2021. április 30., péntek

„AMÍG EZ A KORMÁNY VAN, SENKI SEM ÉREZHETI MAGÁT BIZTONSÁGBAN”

HÍRKLIKK
Szerző: HARKAI PÉTER
2021.04.29.


Túlzás nélkül állítható, hogy az elmúlt 30 év egyik legsötétebb napja volt tegnap az Országgyűlésben, miután az Orbán-kormány kiszervezte lényegében a teljes felsőoktatást privatizált fideszes érdekeltségekbe, a magyar közvagyonból pedig kínai egyetembe. Szél Bernadett szerint nincs minden veszve – csak egy évet kell várnunk a változásra.


A független országgyűlési képviselő szerdai, szokásos szenvedéllyel írott posztjában jelezte: a Fudan Hungary-vel megkötött megállapodás egyetlen szóval sem mondja ki, hogy az egyetem működését a kínai fél finanszírozná, sőt, arra utal, hogy a magyar adófizetőknek is részt kell majd vállalniuk az egyetem fenntartásának költségeiből. Ráadásul a projekt nem titkolt célja az is, hogy kínai nagyvállalatok árasszák el az országot, erősítve Magyarország versenyképességét. Az időzítéssel kapcsolatban pedig megállapítja, hogy mindezt a közvagyon alapítványi kiszervezésének fekete napjára időzítették, amikor mindenki arra figyelt, hogyan lapátolja ki a Fidesz magánalapítványokba a közös vagyonunkat.

A független országgyűlési képviselőtől megkérdeztük: véleménye szerint a történtek kimerítik-e a bűncselekmény vagy a hazaárulás fogalmát, amikkel oly könnyedén dobálózik tíz éve a kormánypárt?

"AZT KÍVÁNOM AZ ANYUKÁMNAK, HOGY LEGYEN BOLDOG NÉLKÜLEM!"

NÉPSZAVA
Szerző: Népszava
2021.04.30.


Jelenleg 23 ezer gyermek (a Magyarországon élő gyerekek csaknem egy százaléka) él szülők nélkül, állami gondoskodásban. Többségük elhanyagolás, bántalmazás, szexuális erőszak, a szülők szenvedélybetegsége, betegsége, halála miatt került ki családjából. Az okok általában a szülők szegénységével, megoldhatatlan lakáshelyzetével, kedvezőtlen munkaerőpiaci helyzetükkel párosulnak. Az SOS Gyermekfalvak 36 éve nyújtanak nekik biztonságos, szerető otthont nevelőszülőknél. 

– A gondoskodás nemcsak arról szól, hogy ételt, tiszta ruhát, meleget adunk nekik, hanem arról is, hogy meghallgatjuk őket, segítünk feldolgozni a hozott múltat. Ez komoly csapatmunkát igényel a nevelőszülő, a pszichológus és a szakemberek részéről minden egyes gyereknél. Mielőtt felnőnek, néhány évünk van átsegíteni őket azokon a traumákon, amelyekre egy emberöltő is kevés lenne – mondja Romet-Balla Ágnes, az alapítvány adománygyűjtési igazgatója. 

S mit üzennek ezek a gyerekek anyák napján?

„Azt kívánom az anyukámnak, hogy legyen boldog nélkülem!”

„Azt kívánom anyukámnak, hogy legyen lakása és munkája!”

„Azt kívánom az anyukámnak, hogy bárcsak élne még!”

Fotósorozatukban gyerekek beszélnek arról, mit szeretnek, mit nem szeretnek a vér szerinti anyukájukban, mit kívánnak nekik ezen a napon.

MÁR PFIZERRE IS LEHET JELENTKEZNI - A 444 NÉGY LEGFONTOSABB CIKKE

444.HU
Szerző: BEDE MÁRTON
2021.04.30.


