2020. szeptember 25., péntek

LEGALÁBB 100 EZER FORINT A TÉT - ELRAJTOLT AZ ALÁÍRÁSGYŰJTÉS A FELTÉTEL NÉLKÜLI ALAPJÖVEDELEMÉRT

NÉPSZAVA
Szerző: nepszava.hu
2020.09.25.


Az uniós országokban egy év alatt egymillió szignót kell összeszedni. A szélsőséges Bede Zsolt próbálta meghekkelni Karácsony Gergelyék sajtótájékoztatóját.


A feltétel nélküli alapjövedelemért indított aláírásgyűjtés nem csak Magyarországon, hanem egész Európában megváltoztathatja az egyenlőtlenségeket és az igazságtalan viszonyokat – jelentette ki az európai kezdeményezés aláírásgyűjtési kampányának nyitó sajtótájékoztatóján Karácsony Gergely. Az eseményt a párt Facebook-oldalán bárki követhette. Budapest főpolgármestere a Párbeszéd társelnökeként beszédében Deák Ferencet, a „haza bölcsét” idézte, aki egykor azt mondta:

„Nem az a boldog ország, ahol legtöbb a gazdag ember, hanem az, hol legkevesebb szegény ember vagyon.

Karácsony szerint ma a magyar társadalom él szegénységben és további egyharmada veszélyben, és ebben a csoportban bármikor bekövetkezhet, hogy valaki egyszer csak nem tudja magát finanszírozni...

ORBÁN VIKTOR, AZ EURÓPAI UNIÓ FELSZÁMOLÓ BIZTOSA

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2020.09.25.


Sok évvel ezelőtt hallottam először ezt a történetet, azóta sokszor előkerült. Bizonyítani persze nem tudom, mert az ilyen történetek természetüknél fogva nehezen bizonyíthatók. Az azonban biztos, hogy egy időben terjedt ez a sztori a neten rendesen. Miszerint egy alkalommal Orbán valamilyen nemzetközi tanácskozásról jött haza, talán éppen Brüsszelből, amikor a kíséretéből valaki megkérdezte: Főnök, van még valami, amit nem értél el? Mire Orbán, aki feltehetőleg vicces kedvében volt, így válaszolt: én szeretnék lenni az Európai Unió felszámoló biztosa.


A történet arról jutott most az eszembe, hogy a Politico brüsszeli kiadása címlapján foglalkozik Orbán Viktor és az EU kapcsolatával. (Így szakította szét Orbán Viktor az Európai Uniót és így úszta meg.) A tekintélyes lap, amelynek megállapításaira gyakran szokás hivatkozni, hosszú elemzést közölt a miniszterelnökről, magyar és más politikusokat szólaltattak meg vele kapcsolatban. A lap azt a kérdést elemzi, hogy az EU miért nem volt képes hatékonyan fellépni Orbánnal szemben, amikor már nagyon régóta látható, hogy Orbán és a Fidesz szembemegy az uniós értékekkel és alapvetésekkel, lerombolja Magyarországon a demokratikus jogállamot, és autokratikus eszközökkel szilárdítja meg a hatalmát.

Rui Tavares, akit 2012-ben neveztek ki a magyarországi jelentés összeállítójának, Frankensteinhez hasonlította Orbán módszereit. „Dr. Frankenstein egy szörnyet hozott létre, de a szörny olyan testek darabjaiból készült, melyek önmagukban nem jelentettek problémát”.


Judith Sargentini, volt EP-képviselő, a nevéről elhíresült Sargentini-jelentés készítője, aki ezt követően magyar kormánypárti körökben első számú közellenséggé vált, és számos fenyegetést kapott Magyarországról, nem látja túl optimistán a helyzetet. „Korábban kellett volna lépnünk, most már túl késő, de ha a tagállamok összefognak, talán még tehetnek valamit” – mondta...

SOK NYARALÓT FŐVÁROSI ÁRON VISZNEK A BALATONNÁL, KÖZBEN TÖBB BERUHÁZÁS IS KÉSIK

MFOR
Szerző: MESTER NÁNDOR
2020.09.25.


Még mindig tart a leköltözési hullám a Balatonhoz a járvány miatt. A kereslet zöme a tóparttól kissé távolabbi, olcsóbb kategóriára irányul, de a jó állapotú vagy újszerű ingatlanok ára közelíti a fővárosi átlagot. A partmenti új beruházások viszont vegyesen alakulnak, rengeteg a csúszás, hiába akarnak sokan nyaralás céljából új apartmant vásárolni.


Nincs abban semmi meglepő, hogy a tomboló koronavírus járvány közepette aki teheti, szeretné áttenni székhelyét a Balatonhoz. Akár úgy, hogy több hónapra kibérel egy házat vagy nyaralót, akár úgy, hogy megvesz egy ingatlant. A kínálat igen széleskörű mérettől, típustól és állapottól függően. A kedvelt települések köre sem változott, a déli oldalon továbbra is a viszonylag olcsóbb, nem vízparti nyaralókat keresik, míg a nagy favorit északi dombosabb oldalon a családi házakat vizslatják sokan. Az állam is jelen van a piacon, egyes nagy értékű nyaralásra alkalmas ingatlanokat folyamatosan árul elektronikus árveréseken...

A GYEPLŐ KÖZÉNK VAN VETVE

HÍRKLIKK
Szerző: PETSCHNIG MÁRIA ZITA
2020.09.25.


Itt lenne az ideje, hogy Orbán Viktor ne zavaros esszéírással múlassa az idejét. Ne a brüsszeli libernyákokkal foglalkozzon, előkészítve az ideológiai terepet arra, hogy ha nem az elképzelése, ízlése szerint alakulnak a dolgok (lásd brüsszeli pénzáramlás), akkor meghirdethesse a huxitet. Ne választói bázisának felélesztésével foglalkozzon a 2022-es választások megnyerésére fókuszálva, hiszen itt és most, 2020 őszén, bőven akadna más teendője az egészségügyben és a gazdaságban egyaránt. Kénytelen vagyok mindent neki címezni, mert olyan rendszert épített ki, amelyben ő a fődöntnök.

A „pénzt vagy életet” kérdés, amit a Covid-19 élesített be, tavasszal az élet javára dőlt el.

A „Maradj otthon” jelszava hatásosnak bizonyult az olaszországi képektől is megrémisztett lakosság körében. Az alkalmazott korlátozásokkal, főleg az iskolák bezárásával együtt, sikerült az érintkezések számát drasztikusan lecsökkenteni, és ez volt a nyitja a megbetegedések visszaesésének. Augusztus vége óta azonban három számjegyűvé duzzadt a napi igazolt (!) megbetegedések száma, és lesz ez még rosszabb is – jósolta a miniszterelnök. Orbán ekkor valószínű az előrelátó-képességével akart dicsekedni, valójában a felelőtlenségéről tett tanúbizonyságot. Mert úgy hirdette meg az új csapásirányt, hogy ennek nem voltak meg a feltételei: zárások és erős korlátozások helyett, a működőképességét megőrzendőn, Magyarországon majd egyszerre lesz gazdaság- (pénz) és egészségvédelem (élet)...

A VEZETŐ ÉS A KARMESTER: MIÉRT TÁNCOLUNK ÚGY, AHOGY ŐK FÜTYÜLNEK?

QUBIT
Szerző: METZ RUDOLF
2020.09.25.


Mi a közös Karajanban, Bernsteinben és Donald Trumpban? Az, hogy sokan hallgatnak rájuk. A karizma, a vezetői prototípusok és a vezetés romantikája azt sugallják, hogy a vezetőket azért követjük, mert hisszük, hogy kiválóbbak nálunk és képesek megoldani kollektív problémáinkat. A vezetők hatékonysága azonban nem minden, fenn is kell tartaniuk a látszólagosan közeli, szimbolikus kapcsolatot követőikke
l.

A 19. század elején valami végérvényesen megváltozott. A forradalmak és a radikális átalakulások korában egy új intézmény jelent meg: a vezetés. Noha a történelmet (és úgy általában a politikai eseményeket) gyakran írtuk és írjuk le mai napig nagy vezetők cselekedeteiként, először csak 1818-ban jelent meg az angol vezetés kifejezés (leadership) egy értelmező szótárban. Edmund S. Morgan történész úgy értelmezi mindezt, hogy „[a] »vezető« szó régi, de a »vezetés« olyan kifejezés, amelyet úgy tűnik senki sem érzett szükségesnek mindaddig, amíg az általa jelölt minőség a társadalmi felsőbbrendűség hozadéka maradt.”

Ezt a változást talán a legtisztábban a vezetés egy speciális formája, a vezénylés szimbolizálja, amelyet a mai napig a vezetés egyik legtisztább megnyilvánulásaként tartanak számon. Körülbelül 1820-ra vált általánossá, hogy a koncertmester helyett egy formális vezetői pozíciót elfoglaló karmester irányítsa a szimfonikus zenekart. Ennek egyik okát abban kereshetjük, hogy a zeneművek bonyolultabbá váltak (akárcsak a modern államok kormányzása), és a megfelelő minőségű előadást biztosítani kellett egyik koncertről a másikrakoncertről koncertre biztosítani kellett.

A káosztól a zenéig

Ezzel párhuzamosan a zenekarok (ahogy a modern államok is) egyre nagyobbak lettek, egyre több zenész játékát kellett összehangolni. A dirigens lett az a személy, aki képes volt összefogni a zenekart, mint szervezetet és a káoszból zenét teremteni, ahogy a politikai vezetőktől is elvárjuk, hogy képesek legyenek közintézményeket működtetni és a társadalmi és politikai élet káoszából rendet teremteni. A karmesternek a komplexitás és a káosz lehetőséget ad a kreatív művészi alkotásra, amely egyaránt megjelenik a zenemű értelmezésében, interpretációjában és a vezénylési stílusában. Ez persze aligha jelenti azt, hogy a karmester mechanikus módon egyfajta hangszerként működtetné zenekarát. A karmesternek motiválnia és irányítania kell a zenészeket az összhang, a harmónia megteremtésének érdekében. Ennek központi eleme maga a kommunikáció, amelynek a leglátványosabb oldala a koncerteken (s csak részben a próbákon) mutatkozik meg: a karmester hangtalanul ad át információkat zenekarának kézmozdulataival, arckifejezéseivel és szemkontaktusával...

