2020. április 11., szombat

ORBÁN CEAUSESCU NYOMÁBAN

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2020.04.11.



„Lélegzetelállító kijelentést tett tegnap Orbán Viktor, ami – nem szégyellem a kifejezést használni – paranoiára utal” – reagált portálunknak Felcsuti Péter közgazdász a miniszterelnök tegnapi szavaira, miszerint „vörös vonal” a számára a GDP három százalékában maximált költségvetési hiány, ami fölé nem szabad mennünk, mert „a végén keservesen meg fogjuk fizetni az árát, felakasztva találjuk magunkat”. Felcsuti szerint, amikor szociális katasztrófa fenyeget, nem az a kérdés, hogy mekkora lesz a hiány, az embereket kell megóvni. Orbán fellépése számára a legrosszabb Ceaușescu-érát idézi

„Aki most „nyakló nélkül él azzal a lehetőséggel, hogy eladósodjon (...), az néhány hónap múlva, amikor túl leszünk a válság első nagy hullámain, felakasztva találja magát, ott fogják egy dróton rángatni a hitelezők meg a spekulánsok" – mondta a költségvetési hiány kapcsán Orbán Viktor, a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorának adott nagypénteki interjújában. Ezzel indokolta, hogy miért „vörös vonal” a számára a GDP három százalékában maximált költségvetési hiány, ami fölé nem szabad mennünk, mert „a végén keservesen meg fogjuk fizetni az árát”.

„Nem szégyellem azt a kifejezést használni, hogy ez már paranoid” – szögezte le Felcsuti Péter, aki szerint ennek a „lélegzetelállító tegnapi interjúnak fontos újdonsága, ahogy behozza és taglalja az ördögi hitelezők és spekulánsok rémét. „A Ceaușescu által folytatott gyakorlatot idézi Orbán megszállott szándéka, a költségvetési hiány és az államadósság védelme – akár annak árán, hogy emberek százezrei, esetleg milliói szenvedjenek, éhezzenek” – hozott egy döbbenetes példát a közgazdász, aki magyarázatként kifejtette, hogy a román diktátor a nyolcvanas években annak az árán szorított le az államadósságot, hogy az országot jószerivel visszanyomta a kőkorszakba. A román gazdaság és társadalom a szocialista tábor országai között is messze a legrosszabb állapotba került, romokban hevert, mire eljött az 1989-es forradalom. „Most pedig Orbán a Ceaușescu-attitűdöt felidéző módon – minden más megfontolásra tekintet nélkül – beszél az államháztartási hiányról és államadósságról...


A KORONAVÍRUSRÓL A FÜLKÉBEN: TÖRTÉNIK VALAMI, AMIRŐL SEMMIT SEM TUDUNK

HVG.HU / FÜLKE (PODCAST)
Szerzők: GERGELY MÁRTON, TÓTH RICHÁRD
2020.04.11. 


A magyar egészségügy jól vizsgázott eddig a koronavírus-járvány alatt. Erről, a sajtó állapotáról, Orbán Viktorról és a járványgörbékről is szó esik a hvg.hu közéleti podcastjában.

A Fülkében lapunk két újságírója, Gergely Márton és Tóth Richárd beszélgetett.

Felvetődött:


- Orbán Viktor kijárási korlátozást érintő bejelentése, és az, hogy ez gyáva lépés volt-e,
- az Orbán és Putyin közötti hasonlat,
- Müller Cecília napi előadásai,
- az európai járványgörbék (az adásban említett Euro Momo honlap ITT érhető el),
- a magyarországi sajtó állapota,
- és az, hogy mi hiányzik ezekben a napokban a leginkább és
- mit tanultunk, vagy min lepődtünk meg leginkább.

MASZKOK TŰNTEK EL A KÓRHÁZAKBÓL, MÁR 700 MILLIÁRD A BUDAPEST-BELGRÁD VASÚT

ÁTLÁTSZÓ / HETI MUTYIMONDÓ
- HETI LAPSZEMLE
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2020.04.11.


444: Parlament: 700 milliárd már a Budapest-Belgrád vasút, de megéri

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes múlt héten nyújtott be egy törvénymódosítást, ami tíz évre titkosítaná Magyarország történetének legnagyobb vasúti beruházásának szerződéseit. Semjén javaslatát szerdán tárgyalta a parlament, a közel négyórás vitában pedig kiderült, hogy a kínai hitelből megvalósuló Budapest-Belgrád vasútvonal 590 helyett már 700 milliárd forintba fog kerülni a kormány szerint. Ez az összeg 660 kilométer felújítását, 200 kilométer építését, és 400 kilométer vasúti pálya villamosítását tartalmazza. A kivitelezésben Mészáros Lőrinc (cége) is részt vesz, vagyis a pénz egy része az övé lesz.

Hvg.hu: Maszkok és fertőtlenítőszerek tűnnek el a kórházakból, több feljelentést is tettek már

Feljelentést tett több kórházvezető amiatt, hogy egészségügyi készletek tűntek el a kórházakból – mondta a koronavírus-járvány miatt kirendelt országos kórházfőparancsnok, Halmosi Zsolt, aki szerint több büntetőeljárás is folyamatban van. A Kossuth rádiónak nyilatkozó vezérőrnagy szerint sokszor nem lehet követni a kórházi szájmaszkok, fertőtlenítőszerek útját.

Index: 409 millióból Egyházi Egészségügyi Oktatási Központot hoz létre a kormány

A beruházás felügyeletére az emberi erőforrások miniszterét, Kásler Miklóst jelölték ki. Az előkészítés és megvalósítás pedig a Szeged-Csanádi Egyházmegye feladata, és az egyházmegye lesz az intézmény fenntartója és használója is. A Szeged-Csanádi Egyházmegye vezetője Kiss-Rigó László püspök, aki vállaltan fideszes: többször nyilvánosan kiállt a kormánypárt mellett. A Fidesz nem hálátlan: az egyházmegye korábban 20 milliárd forint támogatást kapott, amiből bő 13 milliárdot egy focistadion felépítésére költötték.

24.hu: A 147 milliós kerékpárút, amin a fideszes polgármester a helyettesének tolta a közpénzt

Az őszi önkormányzati választás Gödön is nagy változásokat hozott: a fideszes Markó József 13 év után elvesztette városvezetői székét, és a momentumos Balogh Csaba lett az új polgármester. A választás után elkezdték átvilágítani a fideszes időszak projektét, és közülük egynek az átvilágítási jelentése az internetre is felkerült. a 147 millió forintos összköltségű kerékpárútprojekt során egy régi utat újítottak fel, és a városvezetés a saját munkatársait bízta meg különböző részmunkákkal. Az alpolgármester például bruttó 800 ezer forintot kapott szervezési feladatokért, azoknak viszont nincs nyoma.

Blikk: Nem hiszi el, mennyiért bérel lakást Mengyi Roland felesége Budán

A budai várnegyed legszebb részén, a Dísz téren jutott egy önkormányzati bérlakáshoz a Harry Potter-könyvek főgonoszaként, Voldemort nagyúrként elhíresült Mengyi Roland volt fideszes képviselő felesége. A 75 négyzetméteres lakás bérleti jogát nem sokkal a magát Voldemortnak hívató Mengyi képviselővé válása után, 2010 nyarán szerezte meg Mengyi neje, és közel négy évig bérelte az ingatlant. Mengyi Rolandot tavaly ősszel ítélte négy évre a bíróság költségvetési csalás kísérlete és más bűncselekmények miatt: idén januárban vonult börtönbe.