Már Pfizerre is lehet időpontot foglalni

- Előbb lehet maszk nélküli tömegrendezvényt tartani, mint esküvőt

- Navracsics Tibor Brüsszelben magyarázta, hogy a kiszervezett egyetemeknek is jöhetne EU-s pénz

- Mintegy 40 embert taposott halálra az óriási tömeg egy vallási fesztiválon Izraelben

Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

182 BETEG MEGHALT, 2365 ÚJ FERTŐZÖTTET TALÁLTAK

TELEX
Szerzők: THÜRINGER BARBARA, PRESINSZKY JUDIT
2021.04.30.


- Napi új fertőzöttek száma: 
2365 (az előző napihoz képest – 219)

- Napi új halálos áldozatok száma: 
182 (az előző napihoz képest -4)

- Kórházi ellátást igénylők száma: 
5937 (az előző napihoz képest + 383)

- Lélegeztetőgépre szorulók száma: 
677 (az előző napihoz képest + 15)

- Napi mintavételek száma: 
23748 (az előző napihoz képest + 1369)

- Az első dózissal oltottak száma: 
3 913 550 (az előző napihoz képest + 43328)

- Ebből a második dózissal is beoltottak száma: 
1 880 897 (az előző napihoz képest + 58242)

A gyógyultak száma folyamatosan nő, jelenleg 510 379 fő, az aktív fertőzöttek száma pedig 241 429 főre csökkent, közölte a koronavirus.gov.hu.

Pénteken a Sinopharm mellett a Pfizerre is lehet időpontot foglalni péntekre a kórházi időpontokra az EESZT-ben. Míg hajnalban lehetett időpontot foglalni, az oldal utána gyorsan lefagyott, és órák óta elérhetetlen. Orbán Viktor pénteken reggel a Kossuth Rádiónak adott interjújában azt mondta, hogy ez a lehetőség csak most péntekre él, ugyanis utána a Pfizer vakcinát elteszik a 16-18 évesek számára, így hetekig nem lesz elérhető.

A kormányfő beszélt arról is, hogy ma, de legkésőbb holnap elérhetjük a négymillió beoltottat, ezért szombat reggeltől a kijárási tilalom kezdete módosul, éjfélre kell hazaérni, a vendéglátó helyek pedig este 11-ig lehetnek majd nyitva. Azok, akik védettségi igazolványokkal rendelkeznek, holnaptól látogathatják például az éttermek belső tereit, az állatkerteket, mozikat, színházakat – a pontos szabályokat ebben a cikkünkben írtuk meg. A védettségi igazolvány körüli kuszaságokkal több cikkben is foglalkoztunk már, legutóbb itt. Arról pedig, hogy a nyitás akár egy negyedik hullámot is elindíthat, a Magyar Orvosi Kamara titkára beszélt utoljára...


A JÁRVÁNY KAPÓRA JÖHETETT A POPULISTÁKNAK - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2021.04.30.


Számos országban – így Amerikában is – a koronavírus-járvány dacára továbbra is magas a populista vezetők népszerűsége. Hivatkozik arra, hogy Trump tavaly, bár elbukott, több szavazatot kapott, mint 2016-ban. A Washington Post szerint az olasz Öt Csillag Mozgalom, a spanyol Vox és a magyar Fidesz stabil népszerűsége is ezt támasztja alá.


Amióta kitört a világjárvány, társadalomelemzők tömege vizsgálja és vitatja azt a kérdést, hogy milyen hatást gyakorol a vírus a populista politika népszerűségére – rontja vagy javítja azt. Minden helyzetre érvényes válasz természetesen nincs – ahhoz túlságosan sokismeretlenes az egyenlet –, de a kutatások néha olyan összefüggéseket mutatnak ki, amire nem feltétlenül gondolnánk. A Washington Post egy pennsylvaniai orvostanhallgató és egy michigani politológus – Nolan M. Kavanagh és Anil Menon – közös cikkét közli, amely nem csupán állást foglal az alapkérdésben (mégpedig úgy, hogy a járvány lényegében kapóra jött a populistáknak), hanem azt is állítja, hogy az egészségi panaszokat hangoztatók inkább hajlanak a jobboldali populizmus támogatására. Érzékeny témát érint, előítéletességek aknamezején bolyong az írás, de mivel egzakt felméréssel dolgozik, figyelmet érdemel.

