2020. január 4., szombat

RÁADÁS: KRESZ TV

KRESZ TV / YOUTUBE
Szerző: Kreszprofesszor
2019.



  Vegyél részt egy igazi teljes KRESZ 
  tanfolyamon és hallgasd a Kreszprofesszor 
  kitűnő magyarázatait. Nagyon jó kiegészítés 
  az e-learninges tananyag mellé. Tuti siker a 
  KRESZ vizsgán. A teljes anyagot itt tudod 
  megtekinteni sorrendben:

RÁADÁS: EDWARD SNOWDEN - RENDSZERHIBA (RÉSZLET)

21. SZÁZAD KIADÓ
Szerző: EDWARD SNOWDEN
2019.




...Azért olvassátok ezt a könyvet, mert elkövettem valamit, ami az én pozíciómban lévő ember számára veszedelmes: úgy döntöttem, hogy elmondom az igazságot. Belső hírszerzési dokumentumokat gyűjtöttem, amelyek bizonyították az Egyesült Államok kormányának törvényszegését, és ezeket átadtam újságíróknak, akik ellenőrizték és a felháborodott világ elé tárták. Ez a könyv arról szól, mi vezetett ehhez a döntéshez, a morális és etikai elvekről, amelyek áthatották, illetve arról, miképp alakultak ezek ki bennem – minek folytán szól egyszersmind az életemről is. Mi tesz ki egy életet? Több, mint amit mondunk, még annál is több, mint amit csinálunk. Az is része az életnek, amit szeretünk, és amiben hiszünk. Számomra, amit leginkább szeretek, és amiben leginkább hiszek, a kapcsolat, az emberi kapcsolatok és a technológia, amely ezeket lehetővé teszi. E technológia részét képezik a könyvek is, természetesen. De az én generációm számára a kapcsolatot túlnyomórészt az internet jelenti. 

Mielőtt elborzadnátok, jól ismerve azt a mérgező őrületet, amely napjainkban fertőzi ezt a méhkast, értsétek meg, hogy számomra, amikor én megismertem, az internet nagyon más dolog volt. Barát volt, és szülő. Határok, korlátok nélküli közösség, egyetlen és milliónyi hang, közös határvidék, amelyet benépesítettek, de nem zsákmányoltak ki különféle törzsek, akik meglehetős barátságban éltek egymás mellett, és amelyek minden egyes tagja szabadon megválaszthatta a nevét, a történetét és a szokásait. Mindenki maszkot viselt, és mégis, az anonimitásnak ebből a soknevűségen keresztül megvalósuló kultúrájából több igazság fakadt, mint hamisság, ugyanis inkább volt kreatív és kooperatív, mint kommercializált és versenyelvű. Természetesen előfordultak konfliktusok, de ezeknél nagyobb súllyal esett a latba a jószándék és a jó érzés – az igazi pionír lelkület.

Bizonyára megértitek hát, ha azt mondom, hogy napjaink internete felismerhetetlen. Említést érdemel, hogy ez a változás tudatos döntés, kiváltságos kevesek szisztematikus erőfeszítésének eredményeként következett be. A kezdeti igyekezet, hogy a kereskedelem az interneten is folyjék, gyorsan elvezetett a dotcomlufihoz, ami aztán, közvetlenül az ezredforduló után, kipukkadt. Ezt követően a cégek rájöttek, hogy akik a netre mennek, sokkal inkább megosztani kívánnak, mintsem költeni, és hogy az internet által lehetővé tett emberi kapcsolatokon pénzt lehet keresni. Ha az emberek a nethasználat során leginkább arra törekedtek, hogy tudassák a hozzátartozóikkal, barátaikkal és idegenekkel, mi van velük, és megtudják, mi van a hozzátartozóikkal, barátaikkal és idegenekkel, akkor a cégeknek nem volt más dolguk, mint kitalálni, miképpen férkőzzenek be e társas érintkezésekbe, és húzzanak belőlük hasznot. Ez volt az adatgyűjtési kapitalizmus kezdete és az általam megismert internet vége. Na, már most, a kreatív Háló omlott össze, amikor számtalan gyönyörű, bonyolult, egyedi fejlesztésű weboldal lehúzta a rolót. A kényelem ígérete arra indította az embereket, hogy a személyes oldalukat – amelynek fenntartása állandó és fáradságos munkát igényelt – Facebook-oldalra és Gmail-fiókra cseréljék. A tulajdonlás látszatát könnyű volt összekeverni a valósággal. Kevesen értettük meg akkoriban, de amit a továbbiakban megosztottunk, abból immár semmi nem volt a miénk. A netes kereskedelmi cégek kudarcot vallottak, mert nem tudtak eladásra kínálni semmit, ami érdekelt volna bennünket, az utódaik viszont immár új terméket árultak. Az új termék mi voltunk. A figyelmünk, a tevékenységeink, a tartózkodási helyünk, a vágyaink, minden, amit tudatosan vagy tudattalanul elárultunk magunkról, megfigyelés és áruba bocsátás tárgyát képezte, titokban, késleltetendő az erőszaktétel elkerülhetetlen érzését, amely legtöbbünket csak most kezd elfogni. És folytatásképpen ezt az adatgyűjtést tevőlegesen bátorította, sőt finanszírozta egy sereg kormányzat, amelyek mohó kíváncsisággal viseltettek e roppant információtömeg iránt. A bejelentkezési jelszavaktól és a pénzügyi tranzakcióktól eltekintve az első húsz egynéhány évben jószerével semmi nem volt titkosítva, minek folytán a kormányok sok esetben még csak nem is kényszerültek a cégekhez fordulni, hogy megtudják, mit csinálnak az ügyfeleik. Úgy kémkedhettek a világ után, hogy nem szóltak erről egy léleknek sem. 

Az amerikai kormány az alapító okiratát teljesen figyelmen kívül hagyva pontosan ennek a kísértésnek esett áldozatul, és miután megízlelte a mérgezett fa gyümölcsét, ádáz hevülettel ragaszkodott hozzá. Titokban szert tett a tömeges adatgyűjtés képességére, és ez a hatalom magától értetődő módon sokkal inkább sújtja az ártatlanokat, mint a bűnösöket. Csak amikor teljesebben tudatára ébredtem ennek az adatgyűjtésnek és az ártalmainak, akkor kezdett gyötörni a felismerés, hogy a társadalom – nemcsak egy ország, hanem az egész világ társadalma – soha nem kapott lehetőséget, hogy akaratát, vagy akár csak véleményét nyilvánítsa ebben a folyamatban. A szinte mindenre kiterjedő megfigyelés rendszerét nem csupán a beleegyezésünk nélkül hozták létre, hanem bizonyos értelemben úgy, hogy a programjai minden aspektusát szándékosan palástolták előttünk. A változó eljárások és következményeik minden lépésben titokban maradtak mindenki előtt, ideértve a törvényhozók többségét is. 

