2021. augusztus 18., szerda

AFGANISZTÁN

JÓREGGELT EURÓPA
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2021.08.17.


„Az amerikai katonáknak nem szabad meghalniuk egy háborúban, amit maguk az afgánok nem vállalnak.”


Ezt Joe Biden mondta. Nem pontosan értem, miért ítélik el őt azért, mert hazahívta a katonáit, de most nem is akarok ezzel foglalkozni.

Itt vannak nekünk a mi saját tálibjaink, az sokkal inkább érdekel, mi magunk miért nem vállaljuk a mi háborúnkat ellenük. Hogy ezek a fiúk-lányok miért játsszák továbbra is a mulatságos kis ellenzékiesdijüket, és teszik reménytelenné például az én hátralévő éveimet. Hogy miért képzelik úgy, majd most itt összehívnak mindenfelé mindenféle őrsgyűléseket, és választanak maguk közül rajtanácselnököt, és akkor ettől majd történik valami. Tényleg nem tetszik észrevenni, hogy a mi fidesz vallású tálibjaink halálra röhögik magukat ezen az alsótagozatos katonásdin?

Nem arról van szó – amit különben hónapokkal ezelőtt leírtam – hogy az „érvényben” tartott vészhelyzetükkel azt csinálnak, amit akarnak, nem is arról, hogy a vírus megint a tálibjainknak hozza a negyedik hullámot, és a kis kéknyakkendős pajtások nem tudják megtartani az „előválasztásnak” nevezett tánciskolai foxtrottot (kettőt balra, egyet jobbra). Hanem hogy ennyire képtelenek annak a – valószínűleg csak az emberre jellemző – képességnek az alkalmazására, amit gondolkodásnak neveznek. Valamelyik kisdobos felsikoltott örömében, hogy ő milyen jót talált ki, felugrott a homokozóban, kiszórta a kisvödréből az összegyűjtött kavicsokat és kutyatej virágokat, és azt kiáltotta: előválasztás. Hú, megtetszett ám ez a többieknek, hogy végre legalább egymás között játszhatnak megint demokráciásdit, mert a csősz a játszótér túloldalán van, és lehet, hogy nem vette észre, mire készülnek. Pedig dehogynem. Csak a csősz született smasszer, rendes náci alkat, amilyennek minden csősznek lennie kell, és pontosan tudja, amíg a pajtások a homokozón belül visítoznak, addig nem kell beavatkozni. Vagyunk néhányan, akik látjuk, mennyire igaza van. Ezek a gyerekek valóban képtelenek belegondolni, mit tesznek, egyelőre tépik ki egymás kezéből a kislapátot, és az esedékes győztes körülnéz, hogy ő milyen demokratikusan cselekedett, mert a demokrácia kimondja, hogy győzzön az erősebb. És akkor majd az fogja szórni a homokot a kisebbek szemébe...

KICSODA MÉSZÁROS LŐRINC? – 2. RÉSZ | PARTIZÁNINFO

PARTIZÁN
Szerző: PARTIZÁN
2021.08.17.



Mészáros Lőrinc mára az intézményesült korrupció szimbólumává vált Magyarországon: ő a miniszterelnök gyerekkori barátja, a felcsúti szívcsakra teljhatalmú ura, földpályázatok és közbeszerzések állandó nyertese – és mellesleg ő az ország leggazdagabb, az egész világ 2035. leggazdagabb embere. Elmondása szerint sikerét a Jóistennek, a szerencsének és Orbán Viktornak köszönheti: két részes sorozatunkban annak jártunk utána, hogy ez a mészárosi tömörségű képlet hogyan bontható tovább: honnan indult Mészáros, hogyan állt össze a mai, az ország minden területét behálózó gigantikus cégbirodalma, és a személyén keresztül megjelenő gazdasági-politikai összefonódás hogyan jellemzi a Nemzeti Együttműködés Rendszerét? 

Az első rész itt nézhető meg

A második részben annak járunk utána, hogy a közbeszerzéseken felhizlalt Mészáros-cégbirodalom hogyan olvasztott magába újabb és újabb területeken tevékenykedő cégeket, hogyan tűnt fel Mészáros a turisztikától kezdve a biztosítási piacon át minden jelentős üzlet szférában: bemutatjuk ipari és építőipari működését, a tőzsdén és a bankpiacon való megjelenését, illetve azt, hogy mindezek révén hogyan vált szerencsés földpályázat-nyertesből az ország leggazdagabb emberévé...

ORBÁN FÉRFIIDEÁLJA - MIKET BESZÉL?! #21

MIKET BESZÉL?! 
Szerző: JUHÁSZ PÉTER
2021.08.17.



Orbán általában a Kossuth rádión osztja a heti penzumot. Propagandát a hívőinek, gumicsontot az ellenzékének. 

Ezen a héten újra elmaradt a rádiós, jött helyette a sport tematikát vivő propaganda lapba, a Nemzeti Sportba adott exkluzív álinterjú. Ahogy ő mondja, minden magyar nevében, azt hiszem én is kijelenthetem: mi magyarok szeretjük a tiszta beszédet. 

Ezért jövök minden kedden, hogy beszéljünk a lényegről.

CSIRKEPROPAGANDA ÉS CUKI KORMÁNY: „KÁR HOGY ERRŐL BESZÉLGETÜNK EGYÁLTALÁN”

MAGYAR HANG
Szerző: TOMPOS ÁDÁM
2021.08.18.


Mi alapvetően viccelni szoktunk, de hát már annyira vicces a kormány, hogy megpróbálunk valami komolyat tenni a dologhoz. Hiszen valós a probléma, de nemcsak a nem-, hanem a fajváltások terén is. Több jelöltünknél volt ez a probléma, hogy a Csirkeemberünket milyen csirkepropaganda érte esetleg gyerekkorában. Meg kell vizsgálnunk aztán, hogy a budaörsi láthatatlan emberünk miket láthatott gyerekként, amitől láthatatlan lett később.”

Ezzel indokolta lapunknak Kovács Gergely, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt elnöke, hogy – a Társaság a Szabadságjogokért szervezetet és a Momentumot megelőzve – miért támadták meg a Kúriánál a kormány gyermekvédelminek nevezett népszavazási kezdeményezését, amely a következőkről kérdezné meg a választókat.

• Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak?
• Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?
• Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára is elérhetőek legyenek nemátalakító kezelések?

• Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be?
• Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?

Kovács aztán komolyra fordította a szót, mondván: „elvégre mégiscsak vannak azért törvények Magyarországon”. Szerinte már eleve problémás, hogy Orbán Viktor miniszterelnök előre kijelentette, a parlament meghozta a szükséges törvényeket a kérdésekben, és ez a referendum egy erődemonstráció lenne az EU felé, „de hát nyilván, ezt nem lehet lefordítani a jog nyelvére”...


KILÁTSZIK A VÍZBŐL A PONTYOK HÁTA – KRITIKUS HELYZETBE KERÜLT SZÁMOS MAGYAR HALASTÓ

HVG
Szerző: BALLAI VINCE
2021.08.18.


Száraz vagy csak félig telt medrek, kilógó halhátak jellemzik a dunántúli völgyekben fekvő halastavak nagy részét. A térség haltermelésének ötöde van veszélyben az aszály miatt. A hazai hal viszont nem csak emiatt drágul ősszel.


Súlyos csapást okoz az aszály azoknak a halgazdaságoknak, amelyek a 6–7 ezer hektárnyi völgyzárógátas dunántúli halastavat kezelik. Van olyan – a maga is kritikus állapotban lévő – Velencei-tó környékén fekvő halgazdaság, ahol a tavak harmada már teljesen kiszáradt, látszik a kérges meder, és a többi tóban is éppen csak derékig ér a víz.

