2021. december 2., csütörtök

MOST JÖN A NEHEZE… MEGJÖTT, ÉS ITT IS MARAD MÉG… - NOVEMBERI KRÓNIKA ÉS TÖPRENGÉSEK

HÍRKLIKK
Szerző: KÉRI LÁSZLÓ
2021.12.02.


„Most jön a neheze” – mondta váratlanul Orbán Viktor november 19-én szokásos és kellemetlen kérdésekkel soha nem terhelt rádiós műsorában. Ez azért kelthetett némi meglepetést, mert a megelőző hónapok során e magánfórumában a kormányfő számos egyéb üggyel különös előszeretettel és igen optimista szellemben foglalatoskodott, ám a járvány negyedik hullámáról e november végi időpontig legfeljebb annyi mondanivalója akadt: tessék oltakozni, van hozzá elég vakcina. Utólag úgy tűnik, hogy valakik az utolsó pillanatban mégis csak meggyőzhették: a negyedik hullám okozta veszélyhelyzet elérte azt a szintet, amikor megint igény lenne a dinamikus és határozott kormányzati fellépés tanúsítására.

Lépjünk néhány lépést hátrébb és nézzük meg, milyen általános keretek közé illeszthető be e kései kormányzati ébredés. Mi minden történt még a mögöttünk hagyott novemberben?
...

GATTYÁN ÉS A MAGÁNTŐKEALAPOK: EZÉRT GYANÚS A „PORNÓMILLIÁRDOS” POLITIKAI PROJEKTJE [HETIVÁLASZ 101]

VÁLASZ ONLINE / PODCAST
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2021.12.02.


„Mostanra 78 bejegyzett magántőkealap lett, és ebből 55-öt Mészáros Lőrinc-, Tiborcz István-, Matolcsy György- vagy Rogán Antal-közeli cégek kezelnek. Lássunk csodát, a kormányzat és a politikába most berobbanó új szereplő, Gattyán György között is megtaláltuk az érdekazonosságot – épp egy magántőkealap formájában” – írtuk múlt heti cikkünkben. A HetiVálaszban e látszólag nehezen emészthető fejlemény okait és motivációit járjuk körül, s igyekszünk megoldani a közelmúlt hazai politikáját felpezsdítő Gattyán-rejtélyt. Szerkesztőségi podcast Bódis Andrással, Stumpf Andrással és Vörös Szabolccsal...

ÁTSZERVEZIK AZ ÁTSZERVEZÉST AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN

NÉPSZAVA
Szerző: DANÓ ANNA
2021.12.02.


Bár már tavaly decemberben elrendelték a Péterfy utcai kórház és az egykori országos baleseti központ szétválasztását, eddig egy kapavágás sem történt. Az érintetteket is meglepve, most arról szól a verdikt, hogy a folyamatot februárig be kell fejezni.


A Népszava értesülései szerint az érintetteket is meglepte, hogy a szerda reggeli Magyar Közlöny szerint megkezdik a Péterfy utcai kórház és az egykori országos baleseti központ szétválasztását. A december elsején indult folyamatot február elsejéig be is kell fejeznie a kórházi menedzsmentnek. Onnantól kezdve az egyikük Péterfy Kórház-Rendelőintézet néven általános városi kórházként működik a Dél-pesti Centrumkórház – Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet irányítása alatt, a másikat a Manninger Jenő Baleseti Központot – amely a traumatológia területén országos intézeti feladatokat is ellát – a Honvédkórház fogja centrumként irányítani. A baleseti intézet munkatársai is szerda reggel szereztek tudomást a változásról. A hír számukra is megütközést keltet, mert ugyan egy tavaly decemberi kormányhatározat elrendelte a szétválasztást, de az elmúlt egy évben „egy kapavágás” sem történt. A szerdai közlöny most visszatért a tavaly év végi tervhez. Csakhogy időközben megkezdődött a városi kórházak integrálása a megyei, illetve a centrum kórházakba. Ennek részeként a Péterfyt és a baleseti központot együtt kezdték integrálni a Dél-pesti Centrum kórházba. Ez a folyamat meglehetősen előre haladott lehet, hiszen január végéig be is kell fejeződnie. Ám az új intézkedés, új irányt szab ennek is, a kiváló kórházrészt és a maradó két különböző centrumhoz kell integrálni. Megkérdeztük az Országos Kórházi Főigazgatóságot miért volt szükség erre a szétválasztásra? S ha már ezt akarták, miért nem a beolvasztás megkezdés előtt léptek? Válaszokat cikkünk megjelenéséig nem kaptunk...

TIPPEK AZ AUTÓ TÉLRE FELKÉSZÍTÉSÉHEZ - ÖSSZESZEDTÉK, MIK LEHETNEK FONTOSAK

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Azénpénzem
2021.12.02.


Az autósok fele csak eseti módon téliesíti autóját – derült ki egy felmérésből. Az előrejelzések szerint pedig most már nem csak dátum szerint, hanem valójában is jön a tél. Fontos tehát a gumicsere, de például a téli szélvédőmosó betöltése is.


A megkérdezett autósok közel fele (46 százalék) még eseti módon téliesít, csak akkor foglalkozik a teendőkkel, amikor az első hidegeket jelzik a meteorológusok – tette közzé reprezentatív kutatása alapján a Mol. A társaság összefoglalta, hogy a többségnek mit jelent a téli felkészülés: gumicsere, téli szélvédőmosó, jégkaparó és más téli segédeszközök bekészítése a kocsiba.

A Mol kutatása szerint az autósok közel harmada 30-60 percet tölt a kocsi téli felkészítésével, 20 százalékuk még ennyit sem, felük viszont egy óránál is többet. Nem mellékes viszont, hogy végeredményként az jött ki, hogy a magyar autósok 96 százaléka számára fontos a gépjármű felkészítése a télre. A válaszadók negyede hóláncot is tart autójában, jégkaparót szinte mindenki, míg hóseprű és folyékony jégoldó az autósok közel háromnegyedénél található.

Más érdekességet is kiderített a Mol. Az autójukat rendszeresen használók 79 százaléka ül télen is ugyanannyit autóba, mint a többi évszakban. Igaz, változtatnak vezetési szokásaikon vagy napi rutinjaikon: 40 százalék ebben az időszakban gyakrabban ellenőrzi a folyadékszinteket, és 94 százalék tölt téli ablakmosót a tartályba. Az alapkiegészítők mellett a páramentesítő kendő és a takaró is gyakori téli extra kellék. Ritkábban tartozik a téli készletbe az indítókábel vagy a pótizzó, illetve a homok és a lapát. Az autósok tizenöt százaléka télen ételt és italt is betáraz az autóba arra az esetre, ha az időjárás viszontagságai miatt az úton maradna...

VÉGKÉPP ELTÖRÖLNI

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: GRECSÓ KRISZTIÁN
2021.11.26.


(Ötszemközt, 1974, Vitray Tamás beszélgetése Lomb Katóval, YouTube, publikálva 2021 áprilisa)


A tisztesség meg a tisztelet az, amitől egyszerre lesz felemelő és letaglózó ez a különben egyszerű és néhol banális beszélgetés, a teátrális termoszos kávézással meg a mesterséges, nyúlfarknyi szünettel, amit az interjúalanynak Vitray a kávé megivására hagyott. És mégis, a legjobb és legtöbb, ami történhet egy ennyire régi, de nem olyan régen publikált és mostanában felkapott felvétellel, hogy érdemes a szoros olvasásra, kötözködésre, kritikára. Mert egészében olyan remek anyag, majdnem ötven év után annyira élő, hogy az ember nem hisz a szemének. Nem baj, ha a Tik-Tok-univerzum nem tud róla, elég, ha mi büszkék vagyunk rá, hogy zseniális kortársaink vannak.