A szerzők egyfelől megállapítják, hogy Brazíliában és az Egyesült Államokban a populista vezetés – Washingtonban ez értelemszerűen az előző elnökre, Donald Trumpra vonatkozik – lekicsinyelte a koronavírus jelentette veszélyt, és vonakodott felvenni ellene a határozott küzdelmet. Ennek aztán meglett a következménye a közvéleményben, mire egyes elemzők arra jutottak, hogy a pandémia véget vet a populizmus virágzásának.

Csakhogy számos országban – de Amerikában is – továbbra is magas a populista vezetők népszerűsége, folytatódik a Washington Post cikke. Hivatkozik arra, hogy Trump tavaly, bár elbukott, több szavazatot kapott, mint 2016-ban. Lengyelországban Andrzej Duda populista államfő megnyerte az elnökválasztást. Az olasz Öt Csillag Mozgalom, a spanyol Vox és a magyar Fidesz stabil népszerűsége is ezt támasztja alá – írja Kavanagh és Menon.

Ezt azzal magyarázzák, hogy a halálos áldozatok magas száma növelte az egészségügyi sérülékenység, kiszolgáltatottság érzését a társadalomban. Sok szavazó kiábrándult abból a rendszerből, amely nem volt képes megvédeni családját. És sokan azok felé fordulnak, akik a rendszer megjavítását ígérik, még akkor is, ha az ilyen irányú teljesítményüket mérő számok rosszak. Sok populista éppen azzal igyekszik megúszni az elkeserítő adatokért való felelősségre vonást, hogy a megörökölt struktúrát okolja.

A Washington Post írása hivatkozik egy olyan adatgyűjtésre, amelyet az elmúlt húsz év folyamán végeztek szerte Európában, 200 ezer szavazó megkérdezésével. Ebből az derült ki, hogy a rossz egészségi állapotukra panaszkodók az átlagnál nagyobb arányban támogatták a jobboldali populista pártokat. Az egészségi állapot ebből a szempontból – tehát a választói magatartást illetően – erősebb tényezőnek bizonyult az anyagi biztonságérzet mértékénél is, ami pedig egy immár közhelyes összefüggés, nevezetesen, hogy a gazdasági helyzet bizonytalansága segíti a populisták felemelkedését. Egyetlen egy olyan tényezőt találtak, amely még az egészségi állapotnál is erősebb hatást gyakorolt arra, hogy ki mennyire hajlamos a populistákra szavazni: ez pedig a bevándorlókhoz való negatív hozzáállás.

A két szerző megemlít a felméréssorozaton kívül további példákat is. Így azt, hogy 2016-ban kimutathatóan többen szavaztak Trumpra azokban a megyékben, ahol erősen emelkedett a mortalitási ráta. Az Egyesült Királyságban pedig azokon a településeken, ahol a legerőteljesebben növekedett meg az úgynevezett kétségbeesési elhalálozási okok – értsd: öngyilkosságok és kábítószernek betudható halálesetek – aránya, ott nagyobb valószínűséggel szavaztak a Brexitre.

Összegzésképpen a Washington Post cikke arra a megállapításra jut, hogy a jobboldali populistáknak, akik történelmileg bizonyított módon növelni tudták támogatottságukat a gazdasági válságok következtében, egy nagyobb egészségügyi válság szintén támogatást jelenthet.

