2020. május 12., kedd

AUSZTRIÁBAN DOLGOZOL? ÍGY MŰKÖDIK A NYUGDÍJRENDSZER

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő / Tamás
2020.05.12. 



Rengeteg magyar dolgozik Ausztriában, van, aki ingázik, akad, aki kiköltözött közülük. Nekik (és a külföldi munkavállalást még csak tervezőknek) sem mindegy, mi vár rájuk, amikor nyugdíjba mennek, így különösen érdekes lehet Tamás írása, amely az osztrák nyugdíjrendszert mutatja be.

„Az utóbbi 15 évben több, mint 600.000 magyar vándorolt ki nyugatra, így sokan találtak ideiglenes - vagy épp állandó - otthonra külföldön. Azonban Magyarország határ menti településeiről is mind a mai napig sokan ingáznak. A legtöbben Győr-Moson-Sopron megyéből járnak ki dolgozni, egy 2016-os adat alapján ez a szám 72.000 fő - ami valószínűleg az évek során még tovább nőtt.

Azt tudjuk, hogy a hazai nyugdíjrendszer már most sem kecsegtet túl sok jóval, és ez az évek, évtizedek múltával még tovább fog romlani. Épp ezért elengedhetetlen az öngondoskodás, az hogy mi magunk teremtsük meg a feltételeit a boldog, gondtalan nyugdíjas éveinknek. Erre több lehetőségünk is van és több, az állam által támogatott megoldás közül is választhatunk.

Leginkább azok vannak szerencsés helyzetben, akik a külföldön eltöltött évek után szeretnének hazajönni Magyarországra, hiszen a külföldi nyugdíjból egy sokkal biztonságosabb életre számíthatnak majd itthon...


SZÉL BERNADETT: „EGY VÁLSÁG MINDIG AZ IGAZSÁG PILLANATA”

HÍRKLIKK
Szerző: HARKAI PÉTER
2020.05.12.


Hétfőn újabb dudálással tiltakoztak Budapest szívében a kormány válságkezelése ellen. Szél Bernadett ma már felhívást intézett a kormányhoz a rendkívüli helyzet miatt elengedhetetlenül aktuális Mészáros-adó miatt. Az újabb igazoltatás során, Szél Bernadett megtudta az ellene fellépő rendőrtől, hogy a kormánynak nem tetszik, amit csinál – erről is kérdeztük a független parlamenti képviselőt.

Kihagyhatatlan a banális mondás, hogy két dudás nem fér meg egy csárdában. Önök ismét Orbán budapesti szívcsakrájában, a várbéli rezidenciája alatt hangoskodtak. Meddig nyomják a dudát?

Eddig is azt tapasztaltuk, hogy ez egy támogatott rendezvény, bár az igazoltató rendőr közölte, hogy a kormány nem támogatja – minket viszont nem érdekel, hogy a kormány mit gondol. Amíg azt látjuk, hogy velünk vannak az emberek, addig ki kell tartani, nem lehet csendben maradni...

MEGKÖNNYEBBÜLÉST HOZOTT AZ ÁPRILIS - TARTOTTÁK AZ ÉRTÉKÜKET A KÖTVÉNYALAPOK

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2020.05.12.


Míg a koronavírus-járvány márciusban elvitte a kötvényalapok egy évi hozamát, áprilisban már ezeknek a befektetéseknek a többsége némi nyereséget tudott termelni. Ehhez persze kellettek a jegybanki beavatkozások, amit a piacok pozitívan fogadtak. Az állampapírpiaci hozamgörbe laposodott, ami a hosszú kötvényekbe fektető alapoknak nem kedvezett.

A koronavírus-járvány megfékezésére bevezetett veszélyhelyzeti intézkedések óriási gazdasági visszaeséshez és a költségvetési hiány megugrásához vezetnek. A forint a sérülékenysége miatt jelentős mértékben gyengült áprilisban, a hozamok megugrottak, és kétségessé vált, hogy a helyzet kézben tartható-e, megoldható-e a költségvetés magasabb finanszírozási igénye. A kormány és a jegybank intézkedéseinek köszönhetően ez egyelőre sikerült. A Monetáris Tanács április eleji ülésén a jegybank brutális kamatemelésről döntött. A hitelkamatokat 0,90 százalékról 1,85 százalékra emelte, ezzel szimmetrikussá téve a kamatfolyosót. (A cikk a Befektetési alapok rovat része, a hozamokat ott megtalálja.)...

MÉG AZ IS LEHET, HOGY NEM ORBÁN AKADÁLYOZTA MEG A JÁRVÁNY TERJEDÉSÉT?

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2020.05.12.


Szép jó estét mindenkinek! Újabb pofonokba szaladt bele a nemzeti kormány, amely nem győz szembeszállni a fránya vírussal a magyar nép érdekében, viszont közben olyan dolgok is hátráltatják őket, minthogy Varga Juditot nem engedik szóhoz jutni az EP-ben, a Kúria pedig a gyöngyöspatai romáknak adott igazat, az ellenük folyó lejáratás ügyében. Hallatlan! A drága miniszterelnökúr küzd érettünk, erre fránya szabályok és törvények akadályozzák őt. De azért szerencsére vannak jó hírek is, mégpedig az, hogy nagyon úgy tűnik, Magyarországra szinte alig érkezett koronavírusos beteg, ez lehet az oka annak is, hogy olyan kevés esetről lehet hallani. Persze amellett, hogy a kormány még kérésre sem ad ki információkat sem az országos fertőzöttségről, sem pedig a regionálisról, de már körülbelül mindegy is...

„ÁMOKFUTÁS” – KUNETZ ZSOMBOR A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNNYAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEKRŐL

24.HU
Szerzők: BÁNOSI ESZTER, FENCSIK TAMÁS
2020.05.12. 


Miért helyszínel? Ez nem az NCIS – válaszolta Kunetz Zsombor, amikor Orbán Viktor kórházi látogatásairól kérdeztük. A hazai egészségügyi rendszerről sokat publikáló szakértő úgy gondolja, Kásler Miklós nagy teher lehet még a kormányzó pártnak is, mivel szerinte ámokfutást végez. Interjú az egészségügyi válságkezelésről.


Ésszerű, ahogy hazánkban kezelik a koronavírus-járványt vagy totálisan rossz az irány?

A világban két irány van: az egyik a svéd modell, hogy teljesen elengedik a vírust, aztán a rendszer vagy elbírja, vagy nem. A másik modell a teljes lezárástól a korlátozásokig terjed – az országok többsége ezt az utat választotta, ugyanakkor most már mind több helyen látható a korlátozások enyhítése. Maga a modell azonban egy dolog, más kérdés, hogy a járvány kezelése orvosi szempontból mennyire professzionális. Nálunk amatőr módon működik a dolog. A legbosszantóbb, hogy nagyon őszintétlen az a mód, ahogyan beszélnek erről az egészről. Az elején nagyon sok adat közzétételét megtagadták, most meg olyanokat is elmondanak, amiknek csak az a célja, hogy azt sulykolják: ez a vírus akkor veszélyes, sőt csak akkor veszélyes, ha van az embernek valamilyen társbetegsége.

Nem korrekt az a tájékoztatás, amit adnak, de nem tudunk velük vitatkozni, mert nem állnak a rendelkezésünkre ennél pontosabb információk...

JÓ ÖTLET SOROSTÓL AZ 1000 MILLIÁRD EURÓS PÉNZOSZTÁS?

INDEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2020.05.12.


A közgazdasági tankönyvek szerint a szegénység nem orvosolható azzal, hogy az állam fedezetlenül pénzt nyomtat, és azt csakúgy szétosztja. Ennek ugyanis semmi értelme, csak az infláció fog elszállni. A koronavírus sok mindent átírt, immár hajszálnyira vagyunk attól, hogy a jegybankok úgy is pénzt nyomtassanak, hogy közvetlenül vesznek állampapírokat. És mindezt mintha már a legnevesebb pénzügyi szakemberek is támogatnák.

Nem is olyan régen írtunk arról, hogy Soros György egy 1000 milliárd eurós, 0,5 százalékos kamatot fizető, soha le nem járó kötvény kibocsátását javasolta, amely segítene a járvány gazdasági hatásait mérsékelni. Ebben a cikkben pro és kontra igyekeztünk elemezni, hogy ennek a szokatlan pénzügyi instrumentumnak mi lenne az előnye és mi a hátulütője.

KAPCSOLÓDÓ
Ördögi vagy zseniális a "második Soros-terv?"

Vélhetően egyik sem, a járvány negatív hatásai ellen egy ritka, de nem példátlan pénzügyi termék ötletével állt elő a befektető.

A nagy mentőcsomagok idején ma már teljesen bevett, hogy a jegybankok állampapírokat, kötvényeket vásárolnak, eddig elsősorban a másodpiacon, de ma már az sem ördögtől való, hogy a jegybankok vagy az EKB közvetlenül vásároljon állampapírt.

Erről a korábban tabunak számító lépésről is beszélgettünk Surányi Györggyel, az MNB korábbi elnökével, aki korábban a Portfolio.hu-n írt arról, hogy milyen intézkedéseknek lenne értelme a vírus idején...

ÖT SZERVEZET FORDULT A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK VEZETŐIHEZ A MUNKANÉLKÜLIVÉ VÁLT HALLGATÓK MIATT

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ŐRI ÁDÁM
2020.05.12.