Kihez fordulhattam? Kinek beszélhettem minderről? Az igazságról akár csak suttogva szót ejteni egy ügyvédnek, egy bírónak, vagy a Kongresszusnak, olyan súlyos bűnnek minősült volna, hogy pusztán a legáltalánosabb tények felvázolása életfogytiglani büntetést vont volna maga után egy szövetségi börtönben. Tanácstalan voltam, és komor hangulat hatalmasodott el rajtam, miközben a lelkiismeretemmel viaskodtam. Szeretem a hazámat, és hiszek a közszolgálatban – az egész családomat, évszázadokra visszamenőleg olyan férfiak és nők alkotják, akik annak szentelték az életüket, hogy szolgálják ezt az országot és a polgárait. Én magam nem egy ügynökség, de még csak nem is egy kormány, hanem a köz szolgálatára tettem esküt, arra, hogy megtartom és megtartatom az Alkotmányt, amelynek a polgári szabadságjogok biztosítására vonatkozó része oly vérlázító sérelmet szenvedett. Immár nem csupán része voltam a megsértésének: a részese voltam. Oly sok munka, oly sok éven át – kinek is dolgozom én? Hogyan kellene összeegyeztetnem az engem alkalmazó ügynökséggel aláírt titoktartási szerződésemet és a hazám alapelveire tett eskümet? Ki vagy mi iránt kellene elkötelezettebbnek lennem? Hol van az a pont, amikor erkölcsi kötelességem megsérteni a törvényt? A töprengés ezeken az elveken hozzásegített a válaszokhoz. Ráébredtem, hogy egyáltalán nem lenne radikális húzás részemről, ha előlépnék, és újságírók tudomására hoznám, milyen mértékű visszaélések történtek, nem olyan lenne ez, mintha a kormány, vagy akár a hírszerzői közösség vesztére törnék. Visszatérés lenne a kormány és a hírszerző közösség által hirdetett eszmények követéséhez. Egy ország szabadsága csakis abban mérhető, mennyire tiszteli a polgárai jogait, és meggyőződésem szerint ezek a jogok voltaképpen az államhatalom korlátai, amelyek pontosan meghatározzák, hol és mikor nem szabad egy kormányzatnak megsértenie a személyes vagy egyéni jogok azon területét, amelyet az amerikai polgári forradalom időszakában „szabadságjognak” neveztek, az internet forradalmának korában pedig „magánszféra” néven emlegetnek...

KENTAURBESZÉD - ROMSICS IGNÁC: TRIANON OKAIRÓL

NÉPSZAVA
Szerző: ROMSICS IGNÁC
2020.01.04.



A magánéleti tragédiát – legyen szó családi viszályról vagy egy balesetről – minden ember nehezen dolgozza fel. A nemzeti tragédiákkal ugyanígy vagyunk. Egyrészt nehéz megbarátkozni az új, a korábbinál előnytelenebb helyzettel, másrészt nem könnyű elkerülni a felelősségáthárító magyarázatok csapdáit. A magyar nemzet történetében az egyik legnagyobb ilyen trauma az 1920-as trianoni békeszerződés. Nem elsősorban azért, mert ennek értelmében Magyarország elveszítette területének és nemzeti vagyonának mintegy kétharmadát. Hanem azért, mert az elcsatolt területeken több mint hárommillió magyar is élt. A nem várt és hatalmas sokk miatt évtizedekig burjánoztak a meseszerű és felelősségáthárító magyarázatok. Ezek egy része még ma is él. Az évtizedek során a magyar történetírás ugyanakkor egy racionális magyarázó sémát is kidolgozott. A Habsburg Birodalom és ezen belül a történelmi Magyarország felbomlását eszerint több tényező összetalálkozása idézte elő. Elsőnek és alapvetőnek Magyarország soknemzetiségű jellege és a nemzetiségi elitek elégedetlenkedése tekinthető. Második fontos oknak a XIX. század második felében létrejött Szerbia és Románia irredenta politikáját tarthatjuk. Vagyis azt, hogy mindketten törekedtek azoknak a területeknek a megszerzésére, amelyeken saját nemzetük fiai – vagy azok is – éltek. Döntő súllyal estek latba az I. világháborúban győztes nagyhatalmak érdekei, illetve stratégiai megfontolásai is, amelyek szintén a nemzetállami átalakulás irányába mutattak. S végül nem hagyhatjuk említés nélkül a háborút követő hónapok kaotikus magyar viszonyait sem, amelyek sokáig lehetetlenné tették, hogy a magyar békedelegáció kiutazzon a békekonferenciára...

GYAKORLATILAG KIVÉGEZTÉK A KONTINENS ÉLŐVILÁGÁT AZ EU-S MEZŐGAZDASÁGI TÁMOGATÁSOK

MÉRCE
Szerző: TÓTH CSABA TIBOR
2020.01.03.


Az új Európai Bizottság meghirdette a „zöld megegyezést”, és publikálta is annak főbb kereteit, illetve az EU-ban elért „eredményeket”. A New York Times december 25-én publikált tényfeltáró anyaga szerint viszont éppen Brüsszel legnagyobb újraelosztó mechanizmusa az, amely mostanra visszafordíthatatlan környezeti károkhoz és az élővilág nagy részének eltűnéséhez vezetett.

Hogy hogyan?

Az amerikai napilap francia és lengyel környezetvédők évek óta végzett méréseit felhasználva azt állítja, az ipari mennyiségű szintetikus műtrágya miatt, amelyet a támogatott kisebb és nagyobb gazdaságok elképesztő mennyiségben használnak fel, élhetetlenné váltak az élővizek Észak-Kelet Európában.

A gazdaságokból kikerülő hulladékkal együtt pedig a nitrit-alapú műtrágya vegyi hatóanyagainak nagyobb része is bekerül a nagyobb folyókba, onnan pedig a tengerekbe. Két helyen, a La Manche csatornán Bretagne partjainál és a Balti-tenger Észtországgal, Lettországgal és Lengyelországgal határos területén. Lengyelország a jelenség egyik fő helyszíne azért is, mert nekik van a legnagyobb balti-tengeri partszakasza, ugyanakkor az ország nagyállattartó gazdaságai rendkívül jelentős mértékű EU-s pénzt használnak fel a hagyományos, huszadik századi típusú, talajjavítós gazdálkodáshoz a takarmány megtermelése során. A mérgező anyagok nagy része közvetlenül a földekről, a talajvízen és patakokon, folyókon keresztül kerül a Visztulába és az Oderába, onnan pedig a tengerbe.

A vízbe került nitrátok és foszfor miatt a vízi élővilág az összes főbb, lengyel folyóban rendkívüli mértékben elalgásodott, mivel a zöld algáknak csupán egy-két fajtája az, amely ilyen körülmények között is túlél, és amely a vegyszert fel tudja venni.
Pontosan úgy, mint ahogyan egy gondozatlan akváriumban, az alga végül a tengerfenéken is oszlásnak indul, és a környezetéből felveszi a vízben található oxigén nagy részét, minden más tengeri és édesvízi életformát megfojtva ezzel...

RENGETEG ORVOS HIÁNYZIK BUDAPESTRŐL, DE VAN OLYAN MEGYE, AHOL MÉG ROSSZABB A HELYZET

PORTFOLIO
Szerző: PORTFOLIO
2020.01.04.


Budapesten, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legnagyobb az orvoshiány. Az egészségügyi szakdolgozók esetében még rosszabb a helyzet, mint az orvosoknál.

Azt már évek óta halljuk, hogy nagyon sok orvos és ápoló hiányzik Magyarországról, a hivatalos regionális adatok most meg is erősítik ezt. A KSH jelentése szerint 2018-ban hazánkban 41,3 ezer betöltött és 1,7 ezer betöltetlen orvosi állás volt, utóbbi a működéshez szükséges orvosi állások 4%-át jelentette. A legtöbb üres orvosi állás a fekvőbeteg-ellátásban jelentkezett (971), a járóbeteg-ellátásban 459 volt betöltetlen.

Az üres orvosi állások 43%-a Budapestre koncentrálódott, az országos hatáskörű egészségügyi intézmények jelenléte miatt. A fővárosban a tervezett állásokhoz viszonyítva az orvosi állások 5,1%-a volt betöltetlen, ezen kívül ezt meghaladó (5,3–5,9%-os) orvoshiány jellemezte Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét is...


„NÉHÁNY BUDAPESTI TRÓGERNEK MEGLEPŐ LEHET, DE JÓ ANYAGI KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT ÉLŐ CSALÁD VAGYUNK"

HÍRKLIKK
Szerző: HÍRKLIKK
2020.01.04.


A győri polgármesterjelölt, akit Borkai helyére helyezne a Fidesz, a városháza előtt, bő tucatnyi igen komor ötvenpluszos aktivista háttértömbjével megtámogatva, tegnap magyarázkodásnak is beillő sürgősségi sajtótájékoztatóján már az 50. másodpercben közölte: ő, mint „kijáró típusú polgármester” mennyi mindent elintéz majd a kormánynál.