ÍGY TUDJA MEGÚSZNI ORBÁN, HOGY ÉVEK ÓTA KIJÁTSSZA AZ EU-T

KLUBRÁDIÓ / A LÉNYEG
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2020.09.25.


A Politico több volt uniós vezetőt szólaltatott meg arról, milyennek értékeli az elmúlt években a magyar autokrata rendszerrel szembeni intézkedéseket. A cikk hátterében áll, hogy hamarosan kijön az első, úgynevezett jogállami uniós jelentés. A kapott vélemények szerint alapvetően az Európai Néppárt (EPP) volt az a visszatartó erő, amely saját hatalmi ambíció miatt szemet hunyt a magyar uniós jogsértések és visszásságok felett. 

Címlapon hozott, hosszú elemző cikket közölt a Politico arról, hogyan rombolta Orbán Viktor magyar miniszterelnök az Európai Uniót 2010-es kormányra kerülése óta, és hogyan úszhatta ezt meg. Az írásban több mint egy tucat jelenlegi és volt politikus, valamint uniós hivatalnok beszél arról, hogyan használta ki Orbán az EU gyengeségeit, sérülékenységét.

Anélkül, hogy bármilyen következménye lenne

2018-ban már az EBEESZ megfigyelők is megállapították, hogy jelentős erő- és forrásfölényre tett szert Magyarországon a kormányzópárt Fidesz, így a választási erőharcban nem voltak biztosítottak az egyenlő versenyfeltételek – jelzi a Politico cikke mintegy felvezetésként a szeptember 30-ára ígért uniós jogállami jelentéshez, amiről kevesen feltételezik, hogy meg tudná állítani Orbán Viktor kormányfő, Fidesz-elnök autokrata rendszerét.

Viviane Reding konzervatív luxemburgi politikus, akkori európai bizottsági alelnök, már 2014-ben úgy fogalmazott, a maximumot hozta ki a testület az akkori jelentésből. Nos, az uniónak azóta sem sikerült eredményt elérnie, Orbán továbbra is kiüresíti a demokratikus intézményrendszert, anélkül, hogy ennek bármilyen következménye lenne, miután kihasználja a jogi és politikai rendszer gyengeségeit, sőt, az uniós pénzekkel még erősíti is saját hatalmát.

Keményebb lehetett volna Orbánnal szemben, ha ...

A szókimondó francia zöld párti európai parlamenti képviselő, Daniel Cohn-Bendit a bajok kezdetekor úgy fogalmazott, hogy Orbánból pillanatok alatt Európa Cháveze lesz. Az Európai Néppárt (EPP), élén Joseph Daullal viszont tárt karokkal fogadta, mert így sikerült vezető erővé válnia az Európai Parlamentben. Cserében pedig szemet hunytak a magyarországi botrányok felett. De nem tett másként Angela Merkel német kancellár pártja, a CDU sem – erre Viviane Reding figyelmeztetett. Noha a német párttársak meg-megdorgálták, s az eredmény? Egy lépés előre, kettő hátra.

Neelie Kroes, szintén volt európai bizottsági alelnök a Politicónak adott nyilatkozatában nem rejtette véka alá, keményebb lehetett volna Orbánnal szemben, ha a Fidesz nem lett volna az EPP tagja. Azonban az akkori bizottsági elnök, José Manuel Barroso még most is úgy vélekedett, hogy objektív mércével mérték az Orbán-kormányt, az EPP-hez tartozása nem befolyásolta őket a jogállami helyzet aktuális megítélésében.

Megtörte a Néppárt egységét

A médiatörvénnyel kezdődött minden, és most megint a sajtószabadság ügye van terítéken. A Nemzetközi Sajtóintézet (IPI) igazgatóhelyettese, Scott Griffen szerint a Klubrádió frekvenciaszerződésének hosszabbítására beadott igény elutasítása azt jelzi, hogy Orbán a maradék független sajtót is el akarja törölni a föld felszínéről.

A Politico-cikk arról is szól, hogy Orbán migrációs ellenkezése kezdte megtörni az EPP-ben a korábbi egységet, s ezzel egy időben a magyar politikus az európai szélsőjobbnak is kezet nyújtott: az olasz Matteo Salvininek vagy éppen a holland Geert Wildersnek.

Az igazi törés az Európai Bizottságot 2014 és 2019 között elnökló é szintén néppárti Jean-Claude Junckerrel való konfliktus során következett be. Jellemző, hogy bár látszólag viccelődve, de a testület vezetője „Helló, diktátor!” köszönéssel fogadta Orbánt egy 2015-ös uniós csúcson, a később években pedig egészen nyílttá, minden viccelődéstől mentessé vált az ellentétük. Orbán a 2018-as parlamenti választási kampányában óriásplakátokon is betámadta a vele egy európai pártcsaládba tartozó bizottsági elnököt. Ez pedig tényleg minden határon túl ment – fogalmazott az újságnak a volt uniós biztos, Günther Oettinger, aki viszont távozva Brüsszelből – most el fogja fogadni a Magyar Tudományos Tanács társelnöki pozícióját.

Késő?

A cikk a jogszolgáltatás rendszerével is foglalkozik, és kitér rá hogy az Európai Bíróság – még ha el is ítélte a magyar bíróságok átalakítására tett orbáni intézkedéseket – a bírói rendszer átalakítása ennek ellenére szépen lezajlott. A CEU ügyében is hasonló történik: ugyan még nincs verdikt, de az egyetem már rég nincs Magyarországon, Bécsbe költözött.

Az Orbán kormányzat ellen a magyar jogállamiság védelmében két éve kezdeményezett hetes cikk szerinti eljárástól pedig mintha ódzkodnának egyes uniós vezetők, mert félelmük szerint a Brexithez hasonló lépéshez vezethet. Ugyanakkor egyre több tagországban ágálnak az ellen, hogy saját adófizetői pénzüket pocsékolják az autokrata magyar rendszerre. Uniós szinten összesen több mint 1800 milliárd euró a tét, aminek felhasználása az EU sorsát is meghatározza hosszú távon. Ha pedig az unió jövőjét együtt aláásó Lengyelország, Bulgária, Málta és Magyarország elleni rendszerkritika eredménytelen lesz, akkor nincs ok az optimizmusra.

Ezzel Judit Sargentini, a hetes cikk szerinti eljárás megszavazását megelőző jogállami jelentés egykori meghatározó figurája is így van, a zöld párti egykori EP-képviselő szerint most már minden késő, és a történelmi tapasztalatok azt mutatják, nincs miben bizakodni
.

ITT OLVASHATÓ

MINISZTERI BIZTOSA LETT A FOCIAKADÉMIÁKNAK, SZIJJÁRTÓ IDÉN HÉTSZER HELIKOPTEREZETT

ÁTLÁTSZÓ / HETI MUTYIMONDÓ 
HETI LAPSZEMLE
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2020.09.25.


Mfor.hu: Bruttó 1,1 millióért kaptak miniszteri biztost a fociakadémiák


Elérkezettnek látta az időt arra Kásler Miklós emberi erőforrások miniszter, hogy miniszteri biztost nevezzen ki az államilag elismert sportakadémiák működésének ellenőrzésére. Ezt a pozíciót 2021. szeptemberig Sáfár Sándor tölti be havi bruttó 1,1 millió forint összegű díjazásért. Összesen 10 államilag elismert sportakadémia van az országban.



Direkt36: Dokumentumok bizonyítják, hogy Orbán apjának cégétől vették a köveket az ultradrágán épülő M4-eshez

Az Orbán család cégei általában építőanyagok beszállítóiként vesznek részt állami projektekben, ezekről pedig nem érhetők el nyilvános információk. A Direkt36 ezért közérdekű adatpert indított 6 nagy állami út- és vasútépítés részletes adataiért, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet és Dr. Szegedi Zsolt ügyvéd segítségével. Három év pereskedés után 28 kartondoboznyi, több mint százezer oldalnyi dokumentumot szereztek meg – ezek közt találtak rá arra is, hogy Orbán Viktor családjának cége részt vett az M4-es építésében.

Népszava: Hétszer reptetett minisztert a rendőrség idén – csak Szijjártó helikopterezett

„Rendőrségi szolgálati helikoptert idén a külügyminiszter vett igénybe – hét alkalommal” – ezt válaszolta a Népszava érdeklődésére az Országos Rendőr-főkapitányság csütörtökön, miután napokkal ezelőtt arról kérdeztük a testületet, hogy idén eddig mely tárca vezetői, hova és összesen hányszor repültek az ORFK gépeivel.

24.hu: A fideszes vezetésű Tihany 2,5 milliárd forintot kap a titokban osztott állami támogatásból

2,5 milliárd forint egyedi támogatást kap Tihany a Magyar Turisztikai Ügynökségtől a Tihanyi Legenda Program első ütemére – derül ki az önkormányzat oldalán található előterjesztésből. A pénzből az önkormányzat a tihanyi rév környezetében épít egy turisztikai fogadóépületet és egy parkolót, környezeti kármentesítést hajtanak végre, és rendezik a kikötő területét és a part menti erdősávot. Hogy ez pontosan mit jelent, azt a dokumentum nem részletezi.