Öt szervezet fordult közös levélben a hazai felsőoktatási intézmények vezetőihez, hogy felhívják a figyelmet a vírus miatt munkájukat elvesztő hallgatók szorult helyzetére. Levelüket az egyetemek és főiskolák rektoraihoz és kancellárjaihoz juttatták el, melyben kérik őket a szükséges, segítő lépések mihamarabbi megtételére.

Közös levélben fordult a Hallgatói Szakszervezet, A Város Mindenkié csoport, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Szabad Egyetem és a Zöld Front Ifjúsági Mozgalom az összes hazai felsőoktatási intézmény rektorához és kancellárjához. Az öt szervezet együttes erővel igyekszik felhívni a figyelmet arra, hogy a vírushelyzet miatt a magyar hallgatók egy része elvesztette munkáját, ami bizonytalanná teszi, hogy képesek lesznek-e folytatni az egyetemi tanulmányaikat.

A levél írói hangsúlyozták, hogy a hallgatók jelentős része kénytelen munkát vállalni az egyetemi évei alatt, és a munkájuk elvesztése veszélybe sodorhatja megélhetésüket, ami idővel akár a hallgatói státuszuk elvesztéséhez is vezethet. Ezért kérik az intézmények legfelsőbb vezetőit, hogy amennyiben lehetséges, tegyék meg a szükséges lépéseket, hogy mindez elkerülhető legyen.

„Az ügy súlyosságát és rendszerszintű méreteit mutatja, hogy egy budapesti egyetem Hallgatói Önkormányzata is felkeresett bennünket közös megoldásokat keresve a hallgatók nehézségeire. Az egyetemek hallgatói önkormányzatainak saját forrásai önmagukban biztosan nem elegendőek a probléma megfelelő mértékű kezeléséhez, különösen miután annak valódi méreteit még nem ismerjük.”

A levelet fogalmazó szervezetek több válságkezelő javaslatot is megfontolásra ajánlottak:

- Nagyon fontos lenne, hogy felmérés készüljön a hallgatók körében a válság és a járvány következményeiről.
- Kérjük, mérlegeljék, milyen lehetőség van az erre a félévre vonatkozó díjak elengedésére;
méltányossági fizetési kedvezmény vagy haladék nyújtására;
- akár arra, hogy ezeket a kedvezményeket, a hozzáférhetőség érdekében, minden hallgatóra kiterjesszék;
- a kollégiumok bezárásának időszakára vonatkozó, előre befizetett kollégiumi díjak visszaigénylésére;
- érdemes lehet mérlegelni az ösztöndíjakra rendelkezésre álló összegek átcsoportosítását, mivel a konferenciák és az utazások nagy része elmarad, az így felszabaduló forrásokkal pedig további szociális alapú támogatásokat lehet kiosztani...

CIGÁNYSORON - TÍZ KILOMÉTERRE A BALATONTÓL KASZÁL A SZEGÉNYSÉG

168 ÓRA
Szerző: HERÉNYI KÁROLY
2020.05.12.


A maguk módján sokan próbálnak meg segíteni ezekben a hetekben a mélyszegénységben élőknek. Köztük van Herényi Károly is, aki az egykori MDF szóvivőjeként vált ismertté.

Társaságunk egyik tagja a szárszói iskolában tanít, most éppen digitálisan. Kör e-mailt küldött, amelyben tudatta, hogy sok gyereknek a környező, a Balaton-parti településeknél szegényebb falujában nincsenek a távtanításhoz szükséges eszközei.

Egy hatgyermekes család van a legnagyobb bajban – mondja, amikor felhívom. Az édesapa elvesztette a munkáját, náluk előbb-utóbb étel sem kerül az asztalra. A legnagyobb fiú 15 éves, a kaposvári tehetséggondozó gimnáziumba jár, a szülei nagyon büszkék rá. A legkisebb féléves, a többiek mint az orgonasípok, köztük egy tízéves forma ikerpár is. A fiú eleven, mint a tűz, sorra nyerné az iskolai versmondó versenyeket, amennyiben részt vehetne rajtuk, de a tanítás végén túl korán indul vissza a busz falujába. Ha a verseny miatt lekési, legközelebb csak este juthat haza.

Az egyik földvári háziorvos révén az azonnali segítség még aznap eljut hozzájuk. Lesz étel is az ebédhez, a vacsorához. Már csak laptop kéne. Telefon Iványi Gáboréknak az Oltalomhoz, a Dankó utcába, tíz perc múltán jön is a válasz: másnap, amikor úgyis megyek hozzájuk önkénteskedni (kisbusszal ételt és tisztítószereket szállítok Nyíregyházára és Kisvárdára az ottani szegényeknek), megkapom, és vihetem a gépeket.

Sorra gyűlnek a segélykérések. Nekem is szólnak,

a környéken egy cigány asszony egyedül neveli az unokáját, nehéz helyzetben vannak.

Nosza, készítek egy csomagot: liszt, cukor, olaj, krumpli, hagyma, rizs, tészta, felvágott, a gyereknek egy kis édesség. Odaérek, nyitott a kapu, kopogok. Takaros asszony nyit ajtót, nehéz a korát megbecsülni.

– Ételt hoztam – nyújtom a pakkot.

– Jaj, áldja meg az isten! – fogad hálálkodva. Köszöni szépen, de az ételcsomagot vigyük másnak, enniük egyelőre van mit, azt mindig kispórolják. Biztos akad valaki más, aki rászorul. Náluk a gyerek számítógépe romlott el, pedig az iskolához kellene.

– Meg lehet javítani? – kérdem.

– Hívtuk a szerelőt, de a mi környékünkre nem jön el.

Jó fél órát beszélgetünk, újra és újra a kisunokára terelődik a szó. Nagyon büszke rá. Megígérem, hogy az Iványi-féle adományból hozok egy gépet. Másnap meg is kapom az Oltalom adományait: két régi asztali gép, egy laptop és egy mobiltelefon. Marianna, a tanárnő, telefonon irányít: egy hatgyerekes családnak kell egy laptop, egy asztali gép, meg a telefon. Már megnézték, elfér a takarosan berendezett kis házban. Néhány gyors telefon, sikerül megoldani, hogy az előbbi helyen megjavítsák a nagymama unokájának laptopját, a megmaradt gépre a falu végén, egy másik cigány családnak lenne szüksége...

A MAGYAR KORMÁNY AHELYETT, HOGY A VALÓSÁGGAL ISMERKEDNE, INKÁBB A VÁGYAIBÓL GYÁRT PROPAGANDÁT

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2020.05.12.



Az Orbán-kabinet úgy tekint a koronavírus-járványra, mint egy múló rosszullétre. Ez derül ki a Brüsszelnek megküldött legfrissebb konvergenciaprogramból, amely többek között azt tükrözi, milyen gazdasági hatásokkal számol a politikai vezetés a közeljövőben. Bár a mindig optimista Matolcsy jegybankelnöknél borúlátóbb az előrejelzés, azért nem mondhatjuk, hogy mély depresszióba süllyedt volna Varga Mihály és csapata amikor megpróbálták modellezni, milyen kilábalási esélyekkel számolnak a következő hónapokban.

Megszokhattuk már az utóbbi 10 évben, hogy a magyar kormányt nem igazán zavarják a tények, főként, ha a gazdaságról van szó. Eddig szinte naponta váltogatták a visszaesés mértékéről szóló becsléseket, most azonban már hivatalos irat van arról, hogy milyen vízióval vág neki a válságkezelésnek a magyar kormány. A jelentésben közzétett adatok a 2020-ra becsült GDP százalékában vannak megadva, és a kormány a 60 oldalas szöveg elkészítésekor azzal számolt, hogy az idén három százalékot fog zsugorodni a magyar GDP az előző évhez képest.

Ez rendkívül optimista becslés, hiszen korábban maga Varga Mihály pénzügyminiszter is sokkal borúsabb képet festett a kilátásokról, ő ugyanis hétszázalékos recesszióról beszélt korábban. Különösen kirívó ez az optimizmus, ha a többi uniós tagország jelentéseit vesszük alapul. Még a bivalyerős német gazdaság is hatszázalékos visszaeséssel számol, de jóval reálisabbnak tűnik a magyar előrejelzésnél az olasz és francia recesszió mértéke is, melyet most nyolc százalékra becsülnek...


VÖRÖS IMRE: ÜZENET EURÓPÁNAK, ORBÁN VIKTOR DIKTATÚRÁJÁRÓL

HÍRKLIKK
Szerző: KARDOS ERNŐ
2020.05.12.