Bár a jelen törvények állása szerint, mi még egyelőre úgy tudjuk, hogy a kiírt választást talán meg kellene várni s csak ennek eredményeként dől el, hogy ki a polgármester, ám dr. Dézsi Csaba András ezzel mit sem törődve, már előre megígérte, hogy a „kijárós, dzsentroid, urambátyámos” viszonyrendszer NER-kompatibilis hagyományát kívánja folytatni a továbbiakban is.

A PestiSrácok nevű kormánykitartott propagandafelület által sebtében összekalapált riportból megtudhattuk továbbá a jelölttől, hogy aki azt firtatja, miből telik neki 10 és 30 milliós luxusjárművekre, az „pesti tróger senkiházi”. Tette mindezt hirtelen felindulásból előre megszövegezett és kinyomtatott A4-es méretű papírokból felolvasva, ami lehangolóan jelzi, hogy a győri jelölt önálló gondolatait már most mások fogalmazzák és teszik az orra alá...

MAGYARORSZÁGON TÖBB A PROFI FOCISTA, MINT NÉMETORSZÁGBAN VAGY A VILÁGRANGLISTÁT VEZETŐ, VB-BRONZÉRMES BELGIUMBAN

444.HU
Szerző: SZILY LÁSZLÓ
2020.01.03.

Különleges éves statisztikai jelentést publikált a FIFA a világ focijáról. Azért különleges, mert a felmérés történetében először mind a 211 tagország kitöltötte az elektronikus kérdőívet. És azért is az, mert objektíven összehasonlíthatóvá teszi annak egy részét, ami a magyar futballban folyik.

A Nemzeti Sport által kiszúrt és gyorselemzett dokumentumot mi is átfutottuk, és olyan számokat találtunk benne, amik még a focirajongókat is meglephetik, az adójukból a magyar futballt finanszírozó, nem rajongó állampolgárokról nem is beszélve.

Az egyik lesokkolóbb eredményt a legelső rubrika hozta, ahol azt vizsgálták, hogy melyik országban hány profi focista játszik.

Nálunk 1168. Ez önmagában nem sokat mond. Az talán többet, hogy

lakosságszámra vetítve nálunk akad az egyik legtöbb profi játékos az egész világon, több, mint az aktuális világbajnoknál, a világranglista vezetőjénél vagy a legnagyobb játékosexportőrnél. De ha az abszolút számokat nézzük, nálunk darabra is több megélhetési focista akad, mint a kőgazdag, szuper eredményes és nyolcszor nagyobb népességű Németországban vagy a nálunk csak kevéssel nagyobb, de ranglistavezető Belgiumban.

Miközben a magyar futballt - ellentében a legtöbb vizsgált országgal - szinte 100 százalékban az állam finanszírozza, közpénzből. Hogy még durvább legyen, az adófizetők pénzre mégcsak nem is kizárólag magyarokra megy el: a magyarországi profik 29 százaléka külföldi.

De nézzük, mit jelentenek ezek a magyar értékek világszintű összehasonlításban!
...

19 KAMUPÁRTNÁL LÉLEGEZHETTEK FEL, A RENDŐRSÉG FUTNI HAGYJA ŐKET

INDEX.HU
Szerző: BÍRÓ MARIANNA
2020.01.04.


Új rekordot állított fel egy választópolgár, akinek az adataival 19 kamupárt élt vissza a 2018-as választásokon. Minden körülmény visszaélésre utal legalábbis, de rendőrség most lezárta a nyomozást. A nyomozók ugyanis arra jutottak, hogy az aláírásgyűjtök tudata minden bizonnyal "nem fogta át, hogy csalnak".

"Azt mondták, én nyertem az aláírásversenyt"

– mesélte rendőrségi meghallgatásáról az Indexnek Topits Judit, az a pócsmegyeri választópolgár, akinek az aláírásával 19 párt jelöltjei éltek vissza 2018 tavaszán, az országgyűlési választási kampányban. A nő, aki biztosan tudta, hogy nem írt alá egyetlen kamupártnak nevezhető szervezetnek sem, nem nyugodott bele ebbe: feljelentést tett. Másfél év után kiderült, hiába...

BALATONI ÚJHULLÁM: ÁRNYÉKKORMÁNYKÉNT IRÁNYÍTJA A RÉGIÓT EGY HATALOMHOZ KÖZELI ÜZLETI KÖR

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: VAS ANDRÁS
2020.01.04.


A szakpolitikusok eltűntek, a fejlesztési tanács díszletté vált, és már a helyi fideszesek szava sem számít.

A tóparti önkormányzatokat tömörítő Balatoni Szövetség Lombár Gábort, Balatonfenyves polgármesterét választotta elnökének decemberben. Az új elnök terveiről keveset tudni, ezt a hiányosságot mégsem vetették a szemére. A térséget ismerők ugyanis úgy látják, ma már nem lehetnek komolyabb víziói az egykor befolyásos, 116 éve alapított Balatoni Szövetség elnökének. A térség jelenéről, jövőjéről szóló kérdésekben ugyanis már nem a tó körüli önkormányzatok és helyi szervezetek határoznak: lassan, szisztematikusan kiszorították őket a döntéshozói körből. – Ezerszer többet számít a helyi önkormányzatok akaratánál az, hogy mi az érdeke néhány balatoni vállalkozónak – állította egy forrásunk. – A legtöbben rögtön Mészáros Lőrincre és Tiborcz Istvánra gondolnak, hiszen érdekeltségeik sorra vásároltak fel üdülőket, szállodákat, kikötőket, és a Balaton-törvényt is éppen úgy módosította a parlament kormánypárti többsége, hogy ők húzták belőle a legnagyobb hasznot. Ennél azonban összetettebb a kép - fogalmazott. A tónál ma tényként kezelik: a térségben a Balatoni Körnek a legnagyobb a lobbiereje. Ezt az egyesületet 2014-ben ismert borászok és vendéglátósok alapították, és a tó turizmusának fejlesztését tűzték ki célul. A kör elnöke a badacsonyi borász és étterem-tulajdonos Laposa Bence, akit tavaly Orbán Viktor miniszterelnök a legkomolyabb kormányzati turisztikai elismeréssel, a Pro Turismo-díjjal tüntetett ki. A vállalkozó az idén 173 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott panzióépítésre. Az egyesület alapító tagja mások mellett a balatonszemesi Kistücsök étterem tulajdonosa, Csapody Balázs is, aki a Magyar Turisztikai Ügynökség tanácsadója. Azt, hogy ő jól mozog kormányzati körökben jelzi: rendre meghívják a kötcsei piknikre, korábban pedig biztosi posztot ajánlottak neki, ám ő végül nem élt ezzel a lehetőséggel. A Kistücsökben gyakori vendég volt korábban a Rogán-család és a kormányfő lánya, Orbán Ráhel is, aki szintén a Magyar Turisztikai Ügynökség tanácsadója. Csapody egyébként 315 millió forintnyi vissza nem térítendő támogatáshoz jutott a Magyar Turisztikai Ügynökségtől szemesi panziójához. Nem tagja a Balatoni Körnek, de tagadhatatlanul jó fideszes kapcsolatokkal rendelkezik a siófoki női kézilabdacsapat tulajdonosa, Fodor János, akinek a neve polgármesterjelöltként is felmerült, vélhetően nem függetlenül a felcsúti Pancho Aréna VIP-páholy tagságától. Korábban nehéz volt elképzelni, hogy a tó körüli három megye – Somogy, Zala, Veszprém – elnöke, a három meghatározó parti város, Keszthely, Siófok és Füred, vagy épp a nagy balatoni cégek, például a hajózási társaság megkérdezése nélkül történjen bármi a régióban. A megyék kiüresítésével párhuzamosan aztán megszűnt a megyei elnökök érdekérvényesítő képessége, és előbb Keszthely, majd Siófok, végül Füred is elvesztette befolyását, a hajózási céget pedig visszavette az állam a térségi önkormányzatoktól. A hatalmi gócpontok átrendeződésére jó példa a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) kiüresítése is. Ma már jobbára főleg másod- és harmadvonalbeli pártemberek jutnak szerephez a tanácsban, amelynek szerepe valójában csak formális...