A sekéllyé vált vizekben komoly problémát jelent a hirtelen felmelegedés, ami miatt oxigénhiány alakulhat ki, ez pedig végzetes lehet a halaknak, mint az a Velencei-tóban is megmutatkozott, idén már nem is egyszer...

EGY KORMÁNYDÖNTÉS MIATT RENGETEG KISGYEREK PONT A JÁRVÁNY ALATT KEZDTE MEG AZ ISKOLÁT

G7.HU
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2021.08.18.


Nagyon nagy mértékben megugrott az általános iskolákban az első osztályosok száma 2020-ban – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adataiból. Az elmúlt években jellemzően 90-95 ezer között alakult a beiskolázott kisgyerekek száma Magyarországon, tavaly azonban meghaladta a 103 ezret. Az elmúlt 16 évben ennél egyetlen egyszer kezdte meg több gyerek az általános iskolát, és a kiugró adatot akkor is hasonló okok magyarázták, mint most.

Egy döntés evolúciója: szülő-pedagógus-hivatal

Az elsősök számának hirtelen emelkedésének ugyanis véletlenül sem a gyerekszám növekedése az oka, hanem az, hogy a kormányzat ismét változtatott az iskolaérettség megállapításának szabályozásán. Legutóbb ilyen lépésre 2013-ban került sor. Ezt megelőzően a szülő dönthetett arról, hogy iskolába adja-e a hatodik életévét betöltött gyermekét, vagy még egy évig óvodában tartja. Nyolc éve a kormány ezen úgy változtatott, hogy az iskolaérettségről már nem a szülők, hanem az óvoda vezetője dönthetett,
vitás esetben pedig egy nevelési tanácsadó véleményét kellett kikérni...

CSUHÁSOK, TÉRDRE, TÁMADUNK!

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2021.08.18.


Imahadjárat indul augusztus 20-án a jövő év áprilisáig azért, hogy minél több olyan képviselő kerüljön az Országgyűlésbe, aki a Tízparancsolatnak mind a tíz pontját erkölcsi normaként fogadja el, igyekszik aszerint élni mind közéleti, mind magánemberként. Ezt mondta a Magyar Nemzetnek az imahadjárat ötletgazdája, Gál Péter, a zamárdi művelődési ház igazgatója. A cél, hogy minden településen legyen legalább egy, ezért imádkozó személy.


Imahadjárat eddig még nem volt Magyarországon, pedig, lett volna rá igény. Különösen egy olyan országban van ennek létjogosultsága, amelynek miniszterelnöke kizárólag katonás kifejezésekben képes gondolkodni. A vírust kardélre hánytuk, a brüsszeli bürokraták megtámadták Magyarországot, a miniszterelnök pedig korábban puskaporszagot szimatoló harci paripához hasonlította magát.

Imaláncól már hallottunk, a jobb templomokban pedig imádkozni szoktak Orbán Viktor születésnapján. (Május 31, ha valaki netán elfelejtené.) De most már hadjárat is lesz, őszi, téli és tavaszi, és mint mindig, megint győzni fogunk. Mi úgy szoktunk győzni, hogy felállunk a földről, leporoljuk a zakónkat, és miközben várjuk az újabb pofonokat, öklünket fenyegetően nyugat felé rázva, szitkokat szórunk a hitetlenekre...

DE MI LESZ UTÁNA?

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: KOVÁCS ZOLTÁN
2021.08.13.


...Egyébként valóban nincs annál nagyobb aljasság, mint hogy ennek a kormánynak a vezetői és a hozzájuk kapcsolt pereputty a század eddigi legsúlyosabb válsága alatt, a válságot szisztematikusan kihasználva, tovább gazdagították magukat az ország pénzéből, mindeközben súlyosbították az ország demokratikus válságát.

Nem szeretnék okoskodni, de miután ma Magyarországon a többség tökéletesen tisztában van azzal, hogy a kormány mindezeket ténylegesen elkövette, erről már nem kell meggyőzni. Nem az a kérdés, hogy ez vagy az a politikus hány évet kap, meg hogy kap-e egyáltalán, ezen alighanem túl kellene lépni. A népet arról kellene meggyőzni, hogy az ellenzék kormányzóképes. Ezzel egyre többen foglalkoznak, valószínű is, hogy az ősszel induló kampány alapkérdése lesz: a váltásra készülő ellenzék képes-e elhitetni magáról, hogy győzelme esetén tudja majd irányítani az országot. Sok korábbi Fidesz-szavazó, akiknek elegük lett egykori pártjukból, épp azért bizonytalankodik, mert nem biztos az ellenzék kormányképességében. És nem is lesz olyan egyszerű ez, részben mert a Fidesz-kormányzat olyan törvényeket hozott, amelyek cikluson átívelő hatályúak (az persze önmagában is indokolt kérdés, hogy milyen mértékű átalakításra ad lehetőséget a négy évre szóló kormányzati mandátum), de ezen túlmenően meg kell majd küzdeni azzal a mély gyűlölettel, amit a Fidesz és a KDNP széplelkű emberei módszeresen és ma már aligha vitathatóan tudatosan elültetettek a társadalomban. Ez a kampány nagy kérdése, nem pedig az, hogy a börtön két év vagy három lesz. Olyan kormányzati tervet kellene ősszel fölvázolni, amely a kormányzóképességet hihetővé teszi, de erről ma keveset hallani. Az nem kormányzati terv, hogy „fizessenek a gazdagok”, meg hogy „több megbecsülést a dolgozóknak”. Ennél több és konkrétabb kell, mindenkinek elege van már a hangzatos ígéretekből, mint például „senkit sem hagyunk az út szélén”. Azonnal látható, mennyit ért ez, ha az ember végigautózik mondjuk a 491-es úton: az emberek az árok szélén ülnek és cigarettáznak. Tudnék még javasolni útszakaszokat, amiket, mondjuk kihelyezett kormánylátogatás keretében, hasznos lehetne megtekinteni.

Biztosan nehéz ezeket az egykedvű, sorsukat elfogadó, szerényen motivált embereket megszólítani, de úgy gondolom, politikus talán azért lesz az ember, hogy ilyen feladatokat magára vállaljon, és tehetsége, lehetősége szerint megoldjon. Ki lehet osztani politikai gyűléseken éveket, szavakban le lehet ültetni akárkit, de ez nem vezet sehova. Az inkább, hogy ha már az elmúlt három ciklusban pénzbőség idején strukturális átalakítással nem foglalkozott az Orbán-kormány, talán nehezebb gazdasági és még nehezebb politikai környezetben meg kellene próbálkozni vele. Ez sokkal nagyobb politikusi feladat, mint a pávatánc meg a szövetségesek átverése. És föltétlenül szebb.


BEAVATKOZOTT AZ ÁLLAM AZ ÉPÍTŐIPARBA, EZ LETT BELŐLE

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Azénpénzem
2021.08.18.


Az építőanyagárak megfékezéséért felelős kormánybiztos szerint már látszanak az eredményei a drasztikus állami beavatkozásnak, így egyes területeken megszűnt az alapanyaghiány, és van, ahol az árak is konszolidálódtak. A világpiaci folyamatok miatt megugró árakat azonban aligha sikerülhet letörni. Az Azénpénzem.hu adatai szerint a fenyő fűrészáru ára 130 százalékkal emelkedett.

