2021. október 7., csütörtök

ORBÁN VIKTOR FANATIKUS RAJONGÁSA A FUTBALL IRÁNT | INTERJÚ RÉNYI PÁL DÁNIELLEL

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2021.10.06.



Győzelmi kényszer címmel jelent meg idén nyáron Rényi Pál Dániel könyve, amely korábban nem látott részletességgel tárja fel Orbán Viktor futballal való közös múltját

Honnan eredhet a stadionépítési láz? Milyen szerepe volt a focinak a vidékről a fővárosba került egyetemista Orbán életében? Fedezhetünk fel stílusbéli hasonlóságot aközött, ami a pályán jellemezte és ahogyan a politikai térben mozog? 

Mai beszélgetésünkben többek között ezekre is választ kapunk a könyv szerzőjétől.

ORBÁN VIKTOR 4 MILLIÁRDOS DOLGOZÓSZOBÁJA - NER100 #9

YOUTUBE / NER100
Szerző: JUHÁSZ PÉTER
2021.10.07.



A Fidesz újabb kétharmados választási győzelme után 2014-ben bejelentették, hogy a Budai Várba, a Karmelita kolostor épületébe költözik a miniszterelnök és hivatala. 

Elindítottuk a NER100 sorozatot, amiben a NER ügyeit mutatjuk be rövid animációs filmekkel. Segítsd a munkánkat, írd meg, hogy szerinted mi a NER 5 legfontosabb ügye. Ide várjuk a leveledet: juhi@juhaszpeter.eu

VIDEÓN A NER IDEI LUXUSJACHTOS NYARALÁSA – MÉSZÁROSÉK, JÁSZAI GELLÉRT ÉS A TÖBBIEK

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: Átlátszó
2021.10.07.



A Partizán csatornáján jelent meg Németh Dániel és Rádi Gábor kisfilmje, amelyen az látható, hogy a Lady MRD és Seagull MRD luxusjachtok fedélzetén milyen kormányközeli emberek tűntek fel 2021 nyarán olasz és horvát kikötőkben. Láthatjuk Jászai Gellértet, Barna Zsolt MKB-vezért, valamint Mészáros Lőrinc gyerekeit is a jachtokon, amikhez az OE-LEM lajstromjelű magánrepülő szállította Budapestről az utasokat – köztük Mészárost, az ügyvédjét, és Végh Gábort, a ZTE tulajdonosát is.


Július végén számoltunk be arról, hogy a közpénzes megbízásokból meggazdagodott Szíjj László máltai offshore cége a híres, tavaly nyáron Szijjártó Péter külügyminiszter által is használt Lady MRD mellé vett egy másik – újabb, nagyobb és drágább – luxusjachtot is...

A VADÁSZATI KIÁLLÍTÁS SENKIT NEM FOG MEGGYŐZNI ARRÓL, HOGY ÁLLATOKAT LŐNI JÓ

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ZSUPPÁN ANDRÁS
2021.10.07.


A legendás 1971-es vadászati világkiállításnak csak halvány visszfénye a mostani expo, amire pont a világ nem jött el. A nemzetközi környezet és a hazai közeg is megváltozott, de a természet szépsége vonzó téma – akit érdekel Magyarország élővilága, annak érdemes kimennie pár órára a Hungexpóra, bár a problémákról és konliktusokról nem sokat fog hallani, inkább egy ideálizált, kisimított képet kap a múltról és a jelenről. Hogy mire ment el ennyi pénz, az a kiállítást látva is rejtély marad.


„Repülőterek, rohamosan növekvő városok, metropoliszok mindegyike éhes Molochként fogyasztja a földterületeket, szorítja össze a mezőgazdaságot, ősi erdőket, vizeket, szavannákat. Mi lesz veletek? Gondolatban, szóban és leírva mind gyakrabban fogalmazódik meg a kérdés. A civilizáció feltétlenül el kell, hogy pusztítsa az ember számára nemcsak kedves élményt és pihenést nyújtó, hanem létét jelentő természetet? A válasz egyértelmű nem. […] Nincs vadászat, horgászat vagy más hasonló szabadégi sport önmagában önmagáért, hanem csak a természet keretében és a természet, a fogyatkozó víz, a kevesebb levegő, a pusztuló állatvilág ésszerű megóvásáért.”

A fenti idézet az 1971-es vadászati világkiállítás archív filmfelvételéből való, amit a központi magyar pavilon egyik sarkában vetítenek. Az Egy a természettel vadászati kiállítás legmodernebb gondolata, hogy egy ilyen rendezény nem szólhat kizárólag a vadászatról, mert erről ma már csak a természet védelmével együtt szabad beszélni. Még ezt is Kádárék találták ki, és meglepő módon sokkal markánsabban merték megfogalmazni, mint ahogy a mai szervezők tették. A 2021-es vadászati expón a természetvédelem inkább édesítőszer, amivel a fő témát, a vadászatot jobban el lehet adni a közönség számára. A kiállításra kivezényelt nemzeti parkok megkapták a maguk kis fülkéjét, ahova kitehettek néhány prospektust – ennyiből áll a részvételük egy olyan bő kéthetes rendezvényen, amire Rodics Katalin, a Greenpeace szakértője szerint 2,5-szer annyit költött el a kormány, mint amennyit az összes nemzeti parkunk fenntartására ad. Ez nagyjából kifejezi a preferenciákat meg azt is, mennyire vették komolyan az 1971-ből átvett vezérgondolatot, bár az elmúlt ötven év azt tényleg csak aktuálisabbá tette...

TGM: BEKEZDÉSEK AZ ELŐVÁLASZTÁSRÓL

MÉRCE
Szerző: TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS
2021.10.07.