Hvg.hu: A titkosszolgálat nem jelzett, majdnem benyomták konzulnak a gyanús ügyletekbe keveredett milliárdost

A titkosszolgálat nem talált rizikót abban, hogy a Budapesten élő milliárdos, Josh Cartu tiszteletbeli konzul akart lenni. Az állítólag Habony Árpáddal is jó kapcsolatokat ápoló Cartu tiszteletbeli konzuli kinevezését a Miniszterelnökség berkein belül is támogatták, végül mégis füstbe ment a terve. Időközben a milliárdos feje fölött összecsaptak a hullámok: tavasszal Kanadában, nemrég pedig az Egyesült Államokban indult eljárás ő és fivérei, valamint az ügyfeleiket megkárosító cégei ellen a netes csalók körében népszerű bináris kereskedés miatt.







AZ ÚJ PAKSI DUNA-HÍD 92 MILLIÁRDÉRT NEM CSAK DRÁGA, DE NAGYRÉSZT SZÜKSÉGTELEN IS

G7.HU
Szerző: BUCSKY PÉTER
2020.09.25.


A napokban az EU hivatalos értesítőjéből kiderült, hogy szeptember 14-én a Duna Aszfalttal aláírták a Paks-Kalocsa Duna-híd építésére vonatkozó, 92 milliárd forintosra hízott szerződést, amint erről például a 444.hu is hírt adott. Mi a tender eredményéről először május végén írtunk, és már akkor látszott, hogy a beruházás a kezdeti tervekhez képest elszállt.

A híd építését eredetileg 16 milliárd forintra, a Paks-Kalocsa főútét, a kapcsolódó körforgalmakét pedig 14,8 milliárdra becsülték, ám ez az összesen 31 milliárd forint röpke öt év alatt 77 milliárdra nőtt, a projektet pedig egy 14,9 milliárd forintos kapcsolódó mellékút építése egészíti ki...

MÉG MINDIG A SEMMIBŐL ÉL A MUNKANÉLKÜLIEK FELE

NÉPSZAVA
Szerző: VARGA DÓRA
2020.09.25.


Augusztushoz képest több mint 21 ezerrel csökkent a regisztrált álláskeresők száma, de még mindig 80 ezerrel többen vannak, mint tavaly ilyenkor. Sok a pályakezdő köztük.


Több mint 323 ezer álláskereső szerepel a legfrissebb adatok szerint a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) regiszterében: ez tavaly szeptemberhez képest harmadával, azaz 80 ezerrel több munkanélkülit jelent. Az elmúlt hónapokhoz viszonyítva ugyanakkor már harmadik hónapja csökkenő tendencia látszik: augusztushoz óta 6,2 százalékkal, azaz 21 300 fővel kevesebben regisztráltatták magukat álláskeresőként. 

A munkanélküliek több mint fele – összesen 169 500 álláskereső – azonban semmilyen pénzügyi ellátást nem kap. Akik kapnak valamit, azoknak is csupán alig több, mint a fele részesül álláskeresési ellátásban, a többieknek csak szociális jellegű juttatás marad. Ennek részben az az oka, hogy az álláskeresők negyede, mintegy 79 ezer ember tartósan munkanélküli, azaz egy éve, vagy már annál is régebben keres munkát. Márpedig az álláskeresési ellátás mindössze három hónapig jár: ez egész Európában a legszűkmarkúbb munkanélküliségi ellátás. 

Maga a támogatás a korábbi bruttó bér maximum 60 százaléka, de legföljebb 161 ezer forint lehet havonta. Ez jár három hónapig 2010 óta: akkor ugyanis a Fidesz-kormány Európában példátlan módon lerövidítette az álláskeresési támogatás folyósítási idejét, és a koronavírusválságra tekintettel sem hosszabbította meg, hiába kérték a szakszervezetek. Három hónap munkanélküliség után így már csak a 22 800 forintos szociális támogatást lehet kérni. Szeptemberben több mint 71 ezer embernek ebből az összegből kell megélnie...

KARÁCSONY GERGELY ELŐADÁSA A BELVÁROSI SZABADEGYETEMEN

BELVÁROSI SZABADEGYETEM
Szerző: Belvárosi Szabadegyetem / KARDOS PÉTER
2020.09.21.


Karácsony Gergely főpolgármester a Belvárosi Szabadegyetem szeptember 21-i online előadásán a fővárosi vezetés elképzeléseiről, a kerületekkel, a pártokkal és a kormánnyal való együttműködés eddigi tapasztalatairól, valamint az önkormányzati rendszer működéséről beszélt...


BUDAPEST KÖZVETLENÜL A HÁBORÚ UTÁN ÉS MA

RADIOFREEEUROPE / RADIOLIBERTY
Szerző: SZER
2020.09.


Egy kattintás a képekre, és átváltoznak, másik kattintásra visszaváltoznak - bámulatos !
Budapest közvetlenül a háború után és ma. Kattints rá, s oda-vissza látszik...

JÖN AZ ÚJ OTTHONTEREMTÉSI PROGRAM, A GYEMEKTELENEK IS REMÉNYKEDHETNEK

HVG ONLINE
Szerző: DACZI DÓRA
2020.09.25.


Hamarosan jön „minden idők legnagyobb otthonteremtési programja”, ám a részletekkel még adós a kormány. Szakmabelieket kérdeztük, vajon mit tartalmazhat a mostani program.


Meglepetésként érte a piacot Novák Katalin frissen kinevezett, családokért felelős tárca nélküli miniszter bejelentése, amelyben „minden idők legnagyobb otthonteremtési programját” ígérte be azzal, hogy az erről szóló javaslatot hamarosan a kormány elé terjeszti. Az építésgazdaság meghatározó szereplői, fejlesztők, szakértők és elemzők egyelőre név nélkül nyilatkoztak lapuknak arról, mi állhat a program hátterében.

„Tudtuk, hogy dolgoznak új támogatási körön, hiszen mindig dolgoznak valamin, de azt nem sejtette szerintem senki, hogy a falusi csok, a kedvezményes hitel, a babaváró meg a rozsdaövezet tetejébe egy újabb nagyléptékű programot jelentenek be” – mondja a szektor egyik vezető elemzője. Az otthonteremtési program berúgása már csak azért is váratlan, mert a teljes piacot lázban tartó rozsdaövezet fejlesztések kidolgozását szélesebb körű egyeztetés előzte meg, és egyelőre úgy fest, hogy több javaslatot meg is fogadott a kormány...

UGYANAZZAL A TANÁCSADÓVAL DOLGOZNAK FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZATOK ÉS AZ AIRBNB

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2020.09.23.



Az ősz egyik fontos közpolitikai konfliktusa lett az Airbnb-ügy, vagyis a rövidtávú lakáskiadás szabályozása. Érintett kerületek polgármestereit, egy új érdekvédelmi csoportot és ingatlanpiaci szakértőt kérdeztünk, hogy mit gondolnak a kérdésről?

Találtunk egy Airbnb tanácsadót, aki egyszerre dolgozik az önkormányzatoknak és az Airbnb-nek is.

Összeférhetetlen-e a két tevékenység, mit gondol erről az érintett, és mit gondolnak az önkormányzatok?

A LATIN-AMERIKAI MINTAÁLLAM

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő / Steve



Chile az ezredfordulót követően egészen nagyszerű gazdasági teljesítményt nyújtott, az egyik legjobbat Dél-Amerikában, emellett végleg maga mögött hagyta a Pinochet-féle diktatúrát és stabil demokráciát épített ki. A társadalmi egyenlőtlenségek megmaradtak és ez nem minden veszély nélkül való, de azért érdemes ellátogatni (már amikor lehet) ebbe a különleges formájú országba. Steve-ék is ezt tették
.

„Mi pár éve év vége felé jártunk Chilében. Kanadában akkor javában tombol a tél, Chilében viszont meleg van, érik a cseresznye, karácsonykor kezdődött a nyári iskola szünet.

Zenélnek a tücskök, a kutyák és jó-magad keresik az árnyékot. Kívánod, hogy rövid gatyát is pakoltál volna. Még jó, hogy vittem fürdőnadrágot. Kellett vennünk napolajat.

Santiago Kairónak megfelelő távolságra van délre az egyenlítőtől, de nyáron nem olyan meleg, mint az. Nyugatra a Csendes-óceán 100 km-re van (a hideg Humboldt-áramlat dominál ott), míg keletre az Andok hegyvonulat az időjárást teszik elviselhetőbbé.

Szóval, a nap ereje nagyon erős, de a hőmérséklet kellemes, a páratartalom alacsony. Az árnyékban még sokszor fázol is, a napon, ha nem vigyázol, leégsz. Télen mondják, nincsen se fagy se hó, de síelni tudsz a nem messzi hegyekben az Andokhoz közel. A 6000 méter magas hegyeket jól látni a városból...


EURÓPA JÖVŐJE, ORBÁN FÉLELME

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MILLEI ILONA
2020.09.25.


Nincs kétségem afelől, hogy Orbán Viktor az olasz játszmában kinek szurkol. Viszont most Matteo Salvini meggyengülni látszik, miközben az olasz jobboldal nem alkot egy tábort, és nem sorakozik egy zászló alá – válaszolta Andor László, amikor arról faggattuk, igaza van-e a miniszterelnöknek abban, hogy Olaszországban dől el Európa sorsa. A korábbi EU biztossal az „Együtt újra sikerülni fog” Orbán-esszébeli „Európa és az ő helye” eszmefuttatását elemeztük végig.


Orbán a Magyar Nemzet-beli cikkében kvázi „beárazta” Európát. Mennyiben van igaza, abban, hogy Európa a technológiai versenyfutásban lemaradt, még a hátát sem látja Kínának, az USA-nak, és mivel nincs erős hadserege, még csak be sem nevezhet a versenybe?