Látványos akciókkal vetette bele magát az állam az építőipari anomáliák megfékezésébe. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium július 7-én indította el az építőipari drágulás országos vizsgálatát. Mint megírtuk, a fogyasztóvédelmi hatósági hatáskörben eljáró kormányhivatalok munkatársai eddig összesen 327 helyszínen fordultak meg. Több mint 200 jogsértést tapasztaltak, ám negyedüknél a kereskedők már az ellenőrzés ideje alatt pótolták a mulasztást, kiigazították a hibát. Az ellenőrzött helyszínek 76 százalékánál, 248 kereskedelmi egységben tapasztaltak áremelkedést. Készlethiány tízből négy forgalmazónál volt. A Gazdasági Versenyhivatal pedig sorra indítja az eljárásokat az építőanyagos cégek lehetséges „visszaélései” kivizsgálására.

Tavaly a koronavírus-járvány miatt a magyar építőiparban 8-10 százalékos volt a visszaesés, de az idei számok alapján jó esély van arra, hogy 2021 második felében ledolgozzák a tavalyi visszaesést. A magyar építőiparnak megfelelő rendelésállománya van, mindössze két probléma van: az alapanyaghiány és az elszabadult árak – mondta Gyutai Csaba, az építőanyagárak megfékezéséért felelős kormánybiztos a tegnapi sajtótájékoztatón...

AZ AMERIKAI NÉPSZAVA ÍRT NÁCI KOMMENTEKET A MANDINERBE, HOGY LEJÁRASSA ORBÁN ÚJSÁGJÁT

AMERIKAI NÉPSZAVA
Szerző: Amerikai Népszava
2021.08.18.


A zsidók jelentették fel magukat, ők vagonírozták be saját magukat, ők csináltak maguknak gázkamrákat, magukat gázosították el, hogy utána sajnáltassák magukat és megrágalmazhassák azokat az ártatlan keresztény bárányokat, akiket utána népirtással vádoltak meg. Az egész zsidó trükk, zsidó ármány a keresztény nemzetek ellen. Ez a logika még egy olyan kis szóváltásban is lejátszódik, mint amit az Amerikai Népszava cikke idézett elő a Mandiner oldalán, amelyben felhívta a figyelmet az orbáni propagandagépezet antiszemita és náci jellegére
.


Nem is gondoltunk arra, hogy a Mandiner cikkünk nyomán majd eltávolítja az online felületéről a Hitlert dicsőítő náci kommenteket, azokat az antiszemita támadásokat és mocskolódásokat, melyek Gábor György filozófus Facebookon megjelent írása alatt jelentek meg. Külön érdekesség, hogy miután “A kormánylap Mandiner úgy zsidózik, hogy Hitler és a Völkischer Beobachter is megirigyelhetné” című cikkünkben szóvá tettük azt is, hogy a Mandiner a sajtóetika alapvető szabályait semmibe véve lopja el és tölti meg a felületeit ideológiai ellenfelei engedély nélkül átvett írásaival, az erről szóló cikkünket is ellopta, és engedély nélkül közölte.

Mint megírtuk, ez semmi más célt nem szolgál, minthogy gyűlölt ideológiai ellenfeleiket náci kommentelőik elé dobják, nekik kiszolgáltassák. Ez a gyakorlat ellentétben áll az Emberi Jogok Európai Bírósága és a magyar Alkotmánybíróság döntéseivel, amelyek szerint a sajtó felel az online felületein megjelenő jogsértő tartalmakért is. Arra is utaltunk, hogy ha egy szerkesztőség nem moderálja a náci hozzászólásokat, az azt jelenti, hogy egyetért azokkal. Ha kifejezetten olyan szerzők írásait közlik jogtalanul, mint Gábor György, aki a Zsidó Egyetem tanszékvezető professzora, akkor szándékosan teremtik meg a lehetőségét annak, hogy a lap által alig burkoltan megjelenített antiszemita, náci tartalom a kommentekben kódolatlanul, leplezetlenül jelenjen meg...


TÖBB MINT ÖTEZER EGYETEMISTA NEM KÖLTÖZHET KOLLÉGIUMBA A TANÉVKEZDÉSRE A NEMZETKÖZI EUCHARISZTIKUS KONGRESSZUS MIATT

TELEX
Szerző: MOLNÁR RÉKA
2021.08.17.


Az elmúlt napokban számos fővárosi egyetem kollégista hallgatója szembesült azzal ténnyel, hogy a szeptember közepi Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) miatt nem költözhet be időben a kollégiumába. A hallgatói önkormányzatok szerint több egyetemen a hallgatói szervezeteket megkerülve döntöttek erről, miközben az intézkedésnek egyetemisták látják a kárát.

„A félévkezdés elején az egyetem kollégistáit haza akarják küldeni a NEK miatt. Erről sem a kollégistákat, sem a HÖK-öt, és semmilyen hallgatói képviseleti szervet sem értesítettek a bejegyzés megjelenéséig.”

Ezt írták hétfőn és kedden olvasóink azzal kapcsolatban, hogy a szeptember 5–12. között tartandó Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus miatt számos kollégiumi szobába nem lehet majd Budapesten a tanévkezdéskor beköltözni. Mint olvasóink fogalmaztak:

„Aki nem gólya vagy a nyár folyamán nem lakott bent az Schönherzben vagy a Kármánban, az szeptember 12. előtt nem költözhet be. Aki viszont gólya vagy a nyár folyamán bent lakott a Schönherzben vagy a Kármánban, az maradhat / beköltözhet ezekben a kolikban. Erről semmilyen előzetes egyeztetés nem történt. Egyszer csak ez lett az eredmény. Ez felháborító.” ...

JELENTŐS OKTATÁSI ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEK TŰNNÉNEK EL A VOLT KERTÉSZETI EGYETEM KIEBRUDALÁSÁVAL

QUBIT
Szerző: VAJNA TAMÁS
2021.08.18.


A MATE Budai Campusának területén található arborétum egyedülálló értékeit oktatók és hallgatók generációinak folyamatos szakmai munkája teremtette meg. Illúzió azt gondolni, hogy az egyetemi oktatás kiköltöztetésével, esetleg más funkciók idetelepítésével a kert értékei megőrizhetők lennének, állítja M. Szilágyi Kinga professzor, a Szent István Egyetem Tájépítészeti Karának korábbi dékánja.


Nagyon úgy tűnik, hogy már csak néhány éve maradt hátra az egykori Kertészeti Egyetem Villányi úti bázisának. A narancs.hu július végén írta meg, hogy a 2021 elején a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetembe (MATE) olvasztott, az idén az ország legkedveltebb felsőoktatási helyszínének megszavazott Budai Campus bezár, a Gellért-hegy déli lábánál található 8,5 hektáros, a Budai Arborétumot is magában foglaló ingatlant pedig értékesíthetik. A lap szerint a dolgozók és a hallgatók 2025-ig kaptak időt arra, hogy elköltözzenek Gödöllőre. Hivatalos cáfolat vagy megerősítés a cikk megjelenése óta nem került nyilvánosságra. A Qubit levélben kereste a Budai Campus főigazgatóját és a MATE rektorát is az ügyben, de cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz.

A volt Kertészeti Egyetem, ami a beolvasztás óta a MATE Budai Campusa nevet viseli, és a Villányi és a Somlói út által határolt területen helyezkedik el, nem csupán jelentős profittal kecsegtető ingatlan, hanem komoly tudomány- és kultúrtörténeti érték is. A terület történetét jól ismerő M. Szilágyi Kinga tájépítész-professzor, a szintén a MATE-ba olvasztott Szent István Egyetem Tájépítészeti Karának korábbi dékánja szerint „a Budai Campus másfél százados oktatási hagyománya, az ehhez kiépített, 1975 óta fővárosi természetvédelmi területként, 2005 óta műemlékként védett Budai Arborétum, illetve Budai Campus sokkal többet jelent, mint egy fejlesztésre alkalmas budai ingatlant”...

