2020. május 15., péntek

RÁADÁS-1: BIZTONSÁGBAN LEHETÜNK AZ INTERNETEN? - ISKOLATÉVÉ: KÓDOLÁS, 1. RÉSZ

INDEX - ISKOLATÉVÉ
Szerző: KOREN BALÁZS
2020.05.11.


  Koren Balázs, az ELTE oktatója a 
  tudatos online jelenlétről beszél első 
  előadásában, mert enélkül nem   
  érdemes semmibe sem belevágni az 
  interneten. 


  Az alábbiakról lesz szó: 

  - Az online világban mindig a kényelem és 
  a biztonság két véglete közt mozdunk, 
  ebben kell megtalálni a nekünk megfelelő 
  helyet. 

  - Miért kell jó jelszót választani? Mi 
  valójában egy emailcím? 

- Mit tegyünk, ha olyan személybe botlunk a neten, aki (vagy inkább ami) nem is létezik? 

- És miről beszélgetnek a malacok a vágóhídon? 

ITT NÉZHETŐ MEG

RÁADÁS-2: BIZTONSÁGBAN LEHETÜNK AZ INTERNETEN - ISKOLATÁVÉ: KÓDOLÁS, 2. RÉSZ

INDEX / ISKOLATÉVÉ
Szerző: KOREN BALÁZS
2020.05.12.



  Az Index Iskolatévéjének második 
  évadában a technológiáé a főszerep: 
  kódolásról, robotikáról, kiberbiztonságról 
  szólnak az óráink. A keddi órán Koren 
  Balázs, az ELTE oktatója az okostelefonok 
  applikációiról és az adatvédelemről tart 
  előadást. 

  Az adásból megtudhatjátok: 

  - Mire való az inkognitómód? 

  - Miért fontos a biztonsági frissítések 
  telepítése? 


- Hogyan ellenőrizzük az appok megbízhatóságát? 

- Tényleg átruházzuk a lelkünket egy app fejlesztőjének? 

Már tetőzött a koronavírus-járvány, de még mindig bizonytalan, hogy mikor tudunk kiszabadulni a négy fal közül. Az Index Iskolatévé sorozat második évadában a programozás világát szeretnénk megmutatni három tanár segítségével, akik az alapoktól a legórobotokon át a miniszámítógépek és szenzorok programozásáig mutatnak nekünk remek trükköket. Nem csak diákoknak szól!

RÁADÁS-3: A PROGRAMOZÁS ALAPJAI - ISKOLATÉVÉ: KÓDOLÁS, 3. RÉSZ

INDEX / ISKOLATÉVÉ
Szerző: KOREN BALÁZS
2020.05.15.



  Koren Balázs, az ELTE oktatója fejest 
  ugrik a programozásba. Egyszerű 
  példákon keresztül mutatja be az alapokat 
  és azt, hogyan könnyíti meg az életünket 
  egy-egy jól megírt kód. Bemutat olyan 
  eszközöket is, amiket viszonylag könnyen 
  lehet programozni. 

  Az adásból megtudhatjátok: 

  - Hogyan került bele a programozás 
  világába Koren Balázs ? 

  - Pontosan mit is jelent a programozás? 


- Milyen eszközökkel lehet könnyen megtanulni a programozás alapjait? 

- És hogy kerülnek ide a cicák?

FORRAY R. KATALIN: A CIGÁNY KÖZÉPOSZTÁLYOSODÁS MÁR JAVÁBAN ZAJLIK!

VÁLASZ ONLINE
Szerző: FORRAY R. KATALIN
2020.05.14.


„Németh György egy 1997-es tanulmányomra hivatkozik” – szögezi le Forray R. Katalin a szociológus írására adott válaszában. A Pécsi Tudományegyetem romológus-oktatáskutató professzora szerint hogy az akkori cigány attitűdök, amelyek miatt az érintettek nem mentek iskolába, ma mennyire érvényesek: nem lehet megbecsülni. Időközben elindult azonban az iskolázáson keresztüli cigány középosztályosodás. A társadalomkutatók felelőssége Forray szerint, hogy ne uralni akarják, hanem támogassák ezt a nagy társadalmi átalakulást.

Németh György felelős értelmiségiként sokadszorra is fölveti a kérdést: miért nem szeretnek a cigányok iskolába járni? Konzervatív társadalomtudósként a cigány kultúrában keresi a választ – ha liberális volna, inkább az iskola elnyomó funkcióiról értekeznék, amelytől nem véletlenül menekülnek a cigányok. Kinek van igaza? Oktatáskutatóként én egy harmadik tényezőre hívnám föl a figyelmet, amely az elmúlt évtizedekben drámai változást hozott nemcsak a cigány/roma, hanem a teljes társadalomban. Ez pedig az iskolázás rohamos terjedése. Ez az a folyamat, amely egyre több családot sodor magával, hozzájárulva egy új cigány/roma középosztály kialakulásához.

A cigány/roma politikát megalapozó konzervatív megközelítés a rendszerváltozás óta próbálkozik azzal, hogy a közösségek kulturális sajátosságait emelje ki, és hangsúlyozza: a nyelvet, a szokásokat, a közösségeket, a társadalmi elkülönüléseket. Ennek jegyében fogadta be az Országgyűlés 1993-ban a cigány/roma közösséget tizenötödikként a nemzeti kisebbségek közé. Ezért – nem pedig a liberálisok által oly sokszor emlegetett szegregáció miatt – alakultak olyan intézmények, mint a pécsi Gandhi Gimnázium, a szolnoki Roma Esély Szakiskola, vagy a Pécsi Tudományegyetemen belül – más kisebbségi tanszékekhez hasonlóan – a Romológia Tanszék. A liberális kormányzat ehelyett a cigány/roma közösségek emberi jogaiból kiindulva a cigány/roma közösségek problémáit társadalmi (gazdasági) problémaként fogta föl, és igyekezett eszerint kezelni őket. Ennek a megközelítésnek a letéteményese máig a CEU.

A Romológia Tanszék azután jött létre, hogy a Pécsi Tudományegyetemen már minden nemzeti kisebbségnek volt tanszéke, és – ami még fontosabb – megalakult és sikerrel működött a Gandhi Gimnázium a cigány/roma lakosság kultúrájának átörökítésére. Ezért történt, hogy elsősorban e gimnázium alapítói és tanárai közül kerültek ki az új tanszék tagjai. Ami ennél is fontosabb: a hallgatók túlnyomó többségét részben a Gandhi érettségizettei, részben az ország más térségeiből érkezett cigányok/romák adták. Az akkori hallgatók ma már diplomás szakemberek, az újabbak pedig úton vannak hasonló életpályák felé.

A Gandhi Gimnázium első tanulóit tanáraik a Dél-Dunántúl elesett falvaiban gyűjtötték össze, az általános iskolák ajánlása és saját megfigyeléseik alapján. Civil szervezeteket hoztak létre támogatásukra, a Gandhi Gimnázium pedig új módszerekkel és eszközökkel készítette fel őket a továbbtanulásra. Másik példám is hasonló: a szolnoki Roma Esély Szakiskola, amely a város peremkerületeiből és a megye legrosszabb helyzetű falvaiból rekrutálta tanulóit. Bár ez az iskola a politikai adok-kapok harcokban sajnos megszűnt, volt tanulói sikeres pályafutást mondhatnak magukénak.

A Gandhi Gimnázium máig működik, de egyre nehezebben talál beiskolázható gyereket. Ennek fő oka, hogy a Dél-Dunántúlon ma már a legszegényebb cigánysorról is lehet, sőt szokás továbbtanulni, és ezután szinte bármilyen úton el lehet indulni a felsőoktatásban. Az alternatív iskolák növekvő népszerűsége mutatja, hogy igény van a „népoktatáson” túli specializált, sajátos nevelési-, oktatási módszereket alkalmazó iskolákra. Ezek éppen nem a „hátrányos helyzetűek” kiegyenlítő oktatását nyújtják, hanem magas színvonalú egyénre szabott oktatást. Miért lenne képtelenség alternatív „cigány iskola”? (Felzárkóztatási célú oktatási intézménytípus lényegében csak egyetlen van, a gyógypedagógiai iskola, amely speciális feladatot teljesít.)

Németh György egy 1997-es tanulmányomra hivatkozik. Jóleső és megtisztelő a hivatkozás, hiszen bizonyítja, hogy ismeri és figyelemre méltónak találja, amit írtam. Ebben az írásomban azt próbáltam összefoglalni, hogy az iskolázatlan, a társadalommal és minden intézményével bizalmatlan cigány/roma emberek miért utasítják el az iskolát, és hogyan vélekednek róla. Ezt a magatartást illusztrálják a Németh György által citált példák.

Hogy ez az attitűd mennyire elterjedt manapság, nehéz lenne megbecsülni – én nem is vagyok rá képes. Az azonban meggyőződésem, hogy az iskola – mint a nevelés-oktatás helye és mint közintézmény – képes arra, hogy kezelje ezeket a magatartásokat.