Valakik feltörték a régi Magyar Televízió kincsestárát. De legalábbis szivárog fel a YouTube-ra az archív anyag, ami érzéki örömet okozhat azoknak, akik mostanában idegenül érzik magukat a kaotikus és/vagy információs világban, akik mellett elment az idő, akiket folyton kioktatnak és riogatnak, hogy ez még csak a kezdet. A modern netmédia gurui és az on­line élet jövőjét jósolgató szakemberek legalább két nemzedékről mondtak le könnyedén, a harmadik, lassan kikopót meg egyszerűen nem tisztelik, mert az online paradigma úgy működik, mint a létező szocializmus, a múltat végképp el kell törölni. Már a negyvenesektől sincs mit tanulni, feljebb meg már nem is látnak, nincsenek tradíciók, és bár a teljes megújulás mámora sokaknak sokféle esztétikai vagy más diktatúrából ismerős, de akik irányítják és működtetik, azoknak nem. Hiszen aki azt hiszi, hogy a tárgyi tudás válaszokat ad, és azokat meg kiadja a kereső, annak nincsenek kérdései, és az nem is akar megbeszélni (kikeresni) semmit.

Az online valóság illúziókat kínál, drogokat és alibiket, a maga-mentség és a „más a hibás” kelléktára kimeríthetetlen. A passzív televíziózás, hitem szerint, nemcsak a technikai korlátai miatt ragaszkodott a hagyományos formákhoz, képi és retorikai alakzatokhoz, nemcsak azért építették fel klasszikusan a dialógust, mert nem tudott a néző kommentben belekotyogni, kellemetlenkedni. Hanem, mert így látták a világot. És ezt nem lehet megmagyarázni egy mai hívőnek, nem lehet azt mondani, hogy a „mindent újra kezdünk, és lemossuk, ami eddig volt” iskolát már ezerszer próbálták, és mindig megbukott, bedőlt...


NINCS FELZÁRKÓZÁS ÉRDEKEGYESÍTÉS NÉLKÜL

G7.HU
Szerző: ORBÁN KRISZTIÁN
2021.12.02.


Évtizedes összehasonlításban Magyarország látványosan rosszabbul muzsikál, mint bármelyik másik visegrádi ország. 2000 óta a magyar állampolgárok összes elkölthető reáljövedelme (euróban kifejezve) 20 százalékkal nőtt, míg a lengyeleké 60-nal, a cseheké 120-szal, a szlovákoké pedig 150-nel.

Ha 2010-et tekintjük kiindulási pontnak, akkor kisebb, de még mindig jelentős az elmaradásunk (sorrendben: 10-22-16-20%), annak ellenére, hogy a többieknél alacsonyabb bázisról indultunk.

Ráadásul az utóbbi évtized lemaradását úgy produkáltuk, hogy lakosságarányosan mi jutottunk a legtöbb EU támogatáshoz.

Röviden: szegényebbek vagyunk, lényegesen több támogatást kapunk, mégis lassabban nő a jólétünk, mint a többieké...

FŐTANÁCSNOK: RENDBEN VAN AZ EU-S JOGÁLLAMISÁGI MECHANIZMUS, EL KELLENE UTASÍTANI A LENGYEL-MAGYAR KERESETET

TELEX
Szerző: KÖRÖMI CSONGOR
2021.12.02.


Csütörtök délelőtt jelent meg az Európai Unió Bíróságának (EUB) honlapján a főtanácsnoki állásfoglalás a Magyarország és Lengyelország által indított perről, amiben a két kormány megtámadta az Európai Unió jogállamisági mechanizmusát. Campos Sánchez-Bordona jogi főtanácsnok indítványa szerint

a luxembourgi székhelyű bíróságnak el kell utasítania a két ország keresetét, mert a mechanizmus megfelel az EU jogi kereteinek, és tisztázottak a mechanizmus elindításának feltételei.

A főtanácsnok szerint a mechanizmust a megfelelő jogalapon fogadták el, az összeegyeztethető az Európai Unióról szóló Szerződés 7. cikkével, és tiszteletben tartja a jogbiztonság elvét. Magyarország és Lengyelország még márciusban támadta meg az EU Bíróságán a mechanizmusról szóló rendeletet.

A főtanácsnok jogi szakvéleménye ugyan még nem jelenti azt, hogy így is fog dönteni majd az eljárás végén a luxembourgi bíróság, de általában a testület azzal megegyező döntést hoz – mint például a Stop Soros törvénycsomag, vagy Polt Péter és a Kúria uniós jogot sértő eljárása ügyében.

Az EUB gyorsított eljárásban tárgyalja a lengyel és a magyar kormány perét, amelyben várhatóan januárban születik végső döntés...


KORONAVÍRUS: ÉVEKIG TARTÓ ŐRÜLET VAGY GYORS FELSZABADULÁS VÁR MAGYARORSZÁGRA?

PORTFOLIO / PODCAST
Szerző: Portfolio
2021.12.01.


Jobb helyzetben van a világ és Magyarország a koronavírus elleni harcban, mint korábban, de a 60-70% közötti átoltottság nem elég a járvány megfékezésére. Az már látszik, hogy a szezonálisan emelkedő esetszámokhoz a közeljövőben is hozzá kell szoknunk, de a nemzetközi példák azt mutatják, hogy a magas átoltottság sokat szelídít a járványon. Nem is szabad ezért kudarcnak ítélni a jelenlegi átoltottságot, mert a vakcinák kétségkívül több ezer életet mentettek meg Magyarországon, Európában pedig több százezret. De ha el akarjuk kerülni a gazdaságot visszatérően megrázó korlátozásokat, jelentősen növelni kell az átoltottságot - ehhez pedig a jelenleginél erőteljesebb ösztönzők kellenek. Ezekről beszélgetett a Portfolio podcast adásában Csiki Gergely lapigazgató és két elemzőnk, Zsoldos Ákos és Hornyák József...

EGY ADATTUDÓS KISZÁMOLTA, MENNYIT KELL GYALOGOLNI BUDAPESTEN A LEGKÖZELEBBI HULLADÉKSZIGETHEZ, ÉS LEHANGOLÓ AZ EREDMÉNY

QUBIT
Szerző: RADÓ NÓRA
2021.12.02.


Vásárhelyi Orsolya, a Corvinus kutatójának számításai szerint az I. kerületben átlagosan mindössze hét percnyi, a X. kerületben viszont már 29,5 percnyi sétára található a legközelebbi lerakó. Ez még a legkörnyezettudatosabb budapestieket is eltántoríthatja a szelektív gyűjtéstő
l.

Mit tesz egy adattudós, ha felhúzza magát, hogy 30 percet kell gyalogolnia a legközelebbi üveghulladék-gyűjtőhöz a XI. kerület belső részén? Vásárhelyi Orsolya, a Corvinus Egyetem kutatója fogta magát, az FKF Zrt. honlapjáról összegyűjtötte a hulladékgyűjtő szigetek lelőhelyeit, térképen vizualizálta az egyes pontokat, majd kiszámolta, Budapesten kerületenként átlagosan hány percet vesz igénybe a hulladékszigetek felkeresése. Az eltérések óriásiak: az I. kerületben mindössze hét percnyi, a X. kerületben 29,5 percnyi sétára található a legközelebbi szelektív lerakó.