– Vannak olyan területek, ahol az európai országok lemaradtak, de nem azért, mert nincs közös európai hadsereg. Szerintem nem kellene időt tölteni ezekkel a zagyvaságokkal, még akkor sem, ha a kormányfőtől származnak...

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/39. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2020.09.25.


Váncsa István: Egy kis halál?


Kormányzó urunknak a Magyar Nemzet hétfői számában megjelent rendkívüli horderejű fogalmazványát mostanra nyilván mindenki elolvasta, a derekabbak be is magolták, a legderekabbak pedig idézeteket másoltak ki belőle avval a céllal, hogy azokat ügyes kezű asszonyaik falvédőre hímezzék az egész család okulását és lelki épülését támogatandó. Mindez roppant dicséretes, ennél is fontosabb azonban kormányzó urunk szavainak magányos elmélkedéseinkben való naponkénti fölidézése, átgondolása és mind mélyebb megértése, ez az, ami a mostani nehéz napokban legfontosabb dolgunk leend.

„A szellemi szuverenitásért és intellektuális szabadságért évekkel ezelőtt éppen Tusnádfürdőn megindított küzdelmünk lassan termőre fordul. A politikai korrektség, vagyis a libernyák doktrína-, beszédmód- és stílusdiktátumok elleni lázadás medre egyre szélesedik”, írja kormányzó urunk mindjárt az elején. Természetesen itt nem az ő saját szellemi szuverenitásáról és intellektuális szabadságáról van szó, bár arról is, hiszen ha kimegy Brüsszelbe, akkor ott kénytelen betartani néhány civilizációs normát, és ezt ő egyfajta szellemi rabigaként fogja fel, saját szempontjából nyilván teljes joggal. Több mint tíz éve már, hogy mindenestül lenyúlt egy európai országot, és azóta azt csinál vele, amit akar, de lám, a kontinens bizonyos részein még mindig nem ő a zsinórmérték. Ez az, ami tarthatatlan, és amit az európai, sőt világméretűvé szélesedő antilibernyák lázadás, vagy nevezzük inkább forradalomnak, hamarosan elsöpör...

Darvas Béla: Hiátus

Hanák András: Magánegyetemekrül és közpénzekrül

Földi Bence: Különutas diplomata

Kovács Zoltán: A szavába vág

Berend T. Iván: Sztálin, Alekszej Navalnij és a Kelet magasan álló csillaga

Lipovecz Iván: Vaku

Standeisky Éva: Kassák és a másság

Bazsányi Sándor: Egy európai magyar(ázatai)

A nyolcvanéves Pór Péternek, szeretettel

Aczél Géza: Egy öreg kibic naplójából 3.

Szűcs László: Átalakuló frontvárosok

Csuhai István: Így él Bertók László

(1935–2020)

Parti Nagy Lajos: A mérték virtuóza
(Gyászbeszéd Bertók László temetésén, 2020. szeptember 24-én)

Csizmadia Ervin: Értjük-e, amit látunk?
Amerika múltja és jelene a magyar közgondolkodásban

Demszky Gábor–Fázold Helga: Kenyértörés

György Péter: Kik azok a libernyákok?

V I S S Z H A N G

J. Győri László: Pontosítás

Hamar Péter: Ex cathedra

Ádám Péter: A francia Esterhazy

Károlyi Csaba: Szerkesztői üzenetek


P Á R A T L A N

msz: DALOK A KONYHÁBÓL

-átkai: LECÖVEKELVE

aj: ÖLDÖKLŐ PUBLICISZTIKA

Cserhalmi Imre: HÁROM AZ EGYBEN 3.

Völgyi Ferenc: OKÍTÁS

GÁLÁ: SZURKOLJUNK!

Huszár Ágnes: HÁROMSZOR AD

aha: ÖSSZEÁLLTAK

(celebrálja Nyerges András): HETI TEXTUS

Szikszai Károly: BRIGÁDNAPLÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/39. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2020.09.25.


F E U I L L E T O N

Szávai János: Közép-európai acte gratuit

I N T E R J Ú

Fóti Tamás: Bársonyszékből nem lehet provokálni...
Inerjú Daniel Cohn-Bendittel

K R I T I K A

Csehy Zoltán: Eksztatikus termékbemutató

Mellár Dávid: Vagy valami egészen más. Kalligram Pol­gá­ri Társulás, Pozsony–Du­na­szer­da­hely, 2020, 80 oldal, 6 euró/2000Ft

A kötet egyik központi tárgya a test és hús pólusai között kibomló narratívák, szerepek, képlékeny identitások vershelyzetbe hozása, az anyagiságig lebontott absztrakció, a csontra rágott metafora, a fájdalomig kiélvezett retorika. Erős a szövegvilág kötődése ahhoz a provokatív szöveggenerálási technikához, melyet Mellár a „látvány perverziójának” nevez, s melyet esztétikai vágyként, Orpheusz tekinteteként hoz játékba. A birtoklás, az elnyerés lehetőségét saját vágyainak türelmetlensége pusztítja el, s vele együtt pusztul a teljes mitológia, a semmivé „képzelt” másik univerzuma...

A HÉT KÖNYVEI

A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Négyesi Móni. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon.

Darida Veronika: Ex libris

Nemes Z. Márió: Ektoplazma
Varga Tünde: Határátlépők
Tolnai Ottó–Bicskei Zoltán (szerk.): Kovács Antal szobrász birkózása az anyaggal
Josef Nadj: Mnemosyne

Hegedűs Claudia: Sorsrulett

Sophie Mackintosh: Kék sorsjegy. Fordította N. Kiss Zsuzsa. Athe­naeum Kiadó, Budapest, 2020, 271 oldal, 3999 Ft

Bármennyire is tisztában van az olvasó azzal, hogy egy disztópiát tart a kezében, nem kerülheti el, hogy oldalról-oldalra beleborzongjon a regény rémálomszerű valóságába. Ebben a mesterségesen létrehozott duális világban ugyanis a nők csupán statiszták a saját életükről szóló színdarabban. Az első menstruációjukat követően a lányokat felsorakoztatják egy orvosi rendelőre emlékeztető lottózóban, ahol egy gép dönt az életükről. Akinek fehér sorsjegy jut, annak kötelező a gyermekvállalás, a kék szelvényeseknek pedig szigorúan tilos szülniük.

D. Magyari Imre: Átvitelek

Csepeli György: Ember 2.0. A mesterséges intelligencia gazdasági és társadalmi hatásai. Kossuth Kiadó, Budapest, 2020, 272 oldal, 3400 Ft

A könyv eleje és vége közt mindenesetre a rendkívül tömören, sűrűn és mégis olvasmányosan fogalmazott részekből nagyon sokat tudhatunk meg a mesterséges intelligencia fejlesztéséről és alkalmazásairól, ezek közt, minő öröm, megtalálható a machináció és a totális ellenőrzés is. Egyelőre csak az Ember 1.0-nál tartunk… Csepeli teljes képet igyekszik adni, így olvashatunk a kiberdevianciáról is, de foglalkozik a háborúk kérdésével is, etikai és jogi problémákkal, sőt azt a kérdést is felteszi, hogy „Tudnak-e a gépek szeretni?” Még Mary Shelley és teremtménye, azaz Frankenstein és teremtménye is előkerül…

Bod Péter: A Snowden-kép teljesebb

Edward Snowden: Rendszerhiba. Fordította Tomori Gábor. 21. Szá­zad Kiadó, Budapest, 2019, 398 oldal, 4490 Ft

Óriási az egzisztenciális tétje annak a döntésnek, ha Snowden úgy határoz: borít és kitálal. Ha elfogják, több évtizedes börtön vár rá. A végkimenetel még ennél is sötétebb lehet. A Hongkongból Moszkva érintésével Ecuadorba igyekvő kiugrott ügynöknek a segítségére siető jogvédő, Sarah Harrison mondta a seremetyevói repülőtéren, hogy azért van mellette, mert: „Kell, hogy legyen valaki, aki utoljára élve lát téged. Lehetek akár én is.”...

Nemes Z. Márió: Hangköltészeti adatbázis

Szkárosi Endre: Égzsák. Szár Channel. Régi és új hangköltemények. AmbrooBook, Győr, 2020, 117 oldal, 4990 Ft

Szkárosi Endre régi motorosnak számít ebben a diskurzusban, ő és még egy maroknyi alkotó (Ladik Katalin, Szilágyi Ákos stb.) már a hetvenes évek óta próbálják emlékeztetni az irodalmi közéletet a líra másállapotaira, az írott szövegen túli horizontokra. A vizuális-, hangköltészeti és a legkülönbözőbb performatív gyakorlatokat változó módon árazza be a mindenkori közeg, illetve az egyes életművek kontextusa is számos ponton eltér, de fontos hangsúlyozni, hogy ezek a kérdések túlmutatnak a neoavantgárd halotti kultuszán és kanonizációs küzdelmein. A kortárs költészet a kultúra digitális fordulatára saját monomediális rögzültségeinek megkérdőjelezésével (is) reagál, a líra hagyományos termelését és befogadását a szociális média és a slam-mozgalom előretörése nagyban átalakította, illetve azt még megjósolni se tudjuk, hogy a karanténvilág traumája mennyiben fogja újraszabni közvetlenség és közvetettség esztétikai viszonyait...

Meggyesi Tamás: Miért éppen ezek a terek?