Ehhez azonban be kell menni az iskolába.

A kilencvenes évek óta sok és nagy változás történt az iskolában – nemcsak úgy általában, hanem a cigány/roma népcsoport vonatkozásában is. Erről a statisztikák is meggyőznek. Feltűnő, bár nem véletlen, hogy a nők vannak többségben a közép- és felsőoktatásban...

„BORZASZTÓ KÖVETKEZMÉNYEI LESZNEK”, HOGY A JÁRVÁNY ELLENI VÉDEKEZÉS MINDENT MEGELŐZ

24.HU
Szerzők: BENKE ÁGNES, KÁMÁN ATTILA
2020.05.15.


Hiába kevesebb a beteg, a háziorvosoknak mégis rengeteg munkájuk van ezekben a hetekben. Többen is elmondták a 24.hu-nak: attól tartanak, hogy sok krónikus beteg marad ellátatlan ebben az időszakban, ami jelentősen rontja a későbbi gyógyulási esélyeiket. Ennek ellenére dicsérik a telemedicina régóta kívánatosnak tartott térhódítását. Az általunk megkérdezett háziorvosok egyrészt a követhetetlen rendeletekre, másfelől arra panaszkodnak, hogy a május 4-i nyitás ellenére a szakrendelők többsége csak fél gőzzel üzemel. Több helyen a kötelezően előírt teszteléseket sem tudják megoldani, ezért még mindig nem egyszerű a betegutak menedzselése.

Miután március 16-ától kivonták a frontvonalból a 65 év feletti és a krónikus beteg orvosokat, sok helyen fogták a fejüket a doktorok. A szakrendeléseken kötelező volt a tiltás, az alapellátásban csak ajánlásnak számított, de ott is sokan betartották. Ezt egyébként minden orvos helyes lépésnek tartotta, mert így is sok egészségügyi dolgozó megfertőződött, de legalább az alapellátásban nem fertőzték egymást összevissza az orvosok és a betegek. Már csak azért is helyeselték, mert személyesen megtapasztalták, hogyan látják el őket védőfelszerelésekkel.

"A káosz szó jut eszembe a helyzetről: egymásnak ellentmondó rendeletek, utasítások érkeznek, amelyekből nehéz kitalálni, mit is kellene csinálni a gyakorlatban"

– mondta Babos Örs Levente, akinek Maglódon van a körzete, de máshol is ügyel Pest megyében. Példának említette, hogy május 1-jén kaptak levelet arról, hogy 4-étől negatív vírusteszt birtokában lehet szakrendelésre járni, de nem volt világos, kinek lenne a feladata elvégezni a tesztet. Babos szerint általában jellemző, hogy az orvosokkal, szakmai szervezetekkel való egyeztetés nélkül hozzák a döntéseket, amik homályosak, és mire alkalmazkodhatnának hozzájuk, „csavarnak rajtuk még egyet”...

AZT MONDTA, TÖBB MINT 40 GYEREK HALT MEG TÍFUSZBAN, PEDIG A SZABAD NÉPBEN AZ JELENT MEG, HOGY 9, TEHÁT BESZTERCZEINÉ RÉMHÍRTERJESZTÉST KÖVETETT EL

444.HU
Szerző: SZILY LÁSZLÓ
2020.05.15.


Nem az Orbán-kormány az első Magyarországon, ami a szólásszabadságot erőszakszervezetek segítségével, a rémhírterjesztés bűncselekményére hivatkozva igyekszik korlátozni. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti levéltára példás gyorsasággal reagált arra, hogy az utóbbi napokban a "rémhír" és a "rémhírterjesztés" lettek a magyar nyilvánosság kulcsszavai:

Gyorsan előszedtek ízelítőnek négy ügyet az ÁVH aktáiból, hogy valós példákon mutassák be, hogyan is csinálták ezt az Orbán-kormány elődei. A levéltár iratanyagában összesen 153 olyan dosszié és irat található, amely a rémhírterjesztés kategóriájához kapcsolható. Feltehető, hogy nem minden ilyen anyag maradt meg, de az így is figyelemre méltó, hogy az Orbán-kormány rendőrsége néhány hét alatt nyolcvannál több ember ellen indított eljárást ilyen ürüggyel.

Tömegsírok = rémhír

Az ÁBTL által felidézett első ügyben az az érdekes, hogy bár egy ÁVH-s iratban került elő, maga az esemény még 1941-ben, a Horthy-korszakban történt. Ekkor azért ítéltek el Budapesten egy galíciai zsidó menekültet, mert rémhíreket terjesztett. Mármint feltehetőleg az igazat a kamenyec-podolszkíji mészárlásról, a magyar zsidó holokauszt első tömegmészárlásáról, amikor a magyar hatóságok összefogdostak és átdobtak a határon (a fideszes történelemmagyarázó intézet vezetője szerint: idegenrendészeti eljárást foganatosítottak) több tízezer olyan, az akkor visszacsatolt területeken élő zsidót, aki nem tudta igazolni a magyar állampolgárságát, hogy a területet uralmuk alatt tartó németek két nap alatt 23 600 embert géppuskázzanak tömegsírokba.

Nem azt írta a pártmédia = rémhír

A következő felidézett ügy 1950-es és hárborzongatóan vicces, hogy majdnem megtörténhetne 2020 Magyaroszágán is: a főszereplő Beszterczei Károlynét nem más, mint Bakács tisztifőorvos jelentette fel, amiért nevezett a Honvéd-Édosz focimeccs után (utóbbira a kommunisták kereszteték át erőszakkal a Fradit) „a távozó közönség körében reakciós megjegyzéseket tett”. A félpályás presszingről? Nem! „Azt mondta, hogy több mint 40 gyerek halt meg tífuszban, pedig az aznapi Szabad Népben az jelent meg, hogy 9, tehát Beszterczeiné rémhírterjesztést követett el.”...

TÚLÉLŐ ÜZEMMÓDBAN - SZAKADÉK SZÉLÉN A MAGYAR SAJTÓ

168 ÓRA ONLINE
Szerző: BUJÁK ATTILA
2020.05.15.


Visszafogás, leépítés, bezárt kioszkok, viharos bevételcsökkenés – a reklámpiac tetszhalála, a fogyasztás visszafogása, a meglóduló munkanélküliség, a szabad mozgás korlátozása világszerte válságba sodorta az online hírközlést éppúgy, mint a hagyományos sajtópiacot. Míg a 2008-as válság a nyomtatott sajtó visszaesését, az online hírközlés diadalát hozta, a koronavírus-válság az internetes site-ok szerkesztőségeit is veszélybe sodorja. Magyar sajátosság, hogy a sajtó válsága politikai válság is. A kormányközeli médiumok – bár a válság őket is megtépázza – szilárdan védelmezik állásaikat, a nem kormányközeli portálok és printlapok tragikus veszteséggel számolhatnak. Meddig hátrálhatunk?

Oda se neki, hadd döglődjenek. Ez a soha vissza nem térő alkalom, senki sem vádolhat minket azzal, hogy bárkit is korlátozunk, bekebelezünk, lenyomunk.”

Mintha ezt sugallná a NER és a kormányzat méla passzivitása, ahogy a lappiac (és az elektronikus sajtó) vergődését, gazdasági leépülését fogadja.

Persze az ellenzéki orgánumok a túlélésben nem kis gyakorlatra tettek már szert, most mégis úgy tűnik, itt a vég, amíg a KESMA-lapok és portálok (Közép-európai Sajtó- és Média- alapítvány) állami segítséggel meg fogják úszni. A nagy központosítás idején a kormány nemzetstratégiai érdekekre hivatkozva fogta vissza a Gazda
sági Versenyhivatal és a Médiatanács esetleges akadékoskodásait...

TGM: A ROMÁNELLENESSÉG ELLEN

HVG ONLINE / VÉLEMÉNY
Szerző: TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS

2020.05.15.



Szégyenletes gyávaság volna nem megírni az alábbiakat. Vélemény.

Sokan egyáltalán nem olvassák a magyar jobboldali sajtót, és ezért néhány állításom meg fogja lepni őket, de evvel nem törődhetem.

A román államelnök magyarellenes szavaira – erről lásd Erdélyben megjelent írásomat – és hasonlókra válaszul, no meg a trianoni évforduló alkalmából a magyarországi, főleg (de nem kizárólag) jobboldali sajtóban, a magyar nyelvű internetes világban és blogoszférában példátlan soviniszta gyalázkodás és mocskolódás indult meg Románia és a román nép ellen, amelyet szó nélkül hagyni maga volna a gyalázat.

