2020. március 30., hétfő

RÁADÁS: MIÉRT LETT VÉGE A HIDEGHÁBORÚNAK? - ISKOLATÉVÉ, ÉRETTSÉGI FELKÉSZÍTŐ: TÖRTÉNELEM 1/10

INDEX / ISKOLATÉVÉ
Szerző: REPÁRSZKY ILDIKÓ
2020.03.25.



Repárszky Ildikó az Iskolatévé keretében tíz történelemórát tart az Indexen, hogy a nehezebb témákban segítse az érettségire való felkészülést. Első óra: a hidegháború. Az órán felhasznált prezentáció ezen a linken érhető el. Milyen témákról szeretnétek, hogy a tanáraink előadást tartsanak? Miben segítenénk nektek a legtöbbet?



RÁADÁS: HOGYAN EGYESÜLT ÚJRA A KETTÉOSZTOTT NÉMETORSZÁG? - ISKOLATÉVÉ, ÉRETTSÉGI FELKÉSZÍTŐ: TÖRTÉNELEM 2/10

INDEX / ISKOLATÉVÉ
Szerző: REPÁRSZKY ILDIKÓ
2020.03.30.



Repárszky Ildikó, a Fazekas Mihály Gimnázium vezető tanára a második rendhagyó történelemóra keretében elmondja, hogy a gazdaságon és a külpolitikán túl milyen tényezők járultak még hozzá a Szovjetunió felbomlásához és mit kell tudni a délszláv háborúról.

Az adásunkból megtudhatjátok, hogy:


- milyen gazdaságon és külpolitikán túli tényezők vezettek a szovjet blokk összeomlásához

- milyen hatása volt a berlini fal felhúzásának


- mi volt az a Páneurópai Piknik

- mi vezetett a délszláv válsághoz.

Az órán felhasznált prezentáció ezen a linken érhető el.

A digitális tanrendre való áttérést az Index azzal segíti, hogy három kiváló tanárt kért fel, tartsanak tíz-tíz órát magyarból, matekból és történelemből március 23-tól április végéig. Ezek az órák nem csak az érettségizőknek lesznek hasznosak.


ITT OLVASHATÓ

EZ LEHET AZ ORBÁN-KORMÁNY GIGANTIKUS MENTŐCSOMAGJÁBAN - MEGÉRKEZTEK AZ ÚJ JAVASLATOK!

PORTFOLIO
Szerző: CSIKI GERGELY
2020.03.30.


Miután Orbán Viktor hétfő reggel a gazdasági élet több kulcsfontosságú szereplőjével és a kormány tagjaival egyeztetett, meg is érkezett az első javaslatcsomag a kormányhoz és a gazdaságújraindítási akciócsoporthoz. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara ugyanis összeállította a második kríziscsomagját, ami 4 azonnali intézkedést tartalmaz: Nemzeti Válságkezelési Alap felállítása; munkahelymegtartás biztosítása és a kialakult munkanélküliség azonnali kezelése; életképes hazai vállalkozói kör kiemelt támogatása; szolidaritási, közjót biztosító intézkedések. A válság miatt munkanélkülivé válók, a nyugdíjasok, az egészségügyi és oktatásban dolgozók, valamint a gyermekes családok plusz támogatáshoz juthatnak alanyi alapon. A Nemzeti Válságkezelési Alap 2000-4000 milliárd forintra rúghat, célja, hogy a gazdaság motorját képező vállalkozások "átmenetileg lélegeztetőgéphez" jussanak, de nem támogatás/ingyenpénz vagy hitel formájában, hanem befektetés formájában. Vagyis a megsegített hazai cégekben tulajdonossá válik a kamarai-állami válságkezelési alap...

FOCI HELYETT MARAD A VÍRUS: ORBÁNNAK ELVONÁSI TÜNETEI VANNAK

HÍRKLIK
Szerző: FSP
2020.03.30.


Egyetlen magyar sincs egyedül – ezt üzeni nekünk a Facebookon Orbán Viktor abból az alkalomból, hogy tizennyolcadik napja tart a veszélyhelyzet Magyarországon. Néhány mondatot szól csak a miniszterelnök, utána a zene és a körkapcsolás veszi át a főszerepet. Igen, körkapcsolás, mert bár a foci a vírus miatt szünetel, de szurkolók azért vannak. Dunaszerdahelyen, Ferencvárosban, Békéscsabán, Zalaegerszegen, Székesfehérváron. Még a mostanság az Egyesült Arab Emírségekben honos Dzsudzsák Balázs is dalra fakad, s Marco Rossi a magyar válogatott olasz szövetségi kapitány is feltűnik a képeken.

Odáig értjük, hogy elvonási tünetei vannak a miniszterelnöknek, mert foci helyett a koronavírussal kell foglalkoznia. Csak az nem világos, mi a mostani üzenete a Nélküled című dalnak? Általában ezzel is tisztában vagyunk: ez a felvidéki magyar futballcsapat meccsei előtt elénekelt nóta bizonyos körökben mára himnusszá nőtte ki magát. A DAC minden meccse előtt eléneklik a csapat szurkolói, és legutóbb már a magyar válogatott mérkőzésén is felhangzott...

MATOLCSY: A 2020-AS ÉVEK A POLITIKÁBAN ROKONSÁGOT MUTATHATNAK AZ 1940-ES ÉVEKKEL

444-HU
Szerző: HERCZEG MÁRK
2020.03.30.


Matolcsy György jegybankelnök a novekedes.hu-n arról írt, hogy drámaian indult a 2020-as évtized, de a következő 7 év, sőt az egész évtized is hasonlóan viharos lehet. Szerinte a kockázatok erősebbek, a kihívások nagyobbak, cserébe a lehetőségek is nagyok, aki nyer, az nagyot nyerhet a versenytársaihoz képest.

A 2020-as éveket a Magyar Nemzeti Bank elnöke most ilyennek látja:
- A 2020-as évek a politikában rokonságot mutathatnak az 1940-es évekkel. A 80 éves történelmi ciklus háborús éveket ígér. Akkor a II. világháború és a hidegháború első szakasza jött, most jellegében új összeütközések sora érkezhet.
- A 2020-as évek gazdaságilag az 1970-es évekkel lehet rokon, az 50 éves történelmi ciklus gazdasági és pénzügyi felfordulásokat ígér.
- Az EU Ázsiához és az angolszász világhoz képest megállíthatatlanul hanyatlik.
- A visegrádi országok és az eurózóna déli csoportja között történelmi helycsere történik.
- Az új jellegű háborúk technológiai, pénzügyi, kormányzási és politikai innovációs forradalmat hoznak.
- Gyorsul a nagy gazdasági központok, nagyvárosi övezetek kiemelkedése.
- Új szövetségi hálók alakulnak ki, megépül az „Övezet és út”, új selyemutak és ázsiai-európai párok állnak össze az új technológiai forradalmak közös megnyerése érdekében.
- Felértékelődik a hatékony állam és kormányzás, a gyors döntéshozatal, az innovatív vezetés és együttműködés a politika, az üzleti élet és a családok között.
- Az nyer, aki elhiszi, hogy eljött a korlátlan erőforrások (adat, energia, pénz) ideje, és azokat fenntartható, „zöld” módon használja fel...

SÚLYOS ÁRA LESZ AZ OLAJPIAC ÖSSZEOMLÁSÁNAK

G7.HU
Szerző: PLETSER TAMÁS
2020.03.30.


A magyar autósok biztosan örülnek a mostani 300 forint körüli benzináraknak, azonban a globális olajkereslet jelenlegi – egyébként soha nem tapasztalt – összeomlása egy későbbi hatalmas olajár robbanásnak ágyazhat meg. Nem lennék meglepődve, ha 2023-ban dollárban háromszámjegyű olajárat és forintban ötössel kezdődő benzinárakat látnánk a kutakon.

Dráma. Talán ez a legjobb kifejezés, ami jellemzi ma a világ kőolajpiacát. A Brent a kétezres évek eleje óta nem látott szintre, 27 dollárra zuhant március 27-én, ráadásul egyelőre nem látszik az alagút vége, tehát további lejtmenet lehet az árakban...