ITT OLVASHATÓ

NEM IS FÁJ

MAGYAR HANG / PÁR PERC PRÓZA
Szerző: LACKFI JÁNOS
2020.01.04. 


Á, nekem nem is fáj! – vigyorgott bele a pofánkba Zsolti, de láttam, a szája széle megremeg, hazudik. Hú, de jól hazudik! Azt a rohadt! Irigyeltem, mert én következtem a kővel, és nem tudtam, mire számítsak. Féltem, remegtem, viszont mutatni nem lehetett. Hogy kiröhögne Laci! Mind kiröhögnének, még Csabi is, a legjobb haverom, mert annyira azért nem lehet jó haverom, hogy ilyen bénaságot elnézzen nekem. Annyira nem lehetek jó barát, hogy gyáva legyek, vagy puha. Gyáva puhány.

Rácsaptam a kővel. Az utolsó pillanatig bennem volt, hogy elkapom az ujjam. De azt se mertem. Otthagyni se mertem, de azt muszáj volt. Legjobb lett volna olyan gyorsan elkapni és olyan gyorsan visszarakni, mint valami bűvész, hogy senki ne vegye észre. Mindenki azt higgye, ott maradt. Csak én tudjam, hogy nem. És hősként ünnepeljenek. És kibírjak mindent úgy, hogy nem bírok ki semmit. De nem lehetett megúszni. Nem ám. Mi lenne, ha elszaladnék? Ha összes sejtjeim hirtelen elenyésznének, és a világ egy másik pontján állnának csak össze újra? Mint egy méhraj. Vagy madárfelhő. Úgy senki se nevezhetne gyávának. Annyi lenne, hogy csoda történt. Ki tudja, hova tűntem. Ki-tudja-hova-tűnni nem bátorság. De nem is gyávaság. Szuper módszer lenne...

FÜLKE: HOGYAN ÚSZHATJUK MEG A HÁBORÚT, AMIKOR FORRÓFEJŰEK FESZÜLNEK EGYMÁSNAK?

HVG ONLINE
Szerző: hvg.hu
2020.01.04.


A Donald Trump elleni alkotmányos vádemelési eljárásról akartunk beszélni a Fülke első ez évi kiadásában, de egy rakéta közbeszólt. Szulejmáni iráni tábornok likvidálása után elkerülhető a háború? Volt Trumpnak más oka, mint a belpolitikai haszonszerzés? És hányasra emeljük a pánikszintet mi, magyarok?

E héten a Fülkében Gergely Márton "vendége" Nagy Gábor, a HVG vezető szerkesztője, a világ rovat vezetője - háború és béke kérdéseit vitatták meg.

A BÜSZKESÉG ÉVTIZEDE LESZ EZ, NEM IS VITÁS

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2020.01.04.



Az oroszoktól vásárolt, felújítottként beharangozott metrókocsik, amelyek többe kerültek, mintha új szerelvényeket vásároltak volna, kétségtelenül rohadnak. Ezt már korábban is pedzegették különböző hírforrások, azonban ezt akkor – többször is – letagadták az illetékesek. Persze a tagadás a mai viszonyok között tudvalevőleg annyit tesz, hogy a probléma valós. Az Mfor információja szerint a rozsdásodás – konkrétan a padlólemez ment teljesen tönkre, de olyan szinten, hogy az akár be is szakadhatott volna bizonyos körülmények között az utazóközönség lába alatt – olyan mértékű, hogy az elsőként érkező hat szerelvényt egyszerűen ki kellett volnni a forgalomból. A mindössze pár éves régi-új kocsik ezzel bizonyították, hogy az oroszokkal kötött szerződés talán még a korábban gondoltnál is borzasztóbb. Nem elég ugyanis hogy irdatlan drágán sikerült beszerezni őket – 69 milliárd forint – de ráadásul életveszélyesek is.

Már a szerződés megkötése idején is szakértők tucatjai ellenezték a metróvásárlást, de a megszokottak szerint ezt a kormány teljességgel semmibe vette. Ők mindent, minden körülmények között jobban tudnak, mint bárki más. Az üzlet megfelelő – valakinek, vagy valakiknek legalábbis – még akkor is, ha azt a legtöbben ellenezték. Most itt a bizonyíték arra, hogy nem csak szakmailag volt elhibázott döntés, de pénzügyileg is, hiszen a hat kivont metrókocsi – noha Karácsony Gergely Facebook posztjából kiderül, hogy ez a 6 a 222 szerelvény viszonylatában szinte semmi – hiányzik a mindennapi közlekedésből. Emiatt Karácsony Gergely főpolgármester a következőket jegyezte meg Facebook bejegyzésében:

Itt az ideje az egész korábbi metróbeszerzést, annak minden körülményét érintő átfogó vizsgálatnak. Erre a BKV és a BKK felügyelőbizottságát kérem fel, úgy hiszem, két hónap elég a teljeskörű tisztázásra, amit természetesen a nyilvánosság bevonása követ maj
d.

Látva Karácsony eddigi teljesítményét, úgy vélem bízhatunk is ebben a kivizsgálásban és abban is, hogy a közvélemény tájékoztatása sem marad el. Ettől azonban az üzlet nem foszlik semmivé visszamenőleg, a város vélhetően még évtizedekig fogja nyögni, a rossz döntése következményeit. Persze itt nehéz lenne nem arra gondolni, hogy az üzlet nem egy rosszul átgondolt döntés következménye volt, hanem a magyar kormány az oroszok irányából történő követelésének teljesítése. Sem az utazóközönségnek, sem az államnak nem érte meg ugyanis a beruházás, ezért kevés más okot lehetne találni arra, hogy akkor mégis miért köttetett meg. Ezt már korábban is lehetett sejteni, noha ez mit sem számított, hiszen a hatóságokat pont annyira érdekelte a történet, mint Farkas Flórián 1 milliárdos ügye, Tiborcz Elios lámpái, vagy a felcsúti gázszerelő csodás meggazdagodása.

A hatóságok azt vizsgálják ki, amire Orbán parancsot ad, úgy hiszem, ez eddig sem volt titok és ezután sem lesz az. Változás csak is akkor történhet ebben az ügyben, ha az ország miniszterelnökét nem Orbán Viktornak hívják majd. Akkor fog kiderülni, hogy a rohadó metrószerelvényeken túl, mivel sikerült még átverni a magyarokat és mik azok a további üzletek, amikért talán még unokáink is fizetni fognak a közeljövőben. Paks II még sehol sincs, de ha Orbánon múlik, még kormányzása idején véghez fogja azt vinni, hogy aztán legyen mi miatt szenvedni az elkövetkezendő években. De ha milliárdok elégetéséről van szó, akkor rögtön eszünkbe juthat a Budapest-Belgrád vaútvonal is, vagy az éppen leállított trieszti kikötő terve. Ezek egyikére sincs ugyan szükség, de legalább összesen több ezer milliárd forintjába kerül a magyar adófizetőknek, amit aztán később nyöghetünk mindannyian...


198 CENTI, 98 ÉVES, IGAZI ÚR - SOHA ROSSZABB SZILVESZTERT.

24.HU / POSZT-ITT
Szerző: GYARMATI ANDREA
2020.01.04.


Lesétálok a bankjegy-automatához, döbbenetesen hosszú a sor, elvégre az év utolsó napját írjuk. Azért egyszer csak sorra kerülök, felveszem a pénz, be a tárcába, tárca be a táskába, amikor megszólít az utánam következő bácsi, segítenék-e neki. „Kimentem a divatból, nem értem ezeket a gépeket, félek tőlük.” Ez az indok.

