2021. december 23., csütörtök

IGAZGYÖNGY KARÁCSONY 2021

YOUTUBE
Szerző: Igazgyöngy Alapítvány
2021.12.19.



A fotók az adventi időszakban készültek, az Igazgyöngyben. Köszönjük szépen a sok-sok magánszemélynek, intézménynek, más civil szervezetnek és cégnek, hogy segítette, támogatta 2021-ben az Igazgyöngy karácsonyát és gyerekszegénység elleni munkáját. Boldog karácsonyt és sikerekben gazdag új évet kívánunk! Köszönjük, hogy mellettünk vannak! Az Igazgyöngy Alapítvány munkatársai és támogatottjai Zene: Joós Tamás-Balogh József- Valahol

A HATÁRON TÚL MÁS NEVÉBEN IS SZAVAZHATSZ

YOUTUBE
Szerző: JUHÁSZ PÉTER
2021.12.22.



Titokban rögzítettem, hogyan tájékoztatják az embert a határon túl a szavazási csalás lehetőségéről az erre kijelölt irodákban Erdélyben. Ha valaki külföldre ment dolgozni, de magyarországi lakcímmel rendelkezik, akkor a saját maga nevében sem szavazhat, csak ha elmegy személyesen a legközelebbi konzulátusra. Azonban ha határon túl él valaki, és nincs bejelentett lakcíme Magyarországon, akkor nemcsak hogy levélben szavazhat, de mások helyett is megteheti. Legalábbis erről tájékoztattak a Fidesz-kormány által létrehozott Demokrácia központokban. Ezek a központok gyűjtik össze az országgyűlési választások alkalmával a levél szavazatokat, és ezeknek az irodáiban tájékoztatják a lakosságot a csalás lehetőségéről. Tudják, hogy "nem szabad". De "mindent meg lehet oldani. Tehát személyesen kellene szavazni, de (...) önök is tudnak" [mások nevében]. Ezt nem én állítom, a Demokrácia központokban mondták. Nem egyben, hanem kettőben. Talán azért csak ennyiben, mert csak ennyit látogattam meg. Egy biztos: ha valaki tudja más állampolgárok adatait, mondjuk egy aláírás-gyűjtéskor elkéri azokat, és elteszi, akkor bárki nevében leszavazhat. Ha még azt is tudja, hogy kik regisztráltak és kik nem, akkor tömegével teheti ezt meg, hisz elég csak a nevükben regisztrálni és egy szabadon választott postacímre irányítania a leveleket.

BOSZNIÁBAN FELZÚDULTAK ORBÁN MEGJEGYZÉSEI MIATT, LEGSZÍVESEBBEN KITILTANÁK - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2021.12.23.


Bosnyák vezetők idegengyűlölettel és rasszizmussal vádolják Orbán Viktort, aki szerint Európa biztonságát a déli határunknál élő muzulmán kisebbségek veszélyeztetik. A magyar kormány megállapodott Ukrajnával, és a leállított gázszállításokat újraindítja. Kijev napi 8 millió köbméter európai fűtőanyaghoz jut 

Hivatali szervek és vallási vezetők ítélték el, hogy Orbán Viktor és szóvivője szerint Bosznia lehetséges uniós csatlakozás erőpróba lesz az Európai Unió számára a muzulmán többségű lakossága miatt, az AP tudósítása szerint. Kovács Zoltán Twitter-üzenetében úgy fogalmazott, hogy Bosznia a maga 2 milliós muzulmán közösségével kihívást fog jelenteni. Orbán Viktor még kedden, a csaknem négy órás sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy Magyarországnak rengeteg energiát kell mozgósítani, hogy a Brüsszelben tapasztalható bővítési „fáradtságot” le tudja győzni.

Orbán szerint ő mindent megtesz azért, hogy meggyőzze Európa vezetőit, hogy ugyan a Balkán tőlük messzebb van, mint Magyarországtól, de az ő szempontjukból is kulcskérdés egy olyan állam biztonságának a megoldása, amelyben kétmillió muszlim él. Élesen kikeltek vezetők és pártok is Boszniában az elhangzottak ellen, egyesek ki akarják tiltani Orbán Viktort, aki hivatalos látogatásra készül Szarajevóba.

Az iszlám közösség vezetője Orbánt idegengyűlölttel és rasszizmussal vádolta meg. Reis ul-Ulema szerint, ha ilyen ideológia talajt fog, akkor visszatérünk abba a korba, amikor az európai egység fasiszta, náci, erőszakos és népirtáshoz vezető ideológiára épült, amely a holokausztba torkollott és egyéb rettenetes bűncselekményekhez vezetett. A hárompárti elnökség bosnyák tagja, Sefik Dzaferovic, Orbán kijelentését szégyenletesnek és bántónak minősítette.

A cikk még kifogásolja azt is, amit szintén az évzáró sajtótájékoztatón mondott Orbán Viktor, hogy nem fogja támogatni a boszniai szerb vezető, Milorad Dodik elleni uniós szankciókat, akit a többi tagállam szeparatista nézetei miatt elítél. Dodik egyébként szerdán gyakorlatilag védelmébe vette „Magyarországot”, az őt ért kritikák ismeretében. Az írás Orbán muszlim- és menekültellenességének a bemutatásával zárul.