Úgy látszik, az elmúlt évtized sokunkat teljesen leszoktatott a politikáról.

A (polgári) demokrácia, mondja Bibó, „hangos és követelő”. Tegyük hozzá: verseny. A versenyben a vetélytársak lökdösődnek, helyezkednek, ügyeskednek, ravaszkodnak. Nyerni akarnak.

A közvélemény egy része megbotránkozott rajta, hogy az ellenzéki előválasztás a (polgári) demokrácia szokásai szerint politikai jellegű, tehát valamelyest: harc – békés harc – , tehát összetűzés, veszekedés, taktikázás (is).

Orbán Viktornak nem kell taktikáznia. Neki nem kell versengenie senkivel a miniszterelnök-jelöltségért. A jobboldalon a miniszterelnök-jelöltet a miniszterelnök nevezi ki. Mindkettő: Orbán Viktor. Ott teljes az egység, az egyetértés Orbán és Orbán között. Nem kell tolakodni, hangoskodni. Minden olyan, ahogyan az ellenzéki közvélekedők egy része is szeretné: csöndes, rendezett, profi, izgalmat nem okoz, nyugis, szedált, laktóz- és gluténmentes...

BOROS TAMÁS: A SIKERES ORSZÁGOK ÚGY LETTEK AZZÁ, HOGY RENGETEGET INVESZTÁLTAK AZ OKTATÁSBA (1. RÉSZ)

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2021.10.07.


Egy ország – hogyha nincsenek természeti erőforrásai – lényegében csak és kizárólag az oktatás révén tud gazdaggá válni. Ezért egy ország, egy nép nem tud gazdaggá válni, ha nem megfelelő az oktatási rendszere. Magyarországon a hosszú távú tervezés helyett a konszenzushiány és a rövidlátóság a fő akadálya annak, hogy az oktatásban nem történt valóban erőteljes és komoly átalakítás. A pedagógusok megbecsültsége, fizetése sem ott van, ahol lennie kellene – véli Boros Tamás, az Egyensúly Intézet igazgatója. Azt mondja, az biztos nem jó megközelítés, hogy egy tanár kevesebbet keres, mint azok az emberek, akik nem a közért dolgoznak. Arról is beszélgettünk, az Egyensúly Intézet szerint milyen út lenne a járható Magyarország számára
.

Miért fontos az egy országnak, hogy jó iskolái legyenek?

– Mi az összes Magyarországhoz hasonló ország történetében azt látjuk, hogy lényegében csak és kizárólag az oktatás révén tud gazdaggá válni, ha nincsenek természeti erőforrásai. Nagyon leegyszerűsítve, de a legfontosabb, hogy egy ország, egy nép nem tud gazdaggá válni, a GDP-je egy bizonyos szint után nem tud nőni, ha nem megfelelő az oktatási rendszere. Nyilván látunk kivételeket, de ezek mind olyan országok, amelyeknek van olaj- vagy gáz-kincse, vagy valamilyen szempontból speciális, mondjuk off-shore cégek vannak ott. De ezeket leszámítjuk, mert azt gondoljuk, ez nem út Magyarország számára. Ezen kívül Finnországtól Tajvanon keresztül Dél-Koreáig azt látjuk, hogy lehetnek ilyen-olyan rendszerek, ilyen-olyan ideológiai irányzatok, de mindegyik ország úgy lett sikeres, hogy rengeteget invesztált az oktatásba. Így ez az egy út van Magyarország számára is...

CSÍPŐPROTÉZIS KÉTMILLIÓÉRT, MANDULAMŰTÉT 300 EZERÉRT – ENNYIT KELL FIZETNI A MAGÁNEGÉSZSÉGÜGYBEN, HA KIKERÜLNÉ A KÓRHÁZI VÁRÓLISTÁT

24.HU
Szerző: BENKE ÁGNES
2021.10.07.


Néhány területen már a magánszolgáltatóknál is kialakultak várólisták, annyi a beteg. Őket a több százezres költségek sem tartják vissza, sokan kölcsönt vesznek fel, hogy ki tudják fizetni a beavatkozást.


- Bütyökműtét 300 ezerért,
- aranyérműtét 600 ezerért,
- köröm-körömágy korrekció 48 ezer forintért,
- szemölcs/árpa eltávolítása 12 ezerért,
- orrsövényműtét 230 ezerért

– ezek a beavatkozások a legolcsóbbak közé tartoznak a magánegészségügyben, ahova egyre több beteg fordul a felsoroltaknál komolyabb műtétet igénylő problémákkal is, így kerülve ki az állami kórházak várólistáit.

Betegcunamihoz vezetett a járvány alatti műtétstop

A borsos árú magánműtétek népszerűségének az az oka, hogy a koronavírus-járvány drámai változást hozott az egészségügyben, teljesen felborította a magán- és az állami ellátás viszonyát. Már a pandémia előtt is egyre többen választottak bizonyos ellátásokat a fizetős szektorban, a járvány után pedig érzékelhetően tovább emelkedett a számuk. Ennek oka már nem csak az, hogy a magánellátásban jobban bíznak a betegek, ráadásul kedvesebben is bánnak velük. Mivel a közellátásban a visszaáramló betegek miatt jelentősen megnyúltak a várólisták, a betegek fő szempontja az lett, hogy minél előbb ellátáshoz jussanak, ennek érdekében pedig hajlandók egyre mélyebbre nyúlni a pénztárcájukba.