Szálfamagas, elegáns pasas, kezében bot; összeszorul a szívem: stílusa, mint nagypapámé volt.

Folytatja: „Hiába nőttem ilyen magasra, kifog rajtam a világ.

Csevegünk, kiderül, százkilencvennyolc centi magas és kilencvennyolc éves az úr.

Lopva a sorra nézek, meglep, hogy senki nem türelmetlenkedik, sőt, mosolyog a nép. Szilveszteri angyal szállhat el épp felettünk.

Felveszem a bácsi pénzét, a kezébe adom, ő is mint én: bankjegyek be a tárcába, a tárca be a táskába, akkurátusan, aztán boldog új évet kíván, s engedélyt kér, hogy megöleljen.

Az engedélyt megadom, kacag a sor.

Megyek, rendelek egy jó hosszút, beteg alig, zárásra esik be egy fiatal pár egy babával, aki nehezen veszi a levegőt. Kórházszagú a történet, de végül megalkuszunk: ellátom őket recepttel és jó tanáccsal, de ha bármi baj adódna, azonnal telefon. (Hívás, szerencsére, csak másnap jön, happy end, a kicsi szinte tünetmentes.)

Hazafelé tartva van néhány megállóm...

ITT OLVASHATÓ

A LOJALITÁS CSAK ADDIG TART A POLITIKÁBAN, AMÍG ÉRTELME VAN - INTERJÚ TÖRÖK GÁBORRAL

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: KÓSA ANDRÁS
2020.01.04.


Ma nem mondhatjuk biztosan, hogy Orbán Viktor kormányfő három év múlva is meghatározó szereplője lesz a magyar politikának – véli a politológus.

Orbán Viktor elvesztette a varázsát? 

Többen gondolják úgy, hogy igen, mint korábban. Az önkormányzati választás a Fidesz helyzetének megítélésében hozta a legnagyobb változást, azt viszont túlzónak érzem, hogy az ellenzéki oldalon hurráoptimizmus uralkodik, a kormánypártban pedig válsághangulat jelent meg. Elképesztő látni, hogy a Fideszben sokan úgy vélik, már el is bukták a 2022-es választást. Szerintem nem veszítette el varázsát Orbán Viktor, nagy esélye van, hogy a helyzeten és a köpönyegén is fordítson egyet. 

Lázár János korábbi miniszter és több fideszes polgármester is bírálta a kormánypárt vezetését, szerintük ugyanis a döntéshozók elszakadtak a valóságtól és nincsenek tisztában az ország valós állapotával. Ilyen nyílt kritikát régóta nem hallottunk a kormánypárton belülről. 

Lázár János sokak véleményét fogalmazta meg. A párt csúcsvezetői között is van olyan vélemény – ezt személyesen is tapasztaltam – miszerint ha nem változtatnak, akkor a 2022-es választást is bukják. És van egy nagyon erős törés a Fideszt irányító fővárosi csoport és az alapvetően az eredményeket hozó, a párt derékhadát képező vidéki politikusok között, akik szerint a központ nem látja, milyen helyben a véleményklíma. 

Tud változtatni Orbán Viktor? 

Ha a Fideszben akarnak valamin változtatni, akkor az év elején kell lépni. Hogy tudnak-e? A tehetetlenségi erő a legnagyobb a politikában. Egy viszonylag jó helyzetből nehéz radikálisan változtatni. A Fidesz ma is a legnagyobb párt, most is megnyerné a választást, így nehéz más pályára állni, apró kis lépéseknek pedig - akár a kommunikációban, akár személyi téren - nem lenne sok értelme...

MOST TÉNYLEG FENEKESTÜL FORDULNAK FEL A PÉNZÜGYEINK - A BANKOK IS AZ ÁLLAM MIATT DRÁGÁK?

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2020.01.03. 


Komoly versenytársakat kapnak a pénzintézetek az idén, de a bankok állítólag felveszik a kesztyűt. Ebben azért némi nehézséget jelenthet számukra, hogy a banki összköltséget ötödével növelik Magyarországon a speciális adó- és adó jellegű kötelezettségek. A változás azonban biztosan jön.

Bő egy év alatt összesen 90 ezer forintot spóroltam meg azzal, hogy fintech cégekkel oldottuk meg a család hazai és külföldi ágai közötti pénzmozgatásokat, a nyaralást és a nyelvtanulást is – állította egyik olvasónk, aki kimutatással is bizonyította igazát. Már tavaly december közepén hatályba lépett ugyan az az uniós rendelkezés, amely jókorát csökkentett az euróügyletek díjain, de a vételi és eladási árfolyamokon még mindig szépen kereshetnek a bankok. A marzsok ráadásul – derült ki az Azénpénzem.hu legutóbbi gyűjtéséből – a korábbiakhoz képest határozottan nőttek.

A Magyar nemzeti Bank (MNB) nem egyszer ostorozta a magyar bankokat azért, mert szerinte nem működnek elég hatékonyan. Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség alelnöke, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója a Világgazdaságnak viszont arról beszélt, hogy ilyen összefüggésben nem lehet szó nélkül elmenni az olyan tények mellett, amelyek alapvetően megkülönböztetik a hazai bankszektort más országokétól. A banki összköltség 20 százalékát ugyanis a szektor speciális adó- és adó jellegű kötelezettségei teszik ki. A bankadó és a tranzakciós illeték mellett ide kell számítani az Országos Betétbiztosítási Alapba, a Befektetővédelmi Alapba, a Kárrendezési Alapba és a Szanálási Alapba történő befizetéseket, valamint a 2020-ra megemelt felügyeleti díjat is.

A Magyar Bankszövetség főtitkára a Magyar Nemzetnek adott interjúban azt mondta: ha az ügyeleteket megdrágító tranzakciós illetéket kivezetnék, már másnap megjelenhetnének a nagyon kedvező áron kínált új lakossági számlavezetési csomagok. Kovács Levente szerint ezt követően kevesebbe kerülhetne havonta egy számlacsomag, mint egy órányi parkolás Budapest belvárosában...

HÁROM HATÁRÁTKELŐ-FOGADALOM 2020-RA

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2020.01.04.


Az év eleje mindig a fogadalmakkal telik, amiket aztán persze az ember viszonylag gyorsan fel is ad (kalaplengetős tisztelet a kivételeknek). Így van ez természetesen a határátkelők esetében is.

Amikor a távolban élsz, a szeretteid meg akarnak védeni, de ez csak addig tart, amíg belépsz az ajtón. Egy határátkelő számára az újévi fogadalom nem (vagy nem csak) a rendszeres testmozgásról, tudatosabb étkezésről szól, hanem egészen más dolgokról.

Például arról, hogy várjuk, mikor beszélhetünk már végre Skype-on, mikor ér rá mindenki (különösen, ha nagy az időeltolódás), miközben azon töprengünk, mi történik otthon, miből maradunk ki.

Mindenesetre Bri összeírta, mi az a három dolog, amit újévi fogadalomként ajánl a hozzá hasonló határátkelőknek. Nyilván lehet vitatkozni vele, de szerintem akad köztük megfontolásra érdemes.

1. A holmid nem mások felelőssége

Amikor két bőröndbe pakolod az életed, akkor sok mindent magad után hagysz. Én a szüleimhez küldtem a dolgaimat. Amikor legközelebb hazamentem, nagy részük sehol sem volt.

„Ó, kidobáltam a szemetet” - mondta az anyukám. És tényleg, kidobott ruhákat, ékszereket, szerelmes leveleket, halott barátok fényképeit.

Ugyanakkor megtartott több szállodai tollat. „Hasznosak, egy jó toll mindig jól jön” - indokolt, és még csak vitatkozni sem tudtam vele, mert egy jó szállodai toll nagyon hasznos.