Még a skót jogászok hivatalos lapja, a Scottish Legal News is foglalkozik azzal, hogy Orbán Viktor kerekperec kijelentette, az Európai Bíróság erre vonatkozó elítélő határozata ellenére sem tágít korábbi migrációs politikai céljaitól. Úgy fogalmazott: Magyarországnak nem áll szándékában megmásítani erre vonatkozó jogszabályát. Szerinte az uniós törvények felett eljárt az idő, és előbbi amúgy is neki és az általa kiépített kerítésnek köszönheti, hogy a muzulmán bevándorlókat megállította.

Newsweek ehhez még hozzáteszi, hogy ennek a dacos politikának nyilván pénzügyi bírság lesz a vége, noha ez sem hatja meg a magyar kormányt.

Az is bekerült az amerikai híradásokba, hogy a magyar kormány végül megállapodott Ukrajnával, hogy a korábban leállított gázszállításokat újraindítja, és Kijev ismét napi 8 millió köbméter európai fűtőanyaghoz jut – írja a US News and World Report. Szlovákián keresztül viszont kap további 27 millió köbmétert. A hazánkból Ukrajnába érkező gázszállításokat akkor állították le, amikor Budapest és az orosz Gazprom szeptemberben egy új, hosszútávra szóló olyan gázszerződést írt alá, amelyből 
kihagyták Ukrajnát.

Az orosz Ria Novosztyi úgy írt erről, hogy a korábbinál nagyobb mennyiségben érkezik majd Magyarországról gáz Ukrajnába, illetve hogy egyelőre csak 3 hónapra vonatkozik a megállapodás, de a felek természetesen dolgoznak a meghosszabbításán.

Az orosz Jevropejszkaja Pravdából viszont azt tudjuk meg, hogy Magyarország 100 millió
 Euróval támogatja a szerb oktatást és kkv-ket Bosznia-Hercegovinában. Orbán ezt a pénzügyi segítséget úgy kommentálta korábbi ottani vizitje alkalmával, hogy egy felelősségteljesen gondolkodó szomszéd állam ekképp gondoskodik a térség biztonságáról. Merthogy annak Szerbia az egyedüli biztosítéka. A cikk persze emlékeztet arra, hogy Szerbia ígéretet tett a vajdasági magyarok kisebbségi jogainak megvédésére, és Orbán cserébe Belgrád minden kezdeményezését pártolja, többek között a szerbek kiválását Bosznia-Hercegovinából, ami tiltakozást váltott ki az Egyesült Államok, Franciaország, Németország, Olaszország részéről, amivel csak eszkalálódik a helyzet.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ 

FALUS ANDRÁS: FELÜLRŐL ÉRKEZŐ NYOMÁS MIATT ENGEDÉLYEZTÉK IDŐ ELŐTT AZ OROSZ VAKCINÁT

TELEX
Szerző: PÁL TAMÁS
2021.12.22.


Falus András immunológus szerint az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) egyértelműen felülről érkező nyomás miatt döntött úgy, hogy már az érdemi vizsgálatok lezárulta előtt engedélyezi az orosz Szputnyik V vakcina Magyarországi használatát. „Egyértelműen felülről jött hatás miatt döntött úgy az OGYÉI vezetősége, hogy a Szputnyikot átengedik” – mondta Falus András a Klubrádió Reggeli gyors című műsorában.

Falus korábban tagja volt annak a szakértői gárdának, akiket az OGYÉI arra kért fel, hogy a keleti vakcinák teszteredményeiről szakvéleményt fogalmazzanak meg. Falus elmondta, hogy eddig egy titoktartási szerződés miatt nem nyilatkozhatott az OGYÉI engedélyeztetéseiről, ám mivel a Transparency International Magyarország peres úton megszerezte a keleti vakcinákkal kapcsolatos engedélyeztetési dokumentumokat, már szabadon elmondhatta a véleményét.

Az immunológus azt mondta, hogy a Szputnyik V dokumentációja jelentősen rövidebb, ebből adódóan hiányosabb volt, mint az akkor már nyilvánosan elérhető AstraZeneca- vagy Pfizer-dokumentáció. A hiányzó adatokra rákérdeztek ugyan, de azon kívül, hogy egy Oroszországba kiküldött delegáció megtekinthette a Szputnyik V gyártását, nem kaptak bővebb tájékoztatást. „Nyilvánvaló, hogy egy ilyen rápillantás a gyártósorra az égvilágon semmilyen információt nem tud adni” – mondta Falus, aki többedmagával ezután hagyta ott az OGYÉI-t, és nem vett részt a további szakértői munkában.

„Egyértelműen egy felülről jött hatás miatt döntött úgy az OGYÉI vezetősége – nem tehettek mást –, hogy a Szputnyikot átengedik”

– mondta Falus, aki hozzátette, később kiderült, hogy az orosz vakcina valóban jó vakcina, „de abból a dokumentációból, ami az OGYÉI rendelkezésére állt, ez nem derült ki” – tette hozzá...


MEGVAN, HOL FARAG LE A KORMÁNY 755 MILLIÁRD FORINTOT JÖVŐRE - EGY RÉSZE EGYELŐRE CSAK ÍGÉRET

PORTFOLIO
Szerző: CSÍKI GERGELY
2021.12.23.