AZ ÉLELMISZEREK DRASZTIKUS DRÁGULÁSA MIATT RENDKÍVÜLI TÁMOGATÁST KÉRNEK A NYUGDÍJASOKNAK - KIÜRÜLT A KISNYUGDÍJASOK PÉNZTÁRCÁJA

NÉPSZAVA
Szerző: GULYÁS ERIKA
2020.03.30. 


Egyszeri, átlagosan 50 ezer forintos rendkívüli támogatást kér a havi 150 ezer forintnál kisebb nyugdíjból élőknek a miniszterelnöknek címzett nyílt levelében a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) Nyugdíjas tagozata és a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (Nyuszet). A mindkét szervezetben elnöklő Juhász László lapunknak az alapvető élelmiszerek árának drasztikus emelkedésével indokolta a rendkívüli kérelmet, hozzátéve, hogy a legidősebb korosztályban vagy személyes élményként, vagy a szülők elmondása alapján élénken él a világháború, vagy az 56-os forradalom környékén jellemző élelmiszerhiány. Többségük ezért eleve megpróbál lisztből, cukorból, olajból tartalékolni, a járványhírek hatására pedig a kevésbé aggódók is ellepték a szupermarketeket. A nyugdíjasok pénztárcája mostanra kiürült - mondta. 

A kormány számításai alapján a nyár második felében normalizálódhat a helyzet az országban, s ha így lesz, szeptemberben állhat vissza minden a rendes kerékvágásba – indokolta az összeg kiválasztását Juhász László. Ez alapján az egyszeri 50 ezer forint mindössze annyit jelent, hogy a kormány havonta nagyjából 10 ezer forintot adna az alacsony nyugdíjból élő időseknek a társadalmi igazságosságra és szolidaritásra építve a most következő nehéz időszakban – tette hozzá. 

Az Orbán Viktornak címzett levél arra is kitér, hogy ez a rendkívüli kérés nem jelenti a nyugdíjrendszer átalakítására korábban tett javaslatok, például a béremelkedéssel is számoló vegyes, vagy másként svájci indexálás kérésének visszavonását, mindössze azt jelzi: az idősek türelmesebben várnák a jövő évre vonatkozó nyugdíjemelési terveket is, ha a kormány egy ilyen gesztussal éreztetné velük, érti a gondjaikat. A legutóbbi ismert adatok szerint majdnem 1 millió 400 ezer nyugdíjas kap havi 150 ezer forintnál kevesebb járadékot, ebből 580 ezren százezernél is kisebb összeget...

2020.03.30. – DÉSI JÁNOS JEGYZETE

KLUBRÁDIÓ / ESTI GYORS
Szerző: DÉSI JÁNOS
2020.03.30.


Egy közkeletű városi legenda szerint, az amerikai alkotmány azért olyan ravaszul megfogalmazott és enged kevés kibúvót a fékek és ellensúlyok rendszerében, mert olyanok fogalmazták meg, akik maguk is sok gonoszságra voltak képesek. Ezért tudták, hogy nagyon szigorú rendszert kell működtetni, különben mindig akad olyan, aki megpróbálja kisajátítani a hatalmat.

Nos, nekünk is akadnak a hatalomban olyanok, aki sok gonoszságra is képesek lennének. A szakértelmük tehát meglett volna megfelelő alkotmányos rendszer kiépítésére. Csakhogy amíg egykoron e képességeket a demokratikus rendszer megszilárdítására használták fel Amerikában, itt a diktatúra mind teljesebb kiépítésé
re.

Jegyezzük meg a mai dátumot: 2020. március 30. – mint amikor végleg befejeződött a rendszerváltással kivívott szabadság és demokrácia korszaka és az ország visszahanyatlott a diktatúrába.

Természetesen minden normális ember tudja, hogy a rendkívüli helyzet rendkívüli megoldást követel – nem működhet úgy tovább a világ, mint békeidőben. És valóban, a gyors operatív döntésekre képes kormányoknak nagyobb mozgásteret kell adni.

Idáig világos. Csakhogy, aki itt élt ebben az országban, és figyelte, mi történik, az tudja, hogy itt évek óta lehet az úgynevezett migráncsveszélyre hivatkozva vészhelyzetnek nevezett állapotot fenntartani, miközben menekült már nyomokban sem nagyon található.

Láthattuk azt a törekvést, miképpen próbál minden féket és ellensúlyt ellehetetleníteni az Orbán-kurzus. Ahol nincs senkinek önálló döntési jogköre és pozíciót nagyjából csak hajbókoló mamelukok kaphatnak. És élhetünk a gyanúperrel, ha egyszer túlleszünk mindezen, akkor bizony a felhatalmazási törvény továbbra is olyan virulens maradhat, mint a menekültekre hivatkozó válsághelyzet.

Egy közkeletű városi legenda szerint, az amerikai alkotmány azért olyan ravaszul megfogalmazott és enged kevés kibúvót a fékek és ellensúlyok rendszerében, mert olyanok fogalmazták meg, akik maguk is sok gonoszságra voltak képesek. Ezért tudták, hogy nagyon szigorú rendszert kell működtetni, különben mindig akad olyan, aki megpróbálja kisajátítani a hatalmat.

Nos, nekünk is akadnak a hatalomban olyanok, aki sok gonoszságra is képesek lennének. A szakértelmük tehát meglett volna megfelelő alkotmányos rendszer kiépítésére. Csakhogy amíg egykoron e képességeket a demokratikus rendszer megszilárdítására használták fel Amerikában, itt a diktatúra mind teljesebb kiépítésére.

Csúnya világ jön itt, és nem csak a vírus miatt. Láttuk békeidőben, hogy bánnak el a sajtószabadsággal, a civil szervezetekkel, a jogvédőkkel, a magukat megvédeni képtelenekkel, a kritizálni merészelőkkel. A lopás a vírus idején zavartalanul folyik tovább. Soros meg az egymillió dollárjával, na stop Soros és semmi köszönjük. Ne legyenek illúzióink!

Ezzel együtt – s ha gondolják beszélgessünk erről, ahol és ameddig még lehet - a demokráciáért vívott csata nagy ütközeteit csak akkor tudjuk megvívni, ha túlleszünk ezen a járványon. Akkor viszont muszáj lesz.

Addig is, tessék otthon maradni, ha csak lehet – most elsősorban csak magunkra számíthatunk.

A VÁLSÁG ANATÓMIÁJA 4. – A VÁLSÁGRÓL ÉS A TEENDŐKRŐL

MÉRCE
Szerző: BÜTTL FERENC
2020.03.30.


„Az egész magyar gazdaság bajba kerül… komoly munkanélküliségi hullám fenyegeti az országot.”
(Orbán Viktor, 2020. március 16.)

A kettős hatás (kínálati sokk és keresleti sokk) miatt érdemes külön megválaszolni azt a kérdést, hogy mit tehet a kormányzat és a jegybank a kínálat (termelés) helyreállítása és mit a kereslet zuhanásának megállítása érdekében? A sorozat befejező részében a válság kezelését illetően fogalmazok meg javaslatokat. (A korábbi részek itt, itt és itt olvashatók.)

Számos kiváló elemzés látott már napvilágot a kibontakozó gazdasági válság kezelését illetően. Nem vállalkozom arra, hogy mindent összegyűjtsek. Ami az elmúlt napokban a szemem elé került a válság kezelésével kapcsolatban, annak felsorolása is több oldalnyi link lenne.

A Mérce által közölt sorozatban ellenzéki pártok mondják el, hogy szerintük mire lenne szükség. Itt olvashatóak a Momentum, az MSZP, az LMP, a Jobbik, a DK és a Párbeszéd javaslatai.

