2020. április 20., hétfő

BOD PÉTER ÁKOS: EZ NEM HÁBORÚ

KLUBRÁDIÓ
Szerző: SZÉNÁSI SÁNDOR
2020.04.20.


Hagyni kell az embereket dolgozni – mondja a MNB volt elnöke annak kapcsán, hogy a kormány a korábbi a gazdaságélénkítő intézkedések felülvizsgálatát ígéri.

A mostani gazdasági helyzet egy furcsa, hosszúra nyúló vakáció, és nem háború. Azok a cégek, amelyeknek van piacuk, 2-3 hónap múlva újra termelhetnek, az újraindulás lehetőségét kellene megteremtenie számukra a kormánynak. Így látja Bod Péter Ákos közgazdász, aki véleményét egyebek között a 2008-2009-es gazdasági válság tapasztalataira alapozza. Akkor például a német autógyárak nem estek szét –mint ahogy most sem-, mert tudták, hogy egy vállalat értéke alapvetően a kapcsolatrendszerében, a munkaerő megtartásában rejlik. A most kiadott pénz nem szociális segély, hanem befektetés. A magyar állam fél az eladósodástól, de számos ország nem, mert azokban világos, hogyha most nem adnak támogatást húzócégeknek, akkor később nagyon ráfizetnek.

A magyar gazdaság jövőjéről egészen eltérő számok jelennek meg a hivatalos közlésekben, de még a külföldi értékelésekben is. Az nagyon valószínű, hogy néhány hónapos időszakot kellene áthidalni állami segítséggel, de azokban az iparágakban, amelyeknek jó esélyük van a továbbélésre. Biztos, hogy nem a balatoni idegenforgalom fejlesztésére kellene most áldozni, ahogyan történik, feltehetően Orbán Viktor érdekkörének „megsegítése” érdekében. A turizmusnak ugyanis évek kellenek a fellendüléshez. Kétségtelenül vannak gazdasági ágak, amelyek hosszabb időre visszaesnek, nem ezekkel kellene foglalkozni.

Hagyni kellene az embereket dolgozni – véli Bod Péter Ákos. Minél nagyobb a gazdasági „pusztulás”, annál nagyobb lesz a munkanélküliség, annál többe fog kerülni mindez az egész országnak. Ráadásul nő a feketegazdaság elburjánzásának veszélye.

NEM AKARÁSNAK NYÖGÉS A VÉGE

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2020.04.20.


Másfél hónap telt el a magyarországi koronavírus járványból, így az eddigi eseményeket már célszerű értékelni. Adófizető néven író vendégszerzőnk korábbi bejegyzésében a járványkezelés dél-koreai példáját vette alapul, ami már akkor is azt mutatta, hogy a járvány megfelelő kezeléssel, 1-2 hónap alatt végigfuthat. Persze akkor, ha követjük a WHO ajánlását, vagyis: „Tesztelni, tesztelni, tesztelni”...

ELHAGYJA A YOUTUBE-OT A LEGNAGYOBB MAGYAR CSATORNA

G7.HU
Szerző: FABÓK BÁLINT
2020.04.20.


  Előreláthatólag a következő hétvégén 
  lényegében az összes videóját törli a 
  YouTube legnagyobb magyarországi 
  szereplője, a KerekMese – közölte a G7-
  tel a csatornát a feleségével közösen 
  megalapító Tavaszi László. A pár perces 
  rajzfilmeket gyártó házaspár   
  csatornájának mintegy 780 ezer követője 
  van a YouTube-on, és az összes 
  megtekintés alapján a legnagyobb 
  magyarországi szereplő a platformon.

  Tavaszi László korábban informatikusként 
  dolgozott, felesége, Vass Mónika pedig 
  szabadúszó illusztrátorként. Amikor 
  Tavaszi 2012-ben elvesztette a munkáját, nehéz helyzetbe kerültek, és ekkor döntöttek úgy, hogy saját rajzfilmekkel próbálkoznak. Videóik elképesztő nézettségeket pródukálnak, a Számoló dal például 35 millió megtekintésnél tart. 

A vállalkozás történetéről tavaly jelent meg cégportrénk...

Tavaszi László a mostani döntésük hátteréről azt mondta nekem, hogy hosszú ideje gondolkoznak azon, hogy saját lábra állnak. „Régi tervünk volt, hogy próbáljuk függetleníteni magunkat minden platformtól. Bár nehezebb út lesz, bízunk benne, hogy a KerekMese van olyan ismert és olyan minőségű, hogy meg fog állni saját lábán” – mondta.

A változás időzítésében leginkább az játszott szerepet, hogy január 1-jétől számos változást vezettek be a YouTube-on, amelyek főleg a gyerektartalmakat érintették. Tavaszi szerint nem lehet például hozzászólni, lájkolni az ilyen videóknál, és lejátszási listára sem lehet tenni őket. „Nem voltak ezek drasztikus változások, de előrevetítik, hogy senkinek sem életbiztosítás csak erre alapozni” – mondta...

KIBESZÉLŐ HOME OFFICE: A FESZÜLTSÉG TETŐZIK, A JÁRVÁNY MÉG NEM

INDEX / HOME OFFICE
Szerzők: BIRÓ MARIANNA, JOÓB SÁNDOR, HERNÁDI LEVENTE, KÁRPÁTI MÁRTON, MARCZISOVSZKY MÁRTON, SOMOGYI PÉTER, FODOR ORSOLYA
2020.04.20.


A Kibeszélő Home Office-ban átbeszéltük a nap legfontosabb híreit.

A nap legfontosabb témái:
- Az operatív törzs bejelentése alapján május 3-án tetőzhet Magyarországon a járvány, de mit jelent ez?
- Az Emmi az elmúlt napokban szinte minden szakmai szervezettel összerúgta a port a kórházi ágykiürítések miatt.

Természetesen ma is mondtunk legalább egy jó hírt, és beszétlünk a napi adatokról is.

EZEKET A LÉPÉSEK TESZIK MEG A JÁRVÁNYELLENES HARC ÚJABB SZAKASZÁBAN AZOK AZ ORSZÁGOK, AKIKRE ÁLLÍTÓLAG FIGYEL A KORMÁNY

444.HU
Szerző: haszanz
2020.04.20.


„Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy van egy nagyméretű laboratóriumunk, ezt úgy hívják, hogy Ausztria. Ők közelebb vannak Olaszországhoz, oda hamarabb is ért a fertőzés, ezért ott minden hamarabb történik meg, mint ahogy az majd megtörténik Magyarországon; ha ott intézkedést hoznak, azt hamarabb hozzák meg, mint mi, látják a hatását, és már annak fényében és annak tapasztalatából hozhatunk itthon döntést, hogy bevált-e az, amit ők csináltak” - nyilatkozta Orbán Viktor április 10-én, és annyira megtetszett saját magának ez a példa, hogy egy héttel később megismételte

Olaszország közelsége és a tiroli síközpontokban kialakult, sokáig elsunnyogott gócok miatt jobban megütötte a járvány Ausztriát (470 áldozat volt hétfőig a járványnak), mint Magyarországot. Náluk sokkal magasabb a fertőzöttek száma, de ez vastagon annak is köszönhető, hogy sokkal többet teszteltek az osztrákok, mint mi.


Ausztria gyorsan és olyan szigorú intézkedéseket hozott, amilyeneket mi később sem. Ott csak az alapüzletek lehettek nyitva (élelmiszerüzletek, patikák, bankok, benzinkutak), azonnal bezárták az éttermeket és szállodákat (a vendéglátásban a munkabérek 80 százalékát vállalta át az állam), szigorúan ellenőrizték, hogy betartják-e az emberek a közterületeken a másfél méteres távolságot, akár 3600 eurós büntetéseket kiszabva.

Annyira sikeresen akadályozták meg a vírus terjedését, hogy április 5-én a hivatalos számok alapján már több volt az új gyógyult, mint az új fertőzött. (Ettől mi még - a nagyon kevés teszt miatti alacsony számokkal is - messze vagyunk. A hétfői adatok szerint az elmúlt 24 órában 68 új fertőzöttek regisztráltak, miközben 17 beteget nyilvánítottak gyógyultnak.)