Batár Attila: Párizsi térportrék. Sarkantyu Illés fotóival. FUGA–TERC Kiadó, Budapest, 2020, oldalszámozás nélkül, 4000 Ft

Batár Attila a Miért a terek? Miért éppen ezek a terek? című bevezetőjében könnyed stílusban tér ki az ilyenkor szokásos definíciók elől, viszont rövid mondatokban mégis felsorolja, hogy milyen sokféle szerepe, alakja és arca lehet a térnek, amit akkor szeretünk, ha egyszerűen – jó ott lenni. A félezer párizsi tér közül csak 19-et mutat be: azokat, amelyek közel állnak hozzá. Ez nagyon is személyesnek tűnő válogatás, aminek talán elsősorban azok örülhetnek, akik maguk sem kedvelik nagyon az agyonlátogatott, monumentális nagytengelyeket és reprezentatív tereket.

Sinkó István: Erkölcs, idő, képek

(A tenger éneke. A kiállítás a 2B Galériában október 22-ig látogatható.)

Körösvölgyi Zoltán: Áldott karantén

(Mohácsi András Talesz/Tallit című kiállítása az Erzsébetvárosi Zsidó Történeti Tárban október 8-ig látható.)

Wagner István: Nem csak csendéletek

(Stilles sehen – Bilder der Ruhe, Fondation Beyeler, Riehen/Basel. Meghosszabbítva november 15-ig.)

Stőhr Lóránt: Hídfőállás kiépítése ködben

(Horvát Lili: Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre)

Két csodálatos színészi alakítás sodor magával minket. Bodó Viktor okosan figyelő, orvosi, emberi tapasztalatát gondolattá érlelő, megfontoltan nyugodt, ugyanakkor játékosan nyitott középkorú férfit alakít. Ragyogó világoskék szeme uralkodik Stork Natasán, aki szenvedélyes pontossággal visz végig a főhősnő folyton változó érzésein és gondolatain, egyszerre feszült és lágy, határozottan és bizonytalan. Egy baj van csak a nagyszerű színésznővel: túl fiatal a szerephez.

Végső Zoltán: A jövő elkezdődött

(Nubya Garcia: Source – Universal/Concord, 2020)

Ugye még önök sem hallottak kolumbiai cumbiát a jazzben? Egy bogotai kis kórussal vegyülve, szédítő dallamára reflektálva, azt kibontva, majd monoton ismételve megjelenik Archie Shepp szelleme, és vele jutunk el a transz állapotába. Vagy az Inner Game lassan kibomló és kicsavart calypsója Sonny Rollins híres koncertfelvételét, a Don’t Stop the Carnivalt idézi, míg a másik karibi allúzió, a yoruba ritmusokig vezető Before Us: In Demerara & Caura vendégszólistájával, a trombitás Ms Maurice-szal egy újabb dimenzióba lépünk, ahogy a kvartett kvintetté alakul.

Herczog Noémi: (Át)hallókészülék

(Ruzante–Peer Krisztián: Csapodárok. Radnóti Színház, r.: Szőcs Artur)

A Csapodárokat (ismertebb címe: A csapodár madárka) még a járvány söpörte el tavasszal, ezért csúszott évadkezdésre, és lett belőle a Radnóti – talán véletlen – krédója arról, hogy a járvány után jöhet a felhőtlen szórakozás, a kiszabadulás (átmeneti) öröme. A cifra bunkóságmenü és a trágárságszótár ízes gyűjteménye legalábbis könnyed vásári mulatságot ígér; utóbbiban Peer Krisztián átiratában a polgári közönség érzékenységére való tekintettel a biztonság kedvéért azért sáfrányos szeklicének nevezik a fingot és falafelnek a faszt (de előtte még megtanítják nekünk, hogy mi mit jelent). A végén a szórakoztató szándékot erősíti a finálé is – szó szerint egy gatyaletolós poénnal –, amit a polgári kultúra Nagymező utcai hajlékában bátor gesztusnak is nevezhetnénk, de inkább azt mondanám, hogy megbízható, ősi humorforrás...

Fáy Miklós: Éjszaka álmodni

(Mozart: Serenades – Hungaroton, 2020)

Tudok még mondani érveket az új lemez mellett. A hangzás sokrétűségét, nem az az alapvetés, hogy a hegedűk mindent eljátszanak, és a többit kitöltjük. Legalább meg lehet sejteni a mű félelmetességét, miközben megy ez a derűs muzsikálás. Tudok ellene is beszélni, hogy a szólóhegedűt mindig kevésnek érzem, kevésnek is meg hamisnak is, lehet, hogy csak félrehord a fülem. Hogy amikor elérünk az utolsó tételig, és most tényleg jön valami szívfájdító szépség, mintha azt mondaná Mozart, hogy ez most ifjúságod utolsó éjszakája, aztán, a tétel lassú része után megrázza magát, éljen a boldog felnőttség, akkor valamit tenni kell, hogy el is higgyük mindezt...

Fuchs Lívia: Szúrós

(Haydn–Beethoven–Schubert–Ekman: Cacti, Magyar Nemzeti Balett)

A Kaktuszok nem enged meg hasonló viháncolást, mert a koreográfia jóval fegyelmezettebb, pontosabb, különösen, hogy az előadók szabályos rendben elhelyezett, különféle méretű, négyzet alakú dobogókon térdelnek, fekszenek, állnak, rugdalóznak, dobolnak, hadonásznak ritmikailag összetett szekvenciákban, és a világítás által is szabdalt és irányított térben. A mű alapötlete egyébként különösen közel áll a szívemhez, hiszen abból az elégedetlenségből született, amit Ekman kezdő alkotóként tapasztalt, hogy a gonosz kritikusok mellőzik vagy nem értékelik nagyra a munkáit, vagy – horrible dictu – még értelmezik is! Hogy jön valaki ahhoz, hogy egy-két megnézés után megítélje az ő hosszas és nehéz munkával elkészült koreográfiáit – morfondírozott...

Siba Antal: Semmi vész!

(A labdarúgó-szövetség elnöke és egy miniszter nyilatkozata a nézők előtti meccs járványügyi veszélytelenségéről)

Csak Magyarországon nagy a nyugalom. A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) szerint a szigorú óvintézkedéseknek köszönhetően az Európai Szuperkupáért kiírt csütörtöki mérkőzés időpontjában a Puskás Aréna biztonságosabb helyszín lesz, mint bármelyik más pont az országban vagy akár egész Európában. „A Bayern München–Sevilla összecsapás szabadtéren rendezett labdarúgó-mérkőzés. Mint ilyen, megrendezése nézők előtt kevésbé kockázatos, mint bármilyen zárt térben megtartott esemény.

I R O D A L O M

Szabó Márton István: Az elkövetkező háborúnak

Szabó Márton István: Kivezetés az esztétikából

Szabó Márton István: Fűtés

Hartay Csaba: Hazakísérni őt

Hartay Csaba: A boldogság ércei

Hartay Csaba: Fekete terem

Lövétei Lázár László: Zákeus fügefája
„Philanthropy”, avagy egy régi újsághír nyersfordítása

Grecsó Krisztián: Anyám, én Rejtő Jenő vagyok

A fiumei körgyűrű hegyekből kihasított szerpentinjén láttam először a tengert, ahogy a távolban sistereg, jobbról salakos sziklák és murok, balról a monarchia fürdővárosára egy csöppet sem emlékeztető agglomeráció meg a kietlen külváros, rozsdás panelszerelvények, vastelepek, benzinkutak és ipari tornyok, csupa olyasmi, amiről úgy gondoltam, idegenek a tengertől, és bár a korlátok, házfalak, fonott hangfogókerítések, egyenesre tört sziklafalak, cseréptetők és más párhuzamosok meg bezárt szögek résein néhol fel-felvillant valami, amit pontosan ilyennek képzeltem, és amitől ugyan szikrázni kezdett a hajszálereimben, az idegek flanelhálójában az elektromosság, de alapvetően dühöt éreztem, meg csalódottságot, és bár ezt csak utólag tudom azonosítani, egészen mély, kikaparhatatlan öngyűlöletet, túlzó és igazságtalan önvádat, miszerint tehetek róla, inkonkrétó, jellemző rám, hogy így látom először, dicstelenül, kapkodva és csupaszon mutatja meg magát az egyetlen végtelenség, melynek varázserőt tulajdonítok, ami számomra, tán blaszfémia, de istenbizonyíték, és akkor, ott mintha csak egy lavórba öntöttem volna egy delikát ebéd kóstolósorát, hozzá illő korty borostul, bár akkor még nem ismertem ezt a szót, pontosabban értettem volna, mit jelent, de nem tudtam róla, hogy létezik, és még olyan sok mindenről nem tudtam, hogy van, csak éreztem, hogy valahol, a kihízott valóságomon túl pulzál egy másik világ..

Jenei László: Mese a bükkösről

A nagyapja, amikor kicsit összeszedte magát, elkezdte magázni a feleségét. Az meg harsány migrénes rohamokkal vágott vissza. Erre a nagypapa, mihelyst megtörtént a nevezetes, kényes és kockázatos akció, a bükkvetés szertartása, a takarás, a műanyag hálós árnyalás – és ahogy a menye mondta, minden ilyen lófasz –, felvett egy leleményesen idegesítő szokást. Mivel leszázalékolták, egész napját a fái közt tölthette, de amikor hazaért, azt mondta a feleségének: Végeztem, ellenőrizheti. Mit? – kérdezett vissza az asszony első alkalommal, eléggé óvatlanul. A válasz nagyjából félórás kiselőadás formájában érkezett. Közben kétszer kellett újramelegíteni a vacsorát. Attól kezdve kérdés se kellett, állandó programmá vált ez a szeminárium, az unokák belenőttek ebbe a ki tudja, honnan felszedett terminológiába. Egyébként egyedül ez a nagyapja hívta a már felnőtt Gábort is Gabikának, így rajta is maradt, míg éltek rokonai, mind így nevezte. Gabika a nagyapa haláláig ült a konyhaasztalnál, s bár egy mukkot sem értett a mondandójából, áhítattal hallgatta. Ő volt a kedvenc unoka...