Javaslatokkal állnak elő közgazdászok, egyetemi tanárok, kutatók, pártokhoz kötődő háttéremberek (igen, én is). Befektetési szakemberek, bankárok, volt tőzsdeelnökök, jegybankelnökök, gazdasági szakújságírók. Vannak részletekre koncentráló írások, és van, aki egy nagyobb egység részeként mutatja be a válság valamelyik arcát. A legfrissebb javaslat csomag, ami elém került az a „magyar közgazdászok levele” címmel megjelent nyílt levél (március 27).

Közben jönnek a hírek külföldről is. Olvassuk, hogy „Romániában és Csehországban fizetést biztosít az állam azoknak, akiknek a munkahelye bezárt a koronavírus miatt”. Látjuk, hogy Németország és Hollandia koronakötvény kibocsátásra készül. AZ USA brutális élénkítést jelentett be, Dánia elkölti 7 havi GDP-jét a gazdaság egyben tartására[1], a spanyol miniszterelnök európai Marshall-tervet szorgalmaz, akárcsak az OECD. Akkora számok repkednek (100-1000 euró és dollár milliárdok), hogy felfogni is nehéz, hogy egyáltalán miről van szó, csak azt érezzük, hogy tényleg nagy baj lehet.

A következőkben röviden szeretnék összefoglalni pár olyan tézist, amelyek irányadóak lehetnek a válság kezelése során, fenntartva azt, hogy ezek olykor nyilván személyes motívumoktól terheltek (baloldali értékek)...

A FIDESZ-KÉTHARMAD ELFOGADTA A FELHATALMAZÁSI TÖRVÉNYT - A SZABÁLYOZÁS MÁR ÉJFÉLKOR HATÁLYBA IS LÉPHET.

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: TÓTH RICHÁRD
2020.03.30.


A felhatalmazási törvényként is emlegetett jogszabályt a múlt héten nem sikerült elfogadnia az Országgyűlésnek, mert nem szavazta meg az ellenzék a házszabálytól való eltérést, amivel nem volt elég a Fidesz-kétharmad, négyötöd kellett volna. Most ismét voksoltak róla, kormánypárti voksokkal elfogadták.


Ennek a jogszabálynak az értelmében

az Országgyűlés határidő nélkül meghosszabbíthatja azoknak a rendkívüli intézkedéseknek a hatályát, amelyeket a kabinet vezetett be a koronavírus-járvány kezelésére, és amivel lehetővé válik, hogy az Orbán-kormány további, a törvényektől eltérő rendeleteket alkosson a veszélyhelyzet ideje alatt.

A hétfői plenáris ülésen a Ház

137 igen szavazattal,
53 nem mellett és
0 tartózkodással

elfogadta a felhatalmazási törvényt.

A szavazás elhúzodott, az ellenzék több módosító javaslatot is benyújtott, amit egyesével szavazott le a Fidesz-többség.

Gulyás Gergely miniszter Bayer Zsolt műsorában, Varga Judit igazságügyi miniszter pedig a közösségi oldalán korábban úgy számolt, ha a Ház által elfogadott törvényt Kövér László házelnök és Áder János köztársasági elnök is soron kívül aláírja, az már éjféltől hatályos lehet...

„AZ ALÁZAT NEM LÚZERSÉG” – MIT MOND EGY 1500 ÉVE „KARANTÉNBAN ÉLŐ” SZERZETESREND A JÁRVÁNYRÓL?

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ABLONCZY BÁLINT
2020.03.30.


„Amit nem tettünk meg eddig a gyermekek jövője érdekében, azt most muszáj lesz megtenni a szüleink miatt” – mondja a járványhelyzetről a Válasz Online-nak adott interjújában Baán Izsák, a bakonybéli bencés monostor perjele. Az Olaszországban tanult fiatal szerzetes szerint nagy világválságok után az emberek olyan dolgokra voltak képesek, amikre korábban nem, és a változásra való képesség mindig arányos a szenvedés mértékével. Baán Izsák elmondja, miben téved Yuval Harari izraeli sztártörténész Homo Deus című könyvében, hogyan segíthet a Keresztapa című film a keresztény üzenet megértésében és arról is beszél, miért engedi Isten a járvánnyal együtt járó szenvedést.

Már a koronavírus-járvány idején, március 21-én ülték meg a bencés rendalapító Szent Benedek ünnepét, akit a katolikus egyház Európa védőszentjének is tart. Másként emlékeztek rá a rendkívüli helyzetben?

– Természetesen. Szent Benedek egyik legrégebbi ábrázolása egy római bazilika altemplomában található: leprást gyógyít meg, azaz gyógyítóként is ismerjük. Előttem van az az interneten látott kép is, ahogy jóbarátunk, Donato Ogliari Monte Cassino-i bencés apát Szent Benedek ereklyéjével megáldotta Olaszországot és Európát. Azt érezzük, hogy a bencések számára fontos értékek most különösen aktuálisak. Ahogy rendalapítónk fogalmazott, a keresztény embernek a legfontosabb az engedelmesség és az alázat.

Járvány idején kinek kell engedelmeskedni? A hatóságoknak, a szakembereknek? Lelkiismeretünknek? A saját magunk és szeretteink megvédését előtérbe helyező reflexeinknek?

– A mai embernek még a hivatalos felszólításoknak engedelmeskedni sem egyszerű, hiszen nem szeretjük, ha dirigálnak nekünk. Benedek ennél többet kér – azt, hogy megértsük, ebben a helyzetben mit vár tőlünk Isten.

Még egy szerzetesközösség sem tud működni, ha tagjait pusztán a tekintély iránti formális engedelmesség vezeti, naponta rá kell kérdeznünk a feladatra, nem elég várni a hatóságok előírásaira. Az alázat pedig nem lúzerség, hanem arról szól, hogy tudjuk, csak együtt vagyunk képesek kezelni a helyzetet.

Nem is olyan régen még az egyén halhatatlanságáról olvashattunk – most pedig saját kicsinységünkkel és eszköztelenségünkkel szembesülnünk…

RÓNA PÉTER: RÁKOSI ÓTA NEM VOLT OLYAN VEZETŐJE AZ ORSZÁGNAK, MINT ORBÁN

HÍRKLIKK
Szerző: KARDOS ERNŐ
2020.03.30.


„A járvány után új korszak következhet a világban, amelyben nem lesz helye az önmagukat istenségnek gondoló, teljhatalomra törekvő politikusoknak, akik a barbárság korát hozták el az emberiségnek” – mondta a hétvégi „online” tüntetésen Róna Péter. Az ismert közgazdász portálunknak azt nyilatkozta, hogy Magyarország vezetői Rákosi óta nem viselkedtek az ország polgáraival olyan elképesztően kioktató, hetyke, és kevély módon, ahogy az Orbán Viktor vezette Fidesz. Róna Péter a Mátrai Erőmű elképesztő eladásáról azt mondta, hogy ha az emberek a mai, arcátlan hatalomgyakorlás ellen nem lázadnak, akkor saját pusztulásukat idézik elő.

Professzor úr, ma azt nyilatkozta, hogy a barbárság kora jő, miközben tegnap még arról beszélt, hogy vége annak a korszaknak, amikor a hatalom emberei istennek képzelik magukat és korlátlan idejű hatalmat akarnak megkaparintani. Nincs itt ellentmondás?

- Azért nincs ellentmondás, mert az online tüntetésen – tehát még vasárnap este – egészen pontosan azt mondtam, „remélem”, hogy vége lesz a korlátlan hatalom időszakának. Vége lesz annak, hogy a politikusok hetyke, kevély, és kioktató módon, figyelmen kívül hagyják mások véleményét...

MEGVOLT A KÉTHARMAD, A KORMÁNYPÁRTI TÖBBSÉG MEGSZAVAZTA A FELHATALMAZÁSI TÖRVÉNYT - ELŐZŐLEG EGYESÉVEL LESZAVAZTÁK AZ ÖSSZES ELLENZÉKI MÓDOSÍTÓ JAVASLATOT

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: KÓSA ANDRÁS
2020.03.30.