A következő lépésben arra készül, hogy számításai alapján konkrét javaslatokat tegyen, hova lenne érdemes még néhány üveggyűjtőt és szelektív hulladékszigetet kihelyezni, hogy életszerű opcióvá válhasson az üveg, a műanyag, a papír és más háztartási hulladékok szelektív gyűjtése. Hiszen tegyük a kezünket a szívünkre, mennyire összeegyeztethető az a mindennapokkal, hogy üveghulladékos zsákokat cipeljen bárki a lakásától 30 percnél is távolabbra lévő, közterületekre kihelyezett hulladékszigetekhez?
...

ELDURVULT A BUDAI TÁRSASHÁZI HÁBORÚ, HÁROMSZÁZEZRES HAVI DÍJRÓL KÜLDTEK PAPÍRT A LAKÓNAK

TELEX
Szerző: BOZZAY BALÁZS
2021.12.02.


Súlyos konfliktus alakult ki egy budapesti, I. kerületi társasházban. Az egyik tulajdonos fokozatosan, néhány év alatt többségi befolyást szerzett a ház közgyűlésében, közte és a kisebbségbe szorult tulajok között hosszú jogi háborúskodás alakult ki. Többen is attól tartanak, el fogják veszíteni a lakásukat, mert nem tudják érvényesíteni az akaratukat a többség ellenében. Megkérdeztük a többségi tulajt, a közös képviselőt és az önkormányzat jegyzőjét is, de bármennyire is durván hangzik, a kisebbségbe került tulajdonosok nem igazán tehetnek semmit a havi díjak emelése ellen. A bírósági pereskedés jelenthet kiutat, ami viszont akár évekig is tarthat.


Az I. kerületi társasház lakói közül néhányan már évtizedek óta a házban élnek. Van olyan lakó, akinek a családja 120 éve, a ház megépülése óta ott lakik. Néhány évvel ezelőtt megjelent a házban egy életmódorvos-vállalkozó, aki megkérdezte a lakókat, bánnák-e, ha egy magánorvosi rendelőt alakítana ki az egyik ingatlanban. „Mondtuk neki, hogy természetesen megengedjük. Az egészségügyért mindent!” – mesélte a Telexnek a most már évek óta tartó háborúskodás eredetéről az egyik lakó, akinek

az átlagos méretű lakására szeptembertől a közös költség és az ahhoz kapcsolódó díj (célbefizetés) együttes havi összegeként majdnem 300 ezer forintot szabtak ki. Egy másik lakónak pedig, akinek nagyobb lakása van, több mint félmillió forintot.


Szó sincs semmi olyasmiről, hogy az érintett lakóknak valamilyen nemfizetésből adódó durva hátraléka lett volna, időben fizették a társasházi költségeket. Az irreálisan magas díjszabást tartalmazó közgyűlési határozat mellett a számladokumentum is ezekkel a brutális összegekkel ment ki a lakóknak. Aztán – az augusztusi határozat után majdnem két hónappal – a közös képviselő jelezte: rosszul számolták ki a díjakat, nem kell ekkora összegeket fizetni. Erről a lakókat emailben értesítették, de közülük van, aki attól tart: mi van, ha még mindig az irreálisan magas összegek vannak érvényben, hiszen a határozat ezt tartalmazta, új közgyűlés pedig szerinte azóta nem volt. A félelmét arra alapozza, hogy a többségi befolyást szerző tulajjal szembeni egyik korábbi konfliktusban is vita tárgya, hogy érvényes-e, végrehajtható-e egy évekkel ezelőtt hozott közgyűlési határozat...

LUXUS LAKÓHÁZKÉNT ÁRULTÁK A GYERMEKMENTŐ ALAPÍTVÁNY VOLT KÖZPONTJÁT

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ZIMRE ZSUZSA
2021.12.02.


Miközben milliárdok folytak át az alapítványok kezén, különböző ingatlanok kerültek az alapítványi tagok, majd onnan új vevők/bérlők tulajdonába. A birosag.hu-ra feltöltött dokumentumokban a szervezeteknél látszólag nincs nyoma az adásvételből befolyó összegeknek vagy épp értékcsökkenésnek, és a – még létező – szervezetet is hiába kerestük emiatt.


A Pest megyei Csobánkán három ház is kötődik két kétes múltú alapítványhoz, illetve az azokban közreműködő emberekhez.

Az egyik ház az új építésű részen található Kerekdombi utca 6. Az 1334 nm-es telken elhelyezkedő 140 négyzetméteres házat, vagyis annak telkét 2018-ban vásárolta meg a Gyermekmentő Támogató Alapítvány. 2019 júniusában az ingatlant az alapítvány kurátora, Gombár Györgyi és Lhotsky András vásárolta meg. A telken 2020 szeptemberében jegyezte be a Földhivatal lakóház létesítését.

A mellette lévő Kerekdombi 4-es számú ház szintén a Gyermekmentő alapítvány tulajdonában volt: 2018-ban vásárolták meg, majd 2021 februárjában egy magánszemélynek értékesítették.

A szintén a településen, de nem annyira felkapott részen egy harmadik ingatlan is kötődik Gombár Györgyi nevéhez. A Muskátli utca 1. sz. alatt álló házat 2016 februárjában vásárolta meg az Országos Állatmentő Alapítvány, amelynek kuratóriumában többek közt Gombár Györgyi és Lhotsky András foglalt helyett. Az alapítvány 2021 májusában megszűnt. Gombár 2019. június 28-án vásárolta meg az ingatlant.

Megnéztük közelebbről is az házakat...

GOSZTONYI GÁBOR: ELFOGADHATATLAN, HOGY A KORMÁNY EGZISZTENCIÁLISAN LEHETETLEN HELYZETBE HOZZA A KOLLÉGÁKAT

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2021.2.02.


„Végtelenül felháborító, hogy a kormány – a szakszervezetek tudomása szerint – semmiféle hatástanulmányt nem végeztetett arról, hogyan hat a pedagógusok kötelező oltásának elrendelése a feladatok elvégzésére” – nyilatkozta a Hírklikknek Gosztonyi Gábor. A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke leszögezte: „azt, hogy a kormány nem fogadja el követelésként: törölje el a pedagógusok kötelező oltásáról szóló rendeletet, tudomásul vettük, de a témában újabb ötletekkel fogunk előállni.” Az ugyanis számukra továbbra is elképzelhetetlen, hogy a kormány egzisztenciálisan lehetetlen helyzetbe hozza a kollégákat. Annak ellenére mondja ezt a PSZ, hogy soha nem volt, és nem is lesz oltásellenes. Szerintük az a szankció, hogy fizetés nélküli szabadságra kényszerítik a munkavállalót, nem megoldás. Olyan működési zavarok lehetnek, amikre még föl sincs készülve senki.


Hány pedagógus eshet ki a kötelező oltás elrendelése miatt az állami oktatásból?

– Ezt most még pontosan nem lehet tudni. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a november 18-ai kormányinfón még 86-87 százalékos átoltottságról beszélt. Az Emmi tájékoztatása szerint mostanáig a pedagógusok mintegy 90 százaléka élt az oltás lehetőségével. Vagyis 10 százalékuk nem, ez körülbelül 15 ezer dolgozót jelent, a teljes közoktatásban. Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke az általuk készített részleges felmérésben 3000, Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár 5000 főt említett az állami fenntartású intézményekben. Az első, viszonylag pontos számot december 15-e után fogjuk látni. Akkor jár le az a határidő, amíg az oltatlan kollégák felvehetik a vakcinát. Aznap az intézményvezetők tudni fogják, az intézményükben hány oltást elutasító pedagógus van. A rendelet szerint azonban még van két hét arra, hogy a pedagógus beoltassa magát, igaz, már csak úgy, hogy nem taníthat, hanem fizetés nélküli szabadságon van. Közben téli szünet lesz, ezért egészen pontos adatunk csak 2022. január 3-án lesz, az első olyan tanítási napon, amikor azok az oktatásban dolgozók, akik közben mégis oltakoztak, felveszik, mert fel is vehetik a munkát...

