2021. augusztus 31., kedd

SZÁZMILLIÁRDOKAT KÖLTENEK ORBÁNÉK A KÖVETKEZŐ KORMÁNY KONTÓJÁRA

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2021.08.31.


„A kormánypropaganda által fennen hirdetett minden hadiipari beszerzés első kifizetése 2023-ban válik esedékessé, azaz már a következő kormányt terhelné” – hívta fel a figyelmet a korábbi honvédelmi miniszter, aki szerint minden dokumentumot szakértők bevonásával, alaposan megvizsgálnak majd a kormányváltás után. Azzal kapcsolatban kérdeztük, hogy a német gazdasági minisztérium adatai szerint a 2017-21-es kormányzati ciklusban a német hadiipar 22,5 milliárd eurós lekötéseinek több mint a tizedét magyar megrendelések tették ki. Az Orbán-kormány nem azt vásárolja, amire szükség lenne, és nem is olyan áron – állítja Szekeres Imre, aki egy rossz operett előadáshoz hasonlítja azt, ami történik. A szakminiszternek és a honvédség parancsnokának pedig bocsánatot kellene szerinte kérnie, amiért hamis pletykákat terjesztettek.


„Ami történik, bohózatba illik” – állítja Szekeres Imre a hadiipari beszerzésekkel kapcsolatban. Mondja ezt saját tapasztalatával támasztva alá a véleményét. Mint mesélte: egy fogadáson találkozott a jelenlegi magyar kormány egyik aktív miniszterével, aki lelkesen ecsetelte neki, hogy hány tankot fogunk beszerezni – ő azonban kevésbé lelkesen megkérdezte a beszélgetőpartnerét, vajon tudja-e, hogy a II. világháborúban Debrecennél és Székesfehérvárnál ennek a tízszerese volt mindkét oldalon. „Arról nem is szólva, hogy aki tankcsatákról álmodozik, az játsszon inkább ólomkatonákkal, hiszen ezeket utoljára az iraki háborúban vetették be, ma már senki nem használja őket” – vonta le a tanulságot a korábbi – szocialista – honvédelmi miniszter.

A következő kormánynak kellene teljesítenie


Mindez annak kapcsán került szóba, hogy – miként a 444.hu beszámolt róla – a német gazdasági minisztérium nyilvánosságra hozott adatai szerint az elmúlt négy évben Magyarország és az Egyesült Államok költött a legtöbbet német fegyverek vásárlására. Ebben a ciklusban, 2017 októbere óta a német hadiipar 22,5 milliárd eurót keresett. Csak Magyarország 2,66 milliárd euró értékben kötött le eszközöket a német fegyvergyáraknál, ettől pedig még az Egyesült Államok is elmarad maga a 2,36 milliárd eurós lekötésével.

„A magyar kormány elígérkezése a jövőre vonatkozik, nem a jelen és a múlt beszerzéseinek rendezésére, a kormánypropaganda által fennen hirdetett hadiipari beszerzések első kifizetése ugyanis csak 2023-ban válik esedékessé, azaz már a következő kormányt terhelné” – hívta fel a figyelmet Szekeres, aki szerint ez több mint hiba, ez bűn. Ebből a szempontból az mindaddig másodlagos, hogy melyik országból szerzik be ezeket az eszközöket, amíg NATO-tagállam az eladó, és -rendszerbe illeszthetők. Az igazi probléma az, hogy nem ezekre a fegyverzetekre, eszközökre lenne szükség, s nem ilyen áron – húzta alá...

TANÁRHIÁNNYAL ÉS BÉREGYENLŐTLENSÉGEKKEL INDUL A IDEI TANÉV

MÉRCE
Szerző: BLASKÓ ZSÓFIA
2021.08.31.


Egyre nagyobb harc folyik a pedagógusokért az iskolákban – a szakképzésben például kevesebb munkáért több fizetést kaphat ugyanaz a pedagógus, mint egy EMMI által fenntartott iskolában, így nagyobb eséllyel csábítják át a technikumok a gimnáziumoktól őket, írja a HVG. Az iskolaigazgatók számára pedig nem világos, miért fizet többet ugyanazért az egyik fenntartó, mint a másik.