137 igen szavazattal 53 nem ellenében, tartózkodás nélkül fogadta el az Országgyűlés a veszélyhelyzetről szóló törvény kétharmados részeit, míg az egyszerű többséget igénylő paragrafusokat 138 igen, 53 nem szavazattal fogadták el. Ezzel, amint Áder János kihirdeti a törvény, amire minden bizonnyal napokon belül sor kerülhet, meghatározatlan időre különleges jogokat kaphat a kormány, törényerejű rendeleteket hozhat a járvány terjedésének megelőzése, korlátozása, gazdasági hatásainak kezelése érdekében. 

A járvánnyal kapcsolatos rémhírterjesztést egytől öt évig terjedő börtönnel büntethetik. A törvényt nem csak az ellenzék, nemzetközi szervezetek is bírálták, mivel nincs konkrét határideje a különleges felhatalmazásnak, az addig tart, amíg a kormány meg nem állapítja a végét. 

Az ellenzéki pártok még a szavazás előtt is közölték, hogy támogatnák a törvényt, ha az nem korlátlan időre szólna, hanem egy szükség szerint akárhányszor meghosszabbítható időkorlátot építenének bele. A kormány és a kormánypártok azonban semmilyen kompromisszumra nem voltak hajlandók, bár erre nem is nagyon lehetett számítani. Még a múlt heti szavazás előtt - amikor nem kapta meg a négyötödös támogatást a törvényjavaslat rendkívüli, házszabálytól eltérő tárgyalása - közölte Kocsis Máté frakcióvezető, hogy mindegy is az eredmény, egy héttel később, azaz ma úgyis elfogadják a törvényt...

BARTUS LÁSZLÓ: MAGYARORSZÁG NYÍLT DIKTATÚRA, ORBÁN VIKTOR FASISZTA DIKTÁTOR

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: BARTUS LÁSZLÓ
2020.03.30.


Orbán Viktor a mai nappal befejezte a Nemzeti Együttműködés Rendszerének elnevezett diktatúra törvényesnek látszó eszközökkel való kiépítését. A valóságban már eddig is önkényuralom működött, a demokratikusnak látszó és jogállaminak álcázott színfalak mögött Orbán egyszemélyes diktatúrája irányította az országot. Várható volt, hogy Orbán sem lesz kivétel a diktátorok között, és nem lesz képes konszolidálni a diktatúrát és korlátozni saját korlátlan hatalmat. Abszolút hatalomra vágyik, aminek semmiféle korlátja nincs.

Több mint ízléstelen, hogy a sok ember halálával járó világjárványt használta fel ürügyként arra, hogy a jogállam látszatát is megszüntesse, formálisan is a törvények fölé helyezze magát, bezárja a díszletnek is gyenge parlamentet, és rendeleti úton kormányozzon. Mint nagy elődje, Adolf Hitler. A felhatalmazási törvény egyértelműen a hatalom kizárólagos birtoklásának szándékát, az alkotmányosság látszatának is a megszüntetését, a kontroll nélküli nyílt diktatúra bevezetését jelenti. Ha nem így lenne, elfogadta volna azt az ellenzéki és uniós javaslatot, hogy a rendkívüli felhatalmazásnak legyen határideje. Az olyan felhatalmazás, amelynek nincs sem tartalmi, sem időbeli korlátja, örök időkre szól.

Mindenki tudja, hogy amiképpen a menekülthullám végével nem lett vége a menekülthullám miatt kihirdetett veszélyhelyzetnek, úgy a koronavírus elmúltával nem lesz vége a “rendkívüli felhatalmazásnak” sem. Orbán addig is élvezni fogja, hogy végre olyan uralmat gyakorolhat, amilyet mindig is szeretett volna: ellenzék, törvényi és alkotmányos korlátok, fékek és ellensúlyok rendszere nélküli abszolút hatalmat. Amikor a járvány véget ér, akkor pedig függetlenül attól, milyen eredménnyel zárult, győzelmet hirdet. A győzelmet pedig a rendkívüli felhatalmazásnak, a jogállamiság kikapcsolásának tulajdonítja.

Ezért azt mondja majd, hogy ami jól működött vészhelyzetben, jól működik “békeidőben” is. Nincs ok a helyzet megváltoztatására, és egyébként is fennáll továbbra is a veszélyhelyzet, mert a járvány bármikor visszatérhet. Ezért a magyar emberek ezt az államformát választották, az illiberális rendszert, a “tiszta nemzeti kormányzást”, és ezt követeli a magyar nemzet érdeke, amely előbbre való üres és rég megbukott liberális elveknél. Magyarországnak joga van a saját útját járni, nemzeti függetlenségét nem korlátozhatja Brüsszel. Ez minta is a térség, Európa és a világ többi országa számára...

„NAPI SZINTEN MEGKÖSZÖNIK A MUNKÁNKAT” – KÖZLEKEDÉSBEN DOLGOZÓK MESÉLTEK A JÁRVÁNYHELYZETRŐL

G7.BLOG
Szerző: STUBNYA BENCE
2020.03.30.


„Vegyesen kezeljük a helyzetet. Olyan is van, aki majdhogynem szkafanderben dolgozna. Én a negyvenes éveimben járok, és a korombeli kollégákhoz hasonlóan én sem félek igazán. Amit lehet, megteszünk: az előírások szerint fertőtlenítjük a kezünket munka közben, a végállomásokon, kerüljük a kézfogást, a személyes konktaktust, de ezt sok esetben nem tudjuk betartani: ha olyat akarok mondani, ami csak a kollégára tartozik, akkor odahajolok hozzá” – mesélte nekünk Sándor, aki másodállásban busz- és villamosvezetőként dolgozik a BKV-nál.

Egy másik BKV-s sofőr szerint is vegyesen kezelik a helyzetet kollégái. „Sokan félnek, de én nem vagyok közöttük. Be kell tartani az előírásokat, de egyébként ugyanúgy történik minden, mint máskor. Mindenki teszi a dolgát a megadott keretek között, nem akar senki kibújni munkavégzés alól” – mondta.

Mindenki sokkal óvatosabban áll a dolgokhoz, komolyabban veszi mind a saját maga védelmét, mindenki szerintem maximálisan megtesz mindent”

– mondta egy BKV-s autóbusz-vezető.

A napokban több olyan esetről is lehetett olvasni az újságokban, amikor az utasok nem tartották be az elővigyázatossági szabályokat. Például a tiltás ellenére a sofőr mögé ültek a lezárt részre. Vagy amikor Budapesten a 106-os buszon, a Flórián téri buszmegállóban egy férfi a lezárt részt átlépve az első ajtón akart leszállni, majd amikor a sofőr közölte vele, hogy ez tilos, leidiótázta...

NEM HISZNEK A KÓRHÁZAKNAK - A LEGFELSŐBB SZINTEKEN IS MEGJELENNEK AZ EGYENRUHÁSOK

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: DANÓ ANNA
2020.03.30.


Pintér Sándor belügyminiszter, az Operatív Törzs vezetőjének közvetlen irányítása alá került az intézmények készlet- erőforrás- és információgazdálkodása.

Új korszak kezdődik hétfőtől a hazai egészségügyi intézményekben: ma kezdik meg ugyanis munkájukat a kórházparancsnokok. Megbízó levelüket a miniszterelnök írta alá, de arra, hogy ki és hová kerüljön, Pintér Sándor belügyminiszter tett javaslatot. Az intézményekhez kirendeltek munkáját Halmosi Zsolt országos kórházfőparancsnok irányítja: ő eddig az országos rendőrfőkapitány rendészeti helyettese volt. Az egészségügy annyiban nem idegen számára, hogy részt vett az egységes 112-es segélyhívórendszer megvalósításában. Mostantól az lesz a feladata, hogy folyamatosan tájékoztassa a belügyminisztert a kórházi egészségügyi készletekkel kapcsolatos valamennyi fontos adatról. Az országos kórház-főparancsnok helyettese Bedros Róbert, a Szent Imre kórház jelenlegi főigazgatója lesz, várhatóan hozzá futnak be közvetlenül a kórházparancsnokok jelentései. 