MEGIJEDT MAGYARORSZÁG TELJHATALMÚ EMBERE, ÉS A TÚLÉLÉSÉRT KÜZD - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2021.12.02.


Bíztató a nemzetközi környezet: Trump, Kurz, Babis, Netanjahu távozása után Orbán bukása csak hab lenne a tortán. Csernyánszky Judit nemzetközi lapszemléje.

Magyarország teljhatalmú embere meg van ijedve, s küzd a politikai életben maradásért – állítja a Foreign Policy amerikai magazin elemzője, aki úgy látja, végre összeállt az ellenzék, és megvan az esélye arra, hogy Orbánt és a Fideszt legyőzze a jövő évi választáson. Orbánt szemmel láthatóan aggasztják az ellenzék javára billenő közvéleménykutatási eredmények, hisz az elmúlt 11 évben a saját elképzelése szerint alakította a társadalmat, és építette a maga keresztény-központú illiberális demokráciáját. Úgy kezelte az országot, mintha a saját hűbérbirtoka volna, fittyet hányt az uniós normákra, viszont saját szövetségeseihez és családjához csatornázta be az uniós pénzeket, állítják egybehangzóan az elemzők -írja a Foreign Policy. Az írás emlékeztet arra is, hogy a korrupciós ügyeket nem vizsgálja az ügyészség, hogy átláthatatlanok a közbeszerzések, hatalommal való visszaélés történik, a bíróságok függetlensége megtört és a közvagyont Orbánék új magán alapítványokba transzferálják. Mindezekről pedig számot kellene adnia az Európai Bizottság még november 19-én, a kormányhoz küldött levélre adandó válaszban. Addig továbbra is visszatartja azt a Covid-segélyként kiutalható 7,2 milliárd eurót, ami jelentős bevételnek számít, hisz a GDP 5%-ának felel meg. Az ellenzékről megjegyzi, ugyan összeállt, de még nincs közös programja. Noha mindezek ellenére jók az esélyei, még úgy is, hogy a média nagyobb része a Fidesz kezében van. Andor László volt uniós biztos pedig arról beszélt a lapnak, hogy Orbán kijátssza a választások előtt szokásos kártyát, s úgy költekezik, mintha világ vége lenne, s közben eljátssza az állami vagyont is. De a legborzasztóbb húzása, a választási törvény módosítása úgy, hogy közben a külföldre menekült fiatalok változatlanul nem szavazhatnak levélben. Ennek ellenére bíztató a nemzetközi környezet is: Trump, Kurz, Babis, Netanjahu távozása után Orbán bukása csak hab lenne a tortán, ráadásul már a német keresztény demokraták támogatására sem számíthat – írta Berlinben keltezett tudósítását Paul Hockenos.

Az előző napok szombathelyi és keszthelyi fertőzései után újabb pusztítást végzett – ezúttal Békés megyében a H5N1 madárinfluenza, ami miatt 500 pulykát kellett levágni, Hajdú-Bihar megyébe pedig egy, influenzában elpusztult bütykös hattyút találtak – tudósít a Reuters. Hozzáteszi, két hete 38 ezer kacsát és 500 libát kellett hasonló okokból levágni Bács-Kiskunban.

Miután Marki-Zay Péter ellenzéki kormányfőjelölt világossá tette, hogy górcső alá veszi a kínai projekteket, Orbán visszakozni látszik – írja a Szabad Európa/Szabadság Rádió. Nemcsak a korrupció gyanúja vetődött fel ezekkel kapcsolatban, de az ország hosszú távú eladósodása is indokolja, hogy minél nagyobb nyomást gyakoroljon az ellenzék Orbánra. Névtelenül nyilatkozó brüsszeli képviselők jelezték azt is, hogy Orbánék nem ellenezték a Kína elleni szankciók újbóli meghosszabbítását. Ez jele annak, a választásra hangolva óvatosabban kezelik a kínai befektetések ügyét. Kérdésessé válhat Budapest-Belgrád vasútvonal megépítése, miután az ellenzék a szerződések és a hitel részleteinek a nyilvánosságra hozataláért perli a kormányt. Ugyanakkor épp a múlt héten kezdték el a szerb szakasz építését. A kínai külügyminiszter és Szijjártó pedig közös videóban figyelmeztettek, nem tűrik, hogy külföldi erők befolyást gyakoroljanak a magyar-kínai baráti kapcsolatokra.

Ehhez kapcsolódik, amit a South China Morning Postban lehetett olvasni, de az amerikai közszolgálati rádió is foglalkozott azzal, hogy alternatív infrastrukturális beruházást tervez az Európai Unió – erről Ursula von der Leyen úgy számolt be, hogy Kína nevét ugyan nem ejtette ki az elképzelések ismertetésekor, de a szándék nem kétséges, Kína európai beruházásainak, az "Egy övezet, egy út" projektnek akar ekképp elébe menni, ha persze nem túl késő. A 2021-27-ig tervezett fejlesztésekre 300 milliárd eurót kívánnak befektetni.

Az osztrák Kurier a Fertő-tó körüli építkezések újabb fejleményéről ír. A Természetvédelemért Szövetség vezetője, Christian Schuhböck ismét az Unescohoz fordult. Miután drónfelvételek bizonyítják, hogy a magyar kormány a felszólítás ellenére nem állította le a gigaberuházást, most ismételten azt követelik, hogy a Fertő tavat tegyék fel a világörökség védett területeinek tilalmi listájára. Ugyan egy évvel ezelőtt is tettek erre kísérletet, de az Unesco mind a mai napig tétlenkedik. Schuhböck szerint ezzel az Unesco eljátssza a becsületét, és fogatlan oroszlánnak fogják nézni.

SCHMIDT MÁRIA AZ OXFORDI EGYETEM PROFESSZORÁNAK: ÖN MÉGIS KINEK KÉPZELI MAGÁT? – HUPPA LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA.HU
2021.12.02.


Mária országa


Nyílt levelet írt Timothy Garton Ash-nek.


Magyarország előre megy.

Átszervezik az átszervezést az egészségügyben

A Népszava értesülései szerint az érintetteket is meglepte, hogy a szerda reggeli Magyar Közlöny szerint megkezdik a Péterfy utcai kórház és az egykori országos baleseti központ szétválasztását. És ez még nem minden…

A 20 milliárdos ajándék

Orbán Viktorék két kézzel szórják a vakcinákat a világba.

Dokumentumcunamit szabadított a netre a Városháza-ügy miatt Karácsony

Karácsony szerint azért hoznak mindent nyilvánosságra, hogy látható legyen, „az értékesítésekre nyílt, korlátozó feltételt vagy más ’személyre szabást’ nem tartalmazó pályázati kiírás alapján került sor.” Elképzeljük a kormánylapok munkatársait, amint nekiállnak az egészet feldolgozni… ja, nem.

