2022. június 22., szerda

RÁADÁS: „RADICS BÉLA 75” – ROCK ÉS LÁZADÁS A „LEGVIDÁMABB BARAKKBAN”

YOUTUBE
Szerző: A Hálózat (Mező Gábor)
2021.02.04.



Hetvenöt (most már 76) éve született a tragikusan fiatalon elhunyt gitárlegenda, Radics Béla. R. B. Kapitány a Kádár-rezsim ikonikus lázadója, „fekete báránya” volt, tízezrek rajongtak érte, de nagylemeze nem jelenhetett meg. „Én nem fogok bedőlni a rohadt kommunistáknak, én nem nyalok, mint az Illés meg az Omega és a hasonló kirakatzenészek tették…” – mondta egyszer. Nem is nyalt. Zenésztársak és rajongók szólalnak meg a filmünkben, amelyből megtudhatjuk, miből is állt Radics varázsa, miért nevezték őt a magyar Jimi Hendrixnek...



KOCSIS MÁTÉ BEVEZETNÉ EU-S VAGYONNYILATKOZATI RENDSZER FIDESZ SZÁMÁRA KÉNYELMES RÉSZÉT

MÉRCE
Szerző: BERNÁTH LACKÓ
2022.06.22.



„A Magyarországgal szembeni brüsszeli kettős mérce sajnos a mindennapjaink része, ezért mindezt kivédendő az tűnik a legcélszerűbbnek, ha az EP-ben használt szabályokat szóról szóra beépítjük a magyar jogba. Ugyanezt a rendszert használják például Németországban is, így talán – legalább ezen a területen – elkerülhetők a nemzetközi viták.”


– védekezett támadva Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője Facebook-bejegyzésében, amelyben szerdán bejelentette, hogy pártja megváltoztatja a régóta sokat bírált magyarországi vagyonnyilatkozati rendszert.

A rendszer valóban változtatásra szorul, lényegében teljesen szabad kezet ad a politikusok kezébe, akik azt írnak bele, amit kedvük tartja, hiszen a hatóságok nem vizsgálhatják azoknak a valóságtartalmát. Így aztán mindannyian emlékszünk rá, amikor Rogán Antal lakása magától növekedett, Lázár János a fia nevén lévő nagy értékű balatoni nyaralót felejtett ki négy éven át a vagyonnyilatkozatából, Szíjjártó Péter vagyona rejtélyes milliókkal nőtt meg 2013-ra. A fideszes Farkas Sándor másfélmilliárd forintot tett láthatatlanná a vagyonnyilatkozatában. Orbán Viktor pedig a vagyonnyilatkozata alapján folyamatosan szegényedett egy jó ideig.

A módosítási javaslatot Simicskó István és Kocsis Máté közösen jegyzik, azt kedd este nyújtották be az Országgyűlés elnökének. Kocsis szerint a mostani javaslat az országgyűlési képviselőkre és a rájuk vonatkozó törvény alapján meghatározott vagyonnyilatkozat-tevőkre vonatkozik, de még idén megalkotják a szabályokat a többi érintettre, így pl. polgármesterekre és önkormányzati képviselőkre is...

PINTÉR SÁNDOR „RACIONALIZÁLÁST” HIRDETETT, TÖBB SZÁZ ISKOLA KEZDHET FÉLNI

NÉPSZAVA
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2022.06.22.


Egyre nő azoknak az intézményeknek a száma, ahol a diáklétszám nem éri el a száz főt. Az Orbán-kormány vizsgálja, szükség van-e ilyen iskolákra, a szakértők aggódnak.


Tíz év alatt több mint másfélszeresére nőtt azoknak az általános iskolásoknak az aránya, akik száz főnél kisebb létszámú iskolákba járnak az állami oktatásban. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) által publikált, A közoktatás indikátorrendszere 2021 című kiadvány adatai szerint 2020-ban az általános iskolások 8,6 százaléka tanult olyan állami általános iskolában, ahol a tanulólétszám nem érte el a száz főt, míg 2010-ben 5,5 százalék volt az arányuk. Ez összefügg a diáklétszám csökkenésével: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a 2010/2011-es tanévben 757 ezren tanultak általános iskolákban, 2020/2021-ben 726 ezren, a most zárult tanévben pedig 720 ezren.