Nagy különbség az is, hogy az osztrák kormánynak van egy világos és előre bejelentett menetrendje. Sebastian Kurz kancellár április 6-án jelentette be, hogy az addig zárva tartott kisebb boltok húsvét után, április 14-én kinyithatnak. Ez így is történt, Kurz április 14-én bejelentette, hogy a normalitás felé megtett első lépésként kinyitnak a 400 négyzetméternél kisebb üzletek, a közparkok és a kertészeti- és barkácsboltok is. Továbbra is kötelező ugyanakkor a vásárlók számára a szájmaszk (ezt az üzletek biztosítják), a szájat és az orrot a tömegközlekedési eszközökön is el kell takarni. (Nálunk ilyen általános szabályt egyáltalán nem vezetett be a kormány, Orbán egyszer arra hivatkozott, hogy ehhez nincs elég maszk. Néhány polgármester előírta a maszkviselést bizonyos helyeken, és Karácsony Gergely főpolgármester is bejelentette, hogy maszkot kell majd hordani a budapesti tömegközlekedési eszközökön, de valamiért csak április 27-étől.) Bécsben május végéig több utcát lezártak az autósforgalom elől, vagy nagyon lassú (20 km/h) haladásra kötelezik az autósokat, hogy biztonságos távolságban tudjanak sétálni az emberek. Megnyithattak a gyorséttermek is, egyelőre rövidebb nyitvatartási idővel és csökkentett kínálattal.

Az osztrák kancellár nyilvánosságra hozta az élet újraindításának középtávú terveit is, aminek a szlogenje az lett: „annyi szabadság amennyi csak lehetséges, s csak annyi korlátozás, amennyi szükséges”.

Május 1-től a nagyáruházak és a bevásárló központok is üzemelhetnek, akárcsak a fodrászok (amik nálunk eleve nyitva tarthattak), de itt is be kell majd tartani előírásokat (vendégszám korlátozása, távolságtartás, rendszeres fertőtlenítés). Megnyitnak a szabadtéri sportpályák is, de a zuhanyzók és az öltözők egyelőre nem. A profi sportolók engedélyt kaptak az edzésekre.

A szállodák, éttermek a tervek szerint május közepén nyitnak majd. Addig nem lesz iskola sem, de aztán fokozatosan újra be kellene járni. (Dániában már újra indultak a bölcsődék, óvodák, és az alsóbb osztályok, Norvégiába az óvodákat nyitották meg először, ezután jönnek az iskolák. Svájcban május 11-től nyitnak az iskolák, Franciaországban is ez a fokozatos újranyitás időpontja.)

Bejelentették azt is, hogy a kórházaknak el kell kezdeniük kidolgozni a terveket, hogyan állnak vissza a normális működésre, így már nemcsak életmentő műtéteket végezhetnek, hanem a korábban tervezett operációkat is. Annak érdekében, hogy a páciensek ne vigyék be a kórházakba a vírust, letesztelik őket előtte. (A sürgősségi esetek ez alól kivételt jelentenek.)

És tesztelnek továbbra is. Rudolf Anschober egészségügyi miniszter szerint az idősotthonokat és a gondozóházakat veszik sorra, hiszen európai adatok szerint az elhunytak fele ilyen intézményekben lakója volt. Kiemelt figyelem jut majd a tesztelésekben a kereskedelmi dolgozóknak is. Szúrópróbaszerűen már eddig is tesztelték a lakosságot, és ezt folytatják a jövőben is, hogy kiderüljön, valójában hányan fertőzödhettek meg a hivatalos adatokhoz képest.

A múzeumok május közepén nyitnak, de tömegrendezvényeket június végéig, óriáskoncerteket augusztus végig nem engedélyeznek. Ugyanakkor a Salzburgi Ünnepi Játékok szervezői bíznak abban, hogy a július közepe és augusztus vége között tervezett rendezvényt megtarthatják majd. Az osztrák kormány nem zárkózott el ez elől, igaz, egyelőre engedélyt sem adtak rá.

A Forma-1-es Red Bull csapatánál pedig azzal számolnak, hogy nézők nélkül, de megrendezhetik majd július 5-én az osztrák nagydíjat.

Június 4. és július 2. között belföldi turisztikai kampány indul Ausztriában. Az idegenforgalom csökkenése drámai az osztrákoknál is. Ausztriában belépni szigorú feltételekkel lehet csak, negatív, 4 nappal nem régebbi koronavírus teszttel. De a turizmus élénkítése érdekében kétoldalú megállapodásokra készülnek olyan országokkal, ahol szintén sikerült megfékezni a járványt. Ilyet készítenek elő nyárra a németekkel.

Nálunk egyelőre nem tudni semmilyen tervről. Ehhez valószínűleg el kellene érni a járvány tetőzését. Ezt Orbán Viktornak egy kórházlátogatásos videójában elejtett megjegyezése szerint május 3-ra várják. Most megerősítette, hogy onnantól jöhetnek lazítások, de azokról nem mondott semmit.

Müller Cecília az egyik „sajtótájékoztatón” azt mondta, hogy Ausztria mellett a V4-eket is kiemelt figyelemmel kísérik...

AZ ORBÁN-KORMÁNY EMBERTELEN VÁLSÁGKEZELÉSI KARAKTERE

MÉRCE
Szerző: KIS MIKLÓS
2020.04.20.


Milyen elvek mentén kezeli a kormány a koronavírus-járvány nyomán kibontakozó gazdasági válságot? A lassan csepegtetett információkból fokozatosan kezd összeállni a kép, amely messzemenő egyezéseket mutat az Orbán-kormány 2010 és 2014 közötti válságkezelésével.

A 2008-ban kitörő nagy gazdasági világválság és a jelenlegi koronavírus-járvány okozta gazdasági zuhanás – amelynek mélysége egyes prognózisok szerint a 2008-as válságét is meghaladja, és csak az 1929-esével mérhető össze – között sokkal több a különbség, mint a hasonlóság. Különböznek az okok, eltér a gazdasági válság kibontakozásának sebessége, és ezért természetesen más módokon lehet a válság negatív hatásait hatékonyan csökkenteni. E különbségek ellenére az Orbán-kormány koronavírussal kapcsolatos válságkezelésében hasonló mintázatok figyelhetőek meg, mint 2010-2014 között.

E kis esszében nem vállalkozom többre, mint e mintázatok azonosítására, s ezekre alapozva némi nagyon vázlatos gazdasági-politikai jövőkép felrajzolására. Nem foglalkozom itt az Orbán-kormány egészségügyi válságkezelésével, nem mintha az nem lenne fontos, vagy akár sokkal fontosabb a gazdasági válságkezelés témájánál, de bőven elég lesz most egy szuszra a gazdasági krízis kérdéseit áttekintenünk...

SZÁZEZREKET NEM ÉR EL A KORMÁNY ÁLTAL DOBOTT MENTŐÖV - A LAKHATÁSI SZEGÉNYSÉGGEL KÜZDŐK, ALBÉRLŐK ÉS AZ UZSORÁSOK ÁLDOZATAI SEM KAPTAK SEGÍTSÉGET A JÁRVÁNY ÉS A VÁLSÁG IDEJÉN

NÉPSZAVA
Szerző: nepszava.hu
2020.04.20.


Több százezer embert nem érnek el a kormány mentőintézkedései. Hiába van hiteltörlesztési és kilakoltatási moratórium, ha például albérletben élő emberek tömegeinek kell a lakástulajdonosukkal egyezkedniük. De a legszegényebbek közül is segítség nélkül maradnak azok a százezrek, akik előrefizetős mérőórát használnak, vagy akik uzsorahitelt vettek fel – írja a hvg.hu. A lap emlékeztet a bruttó 4,4 millió forintot kereső ÁSZ-elnök nagy felháborodást kiváltó javaslatára, miszerint tömeges leépítések ide, járványhelyzet oda, az egyik napról a másikra élő magyar családoknak ideje lenne megtanulniuk spórolni. 

Ez - jegyzi meg a hírportál - általánosságban megfontolandó ötlet, bár jelenleg az is egy racionális ellenérv, hogy az okosan korlátok között tartott hitelfelvétel különösen fontos lehet most, hogy ne álljon le teljesen a gazdaság. Viszont nyilvánvaló, hogy jön vele a kérdés: mihez kezdjenek azok az emberek most, akik ha összeadják, mennyi pénzt kell költeniük az ételre, gyógyszerre és lakhatásra, máris ott tartanak, hogy túllépték a bevételeiket? Bár részsegítségek számukra akadnak, így a hiteltörlesztési vagy a kilakoltatási moratórium, a rezsit, albérleti díjat így is fizetniük kell – ami szinte lehetetlen feladat, ha éppen a családfenntartót rúgják ki a járványra hivatkozva.