Lapunk úgy tudja, a kórházparancsnoki rendszer bevezetését maga Pintér Sándor belügyminiszter javasolta a kormányfőnek. Az intézmények élén álló vezetők ugyanis egyfajta túlélő üzemmódban menedzselik a kórházaikat, amire sokszor csak a szabályok kijátszásával képesek. Ennek a következménye, hogy "fent" szinte semmit nem tudnak arról, hogy a rendszer valójában miként működik, "lent" pedig nem bíznak a kormányban. Ezt az anomáliát próbálják most feloldani azzal, hogy az adatszolgáltatást, a készletnyilvántartást, a szakemberek munkaerejével való gazdálkodást Pintér Sándor irányítása alá tartozó kórházparancsnokokra bízták. 

Vasárnap az operatív törzs napi tájékoztatóján Lakatos Tibor ezredes maga is beszélt az ellátórendszer új vezetőiről. Ő úgy fogalmazott: az a kórházparancsnokok feladata, hogy segítsék, támogassák a kórházak tevékenységét a járvány kezelésében. Orvosszakmai kérdésekben nem tehetnek javaslatot, nem hozhatnak döntést. De a készletgazdálkodás, az információáramlás és az objtektumvédelem területén lesz feladatuk. Azt mondta: „Bízunk benne, hogy ezzel is hatékonyan tudjuk támogatni a kórházak tevékenységét, illetve tehermentesíteni tudjuk a kórházi dolgozókat a különböző statisztikai adatszolgáltatásoktól, hogy idejük jelentős részét a kórházi ápolásra tudják fordítani.” 

A főigazgatók vasárnapig az új rendszerről csak a sajtóból tájékozódhattak. Péntek késő délután ugyan kaptak egy levelet az országos tisztifőorvostól, amelyben újabb kórházakat nevezett meg Müller Cecília járványkórházként, de a parancsnoki rendszerről nem ejtett szót. Utasítása szerint az orvosegyetemek és a megyei kórházak mellé péntektől az Uzsoki, a Bajcsy, a Péterfy, a Szent Imre, a Szent János, a Pest megyei Flór Ferenc kórház, valamint a törökbálinti, a mátraházi, a farkasgyepűi tüdőgyógyintézet, továbbá az Országos Orvosi és Rehabilitációs Intézet és a Budai Egészségközpont is járványkórházként üzemel. Így összesen 29 fekvőbeteg ellátó fogadhat a háziorvosok beutalójával, vagy a mentővel érkező koronavírus fertőzött beteget...

KONTINENSEKEN ÁTÍVELŐ MASZKVITA

HATÁRTKELŐ
Szerző: Határátkelő
2020.03.30.


Miközben lassan megszokjuk az utcákon, üzletekben a maszkos, kesztyűs emberek látványát, addig sokan még mindig mintha nem vennék komolyan a védekezést járvány idején. Miért véd meg és főleg: kit és mitől véd meg a maszk? A Los Angeles-London-Budapest-tengely podcastjában egyebek mellett összecsap két álláspont az Egyesült Államokból és Nagy-Britanniából, miközben beszélünk arról is, ki miként éli meg a kijárás szigorítását.

Olyan sokat változott a világ körülöttünk, hogy én a napokban kifejezetten megütköztem azon, hogy az egyik budapesti pláza forgalmas üzletében a pénztárosok maszk és kesztyű nélkül szolgálták ki azt a néhány vevőt.

Vajon mi a helyzet ezen a téren az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában, egyáltalán lehet-e ilyen téren általánosítani?

„A minimum a maszk lenne szerintem”

A Los Angelesben élő Tamás például már a járvány előtt is próbálta védeni a saját egészségét, mindig letörölte például a bevásárlókocsik fogantyúját és használta a bejáratnál kihelyezett kézfertőtlenítőt.

„Ezek az én életembe beépült dolgok, de ennyire szigorúan eddig én se vettem. Nagyon kellemetlen sok embernek, pláne jó pár nap bezártság után, hogy kesztyűben, maszkban kell levinni a szemetet, vagy egy boltba lépve akár még egy szemüveget is felveszek, hogy az arcom minél kisebb felülete legyen kitéve a fertőzésnek, hiszen minden olyan helyen, ahol bejuthat valami, ott bejut. A minimum a maszk lenne szerintem” – vélte Tamás...

MINDENBŐL VAN ELEGENDŐ, SŐT MÉG TÖBB IS VAN

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: VÁNCSA ISTVÁN
2020.03.27.



Kedden több mint hárommillió maszk érkezett Kínából, továbbá száz­ezer teszt, nyolcvanhat lélegeztetőgép, ezt a csodálatos hírt kormány­zó urunk adta hírül személyesen. A szállítmányt ugyancsak ő maga vette át, és abban is biztosak lehetünk, hogy mind a hárommillió masz­kot egyesével átszámolta. Ilyen ember. Eszközöket vásárolni Keleten lehet, mondta hétfőn az Országgyűlésben, mi pedig sietünk hozzátenni, hogy a hárommillió maszk bölcs kormányzatunk keleti politikáját min­dennél fényesebben igazolja. Más kérdés, hogy Kína az egyetlen or­szág, amely akár az egész világot képes maszkokkal meg más effélével ellátni, és ettől láthatólag nem is vonakodik, sőt. Szállít Libériától és a Fülöp-szigetektől kezdve Csehországon és Szerbián át mindenkinek, amennyiben megfelelő viszonzásra tarthat számot, Magyarországnak pedig az elsők között. Már csak azért is, mert a két állam társadalmi berendezkedése mind feltűnőbb hasonlóságot mutat, és ez ráadásul nem is új fejlemény, hiszen folytatásra méltó történelmi előzményekre támaszkodik. „Még véletlenül sem szabad megfeledkeznünk a kínai ember jellemzésében a kínaiak barátságosságáról és internacionaliz­musáról. Különösen éreztük ezt mi magyarok, amikor a legnehezebb időkben 600 milliós kínai barátunk mellénk állott, hitet és önbizalmat öntött belénk. Amikor 1956-ban olyan hírek érkeztek Kínába, hogy ve­szélyben a magyar nép hatalma, a kínai sárkány habozás nélkül fel­emelte hangját, mellénk állott [...], amikor kínai barátaink azt hallot­ták, hogy az ellenforradalom sújtotta Magyarországon kevés a hús, azonnal húst küldtek nekünk, saját maguktól vonva el az amúgy is ke­vésből” – írta a Népszava 1958 augusztusában. Mostanra a helyzet annyiban változott, hogy a sárkány immár nem a szájától vonja meg a falatot, 56-ot szidni nem kötelező, bár nem is ellenjavallt, hús pedig egyelőre nálunk is van. Ami viszont még nincs, az a demokratikus centralizmusnak az a foka, amely Kínát képessé tette arra, hogy a jár­ványt viszonylag rövid idő alatt hatástalanítsa, ezt a szintet fogjuk mi napokon belül utolérni és túlszárnyalni, már amennyiben a parlament A koronavírus elleni védekezésről című törvényjavaslatot a jövő héten csakugyan elfogadja. Arról pedig elképzelésünk nincs, miért tenne más­képp.