Mindeközben:
Gyanúsan nagy a csend a végrehajtók egyik fejese körül

Néhány hete a Blikk írt arról, hogy a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) egyik magas beosztású vezetőjét és végrehajtóként dolgozó feleségét rendőrök vitték el a repülőtérről. Dubajba akartak utazni, de a lap szerint a férfi letartóztatásba kerülhetett, neje ellen pedig bűnügyi felügyeletet rendeltek el.

Továbbra is rejtély, hogy miért Varga Judit helyettese engedélyezi a lehallgatásokat

Mesterházy Attila az igazságügyi tárca vezetőjének korábbi nyilatkozata kapcsán megpróbálta kideríteni az igazságot, de nem járt sikerrel.

Mérföldkőnek számító indítvány jön a magyar–lengyel tandemmel szembeni EU-s jogállamisági mechanizmusról

A főtanácsnok csütörtöki indítványa már előrevetíti, miként dönt majd a testület januárban a jogállamisági mechanizmusról, amelynek érvényesítése vagy elsúlytalanítása az EU-t összetartó jogi konszenzus erőpróbája lesz.

Mindeközben:
Újabb tízmilliárdokat költ el a kormány a Gazdaság-újraindítási Alapból

A Gazdaság-újraindítási Alap 27 milliárd 108 millió forinttal történő túllépését engedélyezte a kormány, ebből a koronavírus-járvány következtében szükségessé vált versenyképesség-növelő támogatás kapott a legtöbbet, 12 milliárd forintot.

Az adóbevételeik több mint tizedét elvesztették az önkormányzatok

23 város, 30 milliárd mínusz.

Egy óra alatt eltűnt az Index címlapjáról Vona Gábor Mészáros Lőrincről és Várkonyi Andreáról szóló cikke

Vona az eredetileg az Index címlapjára is kiemelt írásában 5 pontban elemezte ezt a házasságot, így például arról írt, hogy szerinte Várkonyi Andrea jelenti az egyik legnagyobb veszélyt a Nemzeti Együttműködés Rendszerére, ugyanis a celebritás a NER-t a legsebezhetőbb részénél, a szívénél hálózta be, ez pedig még okozhat kalamajkákat akár Orbán Viktor számára is.

Mindeközben:
Mészáros Lőrinc csöndben felvásárolta az egyik legnagyobb múltú magyar geodéziai vállalat felét

Helló, Geodézia Zrt.

A remény rabjai: csak tárgyalnak a populista frakcióról

A lengyelek viszont úgy döntöttek, hogy nem csatlakoznak az egységes (szélsőjobb) frakcióhoz, a PiS továbbra is az Európai Konzervatívok és Reformereknél (ECR) marad.

Mindeközben:
Az Európai Néppárt elnökével is tárgyal Márki-Zay Péter Varsóban

Az Európai Néppárt elnökével – Lengyelország korábbi miniszterelnökével –, Donald Tuskkal is tárgyalni fog Márki-Zay Péter kétnapos lengyel útján, Varsóban. Az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje emellett találkozik majd Rafal Trzaskowski varsói főpolgármesterrel, a Civil Platform tagjával is.

Kimaradt az MTI az európai hírügynökségek nagy összefogásából

Nem is értjük, hogy történhetett ez meg…

A Fidesz emeli a kampánytétet: Menczer Tamással lehet játszani

A kenyér áremelkedésén is Orbánék keresik a legtöbbet

Az alapvető élelmiszerek áfája mindenhol alacsonyabb az átlagos kulcsnál, Magyarországon azonban néhány kivételtől eltekintve, a kenyéren is 27 százalék van.

SZABAD SZEMMEL: ORBÁN MOST ELŐSZÖR KÉNYTELEN AZZAL SZEMBESÜLNI, HOGY ELVESZÍTHETI A VÁLASZTÁST - A NÉPSAVA NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.12.02.


Bizonyos jelek arra utalnak, hogy kezd csökkenni a populista pártok befolyása. Lapszemle.


NZZ

Magyarország és Lengyelország is cáfolja, hogy küszöbön állna a Fidesz, illetve a PiS csatlakozása Strasbourgban a szélsőjobbos Identitás és Demokrácia frakcióhoz, amelynek tagja a német AfD, valamint az osztrák FPÖ is. Novák Katalin azt közölte, hogy a kormánypárt csakis demokratikus, konzervatív erőkkel működik együtt (ami értelemszerűen kizárja az együttműködést a neonácinak tekintett AfD-vel – a szerk. megj.).

Ugyanakkor a Jog és Igazságosság egyik EP-képviselője szintén alaptalannak nevezte a belépésről szóló híreket, de azt megerősítette, hogy a hét végén Varsóban tanácskozni fognak „jobboldali vezetők”. A jelentés hozzáteszi, hogy Orbán Viktor még mindig keresi a helyét az Európai Parlamentben, miután a Fideszt tavasszal kiszorították a Néppártból. Amúgy az ID-nek tagja Salvini, valamint Le Pen pártja.

Euronews

A tévé azt latolgatja, vajon képes lesz-e Orbán Viktor egyesíteni a radikális európai jobboldalt. Az érintett vezetők mostanában sorra zarándokolnak el Budapestre az illiberalizmus önjelölt szellemi vezetőjéhez, legutóbb a spanyol szélsőséges Vox első embere járt nála. A hét végén azután Varsóban nemzetközi konferencia lesz egy alternatív EU erőközpont felállításáról. A szerveződés rengeteg kérdésben más véleményen volna, mint Brüsszel, ideértve mindenekelőtt a migrációt, a nemi kisebbségek jogait és a nemzeti szuverenitást.

Nem meglepő, hogy a próbálkozás középpontjában a tekintélyelvű magyar miniszterelnök áll, aki már jó ideje nyilvánosságra hozta terveit, hogy növelje az ázsióját a nacionalista, konzervatív táboron belül, miután annak élére kíván állni. Sokáig távolságot tartott Le Pennel szemben, de nemrégiben fogadta, épp úgy, hogy Zemmourt, a francia szélsőjobb emelkedő csillagát. A leendő szövetségben azután kulcsszerep jutna a PiS-nek és az olasz Ligának is. Morawieski és Salvini immár rendszeresen találkozik.

Kovács Zoltán az hangoztatta az Euronewsnak, hogy meg kell újulnia az európai jobboldalnak, ez pedig csakis összefogással lehetséges. A júliusban közzétett nyilatkozat szerinte megtörte a jeget, azóta folynak az egyeztetések és azt szeretnék, ha a közeli hetekben, hónapokban felgyorsulna a munka.

Orbánnak idáig nem volt könnyű a dolga, vegyük csak azt, hogy eleve ellentmondás egy nemzetközi nacionalista blokk. De változatlanul fennállnak az eddigi akadályok, így az oroszokhoz fűződő viszony, a menekültek befogadásának eltérő megítélése. Egyébiránt a politikus odahaza azt táplálja a közvéleménybe, hogy fontos játékos, aki beleszól az európai dolgokba. Ebből a szempontból viszont tanácsosabb, ha nem kötelezi el magát egyik frakció mellett sem.

Hegedűs Dániel, a Német Marshall Alapítvány elemzője úgy véli, hogy a Fidesz bármikor beléphet valamelyik szélsőséges strasbourgi csoportba a kettő közül, de nem teszi, mert Orbán kivár, ő akarja kimondani a döntő szót. Ám igazából a folyamat lett a cél, mert az segít odahaza eladni, hogy ezek az erők komoly nemzetközi tényezőnek számítanak. Ugyanakkor csak lassan formálódik az együttműködés és ez arra utal, hogy a legtöbb szóban forgó párt nem is akarja igazán.