ELVENNÉ A KORMÁNY A KULTURÁLIS DOLGOZÓK KÖZALKALMAZOTTI STÁTUSZÁT, A HOSSZÚ HÉTVÉGÉT HAGYTÁK A VÉLEMÉNYEZÉSRE

444.HU
Szerző: SZUROVECZ ILLÉS
2020.04.11.


November elsejétől megszűnne a kulturális intézményekben dolgozók közalkalmazotti státusza egy törvénymódosító-javaslat szerint, és munkaviszonnyá alakulna át.

A tervezetről a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete számolt be, miután április 9-én levelet kaptak az Emberi Erőforrások Minisztériumától. Ebben azt kérték tőlük, hogy április 14-én reggel fél 9-ig küldjék el az észrevételeiket. Vagyis a szakszervezet jóformán a húsvéti hosszú hétvégét kapta meg a véleményalkotásra. A hírről a Munkások Újsága számolt be.

A javaslat - ami itt érhető el - kiterjed a levéltárakra, nyilvános könyvtárakra, muzeális intézményekre és előadó-művészeti szervezetekre. Ugyanakkor nem vonatkozik a kormány által létrehozott VERITAS Történetkutató Intézetre...

TÚLÉLI A MAGYAR MEZŐGAZDASÁG A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNYT?

QUBIT
Szerző: VAJNA TAMÁS
2020.04.11.


Bár a hivatalos statisztikák szerint a bruttó hazai termék 3,5 százalékát állítja elő a mezőgazdaság, és a munkaképes népesség 5 százaléka dolgozik a szektorban, Magyarország mindmáig agrárországnak számít, mivel Európában egyedülállóan területének több mint fele szántóföld.

De mi a helyzet most, a koronavírus-járvány idején, és túléli-e a magyar mezőgazdaság a rendkívüli helyzetet?

„Konjunktúra van, működik a keresleti piac, az élelmiszertermelés így nincs alapvető veszélyben, az azonban már kérdés, hogy a termelő el tudja-e adni, azt amit előállított, illetve képes-e, és meddig képes finanszírozni az átmeneti helyzetet” – mondta a Qubitnek Podmaniczky László agrárközgazdász. Szerinte az állattenyésztés és a hozzá kapcsolódó feldolgozóipar kitettebb, míg a szántóföldi növénytermesztés némileg védettebb helyzetben van. Az előbbinél a közgazdasági ciklusok pár hónaposak – ezek a baromfiágazatban a legrövidebbek, ahol a csibéből 8-10 hét alatt pecsenyecsirke lesz. A növénytermesztés esetében ugyan gondot okozhat, hogy felvásárlási szerződések híján elmaradhat a tavaszi vetés, de azt ősszel még esetleg lehet pótolni, vagy a vetésforgó újratervezésével, átalakításával piacképesebbnek tűnő növényeket termeszteni.

A tőkeerős nagyüzemek és a kisebb családi gazdaságok között természetesen jelentős különbség lehet, ezen nem segít a területalapú támogatási rendszer, amely a művelt, illetve állattartásra használt szántók és legelők területének nagyságát honorálja, miközben a fajlagos költségek a méret növekedésével egyre alacsonyabbak, legalábbis a növénytermesztésben. Podmaniczky szerint a COVID-19-járvánnyal a mezőgazdaság képes lehet dacolni, feltéve, hogy ez a szektor is kap megfelelő kormányzati segítséget.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) március végén részletes, több ágazatra kiterjedő elemzést adott ki a koronavírus okozta gazdasági helyzetről, felsorolva a várt állami intézkedéseket is...


LESZ-E MÉG FÉNY AZ ALAGÚT VÉGÉN?

KOLOZSVÁRI SZALONNA / VENDÉG
Szerző: HORVÁTH ÉVA
2020.04.11.


2019. december 10-én mutatta be az RTL-Klub „Házon kívül” című műsorában a velem készült riportot. A riportban arról beszéltem, hogy milyen élethelyzetbe kerültem az életkorom végett. Nyugdíjba még nem mehetek el, mert fiatal vagyok, de dolgozni meg öreg vagyok 61. évesen.

A riport után több megkeresés történt felém. Magánszemélyek, munkáltatók ajánlották fel a segítségüket különféle formában. Azt soha nem gondoltam volna, hogy a legtöbb segítségnyújtás olyan emberektől érkezik, akik már voltak az enyémhez hasonló helyzetben. Sok felajánlás érkezett külföldiektől is, főleg állás ügyben. Jónéhány emberrel a mai napig tartom a kapcsolatot. A magyar munkaadókról viszont megvan a véleményem. Nem is ért nagy csalódás, mert több éves tapasztalatom van, hogy milyen módon akarják kihasználni, és rabszolgaként használni az embert. Egy nagy bevásárló cég is megkeresett állás ügyben. Koromnál fogva már nem bírom a nehéz fizikai munkát és a vasárnapi munkanapok sem megoldottak a vidéki élet miatt, ha a tömegközlekedés ritkított.

Most reménykedtem, amikor egy újabb munkalehetőség adódott. Egy szálloda recepciójára kerestek munkaerőt. Karácsony előtt három nappal csengett a telefonom. Egy hölgy jelentkezett.

„El tudna-e jönni egy elbeszélgetésre”? – kérdezte.

„Mikor”? – visszakérdeztem.

„Most azonnal”- hangzott a válasza.

„Sajnos, most nem jó az időpont nekem, mert éppen most szálltam fel a buszra, hogy a közeli városba menjek bevásárolni” -feleltem.

„Hát, akkor majd 2020. január 3-án keresni fogom” – ez volt a válasz.

Azóta sem keresett meg. Sőt, 2020. januárban az egyik megyei hirdető újságba újra hirdették ugyanazt az állás. Röviden ennyi a véleményem arról, hogy mennyire komolytalanok az idős munkavállalókkal szemben az ilyen állásajánlatok. Január közepén megkeresett egy másik munkáltató, hogy ő tudna nekem megfelelő munkát biztosítani, de csak február közepén tudtunk személyesen beszélni. Ez meg is történt. Akkor úgy tűnt, hogy pár héten belül elkezdhetek majd dolgozni végre. Azonban, abból sem lett semmi. Március van már, munka még nincs, de lehet, hogy nem is lesz. A nyugdíjazásomig még kb. 1400 nap van hátra. Addig még élni kell, és fizetni a számláimat. Sőt, a vállamat terheli a gázszolgáltatónál fennálló több, mint 100 000 Ft-os részletfizetésem. Ezen kívül fizetnem kell még a többi közüzemi számlámat is. Hogyan bírom így ki, azt nem tudom. Ez nemcsak sokk, hanem maga az őrület.

Mára a helyzet drámaian megváltozott. Jött a koronavírus-járvány, amely sok munkahelynek a végét jelenti. Dolgozókat küldenek el, és az -sem látható előre, hogy járvány után mikor indul újra az élet. Ezen okból kifolyólag még esélyem sem lesz arra, hogy bárhol munkát találják, hiszen az 50 év feletti emberek addig sem voltak keresettek a munkaerőpiacon, ezek után meg főleg nem lesznek azok. Komoly problémának tartom, hogy a kormány megvonta az 55 év felettiek járulékfizetési kedvezményét. Ennek a korosztálynak a munka világába való visszatérése elérhetetlen vágyálom maradhat?
...