Vagyis minél kevesebben iratkoznak be általános iskolába, annál nagyobb a valószínűsége, hogy egy amúgy sem túl magas tanulói létszámmal működő intézmény átcsúszik a 100 fő alatti „kisiskolák” sorába, különösen a kisebb vidéki településeken. A tízezer fős Tolna városában épp a minap jelentették be, hogy végleg bezárják a helyi Wosinsky Mór Általános Iskolát, ahova az új tanévre csak hét elsőst írattak be a minimálisan szükséges tizennégy helyett. Az iskolában 2011 óta egyébként is csak alsó tagozat működött. A diákokat a város más iskolái veszik át.

Az ELKH kiadványában szereplő adatok szerint a községekben nőtt leginkább a száz fő alatti iskolákba járó diákok aránya: a 2010-es 12,1 százalékról 18,9 százalékra. A megyei jogú városokban 4,6 százalék, egyéb városokban 6,2 százalék volt a kisiskolákban tanulók aránya 2020-ban, Budapesten 4,2 százalék. Megyei szinten Tolna megyében volt a legmagasabb azoknak a tanulóknak az aránya (22,4 százalék), akik száz főnél kisebb létszámú iskolákba jártak. A második helyen Nógrád megye szerepel (19,3 százalék), a harmadik helyen pedig Békés (15,4 százalék).

Nem véletlen tehát, hogy a kormány ismét elővette a kisiskolák „racionalizálásának” tervét...

ELŐBB FŐISPÁN, AZTÁN VÁRMEGYE, HA EBBEN A TEMPÓBAN MEGY VISSZA A KORMÁNY AZ IDŐBEN, LESZ MÉG EBBŐL KIRÁLYSÁG IS…

FACEBOOK
Szerző: KARÁCSONY GERGELY
2022.06.22.


Előbb főispán, aztán vármegye, ha ebben a tempóban megy vissza a kormány az időben, lesz még ebből királyság is… Most szólok: a polgármesterek biztos nem lesznek szolgabírók.

Tomboló infláció, zuhanó forint, gazdasági- és energiaválság idején ilyesmivel foglalkozni, valahol a szánalmas és a röhejes között van félúton.

Messzebb vezet azonban a kormány másik szándéka, amely szerint ellentételezés nélkül elveszik a kiemelt fővárosi köztereket Budapesttől, előbb államosítják, majd a fideszes többségű V. kerületnek passzolják a Vörösmarty teret, a Széchenyi teret és a Podmaniczky teret. Hogy miért? Csak. Ennek semmi köze a budapestiek érdekeihez. Ehhez a magánérdekeknek van (megint) köze, meg Tiborcz új szállodájának van köze, meg ahhoz az V. kerületi ingatlanhasznosítási gyakorlathoz van köze, amikor bagóért kerülnek a haverokhoz az értékek. Most még bagó sincs. Ha valaki elveszi más tulajdonát, arra van szó a magyarban: lopás. Amikor ezt erőszakkal teszi, az a rablás. Rablás ez, ha törvényt hoznak róla, akkor törvényesített rablás. Ki következik? Kinek a tulajdonát veszi el legközelebb a kormány?

Ez tehát nem csak Budapest ügye, Budapest nem is hagyja annyiban.
Mindezek után pedig az önkormányzati választást akkor kell megnyerni, amikor tartják...

BULLYING: NEM GONOSZ A GYEREK, CSAK ROSSZ STRATÉGIÁT VÁLASZTOTT

TELEX
Szerző: VINCZE BARBARA
2022.06.22.


Iskolatársak szekálnak egy másik gyereket, csúfolják, netán időnként meg is verik. Ha valaki ilyen viselkedéssel vagy hasonlóval találkozik, egészen biztos, hogy iskolai kortárs bántalmazással van dolga, ami a kutatások szerint legalább minden tizedik gyereket érint Magyarországon. A fogalmat dr. Jármi Évával, az ELTE Pszichológiai Intézetének egyetemi adjunktusával jártuk alaposan körül, aki az óvodáskortól a középiskoláig terjedő bullying hazai kutatója, antibullying programok megalkotója. Szó esik megelőzésről, „nem leszek a barátod” óvodásokról, kirekesztett iskolásokról, a szülők és a tanárok reakcióiról és arról, hogy többnyire miért nem szűnik meg a bullying pusztán a bántalmazó megbüntetésével vagy az áldozat távozásával.


Tíz évvel ezelőtt még alig ismerte valaki Magyarországon a bullying* kifejezést, most pedig már nemcsak a szakemberek körében ismert fogalom, hanem a közbeszédben is megjelent. Mi történt?