Ez az 1945 óta nem látott-hallott piszokáradat a történeti, politikai, kulturális és szociológiai tudatlanság, elfogultság, közhelyes előítéletesség, rosszindulatú butaság, kicsinyes aljasság, alantasság, közönségesség, magyartalan stílus minden ismert jegyét mutatja. Itt kis tehetségű emberek kitombolhatják magukat, mert számíthatnak az etnicista közvélemény cinkosságára, mert tudhatják, hogy az egyet nem értők nem mernek megszólalni – hiszen félnek magukra zúdítani az ilyenkor szokásos őrjöngéseket és rágalomkampányokat –, ezért a patologikus románellenességnek, az oláhozásnak nincsen semmi akadálya.

Magyarellenes román nacionalizmussal is lehet találkozni bőven, de ez a Budapesten szokásos formában marginális Romániában. Az én Johannis elleni cikkem megjelent románul, és az államelnök magyarellenes kirohanásait számos román értelmiségi bírálta. A magyarországi – és erdélyi – oláhozás azonban akadálytalanul és kritizálatlanul terjed és napról napra fokozódik. Az ellenünk irányuló román sovinizmus bírálata a román írástudók dolga elsősorban, a tébolyodott románellenesség elleni föllépés viszont a magyaroké – lenne.

Az amúgy is pokoli helyzetet nagyon nagy mértékben súlyosbítja a magyar liberálisok – indokolatlan, műveletlen és szégyenletes – lenézése az ortodox népek és a „balkániak” iránt. A „balkáni”, a „bizáncias”, a „fanarióta” elmaradottsággal és tekintélyelvűséggel kapcsolatos primitív és alaptalan előítéletek (no meg a rituális – és röstellni való – oroszellenes klisék) általánosak a „balliberális” médiákban. Románokkal és szerbekkel szemben liberális „beszélő fejek” olyan frázisokat engednek meg maguknak, amelyek – ha Európára vagy Izraelre mondanák őket – nemzetközi botrányt váltanának ki. A volt Jugoszlávia államaira és a Romániára vonatkozó tudósítások általános tónusa (a liberális sajtóban) a humoros leereszkedés vagy a durva megvetés; elmaradhatatlan az évtizedes és évszázados hazug panelek ostoba ismételgetése.

Minden kétes románellenes akció számíthat az ellenzéki pártok, értelmiségiek és sajtó lelkes támogatására.

Ezt – ugyan illogikusan, de sebaj – kombinálják a külhoni kisebbségi magyarság elleni bárgyú antipátiával, amelyet az ellenzéki kommentelők és posztolók bőszen oláhoznak, ukránoznak és tótoznak.

Mindez azonban eltörpül a magyarországi jobboldal vulgáris etnikai gyűlölködése mellett...


HAZUDNI BOLONDULÁSIG

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2020.05.15.


Kezdetben még maguk is röstellték, hogy hazudnak. Elpirultak, tekintetüket a földre szegezték, amikor olyat mondtak, amiről tudták, hogy nem igaz. Tükör előtt kellett gyakorolniuk, hogy flottul menjen minden. Idővel aztán belejöttek, ma már álmukból fölébresztve is képesek valótlanságot állítani.

Már azt sem tudják, hogyan kell igazat mondani. Egyik valótlanságból a másikba csöppennek, fogalmuk sincs, mikor mondanak igazat, és mikor nem. Akkor is hazudnak, amikor nem akarnak. Talán nem is tudják, hogy akarnak-e még valaha nem hazudni. Maguknak köszönhetik mindezt, saját rögeszméik miatt jutottak idáig, magukat kergették bele ebbe a lehetetlen állapotba. Ép ésszel innen már aligha lehet visszajönni. Lehet, nem is érdekli már őket, hogy igazat mondjanak. Volt idő, mikor még szégyellték magukat emiatt, később már büszkék voltak, amiért ilyen fifikásan átverték az embereket.

Különös anyagból vannak gyúrva, ezért különös rögeszmékhez ragaszkodnak. Megvédésnek mondják, amikor elvesznek valamit, újratervezésnek a zsákutcát, jogállamnak, ha ők utasíthatják a rendőrt, hogy vigyen el embereket...

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/20. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2020.05.15.



P U B L I C I S Z T I K A

Széky János: Genderezés

Amikor megjött a hír, hogy három kereszténydemokrata képviselő nyilatkozatot nyújtott be az isztambuli egyezményhez történő csatlakozás ellen, olyasmik jutottak eszembe, hogy „nincs ezekben egy szemernyi jóérzés” meg „szégyentelenek”, valamint reflexből züllött bunkók. Aztán leintettem magam, mert a statisztapolitikusok miatti dühöngés méltóságon aluli dolog. A közép- és kelet-európai tájékozódás viszont segít, ha a magyar közviszonyok megértése a cél.

Tavaly novemberben az Európai Parlament óriási többséggel (500 igen, 91 nem, 50 tartózkodás) megszavazta, hogy az EU csatlakozzon „a nők elleni erőszak és a családon belüli erőszak megelőzéséről és az ellene való küzdelemről szóló konvencióhoz”, és felszólította a külön-külön már aláíró, de eddig nem ratifikáló EU-tagállamokat, hogy sürgősen iktassák törvénybe az egyezményt. Hét ilyen tagállamot soroltak fel – nem vagyunk tehát egyedül –, ezek: Bulgária, Csehország, az Egyesült Királyság, Lettország, Litvánia, Magyarország és Szlovákia. Az Egyesült Királyság azóta kilépett az unióból, a többi hat kivétel nélkül az egykori keleti blokkból való...

Szűcs László: A városvédő váradi
Péter I. Zoltán (1949–2020)

Kardos András: Sorstalanítás és emlékállomány

Benda László: Szingapúr – minta, mértékkel

Megingott a mintaállam. Szingapúrt sokáig a világjárvány kezelésének modelljeként emlegették. A távol-keleti városállam sajátosan szigorú módszertannal, derekasan küzdött a koronavírus kordában tartásáért. Aztán amikor résnyire újranyitotta kapuit, maga is beleremegett. A „kis tigris” botlásának okai éppen történelmi görcseiben keresendők...

Techet Péter: Carl Schmitt nácisága és büszkesége

Mészáros Gábor: (Jog)állami diktatúra?

– avagy a kivételes állapot mibenlétéről

Gadó Gábor: Mindent másképp

Kovács Zoltán: Bajtársi ügy

Hegyi Iván: COVID–19-re lapot

Bán Zsófia: Bovaryné megbukik

– avagy a női irodalom és a Hézag

Turbucz Péter: Egy történetíró kiábrándulásai
Asztalos Miklós esete

Gervai András: Állami túszejtés
Békeharc és végelbánás

1956. április 17-én a londoni Heathrow repülőtéren családja és tucatnyi újságíró, televíziós várt egy 12 éves magyar fiú érkezésére. Márffy-Mantuano Pétert Rákosiék évek óta nem engedték ki Angliában élő szüleihez és testvéreihez. Egy titkosszolgálati játszma áldozatává vált. Végül feltehetőleg Nyikita Hruscsov szovjet pártfőtitkár közbenjárásának és az enyhülési politikának köszönhetően jutott ki a vasfüggöny mögül...

Csillag István: Két kitörölhetetlen film

Barabás András: Etalon

Borbás Mária (1930–2020)


V I S S Z H A N G 

Rihay-Kovács Zita: Nem hisztéria

Tompa Ferenc: A WHO és az óvatoskodás


P Á R A T L A N

Molnár Judit: FELELŐSEN

aha: RENESZÁNSZ

-átkai: FELISMERÉS

-hg-: SZÁNALMAS

jos: APÁK ÉS FIÚ

Lévai Júlia: SZERENCSE­FIA

pá-ti-: JÓKEDVÜNK NYARA

-szil-: HORDALÉK


Völgyi Ferenc: IGAZOLÁS

(celebrálta Nyerges András): HETI TEXTUS

Szikszai Károly: BRIGÁDNAPLÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/20. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2020.05.15.


F E U I L L E T O N

Fried Ilona: Történelmi és társadalmi traumák
az olasz fikcióban és dokufikcióban

I N T E R J Ú

Váradi Júlia: „Ezt is Orbánnak köszönhetem”
Interjú Stefano Bottoni történésszel



K R I T I K A

Molnár Zsófia: Tour de France

Az előadó- és képzőművészek helyzete nyilvánvalóan Franciaországban sem rózsás. Azzal a különbséggel, hogy arrafelé mintha a gyakorló szakemberek kicsit szélesebb körét meghallgatnák a politikusok, illetve a rendszer sokkal jobban be van biztosítva. Teszem azt, színházi ügyekben a döntéshozók például nem az ország gyakorlatilag egyetlen igazán kiemelt, állandó társulattal rendelkező repertoárszínházának igazgatójától kérnek véleményt, a nemzeti (vagyis állami támogatással rendelkező) színházak direktorai pedig nagyon is szívükön viselik a függetlenek sorsát, szolidaritási alapot reklamálnak, mivel programjukban és működésükben nagy mértékben rájuk is támaszkodnak...