  ...A felhatalmazási törvény jogi alapja a 
  magyar Alaptörvény 53-54. cikkei, 
  amelyek egyedül a kormányt jogosítják fel 
  az úgynevezett veszélyhelyzet 
  kihirdetésére és megszüntetésére. Más 
  állami szerv közreműködésére tehát 
  nincsen szükség. A kihirdetett 
  veszélyhelyzet alatt, a kormány 
  rendeleteket alkothat, amelyek azonban 
  az Alaptörvény 53. cikke szerint, csupán 15
  napig maradnak hatályban. Ha fenn 
  kívánják tartani ezek hatályát ezen 
  túlmenően, az Országgyűlésnek 
  felhatalmazási törvényt kell alkotnia. A 
  márciusban elfogadott felhatalmazási 
  törvény ennek az országgyűlési felhatalmazásnak az időbeli vége tekintetében 8. §-ában a következően rendelkezik: „E törvény hatályvesztéséről a veszélyhelyzet megszűnésével az Országgyűlés dönt.” . Mint említettük, a veszélyhelyzet megszűnéséről azonban egyedül a kormány dönt – más szóval: az Országgyűlés a felhatalmazási törvényt csak a kormány engedélyével és ennek megfelelő megszüntető döntését követően helyezheti hatályon kívül. Melyik parlamentáris demokráciában lehetséges az, hogy a parlament a saját maga által alkotott, ráadásul felhatalmazási törvényt csak a felhatalmazott beleegyezésének előzetes beszerzése után helyezheti hatályon kívül? „A veszélyhelyzet akkor fog megszűnni, amikor a veszély már nem áll fenn.”, véli a miniszter. A miniszter által felhozott ezen „objektív” kritérium formáljogilag kétségtelenül összhangban van a törvény 8. §-ával és az Alaptörvény általánosan megfogalmazott 53.-54. cikkeivel. Objektívnek azonban semmiképpen sem tekinthető. A kormány a veszélyhelyzetet akkor fogja megszüntetni, amikor ezt helyesnek tartja. A veszélyhelyzet megszüntetése sokkal inkább a kormány szubjektív mérlegelésétől, és ezzel a kormányzati önkénytől függ.

Varga miniszter asszony tehát homályban hagyja a pozitív alkotmányjogi helyzetet, és annak összefüggéseit. Elhallgatja, hogy az Országgyűlés lemondott a felhatalmazási törvény hatályon kívül helyezésének jogáról a kormány javára. És a ködösítés folytatódik: valójában az Országgyűlés a felhatalmazást bármikor visszavonhatná, megszüntethetné, véli. A törvény 3. §-a valóban szabályozza az Országgyűlés azon lehetőségét, hogy egyes megalkotott rendeletek tekintetében a felhatalmazást visszavonja. Az egész törvényre vonatkozó visszavonási lehetőségről azonban – ahogyan ezt Varga miniszter állítja – szó sincs. Minthogy a felhatalmazási törvény változatlanul hatályban marad, a kormány az éppen annullált rendelettel tartalmilag megegyező – csak új számmal ellátott – rendeletet hozhat. A visszavonási lehetőség tehát nem egyéb, mint egy szépségflastrom a megtévesztő propaganda szolgálatában. Ennek megfelelően, megdöbbentő a miniszter állítása, mely szerint a törvény 3. §-ába foglalt – az egyes rendeletekre vonatkozó, és jogilag irreleváns – „visszavonási” lehetőség „sokkal erősebb garancia, mint egy határozott időre szóló törvény”. Látható: az Alaptörvény C) cikk (1) bekezdésébe foglalt, a hatalmi ágak elválasztását előíró szabály, mint a jogállamiság fundamentális garanciája – amely az egyéni szabadság védelmét biztosítja – Magyarországon már nem létezik. Az Országgyűlésnek a felhatalmazási törvény hatályon kívül helyezése tekintetében létrehozott alárendelt helyzete lényeges pontokon sérti a magyar Alaptörvény alapelveit.

Másrészt: a miniszter – az igazságügyi terület őrzőjének szerepéből kiesve – arra utal, hogy egyes, most meghozott veszélyhelyzeti rendeleteket az Országgyűlés a veszélyhelyzet megszűnése után azonos tartalommal „rendes” törvények formájában fogja kodifikálni. Ez további aggodalomra ad okot. Ilyen módon, Magyarország jogrendszere az állandósult veszélyhelyzet állapotába fog kerülni? Meddig fogják még az Európai Unió és tagországai mindezt tétlenül szemlélni, és tartózkodni az európai értékek megvédésétől? Jó reggelt, Európa! Kéretik felébredni!


ROGÁN ANTAL OLYAN HÁZBÓL JÁR MUNKÁBA, AMIT ÁLLAMI MEGBÍZÁSOKON MÉSZÁROS LŐRINCÉKKEL OSZTOZÓ CÉG ÉPÍTTETETT

444.HU
Szerző: BOTOS TAMÁS
2020.05.12.


Új otthonra találhatott Rogán Antal, de mielőtt bemutatjuk az új menedéket, kezdjük egy gyors visszatekintéssel. 

Rogán Antal tavaly költözött ki a legendás, rejtélyesen növekvő Pasa Parkból, hogy akkor még családostul bekuckózzanak a kormányzati megbízásokkal elég jól álló Valton Security kisebbségi tulajdonosának, Bessenyei Istvánnak hatalmas, Felhő utcai házába. (Az ingatlan el nem árult összegű bérleti díját a Bessenyei István feleségével, Sarka Katával baráti- és üzleti kapcsolatban lévő Rogán Cecília fizette a Miniszterelnöki Kabinet akkori tájékoztatása szerint. A Rogán-család látványos költekezéseknél ez visszatérő magyarázat volt.)

Rogánék azóta elváltak, a miniszter elköltözött Sarkáék szomszédságából, de nem ment vissza a Pasa Parkba. Azt ugyanis eladta. Mészáros Lőrinc évtizedes barátjának közeli munkatársa vehette meg azt a lakást, a miniszternek kifejzetten kedvező aranyáron.

Egy olvasónk hívta fel a figyelmet arra, hogy a propagandaminiszter egy II. kerületi, háromszintes házba költözhetett be a közelmúltba. Gyakran látható ott, a legfelső teraszon többször is felbukkant már, Rogán szolgálati autói (egy Skoda Suberb és egy Multivan) is rendszeresen az épület garázsában állnak.

Megnéztük a címet, kiváló helyen van az épület. Hegyvidéki, kertvárosias rész. Az utca eleve csendes, ezen a részen pedig még csendesebb, szinte teljesen forgalommentes, egy irányból lehet csak behajtani. Mindez pár sarokra, gyalog is kevesebb, mint 10 percre a Pasaréti tértől...

A KORMÁNYPÁRTI KÉPVISELŐK LESZAVAZTÁK A JAVASLATOT, AMI PLUSZ ADÓT VETETT VOLNA KI A NER-OLIGARCHÁKRA

MÉRCE
Szerző: PÓSFAI ORSI
2020.05.12. 


Kedd reggel (május 12-én) tárgyalt a parlament gazdasági bizottsága az egyes kivételezett gazdasági szereplők szolidaritási hozzájárulásáról, azaz a „Mészáros-adóról”. A javaslatot Fekete-Győr András, Hadházy Ákos, Szabó Szabolcs ás Szél Bernadett nyújtotta be, a politikusok az ülést követően sajtótájékoztatót tartottak.

A törvényjavaslatot Hadházyék Botka László szegedi polgármester szolidaritásiadó-javaslata alapján dolgozták ki, ennek értelmében a NER 2012 és 2020 közötti fő kedvezményezettjeinek plusz hozzájárulást kellene fizetniük a koronavírus elleni védekezés költségeihez. A javaslat szerint azoknak, akik a kijelölt időszakban az államháztartás alrendszeréből, európai uniós forrásból, bármely nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott egyéb programból, vagy 100%-os állami tulajdonban álló gazdasági társaság által létrehozott alapítványtól legalább ötmilliárd forintnyi árbevételt szereztek,
a bevétel mennyiségétől függően annak 1 és 3 százaléka közötti összeget kellene befizetniük a hozzájárulási alapba.

Szabó Szabolcs szerint a gazdasági bizottság kormánypárti tagjai lényegében „kukán” végighallgatták az ellenzéki képviselők érveit, majd egyöntetűen leszavazták a javaslatot. Egyedül Bánki Erik, a bizottság fideszes elnöke szólalt fel, aki azt kifogásolta a javaslatban, hogy az visszamenőlegesen vetne ki adókat, ami szerinte súlyosan alaptörvény-sértő...

NE AGGÓDJUNK, A STATISZTIKÁK ELKÉSZÍTÉSÉN MÁR DOLGOZIK A MINISZTÉRIUM

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2020.05.12.


Érdekes módon mostanság nem nagyon hallani arról, hogy mi a helyzet azokkal a betegekkel, akiket a kormány döntése alapján haza kellett küldeni a kórházakból. Közel 40 000 ágyat tettek üressé – noha ezek egy jó része már eleve is üresen állt a kormány információ szerint – azonban az a mai napig nem derült ki, hogy a valóságban ez hány ember hazabocsátásával járt. Először csak pár százalékról volt szó, majd ezrekről, később azonban már megközelítő számot sem közöltek. Volt, aki megpróbálta megtudakolni a valós számokat az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) illetékeseitől, azonban ők annyit válaszoltak csupán, hogy arra vonatkozólag, hogy hány embert küldtek haza a kórházakból az ágyfelszabadítások miatt, nem gyűjtenek adatokat. Kész, ők ennyivel letudták, találja ki, aki akarja, hogy mennyi is az annyi.

Tóth Bertalan MSZP-s képviselő azonban továbbment, és egyenként kérdezte meg 91 kórház vezetését arról, hogy tudomásuk szerint hány embert kellett hazaküldeni az általuk vezetett intézményből. Nos, a megkérdezettek közül mindössze egyetlen egy mert válaszolni, a többi 90 esetben az operett-törzshöz irányították Tóthot. Ez egy minisztériumi döntés volt, ami persze nem meglepő azután, hogy Kásler, pontosabban Orbán azt szeretné, ha csak és kizárólag pozitív hírek jelennének meg a sajtóban a járvány elleni védekezéssel kapcsolatban. Orbán úgy hiszi, hogy a népet egyetlen dolog érdekli, méghozzá az, hogy hogyan járja a drága miniszterelnökúr az országot és látogat el minden kórházba azért, hogy személyesen is meggyőződjön arról, hogy mindenhol minden a legnagyobb rendben van.