Viták a Szputnyik V körül

És még néhány mondat arról, hogy a Russia Today orosz állami hírportál részletesen ismerteti a moszkvai Gamaleja Intézet nyilatkozatát, amely álhírnek minősíti a Szputnyik koronavírus elleni oltóanyagról a brazil egészségügyi hatóság részéről elhangzott negatív állításokat, miszerint a vakcinában az úgynevezett adenovírus visszanyerte reprodukciós képességét. A jóváhagyás halogatásának semmi köze a tudományossághoz – állítja a szérumot kifejlesztő orosz intézmény. A Gamaleja szerint szó sincs arról, hogy az oltóanyagban reprodukcióra képes adenovírus lenne. A Russia Today ugyanakkor idézi Angela Rasmussen kanadai infektológus kutatót, aki a Twitteren azt írta, nem magával az oltóanyaggal lehet a probléma, hanem az előállításhoz kapcsolódó minőségellenőrzéssel. A moszkvai intézet ezt a feltételezést is alaptalannak minősítette, mondván, az alkalmazott szűrőrendszer a legtökéletesebbnek mondható.

MILYEN HATÁSSAL VOLT A JÁRVÁNY A FOGYATÉKOS EMBEREK ÉLETÉRE AZ EURÓPAI ORSZÁGOKBAN?A PROBLÉMÁK NEM ÚJAK, CSAK JOBBAN LÁTHATÓK 2.

MÉRCE
Szerzők: SALLAI ILONA, CZAKÓ TIBOR
2021.04.29.


A koronavírus a fogyatékossággal élő emberek életét is megváltoztatta.

A fogyatékossággal élő emberek közül is sokan megbetegszenek,
vagy elvesztik a munkájukat a korlátozások miatt.

Emellett a fogyatékossággal élő emberek több okból is nagyobb veszélynek vannak kitéve, mint a nem fogyatékos emberek.

Ezek az okok például, 
hogy sok fogyatékossággal élő ember
zsúfolt intézményekben él, nem jut hozzá a megfelelő egészségügyi ellátáshoz.

Cikkünk első részében azt írtuk le, hogy milyen hatással van a koronavírus-járvány az értelmi fogyatékossággal élő emberek életére
Magyarországon.

Ha szeretnéd elolvasni a cikk első részét, kattints ide.

Ebben a cikkben a nemzetközi tapasztalatokról írunk.

Azokról a nehézségekről, amik minden országban hasonlóak.

Megemlítjük azt is, hogy hogyan támogatják a fogyatékossággal élő embereket néhány országban.

Írunk arról is, hogy az Európai Unió hogyan tudná jobban támogatni
a fogyatékossággal élő embereket a koronavírus-vészhelyzetben.

Ezt a cikket könnyen érthető formában írjuk.

A könnyen érthető kommunikáció egy módszer, amivel érthetővé tudunk tenni információt.

A könnyen érthető információt olyan emberek is megértik,
akik a bonyolult információt nehezen értik meg...

SZABAD SZEMMEL: ORBÁN FÉL AZ ELLENFELEITŐL, MIUTÁN MAGYARORSZÁGON REKORD SZÁMBAN HULLANAK AZ EMBEREK A JÁRVÁNY MIATT - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.04.30.


FT


A Bizottság azt ígéri, hogy megakadályozza a visszaéléseket a segélycsomag körül, miután felmerült, hogy Magyarország a támogatások 20 %-át az alapítványokba kiszervezett egyetemeknek adná, ami azonban az ellenzék szerint azt jelenti, hogy a kb. 2,8 milliárd dollár közvetlenül a kormány és szövetségesei kezére jutna. A gazdaságpolitikáért felelős alelnök azonban igyekezett mindenkit megnyugtatni, mégpedig azzal, hogy egészen szigorú feltételeket szabtak a pénzek felhasználásához és Brüsszel nagyon odafigyel majd, hogy ez alól ne lehessen kibújni.

Dombrovskis emlékeztetett arra, hogy ha felbukkan a csalás gyanúja, akkor az EU az új Európai Ügynökséghez fordulhat. A kijelentés értékéből azonban levon, hogy Magyarország nem csatlakozott az új szervezethez. Viszont az tény, hogy a jogállami mechanizmus elvben már működik, bár a gyakorlatban még nem alkalmazzák, mert Orbán és Kaczynski decemberben elérte, hogy meg kell várni vele az Európai Bíróság állásfoglalását.