Fáy Miklós: A ráadásig vezető út

(Grigory Sokolov – Beethoven, Brahms – Deutsche Grammophon, 2020)

A Szokolov-féle indulat kihuny minden tétel végén, és mindent elölről kell kezdeni. Na persze, Szokolov mégis a kis formák nagy művésze, minden koncert egyenletesen és fékezhetetlenül megy a ráadások felé, a hat, műsorban nem szereplő darabig, ami egyszerre az érzékek gyönyörűsége meg az artistaság ámulata, így nem lehet játszani, ennyi hangot ilyen rövid idő alatt senki nem tud eljátszani. Csak Szokolov...

Grecsó Krisztián: Háztartási alapismeretek

(A család kedvenc fogásai, 1. évad, Tv Paprika)

Amikor láttam lefolyni az aranyló levest, sajnos egy csapásra le is mondtam Nadiyáról, mert a főzés csodája az, hogy rendszerben történik, hogy minden mindennel összefügg, még egy ritkán használt, amerikainak mondott városi konyhában is. És a „fúzió” – bármilyen újnak eladott dolog is (nagyjából a főzéssel egyidős) – sajnos nem visz el mindent a hátán, az indiai és más hatások, fűszerek mellett kell még egy dolog: szeretni kell, becsülni az anyagot, amiből főzünk...

Rákai Zsuzsanna: Tükör által világosan

(Veni, Vidi, Vinci; Franco Fagioli, Il Pomo D’Oro – Deutsche Grammophon, 2020
)

Nagyon is illik a lemezre a címében szereplő szójáték: a kiadvány a csábító színházat jeleníti meg, olyan ideális tükörvilágot kínál, amelyben mindent a nemes lélek és a megbocsátás mozgat, és amelyben még a tűrés és a kétségbeesés is öntudatos és önazonos. Magával ragadó ez az áttetsző rend, az embernek már az első percek után nagy kedve volna átlépni a valóságnak ebbe a jó érzékkel megvilágított és arányosan keretezett változatába...

Csehy Zoltán: A legtisztább energiaminta

Sirokai Mátyás: Lomboldal. Je­len­kor Kiadó, Budapest, 2020, 68 oldal, 1699 Ft

„Fából készült hangszereken zenélek” – írja a zenész-költő, s ez szép lassan kikapcsolja az akaratot, és az egyensúlyt végül a lüktetésben éri el. Sirokai Mátyás új kötetét valamivel könnyebb az ovidiusi átváltozáspoétikához kötni: az élet folyamatos átváltozásban „létezik”, az anyag a maga örökös anyaságában, a matéria alma matere mindig biztos. Ugyancsak finom kapcsolat sejthető azzal a speciális érzékenységgel is, mely a növényi létet az orphikus meditációk burjánzó alapjává teszi, s olyan érzelmi-lelki folyamatok sorát indítja be, melyeknek köszönhetően bármi növénnyé lehet...

Branczeiz Anna: Ex libris

Füzi László: „Sebed a világ”
Mesterházi Mónika: Evidenciák
Kőrizs Imre: Tévedések fenntartása mellett
Krusovszky Dénes: Hemingway szalvétája

Kenesei István: A magányos delfin nyelve

Nádasdy Ádám: Milyen nyelv a magyar? Corvina Kiadó, Budapest, 2020, 204 oldal, 2990 Ft, e-könyv: 1999 Ft

Ez a könyv a nagyközönségnek, nem a főfoglalkozású nyelvészeknek íródott; utóbbiak (remélhetőleg!) mind tisztában vannak azzal, amiket Nádasdy itt elősorol. Mégis a szakmabelinek is letehetetlen olvasmány, ugyanúgy, ahogy mondjuk a Hamletet is szívesen megnézzük új fordításban, kíváncsian, mit talált ki a fordító a kívülről ismert mondatokra, nem beszélve magáról az előadás meglepetéseiről...

Schüttler Tamás: Áron örököse

Konrád György: Sétabot (Ása­tás 3.), Magvető Könyvkiadó, Bu­da­pest, 2020, 336 oldal, 4990 Ft

A Sétabot írásai azt mutatják, hogy szerzőjük igazán nem készült a halálra, „eljön az magától is” – írta némi iróniával. Szinte utolsó pillanatig áradtak a szövegfolyam darabjai, hisz ezek által a szövegei által létezett. „Mindig az utolsó könyvemet írom, azt folytatnám akkor is, ha megtudom ez az utolsó napom.” (A legnagyobb akadály)

Weiss János: Beszélni a fociról

Borsi-Kálmán Béla: Az aranycsapat és ami utána következik. Kortárs Kiadó, Budapest, 2019, 509 oldal, 8000 Ft

Egy jó fél évtizeddel később Esterházy Péter (a Termelési-regényben) már azt állítja, hogy ez a beszédmód maga is a válság része: Végh Antalnak sem sikerült elkerülnie a sportújságírás zsargonját. És talán hozzátenné: a leginkább a sportújságírásban lehet érezni a szocializmus általános nyelvrongáló hatását. De akkor hogyan beszéljünk a fociról? Először is engedjük el az eredményességre való orientációt. „A hármas – elkapkodott – bírói sípszó véget vetett a döntőnek. Valaki nyert. A közönség tetemes hányada hazafelé indult […].” Az eredmény már nem érdekes, a foci már csak az életforma elemeként vagy alakítójaként érdemel némi figyelmet. Eljött a kijózanodás ideje, és most következik egyfajta nyelvtisztítás...

Krasznahorkai Lászlóról angolul: „Ez a legelszántabban könyörtelen műve”
Krasznahorkai László Báró Wenckheim hazatér című regényének angol nyelvű kritikai fogadtatásából

Baron Wenckheim’s Home­coming. Ottilie Mulzet fordítása, New Directions, 2019. szeptember, 576 oldal, 29.95 dollár, Tuskar Rock, 2019. november, 576 oldal, 20 font

Semmi kétség: a Báró Wenckheim hazatér komor, gyakran fásult, fárasztó, elkeserítő. Látnoki részei olykor nélkülözhetőnek érezhetők: „(…) a világ puszta eseménytéboly, milliárd és milliárd esemény tébolya, és semmi rögzített, semmi határolt, semmi megfogható, minden kicsúszik, ha meg akarjuk ragadni(…)”. Őrültsége és monomániája ugyanakkor ellenállhatatlan. Üdítő, ahogyan fütyül a kortárs irodalom szinte egészére, szellemisége Gertrude Stein The Making of Americans című regényével rokon: szintaktikai összetettsége miatt olyan irodalmi senkiföldje, amelyen csak a legelszántabb olvasók vonszolják át magukat. Ez a nem egészen 600 oldal egyszerre túl hosszú és – napjaink hír- és adatözönében – nagyon is rövid. (Sukhdev Sandhu, The Guardian, 2019. december 13.)

György Péter: A tervek és az idő
Reimholz Péter

Reimholz egész életében a Várnegyedben élt és dolgozott, számos épülete áll annak különböző pontjain. 1992-ben Nagy Bélával és Juhász Ottóval együtt készítették el az I. kerületi önkormányzat felkérésére A keleti várlejtő városépítészeti koncepciója című megvalósíthatósági tanulmányukat, amelynek rajzai Reimholz művei. A rajzok a várlejtő felmérésekor általuk azonosított, azaz megteremtett tömbök átalakításával kapcsolatos teendőket, lehetőségeket rögzítették. Ebben az esetben nem Jánossy radikális modernizmusának fantáziarajzairól, hanem a megvalósítható és megvalósítandó átalakítások vázlatairól volt szó. Az 1992‑es koncepció létrehozói nem nyúltak hozzá a Hunyadi János, Szabó Ilonka, Toldy Ferenc utcától a Fő utcáig, Bem rakpartig tartó tér szerkezetéhez, hanem a finom átrendezéseket keresték, a hagyomány adottságai és a kortárs korrekciók egyensúlyát...

Mélyi József: Élőkép a művészetről

Az élőkép mai visszatérésében fontos szerepet játszik a fotográfia médiuma, amelyet már Roland Barthes is a tableau vivant fogalmával kapcsolt össze. Az interneten most terjedő alkotások azonban nem illeszkednek teljesen a fotó korábbi elképzeléseihez: rövid mozgássorokkal együtt bemutatott vagy azokból kivágott és kimerevített képek keletkeznek – korunk vizualitásának talán leghűségesebb tükrei, amelyeket a régi taps helyett az alattuk elhelyezett emojik tesznek teljessé. Ha a múltban keresünk példákat, akkor inkább a XIX. századi francia Salon-karikatúrák között találhatunk párhuzamokra, amelyeknek épp az egyik leghíresebb fotográfus, Nadar volt a legnagyobb mestere. A mai élőképek valójában ilyesfajta, karikatúraszerű, szórakoztató művészetsűrítmények, amelyeket kapszulánként fogyasztunk, mintha naponta kétszer eggyel rapid módon letudhatnánk a mindennapi műveltségi adagunkat...