IDE NE MENJEN KIRÁNDULNI HÚSVÉTKOR! MEG IDE SE, MEG IDE SE

INDEX
Szerző: FÖLDES ANDRÁS
2020.04.11.


A koronavírus terjedése ellen bevezetett kijárási korlátozás és a berobbanó tavasz keveréke különös reakciót váltott ki az emberekből. Annyian lepték el a népszerű kirándulóhelyeket, hogy egyértelmű volt: most olyanok is megjelentek a parkokban, erdőkben vagy sétányokon, akik a hétvégét eddig inkább a Netflix előtt töltötték.

A reakció egyébként érthető, hiszen egész másképp tekint az ember a kimozdulásra egy hét munkába járás után, mint amikor a szóban forgó héten a négy fal közt home office-olt.

MINDEZ NEM VÁLTOZTAT A TÉNYEN, HOGY A HÉTVÉGI CÉLPONTOK VÁRATLANUL NEM A TÁVOLSÁGTARTÁS, HANEM AZ ÖSSZETÖMÖRÜLÉS SZÍNHELYEI LETTEK.

Ez pedig pont ellentétes mindazzal, amit a járványügyi rendelkezések el akarnak érni. A csütörtökön kihirdetett rendelet ezt a helyzetet szerette volna megoldani: lehetővé tették, hogy az egyes települések vezetői maguk hozzanak szigorúbb korlátozó intézkedéseket.

A négynapos húsvéti ünnep kezdőnapján megnéztük a legkedveltebb budapesti és városkörnyéki kirándulóhelyeket, hogy lássuk: hogyan próbálják az egyes települések távol tartani az emberáradatot. A listából kiderül, hova ne induljon el semmiképpen...

PALOTÁS JÁNOS: RÉMES VOLT MEGÉLNI, MI FOLYIK A PARLAMENTBEN - PLÜSSMACKÓKTÓL AZ ADÓHATÓSÁGIG, OLAJKÉPTŐL ÓRIÁSPLAKÁTIG, ANTALLTÓL ORBÁNIG. NAGYINTERJÚ A RENDSZERVÁLTÁS FŐVÁLLALKOZÓJÁVAL

24.HU
Szerző: NAGY JÓZSEF
2020.04.11.


Uh.

Jó, mi? Én terveztem a komplett berendezést. A dekorációi is mind saját. És a fotók.

Bush is?

Személyesen találkoztunk.

Mint?

Mint a Vállalkozók Országos Szövetségének elnöke. Ő meg mint Amerikáé.

Kint?

Egyszer kint, egyszer idehaza. Az Egyesült Államok nagykövetei már akkoriban is világszerte monitorozták a harmincas fiatalokat, olyanokat kerestek, akiknek vélhetően hamarosan szerepük lesz adott ország gazdasági, politikai vezetésében. Ezeket kihívták, és megmutatták nekik, hogyan működik Amerika. Beválogattak. Tőle magától kaptam a dedikált plakátot.

És ez a sok óra a falon? Londoni pontos idő, New York-i pontos idő, moszkvai pontos idő, tokiói pontos idő: itt az egész glóbusz ezen a húsz négyzetméteren.

Míg tőzsdéztem, volt jelentősége, hol tartanak a vezető börzék. Aztán meghagytam az órákat, illik hozzám a stílusuk. Azt jelképezik, hogy folyamatosan kitekintek a világra.

S ez az önről készült olajkép mit jelképez?

Ezt simán csak szeretem. A kilencvenes évek közepén készült rólam egy remek fotó a büki golfklubomban, és megkértem Jedlicska János festőművészt, ültesse át olajba...


ELVESZI, BELETOL (JELENTÉKTELENSÉGPOSZT)

ÖRÜLÜNK, VINCENT?
Szerző: jotunder
2020.04.10.



A kormányzat elveszi a kulturális szférában foglalkoztatottak közalkalmazotti státuszát. Kivéve a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár munkatársai, mert csak. Annyira egy elegáns megoldás, és milyen humánus. 

A kormányzat beletol egymilliárd dollárt Habony hitelezőjének janicsárképzőjébe. Egymilliárd fucking dollárt (kicsit többet). Mikor máskor, nem?


KENTAURBESZÉD - SPIRÓ GYÖRGY: A LEGSÚLYOSABB KÓROKOZÓ

NÉPSZAVA
Szerző: SPIRÓ GYÖRGY
2020.04.11.



Kétezer évvel ezelőtt járvány esetén Rómában a betegeket a rómaiak, a görögök és általában a többistenhívők mindenféle hatástalan vagy kártékony gyógyszerrel ellátva, alaposan elkülönítve magukra hagyták. A zsidók és a keresztények, akik akkor még azonos csoportnak számítottak mind az idegenek szemében, mind a saját szempontjukból, a betegeknek nem adtak gyógyszert, viszont nem is különítették el, etették-itatták-ápolták őket. A nem zsidók közül azok is meghaltak, akik fel tudtak volna épülni, a zsidók és a keresztények közül azonban, aki képes volt életben maradni, az meg is maradt. Minden egyes nagy járvány után a zsidók és a keresztények aránya a lakosságban alaposan megnőtt. Sok volt a járvány, ezért a kereszténység két és fél évszázad alatt államvallássá lett a Római Birodalomban. Aránylag egyszerű a történelem, ha tudjuk, mi mozgatja valójában. A zsidók és a keresztények a korszakban lehetséges legracionálisabb megoldást választották: rábízták az Örökkévalóra (a Gondviselésre). Nem döntöttek emberi szempontok szerint életről és halálról, úgy érezték, erre nincsenek feljogosítva, és sejtették, hogy az emberi mérlegelés támadható, mert elfogult. 

Néró császár bizonyára kihirdethette volna, hogy a zsidók okozták a járványt, és emiatt ki kell őket irtani. Termékeny ötlet, lettek is ebből hatalmas mészárlások a középkorban. De Néró megelégedett azzal, hogy a római piacon véletlenül kitört tűzvészt kente a zsidókra (akiken a keresztényeket is értette). Keresztre is feszítettek emiatt sok ezer zsidót, azt mondják, ekkor ölték meg Pétert is. A hagyomány később Nérót okolta a tűzvészért, pedig nem tartózkodott Rómában azon a héten. Ilyen a történelmi igazságszolgáltatás.

Nérónak és a többi császárnak nem jutott eszébe, hogy a Földközi-tenger medencéjének kereskedését korlátozzák, noha pontosan tudták, hogy a járvány emberről emberre terjed, és a hajókon szállított áruk is behozzák. Tisztában voltak vele, hogy a kereskedelem akadályozása nagyobb zavart okoz a birodalomban, mint egy mégoly súlyos járvány, mellékesen pedig több emberéletet is követelne. A kereskedelmet még a zsidó háború sem zavarta meg (i.sz. 66-70), noha 2 és fél millió zsidót mészároltak le e négy év alatt. A megmaradt zsidók úgy kereskedtek tovább Rómával, mintha mi sem történt volna. 