A magyar ember nem akar hallani a problémákról, pláne nem a halottak számáról, a magyar ember sikerre éhes. Orbán a néplélek pátyolgatója, így tőle ez nem is egy túl váratlan döntés. Az viszont már annál inkább zavaró számára, hogy még mindig vannak olyan egyének, akiket a valóság érdekel, nem a meghajlított valóság. Tóth Bertalan kénytelen volt tehát Müller Cecíliáékhoz fordulni kérdésével, melyre a mai napig nem kapott választ. Pedig kérdését nem ma, hanem még április 20-án tette fel, tehát az ország felettébb cuki nagyanyjának lett volna ideje arra, hogy elkészítsen egy pontos listát. Nos, ezt nem tette meg, ami egy normális országban vizsgálatot vonna maga után, de idehaza mégis ki gondoskodna erről? Talán Polt Péter megkezdi az azonnal nyomozást Müllerrel szemben? Esetleg Pintér Sándor veti magát bele a munkába?

Embert nem érdekel, hogy jelen állás szerint épp ki nem tartja be az egyébként jóformán szinte csak a Fidesz által írt, vagy átírt törvényeket. Veszélyhelyzet van, az állampárt és bábjai azt csinálnak, amit csak akarnak, vagyis azt, amit Orbán nekik utasításba kiad. Müller Cecíliának és csapatának nyilván rendelkezésre állnak a kért adatok, de az is nyilvánvaló, hogy ezt addig titkolni fogják, ameddig csak tudják. Rétvári Bence államtitkár szerint – akit Tóth még a parlament népjóléti bizottságában kérdezett – április 20-án nyújtotta be a levelét ( Tóth Bertalan, szerk.), tehát még van időnk a megválaszolásra, de természetesen választ fog kapni a miniszter uraknak címzett levelére. Minden írásbeli kérdésre válaszoltunk az elmúlt időszakban is. Az MSZP képviselője szerint azonban minden válaszadási határidő lejárt, normál esetben ugyanis 11 munkanapon belül kellett volna válaszolni a feltett kérdésre...


ITT OLVASHATÓ

MERKELY BÉLA: TÖBB MINT 8 EZER PCR-VIZSGÁLATBÓL KETTŐ LETT POZITÍV

24.HU
Szerző: BENKE ÁGNES
2020.05.12.


8744 fő tesztelése történt meg eddig, és a kiválasztottak közel fele, 49,2 százaléka részt vett már a vizsgálaton– ismertette a négy orvosegyetem által szervezett országos koronavírus-tesztelési program részeredményeit Merkely Béla. A Semmelweis Egyetem rektora hozzátette:

8276 orr- és szájgarat-mintavételen alapuló PCR-vizsgálatot végeztek el május 1. óta, és 
ezekből mindössze kettő lett pozitív.

Ha ez lenne a teljes reprezentatív minta, akkor ez alapján úgy lehetne becsülni, hogy a 14 éven felüli, nem idősotthonban vagy húsz fősnél nagyobb intézményben élő magyar lakosok körében 243 és 7230 közötti az aktív fertőzöttek száma – ismertette a rektor. (A hivatalos kormányzati adatok szerint eddig összesen 3313-an fertőződtek meg, az aktív esetek száma 1881.)

Az első 1524 antitest vizsgálati mintán kilenc eredmény lett pozitív, ők tehát már átestek a betegségen. Ez rendkívül alacsony, mindössze 0,6 százalékos átfertőzöttséget jelent.

A kiválasztott 17 778 ember majdnem felét sikerült eddig letesztelni. 2607-en jelezték, hogy nem szeretnének részt venni a tesztelésen (14,7 százalék), 1875 emberrel pedig nem sikerült felvenni a kapcsolatot. Merkely Béla hangsúlyozta, a vizsgálat akkor lesz eredményes, ha legalább 10500-an részt vesznek a május 15-éig tartó tesztelésen. A rektor szerint az előzetes eredményekből az látszik, hogy az idejekorán bevezetett korlátozó intézkedések hatásosak voltak, tömeges fertőzés nem lépett fel, nyájimmunitás sincs, és intézményi fertőzések teszik ki az esetek egy szignifikáns részét...

HOPPON MARADTAK A NYUGDÍJASOK – A KORMÁNYTÓL MÉG GESZTUSRA SEM FUTJA

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2020.05.12.


„A nyugdíjasok bizalmatlanok, s ezt csak fokozza, hogy látják, hova, mire mennek el százmilliárdok, miközben őket semmibe veszi a kormány. Csak rendre ’elmútnyócév-szerű’ politikai reakciókra képes – a jogos igényekre válaszként” – szögezte le portálunknak Barát Gábor. Az Országos Nyugdíj-főigazgatóság korábbi főigazgatója szerint, a bizalmatlanságot tovább növeli, hogy nem tudni semmi részletet a beharangozott 13. havi nyugdíjakról. Nagyon úgy néz ki, hogy az idén a növekedés alakulása miatt, nem lesz nyugdíjprémium, az inflációhoz kötött nyugdíjkorrekció pedig kétséges. „Ha a kormány tényleg segíteni akarna a nyugdíjasokon, akkor az átlag alatti nyugdíjban részesülők számára kellett volna adni egyszeri 20-25 ezer forintos juttatást” – mondta. Szerinte még júniusban sem lenne késő.

A makrogazdasági folyamatok alapján, az valószínűsíthető, hogy a nyugdíjasok – 2019-cel szemben – az idén nem kapnak komolyabb összeget ősszel. Ha a várakozások beigazolódnak, akkor nyugdíjprémium semmiképpen nem fog járni, nyugdíjkorrekció is legfeljebb minimális. Lehet, hogy ezt a kormány – saját előzetes számításai és belső használatra szóló előrejelzései szerint – már előre látta, és a nyugdíjasok csitítására ezért dobta be a négy év alatt bevezetendő 13. havi nyugdíj ötletét? – kérdeztük a szakértőtől.

„Valóban, ez egyfajta nyugtató injekció volt a kormány részéről” – szögezte le Barát Gábor, aki egyébként egyetért azzal, hogy az idén ugrott a nyugdíjprémium, de talán ősszel még jöhet egy maximum egy százalékos, egy összegben folyósított korrekció. „Egyértelműen látszik, hogy a kormány igyekszik ezt az idei évet megúszni, s nem szándékozik semmiféle gesztust gyakorolni a nyugdíjasok felé, maximum azt adja meg, ami törvény szerint jár”...


A MINISZTERELNÖK TOVÁBBRA IS KORMÁNYGÉPNEK HASZNÁLJA A HONVÉDSÉG LUXUSREPÜLŐIT

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2020.05.12.



A honvédség 2018-ban vásárolt két Airbus A319 és két Dassault Falcon 7X típusú repülőgépe a koronavírus-járvány idején sem pihen: jártak Washingtonban, Moldovában, Oroszországban és Kanadában is az elmúlt öt hónapban, Valentin-napon pedig az egyik luxusgép kiruccant Rómába. Több út nyilvános fényképekkel is alátámasztható egyezést mutat a miniszterelnök külföldi látogatásaival. Mutatjuk a legfrissebb útvonalakat:...

MILYEN SILÁNYAK IS VAGYUNK! A POLITIKAI NEMCSELEKVÉS TRAGÉDIÁJA

1000 LEÜTÉS
Szerző: HaFr
2020.05.10.


Épp most olvastam TGM egyik kellemesen ezoterikus írását, de nem akarom egy posztban értelmezni, fölösleges tour de force volna, nem adna hozzá semmit a világhoz, az olvasó olvassa el a szöveget, olvasónak ez a dolga. Az érdekel, ami -- tágan: a titkosszolgálatok ("az állami voyeur") magánéleti szerepét esztétizáló, majd esztétikai tárgyként elutasító -- cikke mögött húzódik: az, ahogyan a titkoszolgálatok egy alávetett társadalomban eljuthatnak addig, hogy a köznapi emberi "locsogás", intimitás, testiség, köznapi szenvedés érdekelhesse őket. És azért érdekel ez, mert óhatatlanul efelé haladunk. Miután egy zárt hatalmi csoport ellehetetleníti az ellenfeleit, a radikalizálódása szükségképpen vezet az állampolgárok megalázása és szelekciója felé (amint már nem egyszer meg is történt az Orbán-rezsimben egyelőre verbálisan Kövér és a KDNP vénférfi különítményének nőellenességével, az ellenzék nemzetből való kirekesztésével, a cigányok kollektív megbélyegzésével stb.), a végén meg ott állunk meztelenül a "hatalom" előtt.

> Szembeötlő, hogy az állambiztonsági szolgálat tekintete szadisztikus férfitekintet, harmadosztályú intellektualizmusa és rendképzete az önuralommal és racionális világossággal jellemzett férfigőg, „erkölcsisége” a „kis huncut”-nak tekintett nő korholása, állítólagos szabályszegésének elmarasztalása.<

A szadisztikus férfitekintet hatalomra jutása annak a terméke, amit a nemtudás és a nemcselekvés közös tagédiájának nevezhetünk. Az, hogy az orbánizmus és hajtásai teremtenek rendet a Kárpát-medencei káoszban, minden más rendteremtő erő hiányára mutat. Az, amit közkeletűen társadalmi inkompetenciának nevezhetünk, annyira megfoghatatlan az egyes emberek szintjén, amennyire érthetetlen a saját rossz érzésük oka. Az, aki tenni tudna ez ellen, a közéleti értelmiség (a politikai közösség szellemi elitje), jó időre kompromittálódott. A kompromittálódása mindenekelőtt azokkal az értékekkel szemben értendő, amelyeket állítólag vall...