Veszélyben a hon. Számunkra ez amúgy nem újság, hiszen ezer éve már, hogy gyepűinken túl a pusztító vész tengere habzik, sőt nemritkán a gyepűkön belül is. Hol a labanc, hol a migráns, hol a vírus, egykutya. A vészhelyzet vagy szükségállapot a magyarság normális kö­zege, olyan, mint halnak a víz, ha meg kéne tőle válnunk, visszasír­nánk. Szerencsére most nem erről van szó, hanem az ellenkezőjéről, törvényhozásunk a vészhelyzetet örökké tartónak fogja nyilvánítani, ami konkrétan azt jelenti, hogy minden marad a régiben, csak még förtelmesebb lesz, és még kibírhatatlanabb. Határainkon kívül ez sen­kit nem hoz lázba, akit viszont mégis, az hülyeségeket beszél. A magyar­országi fejlemények veszélyes elfordulást mutatnak a demokra­tikus nor­máktól, írja Gwendoline-Delbos Corfield európai parlamenti képvi­selő. Vagyis szerinte Magyarországon még vannak demokratikus nor­mák, amelyektől el lehetne fordulni. Azt is írja, hogy a járványt nem szabad ürügyként felhasználni a demokratikus ellenőrzések és egyen­súly meg­szüntetésére. Gwendoline-Delbos Corfield amúgy jóra­való, szorgos, derék családanya benyomását kelti, egy éve tagja az Európai Parla­mentnek, azóta megtudta, hogy létezik egy Hongrie nevű ország, ahol mindenféle furcsa dolgok mennek végbe. Ennél többet nem érde­mes tőle várnunk, ahogy az Európai Parlamenttől sem. „Külö­nös figyel­met kell fordítania a magyarországi helyzetre, és gondoskod­ni kell az euró­pai értékek tiszteletben tartásáról” – írta még egyebek között. Nem akarunk maximalisták lenni, de újságot azért né­ha olvas­hatna...


ÉLET ÉS IRODALOM 2020/13. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/13. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

HITELKÁRTYÁZIK? MOST ÍGY TEHETI! - MÉG MINDIG AKADHAT BIZONYTALANSÁG A SZABÁLYOZÁSBAN

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2020.03.30.


Többen vélik úgy, hogy korábban kihasználatlan hitelkártyás keretük segítségével (legalább részben) olcsóbban vészelhetik át a családi jövedelem csökkenésének időszakát. Valójában azonban – tudta meg az Azénpénzem.hu – ez egyáltalán nincs így.

A kormány, amikor a koronavírus-járványra reagált, első gazdasági intézkedései között eldöntötte, hogy az év végéig felfüggesztik a magánszemélyek és a vállalkozások mai napig megkötött hiteleinek tőke- és kamatfizetési kötelezettségét. A múlt csütörtöktől felvett új fogyasztási hitelek teljes hiteldíjmutatóját (THM) pedig a jegybanki alapkamat plusz 5 százalékban maximálták. Eleinte volt némi bizonytalankodás, hogy mindez vonatkozik-e a hitelkártyás adósságokra is, de mostanra (információink szerint konkrétan a múlt hét második felére) már szinte teljesen kitisztult a kép.

A 2020. március 18-át követő hitelkártyás vásárlásokra nem érvényes a fizetési moratórium, de – az érvelés szerint azért, mert korábbi szerződésen alapul – a kamatplafon sem.

A Budapest Banknál (BB) megkeresésünkre elmondták: meglévő szerződések esetén a moratórium vonatkozik az ügyfelekre 2020 végéig. Ez idő alatt az eredeti szerződésben lévő kamatot számolja a bank, de azt csak 2021-ben kell kifizetni. Az 5,9 százalék kamatplafon csak az új, 2020.03.18. után kötött szerződésekre érvényes, esetükben 2021.01.01-től áll át standard (értsd: sokkal magasabb) kamatra a finanszírozó...

NEM FÉL, HOGY ORBÁN LENYÚLJA AZ ÖN BANKKÁRTYÁJÁNAK PIN KÓDJÁT?

HÍRKLIKK
Szerző: KARDOS ERNŐ
2020.03.30.


„A felhatalmazási törvény kábé olyan, mint ha valakinek kezébe adnánk új bankkártyánkat, a hozzá tartozó PIN kóddal, de nem adja vissza” – nyilatkozta a Hírklikknek Lattmann Tamás nemzetközi jogász, aki szerint a kormány nem nyílt diktatúrára törekszik, hanem csak az ellenzéket akarja csapdába csalni, és ellehetetleníteni. A nemzetközi jogász azzal viszont egyetért, hogy a kormány teljes, korlátlan hatalomra tör, amelynek komoly ára lehet.

A kormány érvelése szerint, azért nem hosszabbította meg a rendkívüli intézkedéseket, mert nem akarta kiüresíteni a parlament jogkörét. Viszont Müller Cecília ugyanezt megtehette. Mit szól hozzá?

– Nézze, a parlamentnek nincs sok jogköre veszélyhelyzet esetén. Tényszerűen ugyan igaz, hogy ha a kormány változatlan tartalommal hosszabbítja meg korábbi rendkívüli rendelkezéseit, akkor tűnhetne a parlament megkerülésének...

PRÉS ALATT TANÁR, DIÁK, SZÜLŐ

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2020.03.30.


Míg a tanárok küzdenek, hogy megtalálják a helyes távoktatási módszereket, az iskolafenntartó valódi segítség helyett csak a hibákért korholja őket.

Két hete indult el a koronavírus miatt elrendelt digitális munkarend szerinti tanítás, tanulás a hazai iskolákban, s bár Maruzsa Zoltán oktatási államtitkár úgy véli, „boldogság van a szerte rendszerben”, az érintettek másként tapasztalják. Az igaz, hogy az oktatás valamennyi résztvevője – tanárok, diákok, szülők – a tőlük telhető legjobb módon próbál helytállni, ám azt erős túlzásnak tartják, hogy repesnének a boldogságtól. Vannak olyan intézmények, ahol már korábban elkezdtek dolgozni a digitális oktatás rendszerén, ám a legtöbb iskolában csak most ismerkednek behatóbban a lehetőségekkel. Sok helyen ez oda vezetett, hogy a tanárok az eddigi óra- és tanrendek szerint próbálják átadni a tananyagot, jelentős terheket róva a diákokra és szüleikre is. – Attól, hogy a poroszos oktatás most az interneten keresztül zajlik, az továbbra is poroszos oktatás – nyilatkozta egy édesanya, akinek gimnazista fia naponta legalább 10-12 órát tölt a számítógép előtt a tanárai által küldött feladatokon dolgozva.

Egy másik szülő pedig azt mondta: három gyermeke közül kettő iskoláskorú, nem ugyanabba az intézménybe járnak, s mindkét iskola két különböző platformot használ az online oktatáshoz. Az egyre csak halmozódó feladatok kidolgozásán túl a technikai nehézségek áthidalásában is szükséges segítenie, emellett óvodás gyermekével is foglalkoznia kellene. – Mi már az első héten kikészültünk. Az oktatásirányítás a lovak közé dobta a gyeplőt – fogalmazott...

MESSZE AZ A DEMOKRÁCIA, AMINEK A MARADÉKÁT MOST JOGOSAN VÉDENI PRÓBÁLJUK

MÉRCE
Szerző: JÁMBOR ANDRÁS
2020.03.30.


Én nem szeretném megmondani neked, hogy mi a fontos. Az én elképzelésem szerint a demokratikus elgondolásban nincsenek gumicsontok, nincsenek nekem vagy neked fontosabb dolgok, hanem közösen felmérjük azt, hogy a különböző emberek a különböző élethelyzetekben, társadalmi osztályokban, korcsoportokban és lakóhelyeken mást és mást gondolnak számukra legfontosabbnak, és egy valódi demokrácia arra törekszik, hogy ezeket a sokféle igényeket és szükségleteket minél inkább kielégítse.

Viszont érdemes arról beszélni, hogy vagyunk páran, akik több hatalommal rendelkeznek, mint a többiek. Például tudunk ilyen cikkeket írni, van pénzünk, lakásunk, vannak jó kapcsolataink és egyéb olyan előnyeink a többiekkel szemben, ami miatt a helyzetünk felelősséggel jár.

Ilyen felelősség például az, hogy nem csak a saját igényeinkkel és szükségleteinkkel foglalkozunk.

Az elmúlt napokban a magyar közvéleményt megrengette a hír, hogy a kormánypárt a koronavírus miatti veszélyhelyzetet időkorlát nélkül hosszabbítaná meg. Ez nyilván több mint problematikus. Ugyanebben a törvényjavaslatban szigorítanák a Btk. rémhírterjesztés büntetésére vonatkozó részeit, a szabályt úgy kiszélesítve, hogy gyakorlatilag a koronavírus-járvány kapcsán bármilyen megszólalás börtönbüntetést vonhatna maga után. Ez már kifejezetten para.