VALAKI MERJEN MÁR SZÓLNI, HOGY ÍGY NEM LEHET KEZELNI EGY SZAKMAI KÉRDÉST!

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2021.08.18.


A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint a gyerekek beoltásáról szóló kampánynak már el kellett volna kezdődnie azért, hogy minél több gyereket beoltassanak a szüleik – tudtuk meg Totyik Tamástól, a PSZ alelnökétől. A szakszervezet nem támogatja a pedagógusok számára az oltás kötelezővé tételét, mert az oktatás nincs abban a helyzetben, hogy emiatt akár egy pedagógus is elhagyja a pályát.


A PSZ számításai szerint, jelenleg a tanulólétszámhoz, az átlagos osztálylétszámhoz és a finanszírozási kerethez viszonyítva, mintegy 11-12 ezer főállású pedagógus hiányzik. Bár nem tipikus, a kirívó esetek kategóriájába tartozik, de az egyik iskolában megkérdezték a matematika szakos pedagógust, hányasa volt kémiából. Mondta, hogy kettese. Jó, mondták neki, nem buktál meg, akkor te fogod a kémiát tanítani! Miközben a kormány jelenléti oktatásra készül, Komáromi Zoltán háziorvos szerint nem lehet kiszámítani, hogy iskolakezdés után miként alakul a járványhelyzet. Szerinte, ha a jóistent több százezeres tömegrendezvényekkel, egymásra zsúfolódott augusztus 20-i tűzijátéknézéssel kísértjük, akkor gyakorlatilag nem a járvány ellen teszünk, hanem pont a járvány fellángolását segítjük elő, kormányzati eszközökkel...

VAGYONÖSSZEVONÁS VÁLASZTÁS ELŐTT: TIBORCZ ISTVÁN KÖRE RÁÚSZOTT A NER-ELIT JAVAIRA

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BÓDIS ANDRÁS
2021.08.17.


Bár a BDPST-csoportot már 55 milliárd forintnyi baráti, állami óriáshitel nyomja – a kormányfő vejének üzleti „előkóstolóit” pedig további tízmilliárdok –, a Tiborcz István-féle érdekkör mégsem húzza be a féket. Ehelyett további vagyontárgyakat áramoltatnak magukhoz. Ráadásul a NER olyan tartóoszlopai kínálják fel nekik portékáikat szíves megvételre, mint a nyitóképünkön szereplő Balázs Attila, Adnan Polat és Mészáros Lőrinc. Galyatetői grandhotel, naperőmű-óriásprojektek, erdélyi tejporgyár- és gyümölcsfeldolgozó-részesedések kerültek a kiskosárba a közelgő választások előtt – derítette ki a Válasz Online.


Különös jelenségekre bukkantunk a Nemzeti Együttműködés Rendszerének csúcsain. Egyrészt: a saját vállalása szerint a közpénzt messze elkerülő Tiborcz István – pontosabban: az ő központi cége – mára valóságos adósságtengerben úszik. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara hitelbiztosítéki nyilvántartásából, valamint a vonatkozó földhivatali adatokból egyértelműen kiderül, hogy a BDPST Group most futó luxusfejlesztéseihez közel 55 milliárd forintnyi kölcsön társul (az alábbi pontokban az igazság minden részletét kibontjuk). A miniszterelnök vejének annyi „szerencséje” azért van, hogy a hiteleket jórészt a Magyar Bankholding ernyője alatt egyesülni készülő Mészáros Lőrinc- és államközeli – tehát baráti – pénzintézetek, vagyis a Takarékbank, az MKB és a Budapest Bank nyújtották. Továbbá a teljes kormányzati kontroll alatt működő Magyar Fejlesztési Bank, valamint az újra állami résztulajdonnal büszkélkedő Gránit Bank.

Az elmúlt években a Válasz Online több olyan strómangyanús üzleti szereplőt is azonosított, akinek legfontosabb „piaci” tulajdonsága, hogy Tiborcz kezei alá dolgozott vagy dolgozik. Főszabályként tehát nem vezet óriási szervezeti egységeket, egyszerűen csak képvisel valakit vagy valakiket egy-egy gazdasági társaságban, tranzakciósorozatban. Hogy konkrétan kikről van szó, mindenki kibogarászhatja az alábbi gyűjtésből, akinek van türelme végigvergődni holmi projekt- és cégelnevezéseken. Hangulatfestésnek csak annyit, hogy a BDPST nemrég összeköltözött a magántőke- és ingatlanalap-kezelésben különösen jártas Equilor-csoporttal – amely régóta a kormánykörök egyik kedvenc pénzügyi szolgáltatója...

A KÍNAI FEJLESZTŐ ÁLLAM, TOVÁBBFEJLESZTVE – 2. RÉSZ

ÚJ EGYENLŐSÉG
Szerző: FERBER KATALIN
2021.08.01.


Kína, egyes területeinek viszonylagos elmaradottsága ellenére határozott stratégiával és programmal rendelkezik gazdasága egészének fejlesztésére. Cikkünk második részében a kínai vasútvonalak építésének példájával szemléltetjük e fejlesztés belföldi és nemzetközi következményeit.

A cikk első része ide kattintva olvasható.

Második tétel: Allegro


Kína ma sem fejlett ország, sem a társadalom jövedelmi szintje, sem pedig a gazdasági növekedés üteme nem ezt mutatja. Érdemes viszont felidézni, hogy Japánban az 1960-as évek elején egy egyetemi tanár fizetése 10 ezer jen volt – ez tíz évvel később 150 ezer jenre emelkedett. A jelenlegi, viszonylag alacsony átlagjövedelmi szint Kínában tehát ne tévesszen meg senkit. A későn jövők léptei hosszabbak, de lassabban érik el céljaikat, hiszen versenytársuk nemcsak az idő, hanem a fejlett keleti és nyugati gazdaságok mindegyike.

Japán és Dél-Korea, valamint kisebb mértékben Tajvan, ipari modernizációjának és fejlesztésének sikerét elsősorban a gazdasági nacionalizmus gyakorlati megvalósításának köszönheti. Mivel Japán volt sok tekintetben követendő minta a fent említett, másik két ország számára – mindkettő a japán gyarmatbirodalom része volt 1945-ig –, a japán fejlesztő állam modelljének kiemelt jelentősége van a kínai modernizációban is, ám lényeges különbségekkel...

BÖJTE CSABA: NEM ÁLLTAM KI A HETERÓK MELLETT, A MELEGEK MELLETT SEM KELL

TRANSINDEX
Szerző: KULCSÁR ÁRPÁD
2021.08.18.


A szerzetessel Gyergyószentmiklóson aktuális társadalmi problémákról próbáltunk beszélgetni: klímaválságról, menekültekről, a melegek megbélyegzéséről vagy a szexuális felvilágosításról...

ITT ÉLNED, HALNOD SEM LEHET (3)

MÉRCE
Szerző: SZIKRA JUDIT
2021.08.18.


Az elmúlt hat évben hazánkban nemzetközi védelemben részesült, menedékkérőből frissen elismert befogadottá, oltalmazottá vagy menekültté váló emberek országunkba sokszor rendkívül kalandos úton, súlyos viszontagságok után érkeztek. Lássuk most, hogyan is telnek a legelső percek.