A Pénzügyminisztérium szerda esti közleménye után nem sokkal a közlönyben meg is jelent a kormány határozata, hogy a 2022-es költségvetésben hol húzza szorosabbra a nadrágszíjat a kabinet annak érdekében, hogy legalább (!) 755 milliárd forintnyi kiadást megspóroljon. Konkrétan 17 költségvetési sort érint a kiadáscsökkentési intézkedés, ami meglehetősen magas szám és - ha csak átmenetileg is, de - több területet érzékenyen érinthet, például az Egészséges Budapest Program teljes jövő évi keretét elvette most a kormány. A határozat másik érdekes része, hogy 150 milliárd forintnyi döntés még hiányzik, egyelőre még csak ígéret formájában van jelen a jövő évi, amúgy is teljesen átszabott büdzsében.

Három fontos pontja van a határozatnak

Szerda esti cikkünkben számoltunk be a tárca közleményéről, miszerint 755 milliárd forintnyi beruházás átütemezésével valósul meg 2022-ben a tervezettnél alacsonyabb hiánycél. Ez az a költségvetési kiigazítás, amivel az eredetileg vállalt 5,9%-os, uniós viszonylatban is magas hiánycélt 4,9%-ra csökkentené.

A szerda esti kormánydöntés meg is jelent a közlönyben kormányhatározat formájában, a 2022. évi hiánycél csökkentéséről és az ennek eléréséhez szükséges intézkedésekről címmel. Ez lényegében három paragrafusból áll:

1. A kormány egyetért azzal, hogy a 2022. évi hiánycél az eredeti 5,9% helyett a bruttó hazai össztermék (GDP) 4,9%-a legyen.

2. a 2022. évi hiány csökkentése érdekében egyetért a Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló 2021. évi XC. törvény egyes kiadási előirányzatainak csökkentésével, valamint a korábban meghozott beruházási döntések felülvizsgálatával, oly módon, hogy az így elért megtakarítás összege meghaladja a 755 milliárd forintot.

3. Ehhez egyrészt a központi költségvetés 2022. évi előirányzatait összességében 605,405 milliárd forinttal csökkenti, a mellékletben felsoroltak alapján, és ennek január 5-ig kell megvalósulnia. Másrészt Varga Mihály pénzügyminiszternek 2022. január 31-ig kell javaslatot tennie további 150 milliárd forintos beruházási döntés csökkentésre.

Ez alapján azt mondhatjuk, hogy a kormány döntésének legalább két eleme új és érdekes az eddigiek után. Egyrészt, hogy a kormány legalább 755 milliárd forintos költségvetési kiadáslefaragásra, -befagyasztásra készül 2022-ben és hogy ennek egy ötödét jelenleg még nem ismeri, a költségvetésért felelős miniszternek kell javaslatot tennie egy hónapon belül erre is. Ez azt üzeni, hogy a kormány számára meglehetősen fontos és sietős volt, hogy mielőbb ismertté váljon ez a költségvetési egyenlegjavító döntés. A befektetők és más piaci szereplők szemében ezért a kiigazítás ezen hiányossága feltételezhetően nem veti vissza nagy mértékben a kormánydöntés hitelességét, az elkötelezettség határozottan megvan a kormányban, január végén ezen a téren is okosabbak leszünk...

ITT OLVASHATÓ

Azt is fontos megemlíte
ni, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a keddi tájékoztatóján azt mondta, hogy nincsenek elhalasztott beruházások, csak átütemezések, amivel arra utalt, hogy a későbbiekben ezek a kiadási tételek még megvalósulhatnak (vagy 2023-ban, vagy ha 2022-ben feltételezhetően jobb lesz a büdzsé állapota, bár ez utóbbi opció nem lenne túl konzisztens a mostani lépéssel és azzal az üzenettel, hogy a kormány nem használja ki az év közben jelentkező mozgástereket). Közben most azt láthatjuk, hogy a lenti összegekkel ténylegesen is csökkennek egyes kiadási előirányzatok...

KORONAVÍRUS: RÉMHÍREK, KONTEÓK, HAZUGSÁGOK: KREKÓ PÉTER, SZOCIÁLPSZICHOLÓGUS / FP 34.

FRIDERIKUSZ PODCAST
Szerző: FRIDERIKUSZ SÁNDOR
2021.12.17.



Manapság a koronavírus-járvánnyal kapcsolatosan terjed a valaha volt legtöbb dezinformáció, tévhit vagy összeesküvés-elmélet az összes globális esemény közül. Az internetet, a közösségi médiafelületeket böngészve többszáz konteóval találkozhatunk, és az sem sokat javít a helyzeten, hogy különféle kormányok, médiatermékek is sorozatosan terjesztenek alaptalan rémhíreket a járvánnyal, az oltással és ezek következményeivel kapcsolatosan. Ebben a podcastban Friderikusz Sándor - a koronavírus-járvány apropóján - a konteók természetrajzáról beszélget Krekó Péter szociálpszichológussal, aki a Tömegparanoia 2.0 című könyvében egy teljes fejezetben foglalkozik kifejezetten a koronavírus és a dezinformációk összefüggésével


“AKÁR GYŐZ, AKÁR VESZÍT AZ ELLENZÉK, LESZ DOLGUNK” | ÉVÉRTÉKELŐ

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2021.12.22.