A magánegészségügyi szolgálatásokra általában jellemző, hogy a legkomolyabb, komplex, a szolgáltatótól jelentős anyagi ráfordítást igénylő, rizikósabb műtétek, beavatkozások nem szerepelnek a szolgáltatók kínálatában, helyettük inkább egynapos vagy kevésbé bonyolult műtéteket ajánlanak.

Eddig a betegek túlnyomó többsége laborvizsgálatok, menedzserszűrések, a járvány alatt pedig PCR- és antigén-tesztek elvégzése miatt vette igénybe a magánszolgáltatókat, megkerülve a gyakran lomha és körülményes állami ellátást. A járvány miatt azonban ez átalakult:

mivel a kórházak hónapokig csak sürgős műtéteket végezhettek, az operációstop feloldása után elképesztő létszámú beteg zúdult az intézményekre, amelyek nem tudnak ezzel lépést tartani.

Kézenfekvő megoldás a magánegészségügy igénybevétele, és úgy tűnik, sokan valóban ezt választják, annak ellenére is, hogy akár több százezer forintra rúghat az ellátásuk...

MINDEN BIZONNYAL A VÁLASZTÁSOK UTÁN NEVEZI KI BIDEN AZ AMERIKAI NAGYKÖVETET BUDAPESTRE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: CSERNYÁSZKY JUDIT
2021.10.07.


NEwsmaX
: Igencsak meglazult a Biden- és Orbán-kormány közti kapcsolat, a teljes bizonytalanság jellemzi. Ezért sincs egyelőre amerikai nagykövete Budapestnek.     -   Csernyánszky Judit nemzetközi lapszemléje.

Az előválasztást vezető jelölt szerint a jövő évi választást az dönti el, hogy az emberek Orbánt vagy Európát választják-e? Hisz a tét nagy, megkaphatja-e Magyarország az uniós büdzsé ráeső részét – tudósított a legfrissebb fejleményekről a Reuters alapján a US News and World ReportBemutatja a 49 éves Dobrev Klárát, aki elsőként került ki az első fordulóból, növelve esélyét annak, hogy Orbán kihívójaként az első női miniszterelnök legyen hazánkban. Orbán és az ellenzéki összefogás támogatottsága fej fej mellett halad. Ugyan Orbán nemegyszer világossá tette, hogy az Unió tagja marad hazánk, ennek ellenére folytonos háborút vív Brüsszellel, s azzal érvel, hogy utóbbi hatalmát korlátozni szükséges.

John Gizzinek, a NEwsmaX tudósítójának budapesti – magát megnevezni nem kívánó – forrása úgy fogalmazott, könnyebb volt a tálibokkal szót érteni az afganisztáni csapatkivonás során, mint az amerikai szövetségesekkel. S ez épp aznap hangzott el, írja Gizzi, hogy Szijjártó Péter Párizsban épp emiatt találkozott Antony Blinken külügyminiszterrel. A kimenekítésben 60-70 magyar katona vett részt, akik mintegy 500 menekültet mentettek ki Afganisztánból nemzetközi összefogás keretében. A magyar hírforrás úgy értékelte a történteket, hogy a Nyugat hitelességén esett csorba a hirtelen csapatkivonással. Ami pedig a magyar-amerikai kapcsolatokat illeti, többen is úgy fogalmaztak, hogy igencsak meglazult a Biden- és Orbán-kormány közti kapcsolat, a teljes bizonytalanság jellemzi. Ezért sincs egyelőre amerikai nagykövete Budapestnek, Biden feltehetően megvárja a kinevezéssel a tavaszi választásokat.

Andrej Babis cseh kormányfő példaképének tekinti Orbánt, nem véletlenül hívta meg a kampányhajrában, s nem kizárt, annak ellenére újraválasztják, hogy az egyik legkorruptabb politikus – írja Die Zeit. S erre a korrupcióra – a Pandora Jelentés szerint offshore cégeken keresztül vásárolt 15 millió Euroért luxusvillát magának a francia Riviérán - épp azután derült fény, hogy találkozott Orbán Viktorral. Akivel közös sajtótájékoztatót is tartott, de megválogatták az újságírókat, kik mehetnek be. Így a sajtótájékoztatóról ki volt tiltva a Die Zeit, a Le Monde például. A cikk úgy véli, Babis kevésbé fanatikus, mint Orbán, sokkal jobban hasonlít az igazi demagóg és populista Donald Trumpra.

Orbán elérte, hogy a pápa megerősítse a családról alkotott ideológiáját budapesti látogatása során – olvashatjuk a Human Rights Watch és a Social Europe portálon az elemzést arról, hogy a ’család, mint érték’ kifejezés csereszabatos, az autokrata Orbán kezdetben a menekülteket hívta be ebbe az értelmezési szférába, aztán a gendert, s legutóbb az LMBTQ közösségeket. Mindezekkel általában a korrupcióról, később a pandémiáról és a kínai ügyletekről vonta el a figyelmetPutyin saját szavazóbázisát erősítette meg a kisebbségek elleni gyűlölettel. Orbán pedig az ő forgatókönyvéből játszik, s a lengyel kormányzó párt is ezt az irányt követi. Nem véletlenül erősítette meg az Európai Bizottság, hogy ezzel a törvénnyel diszkriminál a kormány, sérti az emberi méltóságot, a szólásszabadságot, és a magánélethez való jogot. Azaz olyan alapvető emberi jogokat, amelyek az Unió alapértékeit jelentik. S akkor ismét kilyukadunk ahhoz, miért indokolt immáron sokadjára a hazánk elleni kötelezettségszegési eljárás.