A sorozat további részei:

ANOMÁLIÁK

A megérkezés soha nem egyszerű. Nem találkoztunk még olyan, harmadik országbeli pártfogolttal, akinek az új közegben, ismeretlen nyelven és bürokratikus rendszerben csont nélkül ment volna az adminisztratív ügyintézés – személyi igazolvány, lakcímkártya, TAJ-kártya, adókártya, jogosítvány, bankszámla nyitás és bankkártya igénylés, Ügyfélkapu regisztráció, gyerekek oltási rendje, vagy hogy kiváltsa a konyhai munkákhoz szükséges egészségügyi kiskönyvét. Ennek segítése is (jogszabályilag talán nem, vagy csak részben, de etikai érzékünk alapján teljes egészében) az állami ellátórendszer feladata lenne.

Mivel az integrációs szerződések lezárásával egyidejűleg meghozott új rendelkezések bevezetése óta a rögös út egyengetésébe az állami szereplők vajmi kevés energiát tesznek, színre léphetnek – újfent – a független civilek és az egyházi vagy világi, civil szervezetek. Azonban ez sem mindig egyszerű.

A különböző egyesületek, alapítványok sokszor pályázati rendszerben dolgoznak. Ilyenkor csak az adott projekt mozgásterében nyújtózkodhatnak. Amire telik az egyik évben vagy egyik ügyfelük esetében, arra a létszám- vagy időbeli korlát miatt a másiknál már nem.

Ha szűkös az adott évben a keret, gyakori, hogy forrás- vagy kapacitáshiánnyal küzdenek. Ha viszont az állam, bármely keveset is, de ad (avagy egészen véletlenül bevett egyháznak számítanak), előfordulhat, hogy a takaró hosszát ‘fentről’ határozzák meg. Ők csak addig nyújtózhatnak, ameddig az elér – vagy amerről éppen akkor fúj az aktuális politikai passzátszél. Országos, nagyobb szervezet esetén a menekültek segítése lehet csupán apró részfeladat, sokadlagos teendő, ami hátrébb is kerülhet a rangsorban, ha a vezetőség úgy dönt, eljött rá az idő.

Végül, de nem utolsósorban, a Covid-helyzet szülte döntően online kapcsolattartás nemigen segíti az alapvetően személyes találkozókon alapuló, bizalmi hátteret igénylő, a beilleszkedést hosszú távon is segíteni tudó szociális munkát.

A nem állami szervezetek mind kitűnő munkát végeznek. A hozzájuk forduló ügyfelek esetenként mégis komoly kihívásokkal küzdenek. A komplett integrációs program, lakhatást is beleértve, nagyon kevés, így aztán általános, hogy sokszoros a túljelentkezés. Azt írtam: kevés – Budapesten mindössze egy volt, az elmúlt években-hónapokban, de a Covid-krízis, úgy tűnik, azt az egyet is elnyelte, mára csak röpke emlék lett a múltból...

KABULI SRÁCOK

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.08.18.


Ha 56-os hős lennék, pofán verném Bencsik Andrást. 56-os hősök azonban nincsenek, Dózsa László 1942-ők vannak, Schmidt Mária konyhája által átalakított múlt van, és az ebből fakadó lehangoló jelen. Bencsik Andrást hovatovább nem szabadna emberek közé engedni, voltaképp azóta nem lehetne őt fertőzni hagyni, amióta publikálta „Érzelmi kötődés” című, a magyar fiatalok szovjetbarát nevelésének fontosságáról szőtt álmait, amihez képest most meg Orbánt nyáladzik. Bencsik Andrásnak elvei és eszméi a fentiekből fakadóan nincsenek, ezért lehet a NER egyik ikonikus alakja, a békemenetek szervezője. A bencsikandrásokat egy jobb érzésű ember megvetően leköpi.

A bencsikandrások közül pedig a jelenség névadóját, Bencsik Andrást az 56-os hősök még pofán is vernék. Ha volnának 56-os hősök. Ámde nincsenek. Ebből a nézőpontból érdektelen volna Bencsik András delíriuma, amelyben a tálibokat, azok mostani afganisztáni térfoglalását a magyari 56-osok ténykedéséhez hasonlította, mondván, nem elfoglalnak, hanem vissza. Ebből neki a szabadságharc jött le, vagy csak a kalasnyikovok látványa igézte meg, nem tudható, viszont, ha 56-os hős lennék kikérném magamnak nagy öntudattal ezt a párhuzamot, mert létezésem értelmét vonja kétségbe. Nem egyéb különbözik a két eseményben, mint a történelmi helyzet és az eszmék.

Ezen túl a társadalomfilozófia, a morál, és az Úr bocsássa meg nekem, a képzelt Isten személye is, csak a kalasnyikov a közös, viszont Bencsik fejébe belelátok, és kiveszem benne azt a kifacsart, Schmid Máriával és Orbánnal spékelt logikát, hogy a tálibok a liberális amerikaiaktól foglalják vissza a hazájukat, így az Orbán-féle univerzális szabadságharc hősei ők. Hogy menekülni kell előlük, mert nyomukban a kínhalál jár, az a bencsikeket nem zavarja, így ők azok is, akik belerúgnak magyari földön azokba, akik a haláltól futnak, és mondhatnám azt is, hogy készen vagyunk, körbeértünk, pedig nincsen ez így, a móka és kacagás csak most kezdődik ugyanis.

A Bencsik eszméihez hasonló alakok hozták létre például a Pesti srácok nevű trágyadombot, amit nyomdaipari terméknek neveznek, de ettől függetlenül a nevüket tényleg az 56-osoktól lopták. Bencsik abba bele sem gondolt, mert ez a tevékenység elképzelhetetlen számára, hogy amint a tálibokat leötvenhatosozza, akkor nem kevesebbet állít, mint azt, hogy a redakció kebelében dolgozó nyomorultak tálibok, „az öreg” becenévre hallgató Stefka, aki pedig itt lapigazgató, a főtálib, és már helyben is vagyunk. Innentől lehetne a nyomdaipari terméket Kabuli srácoknak is nevezni, s ugyan tudom, hogy elég messzire mentem, de csak következetes voltam...

JÁRVÁNY UTÁN: TAPS HELYETT ELVETT PÓTLÉK, CSÖKKENŐ BÉREK – MEGSZÓLALT EGY ÁPOLÓ

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: SEGESVÁRI CSABA
2021.08.17.


Szétszakította az egészségügyi bértáblát az orvosi béremelés, miközben az ápolókra rótt munka nem csökkent. Ami mégis, az a bér, hiszen egy pótlék eltűnt az új szolgálati törvénnyel. Egy szegedi ápoló mesélt lapunknak arról, hogyan élték meg a koronavírus hullámait, esetenként miért nem hallgattak a protokollra, hogyan viselték ők maguk a betegséget, miért nem mentek kórházba a tüneteikkel, hogy mennyit túlóráztak, és hogy mindezek után mennyit keresnek most az új szerződéseikkel. A fenntartó az ápoló szerint alig kommunikál velük, de az SZTE és az Országos Kórházi Főigazgatóság az Átlátszó kérdéseire sem válaszolt.


„Az oltásoknak köszönhetően véget ért a koronavírus-járvány harmadik hulláma Magyarországon” – mondta az országos tisztifőorvos a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs június 8-i sajtótájékoztatóján. Az Átlátszó Koronavírus Monitorja szerint 2021. június 8-ig 29 883-an haltak meg a koronavírusban, a hivatalos adatok szerint 806 206-an fertőződtek meg.