A lett politikus azonban azt bizonygatta, hogy ezúttal nem lesznek olyan visszásságok, mint a korábbi programok során, mindenkin behatják a megígért reformokat, illetve fejlesztéseket. Éspedig oly módon, hogy a Bizottság egyrészt rajta tartja a szemét a nemzeti ellenőrző gépezeteken, másrészt pedig maga is beveti a saját eszközeit. És kész felfüggeszteni a pénzek folyósítását, ha azt tapasztalja, hogy valamelyik kormány trükközni próbál.

EUobserver

Orbán Viktor az elején még lépéselőnyben volt az EU-val szemben, hogy kiépítse hatalmát, ám az utóbbi egy-két évben már előre ki lehet számítani a húzásait. Ezt az Európai Parlament Magyarország ügyében illetékes jelentéstevője nyilatkozta, aki a hét elején több képviselőtársával együtt levélben figyelmeztette a Bizottságot: ne engedje meg, hogy a magyar kormány saját hatalmi bázisát erősítse az unió 750 milliárdos koronaalapjának rá eső részéből.

A francia Delbos-Corfield, akit a zöldek delegáltak Strasbourgba, ugyanakkor hozzátette, hogy az EP-nek igen nagy aggályai vannak, hiszen Magyarországon visszatérő a gond a közösségi pénzek felhasználásának átláthatósága körül. Vezeti az OLAF listáját, a Csalás elleni Ügynökség sehol sem bukkant ennyi visszaélésre a szubvenciók elköltése ügyében 2015-19 között.

Csak most éppen a bizonyítás lesz nehézkes, jegyezte meg az EP-képviselő, hiszen Orbán tipikus módon alapítványokba akarja kivinni a vagyont, hogy elkerülje a vizsgálatot. Ott a példa: a KESMA, amelynek az EU a végén azért nem nézett a körmére, mert nem lehetett megállapítani nála, hogy eltorzította volna a piaci versenyt.

A portálnak Hegedűs Dániel, a német Marshall-alap elemzője azt mondta, hogy az egyetemek átszervezésével Orbán hármas célt követ: 1. átfolyatni a közvagyont, de úgy hogy a Fidesz az esetleges választási vereség után is rendelkezni tudjon vele, 2. megnehezíteni, hogy az OLAF szimatolhasson a dolgok után, 3. megreformálni a felsőoktatást, vagyis hogy az a párt ellenőrzése alatt maradjon.

Bloomberg

Gulyás Gergely sajtótájékoztatóján az derült ki, hogy Orbán Viktor váratlanul ejtette a tervet, miszerint 4 milliárd dollárral dobja meg a vitatott új alapítványokat az EU gazdasági újjáépítési keretéből. Az elgondolás riadalmat váltott ki Brüsszelben, hiszen a kuratóriumokat mindenütt a kormányfő bizalmasai irányítják. Ezért a Bizottság azonnal úgy reagált, hogy alaposan mérlegeli a magyar kérést.

A Miniszterelnöki Hivatal vezetője ezzel szemben azt közölte, hogy csírájában elfojtják a dolgot, mert nem szeretnének vitázni a szervezettel ebben a kérdésben. Ezzel együtt azért a kormány még nem adta fel teljesen az elképzelést: Orbán delegációt küldött Brüsszelbe, ideértve Navracsics Tibort.

Az alapítványok ugyanakkor nem ússzák meg, hogy ne maradjanak az EU látókörében, noha Gulyás azt mondta, hogy uniós pénz híján más forrásokból kívánják támogatni az alapítványokat. És bár ebben a kérdésben visszakozik a magyar kormány, ami felgyorsíthatja a támogatások folyósítását, ám ez aligha csillapítja a brüsszeli aggodalmakat, mármint hogy a széleskörű korrupció folytán el fog tűnni a sok-sok milliárd egy része.