Eltűnt a csecsen elnök térképéről Magyarország és Grúzia – derült ki a 2007 óta elnöklő és most újraválasztott Ramzan Kadirov Instagram oldalán, amit beiktatási ceremóniája alkalmából tett ki a közösségi oldalra – írja az orosz nyelvű, független Lenta portál. Másik két hibát is felfedeztek az ünnepi esemény alkalmával falon lévő térképen, a Kaszpi- és a Fekete-tenger szárazföldként volt feltüntetve. Kadirov minden idők legjobb választási eredményét érte el – méghozzá világviszonylatban, az Egységes Oroszoroszág színeiben induló jelölt 99.7%-os győzelmi eredményt mutattak ki.

A közszolgálati orosz tv és az orosz Gazéta arról írt, hogy 143%-kal nőtt a Magyarországra utazni kívánók helyfoglalása, második helyre az Arab Emirátusok, a harmadikra pedig Ciprus került. Igaz, ezek az adatok járvány miatti szigorítások feloldása utáni helyzethez képest mutatnak ki változást. A cikk nem ír arról, mitől nőtt meg a hazánk iránti érdeklődés, de Egyiptomban csak 5%-kal nőtt az utazások száma, Horvátországba pedig annak ellenére kevesebben utaznak, mint hozzánk, hogy oda olcsóbb a repülőjegy. Hazánkba durván 62 ezer forintos jeggyel lehet landolni.

RÁADÁS: ISMERD MEG A BÉKÉS ISKOLÁKAT

BÉKÉS ISKOLÁK
Szerző: BÉKÉS ISKOLÁK KÖZÖSSÉG
2021.


Alapelveink


A Békés Iskolák Közösség alapelvei

1. A Békés Iskolák Közösség (továbbiakban: BI) legfőbb célkitűzése - a gyermekek mindenek felett álló érdekeit figyelembe véve - az oktatási/nevelési intézményekben az intézményi erőszak, bántalmazás (bullying) megelőzése, kezelése, a békés légkör kialakítása.

2. A szemlélet tudományosan megalapozott, iskolai közösségek megsegítésére kifejlesztett mélylélektani és rendszerelméleti ismeretekre épül. Az elmélet és gyakorlat kidolgozói az amerikai szerzőpáros, Stuart W. Twemlow pszichoanalitikus, pszichiáter professzor és Frank Sacco klinikai szakpszichológus, igazságügyi szakértő.

3. A BI közösség a tagok egyéni, személyes elköteleződésén és önkéntes összefogásán alapul. A közösség mindazokat a pedagógusokat, pszichológusokat, szociális szakembereket, tanulókat, szülőket, kutatókat, oktatást segítő személyzet tagjait, szakmai és civil szervezetek képviselőit stb. a köreibe fogadja, akik elfogadják, azonosulnak, hitelesen képviselik és együttműködnek a BI közösség alapelveinek, szemléletének és értékrendjének a megvalósításában.

4. BI közösség nem kötődik politikai pártokhoz vagy szervezetekhez, elutasítja a szemléletének, célkitűzéseinek és tevékenységének pártpolitikai célokra való felhasználását.

5. A BI által képviselt szemléleti keret olyan általános irányelveket fogalmaz meg, melyek a legtöbb - békés eszközöket alkalmazó, tudományos, rendszerszemléleti alapokon nyugvó - iskolai erőszak ellen kidolgozott program alapjául is szolgálnak, ezért azokkal teljesen kompatibilis, megalapozza azokat, és fokozza a hatékonyságukat.

6. A BI szemlélet legfőbb ideológiai alapelvei a humanizmus (emberközpontúság - szemben a tekintélyelvűséggel), az erőszakmentesség, a bántalmazás bármely formájának elutasítása, az emberek békés egymás mellett élésére törekvés, a másság elfogadása, együttérzés, szolidaritás és cselekvő közösségi összefogás. A BI közösség felhívja a figyelmet a valamely kisebbségi csoporttal szemben megnyilvánuló intolerancia, kirekesztés vagy erőszak jelenségeire, törekszik a mögöttes okok feltárására és tudományos magyarázatának bemutatására. Szükség esetén együttműködik a kisebbségi csoportok érdekvédelmével foglalkozó szakmai és civil szervezetekkel.

7. A BI célja fejlett öntudattal, önkontrollal, önreflexióval és empátiás képességgel rendelkező (jól mentalizáló) autonóm személyiségek nevelése, akik képesek kritikai gondolkodásra, törekszenek önismeretük fejlesztésére, képesek kiállni önmagukért és másokért, képesek nemet mondani a feléjük vagy másokra irányuló erőszakra, és képesek személyes felelősséget vállalni önmagukért és a közösségükért, melynek maguk is részei. A fenti képességek, készségek fejlesztését a BI tagok önmagukkal szemben is elvárásként fogalmazzák meg, és törekednek alkalmazásukra a BI-vel kapcsolatos mindenfajta tevékenység kapcsán.

8. Alapelveiből következően, a BI közösség tagjai - lehetőségeikhez mérten - törekednek az egyetemes emberi jogok, különös tekintettel a gyermekek jogai melletti kiállásra. Szolidárisak minden jogtalan bántalmazást elszenvedett egyénnel és csoporttal. A BI ugyanakkor kiáll a véleménynyilvánítás szabadságának joga mellett, feltéve, hogy az tiszteletben tartja mások alapvető személyiségi jogait.

RÁADÁS: MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV A NYUGIOVI PROGRAMHOZ - NEMCSAK ÓVODAPEDAGÓGUSOKNAK

NYUGIOVI PROGRAM
Szerző: NyugiOvi
2021.