AZ EU ARCUL CSAPÁSA, MOST ÖRÜLHETNEK ORBÁNÉK - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2020.05.12.


Ha ezentúl a magyar vagy a lengyel kormánynak nem tetszik az Európai Bíróság valamely ítélete, egyszerűbb lesz ellene mennie. A könnyítést egy németországi alkotmánybírósági ítélet hozta el. A taláros testület ugyanis a napokban az EU-jogot felülbíráló döntést hozott. Az ítélet tehát örömet vált ki Varsóban és Budapesten – annál a két kormánynál, amelyek ellen az EU-szerződés hetedik cikke szerinti eljárás van folyamatban. Nemzetközi lapszemle a Klubrádióban.

„Talán gyógyítható” – írja a müncheni Süddeutsche Zeitung, no nem a koronavírus-fertőzésről, hanem az Európai Unió jogrendje és a karlsruhei német alkotmánybíróság között kirobbant konfliktusról, amely a konkrétumokon túl, lényegében arról szól, hogy az EU joganyagának az értelmezését illetően ki mondja ki a végső szót – a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság, vagy az ügyben valamilyen módon érintett uniós tagállam legmagasabb ítélkező testülete, jelen esetben a német.

A kérdésben legutóbb megszólaló magas állású személy történetesen Ursula von der Leyen volt, aki egyfelől német, másfelől viszont az Európai Bizottság elnöke, és ő – mint a Süddeutsche kiemeli – amellett tette le a voksot, hogy az aduász Luxembourg kezében van.
Megkérdőjelezték az EU-jog elsőbbségét

A jogvita jelen esetben a mellesleg német földön, Frankfurtban működő Európai Központi Bank függetlenségével kapcsolatos.

Anélkül, hogy mélyebben elemeznénk a pénzügyi jogi részletkérdéseket, megállapítható: a német szövetségi alkotmánybíróság a múlt héten részlegesen alkotmányellenesnek találta az uniós bank kölcsönfelvételi gyakorlatát, és felszólította a frankfurti intézményt, hogy három hónapon belül indokolja meg hitelt érdemlően a kötvényvásárlási programját. Ezzel Karlsruhéban megkérdőjelezték az EU-jog elsőbbségét, pontosabban azt, hogy az EU-jog tartalmának helyes interpretálására a legilletékesebb fórum magának az Európai Uniónak a bírósága.

Von der Leyen erre úgy nyilatkozott, hogy elképzelhető, Németország kötelezettségszegési eljárásra számíthat. Mire a berlini kormány szóvivője, Steffen Seibert kellően ködös megfogalmazást használva úgy reagált: „érthető, hogy a karlsruhei ítélet kérdéseket vet fel az Európai Bizottság szempontjából”. Seibert szerint a német alkotmánybírák érvelése átfogónak mondható, ugyanakkor továbbra is érvényes, hogy az Európai Bíróság tekintendő az európai szerződések őrének.

A Süddeutsche Zeitung a CDU elnökségi köreiből úgy értesült: Angela Merkel kancellár szerint az ügy „kényes, de orvosolható”. A legnagyobb gond az – írja a bajor lap –, hogy mindez gyengíti az európai jogi közösséget.

Új érv a magyar és lengyel kormány

Kitér a cikk arra, hogy a fejlemény örömet vált ki Varsóban és Budapesten – annál a két nemzeti konzervatív irányzatú kormánynál, amelyek ellen az EU-szerződés hetedik cikke szerinti eljárás van folyamatban, az uniós alapértékek védelme jegyében.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak nyilatkozva máris azt hangoztatta: „az uniós szerződéseket a tagállamok hozzák létre, és ők határozzák meg, hol húzódnak az EU-szervek hatásköri határai”. A Süddeutsche Zeitung által megszólaltatott Kees Sterk, a Bírósági Tanácsok Európai Hálózatának holland elnöke attól tart, hogy a karlsruhei ítélet érvet szolgáltathat a lengyel és a magyar vezetésnek az Európai Bíróság figyelmen kívül hagyásához.

Idézi a Süddeutsche Wolfgang Schäublét, a német törvényhozás alsóházának, a Bundestagnak az elnökét, volt német pénzügyminisztert is, aki szerint az alkotmánybírósági ítélet magának az eurónak a létét is megkérdőjelezheti.

Jogi atomfegyver?

Szintén terjedelmes cikkben foglalkozik a kérdéssel a londoni Financial Times. A lap szerint pro és kontra érvek egyaránt felhozhatók azzal kapcsolatban, hogy célszerű lenne-e, ha Brüsszel kötelezettségszegési eljárást indítana annak nyomán, hogy Karlsruhéban úgymond „hadat üzentek az unió jogrendjének”. A FinTimes értelmezésében ez „jogi atomfegyver” bevetését jelentené, bár megjegyzem, kötelezettségszegési eljárást meglehetősen gyakran indítanak tagországok ellen, és ha ezek mind atomtámadásnak minősülnének, akkor például Magyarországon már fűszál sem nőne.

Nukleáris opciónak az uniós joggal foglalkozók inkább annak a bizonyos, imént említett hetes cikknek az alkalmazását szokták nevezni, hiszen ott az út végén – elvben – akár az érintett ország EU-tagsági jogainak a felfüggesztése is állhat, ami egy „mezei” kötelezettségszegési eljárás esetében nem mondható el.

Nem a Merkel-kormány a bűnös

Mindenesetre az eljárás megindítása mellett érvel blogjában a Financial Times által idézett Franz Mayer német alkotmányjogász, aki szerint az Európai Bíróság elsőbbségének a megkérdőjelezése az EU jogának leplezetlen arcul csapásaként értékelhető. A brit lap mindehhez hozzátesz egy politikai megfontolást: von der Leyennek érdekében állhat leráznia magáról azt a vádat, hogy a magyar és a lengyel kormány ellen bezzeg hajlandó jogi értelemben fellépni, miközben az alapító „magországok” egyikével szemben – amely ráadásul a saját hazája – ettől visszariad.

Felvet azonban a Financial Times egy súlyos ellenérvet: Brüsszel a német kormány ellen tud kötelezettségszegési eljárást indítani, holott a berlini kabinet a jogi konfliktus alapját képező érdemi vitában éppenséggel az Európai Központi Bank kötvényvásárlási programját védelmezte. Ha úgy tetszik, nem a Merkel-kormány a bűnös, hanem az attól teljesen független alkotmánybíróság indított ellentámadást, a tagállami alkotmánybíróság ellen azonban nem lehet kötelezettségszegési eljárást indítani.

KÖZOKTATÁSBÓL A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ ÉS ROMA GYEREKEK A JÁRVÁNY IDEJÉN

QUBIT
Szerzők: KENDE ÁGNES, MESSING VERA
2020.05.12. 


„Remélem a gyerekek problémamegoldó képessége fejlődik, a mi szemléletünk pedig (bár nem ezzel volt a gond véleményem szerint) visszavonhatatlanul megváltozik. Jöjjön bármilyen NAT. Most látjuk igazán, hogy mennyit ért a tananyag dömping gyerekfejekbe passzírozása: a legegyszerűbb problémákat sem képesek megoldani. A szövegértési gondok most mutatják csak meg mennyire pusztítóak.” 

Az idézet egy online kérdőív egyik válaszából származik, amelyet a Rosa Parks Alapítvány, a Motiváció Egyesület és a Partners Hungary Alapítvány közös kutatása részeként címzett halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) és roma gyermekeket oktató pedagógusoknak, amit rövid időn belül 425 pedagógus töltött ki – ez önmagában jelzi a pedagógusok igényét arra, hogy megosszák tapasztalataikat. A minta nem reprezentatív, erre az online platform és az idő rövidsége miatt nem is volt lehetőség, de feltételezhetjük, hogy a kérdőívet nagyobb arányban töltötték ki olyan pedagógusok, akik motiváltabbak a digitális oktatás megvalósításában, így valószínű, hogy a valóságosnál kedvezőbb helyzetet mutatnak az adatok.

Kutatásunk fő szervező szempontja az volt, hogy összehasonlítsuk a magas és alacsony helyzetű roma, illetve halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyermekeket oktató pedagógusok tapasztalatait.

A kitöltő tanárokat arra kértük, hogy becsüljék meg a roma és a HHH gyerekek arányát az iskolában, illetve azokban az osztályokban, ahol tanítanak. Ez alapján négy csoportot különböztettünk meg: ahol a HHH, illetve a roma gyerekek becsült aránya az országos átlagnál alacsonyabb (0-20%), ahol átlagos (20-40%), ahol magas, de még nem egyértelmű a szociális és etnikai szegregáció (40-60%) és ahol a roma és/vagy HHH gyerekek aránya nagyon magas, olyannyira, hogy ezeket szegregálódó vagy szegregált iskoláknak tekinthetjük (60-100%). Mivel a két kategória gyakorlatilag statisztikai hibahatáron belüli különbségeket mutatott, ezért nem részletezzük az eredményeket külön a két csoportra vetítve. Ez azonban nem jelenti azt, hogy összemosnánk a roma és a HHH gyermekek fogalmát; tisztában vagyunk vele, hogy ezek alapvetően eltérő csoportok, eltérő közpolitikai megközelítést igényelnek, mégis fontos eredménye kutatásunknak, hogy a pedagógusok percepciójában a HHH és a roma kategória erősen összemosódik.