Die Presse

Máris megindult a huzakodás a 750 milliárd eurós svédaszatalért. A hatalmas összeg főleg Magyarországon indította be a hatalom fantáziáját, miután Orbán Viktor fokozatosan kivonja az államot a nyilvánosság ellenőrzése alól, hogy saját kénye-kedve szerint ossza el a gigászi összegeket. A veszélyeket illetően a Bizottság egyelőre nem kívánt állást foglalni, mondván, hogy még nem érkezett be a hivatalos magyar javaslat.

Itt azonban hatalmas politikai gond tornyosul az EU előtt, mert a segélyalap úgy kell, mint egy falat kenyér, nehogy csődtömeget eredményezzen a járvány. Ám ha kiderül, hogy egyes tagállamokban meglehetősen szabadosan bánnak a pénzzel, netán sikkasztanak, az igen sokat ártana válságkezelőként az unió tekintélyének. Ugyanakkor a kormányok ezúttal nem tudják Brüsszelre vagy a Bizottságra rátolni a felelősséget, mert a nemzeti terveket a tagállamokból álló Tanács hagyja jóvá. De persze, hogy ott holló a hollónak szemét vájná…

SRF

A svájci közrádió szerint Magyarországról lépten-nyomon azt hallani, hogy az már nem jogállam, amit Orbán azzal utasít vissza, hogy az ő konzervatív, illiberális demokráciája nem illik bele a nyugati fő áramlatba, ezért cseszegetik annyit. Ám az ő felfogásában a demokrácia azt is jelenti: a választások szabadok, de nem okvetlenül tisztességesek.

A tudósítás abból vonja le ezt a következtetést, hogy immár a választási hadjárat részeként a politikus bizalmasai piacra dobtak ingyenes lapokat olyan településeken, ahol nem a Fidesz van hatalmon. A riporter a pécsi változatot vette szemügyre, és több cikkből is azt állapította meg, hogy azoknak édeskevés közük van a megbízható újságíráshoz. Vádaskodnak, félretájékoztatnak, elhallgatják az igazság lényeges elemeit. Viszont több százezer példányban nyomják őket.

Orbán ugyanis fél az ellenfeleitől, miután Magyarországon rekord számban hullanak az emberek a járvány miatt. Ráadásul az ellenzék összefogott. Ugyanakkor az ingyenes kiadványokban azt olvasni, milyen nagyszerűen harcol a miniszterelnök a ragály ellen. Akit untatnak vagy idegesítenek ezek a dicshimnuszok, annak utána kell ásnia, ha érdemben tájékozódni kíván. A hatalom ugyanis jóformán monopolizálta a sajtót.

Mellesleg a hirdetések is fegyvert jelentenek a kormányfő számára: magyar újságírók kiszámolták, hogy a reklámokat gyakorlatilag a vonal hű média kapja, a konkurenciát kiéheztetik. Viszont a Fidesz az új lapokkal a bizonytalanokat is igyekszik megnyerni magának.

Le Monde

Trump nyomdokain halad a populista szlovén kormányfő, miután a közösségi médián keresztül ádáz harcot vív azokkal az újságírókkal, akik bírálni merészelik, de közülük is valamiért elsősorban a nők vannak a begyében. Úgy hogy Jansa kivívta magának a „Twitto marsall” gúnynevet. Kiszámolták, hogy márciusban volt olyan nap, amikor száz üzenetet küldött szét a világban. Célja persze mindenekelőtt a provokáció.

De próbál rátenyerelni a nemzeti hírügynökségre is, ám egyre többen tiltakoznak az ország „orbanizálása, vagy trumpizálása” ellen. Pedig Szlovénia sokáig modellnek számított. A filozófus Slavoj Zsizsek úgy ítéli meg, hogy a politikus olyasfajta ideológiai hidegháborúba próbálja taszítani az országot, mint amilyet Amerika vívott az előző elnök alatt. A nacionalista-populista tábor kulturkampfot folytat, hogy csatlakozhasson a két európai gonosz, Magyarország és Lengyelország tengelyéhez.