Bevezető: a NyugiOvi Program célkitűzései 

A NyugiOvi prevenciós program célja, hogy módszertani segítséget nyújtson az óvodáskorú gyermekek közösségében 

- az egymás iránti tolerancia és elfogadás, az együttműködésre való hajlam kialakításához, 

- az olyan bántalmazó magatartás megelőzéséhez, amellyel a gyermekek szándékosan fájdalmat okoznak társuknak vagy kiközösítenek valakit, 

- azon képességek és stratégiák elsajátításához és gyakorlásához, amelyekkel hatékonyan meg tudják védeni magukat és társukat a bántalmazással szemben. 

A program neve – NyugiOvi – tükrözi annak fő célkitűzését, vagyis hogy az óvoda biztonságos, békés, nyugodt hely legyen minden gyermek számára. 

Ehhez a gyermekeket körülvevő nevelők, vagyis az óvodapedagógusok és a szülők tájékoztatására, felkészítésére alapozunk, mivel viselkedésük modellértékű a különböző szocializációs színtereken, az óvodai és az otthoni környezetben. Az óvodapedagógus saját, bántalmazásra vonatkozó (ki nem mondott) attitűdje, a csoportjába járó gyermekekkel, és közvetlen munkatársaival való viszonya non-verbális csatornákon keresztül is befolyásolja a gyermekek közti együttműködés kialakulását. Bár a gyermekek agresszív viselkedésének lehetnek családon belüli gyökerei, az óvodai bántalmazás az óvodás csoport közegében jön létre, így megelőzése, kezelése ott a leghatékonyabb. Nem biztos, hogy a családi tényezőkre tudunk hatni, de a biztonságos óvodai légkör és az ehhez szükséges viselkedéses normák kialakításának lehetősége a mi kezünkben van. A program az óvodás korosztályra fókuszál, de célkitűzéseiben, módszertanában előretekint az iskolás korra, vagyis az iskolai bántalmazás megelőzését is szolgálja. 

Jelen kézikönyv az óvodapedagógusok gyermekekkel való közvetlen munkáját segíti, a NyugiOvi csoportfoglalkozások megtartásához szükséges információkat tartalmazza. A programnak azonban további lényeges elemei is vannak, melyeket itt csak felsorolunk, bővebben ezekről az NyugiOvi Program elektronikusan elérhető szakmai anyagaiban olvashat az érdeklődő: 

1. Óvodapedagógusok és óvodai dolgozók képzése 

2. Tematikus szülői értekezlet és tájékoztató anyagok szülőknek. 

3. Anti-bullying kampánynap 4. Módszertani anyagok mentoroknak (pl. esetkezelés eljárásrendje)...

EGY ÓVODÁS NAPLÓJA (26.) – VICSORGÓ MACI

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.10.


Aszonta az Ibojnéni a tennap, hogy máma vadászatira megyünk, a kiállósra, ami egy a természettel, de senki nem tudta, az mi is. Aszonta még, hogy hozzunk magunkkal ebédet meg uzsonát, mer sokat leszünk a vadászatin, sőt, busz visz minket a természethez, ami egy velünk. Fizetni se kell, aszonta az Ibojnéni minden ingyenbe lesz, csak amikor az apunak montam, hogy ingyenbe megyünk a vadászatira, olyan csúnyát mondott, mint amikor a rádióban van pénteken a Viktor bácsi, vagy a tévébe sokszor.

Csomagolt az anyu szendvicst meg teát, almát is adott és meleg pulóvert is kaptam, mert nem tuggyuk, fűtenek-e azon a vadászatin, mer kinn már kezd hideg lenni. Ott várt a busz az ovinál reggel, ahogy mentem, a Kisböske akkora szatyor ebédet meg uzsonát hozott, hogy alig látszott ki alóla, a Pityun meg egy zöld kalap volt, beletűzve egy galambtoll, amit az utcán szedett föl, de azt monta, hogy akkor ő most a vadász a Piroska farkasból vagy a Robin Húd, annak is ilyen zöld kalapja volt a filmben

Elindultunk a busszal, csak a dadus jött velünk, se a papbácsi, se a képviselő, pedig, amikor a kerittéshez mentünk migráncsot nézni, mind a kettő jött velünk, akkor az biztos veszélyes volt, ez meg nem az. Izgultak mind a gyerekek és én is, hogy mi lesz ott a vadászatin, én is egészen, mert a tévében láttam a sok szarvasokat meg oroszlánt is, de a Kovács bácsira, a szemüvegesre emlékszek, amikor aszonta, hogy leginkább a gyerekeknek csinálták ezt a vadászatit, akkor biztos lesz dodzsem meg hullámvasút, de nem volt, hanem egy nagy, sötét kapu csak, ahogyan kiszáltunk a buszból.

Olyan volt, mint egy barlang, ahova be kell menni a sötétbe, a Kisböske nem is akart, úgy kellett becibáni, mind egy mosogatórongyot, húzni, hogy potyogott ki mind az ebéggye a földre, de azért átjutott ő is. Agancsokból volt a kapu és sötét volt benne, a dadus is monta, hogy ő klasztrofóbos, és csak sóhajtozott. Nem tudom, mi az a klasztrofób, de nagyon sápatt volt a dadus, meg a Kisböske is, mire beértünk, hogy na, akkor eggyek legyünk a természettel egészen, de csak agancsok voltak megint a falakon, de annyi hogy a vége se látszott. A Pityu már itt elkezdte az unatkozást...

KÓRHÁZAKAT AKARUNK EGÉSZSÉGÜGYI ÜZEMEK HELYETT!

MÉRCE
Szerző: JÁNOSFALVI PÉTER
2021.10.07.