A KSH 2018-as számaiból azt lehet levezetni: ha sorrendbe raknánk a magyarokat a jövedelmük szerint, akkor arra jutnánk, hogy az ország jövedelmi listáján középső helyen álló főre jutó havi jövedelem nagyjából bruttó 140 ezer forint, míg az átlagos megélhetéshez 123 ezre forintos nettó jövedelem szükséges. Az adatfelvétel óta azért nőttek a fizetések és az árak is, de a válság ezeket kisebb-nagyobb mértékben visszafordíthatja.
Legalább 400 ezer háztartás, vagyis egymillió ember van az országban, akiknek eleve nehézséget jelenthet a megfelelő energiaellátás biztosítása, és ezen a járvány csak ronthat

– írta a lap kérdésére a Habitat for Humanity. A lakhatással foglalkozó szervezet arra is felhívta a figyelmet: "A legrosszabb lakáskörülmények között élők sokszor ugyanazok, akiket a vírus gazdasági hatásai elsőként és legrosszabbul érintenek: a bevételük bizonytalan, gyakran alkalmi munkákból származik, vagy olyan feladatokat látnak el, amelyeket távmunkában nem lehet elvégezni. Közülük már most sokan elveszítették a megélhetésüket.” ...

CHIKÁN ATTILA: MOST ELŐBB ÉLETBEN KELL MARADJANAK AZ EMBEREK, HOGY AZTÁN SEGÍTHESSÉK A GAZDASÁG TALPRA ÁLLÍTÁSÁT

24.HU
Szerző: NAGY JÓZSEF
2020.04.20.



És még egy állítás a professzortól, az első Orbán-kormány gazdasági miniszterétől: „Tér nyílik a populisták és a diktatórikus álmokat szövögető politikusok előtt.” Telefonos, karanténos Nagyinterjú...

...Látott ön akkora gazdasági válságot, mint amibe épp most gázol bele a világ?

Aki ma él, még hasonlót sem látott.

Mi a legdurvább és mi a legenyhébb forgatókönyv?

A legszerencsésebb esetben fél év alatt levonul a járvány, Magyarországon akár nyár elejére kifulladhat, aztán szeptemberben újrakezdődik az élet, járhatunk rendesen dolgozni, nekiláthatunk a felhalmozódott tennivalóknak. Ez se lenne egyszerű, különösen a ma hősiesen küzdő, addigra csapágyasra járatott egészségügyben a halasztott vizsgálatokkal és műtétekkel.

És a pesszimista forgatókönyv?

Az felmérhetetlen, nincs racionális felső határ. Meglehet, az idők végezetéig velünk marad a koronavírus, ciklikusan visszatér a járvány, s csak abban bízhatunk, hogy a vakcina- és a gyógyszerfejlesztés lépést tart e fura gömböcske mutálódásával. Ráadásul jöhetnek új vírusok, nemcsak olyanok, melyek az emberi testet támadják, hanem olyanok is, melyek az egész életünket lefedő digitális térben ütik fel a fejüket: egy virtuális szupervírus legalább akkora galibát okozna, mint ez a mostani valódi. Mindeközben rendíthetetlenül hiszem, hogy az emberiség, miként mostanáig, ezután is megtalálja a hatékony választ a létét fenyegető problémákra. Még a negyvenkettőnél is hatékonyabbat.

A világgazdaság mennyit bír ki totálkár nélkül vírusüzemmódban? Hol a határ, amikor el kell törölni a karantént, vállalva, hogy akár milliószám halnak meg olyanok, akiknek tán éveik lehetnének vissza az életből?

Semmi sem fekete-fehér. Ahogy a hétköznapi életben, úgy a politikában és a gazdaságban is a legritkább esetben helyes a szélsőséges álláspont. Arányokat kell találni. Nem úgy szól a kérdés, hogy humánum, szolidaritás vagy a gazdaság életben tartása. Nem vagy van, hanem és. A hangolás a politika dolga.

Ha elfekszik a gazdaság, abból brutális munkanélküliség, rohamosan terjedő szegénység, romló egészségügyi állapot, tömeges depresszió, számtalan öngyilkosság, növekvő bűnözés, káosz következik.

Így igaz. Utólag, alapos elemzéseket követően lesz válasz arra, hogy a következő járványnál merre mozduljon a világ. Egységesen alkalmazható megoldás biztos nem születik majd, hiszen nincs két egyforma nemzet, pláne nincs két egyforma kontinens.

De most a szociális gondoskodás az első. Magyarországon már eddig is százezrek éltek lehetetlen helyzetben, s milliók méltatlan viszonyok között. Erre jött a koronavírus az elbocsátásokkal. Egyre nő a szociális ellátásra szorulók száma

Ha szabad sarkosan fogalmazni: életben kell maradjanak az emberek, hogy aztán segíthessék a gazdaság talpra állítását...


CSODÁLATOS TÖRTÉNET LESZ EZ AZ UTÓKORNAK

KOLOZSVÁRI SZALONNA / VENDÉG
Szerző: VOGRONICS A.
2020.04.20.


Tisztelettel jelentem, nem fog belebukni. Ennek az ellenkezőjét – vagyis azt, hogy belebukik – én gondoltam még a járvány elején, de úgy tűnik, megint tévedésbe estem. Látván azt a gyors reagálást, amit néhány nap alatt a Habony-művek véghez vitt, és alkalmazkodott a jelenlegi, valóban létező vírushelyzethez, azt kell mondanom: csillag született a szemünk előtt. A Kárpát-medence fénylő csillaga úgy lubickol egy ország szenvedésében, sőt pláne egy világjárvány okozta tragédiában, mint hal a friss vízben. Gyorsan átállították a kommunikációt, és máris nem Gyuri bácsival, meg Brüsszellel, meg a migránsokkal kell csatázni, hanem a láthatatlan ellenséggel. Ez még jól is hangzik, mert hát a Marvel filmekből jól ismert szuperhősök is általában ilyenek ellen mennek harcba. Megnéztem fénylő csillagunk közösségi oldalát, ahol – ha esetleg elakadok a számolásban – meg tudom tekinteni, hogy éppen hányadik napja tart a háború. Bár az első hét nap anyaga hiányzik, a holokauszt emléknap nem kapott sorszámot, viszont a 37. napból kettő is van. E sorok írásakor (szombat) tartunk a 38. napnál.

Szóval elhangzott itt már minden, hősünk megy rendületlenül, irányít, vezényel, jelentenek neki, tiszteleg. Pontosan úgy, mint A híd túl messze van című filmben. Már csak egy fess tábornoki ruha kellene rá, egy fehér ló a segge alá, és a hívek máris maguk alá vizelhetnének örömükben, hogy visszatért a nagybányai Miki bácsi. Ezzel szemben inkább Móka Miki jelmezét öltötte magára, aki ha kap, eszi. Mármint a Hakapeszi, amennyiben a facebookos zsebtévéjében előadott 1-2 perces kalandjai jobban hasonlítanak a békeidők gyermekműsoraihoz, mint bármi máshoz.

Tehát. Ha már az emberszabásúaknál tartunk, akkor azt is megtudhattuk, hogy egy lélegeztetőgépet 3 év helyett 3 hét alatt is elő lehet állítani. Nem volt „emberszabású feladat”, ám a műszaki egyetemnek mégis sikerült a bravúr. Próbáltam értelmezni a mérnök úr drámai előadását, hogy azt mondja: „ezer darabos rendelések már úton vannak, vagyis azt fizikai valóságában ki lehet mondani, hogy a sorozatgyártás elindult.” Ha valaki ezt érti, kérem, tegye fel a kezét, nekem nem sikerült megfejtenem, hogy ki rendelt, kitől és mit, mert egyelőre még csak a prototípus van kész, szóval akkor nem értem, hogyan lehet sorozatot gyártani belőle, és pláne mennyiért?