Viszont bizonyos jelek arra utalnak, hogy alighanem kezd csökkenni e pártok befolyása. Orbán most először kénytelen azzal szembesülni, hogy elveszítheti a választást. A PiS-nek veszélybe került a többsége. Le Pen és Salvini saját szélsőséges vetélytársaival viaskodik odahaza. De akadnak olyan vélemények, miszerint a migráció, a járvány miatt szükségessé váló korlátozás és az infláció nagyot lökhet a népszerűségükön. Ám alighanem ez sem viszi őket közelebb a formális szövetséghez, hiszen ezek a nacionalista pártok jóformán ab ovo erősen megosztottak egymás közt.

Euractiv


A leendő cseh külügyminiszter aggasztónak tartja a magyarországi politikai helyzetet. Mikulás Bek, a korábbi rektor, a törvényhozás felsőházának tagja, úgy nyilatkozott, hogy egyre nagyobb nyugtalansággal tölti el, amit évek óta tapasztal. Először az borzasztotta el, amit az Orbán-kormány az egyetemek autonómiájával művelt. Azt meg egyenesen súlyosnak nevezte, amit a lengyel Alkotmánybíróság határozott a nemzeti jog elsőbbségéről.

Ám egyelőre nem tudni, hogy az új cseh vezetés mennyire támogatja majd a jogállami mechanizmus bevetését. Bek azt azért közölte, hogy a Szenátusban az általa elnökölt Európai Ügyek Bizottsága támogatja az elképzelést. Nem lesz azonban könnyű egyezségre jutni ez ügyben a koalíción belül, mert az egyik pártszövetség élesen szemben áll a magyar és a lengyel kormánnyal, az ODS, illetve a kinevezett miniszterelnök, Fiala irányította másik tömb viszont sosem szólalt fel nyilvánosan Orbán, valamint Morawiecki ellen.

Mellesleg az ODS az Identitás és Reformerek csoport tagja, akárcsak a PiS. Bek ezzel együtt úgy gondolja, hogy Fiala mind jobban közeledik az Európai Néppárthoz, ezért a szankciók ügyében nagyjából arra az álláspontra helyezkedik majd, mind az EPP.

FT

A lap úgy értesült, hogy közeledett az EU és Lengyelország álláspontja a gazdasági támogatás kifizetésének útjában álló kérdések kapcsán, de változatlanul gondot jelent, hogy Varsó nem akarja visszahelyezni állásukba az elbocsátott bírákat. A tét 36 milliárd euró és az egyeztetések csak lassan araszolnak előre. De ha a lengyel kormány meg is adja a garanciákat az igazságszolgáltatás függetlensége ügyében, a folyamatban lévő jogállami eljárás folytán az unió jövőre akkor sem engedi ki a szorításból. Mellesleg a Bizottság ragaszkodik ahhoz, hogy fel kell oszlatni a bírák megregulázására szolgáló Fegyelmi Tanácsot.

Hírek szerint a PiS tett némi engedményeket az utóbbi hetekben, a bírák helyzete azonban továbbra is fogas kérdésnek számít, ráadásul az új német kormány sokkal keményebb a demokrácia kérdésében, mint Merkel volt. A megállapodás azonban továbbra sem ígérkezik könnyűnek. A keményvonalas szakminiszter, Ziobro próbál nyomást gyakorolni, hogy a kabinet ne adja be a derekát. Azaz tartsa meg a kifogásolt testületet és ne törölje el annak mintegy 600 döntését. Ám mivel egyre kevesebb a rendelkezésre álló idő, mind inkább sarokba szorul a tárcavezető, hogy végre megnyílhasson a pénzcsap.

FT


Az európai populisták nagy lehetőséget látnak a maguk számára a véget nem érő koronajárványban, mert egy sor kormány már az újabb hullám felbukkanása előtt azt látta, hogy a tömegek nem akarnak további szigorításokat. Sőt, a nyomás várhatóan csak erősödik, pedig az omikron miatt szükségessé válhat akár még a kötelező oltás elrendelése is. Ennélfogva kibővül a mozgástér az olyan erők számára, amelyek az elmúlt évtizedben más sem csináltak, mint a politikai elit ellen hergeltek.

A populisták felülvizsgálják a stratégiájukat, mind inkább oltásellenes álláspontra helyezkednek, elutasítják a korlátozásokat. Ahogy nő a társadalmi elégedetlenség, egyre inkább a megszokott kottából játszanak. A képmutatónak minősített hatalom, illetve a szakértők ellen uszítanak, miután szerintük utóbbiaknak fogalmuk sincs a valóságról. Ez a képlet Közép- és Kelet-Európában jelenik meg a legegyértelműbben, mert ott nagyobb a vakcinaellenesség, mint másutt és már kezdik visszaállítani a korábbi tilalmakat.

Idáig az volt a nézet, hogy a ragály nem jó a demagóg pártoknak. De azok most már kezdenek nagy lehetőséget látni az elhúzódó fertőzésben. Hogy mennyire lesz sikeres a próbálkozás, az egyrészt függ a betegség alakulásától, másrészt pedig az egyes országok sajátosságaitól. Ivan Krasztev azt mondja, a populisták hirtelen libertárius keresztségen mennek át. Vagyis ily módon közelebb kerülnek amerikai társaikhoz. Ennélfogva a bolgár politológus szerint a földrész viharos évtized elé néz.

Jön a politikai bizonytalanság újabb kora, felül kell vizsgálni a korábbi 3 nagy válság tanulságait. Amikor a terror elleni küzdelem zajlott, a jelszó az volt, hogy meg kell védeni a személyi és polgári szabadságjogokat. Ám utána a Covid miatt példátlan korlátozás következett. Amikor a pénzügyi bajok tetőztek, az EU költségvetési fegyelmet és kézben tartott kiadásokat ígért, de amióta beütött a vírus, mindenütt elszaladt az államadósság. Majd amikor megindult a menekültáradat, az unió nyitott határok és a beilleszkedés mellett kardoskodott, visizont mostanra – megint csak a járvány miatt – erőd lett belőle. Azaz a földrész – hangsúlyozza Krasztev – döntő pillanathoz érkezett. Csak valószínűleg nem úgy, hogy irányt vált, hanem hogy gyorsít.

FAZ

Egy vadonatúj tanulmány azt támasztja alá, hogy a jobboldali populisták kihasználják a járványt Európában, éspedig részben, hogy az állam ellen agitáljanak, részben pedig hogy új választói rétegeket nyerjenek meg maguknak. De mozgósító erejük korlátozott. A válság korántsem kölcsönzött nekik akkora lendületet, mint amikor 6 éve menekültek árasztották a kontinenst.

A drezdai Műszaki Egyetem felmérése arra jut, hogy annyira sokat nem profitáltak a demagógok a vírusból, de nem is vesztettek támogatottságukból. Hogy milyen taktikát választottak, az függ attól, hogy hatalmon vannak-e vagy sem. Ha igen, lásd a Fideszt és a PiS-t, akkor arra törekednek, hogy a betegség kezelését kivonják a politikai erőtérből. Ezzel szemben másutt, ellenzékben lévő társaik jó pontokat igyekeznek szerezni maguknak a fertőzés révén.

Utóbbiak az elején kemény ellenintézkedéseket követeltek, de azóta egyre élesebb kifogásolják a megkötéseket. Közép- és Kelet-Európában a nemzeti szuverenitást próbálják meglovagolni, sürgetik a határok lezárást, ami a migránsválság idején már nagy sikereket hozott nekik.