A helyzet viszont ebből a szempontból nem rendkívüli. Az elmúlt években számos olyan jogszabály született a civil törvénytől kezdve a színházak kicsinálásán át az adatkérésekre vonatkozó törvényen keresztül a rabszolgatörvényig, amely adott esetben kivégzi egy-egy szakma képviselőit. Meg ugye egy olyan országban élünk, amelyben a parlamenti kétharmadnak köszönhetően 2022-ig lényegében a kormány azt csinál amit akar.

2017-ben a Fidesz átírta azt a kétharmados törvényt, amellyel a pártok plakátolási lehetőségeit szabályozták. A módosítás egyértelműen az ellenzéki pártok ellen született, főleg az akkor Simicska támogatta Jobbik ellen. A Fidesz végül ezt a változtatást úgy fogadta el, hogy egy egyszerű többséggel elfogadott törvénybe írt át egy kétharmados jogszabályt (akkor ugyanis épp nem volt kétharmaduk). Ez a változtatás biztosan befolyásolta a 2018-as választás kimenetelét, sokkal durvább helyzet volt, mint a mostani. De emlékszik erre egyáltalán valaki, vagy tudott róla akkoriban?
...

TÖBBSZÖR IS ELŐFORDULT A HÉTEN, HOGY HAZAMENTEM ÉS CSAK SÍRTAM

INDEX
Szerzők: PINTÁR LUCA, HUSZTI ISTVÁN
200.03.30. 


Még két hete ugrottam be az egyik drogériába, fogkrém kellett, mert pont elfogyott. Az üzletben már csak hét vásárló lehetett bent egyszerre, a pénztárosok pedig már akkor maszkban, gumikesztyűben dolgoztak, és a kasszát a kisebb kosarakkal barikádozták el, hogy így bírják rá a vevőket, tartsák a megfelelő távolságot. Aztán az egyikőjük odaszólt a pénztárban álló kolléganőjének, hogy a főnök megint 12 órára osztotta be, és „nem tudja, hogy fogja bírni”. Hátra fordultam. Egy negyvenes nőt láttam, könnybe lábadt, karikás szemekkel. 

Az egészségügyben robotoló dolgozók mellett most azokon is óriási a teher, akiknek köszönhetően az ország még működik. Patikusok, boltosok, szemétszállítók, pizzafutárok, szociális munkások, akik a határaikat feszegetik, hogy ne bénuljon meg teljesen az élet. De a bizonytalanság , a robotolás, és az az érzés, hogy soha nem lesz vége, az ő lelküket is kezdi felzabálni. A feszültség sokszor otthon robban ki: sírnak, mert lelkileg kezdenek teljesen kimerülni. Napokig nem alszanak, mert a megoldást keresik, hogyan szerezzék be az árut vagy hogyan szervezzék át teljesen a működésüket. És a neheze még csak most jön...

ORBÁN KÉTFRONTOS HÁBORÚJA: POLITIKAI SZÍNJÁTÉK ÉS KORONAVÍRUS

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: TÓTH RICHÁRD
2020.03.30.


A kormány saját maga bizonyította, hogy a négyötödös felhatalmazás igénylése és az ellenzéktől kért álszívesség nem több politikai csapdánál, hiszen a kijárási korlátozást a felhatalmazási törvény nélkül is be tudták vezetni. Ettől függetlenül – vagy épp ezzel együtt – a törvény bizonytalan időre és bizonytalan módon, de megváltoztatja életünket.

"Senki nem vitatja, mi sem, hogy a meghozott intézkedések szükségesek. De hogy Orbán mihez fog kezdeni a szupererővel, amit kap, talán még ő sem tudja."

Az elmúlt napokban több ellenzéki politikussal beszélgettünk, hogy összeálljon a kép, mi történt a felhatalmazási törvényként emlegetett tervezet parlamenti vitáján, miért lett volna szükség a négyötödös felhatalmazásra, miért kérte a kormány az ellenzék segítségét is, illetve mi fog jönni ezt követően. A fenti mondatot egy DK-s parlamenti képviselő mondta, de abban konszenzus van az ellenzéki politikusok között is, hogy a járványt kezelni kell, gyorsan és hatékonyan, a meghozott döntések pedig “nem rosszak, sőt, van közöttük jó is” – ahogy ezt egy szocialista képviselő elmondta.

A múlt heti parlamenti ülésnapon nem volt olyan felszólaló Gyurcsány Ferenctől Szabó Tímeán át Jakab Péterig, aki ne jegyezte volna meg, hogy a veszélyhelyzetben közös erőfeszítésekre van szükség, a meghozott intézkedéseket támogatják, azonban a koronavírus-törvény szerintük veszélyes és káros, többük diktatúrát is emlegetett...

„EZ A ROHADT VÍRUS AKÁR MEGBÉKÉLÉST IS TEREMTHETNE, DE KÖZÖS HAZÁNK MINISZTERELNÖKE NEM AKARJA A NEMZET EGYSÉGÉT”

444.HU
Szerző: UJ PÉTER
2020.03.29.


Vasárnap este megtartották „az első online tüntetést”, amely a felhatalmazási törvény ellen tiltakozó, 100 ezer aláíró fölött járó petíció folytatása.

A közösségi élmény nyilván nem lehetett olyan erős, mint amikor nagyobb tömeg gyűlik össze az utcán, de az élő közvetítés azért így is többet adott az azt követő 6 ezer embernek, mint egy sima videóüzenet. Az pedig kétségtelen előnye az online tüntetésnek, hogy nem kellett hozzá órákig ácsorogni a hidegben, ráadásul a felszólalók is dicséretesen rövidre fogták, még ha az ismétléseket nem is sikerült elkerülni. Utóbbi mondjuk nem meglepő, hiszen nagyjából mindenki ugyanazt fogalmazta meg különböző nézőpontokból:

a rendkívüli intézkedésekre szükség van, a kormánynak meg kell adni a felhatalmazást, de nem korlátlanul, mert ez pont a válsághelyzet kezeléséhez szükséges összefogást lehetetleníti el.

A fent visszanézhető közvetítés (az érdemi rész a 18. perctől) az egészségügyi dolgozók ünneplésével, egy rövid tapsolós videó bejátszásával kezdődött, majd sorra jelentek meg az otthonról bejelentkező beszélő fejek.

Az első felszólaló az egyik szervező, Horgas Péter díszlettervező volt, aki szerint a felhatalmazási törvény azt mutatja, hogy „közös hazánk miniszterelnöke nem tudja, vagy nem akarja megteremteni a nemzet egységét.” Ilyenkor mindenkinek megértőnek és visszafogottnak kell lennie, a járvány okozta természetes félelmet senki nem használhatja ki, tilos visszaélni a joggal és a hatalommal, hiszen

nem háború, hanem rettenetes világjárvány van, amely akár nemzeti egységet, megbékélést is teremthetne, hiszen ez a rohadt vírus nem válogat.

Kérjük és elvárjuk, hogy a kormány találjon olyan megoldást, amely az egész nemzetnek és minden politikai képviselőjének elfogadható, mondta, „mert tényleg egy az ország”, és aki ezt nem érti, az a közös cselekvéstől veszi el a figyelmet és a fegyelmet...

MA ONTJÁK VÉREDET

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.03.30.


Ma délután majd, amikor a kihalt városban, a néptelen tereken és utcákon olyan élesen süt a nap, ahogyan csak Sartre-nál tud Bouville-ben, Németh Szilárd kézfejével megtörli velőtől zsíros ajkait és állát, majd elégedetten böffent: megcsináltuk. Még tán azt is mondaná, Oszikám vagy kérlek alássan. És mind az összes fideszista és kereszteslovag elégedetten néz ki az ostoba, aljas fejéből, hogy megcsináltuk, azaz bevégeztetett, kivégeztük az országot, juhhé. Ki lehet teljesíteni a fideszizmus építését, amely út az orbánizmus felé, ami maga a tökéletesség, abban majd elhal az állam, és életre kelnek a démonok.