A fénylő csillag azt ugyan nem mondta el a 37. nap 2. fejezetében, hogy amit ő megvásárolt, azt kitől vásárolta, pontosan mennyit vásárolt belőle mikor és hol, az viszont kiderült, hogy volt, amit az orrunk elől vittek el (mi ez, valami orvosi műszerpiac?), és fizikai harcot kellett vívni a gépekért a repülőtéren. Azért próbáljuk meg azt elképzelni, ahogy Szijjártó Péter taktikai felszerelésben rohangál a pekingi nemzetközi repülőtéren és közelharcot vív a német előretolt felderítő egységgel maszkokért, gumikesztyűkért, valamint lélegeztetőgépekért. És győz! Vagy nem? Mert az sem derült ki, hogy mi lett a csata vége, viszont állítólag lesz egy valag lélegeztetőgépünk, és ez a lényeg.

Gondolom, ágyakat és minden egyéb kórházi felszerelést is most fogunk nagy harcok árán beszerezni, mert az elmúlt 11 évben nem volt rá idő. Meg ugye akkor éppen Brüsszelel és Sorossal voltunk háborúban, nem lehet egyszerre ennyi fronton helytállni. Meg minek is békeidőben ilyesmiről gondoskodni, amikor ezek szerint nyilván senki nem beteg. Ha meg igen, vessen keresztet, és a várólistán szépen várja ki a sorát. A másik érdekes állítása az volt: „a védekezés abból a szempontból sikeres volt, hogy bár a vírust nem tudtuk megölni…” Tessék? A vírust hol szokták megölni? Ez nem a Godzilla vagy a nagy fehér cápa, amit becserkészünk, aztán szigonypuskával vagy harci helikopterrel lelövünk, ember! Ez egy betegség, amivel orvosok, kutatók, szakemberek közös munkája, kellő szakértelem, megfeszített tesztelés és kutatások nyomán, egy ellenszérum kifejlesztése révén előbb-utóbb fel tudjuk venni a versenyt, és ki tudjuk iktatni a mindennapi életünkből. Lehet, hogy harc, de nem a vírussal, hanem az idővel. Mert minél előbb lesz vakcina, annál nagyobb esélye lesz a túlélésre azoknak, akik még nem kapták el a betegséget...

TÖBB MILLIÓAN NEM TUDJÁK MEGFOGADNI A TANÁCSOT, HOGY KÖLTSENEK KEVESEBBET A BEVÉTELEIKNÉL

HVG 
Szerző: SZTOJCSEV IVÁN
2020.04.20.


Több százezer embert nem érnek el a kormány mentőintézkedései. Hiába van hiteltörlesztési és kilakoltatási moratórium, ha például albérletben élő emberek tömegeinek kell a lakástulajdonosukkal egyezkedniük. De a legszegényebbek közül is segítség nélkül maradnak azok a százezrek, akik előrefizetős mérőórát használnak, vagy akik uzsorahitelt vettek fel.

Kevés állami vezetőnek jön össze a bravúr, hogy akkora felháborodást váltson ki egy ártalmatlannak indult mondatával, mint amekkorát Domokos László összehozott.

Az Állami Számvevőszék elnöke úgy gondolta, itt az idő, hogy bevezesse a magyarokat a pénzügyi tudatosság alapjaiba, és azt a jó tanácsot adta:

"arra kell figyelni, hogy a család kevesebbet költsön a bevételénél."

Ez persze általánosságban megfontolandó ötlet, bár jelenleg az is egy racionális ellenérv, hogy az okosan korlátok között tartott hitelfelvétel különösen fontos lehet most, hogy ne álljon le teljesen a gazdaság. Viszont nyilvánvaló, hogy jön vele a kérdés: mihez kezdjenek azok az emberek most, akik ha összeadják, mennyi pénzt kell költeniük az ételre, gyógyszerre és lakhatásra, máris ott tartanak, hogy túllépték a bevételeiket? És egyáltalán, hányan vannak ők?

Teljesen segítség nélkül azonban ők sem maradnak. A kormány kilakoltatási és behajtási tilalmat rendelt el addig, amíg a járvány okozta veszélyhelyzet tart (pontosabban 15 nappal a veszélyhelyzet lejárta utánig – kivéve, ha novemberig elhúzódna a veszélyhelyzet, mert akkor a következő május 15-ig várni kell)...


SZÉGYENÉRZET NÉLKÜL SEGÍTENÉK A RÁSZORULÓ FUTBALLISTÁKAT

INDEX
Szerző: FEHÉR JÁNOS
2020.04.20.


A koronavírus-járvány miatt március közepén Magyarországon is leálltak a futballbajnokságok, a gazdasági válságot pedig a klubok is megérzik. Hogy ezen enyhítsenek, több csapatnál megvágták a játékosok fizetését. A bércsökkentéssel szinte mindenki egyetért, de azért akadnak feszültségek a felek között.

A Hivatásos Labdarúgók Szervezete (HLSZ) a játékosokat segíti a vitás ügyekben, a korrekt szerződések elérésében, de a nehéz helyzetbe kerülő futballisták szociális támogatásában is szerepet vállalnak. A járvány miatt előállt helyzetet a HLSZ főtitkárával, dr. Horváth Gáborral jártuk körül.

"Előrebocsátanám, hogy a játékosok külön-külön és összességében is érzik, hogy szerepet kell vállalniuk a gazdasági, pénzügyi problémák megoldásában. Általánosságban a bércsökkentéssel is egyetértenek, de annak mikéntje, hogyanja és időbelisége eltérhet klubonként, és akár játékosonként is"
– mondta Horváth Gábor...

NESZE NEKED, 13. HAVI NYUGDÍJ: TÖNKREVÁG MINDENT, AMIT EDDIG ELÉRTÜNK?

PORTFOLIO
Szerző: FARKAS ANDRÁS
2020.04.20.


A 13. havi nyugdíj visszahozatala önmagában is semmissé teheti a nyugdíjrendszer fenntarthatósága érdekében eddig tett, sok szenvedést okozó, elkerülhetetlenül szükségesnek látszó erőfeszítések eredményeit.

Az első közismert döntés: 2020. július 1-jétől 15,5%-ra csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke. A második közismert döntés: 2021-től négy éven keresztül visszaépül, majd 2025-től állandósul a 13. havi nyugdíj fizetése. A harmadik közismert döntés: 2020-ban a koronavírus járvány miatti veszélyhelyzet tartama alatt mentesül a kisadózók tételes adójának és a szociális hozzájárulási adónak a fizetése alól egy sor iparágban működő vállalkozás. (További mentesítő - azaz járulékbevételt csökkentő - döntések meghozatala a veszélyhelyzet alakulása függvényében nem zárható ki, sőt.)

A negyedik - nem ismert - döntés nem létezik, ugyanis nincs semmilyen döntés a nyugdíjrendszer ténylegesen meglévő ellentmondásainak kezeléséről (például a nők kedvezményes nyugdíja feltételeinek szigorításáról, a külföldön dolgozó magyarok miatt kieső itthoni járulékbevételek pótlásáról, a járulékplafon eltörlése miatt a magas keresetűek exponenciálisan emelkedő nyugdíjígérvényéről, a közteherviselés hazai optimalizációs lehetőségeinek - lásd részmunkaidő, kata, ekho és társai - az érintettek nyugdíjvárományát drámai mértékben csökkentő hatásairól, a nyugdíj összegének a várható élettartam hosszától való függetlenségéről, a nyugdíjmegállapítás évének a nyugdíj összegére gyakorolt védhetetlen hatásáról, a rendszeres éves nyugdíjemelés módszerének a nyugdíj relatív vásárlóerejét csökkentő hatásáról, így tovább)...

ELSZÍVJA AZ ÁLLAM A PÉNZT A BANKOKTÓL - A NAGY PÉNZÜGYI VÁLSÁG ÓTA ELŐSZÖR TÖBB A HITEL A BETÉTNÉL

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2020.04.20.


A lakossági betételhelyezés a 2009-es válság kitörése óta először 2019-ben nem finanszírozta a bankok hitelkihelyezését – állapította meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A jegybank szerint egyébként minden a legnagyobb rendben van. Úgy tűnik, az sem gond, hogy jórészt hitelből vettek állampapírt.

Magyarország külső egyensúlyi folyamatai 2019-ben is kedvezően alakultak – állapította meg Fizetési mérleg jelentésében az MNB (a teljes kiadványt itt nézheti meg). A stabilan magas lakossági megtakarítás mellett – szögezték le – jelentősen nőtt a háztartások állampapír-állománya, ami támogatta az államadósságon belüli devizaarány folytatódó csökkenését.