Balázs Attila: A kávé hatása

(Tojásdad szinopszis)

Úgy kezdődik, hogy észreveszem: egy nagy álkaszáspók befészkelte magát hozzám, majd elkezdte kifeszítetni csillámló fonalait az életfa és Szűz Mária mögéje csúszott imádságos képe között. – A francba! – Némi gondolkodás után mégsem bántom, elnevezem Francnak, majd szövögetem tovább a számítógépnél olvasófogó mondataimat, ahogy Franc a maga hálóját amott. Csak ám úgy veszem észre, velem ellentétben ő játszi könnyedséggel teszi dolgát. Végül túlszövi magát. Elkezd arcátlanul terjeszkedni, már lassan eléri a falon a képeket, alatta a kisszekrényen meg már behálózta a Színházi kalauz 1962-es kiadványát. Megpróbálom megregulázni. Nem ölöm meg, mert mintha kezdeném sajnálni, ugye, mert itt vagyunk mi ketten már egy ideje, azért mégis megpróbálok visszavenni a terjeszkedéséből. Kissé megnyirbálom a művét, csakhogy Franc picit sem enged agresszív politikájából. Mire visszajövök a boltból, már csaknem ott tartunk, ahol tartottunk a kiflim, az uborkám és a két söröm előtt...

Vandlik Katalin: Szamóca

Anyámnak nem volt olyan meggyőződése, hogy gyümölcs lenne. Leginkább halottként tudta volna elképzelni magát, de ez sehogy se jött össze neki. A többszöri kórházi kezelés olyan mértékben hozzászoktatta a szervezetét a nyugtatókhoz, hogy amikor maga ellen akarta azokat fordítani, egy lónak elegendő adag sem ütötte ki. Az osztályon nem a szokványos kórházszag terjengett, itt nem érződött fertőtlenítő, ürülék vagy főzelék szaga. A pszichiátrián használtruhaszag volt, meg műanyagpohár‑, műanyagasztalterítő- és szomorúságszag. A műanyag abroszok alól fellibbenő szomorúságszag nagymértékben anyám földszagú kipárolgásából állt...

Berta Ádám: Sablonra futni

Nyár végén álltunk a ház előtt, ahol az albérlete volt, és veszekedtünk. Akkor láttam utoljára. Esküszöm, nem emlékszem, min kaptunk össze. Közben eltelt az egész nyár. Huszonnégy órás portaszolgálat volt az épületben, ebben a városban nem olyan ritka ez. Kijött mellénk a járdára a portás, pedig, azt hiszem, nem is dohányzott. A váltótársa dohányzott, ő nem. Épp annyiszor fordultam meg nála, hogy ezt leszűrjem. Szóval ez a portás csak úgy kijött levegőzni, vagy a szóváltásunk hallatán bújt elő a fülkéjéből, éjfél körül lehetett, még nem volt baromi késő. Téblábolt egy darabig a járdán a hőségben, nem törődtünk vele, talán nem is köszöntünk neki, veszekedtünk tovább. Egy idő után visszament, gondolom, pusztán tudatni akarta, hogy nem kettesben vagyunk, ő is itt van, hátha ettől lecsillapodunk.

A HATALOM UDVARI TÁBORNOKA HIBRID POLGÁRHÁBORÚT ÉS TERRORCSOPORTOKAT VIZIONÁL AZ SZFE KAPCSÁN

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: H. ANDREA
2020.09.24.


Értelmes, tényszerű érveléssel, békés, nyugodt hangnemben a helyére rakni, cáfolni, nevetségessé tenni, leleplezni a patikamérlegen kimért kormányzati háborús uszítás hazug szólamait, gyakorlatilag lehetetlen küldetés. Mégis muszáj néha megpróbálni, főleg akkor, amikor olyan, a jelenleginél is sötétebb jövőt sejtető állítások hangzanak el, mint amilyenek kedd reggel a közpénzből fenntartott, lánykorában valóban közszolgálatot ellátó, mára azonban közönséges pártszócsővé züllött Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában elhangzottak.

Az SZFE körüli kormányzatilag kirobbantott primitív kultúrharc eddigi úgynevezett idővonalán végignézve eléggé úgy tűnik, ezzel az ominózus pár perces műsorral újabb szintre lépett a történet. Illetve oda léptette a forgatókönyvet író önkényuralom. Az álhírekben és hazugságokban utazó propaganda apparátus Horváth Józsefet, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai szakértőjét, a katonai titkosszolgálatok korábbi főigazgató-helyettesét, egyben tábornokot rántotta elő, hogy megszakértse a harci helyzetet a Színház- és Filmművészeti Egyetem ügyében. Remélhetőleg a következő szakértő-versenyző már a Nógrádi-Spöttle-Földi-Bakondi alufóliasisakkal kikövezett tengelyről érkezik, hiszen egy patinás felsőoktatási intézmény karhatalmi megszállásához modellváltásához ki másnak kellene érdemben hozzászólnia, mint ezeknek az Orbán migránsozó univerzumát a vállaikon hordozó figuráknak...

ITT OLVASHATÓ

FARKAS ZOLTÁN: TITOKBAN EMELT KAMATOT A JEGYBANK, AVAGY AZ ELÁRULT KÖZÖNSÉG

HVG ONLINE
Szerző: FARKAS ZOLTÁN
2020.09.25.


A jegybanki döntések logikája egyre kevésbé érthető, kapkodás benyomását kelti, holott az átláthatóságra felettébb nagy szükség volna.

Aki a Közgazdász-vándorgyűlések elszánt híveként nagy odaadással figyelte csütörtökön Matolcsy György előadását – amelynek már megjelentek a szlájdjai a Magyar Nemzeti Bank honlapján –, majd a szokásos buzgalommal vetette rá magát a bankvezérek szokásos kerekasztal-beszélgetésére, amelyet a monetáris politika fő irányítója, Virág Barnabás celebrált, sajnálatos módon nem értesült arról, hogy a kettő között a jegybank titokban kamatot emelt.

No, nem az alapkamathoz nyúlt, amelynek hovatovább legfeljebb jelképes jelentőséget lehet tulajdonítani, hanem a Magyar Nemzeti Banknál egy hétre elhelyezett betétekre fizet a 0,6 százalékos alapkamatnál 0,15 százalékkal többet. Erről az MNB Igazgatósága döntött, nyilván nem Matolcsy és Virág háta mögött. Mindezt a Reutersnek azzal indokolta a jegybank, hogy meg kívánta előzni az inflációs kockázatok fokozódását.

A kívülálló olvasatában: elejét akarta venni a forint további gyengülésének.

Itt egy pillanatra meg kell állítani szeptember 24-e szomorú kronológiáját, hogy visszatekintsünk azokra a nem éppen dicsőséges napokra, amikor az euró forintárfolyama 370-ig gyengült. A további zuhanás megállítására a monetáris tanács áprilisi döntésével aktiváltak egy névleg még létező, ám jó ideje nem használt eszközt, az egyhetes betétet, és kiszélesítették az úgynevezett kamatfolyosót. Ez azonnali kamatemelést jelentett a bankközi piacon, és ezzel alkalmas volt a forint megerősítésére. Ám ezt követően a monetáris tanács az ellenkező irányba indult, júniusban és júliusban, két menetben, 0,9 százalékról 0,6 százalékra vitt le az alapkamatot, azóta pedig nem nyúlt hozzá...

SZABAD SZEMMEL - EB: KÜLÖNÖSEN AGGASZTÓ A VÍRUSHELYZET MAGYARORSZÁGON - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.09.25.


FAZ


Az Európai Bizottság szerint különösen aggasztó a vírushelyzet Magyarországon és öt másik országban, ezért Brüsszel riadót fújt. Az egészségügyi biztos attól fél, hogy az ellátó rendszerek nem tudnak megbirkózni a feladattal, pláne, hogy jön az influenzafertőzések ideje. Úgy, hogy egyes államokban már most rosszabb a helyzet, mint a márciusi csúcson – közölte Kyriakidesz. Merthogy amit a kormányok csináltak, az vagy nem elég hatékony, vagy nem szereztek érvényt az intézkedéseknek, illetve az emberek nem törődtek az utasításokkal.

Ám mivel kettős ragály fenyeget, a biztos felszólított minden országot, hogy azonnal lépjen, az újabb hullám első jelére. Mint mondta, döntő pillanatban vagyunk, mert ha most nem sikerül megfékezni a folyamatot, akkor megint az lesz, mint tavasszal. A Bizottság véleménye egyébként az európai hatóság, az ECDC kockázatelemzésén alapul, így került Magyarország, Bulgária, Csehország, Horvátország, Málta és Spanyolország a legnagyobb veszélyben lévő államok sorába. Merthogy sok az idős fertőzött, súlyos a betegség lefolyása és egyre nő a halottak száma. Ráadásul több helyütt is óriási nyomás nehezedik az egészségügyre. Az intenzív osztályok dugig vannak, a kezelőszemélyzet kimerült.

Az ECDC vezetője szerint az érintett kormányoknak elsősorban azt kell megakadályozniuk, hogy végigsöpörjön a járvány a fiatalabb korosztályokon, továbbá meg kell védeniük a különösen fenyegetett embereket, illetve az orvosokat, ápolókat. Kyriadesz ehhez azt tette hozzá, hogy egységes szabályokat kell szabályozni a ki- és beutazásokra a kockázatos térségek esetében. Nehogy az legyen, hogy az országok azt hiszik: nincs más választásuk, mint a teljes korlátozás. 