Egy vidéki gimnázium igazgatója például arról számolt be a lapnak: néhány éve még egyszerűen át tudott csábítani egy matektanárt valamelyik szakközépiskolából,

ám ma már azt a választ kapja a természettudományt tanító pedagógusoktól, hogy egy technikumban 80-100 ezer forinttal többet ígérnek nekik, így nem jönnek.

A HVG szerint ez mindössze csak újabb iskolapéldája annak, hogy a finanszírozását és fenntartását tekintve is alaposan szétszabdalt a magyar iskolarendszerben a kevés tanárért egyre elkeseredettebben küzdenek a Klebelsberg Központhoz, illetve az állami tankerületekhez tartozó középiskolák a jobban támogatott ITM-es iskolákkal.

Főképp az állami fenntartású gimnáziumoktól tudják elcsábítani a közismereti tárgyakat és az idegen nyelveket tanító pedagógusokat a technikumok és a szakközépiskolák. Bár mindkét iskolatípust az állam finanszírozza, egyiket az EMMI-n keresztül (tankerületi központok), a másikat az Innovációs és Technológiai Minisztériumon keresztül (szakképzési centrumok), ám a tanári béreket és a munkaterheket tekintve közel sem ugyanolyan mértékben.

Egy gimnáziumban például a pedagógusok bérét kizárólag a pedagógus-bértábla határozza meg, amelytől eltérni nem lehet, a szakképző iskolákban viszont lehetőség van egyéni béralkura is...

KELET-KÖZÉP-EURÓPÁT SÚJTHATJA LEGINKÁBB A JÁRVÁNY KÖVETKEZŐ HULLÁMA

G7.HU
Szerző: HAJDU MIKLÓS
2021.08.31.


Tavaly szeptemberben Európa-szerte berobbant a járvány második hulláma, miután az országok nagyjából hasonló körülmények között – a tavaszi lezárások után viszonylagos szabadságban – töltötték a nyarat. A fertőzések – vagy még inkább a kórházi ellátást is igénylő, súlyos esetek számának – őszi felfutását idén vélhetően a lakosság átoltottsága határozza majd meg, amiben jelentős különbségek mutatkoznak az unió tagállamai között.

Az alábbi térképen jól látszik, hogy a még csak részleges védelmet nyújtó első oltáson a déli, a nyugati és az északi tagállamok lakosainak több mint 65 százaléka esett túl, de akad példa 75 százalék feletti átoltottsági arányra is: Dánia, Portugália, Spanyolország és a térképen alig látható Málta is az első oltások beadásában élen járó országok csoportjába tartozik...

SZABAD SZEMMEL: AZ AFGÁNOKAT NEM LEHET GETTÓBA ZÁRNI, HIÁBA ELLENSÉGESEK MINDENKIVEL A KÖZÉP-EURÓPAI KORMÁNYOK - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.08.31.


A 4,4 milliárdos Ázsia két éve mindössze 24 ezer menedékkérőt fogadott be.

The Times

A vezércikk felhívja a figyelmet: nagyon jó, hogy a szigetországban árad a segítség az Afganisztánból frissen érkezett menekülteknek, ám hosszú távú programra van szükség ahhoz, hogy ezek az emberek állampolgárok lehessenek. A jobboldali lap örvendetesnek nevezi, hogy halmokban állnak a játékok és a ruhák, továbbá rengetegen adnak pénzadományt a menedékkérőkkel foglalkozó karitatív szervezeteknek. A gesztusok nyílt szívről és nagyvonalúságról tanúskodnak, miközben az afgánok fáradtak és zavarodottak. És éppen arra várnak, hogy végre végleges szállást kapjanak.

Remek a „Forró fogadtatás” elnevezésű kormányakció, ám a menekültek sorsának rendezése nem olcsó és nem is egyszerű feladat. Igaz, Nagy-Britannia már nem egyszer került ilyen feladat elé, lást az 56-os magyar válságot. Most az afgánokra tekint úgy, hogy azok egy szörnyű rendszer áldozatai.