A Partizán stábjából szerkesztők, vágók, gyártásvezetők beszélgettek a 2021-es évről. Többek között az év legfontosabb közéleti, politikai, kulturális eseményeiről, a magyar youtuberekről, a média és a politika viszonyáról, valamint arról, hogy ki mit vár a 2022-es választásoktól.

ITT NÉZHETŐ MEG

CSAK EMLÉKEZTETNÉK...

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2021.12.21.


Szerintem tökéletes választás volt Novák Katalin, alig várom már, hogy beüljön az elnöki székbe. Az a baj, hogy ez az ország elfelejtett holisztikusan gondolkodni, pedig, ha képes volna rá, hamar világos lenne mindenki számára, miért is kell most örülnünk.

Csak emlékeztetnék: Novák Katalin ebben az évben megkapta a Szent Morus Tamás-díjat egy bizonyos ICLN (International Catholic Legislators Network) elnevezésű szervezettől, amely szervezet a Katolikus Egyház Katekizmusát követve az abortuszt súlyos bűncselekménynek tartja, az eutanáziát erkölcsileg elfogadhatatlannak, a fogamzásgátlás esetén kizárólag az „önmegfigyelést”, a „terméketlen időszak szem előtt tartását” tekinti „az erkölcs objektív kritériumaival összhangban lévőnek”, a fogamzásgátlás minden egyéb formáját a gonosz megnyilvánulásának könyveli el. Súlyosan erkölcstelennek tartja a mesterséges megtermékenyítés minden formáját, vizsgálja a Szentírás és a közhivatal kapcsolatát, valamint elősegíteni igyekszik a katolikusok sikeres helytállását a közhivatalokban.

Akkor miért is kell hát örülni? Azért, mert a díj névadója az a Morus Tamás (Thomas More), aki főművében, az Utópiában egy olyan ideális államot ír le, ahol titkos választás során a legalkalmasabb személyt választják meg fejedelemnek, aki nem tör zsarnokságra. Ebben az államban minden hivatal egy évre szól, nem többre. Közügyekről a szenátuson kívül tilos tanácskozni, nehogy a fejedelem és a vezetők megváltoztathassák az ország alkotmányát, és megteremtsék a zsarnokságot.

Morus államában az uralkodónak nincs kedvenc vallása, s olyan „törvényt szentesített, hogy mindenki azt a vallást kövesse, amelyiket akarja”, továbbá „ostobaságnak tartotta, hogy valaki erőszakkal és fenyegetésekkel kényszerítse az embereket arra, hogy amit igaznak tart, azt mindenki annak lássa… mindenkire rábízta, hogy szabadon higgye, amit akar.”

Elképzelhetetlennek és kizártnak tartom, hogy Novák Katalin ne maradna hű a díj névadójának szellemiségéhez.

Novák Katalinnal jöjjön el Morus Tamás országa!

De fülbevalójának elhíresült feliratát cserélje fel Utópiára!

ÍGY ELLENŐRIZHETED, MEGFIGYELTÉK-E AZ IPHONE-ODAT A PEGASUS KÉMSZOFTVERREL

DIREKT36
Szerző: DIREKT36
2021.12.23.


Újságíróktól ellenzéki politikusokon át a köztársasági elnök testőrségéig több tucatnyi olyan emberről írt már a Direkt36, akiket Pegasus nevű izraeli kémszoftverrel figyelhettek meg. Minden erről szóló cikkünk megjelenése után rengeteg olvasó keresett meg minket azzal, hogy valamiért arra gyanakszanak, hogy őket is megfigyelték, és szeretnék megvizsgáltatni a telefonjukat.

A telefonok bevizsgálása nem egyszerű feladat. Az Amnesty International nyilvánosságra hozott ugyan egy programot, amivel ellenőrizhetők a telefonok (innen lehet letölteni), ennek a használatához azonban minimálisan érteni kell a programozáshoz. Nemrég azonban megjelent egy olyan alkalmazás, amellyel bárki egyszerűen leellenőrizheti a saját iPhone-ját, hogy rajta vannak-e a Pegasus nyomai. Ebben a cikkben azt magyarázzuk el, hogyan működik ez a program, és bár más készülékekre nincs ilyen egyszerű megoldás, az Androidot használóknak is van egy tippünk.

Hogy mi az a Pegasus, hogyan működik és lehet-e ellene védekezni, arról ebben a korábbi cikkben írtunk.

Kell-e félnem attól, hogy esetleg én is Pegasus-célpont lettem?

A Pegasust viszonylag kevés célpont ellen vetik be, mivel több okból sem alkalmas tömeges megfigyelésre. Egyrészt rendkívül drága: korábban nyilvánosságra került szerződések szerint egy-egy célpont megfigyelésbe akár több tíz millió forintba is kerülhet. Másrészt pedig katonai kiberfegyvernek minősül, ezért csak a legveszélyesebb bűnözők és terroristák ellen lehetne bevetni. Mindezek alapján valószínűtlen, hogy egy törvénytisztelő átlagpolgárt is megfigyeljenek vele...

