az erdélyi unitárius közösség

– A csend krónikása – Nagy István életművét átfogó tárlaton és óriásmonográfiában mutatja be a Kieselbach Galéria

– „Nagy Imre a magyar történelem egyik legnagyobb hőse” – interjú Kovács István költő-polonistával

– Kétmillió euró a Fradinak aprópénz – „A klub jelenlegi erejének minden szinten elégnek kellene lennie a csoportkörhöz”

– Igazi vasemberek – A 42 éves tanár, Plesz Botond tizenegyedszer, míg Kovács Kokó István ötödször lett ironman

Gyerekhang – A Magyar Hang gyerekkönyvmelléklete

– Ha az ördögből kiszökken a gonosz – M. Kácsor Zoltán: A boszorkány seprűje
– Szőrmók jeti az új E. T. – Charlotte Habersack: Ne nyisd ki – Harap!
– Pussz, dörzsi-dörzsi – Katharina von der Gathen: Az állatok szerelmi élete
– A manipuláció technikái – Thomas Feibel: Mindent tudok rólad
– Képet adnak a hangnak – Diósi Annamária: Hallod?
– Caesar bedepizett, de nincs baj – Frank Schwieger: Caesar és bandája
– Mitől lesz sárga a banán? – Libby Deutsch: Hogyan mÄködik a világ?
– Pörölycápa, a betűtenger szörnye – Bosnyák Viktória–Knézics Anikó–Dudás Győző: 

                                                             Rém jó könyvek sorozat
– Almákkal és körtékkel az izzadó tenyerek ellen – Anjana Chatterjee: Matekester sorozat
– Mindenki a saját hőse lehet – Bosnyák Viktória: Mantyusok
– Miért rövidebb az angolok nyelve? – interjú Rutkai Borival
– „A mesének nincs konkurenciája” – interjú M. Kácsor Zoltánnal új könyvéről, az első olvasmányélmények fontosságáról, a történetéhségről, a rendhagyó irodalomórákról és a hazai közoktatási rendszer visszamaradottságáról

Publicisztika:

– Gulyás Balázs: Az utolsó Liebesbrief a Bundesmuttihoz
– Reichert János: A leghíresebb élő magyar Lajos – Mi volt jobb: egy Simicska vagy száz Simonka?
– Szerető Szabolcs: Tájkép ünnep után – A tűzijáték fényeiben szemlélve mintha rendben volna az ország
– Dévényi István: A leghatékonyabb anti-Fidesz-recept
– Gyene István: Előbújni Platón barlangjából – A politika észleli a hagyományos keretek, kapaszkodók elveszítését, és ki is használja ezt a helyzetet
– Hegyi Zoltán: Egy mindenes feljegyzései (61. rész)
– Hegyi Zoltán: Paradicsom a háztetőn
– Vass Norbert: Fesztiválszezon
– Wekerle Szabolcs: A liberális az új fasiszta
– Gazda Albert: Ottó és a Mezzo
– Puzsér Róbert: Orbán Viktor és a zsidók

– Marabu: Helyzetjelentés

ITT OLVASHATÓ

TGM: ZSIDÓKAT JOBBRA ÁT

MÉRCE
Szerző: TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS
2019.08.22.

Akármilyen higgadtan és körültekintően ír az ember, ha szóba hozza a zsidókérdést, a közönség a szokásos szenvedély- és indulatformulákkal fog válaszolni, fölújulnak az ősidők óta rögzött-beidegzett patológiák, előítéletek, hagyománytöredékek. Ezen nem lehet segíteni.

Eltűnődtem rajta, hogy komolyabb formában szemügyre veszem a legújabb idevágó klisét – „a baloldali antiszemitizmusét” – , amelyhez nagyon is érdekes történelmi problémák kapcsolódnak, s ennek keretében hoztam volna szóba a neokohn.hu jelenséget, hiszen ez a portál szokta „a baloldali zsidóellenességet” (több-kevesebb joggal) félóránként szóba hozni. De tudom, hogy akkor, more patrio, csak a provinciális (budapesti) üggyel törődtek volna a nyájas olvasók, és a szövegem nagyobbik része elkerülte volna a figyelmüket.

Ezért külön kell írnom erről a részletkérdésről – a zsidóság politikai jobbra terelésének a nem jelentéktelen kísérletéről, amely már folyik Magyarországon is – , hogy ezt itt most világossá tegyük, s beszélhessünk majd általánosabb és fontosabb tényekről és gondolatokról.

A jobbra terelés persze nemcsak a zsidókra irányul.