A Jansa által kinevezett tartalomfigyelő testület nemrégiben arra jutott, hogy a rádióknál és a tévéknél baloldali, illetve kormányellenes álláspont tapintható ki a cikkek 77 %-a mögött. Ugyanakkor a felmérésből az is kiderül, hogy a szlovénok többsége a független írásokat részesíti előnyben, ugyanakkor a legelfogultabb éppen az a NOVA 24 tévé, amelyet Orbán közeli magyar üzletemberek finanszíroznak. Nem sokan nézik, de arra jó, hogy igen agresszív anyagaival belemocskoljon a közbeszédbe.

Ám a Jansaáltal képviselt illiberális modell még homályosabb, még bizonytalanabb, mint az, amit Orbán Viktor szeretne kiterjeszteni Európában. Ugyanakkor a politikus jövője meglehetősen kétséges, mivel koalícióján belül – ilyen-olyan botrányok miatt egyre több képviselő kényszerül távozni, így a szövetség már elvesztette többségét a ljubljanai törvényhozásban.

FAZ

Ausztria felajánlotta, hogy segít a nyugat-balkáni államokban, mind a határvédelemben, mind a kitoloncolásokban, mert úgy ítéli meg, hogy a járvány csillapodása után újabb migránshullám lódul neki. Osztrák megítélés szerint Görögországban jelenleg majdnem 100 ezren várnak a jó szerencséjükre, habár nagy többségüknek semmi esélye sincs arra, hogy befogadják – főként Németországban.

Mindenesetre az osztrák belügyminiszter a napokban tárgyalt szerb, boszniai és szak-macedón kollégájával is az együttműködésről. Kurz kancellár azt mondja, hogy a védekezés Európa kapujánál kezdődik, és megfelelő jelzést kell küldeni azoknak az országoknak, ahonnan ezek az emberek elindulnak.

Miután Magyarország lezárta déli határait, a menekülő útvonal főleg Boszniára tevődött át, ám az utóbbi időben egyre több migráns választja inkább Romániát, mert arrafelé nincs magyar kerítés. Orbán pár éve azt ígérte ugyan, hogy szükség esetén megépítik, ám ez idáig elmaradt. Úgy hogy Temesvár német származású polgármestere az egyre több idegen, főként afgán miatt már segítséget is kért a bukaresti kormánytól az érkezők ellátásához. Mellesleg igen aktívak az embercsempészek és ez csak fokozódni fog az időjárás javulásával, illetve a ragály ellene intézkedések enyhítésével.

Politico

A cseh gyógyszerhatóság visszadobta a kormány kérését, hogy engedélyezze az orosz vakcina klinika kipróbálását, mert édeskeveset kapott meg a Moszkvától kért adatokból. A hatóság elnöke kijelentette, hogy ennyi információ birtokában nem képesek eldönteni, ajánlhatják-e a szer vizsgálatát vagy sem. Korábban az új egészségügyi miniszter úgy foglalt állást, hogy a kritikus harmadik szakaszban meg lehet állapítani a Szputnyik V hatékonyságát.

Mint emlékezetes, a szlovák egészségügyi tárca vezetője az közölte, hogy a felkért magyar testületek nagyjából egy hónapon belül befejezik a készítmény tesztelését és annak az eredményétől függ, hogy náluk beadják-e az embereknek az orosz oltóanyagot. A kormányfő szíve szerint bevetné azt a 2 millió adagot, amelyet még elődje a saját szakállára rendelt meg, ám Matovicsnak ez az állásába került. Így ő lett az egészségügyi miniszter.