Szegény exem volt az, aki az összes holmimat elvitte a szüleimhez. „Körbe szigszalagoztam a dobozokat, hogy az anyukád ne nyúlkáljon bennük” - mondta a maga ausztrál gondolkodása alapján.

Miközben Ausztráliában családok veszítik el éppen mindenüket, én hálás vagyok azért, ami egyáltalán megmaradt. Megfogadtam, hogy idén nem vitatkozom majd az anyukámmal holmi felbontott dobozok miatt.

Átsiklok majd a tényen, hogy kidobta a holmim egy részét, többet pedig nem hajlandó beengedni az otthonába, mert ott nincs helye a „rendetlenségnek”, miközben persze a rengeteg miniatűr teáscsésze-dísz elfér.

Lehet, hogy a ruháimnak annyi, de az ágyon friss lepedő vár, új törülközők és még egy vadonatúj hálóing is üdvözöl, amikor hazaérek. És végül is az ember nem tárgyakat, hanem embereket látogat meg...

FEL TUDNÁNK ROBBANTANI A FÖLDET, HA AKARNÁNK?

MA IS TANULTAM VALAMIT BLOG
Szerző: NYILAS GERGELY
2020.01.04.


Valóban antropocén korban élünk, vagy az ember csak nagyképűen mondja, hogy mindenre képes a Földdel? Oké, ne legyünk telhetetlenek: a mindenből vegyük ki a karbonsemlegességet, az állatok élőhelyének megőrzését, az egyensúlyba hozott vízgazdálkodást, a fenntartható ruhaipart és hasonlókat.

Ha mindent biztosan nem is tud megtenni az ember a Földdel, képes-e legalább arra, hogy mindent megsemmisítsen? Ne olyan apróságokra gondoljunk, mint az esőerdők kiirtása, az óceánban sodródó szemétszigetek, a kihalás szélére taszított állatfajok, hanem tényleg mindenre. Képes-e az ember – ha rendesen összefog a cél érdekében – szó szerint megsemmisíteni a Földet, hogy egykori pályáján legfeljebb csak apró törmelékek keringjenek a Nap körül? (Ahogyan a Halálcsillagtól láthattuk.) Nézzük a lehetséges recepteket!

AZ ILLIBERALIZMUS OKAI

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: HALMAI GÁBOR
2020.01.03.



...e sorok szerzőjétől elvárható, azon túl, hogy kritikus véleményt mond az illiberalizmus mások által feltételezett okairól, maga is előálljon az általa vélt okokkal. A továbbikban erre teszek kísérletet, elsősorban Magyarország tekintetében.

A gyors életszínvonal-emelkedés reménye

Annak ellenére, hogy élt az emberekben a természetes szabadságvágy, bizonyos, hogy legtöbben elsősorban nem a nyugati liberális demokratikus politikai rendszer átvételét, hanem az életszínvonal gyors és radikális változását várták a rendszerváltástól, vagyis azt, hogy rövid időn belül elérjük a szomszédos Ausztriáét. Ugyanakkor a piacgazdaság értelemszerűen növelte a társadalmi egyenlőtlenségeket, ami sokak számára akár az életszínvonal csökkenését, a szociális biztonság elvesztését is jelentette. Nyilván a saját helyzet változásával kapcsolatos csalódást fokozta, hogy a régi rendszer képviselői számára nemhogy elmaradt a felelősségre vonás, de egyeseknek az új rendszer még gyors gazdagodást is hozott. A gyors gazdasági növekedés hiánya okozta csalódásban szerepet játszott a neoliberális gazdasági politika, ami nem azonos a politikai liberalizmussal, de sokak számára diszkreditálta a rendszerváltás egészét, benne a liberális demokrácia elveit is.

A demokratikus tradíciók hiánya

Nyilván nehezítette a liberális demokratikus értékek meggyökeresedését, hogy a magyar történelem csak nagyon kevés és viszonylag rövid modernizációs és demokratikus időszakkal dicsekedhet. Kutatások szerint az egykori agrártársadalmakat, mint amilyen Magyarország is volt, inkább jellemzi a vallásosság, a nemzeti büszkeség, tekintélytisztelet és a társadalmi kohézió alacsonyabb foka, szemben az iparosodottabb társadalmak szekularizmus, kozmopolitanizmus, autonómia és racionalizmus iránti hajlamával. A társadalom kétségkívül tapasztalható elöregedése, a közoktatás nem kielégítő színvonala is megkönnyítette a hagyományos kulturális értékekre és nemi szerepekre, nacionalizmusra, idegengyűlöletre apelláló populista pártok és vezetők helyzetét. Mindezt csak kevéssé tudta ellensúlyozni az Európai Unióhoz való csatlakozás és az unió magas támogatottsága. A helyzetet nyilván rontja a médiaszabadság és a civil társadalom szervezeteinek jelentős korlátozása, ami nehezen teszi felismerhetővé a kormányzat autokratikus törekvéseit azok számára is, akik egyébként ezt elleneznék. Nem beszélve arról, hogy a kormánytól függő média hatásosan közvetíti a kormány idegengyűlölő, nacionalista, homofób és olykor rasszista üzeneteit.

Az illiberális autokrácia úgyszólván akadálytalan kialakítása felveti a parlamenti ellenzék, a liberális értékek iránt elkötelezett elit és a választók felelősségének kérdését. Az ellenzékét, amiért nem tudott csábító alternatívát kínálni, az elitét, amely képtelen volt meggyőzően érvelni a demokratikus értékek mellett, és a „népét”, amely eleve nem volt vevő azokra. Autokratikus hajlamú politikusoknak persze meghatározó a felelősségük, de hát az ő céljuk a hatalom minden áron való megtartása. A magát demokratikusnak tartó ellenzéktől elvárható, hogy a hatalom visszaszerzésére való törekvése közepette ne feledkezzen meg az alkotmányos értékekről, akár népszerűtlenség árán sem, mondjuk elvi alapon ellenállva a menekültekkel szembeni kormányzati uszításnak. Abban, hogy a társadalom meggyőződjön a liberális demokratikus jogállam előnyeiről a rendet és biztonságot ígérő autokráciával szemben, felelősség terheli az értelmiségi és ezen belül is a jogászi elitet. Természetesen alapvetően az autokraták felelősek a demokrácia elveszejtésért, hiszen a választópolgárok a nekik felajánlott lehetőségek közül tudnak választani. Ugyanakkor a liberális demokrácia elvei és feltételei iránti érdektelenség és az alkotmányos kultúra említett hiánya felveti a választók felelősségét is az autokratikus populizmus sikerében. Nem tagadva az egyoldalú kormánypropaganda szerepét, a Fidesz sok támogatója tisztában van e pártok kirekesztő, nacionalista, homofób, rasszista és autokratikus eszméivel és céljaival, és mégis támogatják őket. Őket, akik tudatosan ellenzik a liberális demokrácia elveit, nem menteném fel a valóban megtévesztett, manipulált vagy csak megfélemlített hívekkel együtt.

Alkotmányozási problémák

Az alkotmányjog területén elkövetett hibáknak is volt hatásuk a mai helyzet kialakulására...




ÍGY BIZTOSAN NEM JÓ A NYUGDÍJEMELÉS

KLUBRÁDIÓ / ESTI GYORS
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS / KLUBRÁDIÓ
2020.01.03.


A kormány 3,5 százalékos nyugdíjemelésről beszél. Szakértők szerint ez is kevés lenne, de ennyi sincs. Csak nő a különbség a bérek és a nyugdíjak között.

A nyugdíjemelés célja az lenne, hogy a járadék megtartsa a vásárlóértékét, de a kormány matematikája sehogy sem stimmel. Azt mondják, 2,8 százalékos inflációt terveznek, plusz korábbról maradt az előrejelzés és a valóság közötti 0,7 százalékos különbség, tehát a nyugdíjemelés 3,5 százalék.