Angela Merkel soproni szereplése óta (2019. augusztusában), amelyet helyesen nevez „az Orbán-rendszer német legitimálásának” a szélsőjobboldali kormánysajtó, immár elfogadható lett a liberális középosztály számára, hogy legalább némán, a munkás hétköznapokban kiegyezzék, megbékéljen a tartósnak ígérkező Orbán-rezsimmel. Orbán szalonképesítése még nem teljes, de gondoljuk meg, mekkora szerepet játszott a liberális középosztály (kispolgárság) képzeletvilágában a szabadelvű-konzervatív Merkel mint igazolás és minta. (Erről már 2015-ben írtam szatírát, mert nevetségesnek tartottam a Merkel-kultuszt, amellyel – és a Nyugat védő karjának mítoszával – sokan helyettesíteni szerették volna a szélsőjobboldali magyar kormánnyal szembeni ellenállást vagy akár pusztán az alkotmányvédő-állagőrző politizálást.)

Az alkalmazotti középosztálynak, a hivatalnokságnak és a szerződésekből-pályázatokból-honoráriumokból, föllépti díjakból élő, hm, alkotó értelmiségnek sürgető egzisztenciális kérdése az Orbán-rezsimmel való békés együttélés, amely csöndben ugyan, de nagy lépésekkel halad előre.

Ennek az egyik legnyilvánvalóbb jele közügyekben eddig hangos személyek egyre szélesebb körű és egyre mélyebb hallgatása. Ezt „politikaundornak” szokták föltüntetni, pedig csak józan megfontolás és költségszámítás folyománya...

ITT OLVASHATÓ

HITLER ÉS SZTÁLIN HALÁLOS SZÖVETSÉGET KÖTÖTT A KICSIK ELLEN

INDEX
Szerző: KOLOZSI ÁDÁM
2019.08.23.

"Jóllehet éveken át vödörszám öntöttük egymás fejére a szart, most minden okunk megvan rá, hogy felhagyjunk a viszálykodással"

– közölte Sztálin a Moszkvába hívott német külügyminiszterrel. Ribbentrop visszaemlékezése szerint a szovjet Generalisszimusz tósztot is mondott, nem győzte Hitlert dicsérni, természetesen nem véletlenül: éppen Közép-Európát osztotta fel egymás között a két birodalom.

Az 1939. augusztus 23-án megkötött német–szovjet megnemtámadási szerződést valójában Hitler-Sztálin-paktumnak is lehetne hívni, van ahol hívják is. Ennek Moszkvában évtizedeken át tagadott titkos záradékában jelölték ki a német és a szovjet érdekszférák határait, semmibe véve a köztük lévő országok szuverenitását. Aláírása zöld utat adott a néhány nap múlva kitörő világháborúnak, melynek első éveiben az elmúlt években terjedő értelmezés szerint a bolsevikok és a nácik valójában egymás szövetségeseként igázták le a térséget.

Zavar és döbbenet

A Sztálin és Hitler közötti alku megítélése 80 év elteltével sem egységes a történészek között, a világháborús múlt uralásáért folytatott harc pedig aktuálisabb, mint valaha: miközben a lengyeleknél és a baltiaknál ez a nap a nagyhatalmi felosztásuk kezdetét jelenti, Európában pedig ez a totalitárius diktatúrák áldozatainak emléknapja, Putyin a korábbiaknál is erősebben tagadja az orosz felelősséget, szerinte nem volt semmi rossz a megállapodásban.

Hitler és Sztálin megállapodása óriási meglepetést keltett az 1939-es európai közvéleményben.

"Egyszerűen hihetetlen!... Az éjszakai órákban még nem tértek magukhoz a csodálkozásból, mert legkisebb sejtésük sem volt, hogy ez az esemény bekövetkezzék."

– írta nálunk a baloldali Népszava a kommentátorok első döbbent reakciójáról, hangsúlyozva a lehetséges elementáris hatásokat: „Hogy a német–orosz megnemtámadási szerződésnek milyen kihatása lesz az események fejlődésére, azt a legközelebbi napok mutatják majd meg.”

Ennél valóban nem kellett többet várni. Azzal, hogy a keleti fronton a megállapodással bebiztosította magát, Hitler szeptember 1-jén hadüzenet nélkül megtámadta Lengyelországot, amihez 16 nappal később Sztálin is csatlakozott. A Vörös Hadsereg szeptember 17-én lépte át a lengyel határt, hogy hamarosan a két oldalról megtámadott ország közepén találkozzanak a Wehrmachttal, mellyel közös győzelmi parádét is rögtönöztek...

ITT OLVASHATÓ

A MAGYAR NARANCS 31. ÉVF. 34. SZÁMÁNAK (2019. 08. 22.) TARTALOMJEGYZÉKE

MAGYAR NARANCS ONLINE
Szerző: MANCS.HU
2019.08.22.