Kutatásunkban egyrészt kíváncsiak voltunk arra, hogy mennyien tudtak bekapcsolódni a digitális vagy online oktatásba, másrészt arra, hogy mennyire adottak a pedagógusok és a tanulók számára a digitális oktatásra való átállás infrastrukturális feltételei. Harmadrészt meg szerettük volna ismerni a digitális oktatás mindennapjainak első tapasztalatait, végül pedig rákérdeztünk arra, hogy mi a pedagógusok véleménye a kialakult helyzetről...

ORBÁN VIKTOR KÖTÉLBARÁTJA ÉS HABONY ÁRPÁD BAJTÁRSA VISZI TOVÁBB A NÉHAI ANDY VAJNA KASZINÓIT

24.HU
Szerző: VITÉZ F. IBOLYA
2020.05.12.


Az összes profitot kérik, két napon belül.

Megvan, kinek termeli mostantól a néhai Andy Vajna öt fővárosi kaszinója a sokmilliárdos nyereséget. Azt már a sztárproducer halála után kevéssel pedzegették, hogy Habony Árpád egyezkedett Vajna egykori üzlettársával és adószakértőjével, Samuel Russell Falconellóval a kaszinóbiznisz átvételéről, aki azonban állítólag egy darabig ellenállt, így elhúzódott az ügylet. Most azonban már hivatalos: április 30. óta a kaszinóüzemeltető Las Vegas Casino Zrt.-nek új tulajdonosa van, és ez a Garancsi István–Szalay-Bobrovniczky Kristóf páros érdekeltsége.

A cégbejegyzés szerint a luxemburgi homályba vesző Las Vegas Casino S.á.r.l helyébe a Garinvest Projekt Zrt. lépett. A Garinvest Projektet a neve alapján erre az ügyletre hozták létre tavaly novemberben, alapítója a NER egyik fővállalkozója, Garancsi István, pontosabban egyik cége, a Garinvest Zrt., amely mellé tavaly decemberben beszállt a London Capital Zrt. Utóbbi a londoni nagyköveti poszttól tavaly decemberben megvált Szalay-Bobrovniczky Kristóf cége.

Formálisan tehát

ketten osztoznak a kaszinóbizniszen, Garancsi István és Szalay-Bobrovniczky Kristóf, azaz a miniszterelnök kötélbarátja és Habony Árpád bajtársa.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf magát nevezte bajtársnak, ténykedését pedig így határozta meg a Mandinernek adott interjújában: „cselekvője vagyok annak az elitcserének, amely folyamatban van”. Már a Századvégnél is bizalmasa volt Habonynak, majd Londonban már mint nagykövet volt eleinte fő tulajdonosa a Habony érdekeltségébe tartozó nemzetközi hírügynökséget működtető cégnek. Hirtelen hazatérése Londonból a kaszinóüzlet ismeretében némileg új értelmet nyer, a London Capital vagyonkezelőt tavaly novemberben jegyeztette be még nagykövetként.

A kaszinóüzletben a Habony-vonalat erősíti a TV2-ből ismert Halkó Gabriella, akit Habony szűk körébe tartozóként tartanak számon és most bekerült a Las Vegas Casino Zrt. igazgatóságába is.

A multimilliárdos, egyebek mellett a székesfehérvári futballklubot is tulajdonló Garancsi sok egyéb érdekeltségén kívül eddig is benne volt a kaszinóbizniszben. A soproni kaszinó üzemeltetéséért felelős CAI Hungary Kft. 2018-ban minden addigi rekordját megdöntötte, 4,2 milliárd forint árbevételt könyvelt el, és a bő 1,2 milliárd forint adózott nyereséget ki is fizette osztalékként.

Ilyesmi várható a Las Vegas Casinónál is. Amint a Garancsi-Szalay-Bobrovniczky duó birtokon belül került,

rögvest átírták az alapszabályt, mégpedig úgy, hogy a profitot teljes egészében és azonnal kiránthassa a tulajdonos osztalék formájában
...

ASSZONYOK KARANTÉNBAN – OTTHONTANULÁS, FŐZÉS, MOSÁS, TAKARÍTÁS

ÁTLÁTSZÓ / SZOCIO BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2020.05.12.


A járvány a leszakadó térségekben is alaposan felforgatta a családok életét. A lakhatási szegénységben nagy kihívást jelent a gyerekek otthontanulása, és a bizonytalanná vált jövedelmek is nehezítik a helyzetet. Az asszonyokra ilyenkor még több teher hárul.

A férfiak egy része még él az alkalmi munkák lehetőségeivel, a nők pedig az otthoni teendőket fogják össze. Azoknak, akiknek nincs elérhető munkalehetősége, most mind otthon vannak. A túlélés alternatívái beszűkültek. Az élet megszervezése nem egyszerű.

Amikor az óvodás, iskolás kort elérik, a gyerekek általában csak hétvégeken és az iskolai szünetekben vannak otthon. Ehhez a szülők többnyire nem szerveznek napi feladatokat, itt nincs napirend, kötöttség. A távoktatást azonban nem lehet e nélkül megszervezni. Eddig nem volt meg az otthontanulás szokása, és ezt most kellett kialakítani. Ez nem mindenhol sikerült, a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek egy része még most, a nyolcadik hét után sem kapcsolódott be a tanulásba.

Ahol már korábban kialakult a napirend, ott könnyebben ment a dolog: felkelni, reggelizni, tanulni. Óriási előnyt élveztek azok a családok, akik képesek voltak kapcsolódni a digitális oktatáshoz, melyen keresztül a pedagógusok szinte órarend szerint dolgoznak a gyerekekkel. Ahol azonban papíralapon kapják meg a feladatokat, nos, ott nem egyszerű kialakítani a tanulási időt. Tapasztalataink szerint, ezen a téren a legtöbb feladat az anyákra hárult. Furcsa ez, mert a legtöbb családban a férfiak hangja az erősebb, az ő akaratuk érvényesül, mégis a tanulás megszervezése túlnyomórészt az asszonyoké maradt.

Nőtt hát a terhelésük, a háztartásvezetés mellé megkapták az oktatást is. A főzés többnyire a vacsorához kapcsolódik, az ebédet megoldják a kiszállított óvodai-iskolai étkezésből, emellett a mindennapi éhség elverésében ott az elengedhetetlen kenyér, valamivel. Az étkezés megszervezése mellett még a mosás, takarítás, és tavasszal a konyhakert művelése is az ő feladatuk – már ahol van kiskert. Ezekben a közösségekben az átörökített női szerepek erősen tartják magukat, ezt többször megtapasztaltuk már.

Mivel az iskolai, hivatali ügyeket leggyakrabban a nők intézik, így szinte természetessé vált, hogy a karantén idéjén ők veszik át a papíralapú feladatokat. Később ők felügyelik, segítik a feladatok megoldását, ahogy ők tartják észben azt is, mikor kell leadni a kitöltött feladatlapokat és felvenni az újakat. Ahol tudtunk digitális eszközzel segíteni, ők voltak azok, akik megtanulták a tablet használatát, és együtt tanulnak az online-tanodában a gyerekekkel.

Azokban a családokban, ahol három év alatti kisgyerekek is vannak, még nehezebb a helyzet, de ott sem könnyű, ahol a gyerekek egy része óvodás korú, másik része meg már iskolás. Mindannyian egy szobán kell osztozniuk, így a nyugodt tanulási környezet kialakítása képtelenség. Most, hogy javul az idő, és nem kell már fűteni, a gyerekek gyakran kint játszanak az udvaron, ez némi könnyebbséget jelent. Ilyen körülmények között viszont nehéz rávenni őket arra, hogy hagyják abba a kinti játékot a tanulás kedvéért. Nehéz motivációt találni az iskola iránt ott, ahol ez akkor sem volt stabil, amikor a gyerekek még rendesen suliba jártak.

Csodálom ezeket az asszonyokat, akik a mindennapok megtervezése mellett megküzdenek ezzel is. Megtanulják a tablet működését, újratanulnak tanagyagokat, olyanokat is, amelyeket annak idején nem tanultak meg rendesen. Feladatokat értelmeznek, segítenek, együtt tanulnak.

Mindeközben sokan ezen keresztül szembesülnek azzal, milyen probléma lehet a gyerekekkel az iskolában. Panaszkodnak, hogy mennyire nem képesek figyelni, és mondják, hogy most már értik, miért van annyi panasz rájuk az iskolában. Az együtt tanulás során pedig ellesik a mintát a tanodapedagógusoktól: hogyan irányítják a mindig elkalandozó figyelmet, hogyan kommunikálnak a gyerekekkel. Tanulás ez a javából.

Persze nem mindenkivel vagyunk ilyen szerencsések. Van olyan család, ahol a felelősség és kötelesség fogalmának semmiféle értelmezése, levetülése nem létezik. A gyerekek élik a maguk életét, azzal a következmények nélküli életvezetéssel, amit otthon a felnőttektől látnak. Ezért őket a szülők sem tudják rávenni a tanulásra. Az ilyen gyerekekkel nagyon nehéz foglalkozni, velük másféle módszerekhez kell nyúlni, kényszerpályákat kialakítani, melyek a tanulás irányába terelik őket. A többieket pedig folyamatosan támogatni kell, hogy ne süllyedjenek le erre a szintre. Mert minél mélyebben van egy család, annál nehezebb a gyerekeket más pályára állítani.