Amit mi csinálunk, az a többistenhívő és a zsidó-keresztény eljárás keresztezése, és egyáltalán nem racionális. Beletörődünk, hogy az általunk egyéb funkciók teljesítésére feljogosított politikusok döntsenek az életről és a halálról is, holott az ilyen döntés nem gazdasági jellegű, mert az élet mindenek felett áll. Kivéve a modern társadalmakban, ahol minden egyéb fontosabb, mint az egyes ember. Az egészségügy lenne alkalmas a megfelelő döntések meghozatalára, de miután nagy pénzekről van szó, és az egészségügyet mindenütt elhanyagolják, ki van szolgáltatva az összes többi szempontnak. Ahhoz hatalmas forradalmak kellenek, hogy az egyes ember életének szentségét ismét megerősítsék egy-másfél nemzedék időtartamára. A bibliai negyven év elmúltán azonban minden előző tapasztalat elvész, és kezdődik újra az embertelen hülyeség uralgása. Nem láthatatlan az ellenség, mikroszkóp és szakember kell hozzá, semmi más. A virológusok pontosan látják ezt az ellenséget. Aki láthatatlan ellenségről beszél, az szándékosan ködösít, vagyis gazember. A karantén szükségmegoldás, és kétséges a hatékonysága. Jártam Krétán a leprások szigetén, még állnak a házak, ahol a XX. század közepéig vegetáltak. Volt olyan ember, aki évtizedekig élt erre a szigetre száműzve, holott rég nem volt fertőző...

SÖTÉT JÖVŐ A VENDÉGLÁTÁSBAN – A LEGTÖBBEN AZ ÉTELEK KISZÁLLÍTÁSÁVAL VÉSZELNÉK ÁT A NEHÉZ IDŐSZAKOT

168 ÓRA ONLINE
Szerző: LATYÁK BALÁZS
2020.04.10.


A magyar vendéglátásnak nem ezek a hetek jelentik az aranykort. A járvány megfékezésére bevezetett kijárási korlátozásból adódóan ugyanis a legtöbb vendéglátóhely bezárt vagy éppen kapkodva keresi a kibúvót a teljes redőnylehúzás alól. Számukra egyetlen út tűnik járhatónak, mielőbb át kell állniuk az elvitelre alkalmas ételek kiadására és szállítására. Az összes többi étteremnek viszont – Orbánnal szólva – kampó.

– A járvány megjelenése után drasztikusan, csaknem 60 százalékkal csökkent éttermünk forgalma, már nem is fogadhatunk helyben fogyasztó vendégeket – mondja Magyar Gyula. Ő az óbudai Kerék Vendéglő tulajdonosa. Az étterem még az 1900-as évek elején nyitotta meg kapuit, az akkor kocsmaként üzemelő üzlet két kisebb helyiségből állt, a söntésből és egy különteremből. A vendéglátóhely a kezdetektől rendelkezik melegkonyhával. A törzsközönséget a századforduló időszakában a közeli kalapgyár munkásai és a környék lakosai alkották, mára maradtak az utóbbiak, persze csak járványmentes időben. Magyar Gyula 2012-ben került az étterem élére, s rögtön egy arculatváltással kezdte a munkáját, ezzel átalakult a kerthelyiség és az ételkínálat is. Az étterem mára Óbuda meghatározó vendéglátóhelyévé vált.

Összesen három nyugdíjas és ugyanennyi nyugdíjközeli munkatárssal dolgoznak, ám kétharmaduk jelenleg kényszerpihenőn van, mondja a tulajdonos, de rögtön hozzá is teszi: náluk csak a nyugdíjas dolgozóknak nem jár semmilyen juttatás, az állományban lévők most is a teljes bérüket kapják.

– Volt, akit el kellett bocsátani a rendkívüli helyzet okán?

– Szerencsére nem, nálunk csupán egy szakács mondott fel, de ő önszántából ment el.

Magyar Gyula úgy látja, hogy a mostani helyzetnél már nem jöhet sokkal rosszabb, a vendéglátósok elérték a gödör alját. Az viszont szerinte még okozhat gondot, hogy a szabályok kéthetente módosulnak, és még nincsenek kialakult előírások arra, hogyan végezzék a munkájukat a vendéglősök, milyen szabályoknak kell megfelelniük ebben a helyzetben...

ORBÁN NAGYPÉNTEKI AJÁNDÉKA: EGYOLDALÚAN RENDELHETNEK EL KÉTÉVES MUNKAIDŐKERETET A CÉGEK

MÉRCE
Szerző: KIS SOMA ÁBRAHÁM
2020.04.10.


A Magyar Közlöny – egyik – pénteki számában jött ki „A Kormány 104/2020. (IV. 10.) Korm. rendelete a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet munkajogi szabályainak a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő kiegészítéséről”, amit röviden nyugodtan nevezhetünk a rabszolgatörvény vészhelyzeti kiterjesztésének, és logikus következő lépés, miután a kormány gyakorlatilag felfüggesztette a munkajogot. A rendelkezések a korábban tervezettnél két héttel korábban, már április 16-án hatályba lépnek.

A rendelkezések a kormány gazdaságvédelmi akciótervének a részletei. A gazdasági csomag alapvetően az exportra termelő nagy cégek érdekeit szolgálja, kiegészítve a NER oligarcháinak gazdasági kisegítésével, miközben a bérből élők és a munkanélküliek tömegeit, ahelyett hogy védené, csak még kiszolgáltatottabbá teszi mind a válság hatásainak, mind a munkáltatóknak. Témába vágó cikkeink ezen a linken érhetők el.

A rendelet szerint a cégek egyoldalúan rendelhetnek el 24 hónapos munkaidőkeretet – a megfogalmazásból azonban egyelőre nem egyértelmű, hogy a már futó munkaidőkeretet hosszabbíthatják meg két év időtartamúra, vagy két évvel hosszabbíthatják meg a jelenlegit.
Ráadásul ehhez nincs szükség kollektív szerződésre: míg békeidőben a munkáltató legfeljebb hat hónapos munkaidőkeretet rendelhet el kollektív megállapodás nélkül, ezt most mindenféle korlátozás nélkül megteheti.

A 2018 végén elfogadott rabszolgatörvény is lehetővé tett többéves munkaidőkeretet: a jelenleg is hatályos szabályozás szerint 36 hónap a munkaidőkeret maximuma, ez azonban csak kollektív szerződés mellett lehetséges, tehát alkupozíciót biztosít a szakszervezet számára. Az elmúlt évben többek között ezen kitétel miatt kevés cégnél is alkalmazták a hároméves keretet, azonban amennyiben egy cég egyoldalúan el tudja rendelni, az komoly könnyítés lehet a vállalatoknak, míg súlyos érvágás a szakszervezeteknek.

Cikkeinket a rabszolgatörvényről és a körülötte kibontakozott tiltakozási hullámról itt olvashatjátok, a munkaidőkeretről bővebben itt tájékozódhattok.

Így a rendelet súlytalanná teszi a szakszervezeteket és a kollektív szerződéseket, a válság elleni védekezés címén gyakorlatilag kiszolgáltatva a munkásságot a munkáltatóknak...

ÍME, A TÍZ LEGJOBB BEATLES-DAL

HVG ONLINE / KULT
Szerző: hvg.hu
2020.04.11.


Fél évszázaddal ezelőtt lett hivatalos, hogy megszűnik a poptörténet legfontosabb zenekara. A Beatles jelentőségéről könyvtárnyi kötet értekezik, mi most csak annyival tisztelgünk a Fab Four előtt, hogy összeállítottuk, melyik szerintünk a tíz legjobb daluk.