The Times

Nagyon úgy néz ki, hogy Csehország lesz az első visegrádi állam, amely engedélyezi a meleg házasságot, miután a vonatkozó javaslat vette az első akadályt a törvényhozásban, de a jelek szerint sima útja lesz a továbbiakban. Az egyenlőséget kimondó jogszabályt a lakosság nagy többsége támogatja, így az ellenzők hiába próbálták adminisztratív eszközökkel útját állni. Az egyik civil szervezet képviselője szerint ha meglesz a végső jóváhagyás, akkor az bizonyítja, hogy az ország a Nyugat része.

Közben a magyar és a lengyel kormány éberen figyeli a fejleményeket, mert mindkettő a „hagyományos értékeket” dicsőíti. Alkotmányuk a házasságot a férfi és nő kapcsolatoként határozza meg. A két ország a fő konzervatív erő az Európában dúló kulturális háborúban, és több intézkedést is hozott az LMBT-közösség ellen. A cseheknél az ilyen párok bejegyeztethetik élettársi kapcsolatukat, de az örökbefogadásnál, illetve hagyatéki ügyeknél azért vannak gondjaik. Az ellentábor ugyanakkor azt hangoztatja, hogy nem kell átvenni a Nyugat minden őrültségét. Ezért mondják azt a melegjogok hívei, hogy a Vasfüggöny mintájára immár szivárvány színű függöny választja el Európa két részét.

ÖLEL, FIAD

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.04.30.


Még a hét végén kellett szánalmasnak minősítenünk O1 Viktor Mihály vergődését a sörével, ahogyan a kevlárjában az élet és népének sűrűjébe álmodta magát magányának ködéből. S lám, sikerült überelni a mutatványt azzal a toldással, hogy az eltelt néhány napban ráadásnak még a fél országot is ellopta. Sőt, kicseszett a V4-ekkel, látogatást tett Putyin hátsójában, és szétette a lábát a kínai kommunizmusnak is. Azért ez már az aljasságnak egy figyelemre méltó irama, így olybá tűnik, ahogyan közeledik 2022, a királyság lehetséges vége, fokozott ütemben tesz meg mindent, hogy ellenfeleinek tényleg csak az ország füstölgő romjai maradjanak. Tehát addig is meg kellene állítani Arturo Uit, csak hát, ez bajos.

És most meg postára szaladgál kampányilag, nép egyszerű gyermekét alakítva. Azon túl, hogy az ember eltátott szájjal figyeli, értelmet keresne benne, de az nincsen. Mielőtt a táviratról elmélkednénk, idézzük azért fel, amikor szintén ilyen váratlansággal, és az ehhöz hasonló spontánsággal jelent meg orvosi rendelőben, kockás abroszos kisvendéglőben egy jó pörköltre, kórházak orvosi szobájában vagy idős néniknél hello röfizni, ami aktusok szöges ellentétben állnak a karmeliták mesterséges és hűvösnek szánt eleganciájával a diktátori földgömbbel együtt. Ha kétségünk akadt volna – nem akadt –, hogy itt egy populista színjáték részesei vagyunk, akkor ismerjük az ellene való gyógyszert, a legjobbat, amit tehetünk.

Hogy mosolygunk rajta. Kierkegaard is csak egyetlen dolgot kért az istenektől, hogy mindig legyen vele a nevetés, igaz, neki nem volt annyira cserepes a szája, mint a miénk. Továbbá ott van még súlyosbításul az elmélet és gyakorlat éles szembenállása is. Erre egy másik mestert hozhatunk intő példaként, a mi kedves Schopenhauerünket, akiben volt annyi becsület, hogy elszégyellte magát amiatt, mert ürücombot zabálva elmélkedett a nyomorúságról és a halálról. Nem mindenki – és főleg nem O1 Viktor Mihály – rendelkezik azonban akkora erkölcsi tartással, mint az emlegetett urak, illetve az is belátható, hogy hősünknek ilyen készségei egyáltalán nincsenek. Amorális lény, de ez a lényegéből fakad, diktátornak lenni másképpen nem lehet...