Sok rétege van a segítő munkának a járvány idején is. Kríziscsomagok, pénzbeli támogatások, digitális eszközök, internet-elérhetőség. Mentorálás, távoktatásban tudásátadás, mentális támogatás. A járvány olyan helyzetet teremtett, amiben tényleg egyszerre fejleszthető a szülők és a gyerekek generációja. Ezt a helyzetet próbáljuk most a legjobban kihasználni. Mert még a legrosszabb helyzetekben is meg kell találnunk a legjobb megoldásokat.

SZABAD SZEMMEL – NEM ÉRDEKLI A DÁN KÜLÜGYMINISZTERT SZIJJÁRTÓ FELHÁBORODÁSA - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.05.12.


Reuters 

A dán külügyminisztert nem érdekli különösebben, hogy Szijjártó Péter fel van háborodva, miután öt északi ország támogatta az Európa Tanács főtitkárát, aki nyilvánosan kifogásolta a magyar demokrácia állapotát, ideértve a szólásszabadság korlátozását. Mint emlékezetes, a magyar külügyminiszter tegnap berendelte az öt állam nagykövetét, ám dán kollégája erre úgy reagált, hogy ha egyes kormányok olyan akciókat hajtanak végre a válság ürügyén, amelyek aláássák az alapvető jogokat, akkor Dánia ragaszkodik ahhoz, hogy erre felhívja a figyelmet. Jeppe Kofod hozzátette, hogy itt nem csupán a Covid-19-ről van szó. Magyarországon azonban rosszabbodott a helyzet, mert a magyar vezetés egy sor olyan intézkedést hozott, amely a többi közt sérti a szólásszabadságot. Kitért arra is, hogy nem maradhat következmények nélkül, ha valahol megsértik az alapvető normákat, és ez vonatkozik az anyagi kihatásokra is. Egyébként a hétfői találkozón Sztáray Péter államtitkár azt közölte a diplomatákkal, hogy magyar megítélés szerint az öt ország tévesen értelmezi a felhatalmazási törvényt. Norvég tájékoztatás szerint az ötök, Dánia, Finnország, Izland Norvégia és Svédország képviseletében egyrészt megmagyarázták, hogy mire alapozzák véleményüket, másrészt fenntartották aggályaikat. Különösen amiatt, hogy Orbán Viktor meghatározatlan ideig irányíthat dekrétumokkal. De nem tetszik nekik az sem, hogy a rémhír terjesztésére vonatkozó jogszabály miatt az újságírók újabb nyomás alá kerülnek.

A párizsi magyar nagykövet azt bizonygatja, hogy Magyarország semmilyen tekintetben nem lett diktatúra. Az olvasói levélben Károlyi György kifejti, hogy a nagy vitát kiváltó egészségügyi szükségállapot kizárólag olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyet a legtöbb kormány meghozott a járvány miatt. Azt viszont felfoghatatlannak, egyben pedig tisztességtelennek nevezi, hogy milyen bánásmódban részesül országa, amióta csak beütött a kórokozó. Felfoghatatlan, mert nem lehet eloszlatni azt az egyre erősödő meggyőződést, hogy a magyar intézkedések jelenleg a legsúlyosabb fenyegetést jelentik nem csak a demokrácia, hanem Európa, sőt, az egész világ számára. Az ember azt hiszi, hogy álmodik. Mondhat bármit a magyar kormány, hogy ez nem így van, hogy nem kapott teljhatalmat. Hogy semmilyen formában nem sértette meg az uniós jogot. Hogy nem diktatúra, és semmilyen alap sincs ezt kétségbe vonni. Ez a fajta makacsság döbbenetes a másik oldal részéről. A süketnémák párbeszéde folyik, ezért áramlik mindenhonnan ez az ostobaság és elvakultság. A tudatos rágalmazók felelőssége hatalmas. Ugyanakkor szemérmetlen a hozzáállás, mert egyetlen részvétteli szó sem hangzik el a magyar betegek és halottak mellett, miközben ekkor a baj. Ehelyett gerjesztik a pszichózist, hogy itt a demokráciát éri támadás. A francia orvosok és ápolók sem a demokrácián elmélkednek a kórházakban, hanem végzik a dolgukat. Hozzáértésük és odaadásuk ellenére Franciaország már 5 ezer halottnál tart. A magyaroknál ez a szám 70-szer kisebb. Vajon lesz-e bátorság megtapsolni Magyarországot?

A kommentár sürgeti a Bizottság elnökét, ha már beleavatkozott a német Alkotmánybíróság és az Európai Bíróság vitájába és kötelezettségszegési eljárást helyezett kilátásba Berlin ellen, akkor ne csak beszéljen, hanem lépjen is. Mert amikor az év elején elfoglalta tisztségét, azt ígérte, hogy érvényt szerez az alapszerződéseknek, valamint az Alapjogi Chartának. Vagyis amikor figyelmezteti a német kormányt, akkor csak a dolgát végzi, és ugyanúgy jár el, mint más államok esetében. A saját tekintélye forog kockán. Egyúttal megfontoltságra inti a magyar és a lengyel kormányt, nehogy semmibe vegyék az EiBet, miután mindkét ország kiüresíti a jogállamot és ürügynek tekintheti a karlsruhei döntést. A Bizottságnak sűrűn ki kellene jelentenie, hogy semmi ilyesmit nem fogad el. De a tettek többet számítanának: pereket kell indítani Luxemburgban, és büntetést kellene kiszabni, amint látszik, hogy egy tagállam megsérti a jogot.

Hosszú távon csak még bizonytalanabbá teszi az unió jövőjét a német Alkotmánybíróság ítélete, amely fura, de nem törvénysértő. Annyi történt, hogy a karlsruhei testület – az Európai Bírósággal ellentétben – nem gondolja, hogy az Európai Központi Bank minden további nélkül vehet kötvényeket a tagállamok kisegítésére. Csakhogy ezt pont akkor tette, amikor az EU amúgy is óriási gondokkal küszködik. Hiszen arat a vírus és emiatt széteshet akár a valutaunió. Azon felül Magyarország és Lengyelország kitáncol a sorból, amikor leszalámizza a demokráciát és a jogállamot, és mind gyakrabban összetűz Brüsszellel. Úgyhogy most Karlsruhe csak még tovább rontott a helyzeten, mert élesen vetődik fel, hogy ki gyakorolja a főhatalmat: az unió vagy pedig a tagországok. A magyar és a lengyel kormány meg a többi euroszkeptikus nem győz ujjongani. Hiába mond mást az alapszerződés, Budapest és Varsó egyre kevésbé tartja fontosnak a szabad és nyílt társadalom intézményeit. Az elemzés itt emlékeztet arra, hogy a Freedom House legfrissebb jelentése értelmében a két ország már nem demokratikus. Az Orbán-kormány immár arra sem fordít figyelmet, hogy legalább látszatra betartsa a jogállami normákat. A két állam autoriter sodródásának idáig az Európai Bíróság parancsolt megálljt. Úgyhogy nincs abban semmi csodálkoznivaló, hogy Morawiecki lengyel miniszterelnök azonnal üdvözölte a német alkotmánybírák állásfoglalását. Szerinte innentől kezdve egyértelmű, hogy az uniós intézmények játékterét a tagállamok határozzák meg. Ám ez a cinizmus felülmúlhatatlan, hiszen Lengyelország módszeresen építi le a jogállamot, míg a karlsruhei döntés esetében erről szó sincs. Ennél fogva a Bizottság nem nézheti tétlenül a fejleményeket. De bármennyire is sajnálatos, az ügy feltárta az unió intézményi és politikai gyengéit. Pontosan akkor, amikor a világ a válsággal és annak gazdasági következményeivel küzd.

Nem véletlen, hogy mind a lengyel kormányfő, mind a magyar igazságügyi miniszter jóformán szó szerint ugyanúgy értékelte a német Alkotmánybíróság ítéletét, mármint itt az unió történetének egyik legfontosabb döntéséről, illetve rendkívül lényeges határozatról van szó. Mindkét főváros oda van ugyanis a fejleménytől, hiszen azt hirdetik, hogy az államokat elsőbbség illeti meg az EU igazságszolgáltatásával szemben, amely egyébként többször is elítélte őket. Az utóbbi években a két ország egyre többször indított támadást a demokrácia ellen. Az Európai Bíróság jó párszor kedvezőtlen ítéletet hozott számukra, kezdve az igazságszolgáltatás reformjától egészen a bevándorlási politikáig. Idáig mind Budapest, mind Varsó rákényszerült, hogy elfogadja a Luxemburgban hozott állásfoglalásokat, részben mert féltek a kemény szankcióktól, részben pedig azért, nehogy el kelljen hagyniuk az uniót, ha nem engedelmeskednek. A Jog és Igazságosság azonban az utóbbi időben többször is azzal fenyegetőzött, hogy átlép azon, miként rendelkezett az EiB az igazságszolgáltatás átalakítása ügyében, legyen szó a bírák nyugdíjazásáról vagy a részükre létesített új fegyelmi kamaráról. Jourová, a jogállamért felelős bizottsági alelnök azonnal átlátta, mekkora a veszély, amikor a lengyel miniszterelnök vasárnap azt írta a Frankfurter Allgemeinében, hogy a német Alkotmánybíróság egyértelműen kinyilvánította: a végső szó az államokat illeti meg, ők szabják meg az EU-intézmények jogkörének határait. A cseh politikus kijelentette, hogy az Európai Bíróság határozatai kötelezőek minden nemzeti bíróság számára. És nem csupán Lengyelországban, hanem mindenütt. A lengyelekkel ellentétben az orbáni Magyarország idáig mindig eleget tett annak, amire Luxemburg utasította. Ám most Szántó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója kinyilatkozta, hogy a német döntés alapján megilleti a jog tagállamokat, hogy elutasítsák vagy érvénytelenítsék a határozatokat, amikor uniós szervek beleavatkoznak a belügyeikbe. Úgy vélte, hogy ily módon erős fegyverhez lehet jutni azokkal a politikai és bírói erőkkel szemben, amelyek próbálják kiterjeszteni az európai jog illetékességét, továbbá Európai Egyesült Államokat akarnak. Egészen másként vélekedik ugyanakkor az Országos Bírói Tanács, amely a hatalmi ág több reformját is az Európai Bíróság elé vitte. Vadász Vilmos szóvivő kifejtette: a magyar Alkotmánybíróság, benne a kormány által kinevezett tagokkal, ugyanazt mondhatná, mint Karlsruhe. Luxemburg azonban idáig javarészt elvetette a magyar és lengyel bírósági reformokat. Nagyjából ugyanazzal a megközelítéssel, mint amivel jóváhagyta az EKB kötvényvásárlását, ám amivel most szembeszegült a német Alkotmánybíróság. Vadász szerint a mostani veszélyes helyzetből úgy lehet kikeveredni, ha pontosan megszabják, mit is jelent a igazságszolgáltatás függetlensége a tagállamokban. Teljesen egyértelmű, hogy ehhez a jogállamot az unió illetékességébe kell sorolni.