A háztartások finanszírozási képessége a jelentés szerint 2019 negyedik negyedévében is magas szinten, a GDP 5,3 százaléka körül alakult. A lakosság szezonálisan igazított finanszírozási képessége a 2018-as számottevő csökkenés után 2019-ben is csak enyhén emelkedett. A nettó pozíció annak ellenére javult, hogy a nettó hitelfelvétel egész évben folyamatosan gyorsult. Ezt az MNB azzal magyarázza, hogy a „lakosság a felvett hitel jelentős részét bruttó pénzügyi eszközeinek bővítésére fordította”. Magyarul: sokan és nagy tételben vettek hitelből állampapírt...

HOLLAND ÉS MAGYAR ÉRTÉKREND KÁOSZ IDEJÉN

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2020.04.20.


Vajon mit árul az egyes országokról és politikai vezetésükről az, ahogyan járvány és válság idején hozzáállnak a problémákhoz és az emberekhez? Ami pedig minket illet: képes lesz-e átalakulni az értékrendünk ebben a katyvaszban? A kérdéseket Zita teszi fel és részben válaszolja is meg.

„Annyi előrejelzésünk volt már, amely nem igazolódott be, hogy mi már nem akarunk újabb lentéseket tenni arról, ami nem fog bekövetkezni.” (Eric Caumes - a párizsi Pitié Salpêtrière kórház fertőző osztályának vezetője)

Megválaszolandó kérdések: Mi is zajlik most itt körülöttünk? Miként változunk vagy nem változunk? Képes lesz-e átalakulni az értékrendünk ebben a katyvaszban? Mit látunk magunkban, másokban?

Ki hogyan éli meg? Fontos-e, hogy melyik országban éljük meg? Mit gondolnak a barátaink? Hogy éli meg a környezetünk? S ami a legfontosabb, mit is gondolunk mit? Csak félünk, vagy tanulunk és alkalmazkodunk?

Mit gondolunk az ezután következő létformánkról? Van-e, lehet-e jövőképünk? S ha igen, akkor milyen? Szükséges-e, lehet-e, változnunk? Miben? Merre? Hogyan? Mit kell feladni? És mit véletlen sem?

„A science fiction kifejezés jelentése eredetileg tudományos fantasztikus írás (a fikció jelentése: kitalálás, fantáziálás), tudományos (szép)irodalom, de magyarul a tudományos-fantasztikus (irodalom, művészet) megnevezés használatos. A tudományos-fantasztikus mű olyan művészeti (irodalmi, film stb.) alkotás, mely legtöbbször valódi vagy képzeletbeli tudomány(ok)nak a társadalomra, vagy egyes egyénekre gyakorolt hatását mutatja be. Ezeknek a műveknek a közös jellemzői, hogy zömében egy lehetséges jövőben játszódó képzeletbeli történetek. Megnyilvánulási formájuk lehet könyv, képregény, festmény, televíziós sorozat, film, rajzfilm, játék, színdarab és egyéb média.” (Wikipédia)

Miután ezeken nőttünk fel, s aki hozzá még tanult némi pszichológiát is, tudja mi az a tömegpszichózis, és a bezártság, a félelem mit vált ki az emberekből, igyekszik modellezni a fejében a jövőt. Ez a „mission impossible”.

Mire is gondolok? Under the Dome, Schutter Izland, Outbreak, Lost, Kaffka, Merle, Dennis Lehane, Stephen King, Steven Spielberg... a fémjelek.

Ahol a valóság és a modellezett elképzelés köszönő viszonyba sem kerül azzal, amit ép ésszel elképzelni képesek vagyunk. Hogy döntenünk kell, hogy fogytán az ellátás, az oxigénpalack, az intenzívágy, döntenie kell az orvosnak, hogy kinek jobbak a túlélési esélyei.

Hatvan év felett egyéb krónikus bajokkal a lehető legrosszabbak. Az öregek mennek a „bűzösbe”. (Talán még emlékszünk mindannyian Sánta Ferenc: Sokan voltunk novellájára. Nekünk még érettségi tétel volt. Azóta is néha vergődök vele.) Az emberek egymásnak esnek, konspirálnak, hazudnak, ölnek a túlélésért. Megeszik a lovaikat előbb, utána egymást...

AZ EMLÉKEZÉS ETIKÁJA - kÖNYVKRITIKA: VÁRADY TIBOR - MI TÖRTÉNT ÉCSKÁN?

ÉLET ÉS IRODALOM / KRITIKA
Szerző: MARKÓ BÉLA
2020.04.17. 


Várady Tibor: Mi történt Écskáán? Forum Könyvkiadó, Újvidék, 2019, 185 oldal, 3500 Ft

Oly módon Trianon-könyv ez elejétől végéig, hogy alig beszél Trianonról, viszont annál többet azokról, akik nemhogy egy országra, de még szeretteikre sem viselnek igazán gondot. Túlzásnak tűnik? Periratok, levelek, számlák bizonyítják. A múlt az egymás mellé illesztett dokumentumokban egészen másnak mutatkozik, mint ahogy a történelemkönyvek írják. De azért szeretet is van ebben a dokumentum- (és esszé-)regényben, a szerző szeretete a soknemzetiségű Bánát iránt, ahol talán mégis úgy lehet túlélni sok mindent, hogy nem szabad tudomásul venni a történelmet. A nemcsak jogászként, hanem íróként is kiváló Várady Tibor tűhegyes iróniával mutat rá, mi a megoldás...

Bizarr történetek egy különös nevű településen. Létezik-e egyáltalán ez az Écska, ahol a világégés közepén, nem sokkal az impériumváltás előtt, 1918. július 29-én Lowieser jószágigazgató levelet ír „Pallavicini őrgróf nevében, a nagybecskereki osztrák–magyar katonai parancsnokságnak”, mivel „a katonai parancsnokság kölcsönbe vett egy halászhálót, és ezt (...) »57 napig szakszerűtlenül használta«”? A jószágigazgató „felszólítja a katonai parancsnokságot, hogy legkésőbb négy napon belül juttasson el egy használható halászhálót, mert egyébként jogi lépésekre kényszerül”. Igen, Magyarországon van Écska, pontosabban az Osztrák–Magyar Monarchiában, aztán Jugoszláviában, majd Szerbiában, nem beszélve a közbeeső államforma-változásokról. Műfaji megjelölése szerint dokumentumregény Várady Tibor trilógiájának harmadik könyve is, amely az előző kettőhöz hasonlóan (Zoknik a csilláron, életek hajszálon, 2014; Libatoll és történelem, 2017) a családi levéltárat dolgozza fel, és az ötven, száz, százötven évvel ezelőtti periratok puzzle-jéből rakja össze a történetet. Alulnézetből látjuk azt, amit ismerni véltünk felülnézetből. Kormányváltások, rendszerváltozások, összeomlások, újrakezdések viharzanak át az écskaiakon vagy inkább az écskaiak feje fölött, mert itt lent, Várady Tibor nagyapjának és édesapjának nagybecskereki ügyvédi irodájában mintha másképpen kellene szakaszolni az időt, a családok élete vagy pusztulása, a pereskedések kezdete vagy vége nem a nagypolitika fordulataihoz igazodik többnyire, hanem vagyonféltés és vagyonéhség törvényszerűségeihez. Még a szerelem is mintha a birtokszerzés lehetőségei szerint szökne szárba, majd hervadna el. Éppen olyan könyörtelen világ, mint az a másik, ahol ugyanebben az időben milliókat küldenek halálba. Persze ez a két történet időről időre egymásba fonódik. A magyar, szerb, román, német nevek kavargásából ki-kiválik egy-egy ismert történelmi név, például a Ferenc Ferdinánd trónörökösé, aki gyakran látogatja écskai barátját, Harnoncourt Félix grófot (teljes vezetéknevén: De la Fon­taine Harnoncourt Unverzagt). Végkicsengésében egy látszólag egészen másfajta műhöz, Bánffy Miklós Erdélyi történetéhez hasonlíthatnám Várady Tibor könyvét, hiszen a korabeli arisztokrácia önzését és közönyét tapasztalhatjuk itt is, hősei nem alakítják, legfeljebb kihasználják a társadalmi folyamatokat, és ezúttal még a fikció jótékony ködét sem kell az olvasónak eloszlatnia, hogy a könyörtelen tényekkel szembesüljön. Ugyanis ennek a dokumentumregénynek rejtett „kerettörténete” is van, az emlékezés, az emlékezetpolitika etikáját keresi folyamatosan a szerző. Lehetséges-e a krónikaírás? Meddig mehet el az emlékezés hézagait vagy repedéseit kitölteni hivatott képezelet? Szinte semeddig, sugallja Várady Tibor. Nincs jogunk újraképzelni a múltat, elég összerakni a puzzle-t. Ami hiányzik, azt úgy kell hagyni üresen. Megszívlelendő tanulság mifelénk, ahol történelem nincs is, csak napi szükségletekhez igazított történelmek vannak...