A szakértők azt is kiderítették, hogy az emberek általában akkor fogadják el az összeesküvés elméleteket, ha eleve hajlanak a populizmusra, illetve úgy érzik, hogy magukra hagyták őket az út szélén, nem egyenlő félként bánnak velük. És ha még sokáig itt marad a ragály, akkor az még sokat hozhat a demagógok konyhájára, mivel kiaknázhatják az erősödő elégedetlenséget a válságkezelés módjával szemben. Azaz tovább mélyíthetik a politikai-társadalmi megosztottságot.

Bloomberg

Németországban eleve lehetetlen szövetség kerül hatalomra, ráadásul amint megkezdi működését, azonnal súlyos próbakő elé kerül, ám ha beválik, új életet képes lehelni a politikába – írja az elemzés. A szociáldemokraták, a liberálisok és a zöldek összefogása ígéretes vállalkozás. Új energiát kölcsönözhet a középutasságnak, amire mind az országnak, mind Európának hatalmas szüksége van, sőt még az USÁ-nak is példát mutathat.

A szövetség létrejötte már önmagában igen-igen nagy eredmény. A közös program szándékegységet, gyakorlatiasságot és mérsékletet jelez. De persze a feladat akkora, hogy még a bukás is benne van a pakliban. Ezzel együtt reményre ad okot, hogy korszerű, erőteljes politikai közép jön létre. A részvevők közötti feszültségek azonban nyilvánvalóak, pl. az államadósság ügyében. Ám át lehet hidalni az ellentéteket, sőt kell is, ha Németország előbbre akar lépni.

A járvány azonban rögtön feladja a leckét, hiszen a 4. hullám miatt újabb korlátozások válhatnak szükségessé. A külpolitikában megoszthatja a három pártot az Ukrajna elleni orosz katonai fenyegetés, valamint Kína. Szintén eltérnek az elképzelések az EU ügyében. De ha talpon marad a koalíció, akkor véget vethet a Merkel utolsó időszakában tapasztalt céltalan sodródásnak. A kommentár azt javasolja: legyünk óvatosan derűlátóak. Merthogy a németeknél is szükség van az együttműködésre és a kompromisszumra, noha manapság egyik sem divatos a világban.

Kurier

Magyarország nagy ívben tesz arra, hogy az UNESCO a Fertő-tónál zajló nagyarányú idegenforgalmi beruházás leállítására szólított fel a természetvédelmi oltalom alá eső területen. A legújabb drónfelvételek igazolják, milyen hatalmas munkálatokról van szó. Épp ezért osztrák természetvédők arra szólítják fel az ENSZ Kulturális Szervezetét, hogy lépjen akcióba és szükség esetén nyilvánítsa veszélyeztetettnek a világörökség részének számító övezetet.

A tó magyar oldalán átszámítva 75 millió eurós költséggel a többi közt négycsillagos szálloda, nagy jachtkikötő, 800 autó befogadására alkalmas parkoló létesül, ehhez 60 hektárnyi zöld területet pusztítottak el. A program fenyegeti Fertő-Tószög Nemzeti Park egész környezeti rendszerét.

Ausztriában a Szövetség a Természetért civil szervezet vezetője kijelentette, hogy ha az UNESCO nem lép közbe határozottan, akkor a szervezet fogatlan oroszlánt csinál saját magából.

Neue Kronen Zeitung

A magyar zöldek által végeztetett közvélemény kutatás arra jutott, hogy a magyarok 90 %-a ellenzi a Fertőnél folyamatban lévő megaberuházást. A térségben 80 futballpályányi területet állítanak a luxus szolgálatába, ami veszélybe sodorja nem csupán a tavat, hanem a világörökségi besorolást is.

A Greenpeace Magyarország felkérésére készült tanulmány rávilágított, hogy a közvélemény nagy része egyáltalán nem ért egyet Orbán Viktor praktikáival és cseppet sem örül azoknak. 91 % nem pártolja, hogy bármilyen nagy természetátalakításba kezdjenek a nagy tavaknál, így a Fertőnél. 88 % pedig úgy gondolja, hogy véget kellene vetni a nemzeti parkokban az olyan tevékenységeknek, amelyek ártanak az állat- és növényvilágnak. A vizsgálat alapján a környezetvédelmi szervezet a munka azonnali leállítását sürgeti a Fertő-tónál.

KORONAVÍRUS: 10 466 ÚJ FERTŐZÖTT VAN, ELHUNYT 218 BETEG - LÉLEGEZTETŐGÉPEN MÁR 550-EN VANNAK.

HVG
Szerző: hvg.hu
2021.12.02.


A csütörtökön közölt hivatalos adatok szerint 218 újabb halálos áldozata van a koronavírus-járványnak. A Covid–19 szövődményeibe mostanáig már

34 931 ember halt bele Magyarországon.

Koronavírus-fertőzéssel 10 466 embert diagnosztizáltak egy nap alatt, a pandémia kezdete óta összesen 1 124 726-ot. Szerdán 42 035 tesztet végeztek el, ezek közül lett pozitív 10 466, így a pozitivitási arány 24,9 százalék.

Kórházban 7450 koronavírusos beteget ápolnak (ez 96 fővel kevesebb, mint tegnap), közülük 550 ember van lélegeztetőgépen, így lélegeztetőgépen ápoltak száma tegnaphoz képest csökkent 12 fővel. Ez a szám annak ellenére is magas, hogy a hét elején változtattak a kórházak adatszolgáltatási módszerén: csak azokat tartják számon lélegeztetőgépen lévő betegként, akiket invazívan, azaz intubálva, a légcsőbe vezetett csövön keresztül juttanak oxigénhez. A statisztikából kiestek azok, akik csak a légzésben segítő eszközöket (pl. oxigénmaszkot) kapnak.

A legalább egyszer beoltottak 6 138 885-en vannak, két adag vakcinát 5 852 417 ember kapott, a harmadik dózist pedig 2 609 385 kérte. Szerdán az első oltásért 6336-an, a másodikért 5012-en, a harmadikért 50 289 jelentkezett. Az oltási akcióban eddig 947 ezren oltatták be magukat, közülük 114 ezren most kapták meg az első oltásukat. A tájékoztató oldal továbbra is oltásra buzdít mindenkit, kiemelve, hogy december 5-ig továbbra is előzetes időpontfoglalás nélkül lehet felvenni a vakcinát reggel hét és este hét óra között.

A gyógyultnak nyilvánítottak most 902 ezren vannak, az aktív fertőzöttek száma viszont 187 795-re emelkedett, az aktív fertőzöttek száma így tegnaphoz képest 61-gyel csökkent.

A hivatalos tájékoztatás arról nem adott hírt, hogy Magyarországon is megjelent-e a koronavírus omikron variánsa.

SZÁGULDÁS A SEMMIBE

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.12.02.


Most, hogy Orbán Európa legaljával szeretett volna szövetkezni, hogy tényező lehessen az öreg földrészen, most értjük meg Varga J. Fidesz-kongresszusi lelkesedését, miszerint a saját képükre formálják az egész művelt világot, hogy lehúzzák a kultúrát magukhoz a sárba. Ez az idea, illetve mégsem egészen ez, mert jól kivehetően itt a kedves vezető mérhetetlen egójáról van szó leginkább, hogy olyan homokozót keres, ahol ő pakolászhatja a tyúkszaros vödröt. Ehhez és ezért akár az ördöggel is hajlandó cimborálni. A jelek szerint azonban még az ördög maga sem szívesen kvaterkázik vele.