MAGYARORSZÁG ELŐRE MEGY, VAGY HÁTRA! - INTERJÚ KIRÁLY JÚLIÁVAL

HÍRKLIKK
Szerző: RÉDEI OTTÓ
2021.12.22.


A kormány szerint sikeres a Fidesz gazdaságpolitikája, hiszen uniós összehasonlításban is gyors a növekedés. Ennek köszönhetően, emelkednek a minimálbérek, a nyugdíjasok prémiumot és 13. havi juttatást kapnak, a családok pedig visszaigényelhetik az szja-t. Ennek viszont gyökeresen ellentmond a gyorsuló infláció, az emelkedő árak és a forint folyamatos gyengülése. A gazdaságpolitika sikeréről vagy kudarcáról beszélgettünk Király Júliával, a Magyar Nemzeti Bank volt alelnökével.

Sikeres az orbáni gazdaságpolitika?

Jó lenne, ha a miniszterelnök úr olvasná azt, amit a jobb keze, vagyis Matolcsy György írt, a jegybank decemberi inflációs jelentésében. Ebben ugyanis már szó sincs sikerről, hanem csak gyorsuló inflációról, lassuló gazdaságról. Az előző, szeptemberi jelentéshez képest radikálisan romlottak a kilátások, az MNB jelentősen rontott mind az idei, mind a jövő évekre vonatkozó gazdasági előrejelzésein.

Mi ennek a hirtelen romlásnak az oka?


Nem olyan hirtelen ez a változás. Az első és második negyedévben valóban volt egy váratlan megugrás, de aztán már látszottak a visszaesés jelei. Ezen nem is lehet csodálkozni, hiszen a kormány a válság kezelése címén improduktív, soha meg nem térülő beruházásokra költött (mint arról PMZ részletesen írt a Hírklikken december 19-én). A válságkezelés nem szólt másról, mint a NER birodalom veszteségeinek pótlásáról, finanszírozási nehézségeinek enyhítéséről. Magyarország gazdasági élharcosból fokozatosan a térség enyhe középmezőnyébe csúszott vissza. Az infláció mára már tartós világjelenséggé vált. Ebben viszont Magyarország az uniós élvonalban van. A kormány propagandája szerint minden, ami sikerként könyvelhető el, az ő érdemük és minden, ami kudarcnak számít az a külföld hibája. Pár évtizede hallottunk már ilyeneket...

SZABAD SZEMMEL: A PÁPA ARRA FIGYELMEZTETETT, HOGY MINDEN EURÓPAI ORSZÁGNAK KI KELL VENNIE RÉSZÉT A MENEKÜLTEK BEFOGADÁSÁBÓL - NÉPSZAVA NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.12.23.


Az egyházfő a migránsok védelmét egyik fő feladatának tekinti. Lapszemle.

Morning Star


A magyar kormány a járványra hivatkozva megakadályozta, hogy az osztrák VIG biztosító átvegye a holland Aegon itteni érdekeltségeit, ideértve biztosítási ágazatát, nyugdíjalapját és alapkezelőjét, ám a vita most úgy rendeződik, hogy az állam beszáll az érintett cégekbe. Összesen 45 %-os részesedéshez jut ily módon, de a tranzakcióról kiadott közlemény hangsúlyozza, hogy az irányítás joga a többségi tulajdonost illeti meg.

Az erről szóló szándéknyilatkozatot ma írják alá, de az egyeztetés folytatódik. Ebben magyar részről a 100 %-ig állami kézben lévő Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. vesz részt. Mint emlékezetes, az Aegon Lengyelországból, Romániából és Törökországból is kivonul, ottani pozícióit szintén a Vienna Insurance Group veszi át. Ily módon a magyar vétó miatt egy összesen 830 millió eurós megállapodás lógott a levegőben. (Ez oldódik meg oly módon, hogy a kormány idehaza kisebbségi tulajdonhoz jut – a szerk. megj.)

Deutsche Welle

A német kormány egyrészt megosztott, másrészt tanácstalan az ügyben, milyen politikát folytasson Oroszország, Ukrajna, valamint Közép- és Délkelet-Európa ügyében, de ez nem vonatkozik a jogállam követelményére, mert ott eléggé egységes az álláspont. Az elemzés úgy ítéli meg, hogy a koalíción belül a zöldek az értékek érvényesítését sürgetik, a szociáldemokraták viszont inkább a gyakorlatias megközelítést szorgalmazzák.

Mindenesetre meglepő, hogy a kérdés viszonylag csekély súlyt kapott a három párt együttműködési nyilatkozatában, hiszen pl. a V4-ek igen fontos gazdasági partnert jelentenek, arról nem beszélve, hogy Németország milyen kulcsszerepet tölt be a kontinens két fele közötti kapcsolatok előmozdításában. De hát jelentős ellentétek tapasztalhatóak a régiót illetően a három szövetséges között. Az SPD például már az előző kormány idején sem forszírozta túlzottan a kiállást a magyar és a lengyel jogállam lebontása ellen.