Egy ilyen lista összeállítása jó móka, de egyáltalán nem könnyű feladat. Mi azt a módszertant választottuk, hogy a hvg.hu Kult rovatának tagjai mindannyian összeállították a saját 10-es listájukat, ezeket súlyozva összesítettük, így alakult ki az alábbi lista...

AZ EURÓPAI KORMÁNYOK CSAK TALÁLGATJÁK, HÁNYAN HALHATTAK MEG IDŐSOTTHONOKBAN

444.HU
Szező: SZUROVECZ ILLÉS
2020.10.11.


- Bár Nagy-Britanniában vagy Franciaországban már külön nyilvánosságra hozzák, hányan haltak meg koronavírus miatt idősotthonokban, a hivatalos statisztika távol esik a valóságtól.
- Ennek több oka lehet: a szisztematikus tesztelés hiánya, bürokratikus nehézségek, szándékos titkolózás egyes intézményekben.
- Itthon az operatív törzs csak a fővárosi fenntartású Pesti úti idősotthon adatait közli folyamatosan. Eddig csak itt teszteltek végig mindenkit, meg is látszik az adatokon.

Mivel a koronavírus az idősek körében különösen súlyos tüneteket okozhat, és köztük szedi a legtöbb halálos áldozatot is, az idősotthonok könnyen a járványgócokká válhatnak. Ahhoz, hogy követni lehessen, melyik intézmény van veszélyben, pontos adatokra van szükség arról, hogy éppen hol, mennyi esetet tartanak számon, és milyen védőeszközökre van szükség. Ehhez képest országok sora küzd azzal a problémával, hogy az összesített statisztikákban egyáltalán nem, vagy csak pontatlanul, késve jelennek meg az idősotthonok adatai. Ez a helyzet például Nagy-Britanniában, ahol a napi halálozási adatok nem tartalmazzák az idősotthonban elhunytakat. Ilyet ezen a héten közöltek először (Angliáról és Walesről), de nem az aktuálisat, hanem március 23-a és 27-e közti számokat.

Guardian cikke szerint összesen 17 napos késésről beszélhetünk, amiből átlagosan öt napot tesz ki az, míg elkészül a halotti bizonyítvány, az idősotthonban elhunytak ugyanis csak ezután kerülnek be a statisztikába.

Ráadásul a valós számok sokkal magasabbak lehetnek a hivatalos statisztikáknál. 

Erről beszélnek az intézményfenntartók és Jason Oke, az Oxfordi Egyetem egészségtudományokkal foglalkozó statisztikusa is. Szerinte fennáll a veszélye, hogy hat hónap múlva egyszer csak rájönnek: nem számoltak az idősotthonokban bekövetkezett veszteségekkel, és sokkal rosszabb a helyzet, mint hitték.

Miközben a hivatalos adatok szerint a március 23-i héten húszan haltak meg idősotthonokban, a Care England nevű, fenntartókat összefogó hálózat összességében már csaknem ezer áldozatról beszél. A legnagyobb fenntartó, az MHA egyik Yorkshire-i intézményében a lakók 70 százaléka megfertőződött, egy másikban 13-an meghaltak, egy harmadikban pedig 11 áldozatról tudnak. Az MHA 121 bizonyított vagy feltételezett koronavírusos halálesetről tud, összesen 46 intézményben.

Az ellátórendszer szereplői és az Alzheimer's Society úgy vélik, a vírus eddig a brit idősotthonok felében jelenhetett meg. Ehhez képest Chris Whitty, a kormány egészségügyi főtanácsadója kedden 9 százalékos arányról beszélt.

Egyre többen figyelmeztetnek arra, hogy pontos adatok hiányában a kormány nem tud megfelelő segítséget nyújtani ezeknek az intézményeknek, ahol sokszor védőfelszerelésből és tesztekből is hiány van. A kormány erre azt mondta, eddig csaknem nyolcmillió védőfelszerelést küldtek ki 26 ezer idősotthonba, és azon vannak, hogy teszteljék a dolgozókat...

KÖLTŐNK ÉS KORA – JÓZSEF ATTILÁRÓL

LITERA
Szerző: Litera

2020.04.10.


József Attila kései költészete olyan gondolatiságú „létlíra”, amely leginkább az ekkoriban útnak induló egzisztencialista filozófia nyelve felől látszott megközelíthetőnek. Olyan vallomásosság, amely a mélylélektani ihletettségű gyötrelmes önismeret alapján volt értelmezhető. – A Litera Tanoda negyedik összeállítása távban tanulóknak.

„Nem én segítek József Attilának, hanem ő segít nekem élni és gondolkodni – mondja Tverdota György, József Attila-kutató 2011-es interjúnkban. – Neki már teljesen mindegy, hogy szeretik-e, tisztelik-e, olvassák-e? Nekem, az olvasónak nem mindegy, hogy jelen van-e az életemben, a tapasztalatszerzésemben.” József Attilához fűződő személyes viszonyáról az Artisjus-díj átvételekor így vallott: „József Attila, ha jól emlékszem, akkortól vált mindennapos olvasmányommá, amikor a gimnázium első osztálya végén jó tanulmányi eredményemért könyvjutalomban részesültem. A könyv József Attila összes verseinek egyik kiadása volt. Az Eszméletről élményszerű emlékem egy gimnáziumi óra volt, amelynek tárgya ez a vers volt.”

József Attila, a polemikus alkat – önkorrekció és megbékülés

„József Attila polemikus alkat volt, álláspontjait markánsan fogalmazta meg, s ennek alapján úgy tűnt, mintha nézeteit aszerint váltogatná, mit olvasott, milyen problémával szembesült. Ez azonban csak a felszínen van így. Most úgy látom, hogy fejlődése mélyebb, lényegi szinten majdnem nyílegyenes volt. Folyton korrigálta, építette eszmerendszerét" – állítja Tverdota egy másik, 2018-as interjúnkban. „A forradalmi munkásmozgalomba bekapcsolódva József Attila ambíciója az volt, hogy egy, a polgárival egyenértékű, sőt, azt leváltani képes proletárkultúra kialakításában kap szerepet. Be kellett látnia, hogy ez a szándéka ábránd volt. A proletár közönség nem volt képes méltányolni költői erényeit, és általában, a munkásosztály nem tud új, korszerű kultúrát teremteni és eltartani. Ez a nagy csalódás személyes vetélkedésekben, torzsalkodásokban jutott kifejezésre, azt a látszatot keltve, mintha a kicsinyes vetélkedések negatív következménye lett volna ez a kiábrándulás” – válaszolta Tverdota a József Attila Összes tanulmánya és cikke 1930-1937 kritikai kiadása megjelenésekor, a könyv felbecsülhetetlen jelentőségét az adja, hogy általa lehetővé válik a József Attila-i pályaív eszme- és ideológiatörténeti, esztétikai rétegzettségének feltárása...

PETRI GYÖRGY: HOGY ELÉRJEK A NAPSÜTÖTTE SÁVIG – A MAGYAR KÖLTÉSZET NAPJÁRA

KLUBRÁDIÓ
Szerző: PETRI GYÖRGY
2020.04.11.