Egyre többen látják világosan és beszélnek világszerte arról, hogy az egészségügyi ellátórendszer üzleti szemléletű szerkezete és működése, a kapitalista/profitorientált modell nem lesz képes kielégíteni az emberek nagy részének legalapvetőbb szociális és egészségügyi szükségleteit még azután sem, ha a Covid-19 terjedését sikerült kezelni vagy mérsékelni, s szeretnének kórházakat egészségügyi üzemek helyett.

Frank Ulrich Montgomery, aki 2019-től az Orvosok Világszövetségének elnöke, már 2017-ben világos szavakkal szólt a problémáról Németországban: „Az 1990-es évek eleje óta a politika árversenyt erőltet egészségügyi rendszerünkben. A következményeket az orvosok nap mint nap érzik, például amikor a kórházak és a költségviselők arra ösztönzik őket, hogy elsősorban gazdasági dimenziókban gondolkodjanak, és tisztán üzletviteli irányelvek szerint cselekedjenek” – mondta az Aerzteblatt.de-nek 2017. november 7-én. Kutatásaiban ugyanerre az eredményre jut a brémai SOCIUM – Forschungszentrum Ungleichheit und Sozialpolitik (Egyenlőtlenségi és Szociálpolitikai Kutatóközpont) is.

Verena Kreilinger, Winfried Wolf és Christian Zeller kutatók 2020. augusztus 28-án megjelent Corona, Krise, Kapital (Korona, krízis, tőke) című könyvükben amellett érvelnek, hogy
a kapitalista/profitorientált egészségügyi ellátórendszer az, ami globális válsággá változtatja a vírus terjedését.

A gazdasági érdekek ugyanis előbbrevalóak ebben a rendszerben az emberek védelménél. Szerintük a válságnak annak a nagyszabású és hosszútávú küzdelemnek a kezdetét kell jelentenie, amely az egészségügy minden lényeges területének – beleértve az egészségbiztosítást és végső soron a gyógyszer- és biotechnológiai ipart is – társadalmi kisajátításáért folyik. „Az emberek egészsége és a gondozás, a törődés és az egészségügy ingyenes, jó munkakörülményeket biztosító szociális infrastruktúrájának fejlesztése az emancipációs perspektíva kulcsfontosságú elemei” – mondják...

SZABAD SZEMMEL: MEKK ELEK IS MEGIRIGYELNÉ ORBÁN ENERGETIKAI SZAKÉRTELMÉT - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.10.07.


A magyar kormányfő a szlovéniai EU-csúcstalálkozó előtt fejtette ki véleményét az elszálló gázárakról, amire Mark Rutte holland kormányfő reagált.


Bloomberg

Ismét nyilvánosan csapott össze a magyar és a holland miniszterelnök, ezúttal annak kapcsán, hogy mi okozza a horribilis földgázárakat Európában. Orbán a szlovéniai EU-csúcstalálkozó előtt kijelentette, hogy a Bizottság a vétkes, mert túlságosan is nagyratörő terveket fogalmazott meg a széndioxid kibocsátás csökkentésére. Mondta ezt akkor, amikor az árak 40 százalékkal ugrottak meg, miután nincs elegendő energiahordozó a piacon. Hozzáfűzte, hogy elfogadhatatlan a Zöld Megállapodás, mert az közvetve megadóztatná a házak, lakások és autók tulajdonosait.

Erre Mark Rutte úgy reagált, hogy a magyar politikus összekever egy sor dolgot, az árak szintje csak részben függ össze az energiaszerkezet módosításával. Azaz Orbán egyszerűen eltúlozza a dolgot. A hírügynökség hozzáteszi, hogy a két miniszterelnök korábban azért is összetűzött, mert a holland vezető nagyon nem ért egyet az LMBT-ellenes magyar törvénnyel. A Bizottság pedig sok milliárd eurónyi támogatást tart vissza az újjáépítési alapból a Magyarországon jelentkező jogállami gondok miatt. (Rutte azt is felvetette, hogy ha a magyar vezetésnek nem tetszenek a demokratikus feltételek, akkor mehet isten hírével az Unióból – a szerk.)

FAZ

Az EU-nak rossz tapasztalatai vannak a keleti nyitással, ez is közrejátszik abban, hogy megrekedt a nyugat-balkáni felvételi folyamat – állapítja meg a konzervatív újság. Azaz nem csak az számít, hogy a 6 érintett ország lassan halad a reformokkal és viszályok vannak köztük. Legalább ennyire fontos Brüsszel és több kormány számára, hogy igencsak fejbe kólintotta őket a jogállami vita Magyarországgal és Lengyelországgal, mert az nagyon is nyomatékosan illusztrálja, hogy nem elég, ha egy jelentkező eleget tesz a belépés feltételeinek. Attól még nem biztos, hogy hosszú távon is alkalmazza a közösségi szabályokat. Azon kívül a közösség Ciprussal egy területi konfliktust is megörökölt.

Ezért igaza van pl. Franciaországnak, amikor azt mondja, hogy az uniónak előbb magát kell átalakítania, és csak utána jöhetnek új tagok. Így nem lett volna jó most bármilyen dátumot megjelölni a régió számára, amikor reálisan csak 2030 környéke jön szóba. Senki sem tudja, akkorra milyen állapotban lesz az integráció, illetve a Nyugat-Balkán. Ugyanakkor addig minden lehetséges formában ki kell bővíteni az együttműködést a térséggel, mert Oroszország és Kína ugrásra készen várakozik.