Dávid Ferenc, a Demokratikus Koalíció szakértője másképp számol. Mivel a 0,7 egy régebbi kompenzáció, ezért az emelés 2,8 százalék. Közben a Magyar Nemzeti Bank 3,4 százalékos inflációt vár, ami az élelmiszerek esetében még több lesz, nevezetesen 5,6 százalék. A nyugdíjasok fogyasztói kosarában pedig több az élelmiszer, mint a fiatalabbakéban. Tehát a várt inflációhoz igazítani az emelést semmiképp sem jó módszer.

Az nem várható, hogy a kormány az egész ellátási rendszerhez hozzányúl, de a közgazdász szerint változtatásokra van szükség. Először is: most a legelesettebb réteg hitelez az államnak, hiszen a kompenzáció csak évente egyszer, az év vége felé történik meg. Meg lehetne nézni negyedévente az infláció alakulását és már akkor korrigálni. Másodszor: ha nem is a svájci indexáláshoz kellene visszatérni, de valamilyen vegyes megoldást kellene keresni, amely nem csak az inflációt veszi figyelembe, hanem több tényezőt is.

Dávid Ferenc szerint veszélyes a bérek és a nyugdíjak elszakadása. A fizetések a közelmúltban 10 százalékkal emelkedtek. Ha az emberek többet keresnek, többet is vásárolnak, így az emelkedés beépül az árakba. Néhány év múlva tehát hirtelen kell emelni a nyugdíjakon, ez pedig nem megy másképp, csak adóemeléssel, ami a vállalkozásokat sújtja.

Az egész kérdést átfogóan kell nézni és kezelni, legyen szó akár állampolgári nyugdíjról, nyugdíjminimumról, vagy rugalmas korhatárról.

ORBÁN VIKTOR GONDOLKODIK, HOGY KILÉPTETI A FIDESZT AZ EURÓPAI NÉPPÁRTBÓL, VEZETŐ SZEREPET AKAR MAGÁNAK EGY MÁSIK EP-FRAKCIÓBAN

168 ÓRA ONLINE
Szerző: ÁGOSTON ZOLTÁN
2020.01.04.


Orbán Viktor komolyan fontolgatja, hogy egyoldalúan kiléptesse-e a Fideszt az Európai Néppártból (EPP) – írja egy magas rangú fideszes forrásra hivatkozva a Politico. Eszerint a kilépés után a Fidesz képviselői az Európai Parlamentben átülnének az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) nevű frakcióba, amelyben a magyar kormányfő valamiféle vezető tisztséget kapna. A Fidesz – fűzhetjük hozzá – ezzel az utolsó ideológiai szálat is elvágná, amely az Angela Merkel-féle CDU fémjelezte konzervatizmushoz fűzi, az ECR-ben ugyanis a szlovák Szabadság és Szolidaritás (SaS) és Boris Johnson brit miniszterelnök Konzervatív Pártja mellett egy sor szélsőjobboldali alakulat, a Lengyelországban kormányzó Jog és Igazságosság (PiS), a Svéd Demokraták (SD), a spanyol Vox, a holland Fórum a Demokráciáért (FvD) és a posztfasiszta Olasz Testvérek (FdI) EP-képviselői politizálnak.

A Fidesz tagságát az Európai Néppárt márciusban függesztette fel a jogállamiság alapelveinek a megsértése miatt, a 13 fideszes EP-képviselő azonban még mindig az EPP-frakció tagja lehet az Európai Parlamentben. A Fidesz sorsáról az EPP február 3-4-i politikai gyűlésén születhet meg a döntés, legalábbis állítólag már Donald Tusk EPP-elnök asztalán fekszik az a jelentés, amely alapján a Fideszt elszámoltatják. Valószínű, hogy Orbán Viktor pártja nem ússza meg a felelősségre vonást, és bár kizárni nem akarják, előfordulhat, hog a felfüggesztést meghosszabbítják. Az EPP már nem ragaszkodik annyira a Fidesz jelenlétéhez, mint tavaly. Egyrészt azért, mert a konzervatív pártcsalád új vezetője, Donald Tusk volt európai tanácsi elnök deklaráltan ki nem állhatja Orbán Viktor politikáját, másrészt azért, mert a közelgő Brexit után úgyis mindegyik EP-frakció veszteséget szenved a brit politikusok távozása miatt.

Ehhez képest ha a Fidesz belép, az ECR még erősödik is, Boris Johnson toryjainak ugyanis négy képviselője politizál ebben az EP-frakcióban, a Fidesz viszont 13-mal érkezne.

A váltás egyébként abból a szempontból érthető lenne, az ECR-nek elvileg ugyanaz a célja, mint Orbán Viktornak, vagyis megreformálni az Európai Uniót a teljes elutasítás helyett. Más kérdés, hogy ezt a magyar miniszterelnök hogyan tudná sikerre vinni egy olyan frakcióban, amelynek az EP-ben jelenleg 62 képviselője van, az Európai Néppártnak pedig 182...

ÁSNÁK MÁR PAKS 2 GÖDRÉT, PEDIG RENDELET TILTJA

MÉRCE
Szerző: DIÓSZEGI-HORVÁTH NÓRA
2020.01.04.


A nukleáris biztonsági szabályzat jelenleg kifejezetten tiltja, hogy az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) az új paksi blokkok engedélyezése előtt hozzájáruljon a munkagödör kiásásához – írja a Népszava. A lapnak azonban arról is tudomása van: a kormány ugyanakkor jelenleg is dolgozik a tilalom feloldásán.

Egyes szakértők szerint ezt csak azért tehetik meg, mert bár az engedélyezés főbb szabályait az Atomtörvény rendezi, a kiadás sorrendjét csak a Nukleáris Biztonsági Szabályzatokat tartalmazó kormányrendelet határozza meg. Vagyis ez esetben kikerülhető a parlamenti „macera”. Bár az ügyről már tavalyelőtt élénk megbeszélések zajlottak, a Népszava úgy tudja, a magyar kormány csak nemrég kezdeményezte ennek három hónapig tartó hivatalos uniós vizsgálatát.

Csakhogy a rendelet nem véletlenül határozza meg szigorúan a hatósági hozzájárulások sorrendjét: nincs ugyanis biztosíték arra, hogy egy később engedélyezett erőmű pontosan „passzoljon” egy korábban már jóváhagyott gödörbe.

Süli János, a Paks 2 beruházásért felelős tárca nélküli miniszter decemberben még azzal igyekezett tompítani a problémát, hogy a gödörásási papírokat az erőmű létesítési engedélykérelmének benyújtása után három hónappal adnák be az OAH-hoz. A munkagödörre vonatkozó kérelmet a hatóság a létesítési engedélynél jóval rövidebb idő, három hónap alatt bírálhatja el. A miniszter szerint tehát az OAH ennyi ideig párhuzamosan vizsgálhatja – így akár összefésülve – a gödör és a majdan fölé építendő erőmű terveit. Süli szerint ebben támpontul szolgálhatnak a hatóság számára az akkorra szerinte már elkészülő, Paks 2-höz hasonló orosz atomerőművek is .

A Népszavának nyilatkozó szakértők viszont ennek kapcsán felvetik, felmerül-e felelősség vagy akár kártérítés kérdése, ha az OAH egy, a gödörre kiadott engedély után mégse engedélyezi az atomerőművet, vagy ha mégis, akkor az nem követi a gödör körvonalait...

SZÉTLOPTÁK A KÓRHÁZI FEJLESZTÉSI PÉNZEKET, SZINTE MINDENKI JÓL MEGÚSZTA

INDEX
Szerző: -SZALAI-
2020.01.03.