Arról, hogy miként zajlott az élet a COVID-osztályokon, leginkább névtelenséget kérő egészségügyi dolgozók beszámolója alapján írhattunk, ugyanis a kormány – ebben is – korlátozta a sajtót...

MI TÖRTÉNT A FÉLTUDÁSÚ MAGYAR ELITTEL?

ÖRÜLÜNK, VINCENT?
Szerző: jotunder
2021.08.14.


A féltudású magyar elit az egyik legmeghatározóbb publicisztikai élményem az elmúlt húsz évből. Leszámolás az összes lehetséges illúzióval. Az a cikk közvetlenül a válság előtt íródott ( aztán 2009-ben jött a folytatás) és nem csak a rendszerváltás, hanem a Medgyessy-Gyurcsány korszak és az MSZP-SZDSZ koalíció társutas elitértelmiségének kritikáját jelentette. A szerzőről, Publius Hungaricus-ról, 2010-ben derült ki, hogy valójában Orbán Krisztián , akinek felesége, Orbán Anita, éppen visszalépett a FIDESZ-képviselőjelöltségtől, ma amúgy a Vodafone meghatározó embere, Orbán Krisztián pedig az Oriens alapítója és egyik vezetője. Orbán Krisztián értelemszerűen nem volt a budapesti liberális elitértelmiség szvíthártja.

Pár éve Orbán Krisztián "tetézte bűneit" és nyíltan beszélt arról, hogy Matolcsy Györgynek sok mindenben igaza volt.

Nemrég Gulyás Márton készített egy interjút Orbán Krisztiánnal, akit nem tudok Orbánnak nevezni, mert az Orbán az Viktor, legyen OK, ok? (hú, de vicces)

OK eredeti tézise az volt, hogy a nyolcvanas évek reformista elitértelmiségéből formálódott elit kezébe került Magyarország a rendszerváltás után. Pár provokatív mondatot szeretnék idézni az eredeti cikkből.

- " Miért is lett volna máshogy, hiszen a régióban elsőként, 1982-ben beléptünk az IMF-be, és olyan legendák, mint Zseniálisfeketejános szárnyai alatt egy egész nemzedék tanulta meg, hogy mi az a nyugati közgazdaságtan (volt közöttük olyan, aki még angolul is tudott!)?

- "Mivel a megfelelő pillanatban ők voltak helyzetben, ők tudtak vagyont, pozíciót és tekintélyt szerezni. Ma ők a Politikusok, az Írók, a Tévés Személyiségek, a Nagy Nevettetők, a Színészek, a Filozófusok, a Tudósok és a Szakértők. És dicsérik egymást megállás nélkül. Egymás szemében ők a világszínvonal. "


A mostani interjúban már arról beszélt, hogy OV annyira elveszítette a bizalmát az elitekben, hogy teljesen kiszorította őket a döntéshozatal előkészítéséből. Az elitek képviselte ellensúly a tömegdemokráciával szemben teljesen eltűnt. Szemben Csehországgal, nem alakult ki egy az államtól független erős helyi nagyvállalkozói réteg.

A féltudású magyar elit jobboldala betagozódott a rezsimben, pozíciókat kapott cserébe azért, hogy egyenesen ült a széken, hátratett kézzel. A liberális elit a Facebookra költözött. Nincs nagyhatású, Nyugaton is látszódó, magyar kormánypárti elitértelmiségi, Orbán értelmiségi holdudvara részben középszerű figurákból, részben manifeszt kóklerekből áll. Van azonban, és ezzel nem leszek népszerű, egy egészen nyugatias gondolkodású banki/technológiai háttérértelmiségi csapat is, akik helyenként kompetensebbnek tűnnek a budapesti liberális értelmiségi húdeokoskáknál.

Én azt gondolom, fogalmam sincs mi erről OK véleménye, hogy Magyarországon az elitstruktúrák újratermelése megszűnt, ezt a rezsim feladta. A több mint egymilliárd dollárral megtámogatott MCC janicsárképzővé züllött, az autonómiájukat vesztett és forráshiánnyal küszködő felsőoktatásban annyira nem bíznak Orbánék, hogy a csúcstechnológiai elitképzést kiszervezték a Kínai Népköztársaságba (és egyáltalán nem világos, hogy ez így miért tekinthető magyar csúcstechnológiai elitképzésnek)...

ORBÁN KÖZELEBB A TÁLIBOKHOZ, MINT AZ EURÓPAI UNIÓHOZ

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2021.08.17.


Orbán Viktor reménykedve várja az afgán menekülteket a határra, hogy a menekültek elleni uszítással különösebben nagy csalás nélkül is biztosítsa a szokásos kétharmados győzelmét. A menekülő afgánok elleni uszítás azért visszás, mert ők éppen az iszlám radikálisok elől menekülnek, akikkel Orbán uszít. A menekülők a nyugati értékrendhez közel állók, de Orbán olyannak állítja be őket, mint amilyenek azok, akik elől menekülnek. A dolog másik fonáksága, hogy ő és a rendszere közelebb áll a tálibokhoz, mint az Európai Unió liberális demokratikus értékrendjéhez.

Érdemes megnézni, mennyire hasonló a tálibok szóvivőjének érvelése Orbán és a fideszes szóvivők retorikájához: “Megvan a jogunk ahhoz, hogy a vallási előírásainknak megfelelő szabályokat hozzunk. Más országok más megközelítést és más szabályokat alkalmaznak, de az afgánoknak is megvan a joguk ahhoz, hogy az általuk vallott értékeknek megfelelő szabályokat hozzanak.” Már csak az hiányzik, hogy elkezdjenek a kettős mércéről beszélni. Ezek ugyanazt a nyelvet használják.

Orbán keresztényfasiszta ideológiája és a tálibok ideológiája között nagy hasonlóság van, azzal a különbséggel, hogy az egyik a “kereszténység”, a másik az “iszlám” meghamisítására épül (mert a muszlimokkal szembeni gyűlölködők állításaival szemben az iszlám sem az, mint amit a radikális iszlám terroristák képviselnek, ellenkező esetben minden muszlim terrorista lenne). Mindkettő ideológia a valláserkölcsre épít, ami nagyon hasonló, és mindkettő azt gondolja, hogy az emberi jogok és az egyéni szabadság “erkölcstelenséghez” vezet, ami rombolja a nemzetet...

SINOPHARM A LEGIDŐSEBBEKNEK ELŐSZÖR, MÁSODSZOR... ÉS HARMADSZOR IS

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2021.08.17.


Gazdálkodni kell az oltóanyaggal – ezt üzente korábban Kásler Miklós egészségügyért is felelős miniszter, ukázát pedig tettek követték. A hivatalos tudósítások szerint Sinopharmmal oltottak a hétvégén több szociális intézményben, idősotthonban. Legalábbis az MTI egy szociális intézményben készült képéhez azt írta: a kínai vakcina „harmadik adagja fecskendőkben előkészítve az oltáshoz”. „A tisztességes szakmai állásfoglalás szerint a 65-70 felettieknél a Sinopharm 50-70 százalékban hatásos csupán, miközben semmi rendes kísérlet – mármint a magyarországi emberkísérleten kívül – nincs is a vakcina hatásosságának a felmérésére” – hívta fel a figyelmet Falus Ferenc, aki szerint ez „magyarra lefordítva annyit jelent, hogy a készleteket el kell használni, bele kell nyomni valakibe, akár hat, akár nem hat. S ha szükséges, majd megkapja 4., majd pedig akár 5. oltásként is – feltéve, ha még életben lesz”.