A liberálisok megosztottak. Egyik részük a gazdasági érdekeket helyezné előtérbe, másik részük az emberi és polgárjogok fontosságát hangoztatja. A környezetvédőknél alapkérdés az értékeken alapuló külpolitika. Az új kormány mindjárt a legelején kénytelen nagy figyelmet szentelni a régiónak, mivel Varsó megütközik Brüsszellel a demokrácia ügyében, a bosznaiai szerbek vezére elszakadással fenyegetőzik, ám leginkább az orosz csapatösszevonások nyugtalanítóak.

De úgy néz ki, hogy a koalíció nem szeretné, ha kiéleződne a belső vita és ez vonatkozik arra is, hogy megkezdheti-e működését az Északi Áramlat 2. A jogállam ügyében viszont már nagyobb az egység. Az SPD némi önkritikát gyakorolva azt állapította meg, hogy Merkel túlságosan is elnéző volt Orbán Viktorral szemben, ám ez hibának bizonyult, ami most sokba kerül. És a lengyeleknél bizonyos tekintetben éppen azért szabadulhattak el a dolgok, mert Németország sok mindent elmulasztott megtenni Magyarország ügyében.

A zöldek illetékese azt mondja, a Bizottság nem hagyhatja rá a jogállam védelmét a többiekre Budapest és Varsó ellenében. Az FDP szakértője úgy véli, hogy a német kormánynak sokkal határozottabbnak kell lennie ebben a kérdésben, mint az előző garnitúrának. De cselekedniük kell a német autógyáraknak is – tette hozzá. Mert a Mercedes vagy a BMW igenis állást foglalhat, amikor az emberi vagy polgárjogok forognak kockán.

Süddeutsche Zeitung


Orbán Viktor lepattant, mert szélsőjobbos szuperfrakciót próbált létrehozni az Európai Parlamentben, de ebből egyelőre nem lesz semmi, a többi közt azért, mert Salvini nem szállt be. Pedig ha sikerülne tető alá hozni az összefogást, az több pénzt, felszólalási időt és befolyást jelentene Strasbourgban. Ám a magyar vezető is elismerte, hogy e pillanatban semmi esély sincs az új csoport megalakulására – egészen az áprilisi francia elnökválasztásig.

A jelentés megjegyzi, hogy a szóba jövő két frakció közül a Konzervatívok és Reformerek, soraikban az AfD-vel és az olasz Ligával, nem éppen kezdeményezéseikkel és hozzáértésükkel tűnnek ki. Ugyanez vonatkozik a Fidesz törvényhozóira, akik a Néppárt elhagyása után nagyjából a senki földjén mozognak. Márpedig ez nagy pofon Orbánnak, mondja a pozsonyi Globsec elemző intézet egyik szakértője.

A magyar politikus a hónap elején nagy reményekkel utazott Varsóba az euroszkeptikus erők Kaczynski által kezdeményezett csúcstalálkozójára, de csalódnia kellett, mert belpolitikai megfontolásokból Salvini távolmaradt. Nem kíván ugyanis egy gyékényen árulni a Meloni-féle posztfasiszta Olaszország fivéreivel, miközben odahaza mindketten ugyanazt a választói réteget igyekeznek becserkészni.

A szélsőjobbot Oroszország mellett az is megoszthatja, hogy miként viszonyuljanak Kínához. A már említett szlovák szakértő szerint az erők egyesítéséhez a következő alkalmat a 2024 májusában esedékes európai választás kínálja. De már az előző év végéig össze kell hozni a szövetséget, ha ezek a pártok befolyásolni akarják a kampányt.

Der Standard


A bosnyák politikai vezetés bizalmatlan az unió magyar bővítési biztosával szemben, mert egy kiszivárgott brüsszeli dokumentumból kiderül, hogy Várhelyi Olivér összeszűri a levet a boszniai szerb kisebbség szélsőjobbos vezetőjével. Egészen pontosan megalkudott vele, hogy az fél évig jegeli a felmelegített elszakadási törekvéseket, cserében pedig Brüsszel anyagi támogatást nyújt neki, miután a Republika Srpska súlyos anyagi helyzetbe került. Oly mértékben, hogy nemrégiben kénytelen volt kétszer is kötvényeket kibocsátani. Az egyik akció a bécsi tőzsdén zajlott.

A botrány nyomán több párt is vizsgálatot követel a magyar politikus ellen, a sajtó pedig arról cikkezik, hogy a nemzetközi közösség egy része burkoltan pártolja Dodik elképzeléseit. Ezen a téren különösen nagy szkepszis övezi a köztárságban azt, hogy Orbán hogy nyíltan nacionalistákat támogat a térségben. A múlt hónapban pl. elment a szerb vezér szülőfalujába, de úgy, hogy rajta kívül az ország egyetlen más vezetőjével sem találkozott.

Várhelyivel az a súlyos gond, hogy nyilvánvalóan egyezteti lépéseit Dodikkal. Ideértve, hogy vizsgálják felül a nemzetközi közösség előző boszniai főmegbízottjának döntését, miszerint bűncselekménynek minősül, ha bárki kétségbe vonja a szrebrenicai mészárlást. A biztos egyértelműen jelezte, hogy szerinte az osztrák Intzko a felelős a jelenlegi politikai válságért a köztársaságban.