Interjú
„Maradunk a zsarnokok játékszerei”

Schilling Árpád rendező

Tavaly májusban, a Fidesz választási győzelme után jelentette be, hogy családjával Franciaországba költözik. Az emigráció kihívásairól, a színházi vezetők gyávaságáról, a #MeToo hazai fejezetében játszott szerepéről beszélgettünk, és arról is, lenne-e kanadai zöldséges.

VÉLEMÉNY

Sándor Judit: Testbeszéd

Ajándék a javából

Vajda Mihály: Miért végezték ki Szókratészt?

Megsemmisülés

Zolnay János: Se lenyelni, se kiköpni

Hunvald György öröksége

Tíz évük volt a szocialistáknak arra, hogy leszámoljanak azzal az örökséggel, amit Hunvald György egykori erzsébetvárosi alpolgármester, majd polgármester regnálása hátrahagyott. Nem tették, és a közben kis párttá zsugorodott MSZP és persze a koordinált ellenzék egésze mára oldalba kapta Hunvaldot, aki függetlenként ringbe száll, hogy ismét beköltözhessen abba az irodába, ahol egy évtizede letartóztatták.

A szerk.
Orbánek sűrű napjai

Ha Csehország – bármikori – miniszterelnöke kilátogat a lány-i kastélyba, az elnök nyári rezidenciájára, abból az eddigi tapasztalatok szerint minimum egy kormányátalakítás kinéz. Nos, e sorok írásakor (kedden délután) a szabadságáról hétvégén megtért Andrej Babiš épp Lányban egyeztet Miloš Zemannal – az elmúlt három hónapban épp az elnök úr szívós munkájával kialakult kormányválság szervizelésének tárgyában.

A szerk.

Kásler, a történelem atyja

Háromnapos fesztivál színhelye volt a hétvégén Bugacpuszta, az „Ősök Napját” a rendezők szerényen „a magyarság és egyben egész Európa legnagyobb hagyományőrző rendezvényének” mondták.

A szerk.
A hűség városa
Körünkben tartózkodott rövid ideig Angela Merkel, és nem félreértésből, és egyáltalán nem azért, hogy jól leteremtse Orbán Viktort. Lássuk a közös sajtótájékoztatón elhangzottakat, feltételezve, hogy nagyon másról négyszemközt sem beszélgetett a két kormányfő.

POLITIKA

Ellenzéki belviszály Csepelen
Így nem fog menni

Nem könnyítik meg az ellenzéki választók dolgát a pártok Csepelen: az MSZP lecserélte saját polgármesterjelöltjét, a Momentum nem akar közös listát a szocialista frakcióvezetővel, a helyi jobbikos és LMP-s képviselő egy civil szervezet színeiben indul.

Tettlegesség a füzesgyarmati Fidesz-csoport tisztújításán
„Tudod, mit csinálsz te?”

Bántalmazásig fajult a füzesgyarmati Fidesz-csoport tisztújító ülése. Azt nem tudni pontosan, ki inzultált kit, de a történet elnökcserével ért véget, és rendőrségi feljelentéssel folytatódik. Milyen sötét titkokat rejt a békési kisváros zaklatott pártélete?

Így törekszik a Balkán felé Orbán
A nagy falat

Orbán Viktor azt szeretné, ha az új Európai Bizottságban a magyar jelölt az EU bővítéséért felelős posztot kapná meg. De miért fontos a magyar kormánynak a bővítés, és mi vár Trócsányi Lászlóra, ha megkapja a területet?

KULTÚRA

mi a kotta?
Operapapa

Koncert
Florence and the Machine

Lemez
Martin James Bartlett: Love and Death

Koncert
Bantu Continua Uhuru Consciousness

Koncert
Little Steven & the Disciples of Soul

Koncert
Kipurgálták

Idles

Koncert
Frontvonalban Johnny Marr

Koncert
Kiszámított őrjöngés Foo Fighters

A hírek szerint a Sziget történetének legdrágább fellépője volt a Foo Fighters, de azt biztosan nem vetheti senki a szemükre, hogy nem dolgoztak volna meg a pénzükért.

Nekrológ
Elszabotálta

David Berman (1967–2019)

Ha össze akarnánk írni a rockzene önsorsrontó antihőseinek névsorát, David Berman előkelő helyre kerülne.

Őszművészet - Juan Diego Flórez pályaképe
Az ezred fia

Nem Pavarotti utódja, és nem is Domingóé; ő senkire sem hasonlít a múlt és a jelen tenorsztárjai közül. Október 22-én újra Budapesten ad koncertet Juan Diego Flórez.