Addig is haladunk a fideszizmus útján, Kádár apánk módján ejtve, külön hangsúlyozva a „t” és „j” hangokat, pattogva egymás mellé téve azokat, mert mi nem bunkó, felcsúti parasztok vagyunk. Nem ám, gumicsizmás világpolgárok a szalonban, és nem azt mondjuk, úttyán, akár egy kocsis, hanem eltartott kisujjal beszélünk. De ez mellékdal, viszont mégis elvezet a következő fejezethez, hogy a felhatalmazási törvényt elfogadva milyen zavartalanul is épülhet a fideszizmus, hogy ez mi is, hogy miben kell élni majd ezentúl, bár eddig is. A fideszizmus, az a falusi fasizmus, ez a budiszagú terror, másképpen a parasztok tobzódása...

KEVÉS A TESZT, ALACSONY A KIMUTATOTT FERTŐZÉS KELET-EURÓPÁBAN – SZEMBEN A NYUGATTAL – A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: CSERNYÁSZKY JUDIT
2020.03.30.


Nemzetközi lapszemlénk témája mi más lenne, mint a koronavírus járvány Magyarországon és a világban, ezúttal a Guardiant szemlézte Csernyánszky Judit.

A pandémia lehetővé tette Európa egyik legnagyobb autoriter vezetője számára, hogy marginalizálja bírálóit és a politikai ellenfeleit - írja a Guardian szerkesztőségi véleménycikke Orbán Viktorról az úgynevezett lex-koronavírus kapcsán. A veszélyhelyzet okozta hatalomkiterjesztést jogos némi ellenőrzés alá vetni működő demokráciákban, merthogy az alkotmányos normák felfüggesztése ilyen esetekben általában határozott időre szól. Borisz Johnson brit kormányfő féléves, Emmanuel Macron francia elnök két hónapos rendkívüli felhatalmazást kért. Ám mivel Magyarországon eleve más a helyzet, és a könyörtelenségéről ismert kormányfő soha nem mulaszt el egyetlen válságos helyzetet sem, amit nem maxolna ki, tulajdonképpen ez a törvény nem is okoz nagy meglepetést. A héten szinte teljes diktatórikus hatalmat szerez magának. S hangsúlyozza a cikk, hogy épp egy uniós tagállammal történik, hogy korlátlan hatalmat határozatlan időre szerez meg egy ember. Emlékeztet a cikk – ismertetve a törvény részleteit is -, hogy hasonló került bevezetésre a 2016-os migrációs válság idején. Majd nemzetközi példákat hoz fel arra, ki miként korlátozza az egyének szabadságát, ami persze bizonyos keretek között indokolt is pandémia idején. Ám Orbán Viktort Azerbajdzsán teljhatalmú emberével, Ilham Alijevvel, Izrael korrupciós vád alatt lévő volt kormányfőjével, Benjamin Netanjahuval és a magát „háborús elnöknek” tituláló Donald Trumppal említi egy lapon. Ugyan az uniós képviselők felszólították az Európai Bizottságot, hogy vegye górcső alá a törvényt, de már rég késő lesz, mire munkához látnak. Ez egy újabb szomorú hét lesz Magyarország számára.

Szintén a Guardian foglalkozik azzal a témával, hogy Kelet-Európában a koronavírus fertőzések száma összehasonlíthatatlanul alacsonyabb a nyugat-európaiakhoz képest. A cikk sugallja, lehet hogy azért, mert kevés tesztet végeznek. Ellenkező esetben vajon térségünkben is magas lenne-e ez a mutató? Merthogy ha csak a legutolsó mutatókat vesszük, akkor Olaszországban többen haltak meg egy nap alatt, mint a tucatnyi kelet-európai országban együttvéve. A cseheknél és a lengyeleknél a legmagasabb a halálozási arány; 2,54 a kimutatott fertőzésekhez képest, a többi ország átlaga 1,63; ami még mindig csak töredéke a nyugat-európai országokénak. Noha a jó adatokat részben talán annak is be lehet tudni, hogy a fertőzés korai szakaszában rendeltek el a cseheknél és a lengyeleknél is kijárási korlátozást vagy például ki- és berepülése tilalmat, zárták be hamar az iskolákat, éttermeket, bárokat, mozikat, miközben a cirkáló rendőrségi autók hangosbemondón szólítják fel az embereket az otthonmaradásra. A nagyobb populációjú Magyarországon viszont például negyedannyi tesztet végeztek el, mint a szomszédos Ausztriában ezidáig. Megjegyzi a cikk, a briteknél is hasonlóan aggódnak, mert viszonylag kevés tesztet végeztek el, de még így is többet, mint általában a kelet-európai országokban. Anonimitást kérő budapesti orvos a lapnak elmondta, hogy természetesen azért alacsonyak ezek a mutatók, mert az elvégzett tesztek száma is alacsony. Egyik kollégája például már öt napja gyanús tünetekkel otthon maradt, és még mindig nem végezték el a szűrővizsgálatot nála. Az orvos arra is panaszkodott, hogy nincs elegendő védőfelszerelés, kevés a vírusos betegeket gyógyító doktorok számára biztosított felszerelés is. Elavultak az egészségügyi intézmények, és persze a legnagyobb gond az egészségügy alulfinanszírozottsága. Most változott meg a belső kórházi szabályozás: csak azok az orvosok kapnak magas védettséget biztosító FFP2 maszkot, akik egy órát vagy annál több időt töltenek betegeikkel. A többiek csak a műtéteknél szokásos sebészmaszkot. Vidéken hasonló a helyzet. Egy lengyel orvos múlt héten például a Facebokon kért kesztyűket, maszkokat, védőruházatot és fertőtlenítőt vagy pénzt ezek beszerzéséhez. A romániai, erdélyi Szőcsvásáron pedig azért zárták be a kórházat, mert az orvosi állományból legalább százan megfertőződtek koronavírussal. Romániában pedig eleve rosszabb helyzetben van az egészségügy, mert ezerszám kivándoroltak az orvosok a jobb külföldi fizetések miatt. Eközben a kormányok – például a cseh és a magyar Kínától kértek segítséget. A kormányfők személyesen fogadták az ellátmánnyal megrakott repülőgépeket. Szerbia elnöke, Aleksandar Vucsics például az eddiginél sokkal több tesztet ígért, igenám, csak híján vannak a teszteket bevizsgáló laboratóriumoknak. Románia egészségügyi minisztere pedig pénteken mondott le, két nappal azután, hogy teljesíthetetlen ígéretet jelentett be, miszerint 2 milliós Bukarestben mindenkit tesztelni fognak. A mai napig 12 ezer tesztet végeztek el. A hatóságok állítólag megpróbálják elhallgattatni azokat az egészségügyi dolgozókat, akik nyilvánosságra hozzák aggályaikat, konkrétan itt egy lengyel nővért említ meg a cikk, aki szintén a Facebookon tett panaszt a hiányos ellátásról és a működési szabálytalanságokról, illetve négy bulgár orvost a rendőrök róttak meg azzal, hogy pánikot keltenek, amikor forráshiányra panaszkodnak. Végül a Guardian megjegyzi, hogy számos orvos kereste meg Magyarországon az újságot azzal, hogy kórházi feletteseik a legszigorúbb szankciókat helyezték kilátásba azok ellen, akik nyilatkoznak a médiának.

A másik jogos félelem pedig az, hogy a veszélyhelyzetre tekintettel a meghozott intézkedések a demokrácia további eróziójához vezetnek hosszú távon. Erről Magyarországon már hétfőn dönthet a törvényhozás, de hasonló a helyzet Bulgáriában is. Lengyelországban megtarthatják a májusi választást is, legfeljebb az idősek levélben szavaznak. Az ellenzék viszont azt mondja, lehetetlen a pandémia kellős közepén kampányolni. Az egyetlen pozitívumot Budapesten jelezte egy orvos, több évtizedes pályája során egyszer sem tapasztalta azt a nagy szeretet és hálát, amiben ezekben a napokban részesül.