A magyar költészetben József Attila után talán Petri Györgynek van a legtöbb ikonikus verse – amelyet olvasói kívülről tudnak, egy-egy idézetét metaforaként használják a legváltozatosabb helyzetekre. Ezek közé tartozik a Hogy elérjek a napsütötte sávig című költemény is. Petri a versben egy tizennyolcéves kori esetét, egy hajléktalan nővel való, élvezet nélküli szeretkezését írja le, szándékos önlealacsonyítását és visszavágyódását a látszólagos egyértelműségek világába, mindezt a korai Kádár-kor nyomasztó légkörében, amely nem sokban tért el a közösülés helyszínéül szolgáló pinceodútól. A fullasztó üreg és a fényes felszín ellentéte meg is bicsaklik a versben, hiszen az elnyomásban a hétköznapi felszín és a sötét lyuk között nem húzódik igazi különbség. Ahhoz ellenben önként kell vállalnunk az alámerülést a még mélyebb bugyrokba, hogy az elnyomás valódi mibenlétét a bőrünkön megtapasztalva egyáltalán fogalmat vagy elképzelést alkothassunk a lehetséges valódi tisztaságról, s ez a kép még akkor is hamis lesz és lehetetlen. Petri ezzel mintegy az akkori ellenzéki értelmiségnek is tükröt tart.

A korlátozások bevezetéséig Pál András évek óta rendszeresen fellépett a Valcz Péter rendezésében összeállított, Kezdhetek folytatódni című Petri György-estjével a Radnóti Színházban. A műsor talán a jövőben is folytatódik, hiszen Pál előadásmódját maguk Petri György szakértői is első rangúnak ítélték meg...

A NEMZET BETEGE NEM LÁT FÉNYT AZ ALAGÚT VÉGÉN

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2020.04.11.


Mondják, hogy beteg. Fél mindentől, okkal ok nélkül – mindegy. Ha volna hozzá bátorsága, nem országa fővárosával és az ellenzékkel hadakozna, hanem a vírussal csatázna. Hogy valóban nagy a baj, vagy csak az őt nem kedvelők egyre növekvő tábora szeretne a valóságosnál többet belelátni a furcsa mozdulatokba, a kínos, erőltetett nevetésekbe, előbb-utóbb kiderül. Hiába jön szembe a vonat, pénteken reggel azt mondta a rádióban, hogy nem lát fényt az alagút végén.

A jelek sokat sejtetők: jó ideje már nemcsak vitatkozni fél, de beszélgetni sem mer „idegennel”. Évek óta csupán a mikrofonállványoknak nyilatkozik, normális újságírót nem engednek a közelébe.

Egy megbetegített ország feje, a Nemzet Betege.

Hívei nem merik látni a leépülését. Számukra még mindig az, aki soha nem is volt: bátor, becsületes, puritán. A házi pálinka legyen házi pálinka, a stadion legyen stadion...

AMERIKÁBAN RAGADVA

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2020.04.11.


Kevés kínosabb dolog van annál, amikor külföldiként az ember nem csak a munkáját veszíti el az Egyesült Államokban, hanem a vele járó munkavállalói vízumot is. Ráadásul jelen helyzetben az országot elhagyni is szinte reménytelen vállalkozás.

Az egész világot jellemző felfordulás idején nem olyan ritkaság, hogy az ember elveszíti a munkáját, az Egyesült Államokban sem, ahol brutális iramban rugdossák ki az embereket a cégek.

Van a munkavállalóknak egy csoportja, amely nem csak a munkáját veszíti el, hanem vele a legális amerikai tartózkodást lehetővé tévő H1-B vízumát is. Ráadásul mivel szinte lehetetlen elhagyni az országot, ebből még nagyon komoly jogi bonyodalmak és kellemetlenségek is származhatnak – a kínaiak esetében mindenképpen – írta a CNN.

Munka, lakás - minden borult a semmibe

Tang Csen például 2014 óta él és dolgozik az Egyesült Államokban. H1-B vízuma idén jár le, így aztán az utazási cég, melynél szoftverfejlesztőként dolgozik a pennsylvaniai Fort Washingtonban, időben megkezdte nem könnyű eljárást, hogy megkaphassa a zöldkártyát.

A 33 éves nőben fel sem merült, hogy bármi gond lehet, olyannyira, hogy már lakást is vett magának Amerikában. Csakhogy a járvány miatt kirobbant válságban a cég március 13-án kénytelen volt elbocsátani (turisztikai cégként nem ez a legjobb időszak), ő pedig nem csak a munkáját és a fizetését veszítette el, de a vízumát is.

No és elveszítette az esélyt a zöldkártyára is, hiszen (most már csak volt) munkaadója nyilván nem fog ezzel foglalkozni...

HELLÓ, RÖFI!

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: KOVÁCS ZOLTÁN
2020.04.09.



Mit lehet tisztelni abban az emberben, aki olyan gazdaságvédelmi programot jelent be, amelyben gyakorlatilag semmi más nincs, mint magyar fül számára szédítő számok, és egy semmire se jó ígéret a nyugdíjasoknak. Azt mondja a kormányfő, „most a munkahelyeket kell menteni, de nem feledkezhetünk el a nyugdíjasokról sem, a szüleinkről és a nagyszüleinkről sem, akiket a mostani helyzet leginkább fenyeget”.

Aztán lazán továbblép ettől a gondolattól. Nyilván nem is tudja, ez a mondat azt jelenti, hogy a leginkább fenyegetett réteget majd jövő februárban óhajtja megmenteni. Az pedig, hogy valaki a legjobban fenyegetett embereknek egy évvel későbbre ígér segítséget, talán nem is politikai kérdés, hanem emberség kérdése. Jókora lelketlenség kell ahhoz, hogy a 13. havi nyugdíj négyéves ütemben történő visszaépítéséről beszéljen olyanoknak, akiknek jelentős része eddig is szegénységben élt, és ebben a szegénységben éri őket a válság. Vajon lehet-e ép elmével olyat mondani, hogy a szerinte is rossz állapotban lévő réteg először majd 2021 februárjában, a januári nyugdíjon felül kap egyheti juttatást? Aztán ez történik majd 2022-ben, 2023-ban és 2024-ben is. Ismertette a miniszterelnök, és a szeme se rebbent.

Nemzetgazdasági méretekben ez nyilván nagy összeg, ráadásul tévéfotelból akár fél óra alatt is könnyedén lehet válságprogramot hirdetni. De nem erről van szó, hanem egy emberről, aki hajlamos járkálni az időben. Visszatér a gyerekszobájába, és kisvasútról beszél, aztán beáll a futballcsapatba, később átlép egy dolgozószobába, ahol szigorú irodabútorok között lépdelve hirdet nemzetstratégiai programot. Harminc éve kóvályog hol itt, hol ott, hol erről beszél, hol arról, most gazdaságélénkítésről. Van, amikor alighanem számára is fölfoghatatlan közgazdasági összefüggésekről, más alkalommal kerülve, sőt elfedve ezeket, egyszerű ember számára sosem hallott nagyságú pénzeket emleget. Ezek olyan orbitálisan nagyok, hogy miközben az ország felének megbénítja az agyát és elvakítja a szemét, ugyanennek a nemzeti közösségnek töredékhányada már az összeset el is nyerte pályázatokon.