Őszművészet - Interjú
„A finom mozdulatokat szerettem volna megőrizni”

Kamondy Ágnes zeneszerző, szövegíró, énekes

Noha az elmúlt években is számos produkcióban vett részt, új önálló estjére több mint húsz évet kellett várni. Ez lesz a harmadik ilyen: az 1995-ös Dalok Közép-Nirvániából a nyolcvanas évek underground zenekarainak állított emléket, 1999-ben a gésáról szóló Egy örömlány feljegyzéseit a „régi” Új Színházban mutatták be.

rés a présen
„A rendszeren nem változtatok”

Pálosi István mozdulatművész, koreográfus, pedagógus

Színház
A kutya különös esete az éjszakában

Őszművészet - rés a présen
„Csak az abszurd humor segítségével”

Gálvölgyi Dorka, a Hatszín Teátrum igazgatója

tévéSmaci
A mókusbűvölő

Őszművészet - Rés a présen
„Európai szinten is jegyzett fesztivált”

Kollár Árpád író, a PesText Nemzetközi Irodalmi Fesztivál igazgatója

Könyv
Hulladék

Erlend Loe: Leltár

Nina Fabernek, az irodalmi élet egykori üdvöskéjének, generációja finom hangú lírikusának sok mindenhez van érzéke, csak éppen a trendiséghez nincs. Egy kicsi sincs. Sokáig azt sem realizálja, hogy nem csak az a baj az élettel, amit ő annak gondolt.

Könyv
Világrepedés

Papp Katalin: Kés a párna alatt

Család, szerelem, szex, szakítás, hiány, felnőtté válás – jellemző témái a debütáló köteteknek. De a kézenfekvő témaválasztás ellenére Papp Katalin versnyelve, illetve beszélői pozíciója eloszlatja a sematizmus, a „láttunk már ilyet” gyanúját.

Interjú
„Önnön hiányunkat elgondolni”

Horváth Márk, Lovász Ádám és Nemes Z. Márió filozófusok a poszthumanizmusról

A poszthumanista gondolkodók szerint a világ mai állapotában nem érvényesek többé a humanizmus hagyományos fogalmai, és az embert nem képzelhetjük a világ urának: újra kell definiálnunk magunkat és a viszonyunkat más létezőkhöz.

Őszművészet - Kiállítás
Tényleg vadállatok lennénk?

A szürrealista mozgalom Dalítól Magritte-ig – Válság és újjászületés 1929-ben

A szürrealizmus harc. Nemcsak azért, mert a szürrealisták folyton ki- vagy épp bezárták egymást, de a folytonos küzdelem miatt is, ami mind az alkotók, mind a befogadók elméjében és érzéseiben zajlott. Békésen ugyanis képtelenség feldolgozni a tudat­alattiból feltörő látomásokat, ahogyan az első világháború őrjítő tapasztalatát is.

ÉLET + MÓD

chili&vanília
A dinnyehéjprojekt

kertész lesek
Ot-tó – Pusztaszabolcs

Figyelemzavaros felnőttek
A család kitermeli a káoszt

Magyarországon viszonylag friss terület a felnőttkori figyelemhiányos/hiperaktivitás zavar kutatása és terápiája. Ezekkel foglalkozik a Semmelweis Egyetemen működő ADHD ambulancia.

Fosszilis energiahordozók a főváros alatt
Váci utcai bányász

Sokakban csupán a nemrégiben kiírt koncessziós pályázat nyomán tudatosodhatott: Budapest alatt akár jelentősebb szénhidrogénkincset is rejthet a mélység.

BLOG

Film
Jó srácok

Film
Út a királyi operába

DVD
Úriember revolverrel

Nekrológ
Az amerikai srác

Peter Fonda (1940–2019)

Verge Likens visszatért a kisvárosba, ahol egy helyi kiskirály évekkel ezelőtt meggyilkolta az apját. Úgy tesz, mintha minden rendben lenne, sokáig volt távol, alig páran ismerik már, ők persze összesúgnak a háta mögött, biztos azért jött haza, hogy bosszút álljon.

Őszművészet - Interjú
„Én vagyok Sancho Panza”

Terry Gilliam filmrendező

1989-ben még csak tervezgette, 2000-ben nekikezdett, de nem jutott messzire, végül tavaly készült el minden idők legszerencsétlenebbnek mondott filmjével: a Don Quijote gyilkosát a 25. születésnapját ünneplő Cirko-Gejzír mozi fesztiválján, a Cirko25 – Ami kimaradt nevű fesztiválon vetítik szeptember 22-én és 27-én.

ITT OLVASHATÓ