A fő feladat az államra hárul, hogy lakásokat találjon, megszervezze a képzést, illetve a nyelvoktatást, beiskolázza a gyerekeket és az ország javára fordítsa a menedékkérők háláját. Okulni kell azonban a korábbi kudarcokból. Nem szabad az afgánokat távoli helyekre szétszórni, csak azért, mert ott olcsóbb az elhelyezésük, vagy mert az adott, gazdaságilag lemaradt körzetnek fiatal munkaerőre van szüksége.

Nem szabad továbbá őket gettókba zárni. De az sem elegendő, hogy van hol lakniuk, a gyerekek pedig tanulhatnak, a többit meg oldják meg maguk. Ilyen esetekben mindig felbukkannak gátlástalan alakok, bandák, iszlám szélsőségesek, és a vége az, hogy az érintettek kiábrándulnak a hidegszívű brit társadalomból.

A NATO-misszióban részt vett országokat felelősség terheli afganisztáni helyi munkatársaik sorsáért. A legtöbb kelet-európai kormány azonban ellenséges minden menekülttel szemben. Nagy-Britannia viszont nem teheti meg, hogy csupán a napi hírek erejéig törődik ezekkel az emberekkel, akik kétségbeesésükben jöttek, de megérdemlik az esélyt, hogy brit állampolgárok legyenek.

Die Presse

Az illegális migrációt a világon sokfelé akadályozzák a kormányok: például Magyarország, Horvátország és Görögország minden eljárás nélkül visszafordítja mindazokat, akik törvénytelen módon lépték át a határt. Erről beszélt a kérdés egyik szakértője, Gerald Knauss egy nemzetközi konferencián. A berlin Stratégiai Kezdeményezés Intézet igazgatója kitért arra, hogy az év első hat hónapjában mindössze 1300 menedékkérő jutott be görög földre, de közülük sem sokan remélhetik, hogy megkapják a jogot.

Általában világszerte nagy számban utasítják vissza a kérelmeket. A 4 milliárd összlakosságú Ázsia 22 országában két évvel ezelőtt írd és mondd, 24 ezer jelentkezőt fogadtak be, azaz gyakorlatilag nem működik a menedékjog. Ugyanakkor a Földközi-tengeren változatlanul sokan vesztik életüket, tavaly nem egészen ezren, de az idén várhatóan még több lesz az áldozat.

A szakértő úgy véli: döntőnek minősül a jövő szempontjából, hogy Európa képes-e közös migrációs politikát kialakítani. Ehhez azt javasolja, hogy először annak a pár országnak kellene megállapodnia, amely hajlandó lépni ez ügyben. Ők azután bevonhatnák a programba településeket és polgárokat, mert akkor a társadalom is elfogadja.

Politico

Az EU kilátásba helyezte, hogy leállít bizonyos kifizetéseket Csehország számára, ha az nem orvosolja az érdekütközést Babis miniszterelnök cégcsoportja ügyében. Az előzmény az volt, hogy az unió számvevők megállapították: a kormányfő ugyan egy alapba vitte ki üzleti érdekeltségeit, amikor négy éve elfoglalta mostani tisztségét, ám ettől még megmaradt befolyása a cégekben. Ezért Brüsszel azt akarja, hogy Prága jogi eszközökkel zárja ki az ilyen lehetőségeket, mert az ellentétes a közösségi szabályokkal.

Ezen az sem változtat, hogy az Agrofert és a vállalatbirodalom többi tagja nem európai forrásból, hanem a cseh költségvetésből kapott szubvenciókat. Így a Bizottság most azt tanácsolja az uniós forrásokkal gazdálkodó helyi hatóságoknak, hogy hasonló esetekben eszükbe ne jusson visszatérítést kérni, mert úgyis elutasítják őket. Egyben alakítsák át úgy az alapok felhasználásának ellenőrzését, hogy érdekütközés esetén a jövőben ne folyósítsanak egy fityinget sem.

Egy szóvivő szerint ha a kérésnek nem lesz foganatja akkor az EU befagyasztja a az idevágó átutalásokat.