ORBÁN A MAGYAR NÉP “SZELEKTÁLÁSÁRA” HASZNÁLJA A VILÁGJÁRVÁNYT - HA EZEK AZ EMBEREK MEGHALNAK, AKKOR ORBÁN VIKTOR TÖMEGGYILKOS. - EGY ELMEBETEG TÖMEGGYILKOS VEZETI AZ ORSZÁGOT

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2020.04.19.


Ahogy a világjárvány felgyorsította a nyílt diktatúra bevezetését, úgy alkalmat teremtett arra is, hogy Orbán felgyorsítsa az egészégügynek szánt szerepet, az idős, beteg generáció eltüntetését. Eddig is sejteni lehetett, hogy az egészségügy szándékos lepusztítása, a források megvonása arra irányul, hogy Magyarország szociális összetételét mesterségesen megváltoztassák. Azok az idős és beteg emberek, akik “feleslegesen” terhelik a költségvetést a nyugdíjukkal, az egészségügyi ellátásukkal, akik koloncnak tekinthetők a költségvetés nyakán, azok az elégtelen ellátás nyomán észrevétlenül haljanak ki.

Mindaddig rosszindulatú feltételezésnek lehetett ezt bélyegezni, amíg Orbán a koronavírus ürügyén ki nem ebrudalta a kórházi kezelésre szoruló betegek 60 százalékát az utcára. Az indok szerint a vírusos megbetegedés kezelésére szabadítottak fel 36 ezer kórházi ágyat, ennyi kórházi ágyra azonban a legfertőzöttebb Olaszországban sem volt szükség, ahol naponta kétezer ember halt meg. Magyarországon a hivatalosan nyilvántartott betegek száma nem indokolja ezt a kórházi kapacitást és a legvadabb számítások sem teszik szükségessé ennyi kórházi ágy felszabadítását. Nyilvánvaló, hogy ez hazugság, csupán egy hamis indok arra, hogy megvonják a kórházi kezelést és az életmentő beavatkozásokat a rendszer által halálra ítélt betegektől.

A sajtóban megjelent kritikák hatására kiadott kormányzati nyilatkozatok cáfolták azt, hogy olyan betegeket is hazaküldtek, akiket kórházi kezelés nélkül halálra ítéltek. A valóság azonban ennek ellentéte, ezek a nyilatkozatok hazugságok. Súlyos műtétre váró betegeket, rákosokat, magatehetetlen szélütötteket, rehabilitációra váró amputáltakat és gerincsérülteket, ön- és közveszélyes pszichiátriai kezelteket, és még további halálra ítélt embereket pateroltak haza a kórházakból, hogy megfelelő kezelés nélkül otthon haljanak meg. Senki nem fogja bebizonyítani, hogy ez egy tömeges gyilkosság, mert mindenki beteg és a betegek egyik rossz szokása, hogy meghalnak. Senki nem bizonyítja be, hogy ezeknek az embereknek nem kellett volna még meghalniuk hanem szándékosan halálra ítélték, mi több, a kórházi kezelés megvonásával megölték őket.

Orbán Viktor fasiszta és náci államában csak az erőseknek és az egészségeseknek van joguk élni. Betegekre és öregekre nem költenek, mert kell a pénz a stadionok fenntartására, a futballistákra, Orbán Ráhel turisztikai bizniszére, drága ingatlanokra, kastélyokra, szállodákra, a Mészáros Lőrinc nevére íratott cégekre (feltéve, ha nyereséget termelnek a valódi tulajdonos, Orbán Viktor számára). Az öregeket és a betegeket a Taigetoszra teszik. A magyar egészségügy eddig is a szelektáló rámpa szerepét töltötte be. A betegek egy része a várólistákkal, a gyógyszerek megvonásával, a műtétek alacsony számával, és az ellátás színvonalával eleve halálra van ítélve. Az orvosok szelektálni kényszerültek, hogy az alacsony kapacitás mellett kit gyógyítanak meg, s kit ítélnek csendes halálra...

UNGVÁRY KRISZTIÁN SZERINT, A FIDESZESEK A NYILASOKNÁL IS FEGYELMEZETTEBBEK

HÍRKLIKK
Szerző: HÍRKLIKK
2020.04.20.


A Die Weltnek nyilatkozó Ungváry Krisztián ügy véli, Orbán Viktor igyekszik politikai hasznot húzni a járványból. Még több hatalmat ragad magához, ami rossz érzést kelt, hiszen jelenleg az volna a legfőbb feladat, hogy emberéleteket mentsenek. Ehelyett a kormány a maga kisded politikai játékát űzi, gyengíti az ellenzéket. A Népszava szemlézte hosszú interjúban a történész rámutat, hogy a felhatalmazási törvény csupán a jéghegy csúcsát jelenti. Ide tartozik az ellenzéki pártok és az önkormányzatok anyagi alapjainak megcsapolása is.

Az igaz, hogy a miniszterelnök az elején félvállról vette a bajt, de azután viszonylag gyorsan korrigált. Itt a gond az, hogy nemigen átlátható a küzdelem a vírus ellen. Azon kívül, csak korlátozottan végeznek teszteket, így sebesen és észrevétlenül terjed a kórokozó. Ez pedig megnehezíti, hogy az ország visszatérjen a normális állapotokhoz. A sajtószabadság további korlátozása különösen veszedelmes, mert kiiktatták a korábbi jogi korlátokat, hogy meg lehessen állapítani a rémhírterjesztés tényállását. Az Orbán-rendszer mindazonáltal nem diktatúra, a bírálókat nem gyilkolják meg vagy zárják koncentrációs táborba, csak éppen lehetetlenné teszik a megélhetésüket...

MÁCSAI PÁL: ÉN NEM TÖREKSZEM A KONFLIKTUSRA, DE AMI SOK, AZ SOK

HVG ONLINE / KULT
Szerző: hvg.hu
2020.04.20.


...Arra a felvetésre, hogy az elmúlt időszakban mintha erősebb mondatokkal állt volna ki a nyilvánosság elé – például a színháztörvény elleni tavaly év végi tüntetésen –, Mácsai azt mondta, mivel az elmúlt időszakban az ellenáram erősebb lett, az ő mondatainak az ereje is igazodott ehhez.

„Én nem törekszem a konfliktusra, de ami sok, az sok” – mondta, hozzátéve, hogy vannak határok, amelyeket ő nem hajlandó átlépni. Például nem szeretné, ha engedélyt kellene kérnie egy hatóságtól arra, hogy interjút adjon – mint egy minisztériumi színházban. Számára elfogadhatatlan az is, hogy a politika határozza meg, hogy milyen darabot nem mutathatnak be, vagy hogy egy minisztériumi ember üljön a nézőtéren a próbán és beleszóljon, hogy mi mehet egy darabban. És ugyanígy elfogadhatatlan számára, hogy a színháztörvény szakmával nem egyeztetett javaslatára 12 órájuk van. „A törvény az én tűrőképességemet is megkarcolta” – fogalmazott. „Az, hogy ez ellen a törvény ellen tiltakozni kell, mert ez nincs rendben, sem a tartalma, sem a megalkotásának a módja, azzal én teljes békében vagyok, semmilyen félelem nincs bennem.”...

TÖBB MINT 1 MILLIÁRDOT KÖLTÖTT A KORMÁNY AZ ÚJ NAT-ON DOLGOZÓ SZAKÉRTŐKRE - UNIÓS PÉNZBŐL

MAGYAR NARANCS
Szerző: TECZÁR SZILÁRD
2020.04.20.


Pedig jelentős mértékben átírták a kutatócsoport javaslatát, hogy „nemzetibb” legyen.