NZZ 

Romániában éppen a német származású elnök uszít az ország legnagyobb kisebbségét alkotó magyarok ellen. A magyarok eleve úgy érzik, hogy folyamatosan hátrányos megkülönböztetésben van részük, és ezen az sem változtat, hogy a szász Johannis az államfő. Ugyan a jogállamiság védelme során szerzett érdemei elvitathatatlanok, ezért lett ő a Nagy Károly-díj idei kitüntetettje. Ám nemrégiben előre megfontolt provokációra vetemedett és ezzel magára haragította az 1,2 milliós erdélyi magyarságot. (A szászok nagyjából 35 ezren vannak.) Azzal vádolt meg egyeseket, hogy azok a járvány kellős közepén Budapest segítségével le akarják szakítani Erdélyt az országról. Hozzá még pár szót magyarul is mondott, majd sértő módon utánozta a magyarok román kiejtését. A vádaskodások kiindulópontja az volt, hogy az RMDSZ javaslatot terjesztett elő a parlamentben Székelyföld autonómiájáról. Az indítvány egy eljárásjogi hiba miatt átment az alsóházon, ám biztosra lehetett venni, hogy a Szenátus megtorpedózza. Így is lett, mivel a magyar kisebbség önigazgatási törekvései vörös posztót jelentenek az egységes román állam szemében. A magyarok minden eddiginél jobban felháborodtak. Budapesten berendelték a Külügyminisztériumba a román nagykövetet. A kisebbségi kérdés mindig is megterhelte a kétoldalú kapcsolatokat, ráadásul ebben az évben van Trianon 100. évfordulója. Ezért az érzékenység csak még nagyobb. Johannis kijelentése erősíti a gyanút az ország nyugati szomszédjával szemben. Egy felmérés szerint a románok Oroszország után Magyarországot tartják legnagyobb ellenségüknek. Az önrendelkezés igényét sokszor csupán az első lépésnek tekintik az egykori magyar területek leválása felé. Az igaz, hogy a nacionalista Orbán-kabinet tudatosan növelte befolyását a határon túli magyarok körében. A magyar kisebbség sajtója túlnyomórészt Budapest kezében van. Rengeteg magyar állami pénz megy Erdélybe, főleg Székelyföldre. A kovásznai önkormányzat elnöke, Sándor Tamás erre azt mondja, hogy Bukaresttől hiába kérnek támogatást, a magyar kormány viszont segít, természetes hát, hogy támogatják Orbánt. Hangsúlyozta, hogy nem akarnak elszakadni Romániától, csupán egyenlő jogokat szeretnének állampolgárként. Azt azonban nem említette, hogy a szélsőjobb igenis dédelget nagy magyar álmokat, és hogy a magyarországi vezetés tudja, miként kell kiszolgálni a revansista törekvéseket. Például amikor Orbán a napokban Nagy-Magyarország térképét posztolta a Facebook-on. Ugyanakkor román részről elismerik, hogy elhanyagolják Székelyföldet és a magyar kisebbséget. Példa erre, hogy a koronavírusról csak románul tesznek közzé hivatalos adatokat. A magyarok egyik fő követelése az, hogy anyanyelvükön intézhessék ügyeiket a hatóságoknál. A legtöbb megfigyelő politikai számítást vél felfedezni az elnök nagy vihart kavaró kijelentése mögött. Merthogy közeledik az általános választás és Johannis pártja visszaesett a felmérésekben. Nemzetközi visszhangja nemigen van az erdélyi magyarok ügyének. Filep Béla, aki Bernben kutatja az etnikumokat, ezt azzal magyarázza, hogy a jugoszláv háború óta a térségben gyanúsak a nemzeti kisebbségek. Az egészet megfejeli azután Orbán ellentmondásos figurája. Asztalos Csaba, a román diszkrimináció ellenes hatóság vezetője ezt arra vezeti vissza, hogy amilyen tekintélye a politikusnak van a világban, úgy nehéz támogatókat szerezni a nemzetközi színtéren. Amúgy pedig mivel Johannis maga is az egyik nemzetiség tagja, mindig is azon volt, nehogy bármiféle kétség merüljön fel a hazafisága kapcsán. Szóval pápább a pápánál, azaz románabb, mint a románok.

„Vírus és valóság Magyarországon” címmel Mihályi Péter megállapítja, hogy a fertőzés rávilágított a magyar egészségügy súlyos gondjaira. Immár 10 éve nincs az ágazatnak saját minisztériuma, vagyis az orvosi ellátás ugyanarra a sorsra jutott, mint a kultúra. Vendégkommentárjában a Corvinus Egyetem tanszékvezető tanára emlékeztet arra, hogy a járvány miatt kivonták a forgalomból a 65 évnél idősebb orvosokat, noha közülük nagyjából ebben a korban jutnak vezető pozíciókba. Pont akkor nem dolgozhatnak, amikor a legnagyobb szükség van szakemberekre. Az Orbán-kormány igyekszik a lehető legrosszabbra felkészíteni az embereket. Ezért ürítette ki a kórházi ágyak 60 százalékát. A igazgatók hevesen tiltakoztak. Évek óta arra panaszkodnak, hogy a legtöbb helyet olyanok foglalják el, akiknek az állapota azt nem teszi szükségessé. Ám a szociális rendszer olyan, hogy ezeket az embereket nem lehet másutt elhelyezni. Logikus, hogy a családok azt szeretnék, ha szeretteik megfelelő ellátást kapnának. A betegek szemszögéből jobb kórházban lenni, mint idősek otthonában. Hogy maradhassanak, azért a rokonok gyakran kenőpénzt fizetnek, ami színtiszta korrupció. Ám amikor a kormány hozzálátott, hogy ágyakat tegyen szabaddá, sokan fellázadtak, mert természetesen az érintettek közül messze nem mindenki álbeteg. Mindazonáltal nagyon nehéz megmondani, hogy hány magatehetetlen pácienst lehet/szabad hazaküldeni. A képhez hozzátartozik, hogy sok esetben a rokonság gondoskodik az ápoltak élelmezésének kiegészítéséről, az evőeszközről, WC-papírról, sőt az alapgyógyszerek egy részéről is. Meg persze térítést fizetnek az ellátásért. Ha most a család nem mehet be a kórházba, akkor annak ilyenformán a betegek isszák meg a levét.

Guardian 

Igencsak keményen érinti Európában a koronavírus a társadalmak peremén élő romákat. A járvány csak fokozta kisemmizettségüket és megbélyegzésüket, pedig a földrész legnagyobb kisebbségéről van szó. A 10 millió ember 80 százaléka túlzsúfolt házakban él, sok épületben még víz sincsen. Ily módon csak nagyon nehezen tudják betartani a legalapvetőbb higiéniai előírásokat a ragály terjedésének megelőzésére. Ez egyes államokban már oda vezetett, hogy őket okolják a bajért. A Nyílt Társadalom Alapítvány egyik jelentése nemrégiben felmérte a romák helyzetét hat országban, köztük a magyaroknál, és a szervezet roma programjának vezetője azt mondja, hogy a közösség soraiban az eddig is rossz állapotok most már egyenesen katasztrofálisra fordulnak. Populista politikusok az utóbbi években amúgy is kipécézték a romákat. Orbán Viktor az év elején bűnbakként próbálta meg felhasználni a cigányságot, lásd a gyöngyöspatai ítéletet és annak hivatalos elutasítását. A település roma közösségének vezetője, Csemer Géza már februárban úgy nyilatkozott, hogy a helyzet feszült, fenyegetve érzik magukat. A romák ott is, és Magyarország, valamint Európai más részein is sokszor elkülönülten, szörnyű körülmények között élnek. Nemigen részesülnek jó oktatásban, és emiatt később nehezen tudnak elhelyezkedni. És a járvány csak tovább ront a helyzetükön.