A lap emlékeztet arra, hogy Szijjártó Péter vétót lengetett be arra az esetre, ha az EU szankciókat hozna Dodik ellen. Csakhogy egy ilyen döntést kétharmaddal meg lehet hozni.

Yahoo/AP

Bosnyák állami, illetve vallási vezetők erősen nehezményezik, hogy Orbán Viktor szerint az ország uniós felvételét gátolja az ott élő jelentős létszámú muzulmán népesség. Ráadásul amit a jobboldali-populista miniszterelnök kifejtett az évzáró sajtótájékoztatón, arra csak ráerősített Kovács Zoltán, kiemelve, hogy miként illeszkedhet be az EU-ba egy olyan állam, amelynek kétmilliós muszlim lakosa van. A miniszterelnök szerint ez biztonsági aggályokat vet fel.

A boszniai iszlám közösség vezetője a nyilatkozatot rasszistának és idegengyűlölőnek minősítette. Úgy fogalmazott, hogy ha az egyesült Európa elfogadja az ilyesfajta ideológiát, az visszavisz a fasiszta, náci, erőszakos és népirtó eszmék világába, aminek az eredménye lett azután a holokauszt és a többi rettenetes bűncselekmény.

A háromoldalú államelnök bosnyák tagja szégyenletesnek és durvának minősítette a magyar vezető kijelentését. A jelentés emlékeztet arra, hogy Orbán kiállt a boszniai szerb vezető mellett, noha az a háború óta a legsúlyosabb válságot idézte elő az országban, mivel minden eddiginél határozottabban felvetette a Republika Srpska kiválását. Dodik ehhez képest úgy reagált a tiltakozásokra, hogy azt mondta: Szarajevó elvesztette az idegeit. Mindenkit támad, Szerbiát, Horvátországot, Szlovéniát és most Magyarországot is.

Politico

Bár egyelőre nem tartanak intervenciótól, mégis nyugtalanok az Euronews munkatársai, mert egy olyan portugál cég szerzett többséget a tévécsatornában, amelynek jelentős üzleti érdekeltségei vannak Magyarországon Orbán Viktor közvetlen környezetében, ráadásul a tulajdonos apja a Fidesz érdekeket képviselte az Európai Néppártban, majd a miniszterelnök tanácsadója lett.

Az Alpac Capital új vállalkozása mindenesetre annyira érzékeny téma lett, hogy még Orbán is kitért rá a keddi sajtóértekezleten, hangsúlyozva, hogy a Fidesz nem kíván „világbirodalmat” létrehozni. Az ugyanakkor tény, hogy a vállalkozás olyan nagy piaci játékosoktól kapott pénzt mint a MOL, az OTP, de támogatta az Eximbank is. Ezen felül együttműködik a kormánypárthoz szorosan kötődő 4iG-vel.

Az aggályok további forrása, hogy az új portugál tulajdonos három képviselőt delegált az Euronews független szerkesztőségi tanácsába, bár személyesen letette a nagyesküt az alkalmazottaknak, hogy nem lesz semmiféle politikai nyomás.

Ezzel szemben Urbán Ágnes a Mérték Médiaelemző igazgatója nem zárja ki, hogy a tévé a magyar kormány előretolt helyőrségeként működik majd, a függetlenség álcájában. Azaz a mostanihoz képest visszavesz a bírálatokból, amikor az illiberális demokráciák körmére kell nézni. Merthogy értelmes üzleti magyarázat nincs a vásárlásra. De hát a KESMA esetében is valami hasonló történt.

Az összeállítás emlékeztet arra, hogy a Fidesz jelen van a szlovén és az észak-macedón sajtópiacon is. Londonban működteti a V4NA hírügynökséget, amely migráció-ellenes, szélsőjobbos cikkeket közöl. Emellett egy jelentős részben kormányzati forrásokból működő alap támogatja a Remix News-t, amely gyakran Orbán nézeteit propagálja.

Daniel Freund, a német zöldek EP-képviselője azt mondja: a magyar vezetőnél már nagy hagyományai vannak, hogy szerkesztőségeket vesz, majd utána előírja, hogy miről szabad írni, miről nem. Így aggasztó az Euronews tulajdonosváltása. A Bizottság is lát kockázatot az ügyletben. Annál is inkább, mert jó ideje pénzt ad a csatornának. Jelezte ugyanakkor, hogy vége az együttműködésnek, ha sérül a szerkesztőség önállósága.

Reuters

A pápa arra figyelmeztetett, hogy minden európai országnak ki kell vennie részét a menekültek befogadásából és mindenütt segíteni kell nekik a beilleszkedésben. Ferenc, aki nemrégiben látványos akcióként görög, illetve ciprusi táborokat keresett fel és elintézte 50 menedékkérő áttelepítését Olaszországba, azt mondta szokásos heti audienciáján, hogy a bevándorlás terheinek javarészét a déli államok viselik, de ez így nem jó. A felelősséget minden kormánynak vállalnia kell, mert itt emberséget kell tanúsítani.

Mint ismeretes, az egyházfő a migránsok védelmét egyik fő feladatának tekinti. Most arról is beszélt, hogy remélhetőleg több ország is engedélyezi, hogy helyi egyházi csoportok menedéket adjanak menekülteknek, és közreműködjenek az integrációjukban. Úgy fogalmazott: csak ki kell nyitni a szív ajtaját. Ne feledkezzünk meg erről Karácsonykor.