Márciusig 1,11 milliárd forintot kötöttek le a szakértők személyi jellegű ráfordításaira abban az uniós támogatásból megvalósuló projektben, amelyben az új Nemzeti Alaptanterv előkészítése is zajlott – derült ki a projektgazda Eszterházy Károly Egyetem lapunk közérdekű adatigénylésére adott válaszából. 177 millió forintot szociális hozzájárulási adóként a költségvetésnek fizet az egyetem, a szakértők bruttó bérköltségeként 934 millió forintot tüntettek fel válaszukban. A projekt 2017 július 1-jén indult és idén október 31-én zárul; az egyetem adatszolgáltatásában már a következő hónapokra tervezett kifizetések is benne vannak.

Az EKE honlapján található összefoglaló szerint az egyetem összesen 2,4 milliárd forintot kapott az EFOP-3.2.15-VEKOP-17 jelzésű uniós pályázat két oktatási projektrészének megvalósítására. 2 milliárd forintot különítettek el a „Köznevelés tantervi-tartalmi szabályzóinak felülvizsgálata és átdolgozása" projektrészre, itt zajlottak Csépe Valéria pszichológus professzor vezetésével az új NAT-ot megalapozó kutatások, itt készült el a NAT első tervezete, jelenleg pedig a tanterv szeptemberre időzített bevezetését támogató munkát végeznek. További 400 millió forintért a pedagógusok digitális felkészültségét méri fel és fejleszti az egyetem.

Bár adatigénylésünkben kifejezetten a NAT-hoz közvetlenül kapcsolódó projektrészre kérdeztünk rá, az EKE egy ömlesztett táblázatot küldött a teljes projekt szakértői kifizetéseiről, így jött ki az összesen 1,11 milliárd forint. A 2,4 milliárdos keretösszeg fennmaradó részét vélhetően az adminisztratív munkatársak bérére, dologi és utazási költségekre, informatikai fejlesztésekre fordították...

SZÜLŐI HANG: A KORMÁNY CSERBENHAGYTA AZ ÉRETTSÉGIZŐKET

444.HU
Szerző: SZUROVECZ ILLÉS
2020.04.20.


A felkészülés hiányos és egyenlőtlen feltételeire, valamint a fertőzésveszélyre hivatkozva bírálja a kormányt a Szülői Hang nevű, szülőket tömörítő szervezet, amiért május 4-én megtartják az írásbeli érettségit. Különösen azóta kritizálják sokan a csütörtökön bejelentett döntést, hogy Orbán Viktor vasárnap elejtette: május 3-ra várják a koronavírus-járvány tetőzését az országban. 

A Szülői Hang szerint ezek után

megmagyarázhatatlan, mire alapozva lehet az írásbeli érettségi megtartását mégis biztonságosnak ítélni. Fontos, hogy a kormány tegye nyilvánossá annak a döntésnek az indoklását, ami több százezer embert közvetlenül is érint, diákok, pedagógusok, iskolai technikai dolgozók, szülők és nagyszülők egészsége, akár az élete is múlhat rajta”.A szabályok szerint az érettségizők dönthetnek úgy, hogy nem vehetnek részt a vizsgán, de ez nyilván azt is jelenti, hogy kiesnek az idei felsőoktatási felvételiből. A Szülői Hang szerint ez nem jelent valódi választási lehetőséget, és a gyerekek „méltatlanul nehéz helyzetbe kerülnek”, hiszen azt várják tőlük, hogy megszegjék az elmúlt hetekben előírt korlátozásokat.

Az érettségiző tanulókat olyan morális dilemma elé is állítja a kormányzati szabályozás, amiben nehéz felelős döntést hozni: miközben pontosan érzékelik, hogy az érettségi szükséges feltétel egyéni boldogulásukhoz, a vizsgán történő részvétellel saját és közvetlen hozzátartozóik egészségét kockáztatják, ami óriási lelki teher számukra egy olyan helyzetben, ahol a társadalom a maximális teljesítményt várja el tőlük” - írják...

ISMÉT GYÓGYÍTHATNAK A 65 ÉV FELETTI ORVOSOK

NÉPSZAVA
Szerző: DANÓ ANNA
2020.04.20.


Kásler Miklós utasítása szerint ha másképpen nem szervezhető meg az ellátás, akkor a 65 év felettiek is visszatérhetnek a közvetlen gyógyításba.

Mégis visszaengedik a 65 év felettieket a betegellátásba. Kásler Miklós április 16-án korrigálta egy hónappal korábbi rendeletét, amely megtiltotta, hogy a 65 év feletti dolgozók olyan tevékenységet végezzenek, amely során közvetlenül találkozhatnak a párcinesekkel. A legújabb miniszteri utasításban viszont már az szerepel: amennyiben másképpen nem szervezhető meg az ellátás, úgy az idősebb egészségügyi dolgozók - ha önként vállalják - visszatérhetnek a közvetlen gyógyításba.

- Még megfontolom, hogy vissza megyek-e vagy sem – nyilatkozta lapunknak az egyik érintett aneszteziológus. - Elhajtottak, mint egy magzatot, pedig március 15-éig a hátunkon vittük az ambulanciákat, a műtőket és az egyéb kezeléseket, mindenféle védőeszköz, köszönet nélkül. Még azt sem mondták, ha koronavírusos leszel, akkor lesz egy gép a számodra. Nem egy kollégám sírt a vállamon, hogy így lett vége. Most ők is, azt mondják, megfontolják, hogy a miniszteri levélre mit lépjenek - fogalmazott...

EZERSZERES ÁRAT FIZETHETÜNK A FELKÉSZÜLÉS ELMULASZTÁSA MIATT, ÉS EZ NEM CSAK A JÁRVÁNYRA IGAZ

G7.HU
Szerző: HAJDU MIKLÓS
2020.04.20.


A koronavírus nyomán kialakult válságos helyzet rávilágít arra, hogy mivel jár, ha felkészületlenül éri az emberiséget egy globális katasztrófa. Pedig a Világbank és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kutatói mindössze fél éve állapították meg, hogy egy esetleges világjárvány következményeit költséghatékony módon lehetne csillapítani bizonyos óvintézkedések megtételével.

A két szervezet tavalyi számításai szerint egy az 1918-as spanyolnáthához hasonló világjárvány nagyjából háromezer milliárd dollárral vetheti vissza a világgazdaság termelését. Ehhez képest évi 3,4 milliárd dolláros ráfordításból már meg lehet valósítani azokat az fejlesztéseket, amelyek egy globális járvány elfojtásához szükségesek, zömmel a fejlődő országok egészségügyi rendszereit megerősítve.

A koronavírus-járvány fejleményei alapján ez talán túl optimista feltételezés volt, bár annak hatásával aligha számolhattak, hogy Kínában először nem elfojtani, hanem eltussolni akarják a járvány...

INDUL-E VIZSGÁLAT NÉMETH SÁNDOR ELLEN AZ ATV LENYÚLÁSÁÉRT? - HA EZT VALAKI AZ EVANGÉLIKUS VAGY A REFORMÁTUS EGYHÁZBAN KÖVETI EL, AKKOR AZ EGYHÁZ VEZETŐSÉGE AZONNAL FELMENTI ÉS BÜNTETŐFELJELENTÉST TESZ

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2020.04.20.



Ebben az írásban összefoglaljuk azt a bűncselekmény gyanújára okot adó tranzakciót, amelynek révén Németh Sándor vezető lelkész megkárosította saját egyházát, és az egyház ATV-ben levő tulajdonának 60 százalékát átjátszotta saját nevére. Az összefoglaló alatt közöljük Bartus László “Fesz van – Kézikönyv kezdő szabadulóknak” című most megjelent könyvének azt a fejezetét, amelyben részletesen leírja az elsőre bonyolultnak tűnő, de kellő odafigyeléssel könnyen megérthető tranzakciót. A fejezet cégpapírokkal és jegyzőkönyvekkel mutatja be és bizonyítja, hogy pontosan mi történt.