Az MTI egyik, 2021. augusztus 1-jén kelt képes tudósítása szerint „A kínai Sinopharm koronavírus elleni vakcina harmadik adagja fecskendőkben előkészítve az oltáshoz a nagymányoki Váraljai ’Őszikék’ Szociális Intézményében” – amiből nem csak az derül ki, hogy a közhiedelemmel ellentétben voltak olyan idősotthonokban és szociális intézményekben élő emberek, akiket az év elején nem a nemzetközi ajánlások szerint hatvan éven felülieknek is javallott Pfizererrel vagy Modernával, hanem az idősebb korosztály számára még a kínai gyártó által sem javasolt kínai Sinopharmmal oltottak be.

„Az idén januárban azért adták a Pfizert, majd később a Modernát, mert akkor még nem volt más vakcina, de menet közben megjött a Sinopharm, s valószínűleg azt kaptak azok, akik az első Pfizer/Moderna-szórásból kimaradtak” – mondta portálunknak Falus Ferenc...

SZABAD SZEMMEL AZ AFGÁN HELYZETRŐL: A VÁLSÁGBAN ÉRINTETT ORSZÁGOKNAK ERKÖLCSI KÖTELESSÉGÜK BEFOGADNI A MENEKÜLTEKET - A NÉPSZAVA NEMZRTKÖZI SATÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.08.18.


Az USÁ-nak és a szomszédos államoknak meg kell értetniük a tálibokkal, hogy ismét csak páriák lesznek, ha a két évvel ezelőtti kemény teokráciát állítják vissza. Lapszemle.


FT


Az újság arra figyelmeztet, hogy a világnak fel kell készülnie az afgán exodusra, de a válságban érintett országoknak erkölcsi kötelességük befogadni a menekülteket. A szerkesztőségi állásfoglalás megállapítja, hogy csupán fél sikert jelent, ha ki tudják hozni az érintett embereket. Ám menedéket kell nekik nyújtani, ideértve, hogy új életet találjanak. Ehhez nemzetközi összefogás szükséges, annyian vannak.

Az USÁ-nak és a szomszédos államoknak meg kell értetniük a tálibokkal, hogy ismét csak páriák lesznek, ha a két évvel ezelőtti kemény teokráciát állítják vissza, továbbá véres bosszúba kezdenek mindazok ellen, aki a külföldi hatalmak oldalán harcoltak, vagy azoknak dolgoztak az utóbbi két évtizedben. Viszont nyitva kell tartaniuk az új urak számára, hogy számíthatnak kereskedelemre, segítségre, sőt, idővel még az elismerésre is, ha pl. tanulhatnak a lányok, dolgozhatnak a nők és megmarad a szólásszabadság joga.

Nem lehet tudni, mennyire lehet megbízni ez ügyben a legújabb kabuli ígéreteknek, illetve hogy a vidéki parancsnokok mennyire tekintik azokat magukra nézve kötelezőnek. De biztos, hogy sokan nem várják ki a végét. Ezért legelőször is azokat kell kimenteni, akik az idegen erőknek dolgoztak. No, meg a családjukat. Az UNHCR úgy becsüli, hogy május vége óta idáig nagyjából 250 ezren voltak kénytelenek elhagyni az országot.

Akik kijutnak, azokat először lehetőleg a környező országokban kell elhelyezni. De be kell indítani egy nagy áttelepítési programot, főleg azon kormányok bevonásával, amelyek szerepet vállaltak az afgán viszályban. Nekik át kell venniük menedékkérőket, a gazdasági fejlettségük és afganisztáni közreműködésük arányában.

Ez nem kis feladat, főként a kérdés belpolitikai kihatásai miatt a választásokra készülő németeknél és franciáknál. A kötelező kvóták ötlete hamvába holt még 2015-ben. De a világnak meg kell mozdulnia, ahogyan 1975-ben Vietnam kapcsán is tette. Akkor 2,5 millió embert költöztettek át Indokínából Észak-Amerikába, Európába és Amerikába. A mostani szám ennél jóval kisebb, csakhogy a menekültválság felszította a populista nacionalizmust.

A nyugati demokráciák azonban vezekelnek, némiképp az elfuserált kivonulásért is, ha készek kezelni a tömeges kivándorlást. Viszont ha nem törődnek a menültekkel, azzal csak még jobban lejáratják magukat.

Washington Post

A vezércikk úgy látja, hogy az afgán kudarc azért a lehető legkínosabb, mert el lehetett volna kerülni. Talán az 1961-es Disznó-öböl-beli fiaskó mérhető hozzá: akkor a CIA küldött egységet Castro megdöntésére, de több százan maradtak ott, vagy estek fogságba, mert Kennedy elnök nem adott légi segítséget. De ide lehet sorolni Dél-Vietnám 1975-ös elestét is.

A hagyományos katonai győzelem persze sosem volt benne az afgán pakliban. De az amerikai haderők már jó ideje nem folytattak nagyméretű hadműveleteket az országban és veszteségeik is csekélyek voltak, nagyjából 7 éve. Biden a költségekkel indokolta a kivonulást, de az is sokba fog kerülni, hogy ennyire elfuserálták. Maradhatott volna egy kisebb amerikai ütőerő, hogy megakadályozza a tálibok és a velük szövetséges al-Kaida hatalomátvételét, a diplomaták és civilek pedig segíthették volna a bimbózó civil társadalom kiépítését. Nem igényelt volna sok pénzt, viszont kifizetődött volna az USA biztonságában és nem szenvedett volna csorbát a hitele a világban.

Az elnök azt is megtehette volan, hogy újratárgyalja a kivonulási egyezményt, hiszen azt a tálib fél sokszor megszegte. De a távozásnak sem kellett volna ilyen katasztrofálisan alakulnia. Hiszen amerikai szerelők működőképes állapotban tarthatták volna az afgán légierő gépeit, mert akkor a szárazföldi erők tovább harcoltak volna. Vagyis Biden hallgathatott volna az okos szóra. Ám nem járja, hogy a felelősséget az afgánokra lőcsölje rá, hiszen azok közül mintegy 66 ezer katona áldozta életét az eltelt 20 évben, míg az amerikaiak vesztesége 2448.

Most a kármentés a feladat, kezdve azzal, hogy el kell szállítani mindazokat az afgánokat, akik bíztak az USA elkötelezettségében. Ideértve civileket, fejlesztési szakembereket, újságírókat, feminista aktivistákat és hozzátartozóikat. Sokan közülük ki vannak szolgáltatva a tálibok önkényének, mert Washington elbaltázta a mentőakciót.

Az Egyesült Államok kilátásba helyezte, hogy megakadályoz minden terrortámadást, amelynek Afganisztán a kiindulópontja. De hiányzik hozzá a helyi hírszerzési támogatás. Ugyanakkor nehéz elképzelni, hogy Kína és Oroszország ne dörzsölné örömében a kezét, amikor a világ azt figyeli döbbenettel, hogy Amerika mit művel a visszavonulás címén.

Süddeutsche Zeitung

A Nyugat saját magára mért vereséget, mert a táliboknak nem kellett megküzdeniük Afganisztánért, jóformán tálcán kapták meg az amerikaiaktól és szövetségeseiktől. Pedig a nyugati hatalmak egykor azt ígérték az afgánoknak, hogy nem hagyják őket a pácban. Ehhez képest jelenleg a lázadók ülnek annál az asztalnál Kabulban, amely mellől az elnök pár napja még kitartásra szólította fel a lakosságot. Olyanok vették át az uralmat, akik csupa olyasmit vallanak, amit a demokráciák elutasítanak. Akik nemrégiben még terroristának minősültek, ami borzalmas.