Báron György: Az Elia Kazan-ügy

Eddig a hollywoodi történet hasonló a budapestihez. Tanulságosak azonban az apró különbségek is. Amerikában elképzelhetetlen lett volna, hogy a hatalom valamelyik kurzusideológusa (ha mondjuk Clinton alatt lett volna is ilyen) miniszterektől és államtitkároktól kérte volna a döntés megváltoztatását, mint tette azt nálunk Schmidt Mária. Ha erre vetemedik, vagy hülyének nézik, vagy harsányan kiröhögik, hiszen a Filmakadémia (mármint az amerikai) független szakmai szervezet, politikusnak ott semmi keresnivalója...

(Florian Schneider halálára)

Ennyire formalista, csupasz zene soha nem ért el a Kraftwerkéhez fogható népszerűséget. A Kraftwerk úgy írta le a XX. századot, úgy emelt be gondolatokat, elveket, művészeti hatásokat a popkultúrába – anélkül, hogy előadói attitűdje bármiben hasonlított volna az addig ismert előadókéhoz –, hogy közben maga is a történelem részévé vált...

I R O D A L O M

Garaczi László: Az evésről

Szőcs Petra: Bankett

Szőcs Petra: A háború utolsó áldozata

Szőcs Petra: Hiba

Szőcs Petra: Anyád nincsen tisztában az álmaiddal
Szőcs Petra: Egy textilművésznő emlékezete

Kiss László: 
A hal szól
Csuka

Szív Ernő: Férfiujjak kedvessége

A kislánytest mindig is nagyobb préda, mint a fiúk teste. De ne nyissak vitát semmiféle statisztikában.

Bementem később, évek múlva annak az iskolának az udvarába, nem a nagy iskola volt ez, hanem a kisebb, az alsós részleg, az egész területet elfoglalta a gaz. Remegés. Remeg a száraz kóró, zene. Magasra nőtt dudvák, szárak, remegés. Mindenhol lesz végül egy Csernobil....

Murányi Sándor Olivér: Ravina

Hirtelen megáll. Fejét felemeli. – Ohren! – szól neki Neukam úr. A csikó előrenyomja fülét a vezényszóra, és teljes szépségében mutatkozik meg. – Jetzt können Sie Fotos machen! – mosolyodik el vendéglátónk. Sietve kapom szemem elé a gépet. Exponálás közben arra gondolok, milyen kár, hogy a lipicai látványa és a szemem között lencse van, de ezt akkor is megörökítem. – Sie ist Ravina. Schönes Pferd. Ich empfehle sie für Ihre Tochter – jegyzi meg Neukam úr. Csak most jut eszembe, válaszolnom kell a lányomnak: – Megveszem neked. – Vannak pillanatok, amikor teljesen határozottá válok, máskor hónapokig ingadozom egy döntést illetően. Ez most az előbbi helyzet. Nem tudom, miből, de megveszem...

Gyárfás Endre: A babgulyás illata

„Állandó lakhelye...?” Oda van írva, tessék csak elolvasni! Majd elmagyarázom, hogy miért nem ott...

„Születési helye...” Az egy kisközség, Pesttől úgy hetven kilométerre. Nem hallottak róla a biztos urak? Semmiről nem híres. Egyszer volt ott egy kettős gyilkosság, úgy tizenöt éve, családi ügy, alig ismertem őket.

Ott, kérem, abban a faluban éltem harminc évig. Onnét jártam a városba, a szakközépbe. Majdnem le is érettségiztem.

Szüleim korán meghaltak. Apám vonatbalesetben, vasutas volt, két vagon ütközője közé szorult, anyám csak úgy, hirtelen betegségben, vagy talán a búbánatban...

Meg is nősültem, falubeli lányt vezettem oltárhoz, tehetős családból valót.

Takaros kis házunk volt, tapasztott fal, cseréptető, magam dobattam le korábban a nádfedelet, amikor munkába álltam, a téesz gépállomásán lettem szerelő. Traktor, kombájn, vetőgép, daráló, teherautó, bármit rám bízhattak a górék...

Kiss Noémi: Fagy


Dögölj meg, Disznó! Emlékszem, ez is furcsa volt. Ott, akkor villant be, ahogy húztam a nadrágomat. Hónapokkal ezelőtt történt. Üvegeztünk a lányokkal, születésnapi buli volt. Megpörgettünk a kör közepén egy palackot, akire mutatott, le kellett vennie egy ruhadarabot. Ment is a játék, amikor egyszer csak megálltunk. Az üveg rám mutatott, és nem esett jól. Semmi kedvem nem volt vetkőzni, igazából nem kedveltem ezt a játékot, mégsem mertem szólni. Nem is, hogy nem kedveltem, gyűlöltem. Szívből utáltam, a hideg rázott tőle, de hát buli volt, a többség akarta. A többiek gúnyolni kezdtek. Gyerünk, mutasd meg a pucád! Aki nem vetkőzik, annak a szájába dugjuk az üveget! Egyikük meg is mutatta, hogy kell tágra nyitni. Melyiket választod? Mindenki rajtam nevetett. Ekkor a barátnőm, aki addig szokásosan meg sem szólalt, azt mondta: Kuss legyen! Ki lehet szállni! Nem igaz, hogy nem lehet kiszállni! Milyen játék az, bassza meg, amiből nem lehet kiszállni? Megfogta a kezemet. Öltözzek csak fel nyugodtan. Elnémultak. Síri csend ült a szombati buliszobára. Egy úszótársunk nappalijában voltunk, jól emlékszem a pillanatra. Ahogy felsegített a földről...

SZABAD ALUDNI A MUNKAHELYEN?

HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Határátkelő
2020.05.15.


A címben feltett kérdésre a válasz nyilvánvalóan az, hogy nem. Legalábbis Európában, ahol az állását kockáztatja az, aki munkaidőben elalszik, pedig a személyes tapasztalatom az, hogy egy ebéd utáni, kora délutáni 15-20 perc szundítás (power nap vagy beauty sleep, kinek hogy tetszik) kifejezetten frissítő és segíti a délutáni hatékony munkavégzést. Mindenesetre mint Steve posztjából kiderül, nem mindenhol büntetik a szundikálást.

“A legtöbb országban, ha munkád közben elalszol, el is bocsájthatnak. Japánban azonban a hivatalban elszundizni szokásos, és kulturálisan elfogadott. A tény az, hogy ezt gyakran a szorgalom jelének veszik, nyilvánvaló, hogy a kimerülésig hajtottad magadat.

Van is rá egy szó: „inemuri”. Gyakran úgy fordítják: „szolgálatban alvás”, de Dr. Brigitte Steger, a Downing College Cambridge Egyetem japán tanszékének a témát könyvben is feldolgozó előadója szerint pontosabb lenne úgy fordítani: „alvás a jelenben”.

Ez szerinte megközelíti a japánok értelmezését az időről, miszerint lehetséges több dolgot is egyszerre csinálni, bár alacsonyabb intenzitással. Szóval jelen lehetsz azon az unalmas értekezleten, miközben álmodozol egy nyári vakációról.

Dr. Steger szerint az inemuri a rangosabb értelmiségi foglakozásoknál terjedt el leginkább. A kezdő értelmiségiek igyekeznek mindig ébernek mutatkozni, hogy energikusnak tűnjenek, akik pedig gyárban, mondjuk futószalag mellett dolgoznak, azok nyilván nem alhatnak el.

Az inemuri mindkét nem szokása, de a nőket gyakrabban kritizálják miatta, főleg ha olyan pozícióban alszanak, ami nem méltó hozzájuk – fogalmazott a szakember...

MEGINT ÁLLAMI SEGÍTSÉGRE VÁR AZ ÉPÍTŐIPAR - AZ ÉVOSZ AZ ELŐREHOZOTT BERUHÁZÁSOKAT SZORGALMAZZA

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2020.05.15.


Az idei első negyedévben az előző évihez mérten az építőipari termelés lényegében nem változott – hangsúlyozta az államtitkár. Ez alighanem sokaknak lehet rossz hír, mert az ágazatban állami segítségre számítanak. Ahogy eddig is.

Az idei márciusban az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 3,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól – tette közzé a KSH. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése a februárihoz mérten 5,2 százalékkal mérséklődött. Az első negyedévben azonban 2019 első negyedévéhez képest a visszaesés mindössze 0,1 százalékot tett ki. Az árak ebben az időszakban 8,5 százalékkal emelkedtek.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára csütörtöki online sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: az adat stagnálásként értelmezhető. Boros Anita szerint a gazdaságvédelmi akcióterv intézkedései az építőipart is segítették, és hozzájárultak ahhoz, hogy az ágazat márciusi visszaesése mérsékelt legyen...