Egyetlenünk útja tehát itt jól láthatóan véget fog érni. Mert innen nincsen hová ösvény. Erről mélázunk így december elején ahelyett, hogy advent lévén a szent szánkók mellett sugdolóznánk, várva a megváltó eljövetelét. Nos tehát, mint ismeretes, olyan hírek szállongtak a légben, miszerint a Néppártból kialkolbólított Fidesz (tehát, és ezt nem győzzük hangsúlyozni, voltaképp Orbán egyedül) be szeretne csücsülni az Európai Parlament „Identitás és demokrácia” nevű képviselőcsoportjába, mert máshol már helye nincsen egyáltalán. Sem balra, sem jobbra, semennyi.

Ezt az „Identitás és demokrácia” nevű csoportot egyébként olyan szélsőjobbosok fémjelzik, mint a Matteo Salvini féle olasz Liga, az osztrák Szabadságpárt, Marine Le Pen Nemzeti Tömörülése és a német AfD. Az volt a mesterterv, hogy a lengyel PIS-sel és a spanyol Vox-szal ide besorolva a Fidesszel együtt az Európai Parlament harmadik legnagyobb frakciója jöjjön létre. De nem jön. Mert úgy tűnik, hogy a lengyelek bár hasonképp elvetemültek, mint a mi Orbánunk, viszont mégsem annyira aljasak, és nem reszketnek a rivaldafényért annyira, mint a mi fiunk.

Mert ugyanis, míg eddig ténykedésében a hatalom akarása volt a meghatározó tényező, ez újabb elemmel bővült, mégpedig a narcisztikus magamutogatással. Illetve ez is megvolt eddig is, de mos ez türemkedett elő. Mert és ugyanis ehhez a csoporthoz csatlakozva a hatalom súlya és mennyisége egyáltalán nem gyarapodna sem a Fidesz, sem Orbán számára, csak egy hely volna, egy kuckó, meleg akol, ahol fontosnak érezheti magát az, akit Európa normálisabb részén nem látnak szívesen de olyannyira, hogy mindenhol kitelt a becsülete is, de nagyon...


DE IGEN, KÖVÉR ARRÓL BESZÉLT

VÁLASZ ONLINE
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2021.11.30.


Végtelenül szomorú hallgatni ezt a beszédet. Kövér László ugyanis éppen harminc évvel a titkosszolgálatokkal kapcsolatos egyezség megszületése után rúgta fel a rendszerváltó konszenzust. Amelynek kialakításában neki is része volt. Szerencsére vannak azért jelek, hogy amit látunk, legfeljebb diktatúraparódia, s a szolgálatok főszabály szerint korrekten teszik a dolgukat. Reméljük, jól látjuk. Vélemény.

Kövér Lászlónak majdnem sikerült a lehetetlen. Kétszer lépni ugyanabba a folyóba – az ókor óta tudjuk, hogy erre halandónak nincs esélye, az Országgyűlés elnöki posztján régóta állomásozó politikus azonban 18 év elteltével kis híján megismételte 2002-es bravúrját: ismét kiszivárgott egy beszéde, amely ugyanolyan viták kereszttüzében áll. A számos hasonlóság ellenére a körülmények és a következmények azért mások most. A helyzet durvább, utóbbiak meg nem látszanak.

Kezdjük a hasonlóságoknál...

MÁRKI-ZAY MEGALAKÍTJA AZ ORBÁN NÉLKÜLI FIDESZT, BALLIBERÁLIS SZAVAZATOKKAL SZÉTVERI AZ ELLENZÉKET

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2021.12.01.


Márki-Zay azzal nyerte meg az ellenzéki előválasztást, hogy ő a pártokon és a politikai eliten kívülálló civil, aki se nem jobbra, se nem balra, hanem felfelé (az hol van?) viszi az országot. Ezért szavaztak rá a balliberálisok, akik az Orbán-ellenes ellenzék elsöprő többségét alkotják. Ehhez képest Márki-Zay a Facebookon bejelentette, hogy “egy konzervatív párt építése gőzerővel halad előre”, “jobboldali polgármesterekből, volt miniszterekből, nagykövetekből és értelmiségiekből”, “ide tartoznak a volt fideszesek, KDNP-sek, azok, akik nem tolvajok”.

Márki-Zay azt is mondta, hogy leszámol az elmúlt harminc évvel, annak jobboldali és baloldali örökségével (“se Gyurcsány, se Orbán”, mintha az elmúlt harminc év ezzel lenne azonos, s mintha Gyurcsány és Orbán azonos megítélés alá eshetne). Ehhez képest Márki-Zay csak a balliberálisokkal (“Gyurcsánnyal”) számolt le, megtagadva a többségében ballibeális ellenzék értékeit (lásd: Donáth Anna erről szóló értékelését), Orbán Fideszét viszont megtartaná és újraélesztené, a keresztény-nemzeti horthysta hagyományt átmentené, csak a korrupciót hagyná el belőle.

Mindezt úgy, hogy ehhez a balliberális ellenzék szavazatait használja fel, mert Márki-Zay az ő szavazatukkal lett a fenti hazugságai folytán ellenzéki miniszterelnök-jelölt, nélkülük egy senki lenne, akinek politikai hatása és befolyása akkora lenne, amekkora jelentősége és befolyása a Mindenki Magyarországa Mozgalomnak volt az ellenzéki előválasztás előtt, a maga jelentéktelen pártocskái és nevetséges gittegyletei révén. A balliberális oldal ezzel a saját ellenségét neveli ki, saját ellenségét emelte a feje fölé, és kígyót melenget a keblén.

Azok az emberek, akiket Márki-Zay összeszed, valamikor Orbán emberei voltak, csak kevésbé lojálisak és használhatók, mint a Fidesz koleszos és újtörök keménymagja, viszont ugyanannak a két világháború közötti keresztény-nemzeti jobboldali ideológiának képviselői, amely a horthyzmus lényege volt, s amely változó identitással mindig is a felvilágosodás és az alkotmányos demokrácia ellenségeként tevékenykedett. Ez pedig az igazi Orbán-ellenes balliberális ellenzék mindenkori ellensége...

RENGETEG A BETEG GYEREK, A MOSTANI ÁTOLTOTTSÁG KEVÉS

24.HU
Szerző: FARKAS GYÖRGY
2021.12.02.


A Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke szerint a jelenlegi 38%-os átoltottságnál jóval magasabb, 90% feletti kellene ahhoz, hogy megálljon a fertőzés terjedése a gyerekek közt.

A Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke szerint sokkal több a fertőzött a gyermek, mint a járvány korábbi hullámai idején, többen is kerülnek kórházba. Havasi Katalin az InfoRádióban elmondta, ennek oka lehet, hogy az időseknél a gyerekek védtelenebbek, a koronavírus delta variánsa sokkal fertőzőbb, és más a betegség lefolyása is, már a gyerekeknél is okoz tüneteket.

A szakember szerint a gyerekeknél a korábbiakkal ellentétben gyakoribb lett:

- a hasfájás,
- a hasmenés,
- a hányás,
- a láz,
- a gyengeség
- a felső légúti tünetek, a nátha, a köhögés.

A legsúlyosabb esetekben előfordulhat a légzési elégtelenség. Szerencsére az, hogy lélegeztetőgépre kerüljön gyerek, ritkán fordul elő, de sajnos intenzív osztályos kezelést igénylő gyerekek is vannak

– tette hozzá a szakember.

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) szerint két hét alatt háromszorosára nőtt, rekordszintre ugrott a 15 év alatti fertőzöttek száma.