Hogy a dolgok idáig jutottak, abban közrejátszott a kormány, amely a belharcok folytán saját magát vágta taccsra. Továbbá hogy a parancsnokok nem voltak képesek irányítani a létszámfölényben lévő, ám demoralizált hadsereget. De Pakisztán is bőven ludas. Ám a legnagyobb felelősség az USÁ és szövetségeseit terheli. Most omlik össze az önmegtévesztés, hogy majd csak jóra fordulnak a dolgok.

Úgy hogy visszatérnek a tálibok, akiket szeptember 11. után pár héten belül elűztek Kabulból, de le soha nem győztek. A nagy vesztesek pedig az afgánok, akik hittek a washingtoni, londoni, berlini ígéretnek. A tálibok ugyanakkor nem csupán katonai értelemben fejlődtek nagyot, hanem ügyesen mozognak a diplomáciában is. Ezért Pekingben a legnagyobb tisztelettel fogadták őket. Felülmúlták a dilettáns Trump-kormányzatot, és elérték, hogy nagyobb ellentételezés nélkül vegyék a kalapjukat a külföldi egységek. Miközben egyértelmű, hogy a győztesek vissza akarják csinálni a civil társadalom vívmányait.

Egy pillanatig nem titkolták, hogy elutasítják az alkotmányt. A Nyugat ugyanakkor kénytelen megalázva elkullogni. Egyetlen adu maradt a kezében: a pénz. A tálibok pedig jelezték, hogy halandóak bizonyos taktikai engedményekre, főként a városokban. Vidéken viszont várhatóan hamar helyreállnak a korábbi viszonyok. Azaz kozmetikai változások a felszínenen, alatta viszont egy elnyomó rendszer húzódik meg.

Úgy hogy gyorsan megkezdődik a tánc, hogy meddig mehetnek el a tálibok. A Nyugatnak azonban meg kell magyaráznia, hogy miért kell együttműködnie olyanokkal, akiket 20 éven át ellenségnek nyilvánított. De igazából nincs más választása, ám ennél keserűbben nem érhetett volna véget ez a háború.

Wall Street Journal

Ki kell menteni az Amerikával szövetségeses afgánokat, Vietnamhoz hasonlóan annak kell elsőbbséget adni, hogy kihozzanak annyi embert az országból, amennyit csak lehet! Ezt sürgeti Paul Wolfowitz, az ifjabbik Bush első kormányzatának védelmi miniszterhelyettese, aki jelenleg egyrészt a konzervatív American Enterprise Intézet vendégkutatója, másrészt pedig annak „Senki Sem Marad Hátra” karitatív szervezetnek a tanácsadója, amely éppen Afganisztánban igyekszik segíteni az Egyesült Államok eddigi helyi munkatársainak.

Mint írja, foltot ejtene Amerika becsületén, ha magukra hagyná azokat az embereket és családjaikat, akik az USÁ-val együtt harcoltak, hiszen most akár orgyilkosságok áldozatai lehetnek. Ám ha nem törődik velük, akkor elrettenti azokat, akik a jövőben segítenék az Egyesült Államokat.

Emlékeztet arra, hogy 1975-ben a védelmi tárca figyelmeztetésére Kissinger a Fehér Ház jóváhagyása nélkül is megszervezte a saigoni légihidat.Több, mint 50 ezer embert sikerült biztonságba helyezni. Most is több tízezrekről van szó, de kimenekítésükhöz sokkal több repülőgépre volna szükség. A bürokratikus akadályokat félretéve a helyszínen kellene eldönteni, hogy kit kell evakuálni.

Rá kellene beszélni több szomszédos államot, főleg Kuvaitot és az Emirátusokat, hogy első körben fogadják be ezeket a szerencsétleneket. Akkor sokkal többször fordulhatnának a gépek. Az azonban biztos, hogy még a legnagyobb erőfeszítések árán sem lehet mindenkit most elvinni. Ezért meg kell szervezni, hogy a titkosszolgálat hozza ki a hátramaradottakat, ha már az utolsó amerikai katona is elhagyta Afganisztánt.

Project Syndicate


Az amerikai politikai elit évtizedek óta könyörtelenül, ám hebehurgyán beavatkozik olyan országokban, amelyeknek a népét megveti és ebben segít neki a hiszékeny sajtó. Ezt bizonyítja most éppen Afganisztán, ahol a tömegtájékoztatás egyöntetűen a menthetetlen korrupciót okolja a tálibok győzelméért. Így értékeli a helyzetet Jeffrey D. Sachs, a Columbia Egyetem tanára, aki immár a 3. ENSZ-főtitkár tanácsadója.

Lélegzetelállítónak nevezi, hogy az USA mekkora fiaskót szenvedett el éppen, ám megjegyzi, hogy itt nem valamelyik a két nagy párt közül, hanem az egész amerikai politikai kultúra sült fel, amit tükröz, hogy a vezetők nem akarják megérteni: a társadalmak nem egyformák. Az össze katonai intervenció balul ütött ki, legyen szó Indokínáról, a Latin-Amerikában és Afrikában hatalomra segített diktátorokról, de a Közel- és Közép-Kelet, valamint Nyugat-Ázsia is a bőrén érezte a washingtoni külpolitika ostobaságát és durvaságát.

Afganisztánban a háborút az ifjabbik Bush kezdte szeptember 11. után, de Obama folytatta, sőt arra utasította Szíriát, hogy szűrje össze a levet a szaúdiakkal a szír államfő megbuktatására. A rettenetes polgárháború azóta is tart. Majd utána Kadhafi elűzetése már jó egy évtizede instabilitást eredményezett a térségben.

A mögöttes magyarázat minden esetben az, hogy az amerikai külpolitikai vezetés szerint minden politikai válságot katonai erővel, vagy a CIA ármánykodásával kell megoldani. Egyszerűen nem vesz tudomást arról, hogy más államok menekülnének a szegénység elől. Csak éppen a beavatkozás nem csillapította a szenvedéseket, a nélkülözést, hanem szétverte a csekélyke infrastruktúrát is, miközben menekülésre késztette a tanult szakembereket.

Az USA az utóbbi két évtizedben 946 milliárd dollárt költött el Afganisztában, de ebből mindössze 21 milliárdot fordított a gazdaság megerősítésére. Vagyis a pénznek csupán nem egészen 2 %-a jutott el a néphez, pedig segíthette volna vízvezetékek, iskolák, kórházak építését, a digitális hálózat megteremtését, a táplálkozás javítását, mezőgazdasági berendezések beszerzését, stb. Ehelyett egy olyan országot hagy hátra, ahol a várható élettartam 63 év, 100 ezer újszülöttre 638 gyerekágyi halál jut és a gyerekek 38 %-a valamilyen fogyatékosságot mutat.

Nem lett volna szabad bevonulni az országba, de ha már így esett, akkor ott stabilabb és jobb viszonyokat kellett volna forszírozni. Az segített volna véget vetni a vérontásnak, megakadályozni a további háborúkat a térségben. Ám az amerikai vezetők azt hangoztatják, hogy ők nem áldoznak ilyen banális dolgokra. Ezek után azonban egyáltalán nem meglepő, hogy az Egyesült Államok, Irak Szíria Líbia és a többi invázió után mindössze egy valamit tud felmutatni az eltékozolt milliárdok ellentételeket: vért a homokban.