Economist

A vezércikk úgy ítéli meg, hogy a kormányok rosszul állnak hozzá a Covid-19-hez, pedig a betegség még hónapokig itt marad, így addig a politikusoknak az alapvető dolgokkal kell foglalkozniuk. A halottak száma napokon belül átlépi az egymilliót világszerte. Lehet, hogy a másik egymilliónál nem jegyzik fel, hogy ők is ilyen okokból hunytak el. De a járvány most már a fejlődő világ egyes részein is tarol. Egyes európai államok azt hitték, túl vannak a nehezén, ám most jön az újabb hullám.

A felgyógyultak 1 %-a tartós egészségkárosodással él tovább. De az jó hír, hogy a kezelések csökkentik az áldozatok számát. Továbbá hamarosan jön az ellenszer és a társadalmaknak megvan az eszközük, hogy ellenőrzés alatt tartsák a bajt. Csak éppen jó pár kormány cserbenhagyja a népét. Ráadásul a leendő vakcina sem nyújt 100 %-os védelmet. Főleg az idősebbeknél, mert az ő immunrendszerük már meggyengült. Ezért még jó ideig a tesztelés és a nyomok visszakövetése jelenti a védelem fő vonalát. Továbbá a szociális távolságtartás, valamint az egyértelmű hivatalos tájékoztatás.

Az átfogó lezárás, amit Izraelben rendeltek el, a politika kudarcáról árulkodik. Merthogy drága, viszont fenntarthatatlan. Inkább Németország, Dél-Korea és Tajvan mutatta meg, hogyan kell ezt csinálni. Ha lassú a tesztelés, lásd Franciaország, az csak kudarchoz vezet. A maszk ellenben bevált és olcsó. Elsőbbséget kell adni az iskolák megnyitásának, a bárokat viszont zárva kell tartani. Ha egy kormány nem mutat példát, akkor ne várja, hogy az emberek kövessék az előírásokat. Teret kell engedni ugyanakkor a helyi megoldásoknak.

Most már egyetlen hatalom sem hivatkozhat arra, hogy váratlanul érik a fejlemények. Le kell gyűrni a fertőzést, bár a végső győzelem még messze van. 

New York Times

Paul Krugman azt érzékeli, hogy Trump úgy viszonyul a tudományhoz, mint egykor Sztálin, ám ennek súlyos következményei lehetnek. Akik a demokráciáért aggódnak Amerikában, azok olyan erős emberekhez hasonlítják az elnököt, mint Orbán vagy Erdogan. De hát a Republikánus Párt már szélsőséges, demokrácia-ellenes erő lett, a jobboldalon.

A Nobel-díjas közgazdászt azonban az USA vezetőjének stílusa a sztálinizmusra emlékezteti. Mindenütt összeesküvőket gyanít. Akik neki dolgoznak, azokat vagy kirúgja, vagy becsmérli, bár azért a gulagra még nem kell menniük. Viszont semmibe veszi a hozzáértést, ugyanakkor imádja a sarlatánokat. És félő, hogy a választások megnyerése érdekében egyszer csak bejelenti: megvan a vakcina a vírus ellen, pedig dehogy. Nemrégiben kiderült, hogy a szolgálati út megkerülésével politikai kinevezettek adták ki azt a közleményt, amely – minden szakértő állításával ellentétben – azt tartalmazta, hogy akinek nincsenek tünetei, az ne teszteltessen.

Most például egy radiológus az elnök egyik fő tanácsadója ragály-ügyben, noha semmiféle tapasztalata nincs ilyen területen. De vele pont az a baj, mint egykor Liszenkóval, akinek nézetei Sztálin alatt az állami doktrina rangjára emelkedtek, és nagyban hozzájárultak a 30-as évek katasztrofális éhínségéhez. Kuruzsló. Trump is megveti és terrorizálja a szakembereket és olyanoktól fogad el tanácsokat, akik azt sem tudják miről beszélnek. Viszont azt mondják neki, amit hallani akar. Hogy mi történik ebben az esetben? Emberek halnak meg.

Politico

A portál úgy ítéli meg, hogy Orbán Viktor 10 év alatt megtörte az uniót, de bármit is csinált, mindig megúszta, kihasználva a szervezet jogi és politikai rendszerének hiányosságait. Az összeállítás 10 gépelt oldalon veszi végig, melyek is voltak e folyamat fő állomásai. Onnan indít, hogy az EU nem volt felkészülve, mármint hogy lesz egy tagja, amely szembefordul a közös normákkal és tekintélyelvű alapokon igyekszik kiterjeszteni hatalmát. És ugyan az Európai Bizottság pár napon belül előterjeszti jelentését arról, miként is áll a jogállam a 27 országban, ám ez aligha állítja meg a magyar miniszterelnököt, aki visszaél a joggal. De hát már egy évtizede ezt csinálja.

És mivel már a lengyelek is ezen az úton haladnak, felvetődik, hogy egyáltalán fennmarad-e értékközösségként a szervezet. Vivian Reding, aki 2010-14 között volt a végrehajtó testület alelnöke Brüsszelben, azt mondja, ők annak idején megtettek minden tőlük telhetőt, hogy jobb belátásra bírják Orbánt, de képtelenek voltak megoldani egy ekkora problémát, mert intellektuálisan nem voltak rá felkészülve és az eszköztár is roppant hiányosnak bizonyult.

A luxemburgi Frank Engel, korábbi kereszténydemokrata EP-képviselő szerint az Európai Néppártban mindenki el akarta hinni, hogy a magyar vezető jó ember, ráadásul szükség is volt rá, hogy a frakció legyen a legnagyobb tömörülés Strasbourgban, ami jó pár előnnyel jár. Orbán ugyanakkor hasznos kapcsolatokhoz jutott az EPP-tagság révén, ami azután segített átvészelni neki a viharokat, amikor egyre inkább magához ragadta a hatalmat és emiatt tekintélyelvűséggel vádolták meg. Reding ehhez annyit tesz hozzá, hogy amikor annak idején megkísérelt valamit elérni a magyar jogállam ügyében, saját pártcsaládja szedte ízekre Strasbourgban.

Neelie Kroes, aki annak idején a Bizottság alelnökeként a sajtótörvény ügyében próbált engedményt kicsikarni a magyar politikusból, úgy nyilatkozott, hogy sokkal keményebbek lehettek volna, ha nincs ott a néppárti védőernyő. Ezzel szemben Barroso egykori bizottsági elnök most is azt bizonygatja, hogy a jogállami kérdések tárgyalásakor teljesen mindegy volt, melyik parlamenti csoporthoz tartozik a Fidesz. Honfitársa, Tavares, aki 8 éve az első átfogó értékelést készítette a magyar állapotokról, ott látja a gondot, hogy a magyar fél folyamatosan adatokkal és példákkal bombázta az illetékeseket, így azok egy idő után elvesztették a tájékozódási képességüket. Aztán mire feleszméltek, kész helyzetet találtak: összeálltak a részletek, a probléma immár rendszerszintűvé vált. A frankensteini szörny életre kelt.

Orbán folyamatosan tagadja, hogy aláásná a demokratikus játékszabályokat. Arra hivatkozik, hogy egyszerűen csak másfajta demokráciát épít. Gyakorta flörtöl a szélsőjobbal, elég Salvinire, vagy Wildersre gondolni, ám ez is arra inti a Néppártot, hogy nem szabad elengedni a kezét, mert akkor az ellenfelek egy energikus szervezőhöz jutnának, akinek ráadásul 13 embere van az Európai Parlamentben.

A bevándorlás ügyében elfoglalt kemény álláspontja némileg megosztotta az EPP-t, ugyanakkor elvonta a figyelmet a jogállami hiányosságokról, az alapértékekről, az emberi méltóságról. Ezt már Katainen volt finn kormányfő és biztos mondja, aki szintén kereszténydemokrata. A türelem akkor szakadt el Orbánnal szemben, amikor már Junckert támadta óriásplakátokon. Ám ettől még napi szintű az együttműködés a frakció és a Fidesz között.

Közben Budapest hasznot húz abból, hogy nehézkes a brüsszeli gépezet. Pl. előfordul, hogy az Európai Bíróság elmarasztalja Magyarországot, de addigra a károk már visszafordíthatatlanok. Azaz Orbán kiaknázza, hogy az EU nem tud mit kezdeni a belülről érkező kihívásokkal. Ezért nem sokan gondolják, hogy a haja szála is meggörbül a jogállami eljárás miatt. Sargentini, az EP korábbi magyar jelentéstevője úgy fogalmaz, hogy mindenki elfordítja a fejét, de leginkább a Tanács nem hajlandó mozdulni. Az ok az, hogy úgy gondolják: ha a 7-es paragrafus alapján elszigetelnek egy tagállamok, az csak fokozza a nyomást, noha a szervezet lassan kezd magához térni a Brexitből.

Von der Leyen jelezte, hogy tenni akar a jogállami dilemma megoldására, ám félő, hogy túl későn, és hogy meg van kötve a keze. Aligha bírja jobb belátásra Orbánt a demokrácia-jelentés, illetve a jogállami feltételek bevezetése. Magyarország várhatóan azzal söpri le a kérdést az asztalról, hogy már megint beleavatkoznak a belügyeibe. Budapesti kormánykörökben viszont derűlátással néznek az új Bizottság ténykedése elé. De hogy valójában mi történik, az nem csupán a magyar demokrácia, hanem az egész európai terv szemszögéből igen fontos.

Sargentini úgy véli: korábban kellett volna lépni, most már elkéstek. Bár ha a tagok összezárnak, még mindig el tudnak érni valamit. Ha azonban az eddigieket nézzük, akkor a következtetés az: a világon semmit csinálnak majd.

Neue Zürcher Zeitung

A lap úgy látja, hogy a keleti kormányok ugyan igyekeznek keménynek látszani a Bizottság által letett új menedékpolitika ügyében, de igazából csak taktikai megfontolásokból. Nem akarnak ugyanis túl korán engedékenynek látszani, hiszen az egyeztetések csak most kezdődnek. Viszont sokáig nem tudják blokkolni a jóváhagyást, mert Brüsszel kulcskérdésekben tett engedményeket nekik.