Még 2015-ben óriási összeget, több tízmilliárd forintot adott az EU arra, hogy a magyar egészségügyben jobb gépekkel dolgozzanak. Itt főleg drágább diagnosztikai gépekre, CT-kre, MRI-kre, röntgenekre érdemes gondolni. Csakhogy egy kartell azonnal ráugrott, és megszervezte, hogy csak túlárazva vehessenek ilyesmit a kórházak, előre leosztott lapok szerint.

Az ügyet viszont valaki feldobhatta GVH-nál, mert 2016-ban elkezdtek vizsgálódni. Kimentek razziázni, le is foglaltak egy rakat bizonyítékot, úgy tűnt, hogy sínen van az eljárás, aztán sokáig nem történt igazán semmi kívülről látható. Végül több mint három évvel a vizsgálat kezdete után meglepő eredménnyel zárult az egész:

AKIKET KORÁBBAN PONT A KARTELL FŐSZERVEZŐINEK GYANÍTOTT A GVH, AZOK NEM LETTEK MEGBÜNTETVE, ÉS A BÍRSÁGOK IS ÉRDEKESEN ALAKULTAK.

A 444.hu korábbi alapos cikke és a GVH határozata alapján érdemes végigvenni, hogy mi történhetett. 

Én vagyok a kormány tudjukkije, jöttem segíteni koordinálni

A GVH szerint 2015 januárjától elkezdett szervezkedni legalább egy nem megnevezett személy. Azzal ment oda nagy értékű diagnosztikai eszközök gyártóihoz és forgalmazóihoz, hogy

JÖN MAJD EGY NAGY UNIÓS PÁLYÁZAT,

aminek ő a „koordinátora”, ő „felel a zavartalan lebonyolításért”. Az egyik érintett cégnek még egy megbízólevelet is mutatott, ami szerint az egészségügyi államtitkárság jelölte ki őt ilyen szerepre.

Kiről lehet szó?
...

ANNYIRA ROZSDÁSODNAK A FELÚJÍTOTT OROSZ METRÓKOCSIK, HOGY TÖBBET LE KELLETT ÁLLÍTANI

HVG ONLINE
Szerző: hvg.hu
2020.01.04.


Az elsőként visszaérkezett kocsiszekrények padlólemezeit az Mfor szerint „felzabálta a rozsda”.

A 3-as metróvonalra érkezett szerelvények rozsdásodása egyre ijesztőbb méreteket ölt. A felújításról elsőként visszaérkezett hat kocsit ki is kellett venni a forgalomból, annyira rossz állapotban vannak a padlólemezei – tudta meg az Mfor.

A lap emlékeztetett rá, hogy a kocsiszekrények szokatlan mértékű korróziójára már néhány hónappal a Magyarországra érkezésük után felfigyeltek, 2017 májusában pedig a BKV azt jelentette az orosz gyártónak, a Metrovagonmasnak hogy az ajtóküszöbnél is rozsdafoltok jelentek meg.

Az orosz cég az első 13, hat-hat kocsiból álló szerelvény leszállítása után azt közölte, hogy változtatott a technológián, így attól kezdve már nem lehet gond a korrózióval. Az Mfor meg nem erősített információi szerint az addig leszállított szerelvények kocsijai évek óta áztak a telephelyükön, miután egy korábbi megrendelőjük visszamondta a szerződést.

Később a tetőfelületeken is találtak rozsdát és bemaródásokat, most pedig a padlóról derült ki, hogy súlyosan korrodálódott. Ezt a BKV új igazgatóságának decemberi ülésén ismerte el a közlekedési cég egyik vezetője, de – írja a lap – szerinte felesleges a probléma kivizsgálásával független szakértőt megbízni, hiszen a problémáról maguk is tudnak.

Az Mfor szerint azt is mondta, hogy minden kocsin tud a rozsdásodásnál tíz nagyobb problémát is, de ezzel együtt is fele annyi probléma van az orosz járművekkel, mint amennyit az Alstom szerelvények és a CAF villamosok generáltak. Az igazgatóság a beszámoló szerint elfogadta az érvelést...

TÖBB MINT 1,6 MILLIÁRDOS BÍRSÁGOT SZABOTT KI A GVH AZ EGYIK LEGNAGYOBB EGÉSZSÉGÜGYI KARTELLÜGYBEN

444.HU
Szerző: SARKADI ZSOLT
2020.01.04.


Lezárult a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2016 óta tartó vizsgálata, amiben a 2015-ös, „Egészségügyi eszközök energia-megtakarítást célzó beszerzésének támogatása” nevű EU-s pályázathoz kapcsolódó közbeszerzési eljárásokat vizsgálta. Azaz egész pontosan azt, hogy kartelleztek-e a piacon működő gyártók és forgalmazók a pályázaton. A GVH döntésében összesen több mint 1,6 milliárd forintnyi bírságot szabott ki a Siemens Healthcare Kft.-re, a Siemens Termelő, Szolgáltató és Kereskedelmi Zrt.-re, a GE Hungary Ipari és Kereskedelmi Kft.-re, a PHILIPS Magyarország Kft.-re, a HOGE Orvosi Műszer Kft.-re, a Premier G. Med Kft.-re, az Euromedic Technology Kft.-re, a már felszámolás alatt álló Chemium Zrt.-re, a Medirex Zrt.-re, valamint a Mediszer Kórháztechnika és Kereskedelmi Kft.-re.

Hogy csak rájuk, az meglepetés, az eljárás megindításáról szóló 2016-os közleményben ugyanis a GVH még a piacon tevékenykedő összes céget nevesítette, mint a kartell potenciális résztvevőit. Ez összesen 21 cég, és ezek több mint feléről nem sikerült bizonyítani, hogy ténylegesen részt vettek volna a piac és az EU-s pénz felosztásában. 

- A Siemens Healthcare Kft. viszont 256 098 000,
- a GE Hungary Ipari és Kereskedelmi Kft. 341.088 000,
- a PHILIPS Magyarország Kft. 146 818 000,
- a Premier G. Med Kft. 308 200 000,
- a Euromedic Technology Kft. 299 784 000,
- a Medirex Zrt. 162 624 000,
- a HOGE Orvosi Műszer Kft. pedig 158 526 000

forint bírságot kapott.

Az, hogy ez a versenyhatósági eljárás nagyobb sajtóvisszhangot kapott a legtöbb hasonló ügynél, nagyban köszönhető a 2018 elején megjelent

Tízmilliárdokat adott az EU, hogy jobb legyen a magyar egészségügy, de ezt is szétlopták

című cikkünknek is, amiben először írtunk az eljárás részleteiről. A cikk megállapításait több érintett is megpróbálta megtámadni a bíróságon, sikertelenül. A cikkben megírtuk azt is, hogy az eljárás megindításakor a GVH két személyt gyanított a kartell fókuszában: Harmat Sándort és Maróth Gáspárt...

2020 EGY DOLOGRÓL FOG SZÓLNI AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN: TRUMP ÚJRAVÁLASZTÁSÁRÓL

24.HU
Szerző: IGNÁCZ PÉTER
2020.01.04.


Újraválasztják-e az Egyesült Államok elnökének Donald Trumpot? Ez a kérdés fogja uralni 2020-ban az amerikai politikai életet. Valószínű, hogy az amerikaiak többsége ellene szavaz majd a november 3-ai elnökválasztáson, de így volt ez legutóbb is, és könnyen lehet, hogy az elnökválasztási rendszer miatt újabb négy évig hivatalban maradhat.

2016 novemberében az egész világ meglepve nézte, hogy sikerült az, amit korábban szinte mindenki lehetetlennek gondolt: Donald Trump megnyerte az amerikai elnökválasztást. Nem sokon múlt. Bár több mint 136 millió amerikai szavazott, és a demokrata Hillary Clinton majdnem hárommillióval több voksot kapott, az elektori rendszernek köszönhetően, és mert a fontos államokban győzött, az üzletemberből lett republikánus politikus ülhetett be a Fehér Házba.

A demokraták azóta semmit nem akarnak, csak azt, hogy ez még egyszer ne történhessen meg...