SZABADESÉSBEN

1000 LEÜTÉS BLOG
Szerző: HaFr
2020.05.15.


Valóban egy kisebbség terrorizálja a többséget, miközben folyamatosan megpróbálja magát többségnek beállítani, hogy a terrort legitimálja. A magyar politikai társadalom struktúrája -- ismert módon -- úgy néz ki, hogy a választók harmada legitimálja a Fideszt (=Orbánt) a szavazataival (ezeket a szavazokat aztán egy torz választási rendszer kétharmadossá inflálja, amit pedig a kormányzati rendszer és a személyi függések hálója autokráciává redukál). A második harmada ellenzéki szavazó, de nagy részük -- érthetően -- csak az impotenciát látja az ellenzék soraiban, a harmadik harmad pedig apolitikus, letargikus vagy ignoráns. A társadalom, amelyet a posztfeduális szervilizmus, a diktatúrákban elsajátított túlélési reflexek és a nemzet traumái neveltek, politikai intézményeitől megfosztatott és folyamatos hazugságban él, képtelen fellépni egy -- végül nem nagyobb, mint -- apró kisebbség zsarnokságával szemben.

Ebben a helyzetben, amelyet a kisebbség terrorista jellegű élcsapat pártja, illetve ennek vezetője, a közbeszéd és a kormányzati cselekvés folyamatos radikalizálásával tart fenn, a demokráciának már híre-hamva sincs. A demokráciának ugyanis, ceterum censeo, nem a négyévenkénti választás az egyetlen megkülönböztető jegye, hanem ugyanígy a választások közötti fair parlamentáris kormányzás, a nyilvánosság hiteles közös fórumai és a civilitársadalmi aktivitás szabadsága...

ORBÁN ÚTJA AZ ÖSSZEESKÜVÉS-ELMÉLETEKTŐL A VALÓDI ÖSSZEESKÜVÉSEKIG

444.HU
Szerző: haszanz
2020.05.15.


...11 éve, 2009. november 10-én Orbán Viktor beszédet mondott a „Helyünk a világban” című könyv bemutatóján. Megismételhetetlen alkalom volt, abban a körben együtt újra már biztosan nem állnak ki közösen a nyilvánosság elé, a könyv szerzőinek (Csaba László - Jeszenszky Géza - Martonyi János) kétharmada azóta Orbán erős kritikusa lett, Martonyi János pedig visszavonult a politikától. 

Orbán itt még - a szerzőkre hivatkozva - a magyar közgondolkodás két veszélyes szélsősége egyikeként említette „a világ összefogott a magyarok ellen” szemléletet.

A szerzők álláspontját osztva Orbán szerint két szemléletet említett. Az egyik az, ami „a magyar történelemben csak a bajokat, a kudarcokat és a csapásokat veszi észre úgy beállítva, minthogyha valami elkerülhetetlen végzete lenne a magyaroknak, vagyis minthogyha a világ összefogott volna ellene.

Ezt szokták összeesküvés-elméletnek is nevezni, ami nem jelenti azt, hogy azokat, akik az összeesküvés-elméletben szenvednek, ne üldözhetnék, és azok ellen ne esküdhetnének össze természetesen. De mégis talán, mint történelemszemlélet, ez a fajta »ellenünk van az egész világ« és ez szükségszerűen, sőt sorsszerűen van így, ez a gondolat kétségkívül torzító hatású, ráadásul restségre sarkall, mert ha így van, akkor mi a fészkes fenének kellene apró részletkérdések megértésével bíbelődnünk.

A másik szélsőség, amit a közgondolkodásban Trianon kapcsán a szerzők megemlítenek, egy klasszikus mondatban is össze tudom már foglalni – a baloldal érdemeit sem szabad elvitatni –, úgy hangzik, hogy «merjünk kicsik lenni!»” - mondta a Fidesz elnöke 2009 őszén.

Az ekkor már a 2010-es választások biztos győztesének látszó Orbán tanulságként azt szűrte le, hogy „kétségkívül mind a két szélsőség, illetve az ebből levezetett külpolitika csak és kizárólag zsákutcába vezethet bennünket, mert mind a kettő elfordul a valóságtól, elfordul az emberektől, és elfordul a józan észtől is. Elfordul az emberektől ez a két gondolkodásmód azért, mert az egyik azt mondja, hogy adjátok föl önmagatokat, próbáljatok mássá válni vagy másnak látszani, mint amik vagytok. És az is elfordul az emberektől, aki azt mondja nekik, hogy mindenki összeesküdött ellenetek, nincs semmi esélyetek a végzettel szemben. Ha ma úgy érezzük, tisztelt Hölgyeim és Uraim, hogy a magyarság nem találja a helyét a világban, akkor elsősorban ezt a két szélsőséges szemléletet és a rájuk épülő politikát kell az okok között első helyen említeni.” 

A Nyugat félreismerte a magyar kommunistákat

Erről az alapról indulva 2020-ra Orbánnak sikerült megalkotni azt az új világszemléletet, hogy ugyan a világ továbbra is nagy összeesküvésben van a magyarok ellen, de Orbán vezetésével a magyarok nem hagyják magukat.

Ennek a magja már a 2009-es beszédben is ott volt: „az utóbbi évszázadban Magyarországon (…) hagytuk, hogy mások jelöljék ki a helyünket a világban. (…) Az önfeladás politikája eleve lemond arról, hogy maga jelölje ki a helyét. Az összeesküvés-elméleteket gyártó balsors-szemlélet pedig szintén abból indul ki, hogy a helyünket mások már úgyis kijelölték. (…) Az ember azonban, legalábbis én hiszek ebben, józan ésszel azt is választhatja, hogy vállalva magát, tiszteletben tartva másokat, kiáll a saját érdekei mellett, és becsülettel megküzd azokért.” ...

CSABA LÁSZLÓ: ORBÁN MOST MAGÁBÓL CSINÁLT BŰNBAKOT

24.HU
Szerző: FARKAS GYÖRGY
2020.05.15.



A teljhatalom miatt minden bajért őt okolhatják, azért is, amiről nem tehet – mondja az akadémikus, aki szerint lesznek komoly gondok.

"Nem tudja a jobb kéz, hogy mit csinál a bal."

A Magyar Hangnak értékeli így Csaba László akadémikus a koronavírus-járvány ellen hozott kormányzati intézkedéseket. Orbán Viktor korábbi tanácsadója érthetetlennek nevezi a kórházi ágyak kiürítését és kommunikációját. A professzor úgy látja, a katonák kivezénylése a kórházakhoz, cégekhez nem oldja meg a válságot. A gazdasági mentőcsomag elindulása előtt megbukott.

"Ahogy az egészségügyi, úgy a gazdasági intézkedésekből is kiviláglik, nagyon nagy a szakadék a döntéshozók és a döntések által érintettek között. Azt is mondhatnám, párhuzamos világban élnek."

Közgazdászként úgy véli, valódi segítség nélkül a kisebb cégek közül nagyon sok tönkre fog menni, ami jelentősen növeli majd a munkanélküliséget. Hiú reménynek tartja a gyors visszapattanást a világgazdaságban, a magyar pedig már járvány előtt is lassult, a részleges karantén pedig visszavetett mindent. Csaba László a magyar gazdaság zsugorodásáról azt mondja, az valahol a két szélső becslés, a 3-10 százalék közötti félúton lesz.

Többet kellene tenni a munkahelyek megőrzéséért, nem lenne szabad hagyni elfutni a költségvetési hiányt, védeni kellene a forintot, át kellene csoportosítani erőforrásokat, leállítani a nagy állami beruházásokat.

Nincs közbizalom a kormány iránt

Őt nagyon meglepte, hogy egy ilyen erősen központosított rendszer döntéseit mennyire nem fésülték össze...


SZABAD SZEMMEL: ÚJABB KEMÉNY CSÖRTE VÁRHATÓ MAGYARORSZÁG ÉS AZ EU KÖZÖTT - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.05.15.



Frankfurter Rundschau 

A lap azt írja, súlyos vereség a jobboldali-nemzeti magyar kormány számára, hogy az Európa Bíróság jogellenesnek nyilvánította a budapesti menedékpolitika alapvető elemeit. Magyarország évek óta a bezárkózás és az elriasztás stratégiáját alkalmazza. A Bizottság már több szerződésszegési eljárást indított emiatt. Brüsszel tegnap arra figyelmeztetett, hogy a rendkívüli helyzetben elrendelt alapjogi korlátozásokat idővel hatályon kívül kell helyezni, főleg Magyarországon. A magyar Helsinki Bizottság társelnöke, Pardavi Márta kijelentette, hogy a luxemburgi döntés alapján immár egyértelmű: a magyar menedékjog rendelkezései összeegyeztethetetlenek az európai joggal. Viszont a határozat igen fontos azok számára, akik a két tranzitzónában sínylődnek, nem beszélve a törvénytisztelő magyar polgárokról. Merkel és Orbán 2015 óta az európai menedékpolitika két főszereplője, más-más oldalon. A kancellár a menekülthullám csúcsán segített magyar kollégájának, amikor nem zárta le a határt a Magyarországról érkező tömegek előtt. Ám soha nem bocsátotta meg a kormányfőnek, hogy az nem volt hajlandó végrehajtani a kvótadöntést. A gyakorlatiasnak tekintett német vezető azonban nem szakította meg a hivatalos kétoldalú kapcsolatokat. Ennek több oka is lehet: Merkel tudja, hogy az év 2. felében, a német uniós elnökség idején szüksége lehet Orbánra a hosszú távú költségvetés, illetve bizonyos reformok jóváhagyásához. Azon felül attól tart, hogy ha határozottan kiközösíti a magyar miniszterelnököt, akkor azzal még inkább Oroszország, illetve Kína karjaiba tereli a politikust.