A tizenharmadik havi nyugdíjak négy év alatt történő visszavezetése pontosan ilyen mutatvány, aminek elmaradhatatlan porondkelléke, hogy a kormányerőn kívül lehetőleg mindenkinek igen erős lelkiismeret-furdalása legyen. Ellenzéktől és önkormányzattól egészen az állampolgárig bezárólag, aki nem úgy látja a mentőprogramot, mint a kabinet és a vele szövetséges kormánypártok, az szégyellje magát! Orbán kifejtette a parlamenti ellenzékről, hogy „léket vágtak a védekezés hajójába”. Majd egy nappal később a kormány arról hozott rendeletet, hogy folytatható a Liget-projekt. Hogy ez miért fontos, de főleg, hogy a Liget lebetonozása miért kitéphetetlen része a válságkezelésnek, annak megválaszolásával a kabinet lapzártáig adós. Vagy például a Schanda Tamás nevű kereszténydemokrata káder pártja iránti parázsló buzgalmában a közérdekű információkat összekeverte az agitációs melóval, amikor egy törzstájékoztatón azt fejtegette, hogy „bár a felelőtlen ellenzék miatt a parlament nem tudta meghosszabbítani az egyetemi campusok és a határok védelmét, ezt a problémát megoldották azzal, hogy...” – és sorolta, amit a központban hallott.

Az ellenzék szapulása amúgy is rendületlenül folyik...


BECK ZOLTÁN: „NEM KELL SZEMBENÉZNIÜK A SAJÁT FELELŐSSÉGEIKKEL”


MAGYAR NARANCS / INTERJÚ
Szerző: SOÓS TAMÁS
2020.04.10.


  Tárcanovellákat ír, monomusicalt 
  játszik, és az idén húszéves 30Y 
  jubileumi turnéjára készül. Beck 
  Zoltánnal kései indulásáról, sorsfordító 
  torokműtétjéről, terebélyesedő irodalmi    munkásságáról és a gyöngyöspatai 
  botrányról is beszélgettünk.

  (Az interjú eredetileg a Magyar Narancs 
  jelent meg, most újraközöljük teljes 
  terjedelmében online is.)




Magyar Narancs: Hogyan született meg A nemzedék nélküli ember című szerzői ested?

Beck Zoltán: Az emberek szeretik úgy berendezni a világot a maguk számára, mint a nagyáruházakban a polcokat, ahol az egyik helyen a tejtermékek vannak, a másikon a pék­áruk, megint máshol a zöldségek, és ha a tojás nem keveredik a marhahússal, azt hiszik, rend van. A világ berendezésének egyik módja az, hogy nemzedékekben gondolkodunk, amikor tartozni akarunk egy csoporthoz, de az „azok a hatvanas évek” és a „bezzeg az én időmben” narratívák alapvetően hamis képet festenek.

Az emberek mégis ragaszkodnak ezekhez az elbeszélésekhez, mert így nem kell szembenézniük a saját felelősségeikkel, hiszen a generációjuk, és nem ők személyesen hibáztak, a sikereket meg mintegy annak ellenére, ők maguk érték el. Szóval ezzel nagyszerű énvédelmet lehet fenntartani. A 30Y-dalokból és prózaszövegekből összeálló estre egy olyan, nemzedék nélküli emberről akartam írni, aki ezt a páncélt dobja le, áll a színpadon, meztelenül és kiszolgáltatottan, és remélem, igaz módon...

NEM MÁSRA KELLENE MUTOGATNI

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2020.04.10.


Jó estét! Továbbra is rendkvüli a migrációs nyomás Magyarországon. Hogy ezt mégis miből érzékeli a kormányzat, vagy maga Németh Szilárd, az most sem derült ki, mindenesetre nagy nyomás van. Noha a rendőrség honlapja szerint sem igazán készül senki sem leigázni bennünket és egyébként is le van zárva a legtöbb ország határa, azért mégis fő a biztonság. Ezért mint ahogy az a Magyar Közlönyből kiderült, több mint 10 milliárd forint többletforrást biztosít a kormány a a rendkívüli migrációs nyomás kezelésére. Egy járvány kellős közepén, egy gazdasági világválságot megelőzően 10 milliárd forintunk van arra, hogy a nem létező menekültektől megvédjük a hazát. Ez mutatja csak igazán, hogy Orbán vagy nem fél semmiféle válságtól, vagy teljes mértékben szarik arra, hogy mi lesz ezzel az országgal a következő években.

Ezt a pénzt mondjuk szánhatnák a budapesti járvány-ellenes védekezésre, az egészségügyi szakemberek juttatásainak megemelésére, a bajba került munkavállalók, esetleg a nyugdíjasok kisegítésére is. De akár lélegeztetőgépeket is lehetne belőlük vásárolni, vagy netalántán teszteket az idősotthonok lakói számára. De nem, mi a déli határkerítés védelmére fordítjuk ezt a pénzösszeget, hiszen a vírus el fog vonulni, a migránsok azonban napi 25 órában dörömbölnek majd valamikor egészen biztosan Magyarország határainál. Vagyis ezt gondolhatja Orbán és kormánya, különben mi oka lett volna erre a pofátlan 10 milliárd forintos többletköltségre? Nagy a veszély és kész, meg egyébként is jól láthatóan megtalálták már a hazai járvány esetleges kirobbanásának felelősét. Hogy ki ez? Nem, nem Soros György, ellenben Karácsony Gergely...

SZEGÉNY EMBER KIJÁRÁSI TILALMA

NÉPSZAVA
Szerzők: DOROS JUDIT, VAS ANDRÁS
2020.04.11.


Sok hátrányos helyzetű család esik „fogságába” saját falujában azóta, hogy a járvány miatt bevezették: csak bankkártyával vagy online vett jeggyel lehet utazni a távolsági buszokon.

Több kistelepülés polgármesterétől kaptunk olyan jelzést, hogy a legszegényebbek számára nehézkessé vált az utazás a Volánbusz helyi- és helyközi járatain a járvány miatt elrendelt intézkedések miatt. A buszokat ugyanis készpénzmentessé tették, a járatokon már csak bankkártyával lehet fizetni, vagy pedig előre, online kell megvásárolni a jegyet. A leszakadó térségek kis falvainak hátrányos helyzetű lakói közül pedig sokan nem tudnak online vásárolni, a legtöbben még bankkártyával sem rendelkeznek. Így – mivel sok helyen nincs alternatívája a busznak – saját településükön ragadnak: nem tudnak elutazni a közeli kisvárosba bevásárolni, ügyeket intézni, vagy épp alkalmanként kerti munkát, gyerekfelügyeletet vállalni, hogy valamilyen bevételhez jussanak. 

Kipróbáltuk, hogyan tud eljutni ma egyik településről a másikra az, akit nem segít semmilyen modern kori technológia, s azt tapasztaltuk: sehogy, vagy csak jószívű embertársai segítségével. – Egy teljes árut kérek Kaposvárig! – állunk meg a Somogy megyei Nagyberkiben az épp beérkező busz sofőrfülkéje előtt, mögöttünk néhányan elmormolnak egy szitkot, hogy feltartjuk a sort. Készítjük a pénzt, de a sofőr a fejét rázza: – Csak kártyával tud fizetni. 

Miközben mögöttünk szépen araszolnak a bérletesek, a sofőr elmagyarázza: a koronavírus-járvány miatt ideiglenesen megszűnt a készpénzes jegyvásárlás a járműveken, csak kártyával, vagy interneten előre megvett jeggyel lehet utazni. Visszafordulunk a lépcsőn, aztán nézzük, ahogyan a járat fekete füstöt okádva nehézkesen nekiindul Nagyberki kercseligeti elágazójából, s várjuk a következő, Dombóvár irányából érkezőt. Sokáig egyedül ácsorgunk a megállóban, aztán egy ötvenesforma asszony csatlakozik hozzánk. Taszárra utazna, vigyáznia kell egy ismerőse gyerekére, szívesség is, kis pénz is, reggel tudta meg, hogy mennie kell. Kiderül, bankkártyája nincs, s csak egy ezres van nála, de reménykedik, meg tudja beszélni a sofőrrel, mégis utazhasson valahogy. 