SZEPTEMBER ELSEJÉN PÓRUL JÁRHATNAK A NAPELEMESEK

TELEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2021.08.31.


Magyarország támogatja a megújuló energia térnyerését. A tetőre helyezett napelemrendszereket is, bár ezeknek bőven vannak kihívásai is, például a hálózat üzemeltetése szempontjából. Az biztosan nem lehet cél, hogy a napelemesek tömegesen pórul járjanak. Szeptember 1-jén az MVM Next veszi át az Elmű–ÉMÁSZ ügyfeleit, az áramszolgáltató-váltás egyelőre több tízezer napelemesnek rémálom. Lesz-e megoldás?


A hazai árampiacon fontos változás várható, szeptember 1-től az állami MVM Next veszi át az Elmű–ÉMÁSZ ügyfeleit. Utóbbi cég a német E.ON-csoport tagja. Arról, hogy milyen teendői vannak az ügyfeleknek, hol lesz a jövőben az ügyfélszolgálat, milyen applikációk működnek és ki fogja üzemeltetni a hálózatot, itt olvashat részletesebben is...


CSÁNYI ELHAJOLT

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.08.31.


Ilyen ország még egy nincsen. Vázolom a cifrát: Bayer Tagkönyv lecseszte Csányi Sándort, mert az békülékeny hangon meccsre hívta Karácsonyt és Fekete-Győrt, azért mert Budai Gyuszi bácsi meg kitiltotta őket onnan, és így zárul be a kör, amelyben eljutunk Budaitól Bayerig meg vissza. A Fidesz kemény magja vicsorog. Budai Gyuszi bácsi már volt a mese tárgya, máma Bayer Tagkönyv következik, illetve nem is ő igazán. Hanem a jelenség, illetve a vonal, amit képvisel, s amelyben minden nehézség nélkül fedezzük fel Virág elvtársat, aki Pelikán gátőrt ekképp oktatta az irányra: „Aki mibennünk nem bízik, az önmagában sem bízik. Aki mibennünk nem bízik, az a mi fényes jövőnkben sem bízik. És aki a mi boldog, fényes jövőnkben nem bízik, az áruló.”

Nem kellene ennek feltétlenül így lenni, mégis így van. Annak idején Rákosi alatt – ami kort most újra éljük – voltak belső ellenségek, elhajlók, árulók és még ki tudja milyen vétkesek, akiknek önkritikát kellett gyakorolni, hogy életben maradhassanak, és sokszor még úgy sem sikerült. Ahogyan Bayer Csányiról beszél, fölsejlik az elhajlás szigorú vétke, mint aki – Csányi – nem tartja magát bigottan a pártfegyelemhez, és kicsit is másképpen gondolkodik, mint az ebben az ügyben zsinórmértéknek tekintett Budai Gyuszi bácsi, akinek az az ideája, hogy dögöljön meg mindenki, akinek nem narancsból van a feje. Tudtuk, hogy Bayer keményvonalas, de az nem volt sejthető, annyira ostoba is, hogy egy vitában a jól láthatóan degenerált eszméket valló Budainak adjon igazat.

Pedig ezt teszi, amiből nem a saját nyomora sejlik fel csupán, hanem a Fidesz esszenciája is, mint már utaltam rá, azaz, rajtuk kívül élet nincsen, mert „aki a mi boldog, fényes jövőnkben nem bízik, az áruló.” Tudtuk, hogy nagyjából itt tartunk, de az nem volt látható, hogy ennyire. Mert Bayer legújabb dolgozatában, amelyben a Budai-féle eszement ideákat védi, ez irányban indul el, döntögeti Csányi szobrát, felróva neki olyan bűnöket, amiket ezek szerint eddig is nyilván tartottak, csak még nem volt rá elég ok, hogy előkotorják a kartotékot. Vagy Virág elvtárssal szólva megint: „Mutasson nekem egyetlen embert ebben a tetves országban, akire ha kell, öt perc alatt nem bizonyítom rá, hogy bűnös! Magára is, magamra is, mindenkire!” – És már helyben is vagyunk...