Hogy Orbán ezúttal is szaftos kijelentéseket tesz, azt már megszokhattuk tőle, de most felzárkózik mellé az osztrák kancellár. Ehhez persze tudni kell, hogy mindketten a bevándorlás elutasításával érnek el sikereket odahaza. Ugyanakkor hallani sem akarnak arról, hogy az új koncepció értelmében kénytelenek volnának menedékkérőket átvenni, ha azokat nem sikerül 8 hónapon belül hazatoloncolniuk. De már csak azért sem fűlik a foguk a dologhoz, mert pontosan tudják, hogy a hazazsuppolás időnként nemzetközi jogi akadályokba ütközik és eltérnek a vélemények az ügyben, hogy mi számít biztonságos 3. államnak. 

Süddeutsche Zeitung

Az újság úgy véli: Orbán gúnyolódott, amikor a von der Leyennel lezajlott találkozó után arról beszélt, hogy a Bizottság sínre akarja tenni a migrációt, ahelyett, hogy leállítaná azt. Magyar és cseh részről jelenleg erős az ellenállás a reformelképzeléssel szemben. Viszont jóval visszafogottabbnak bizonyult a szlovák kolléga, aki nem volt ott tegnap Brüsszelben, de jelezte, hogy a kvótákról ugyan hallani szem akar, viszont kész a szolidaritás más formáira. Részleteket azonban nem árult el.

Die Welt

Két arcvonal húzódik végig Európán a bizottsági reformjavaslat után: a keleti tagok kitartanak a blokád mellett, viszont a Dél csalódott, mert kevesli a megcélzott intézkedéseket. Orbán nem hajlandó engedni a megegyezés érdekében, a lengyelek pedig arra hivatkoznak, hogy ők befogadtak kétmillió ukránt, illetve beloruszt. Az olaszok ezzel szemben több szolidaritást várnak a többiektől, bár Conte miniszterelnök fontos lépésnek nevezte, hogy a migrációs politikában ezután jobban összekapcsolódna a felelősség és a szolidaritás. Jelezte, hogy bizonyosságot akarnak mind a migránsok elosztása, mind pedig hazaszállítása kapcsán.

Frankfurter Rundschau

A menekültcsomag kettészakítja az uniót, máris körvonalazódnak a következő viszályok. A franciák kedvezően fogadták a brüsszeli indítványt, a német belügyminiszter pedig, aki soros elnökként az egyeztetéseket vezeti majd, még az idén megállapodást szeretne. Megkönnyíti a dolgát, hogy ezúttal nincs szükség egyhangú döntésre, a többség is határozhat. Az UNHCR szintén esélyt ad az egyezségnek. A luxemburgi külügyminiszter ugyanakkor kifejtette, hogy kár volna túl hamar sutba vágni az elképzelést. Mert azon ugyan még javítani kell, ám olyan mechanizmusra van szükség, amely lehetővé teszi, hogy a végén ne mindössze hat tagállam álljon készen befogadni a menedékkérőket. 

Washington Post/AP

A Bizottság alelnöke azzal vette védelmébe a menedékszabályok átalakítását, hogy a reformot nem kell szeretni, de legalább próbálják meg azt megérteni. Schinas az EP-ben szólalt fel, mert többen azzal vádolták meg Brüsszelt, hogy az kiszolgáltatja a rendszert a migrációellenes hatalmaknak. A liberális EP-képviselő, Sophie in’t Veld egyenesen úgy fogalmazott, hogy azok nyertek, akik visszautasítják a bevándorlást. Ők írták az új migrációs politikát. A holland politikus ugyanakkor elismerte, hogy ennél jobb javaslat nincs az asztalon, és ha nem tudnak zöldágra vergődni, akkor továbbra is rengetegen kockáztatják az életüket a Földközi-tengeren, illetve sínylődnek görögországi táborokban.

A hírügynökség megszólaltatta a 20 NGO-t tömörítő segélyszervezet, az Oxfam EU-irodájának vezetőjét, aki kedvezőnek tartja, hogy az unió próbál változást elérni. Ám megjegyezte, hogy Brüsszel meghajolt azoknak a kormányoknak az akarata előtt, amelyeknek egyetlen céljuk van: lenyomni azoknak a számát, akiknek menedéket nyújtanak a földrészen.

Reuters

A soros uniós elnökséget betöltő németek azt szeretnék, ha a tagok nem sokat tötymörögnének, hanem felgyorsítanák az egyeztetést a két pénzügyi tervezetről, amiben a legnagyobb akadályt a jogállami klauzula jelenti. Éppen ezért Berlin jelezte, hogy hamarosan nyilvánosságra hozza, ő miként gondolja összekapcsolni a brüsszeli támogatásokat, illetve a demokratikus normák betartását. Egyben felszólította az Európai Parlamentet, hogy az dolgozzon a hétvégeken is a munka felgyorsítására.

Strasbourg azonban azt közölte, hogy a labda nem náluk van, mert igazából a Tanács miatt nehéz egyezségre jutni, mivel a tagállamokat képviselő testület egyszerre akar dűlőre jutni a hosszú távú költségvetés, a gazdasági segélycsomag, valamint a jogállami feltételek ügyében.

FT

A világ autokratái szinte egy emberként tömörülnek Trump mögé, mivel az elnök a tekintélyuralom oldalára vitte át a földkerekség legerősebb demokráciáját. Őt támogatja Putyin és a többi despota, ezzel szemben kevés barátja van Amerika hagyományos szövetségesei között. Márpedig ez mélyen lehangoló, de hogy az önjelölt erős emberek szinte kivétel nélkül az újjáválasztásáért szurkolnak, az sokat elárul arról, mekkora károkat okozott a liberális demokráciának.

Trump azt hirdeti, hogy mindenkinek önző nacionalistának kell lennie. Büszkélkedik azzal, milyen szoros viszony fűzi az orosz vagy a török elnökhöz. Ugyanakkor nem leplezi megvetését pl. Merkel iránt, amiért az ragaszkodik a szabályokra épülő nemzetközi rendhez. Úgy hogy Putyin szinte nevezte távozott két éve a Helsinki csúcsról, mert az amerikai politikus az ő oldalára állt, miközben a titkosszolgálat azt közölte, hogy Moszkva beleavatkozott a legutóbbi tengerentúli választásba. Törökország pedig a Közel-Keleten élvez büntetlenséget Washingtontól, túlkapásai ellenére.

A kulcs az, hogy a Fehér Ház gazdája szerint a külpolitika személyes kapcsolatokat és megállapodásokat jelent. Az akció a lényeg, itt nincs helye stratégiának, hát még értékeknek. Talán az egyetlen kivétel Kína, mert Trump rájött, szavazatokat hozhat neki odahaza, ha nekimegy Pekingnek. Ebből következően Hszi Bident favorizálja, az oroszok viszont az egykori alelnök lejáratásán ügyködnek.

De bárki is győz, az nagy hatással lesz a demokrácia és a tekintélyelvűség küzdelmére. Jelenleg a jogállam hátrakötött kezekkel igyekszik felülkerekedni. Ha a következő elnök olyasvalaki lesz, aki valamilyen minimális szabályok betartására akarja ösztökélni a nemzetközi partnereket, akkor legalább a kötéltől megszabadul a demokrácia.

Reuters

Az UEFA elnöke Orbán Viktorra tolta rá a felelősséget, amiért nézők előtt játszották le a Szuperkupa fináléját. Ceferin a budapesti sajtótájékoztatón kijelentette, hogy ők megbíznak a kormányokban, márpedig a magyar kabinet biztonságosnak ítélte meg a találkozó megtartását az adott körülmények között. Az illetékes magyar szóvivő nem kívánt nyilatkozni a kockázatokról, noha szakértők, ellenzéki politikusok és egyszerű szavazók aggályaikat fejezté ki a kísérlet miatt.

A nemzetközi szövetség illetékese ugyanakkor visszautasította, hogy politikai torzsalkodásba rángassák bele őket. Mert a legegyszerűbb az lett volna, ha nem csinálnak semmit, ám ők reményt kívántak adni az embereknek. A tagállamokban jelenleg teljes zűrzavar van akörül, beengedjék-e a stadionokba a szurkolókat. Ha igen, abból az UEFÁ-nak – Ceferin szerint – nincs haszna, sőt csak ráfizet. Ugyanakkor a magyar vezetéssel együtt felmérik a továbbiakban a tegnap esti meccs egészségügyi következményeit. Az alapján határoznak majd arról, le lehet-e bonyolítani biztonságosan ilyen nemzetközi mérkőzéseket.

New York Times

A lap azt írja a tegnapi kupadöntő kapcsán, hogy közismert Orbán lelkesedése a futball iránt, a kormány döntötte a pénzt a sportágba, miközben az egészségügy továbbra is alulfinanszírozott. Ugyanakkor a Budapestre látogatott szurkolók arra panaszkodnak a Bayern-Sevilla-meccs kapcsán, hogy nem kaptak érdemi útbaigazítást. A párizsi magyar nagykövetség pl. nem tudta megmondani, hogy milyen feltételekkel lehet belépni az országba.

A nemzetközi drukker szövetség elnöke elmeséli, hogy a határon a hatóságok nem tudtak mit kezdeni a vírusigazolásával, mert azt franciául állították ki. Ugyanakkor a kutya meg nem kérdezte, hol száll meg és mikor megy haza. Ezért ő csak egy csomó rögtönzés, illetve bizonytalanság árán tudott jelen lenni a találkozón. Még arról sem kapott felvilágosítást, hogy mik az egészségügyi, illetve biztonsági előírások.