Hamarosan azonban kiderül: a szabály, az szabály. Az asszony hiába kérleli, a sofőr tehetetlenül tárja szét kezét. – Még visszaadni sem tudok – mondja, és elmagyarázza, jegy nélkül sem viheti el, még ha csak tíz kilométerről is van szó, hiszen bármikor jöhet ellenőr. Felajánljuk az asszonynak és a sofőrnek, hogy telefonon megvesszük a jegyet, ám a Volánbusz alkalmazása szerint erre a viszonylatra nem lehet online jegyet venni. Így marad a bankkártya, azzal fizetünk az asszony helyett...

ORBÁN RÁTOLJA A VÁLSÁG KEZELÉSÉT A POLGÁRMESTEREKRE - POLITIKUSKÉNT VISELKEDETT, MERT ÁLLAMFÉRFIKÉNT NEM TUDOTT

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: nickgrabowszki
2020.04.10.


Orbán Viktor pénteki rádiószózatában (nehéz volna interjúnak nevezni, mivel nem kap valódi kérdéseket, nem szembesítik ellentétes álláspontokkal, csak a szája elé tartják a mikrofont) azt mondta, tudja, hogy a tömeges fertőzések időszaka jön, de 
nem is próbálja megelőzni azokat.

Azért vártak a kijárási korlátozásnak nevezett kijárási engedély meghosszabbításával, mert abban bízott, hogy lehetséges enyhíteni rajtuk.

Tehát annak ellenére, hogy arra számít, néhány hét múlva több ezren szorulnak majd Magyarországon is lélegeztetőgépre, nemhogy szigorítani akarta volna a kijárási korlátozásokat, és a 4 fal között tartani az embereket, hanem - saját állítása szerint - kiengedni onnan őket, és mérsékelni a már eddig is csak jórészt névleges szigoron.

Ami rámutat arra, Orbánnak fontosabb a népszerűség, el akarja kerülni, hogy őt hibáztassák azért, mert nem mehetnek a szabadba még a húsvéti jó időben sem. A támogatottsága megtartása mögött pedig másod- vagy sokadrangú a járványveszély kezelése, emberéletek ezreinek megmentése.

Orbán el akarta kerülni, hogy ő legyen a rossz rendőr.

Rátolta inkább a helyzet kezelését a polgármesterekre: zárják be ők a közparkokat, ha akarják. Vezessenek be kijárási tilalmat, ha mernek.

Ha meg merik kockáztatni, hogy őket hibáztassák majd ezért a választók...

LOBBIÉRDEKEKET KÖVET A KORMÁNY A VÁLSÁGKEZELÉS SORÁN - INTERJÚ RÓNA PÉTER KÖZGAZDÁSSZAL

NÉPSZAVA
Szerző: BONTA MIKLÓS
2020.04.11.


Az egyetemi tanár szerint a kormány nem mérte fel, hogy milyen időtávra vonatkozzon a gazdaságvédelmi csomagja.

A magyar kormány, ha jelentős késedelemmel is előállt egy részleteiben még nem ismert és három évre elnyújtott 9000 milliárd forintos gazdasági mentőcsomaggal. Az eddig megismertek alapján jó helyre megy ez a hatalmas összeg? 

Ez egy kevéssé kidolgozott, az uniós tagállamoktól, de a szomszédos országoktól is elmaradó, úgyis mondhatnám vérszegény bejelentés volt. Az az ember érzése, hogy a magyar kormány nem mérte fel reálisan, hogy mire számíthatunk. Mintha nem foglalkoztak volna azzal, hogy ha tegyük fel, nem lenne ez a csomag, akkor nélküle milyen mutatókat teljesítene a magyar gazdaság? Az a benyomásom, hogy nem fogalmazódott meg az sem, hogy kormányzati körök milyen hosszú válságos időszakra számítanak, mennyi idő alatt áll helyre a magyar gazdaság a járvány előtti időszak szintjére. A bejelentésekből az tűnik ki, hogy mindössze két negyedévvel számolnak, s az év végéig mindössze a GDP 2-3 százalékos visszaesésével. Ha így lenne, akkor Varga Mihály pénzügyminiszter egy héttel ezelőtti kijelentésére utalva a gazdaság egy "fekete nulla" százalékkal vészelné át ezt az időszakot. Ha ez reális lenne, akkor 2,5-3 százalék lett volna az ide növekedés válságmentesen. A világ legnagyobb része, beleértve az európai kormányokat is, ezzel nem ért egyet, sokkal súlyosabbnak, sokkal elhúzódóbbnak tartják ezt a válságot mint a magyar kormány, amely nem függetlenítheti magát ezektől a kilátásoktól. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy itt most egy jelentős sokkal kell szembesülnünk. 

A miniszterelnök az újraindítandó, éppen ezért támogatandó, kiemelt nemzetgazdasági ágazatok közé sorolta a turizmust, az egészségipart, az élelmiszeripart, a mezőgazdaságot, az építőipart, a logisztikát, a közlekedést, valamint a film- és kreatív ipart. Vajon hogyan állt össze ez a lista, amely kétségtelenül tartalmaz több válság sújtotta terület is. 

A listát feltehetően a lobbiérdekekre támaszkodva állították össze. A kormánytagok számos ilyen tárgyaláson lehetnek túl. A turizmusra szánt 600 milliárd forintnál nem nehéz észrevenni, hogy a kormányfőhöz közelálló Mészáros Lőrinc és Tiborcz István érdekei jelentős szerepet játszottak ebben a döntésben. Ugyanakkor kétségtelen, hogy ez az ágazat napjainkban szinte teljesen összeomlott, és az újjárendeződés hosszú időt vehet igénybe. A turizmusból- vendéglátásból élő cégekből számosan lesznek olyanok, amelyek fizetésképtelenné válnak. Ezért is elgondolkodtató, hogy ilyen mértékű gyors segítségre éppen a turizmusnak volt-e szüksége? Hiszen minden jel szerint például a német turisták ezerszer meggondolják majd, hogy egy dunai sétahajóútra mikor fizetnek be ismét? De joggal aggódnak a főként a turistákból élő repülőtársaságok is, már a járvány elmúltával is, átmenetileg akár 60-70 százalékos visszaesésre is számíthatnak. Korántsem véletlen, hogy az amerikai Boeing repülőgyár egy időre leállította a termelését. 

Feltűnő, hogy a támogatandók közül hiányzik a magyar ipar húzóágazata, a gépjárműipar, pedig lobbisták ott is szép számmal vannak. 

Az iparág nagy szereplői mind multinacionális társaságok, amelyeket ezúttal nem kívánnak támogatni. Annak ellenére sem, hogy nagy foglalkoztatók, másrészt - a már említett turizmussal együtt - a GDP jelentős hányadát termelik meg. Az autók iránti kereslet akár 30-40 százalékkal is visszaeshet, és ez vonatkozik az eddig legdinamikusabban vásárló Kínai Népköztársaságra is. Emellett, véleményem szerint a nálunk működő gépkocsigyárak lemaradtak a technológia fejlesztésében, vagyis e-autók még nem gördülnek le a futószalagról...