A Fesz lesz című könyv alábbiakban olvasható fejezete bemutatja, hogy Németh Sándor, a Hit Gyülekezete vezető lelkésze egy liechtensteini offshore cég mögé bújva, a Hit Gyülekezete érdekeit képviselő lányával összejátszva megszerezte a Hit Gyülekezete ATV-ben levő vagyonának 60 százalékát. Németh Sándor tőkeemelésnek, majd üzletrész adásvételnek álcázta a műveletet, amelynek a lényege az, hogy meglopta saját gyülekezetét, és 270 millió forintért megszerezte a Hit Gyülekezete minimum 3 milliárdos vagyonának 60 százalékát. A 270 millió forint is – így vagy úgy – a Hit Gyülekezetéből származik.

Az ügylet lényege az, hogy a Hit Gyülekezete 100 százalékos tulajdonában levő ATV projekt legfőbb tulajdonosi cégébe belépett egy liechtensetini offshore cég, amely több lépcsőben emelte a tőkerészét, míg többségi tulajdonba nem került. Az offshore cég először 1 százalékos tulajdonos lett a Hadar Gold Kft.-ben, a Hit Gyülekezetét képviselő Új Spirit Kft. mellett, majd 270 millió forintos tőkeemeléssel a mindent birtokló cég 60 százalékos tulajdonosa lett. A liechtensetini cég belépésére és tulajdonszerzésére semmi szükség nem volt. Annak valódi célja akkor vált nyilvánvalóvá, amikor a liectensteini offshore cég 270 milliós tulajdonrészét átvette Németh Sándor magánszemély, és az egész projekt többségi tulajdonosa lett. A liechtensetini cég belépésének ez volt az egyetlen értelme és az igazi célja.

Németh Sándor ezzel kiforgatta a Hit Gyülekezetét a vagyonából, és a saját nevére íratta annak 60 százalékát, ami az egyház tulajdona volt. Mivel a Hit Gyülekezete teljes vagyona fölött kontroll nélkül Németh Sándor rendelkezik, ezért a 270 milliós üzletrész vásárlással a pénzt csak egyik zsebéből a másikba tette, mert az a pénz is csak a Hit Gyülekezetéből származhatott. Ezt vagy egyben vette ki és fordította erre a célra, vagy évek során vette ki a tizedből és az adományokból, mert Németh Sándornak a Hit Gyülekezetén kívül nincs más ismert legális bevételi forrása. Ez azt jelenti, hogy papíron megvásárolta a Hit Gyülekezete pénzével a Hit Gyülekezete vagyonrészét és azt a saját nevére íratta. Ez bűncselekmény gyanúját veti fel. A liechtensteini offshore cég nem egy kívülálló társaság volt, hanem Németh Sándor és/vagy családja érdekeltsége...


A POLGÁRMESTER VESZÉLYES ANYAGOKRÓL AKART INFORMÁCIÓT, MIRE ELVETTÉK A VÁROSTÓL AZ IPARI PARKOT ÉS A MILLIÁRDOS ADÓBEVÉTELT

24.HU
Szerző: NAGY GERGELY MIKLÓS, VITÉZ F. IBOLYA, BITA DÁNIEL
2020.04.20.


Évek óta megy az ipari parkok állami kézbe vétele, és a helyben szedett adók megnyesése is napirenden van egy ideje. A különleges gazdasági övezet feltalálásával nem kell pénzt áldozni egy terület megvásárlására sem, és egy mozdulattal ki lehet csavarni a települési önkormányzat kezéből az iparűzési adó kivetését és beszedését. Az első áldozat az ellenzéki vezetésű Göd, a kérdés, hogy lesz-e több.

Különleges gazdasági övezetté nyilvánította az ellenzéki vezetésű Gödöt a kormány, és ezzel a Samsung-gyár által megfizetett iparűzési adót, a város bevételének harmadát a fideszes többségű Pest megyei önkormányzathoz irányította. A helyi ipari park esete példa lehet arra, hogy a koronavírus-járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet olyan ügyeket is „megoldhat”, amik az elmúlt hónapokban gondot okoztak a kormánynak.

A gödi Samsung-gyár története a 2000-es évek elején kezdődött, amikor az üzemben még televíziókhoz gyártottak képcsöveket. Ezzel 2014-ben leálltak, ám a telephelyet nem adták el, és 2018-ban elektromos autókhoz szükséges akkumulátorok gyártásába fogtak próbaüzemként. A beruházás terület-, és telepbővítéssel járt, ami egyszerre kapott komoly kormányzati támogatást, és váltott ki erős tiltakozást helyben. Gödi lakosok szóvá tették
- az új beépíthető területet megteremtő erdőirtást,
- a vendégmunkások seregének feltűnését a 20 ezres kisvárosban,
- és a növekvő zajterhelés, porkoncentráció, illetve a jövőbeni károsanyag-kibocsátásától való félelem is táplálta az ellenállást.

A városban több közmeghallgatást is tartottak, de az elégedetlen, aggódó lakosokat nemigen sikerült megnyugtatni. Egy ilyen, 2018-as eseményen, a civil felvetésekre tárta szét a kezét Göd akkori fideszes polgármestere, Markó József, és jelentette ki, hogy sok mindent nem lehet tenni a projekt ellen, „a döntés ugyanis fenn született meg.”, az önkormányzatnak a fideszes vezető szerint csak végrehajtói szerepe lehet. Ekkor a bővítés már kiemelt beruházásnak számított a kormány jóvoltából, ami gyorsított engedélyezési eljárást is jelent.

Csakhogy az önkormányzat asszisztáló hozzáállása tavaly ősszel megváltozott, Markót és a korábbi fideszes többséget leváltották az önkormányzati választáson, az új polgármester a momentumos Balogh Csaba lett, aki egészen más attitűddel állt a Samsung-gyár bővítéséhez, miközben annak hasznát a város szempontjából nem vonta kétségbe. Egy januári közmeghallgatáson például – a gyár képviselői mellett ülve – kijelentette: Én a lakosok oldalán állok.” Ami azt jelenti – magyarázta a polgármester már a 24.hu megkeresésére –, hogy kontrollt és átláthatóságot szeretett volna vinni a beruházás lefolytatásába...

HARMADIKÁN, DÉLUTÁN NEGYED ÖTKOR

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.04.20.


Cili néni eléggé meggondolatlanul tegnap délelőtt még azt operatív törzsezte, hogy hosszú lesz a járvány, az elején vagyunk, nem látni a végét, szóval mondta bele a bizonytalanságait a kamerába, meg azt határozottan, hogy a panelproli levegőzzön az erkélyen. Napsütéses, szeles tavaszi nap volt, a madarak csivatoltak, felhők szálltak az égen, és közöttük megbújva ott settenkedett a szentlélek, aki suttyomban megszállta Orbán Viktor Mihályt. Beléje költözött mintegy, és megadta neki azt a képességet, amit amúgy embernek soha, hogy biztosan lássa a jövendőt, ilyképp hatalmat nyerjen a halál felett. Mert az élet fölötti minden jogok és igazgatások már amúgy is a birtokában vannak immár tíz, kurva hosszú éve.

No most, az a dilemma, hogy két hét az mennyi idő. A végtelenhez képest semennyi, egy légynek a fél élete, Cili néninek meg elég sok ahhoz, hogy ne lásson a mélyire, vagy csak titkolják előle a kimeneteleket. Mert csak ez magyarázhatja, hogy amit ő nem tudott délelőtt tizenegykor, azt Orbán Viktor Mihály meg délután háromkor igen, és itt jön képbe a szentlélek hatalma. Mert jótevőnk kijelentette ekkor, hogy a járvány május harmadikán tetőzik, egy perccel sem előbb vagy később. Jön a járvány, mint a víz, amit hajdan Bakondival néztek, hogy mikor tetőzik, várták a csúcspontot teli szakértelemmel, hogy nem állhatom meg iderakni pöttyet, hogyan volt akkor, mert így lehetett most is, csak gumicsizma helyett szkafanderben.

Öblözet – mondja Orbán Viktor
– “Az állomány ebben a pillanatban a vacsorát hajtja végre” – jelenti Szabó őrnagy a miniszterelnöknek.
– Mennyi ez még? – kérdi Orbán Bakondit.
– Már hogy értve? – kérdez vissza a tábornok. – Időben?
– Amíg fel fog jönni – mutat a Duna felé Orbán.
– Erre még nem hogy még egyszer ennyi, hanem még… – próbálja magyarázni a helyzetet egy szakember külsejű férfi, de Orbán Bakonditól várja a választ:
– Mennyi a víz? Szerinted mennyire jön még föl? Másfél méter?
– Onnan? Igen! – feleli Bakondi...