A magyar miniszterelnök várhatóan nem hagyja annyiban, hogy menedékpolitikáját elmarasztalta az Európai Bíróság. A riposzthoz előreláthatólag felhasználja, hogy a német alkotmánybírák a minap az EKB kötvényvásárlási programja ügyében meghirdették a nemzeti jog primátusát. Ezzel együtt nagy nemzetközi jelentősége van annak, hogy az EUB úgy foglalt állást: legfeljebb négy hétig szabad fogva tartani a menedékkérőket. Továbbá nem lehet minden vizsgálat nélkül elvetni a menedékkérelmeket, mondván, hogy annak benyújtója biztonságos 3. államon keresztül érkezett. Amúgy a két tranzitövezetbe most senkit sem engednek be a vírusjárvány miatt. Ha Budapest ragaszkodik az eddigi kőkemény migrációs irányvonalhoz, akkor visszanyúlhat az Emberi Jogi Bíróság múlt novemberi verdiktjéhez, amely – az EUB tegnapi állásfoglalásával ellentétben – azt állapította meg, hogy nem minősül őrizetnek, ha korlátozzák a kérelmezők szabadságát. Az is megoldás lehet magyar részről, hogy a tranzitövezetekben, pár hét alatt zavarják le a vizsgálatot. Ám inkább abból kell kiindulni, hogy a magyar Alkotmánybíróság követi a karlsruhei kollégák logikáját és meghirdeti a nemzeti jog elsőbbségét. Magyar szakmai körökben hosszabb ideje amúgy is vita van arról, hogy fenyegeti-e az állam szuverenitását, ha az európai intézmények bármiben diktálhatnak az Alkotmánybíróságnak. Brüsszel válasza az, hogy minden tag saját jószántából csatlakozott és engedte át nemzeti önállóságának bizonyos részét. A közeljövőben egyébként újabb kemény csörte valószínű Budapest és az unió között, mert az EU két évvel ezelőtt szerződésszegési eljárást indított a menekültválság hatására megszigorított magyar menedékpolitika miatt. 

BBC 

Az unió legfelsőbb ítélőszéke éppen akkor minősítette törvényellenesnek a menedékkérők fogva tartását a tranzitövezetben, amikor az EP vitájában politikusok bírálták a járvány miatt hozott felhatalmazási törvényt, amelynek alapján a rendőrség idáig csaknem 100 gyanúsítottat hallgatott ki, mivel azok állítólag álhíreket terjesztettek a ragályról. Az Európai Bíróság ítélete kötelező, és a brit közszolgálati média budapesti tudósítója, Nick Thorpe szerint megnyitja az utat, hogy elengedjék a két zónában lévő mintegy 300 embert, akiknek nagyjából a fele gyerek. 120-an már több mint egy éve vannak bezárva Röszkénél, illetve Tompánál. Viszont most a döntés miatt felül kell vizsgálni az egész magyar menekültpolitikát. Simon Ernő, az ENSZ Menekültügyi Szervezetének nevében azt mondta, teljesen elfogadhatatlan és embertelen, hogy gyerekeket és más szempontból sérülékeny áldozatokat ennyi ideig bezárjanak. A luxemburgi állásfoglalás egyébként arról is rendelkezik, hogy az érkezőket, akik nemzetközi védelmet igényelnek, legfeljebb csupán 4 hétig lehet feltartóztatni a határon. Utána másutt kell elhelyezni őket az országban. Továbbá ha nem tudnak megélni, akkor pénzt kell adni nekik az ellátáshoz. Az egész ügyet kirobbantó két család ügyvédje, Pohárnok Barbara, akit a TASZ kért fel, úgy látja, hogy ezek után ki kell engedni mindenkit, akit jogsértő módon korlátoznak szabadságában a tranzit létesítményekben. Ha nem ez történik, akkor a jogász szerint bíróságok útján kényszeríteni fogják a magyar államot.

FAZ 

A magyar kormány úgy látja, hogy semmi gond sincs a tranzitövezetekkel, de ezt az Európai Bíróság most másként ítélte meg, nem beszélve az emberi jogi szervezetekről, amelyek már jó ideje kifogásolták az ottani, elfogadhatatlan állapotokat. A két létesítmény nem több pár sor konténernél, köztük murvával felszórt utakkal, egy játszótérrel és egy aszfaltozott résszel, rajta futballkapukkal és kosárpalánkkal. De kívülről 3-4 méter magas szögesdrót veszi körül az egészet. Szerbia felől egy forgókapun lehet bejutni, illetve amióta beütött a koronavírus, már ott sem. Akit már beengedtek, az bármikor visszatérhet Szerbiába, de akkor elveszti a jogát a menedékkérelemre. Észak felé, az országba csak akkor lehet továbbmenni, ha a beadványra kedvező válasz érkezik, ami nem túl gyakran fordul elő. Az esetek többségében az a verdikt, hogy az illető biztonságos 3. államon keresztül jött, ezért ügyében Magyarország nem illetékes. Az Orbán-kormány szerint ez a hozzáállás megfelel az európai jognak. Az érvek között szerepelt, hogy hasonló létesítmény van pl. a frankfurti repülőtéren, amúgy pedig az ország az EU határait védi. Emberi jogi szervezetek ugyanakkor nem csupán azt nehezményezik, hogy a menekülteket őrizetben tartják, hanem a körülményeket is szóvá teszik. Így azt, hogy jó párszor megtagadták az élelmet az elutasított kérelmezőktől. De most mindennek a gyakorlatnak vége, így döntött az Európai Bíróság.

FAZ 

Nem csak Magyarországot érinti, hogy az Európai Bíróság megállapította: fogva tartást jelent, ha migránsokat kényszerítenek egy tranzitzónába – hangsúlyozza a kommentár. Aki elmenekül hazájából, hogy Európában keressen menedéket, az nem bűnöző. De az sem számít annak, akit ki kell toloncolni, még akkor sem, ha bizonyos körülmények között átmenetileg be lehet zárni. Az unió bírósága most úgy foglalt állást, hogy az őrizethez bizonyos jogcím kell, és nem lehet korlátlan ideig fenntartani. Azon kívül, és ennek magától értetődőnek kellene lennie: minden érintettnek joga van a hatékony jogvédelemre. Magyarország és Szerbia között, a senki földjén is érvényesülnie kell a jognak. A magyar hatóságoknak meg kell vizsgálniuk minden beadványt, és nem alakíthatják úgy a határozatokat, hogy az illetők számára ne kínálkozzon többé semmiféle jogi út. Immár az is egyértelmű, hogy a kérelmet nem lehet azzal visszautasítani, hogy a benyújtó biztonságosnak nyilvánított 3. államon keresztül érkezett. Alighanem most erősödik a kormányokra a nyomás, hogy ne engedjék be a menekülteket Európába, hanem már a külső határokon döntsék el, jogosultak-e azok az oltalomra. Mármint az az ország döntse el, amelyben először lépett európai földre. De még jobb volna mindezt a Földközi-tenger túlsó oldalán elintézni, mert akkor a szerencsétlenek nem kényszerülnek odüsszeiára. Ez azonban csupán elmélet, de a luxemburgi ítélet mindenkire vonatkozik.

Az újság jó irányba tett lépésnek nevezi, hogy az Európai Bíróság megbélyegezte a menedékérők internálását, de az elemzés további intézkedéseket sürget, bár egyelőre mindenképpen fel lehet lélegezni. A magyar kormány ugyanis erőteljes figyelmeztetést kapott, miután már alig-alig tartja magát menekültügyen a nemzetközi normákhoz. Ám kérdéses, hogy az Orbán-kabinet eleget tesz-e a döntésnek. Hiszen Orbán éppen most csikarta ki, hogy dektérumokkal vezethesse országát. Az igazságszolgáltatásra kemény nyomás nehezedik. Azon kívül tavaly az Európai Emberi Jogi Bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a fogva tartás nem okvetlenül minősül a szabadság megvonásának. Arról nem beszélve, hogy Európában több nemzeti bíróság is jó pár ítélettel lenyomta a menedékvédelem szempontjait. Ez pedig nem csupán Magyarország kezére játszik. Sok más állam is kitoloncolásokkal igyekszik távol tartani a menekülteket. Az EUB most másfajta jelzést küldött, ám ez nem elegendő a fordulathoz.