Olaszországba egyébként az idén 53 ezer migráns érkezett, szemben a tavalyi 30 ezerrel.

FAZ

Az újság azt ajánlja a Bizottságnak, hogy fontolja meg, mennyire lesz kemény Lengyelországgal szemben a jogállami vitában, miután jó sokáig elnézte a magyar és a lengel jogállam leépítését, ám ha nagyon radikális lépésekre szánja el magát, akkor csak fokozza a bajokat. A most indult szerződésszegési eljárással a kommentárnak az a baja, hogy arra igyekszik rávenni a lengyel kormányt, amit Brüsszel elvben ellenez, hogy ti. befolyásolja az Alkotmánybíróságot és az vizsgálja felül döntését, miszerint a közösségi jogot felülírják a hazai szabályok.

Mert ugyan nem kérdés, hogy a testület 2015 óta a PiS akaratának végrehajtója, ám ügyelni kell arra, hogy a mostanihoz hasonló lépések ne a párt és más országok hasonló alapállású mozgalmainak érveit támasszák alá. Egyetlen hatalom sem bírálhatja felül az alkotmánybírák határozatait és nem is befolyásolhatja azok munkáját. De most éppen ez történne, csak ellenkező irányban.

Amikor 10 éve Orbán Viktor nekilátott a jogállam lebontásának, az EU sokáig igen visszafogottan reagált. Ám ha most a téves megközelítést helytelen határozottsággal próbálja meg jóvátenni, akkor alighanem csak még nagyobb károkat okoz.

Die Presse

Ausztriában elakadt a kelet-európai munkaerő utánpótlás, noha az korábban kiapadhatatlannak látszott. Az országban jelenleg 3,85 millió alkalmazottat tartanak nyilván, közülük 871 ezer idegen állampolgár. Legnagyobb részük német, utánuk a magyarok és a románok jönnek. Egyes ágazatok simán összeomlanának a külföldiek nélkül, az idegenforgalomban pl. minden 2. állást ők töltenek be.

Az osztrák cégek kapva kaptak a lehetőségen, hiszen az érkezők szakmailag általában képzettebbek voltak, mint az osztrák vetélytársak, emellett készen álltak kevesebbért vagy rosszabb körülmények között is dolgozni. Emellett válogatni lehetett közülük. Ám a környező államokból egyre kevesebben érkeznek, mert odahaza is emelkedik az életszínvonal és már a bérek közt sem akkora az eltérés. Egy osztrákhoz viszonyítva egy lengyel pl. a hazai fizetéséből nagyjából egyharmaddal kevesebb árut és szolgáltatást tud venni. Jó 10 éve ez az arány még 36 % volt. A magyarok esetében a két adat: 53, illetve 27 %.

SOHA NEM LÁTOTT MÉRTÉKBEN, TÖBB MINT 6 EZERREL MEGUGROTT AZ SNI-S GYEREKEK SZÁMA EGY ÉV ALATT - A JÁRVÁNY OKOZTA OKTATÁSI KÁOSZNAK ÉS A HATÉVESEK KÖTELEZŐ BEISKOLÁZÁSÁNAK MEGLETT AZ EREDMÉNYE

MÉRCE
Szerző: CSENGEL KARINA
2021.12.22.


93,7 ezerről 100 ezerre emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekek száma Magyarországon egy év alatt – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adataiból, melyeket a Népszava szemlézett. Bár az SNI-s gyerekek száma évről évre növekszik, ilyen mértékű növekedésre még nem volt példa, a fejlesztésükhöz szükséges szakemberek száma pedig már ezelőtt sem tudta lekövetni ezt a tendenciát.

A KSH adatai szerint a legnagyobb arányban a tanulási zavarral küzdők vannak az SNI-sek körében, számuk mostanra mintegy 40 ezerre emelkedett.

A friss adatokkal kapcsolatban a lapnak Gyarmathy Éva klinikai szakpszichológus, az Atipikus Fejlődés Módszertani Központ Alapítója arról beszélt: az emelkedést több dolog is előre vetítette, csoda lett volna, ha nem növekszik jelentősen a zavarokkal küzdő gyerekek aránya.

A szakember szerint a járvány okozta „oktatási káosznak” is szerepe van a számok megugrásában, de a kormány által 2019-ben módosított köznevelési törvény is érezteti hatását, melynek következtében megszűnt a rugalmas iskolakezdés intézménye, és minden gyereknek kötelező iskolába mennie, aki augusztus 31-ig betöltötte a hatodik életévét.

2020 januárjáig a szülők és az óvodák közösen döntöttek arról, hogy a gyerek hat éves korára megérett-e a beiskolázásra, és bár az új rendszer is ad lehetőséget a halasztásra, de erről dönteni már nem a gyereket igazán ismerő szülők és óvodapedagógusok, hanem az Oktatási Hivatal hivatott.

A törvénymódosítás óriási felháborodást váltott ki a szülők és szakemberek körében, sőt még az ombudsman is halasztást kért a kormánytól, amire válaszul az EMMI közölte: majd módosítják a törvényt, ha kiderül, hogy a gyakorlatban nem működik...