Politico

A Bizottság elnöke személyesen is védelmébe vette a magyar bővítési biztost. A kérdést egy olasz újságíró vetette fel Brdóban, a legfelső szintű uniós tanácskozás után, miután előző nap a Politico bennfentes értesülések és bizalmas dokumentumok alapján azt írta, hogy Várhelyi Olivér Orbán Viktor forgatókönyvéből játszik és a mielőbbi felvétel érdekében minden áron igyekszik megszépíteni a jogállam helyzetét Szerbiában.

Von der Leyen válaszul kijelentette, hogy az összes biztos élvezi a teljes bizalmát, majd gyorsan áttért a nyugat-balkáni nyitásra. Ott azonban kitért arra, hogy a szerb kormánynak még sok házi feladatot kell elvégeznie, ideértve jó néhány demokratikus norma érvényesítését. Hozzátette, ezt a múlt héten személyesen is közölte Vucsiccsal, illetve Brnabic miniszterelnökkel. Ugyanakkor közvetve jelezte, hogy a magyar biztos nem csinálhatja azt, amit akar, mert rajta kívül nagyon sok szakértő elemzi a csatlakozási folyamat alakulását és jelenti, hol tartanak az egyes államok a felkészülésben.

Reuters

Az Európai Bíróság szerint Lengyelország megsértette az igazságszolgáltatás függetlenségét, amikor akarata ellenére áthelyezett egy bírót, miután az bírálta a kormányt. Az ítélet, amely kemény megrovást jelent a hatalom lévő varsói nacionalistáknak, kimondja, hogy Zurek még 2018-ban hiába fellebbezett a döntés ellen, kérelmét elutasította egyik kollégája, akinél azonban saját kinevezésének körülményei folytán alaposan megkérdőjelezhető az elfogulatlanság. Ennél fogva az áthelyezést semmisnek kell tekinteni.

Most a lengyel bíróságokon múlik, hogy eleget tesznek-e a verdiktnek, de az EU legfelső törvényszéke ki tudja kényszeríteni a végrehajtást. Mindenesetre a helyettes igazságügyi miniszter úgy értékelte, hogy az unió elősegíti a lengyel jogrend szétverését, és hogy az EUB át akarja venni az ország Alkotmánybíróságának szerepét, amikor a bírósági rendszer felügyeletéről van szó. A jelentés emlékeztet ugyanakkor arra, hogy az ellenzék, több más tagállam, az USA és jó pár nemzetközi civil szervezet is elítélte az PiS által foganatosított igazságszolgáltatási reformot, mondván, hogy az csak a bírálók elhallgattatására szolgál és aláássa a fékeket, illetve ellensúlyokat.

New York Times

A jelek szerint Orbán Viktor és a cseh kormány mostanra prófétának bizonyul, miután hat éve határkerítést állított fel, mert jelenleg Lengyelország és Litvánia ugyanezt csinálja, az EU pedig semmi kivetnivalót nem talál benne, de hát Európa éppen bezárkózik, miközben itt az újabb menekülthullám. Ezt egy Kelet-Európával foglalkozó amerikai történésznő jelentette ki, aki a lengyel hatóságok minden akadékoskodása ellenére elment a belorusz határra, miután ott már legalább öt migráns vesztette életét, a senki földjén bolyongva, az erdőben, a nulla fok körüli hőmérsékletben.

Joy Neumeyer azt találta, hogy a fáradt, kimerült, éhes és fagyoskodó irakiak, afgánok, szírek és mások felültek Lukasenkónak, aki hírek szerint a drágán megvett repülőjegy fejében azt ígérte, hogy bejuttatja őket az unióba. Így akar bosszút állni a szankciókért. Csakhogy a lengyel vezetés meghirdette, hogy a megvédi a nemzetet az inváziótól és senkit sem enged be, sőt több esetben simán visszafordította az érkezőket, minden törvényes eljárás nélkül. Brüsszel pedig csak nézi, ám nagyjából végig ezt csinálta, 2016 óta. Igyekszik lezárni a határait, nehogy megismétlődjön a korábbi válság.

Csak éppen a brutális és drákói lépések semmire sem vezetnek, mert a tálib hatalomátvétel és más fejlemények folytán egyre többen akarnak Európába jönni. Lengyelország ugyanakkor nem törődik az Európai Emberi Jogi Bíróság döntésével és nem nyújt semmiféle ellátást a rászorulóknak. A rendkívüli állapot elrendelésével pedig kitiltotta az újságírókat és segélyszervezeteket a térségből. Most pedig éppen szögesdrót kerítést épít.

Vagyis követi a magyar és a cseh példát, merthogy az európai erődben a bezárkózás számít normálisnak. Az unió pedig azon van, hogy bármi áron elriassza mindazokat, akik a földrészre vágynak. Pedig nincs vesztegetnivaló idő, hiszen a cudar időjárás újabb áldozatokat fog követelni a két ország közt rekedt emberek közül. A sorsuk olyan kemény jövőt vetít előre, amely igazából már itt van.

Die Zeit

Korruptnak számít, Trumpot utánozza és Orbánnal dicsekszik, mégis van esélye, hogy holnap, holnapután újraválasszák. Ezt a többszörös milliárdos cseh miniszterelnökről állítja az újság, amely emlékeztet arra, hogy Babis a napokban magyar kollégáját, az európai antiliberálisok élharcosát is bevetette a kampányban. Azt a politikust, aki a Fidesz javára módosította a választási törvényt, ellenőrzése alá vonta a sajtót és a tudományt, és akinek az EU azt veti a szemére, hogy leépíti a jogállamot.