A Bizottság igazságügyi biztosa úgy kommentálta a rémhírterjesztés miatt elrendelt két előállítást, hogy a legutóbbi magyar rendelkezések egy sor aggodalomra adnak okot, az adatvédelemtől a munkajogig. Reynders megjegyezte, hogy ő és a munkatársai az elriasztó hatást is figyelik, amikor arról érkezik hír, hogy miként alkalmazzák a magyar hatóságok az álhírek ellen hozott jogszabályt. Ennek érdekében Brüsszel a helyszínről szerez be információkat a tényleges helyzetről. Mert tudni akarja, hogy pontosan milyen következményekkel járnak az eljárások, illetve a hozzájuk kapcsolódó hivatalos közlések. Kifejtette továbbá, hogy a nyomásgyakorlás igazi veszély lehet a szólás- és sajtószabadság szempontjából. A magyar hivatalosságok viszont nem látnak semmi kivetnivalót a két ügyben. Lásd Gulyás Gergely sajtótájékoztatóját, miszerint hogy elengedték a két érintettet, az a törvény erejét igazolja. Varga Judit ugyanakkor azt írta a Facebookon: senki sem állíthatja, hogy a szólásszabadság része, ha valaki szándékosan álhíreket tesz közzé. A portál azonban azt tanácsolja a magyaroknak, hogy legyenek óvatosak, amikor bármit publikálnak a közösségi hálón, mert lehet, hogy hamar kopogtat náluk a rendőrség. Ilyen okokból már több tucat ember ellen folyik eljárás, és a vége többéves börtön lehet számukra. Az egyik tegnapi érintett, Csóka-Szűcs János azt mondta a Politico munkatársának, hogy olyan országban szeretne élni, ahol elmondhatja a véleményét és ezért nem küldik rá a rendőröket. Idáig egyébként csupán azt tapasztalta, hogy ha valami olyat írt, ami nem tetszett a helyi nacsalnyikoknak, akkor azok csak telefonon figyelmeztették, hogy nem kéne. De már az is megtörtént, hogy valamilyen, nem megfelelőnek tartott bejegyzés miatt az illető elvesztette az állását. Hogy a másik friss ügyben a rendőrség közzétette a felvételt, amely azt mutatja, amint a gyanúsítottat beviszik, nos, az a bírálók szerint a megfélemlítést szolgálta. Miközben már sokan így sem merik nyilvánosan elmondani, amit gondolnak. Kapronczay Stefánia, a TASZ ügyvezetője úgy értékelte, hogy a két férfi csupán élt a szabad véleménynyilvánítás jogával. A hatóságok viszont a bűnügyi eljárás szabályai szerint jártak el, ami nyilvánvalóan túlzás.

FAZ 

A lap arról ír: Varga Judit ugyan még a múlt hónapban azt bizonygatta, hogy a rémhírterjesztésért újabban előirányzott ötéves szabadságvesztés arányos, és alkalmas a járvány miatt szükséges intézkedések megvédésére a dezinformációs kampányokkal szemben. Valamint hogy a törvény nem vonatkozik arra, amikor valaki a kormányt bírálja, vagy feltételezésekbe bocsátkozik. Hát, ami a héten történt, az éppen nem ezt bizonyítja. A rendőrség igencsak keményen lépett fel a vélt bűnösökkel szemben. De mit csináltak azok, túl azon, hogy Orbán kritizálták? Facebook-bejegyzéséért két ember otthonát átkutatták, laptopokat koboztak el, mindkettőjüket bevitték a rendőrségre, ujjlenyomatot vettek tőlük és kihallgatták őket. Egyikük annyit tett, hogy a közösségi médián keresztül szót emelt a biztonsági intézkedések lazítása ellen. De hol itt az álhírterjesztés? Azt üzente a miniszterelnöknek, hogy az egy kegyetlen zsarnok, de jegyezze meg, hogy idáig még minden diktátor megbukott. Alkalmas ez a bejegyzés a „ragály elleni védekezés sikerének megakadályozására”? Az ügyészség nemmel válaszolt és elengedte az érintettet.

A hírügynökség jelzésértékűnek tekinti, hogy Gulyás Gergely szerint Orbán Viktor a jövő hónapban visszaadhatja különleges jogkörét, vagyis a hatalom reagál a hatalmas nemzetközi bírálathullámra. Az ellenoldal szerint a kormányfőnek adott felhatalmazás aggályokat vetett fel az egész európai demokrácia jövőjét illetően. A cikk idézi a jogállamért felelős bizottsági alelnököt, aki tegnap arról beszélt az EP magyar vitájában, hogy az Orbán-kabinet által hozott korlátozások elriasztó hatással járhatnak egy olyan országban, ahol már amúgy is gond van a jogállammal és az uniós értékek betartásával. 

Bloomberg A kelet-európai államok a rendszerváltás óta a legnagyobb gazdasági visszaesés felé botladoznak, pedig a térség idáig az unió leggyorsabban növekvő része volt. A legfrissebb adatok azt mutatják, hogy az első negyedévben megfeleződött a magyar, a lengyel és a román fejlődési ütem, a csehek és a szlovákok esetében pedig már átment negatívba. Mindez azzal függ össze, hogy az euroövezet példátlan nehézségek elé került, ami kihat a keleti iparra is. Így még a lengyeleknek 4,3 százalékos recesszióra kell felkészülniük, pedig a Bizottság szerint övék a régió legrugalmasabb gazdasága. Az összeállítás idézi Csányi Sándort, aki U-alakú kilábalást jósol, ami azt jelenti, hogy ha gyorsan magához tér az eurozóna, az nagyot lendíthet Magyarországon is. Az EBRD fő közgazdásza hozzáteszi, hogy a járvány enyhülése után az új tagok várhatóan nagyobb tempót produkálnak, mint a nyugati tagállamok, amelyeket be kell hozniuk. Azon kívül ők a baj bekövetkeztekor gyorsabban reagáltak, mint például a franciák, spanyolok vagy a britek. Ezért lényegesen kevesebb a halottjuk. De ehhez az is kellett, hogy őket később érje el a fertőzés, mint, mondjuk, az olaszokat, tette hozzá Javorcik.

Fokozódik a kelet-nyugati törés veszélye, mert több közép-, illetve kelet-európai ország úgy érzékeli, hogy a nyugati szövetségesek megfeledkeztek róla a vírusválság során. Brüsszelt ugyanakkor nyugtalanítja, hogy Kína egyre aktívabb a térségben. Peking már 2 milliárd eurós szerződést írt alá Magyarországgal a Budapest-Belgrád vasút korszerűsítéséről. Pont akkor, amikor a magyar gazdaság hanyatlani kezdett a Covid-19 miatt. A cél azonban az, hogy létrejöjjön a kapu a Pireuszon keresztül érkező kínai áruk számára. Az új tagok attól félnek, hogy ők lesznek az új segélycsomagról zajló tárgyalások nagy vesztesei, és sokkal kevesebbet kapnak majd a kohéziós alapokból. A régió ugyan eddig viszonylag szerencsésen vészeli át a járványt, de a gazdasági kihatások így is riasztóak. Az ipar már az év elején erősen lelassult, mivel megszakadtak a kínai beszállítói láncok. Különösen kedvezőtlenül érintette ez a magyar, szlovák és román autógyártást. A recesszió 2. hulláma márciusban következett be, mivel visszaesett a nyugati gazdaság. A BNP Paribas fő közgazdásza azt magyarázza, hogy ezek az országok szépen gyarapodtak az utóbbi években, zárkóztak fölfelé, de most jött a kemény ébredés. Kidolgoztak ugyan mentőcsomagokat, és a jegybankok is segítenek, követve az EKB példáját, csak éppen az eszközök nem mérhetőek a nyugati szinthez. Így egyesek most tárt karokkal fogadják Kínát, mások azonban Európa másik feléhez igazodnak. Bulgária és Horvátország gyorsítja az euró bevezetésének folyamatát.

Beperli Ausztriát az Európai Bíróságnál a Bizottság a keleti vendégmunkásoknak fizetett gyerekpótlék megrövidítése miatt. Az osztrák kormány 100 millió eurót kívánt megtakarítani azzal az indoklással, hogy jogtalan előnyt élveznek azok a magyarok, románok, lengyelek, szlovákok, akik az országban dolgoznak ugyan, de a családjuk nem jött velük. Odahaza ugyanis sokkal alacsonyabbak a megélhetési költségek. Ezért a juttatást egy éve az adott keleti tagállamokban érvényes árszinthez kötötték. Brüsszel azonban diszkriminatívnak tartja az eljárást, mivel az érintett munkavállalók Ausztriában fizetik az összes adót, járulékot, ezért nem kaphatnak kevesebbet, mint azok, akik a gyerekükkel együtt települtek át osztrák földre. Továbbá az intézkedés nem vonatkozik azokra az osztrákokra, akik hivatalos kiküldetésben keleten dolgoznak, pedig a helyzetük hasonló.