Ezzel együtt Babis vezeti a közvéleménykutatásokat, noha közben a Pandora-iratok miatt új vádak is felmerültek ellene. Szóval, azért még kerülhet szorult helyzetbe. A neves prágai politológus, Jirzsi Pehe, Havel egykori tanácsadója azt mondja róla, hogy ő is nacionalista populista, de nem annyira fanatikus, mint Orbán. Inkább a korábbi amerikai elnökre hajaz. Nem ideológus, vállalkozó.

Hogy pénzt akar keresni, ügyleteket igyekszik kötni és közben időnként súrolja a törvényesség határait, azt a csehek pontosan tudják. Azt azonban tagadja, hogy uniós támogatásokat sikkasztott volna el. Jelenleg keresztbe-kasul végig járja az országot, félig kész pályaudvarokat és autópályákat nyit meg. Mindenkivel kezet ráz, kedélyeskedik, a gyerekeket megsimogatja. Fő támogatói az idősek, akiknek magasabb nyugdíjat ígér. De ami a legfontosabb: mögötte áll Zeman államfő, aki akkor is miniszterelnököt kíván csinálni belőle, ha netán vesztene az urnáknál.

FAZ

A kommentár furának nevezi, hogy az ellátási gondok közepette Oroszország nem szállít több földgázt Európának, noha egy csomó pénzt kereshetne vele. Ám úgy véli, nagyon is tudatos Moszkva hozzáállása, mert zsarolni próbál. A Gazprom ugyan eleget tesz szerződéses kötelezettségeinek, az ügyben viszont már eltérnek az orosz magyarázatok, hogy miért nem értesít több energiahordozót az azonnali piacon.

Viszont több gáz jön a vadonatúj Északi Áramlat 2-őn keresztül, noha az még nem kapta meg az engedélyt, ezért súlyos büntetés lehet a következmény. A dolgok megértéséhez figyelembe kell venni, hogy az orosz szállító politikai eszköz Putyin kezében. Miller vezérigazgató már a leningrádi város tanácsban a mostani elnök szárnysegédje volt. E pillanatban ha Moszkva több gázt akarnak eljuttatni a földrészre, akkor több kapacitást kellene rendelnie az ukránoktól a rajtuk keresztülhaladó vezetéken. Ám ily módon felértékelné Kijevet, noha gazdaságilag kifizetődne az ügylet. Úgy hogy ez az opció kiesik, kerül, amibe kerül.

Pont Ukrajnát igyekezett lyukra tenni az orosz fél a Török Áramlat megépítésével is, habár Németország ragaszkodik az ukrán tranzit fenntartásához, nehogy Amerika szankciókat rendeljen el ellene az Északi Áramlat újabb ága miatt. Putyin céljai azonban nem változnak, alighanem ezt célozta az is, hogy Magyarország immár Szerbián át kap orosz gázt, Ukrajnán keresztül nem.

A Kreml szemében szálka, hogy az unión belül nem lehet ugyanaz a tulajdonosa a vezetéknek, illetve a bele pumpálandó gáznak. Most éppen az Északi Áramlat 2-nél próbál kibújni e kötelezettség alól, ide értve, hogy idő előtt megkezdte a szállítást. Feltehetőleg úgy gondolkodik, hogy kellő politikai ráhatás esetén a bíróságokat is befolyásolják a növekvő árak és az ellátási nehézségek. Ha sikerülne rávennie Európát a szabályozás enyhítésére, az nagy siker, erődemonstráció volna Putyin számára.

Die Presse

Az Európai Bíróság elutasította a magyar álláspontot és arra kötelezte zalaegerszegi körzetí bíróságot, hogy hajtsa be azt a 80 eurós büntetést, amelyet még három éve Stájerországban szabtak ki egy magyar asszonyra, miután az egy kisebb közlekedési kihágás után nem volt hajlandó igazolni személyazonosságát az osztrák hatóságoknak. A magyar fél arra hivatkozott, hogy az ilyen esetekre nem terjed ki a két ország keretmegállapodása, ám ezt a luxemburgi testület nem fogadta el. Más lenne a helyzet, ha valamilyen bíróság ítéletről lenne szó, mert ott csak akkor lehet kezdeményezni a külföldön kiszabott verdikt foganatosítását, ha az adott jogsértés a másik országban is büntetendőnek számít.

FAZ

A bíróságok tesznek pontot az évek óta húzódó jogvita végére a magyar kormány és a Batthyány-család között egy páratlan festmény, idősebb Bruegel Keresztelő Szent Jánosának tulajdonjoga ügyében. Az alkotás úgy került a budapesti Szépművészeti Múzeumba, hogy 1919-ben, a Tanácsköztársaság idején erővel elvitték a família csákányi kastélyából. Sok minden mással együtt.

Majd 1951-ben olyan rendelet született, amely gyakorlatilag állami tulajdonnak minősítette a képet, amelynek értékét napjainkban100 millió euróra becsülik. Batthyány Iván 3 éve kérte, hogy adják neki vissza művet, ám az Orbán-kormány villámgyorsan módosította a játékszabályokat, hogy ne kelljen. A Gulyás Gergely-féle rendelet értelmében a kérvényezőnek kell igazolnia az igény jogosságát. A jogi indoklás azonban csak tavaly látott napvilágot.

Az ügyvéd azt mondja, törvénysértő a visszamenőleges jogalkotás. Ugyanakkor nem érti, hogy a magyar állam miért nem veszi figyelembe a benyújtott bizonyítékokat. Viszont az új rend miatt hoppon maradt a Batthyány Magánalapítvány is, amely szintén szeretett volna jó pár dolgot viszontlátni a tőle elrabolt javakból. Ugyanakkor vita van a családon belül is, hogy kit illet meg a Keresztelő Szent János.