Jármi Éva: Felzárkózás. 2009 környékén volt itthon néhány tanárverős botrány, amit videóra vettek, ez tette ismertebbé az iskolai agressziót. Aztán egy-két évtizedes késéssel hozzánk is megérkezett a bullying mint fogalom. Ha tanárkonferenciákon megkérdezem, tudják-e, mit jelent ez a szó, ma már a jelenlévők fele felteszi a kezét.

Sokféleképp definiálják Európában a bullyingot, közös jellemző, hogy az olyan rendszeresen visszatérő verbális vagy tettleges erőszak leírására használják, ami a kortárs gyerekcsoportokban a gyerekek között jelenik meg. A legjellemzőbb eszközök a megalázás, a csúfolódás, a kiközösítés, a fizikai erőszak. Az ismétlődés a bullying fogalmának eddig mindig fontos eleme volt, ám mintha az utóbbi években ez változna.

Az internetes bántalmazás vagy más néven cyberbullying (erről majd egy következő cikkünkben írunk részletesen) elterjedése hozta magával az ismétlődés kritériumának hígulását: már egyetlen megalázó esemény is minősülhet bullyingnak. Például ha valakiről csak egy darab megalázó videót töltenek fel a netre, a következményei olyanok, mintha ezerszer megtörtént volna. A kulcsszó egyébként itt az erőfölény, ami nagyon sokfajta lehet, így lehet létszámfölényből fakadó is. Van, amikor teljesen egyértelmű, ki a bully, azaz a bántalmazó, és az ő fölénye lehet egyszerű testi fölény is, de olyan is van, amikor egy menő státuszú lány kezd ki egy újonnan érkező lányt, akinek nincs még státusza a csoportban...

ZÁRÓTŰZ A RYANAIR ELLEN

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2022.06.22.


Varga Judit kis, leidiótázott (Nagy Márton) kollégájának segítségére sietett a Ryanair elleni öldöklő küzdelemben.

Saját hatáskörben, mint miniszteriális feladat, soron kívüli fogyasztóvédelmi vizsgálatot rendelt el a renitens légitársaság ellen, hogy megemlegessék a magyarok istenét, alkalmasint elszedjék a pénzét, netán elüldözzék kies hazánk területéről, mert nem hajlandó részt venni Orbán színjátékában. Hogy rögzítsük – bár tudjuk, de azért mégis -, a Ryanairnek két bűne van. Az egyik – és ez a kisebbik -, hogy nyilvánosan csinált bohócot Nagy Márton miniszterből. A másik – és ez tűnik fajsúlyosabbnak -, kijelentette, a rá kivetett extraprofitadót tovább hárítja a fogyasztóra, mert nemhogy extra, de semmilyen nyeresége nincsen.

A Ryanair ezzel az adóáthárítással elkezdte ásni a saját sírját. Legalábbis Magyarországon.

Elindulásként a kályhától itt az a színjáték zajlik, hogy pártunk és kormányunk – szavakban legalábbis – a világ minden pénzét a bávatag állampolgárok zsebébe tömi, onnan ő egy krajcárt ki nem vesz, hogy mindenki tejben-vajban fürödhessék szerte a birodalomban. Menczer Tamás állambigyó is épp tegnap jelentette ki nagy hangon, hogy a mi kormányunk nem az adóemelés kormánya – lásd globális minimumadó, de erről majd máskor -, és ugyanekkor látjuk, tényleg nem emel adót, hanem inkább újakat vet ki. És ez a kettő tényleg nem ugyanaz. Hanem egészen más. A hallgatólagos megegyezés az volt eddig a gazdaság szereplői és a NER között, hogy miközben Orbán szavakban a bávatagoktól semmit el nem vesz, azzal viszont nem törődik, ha más nyúl Feri bátyám zsebébe.

Legalábbis, amíg ki nem derül, hogy a mocskos multi (etc.) azért emel árat, mert épp Orbán miatt erre kényszerül. A Ryanair ezt a ki nem mondott egyezséget szegte meg, amikor nagy hangon kijelentette, a NER elszedi a pénzét, amit ő meg az utastól hajt be, így, ha az áremelés miatt valaki hőbörögne, akkor gondoljon Orbánra. Ez olyan repedés a Fidesz rózsaszínű és álságos világán, ami megtorlásként vért kíván. Márton miniszter lehülyézése sem az ő kis önérzete miatt ciki, hanem, mert ez is a lukat mutatja a hazugságon. Hogy aztán Varga Judit, mint a joggal szembeni küzdelem igazi harcosa, mondhatni a NER amazonja nevét vállalva beleáll ebbe, azt mutatja, hogy innentől a kis csetepaté véresen komoly, és az egyik fél haláláig tart, de ez nem az az ország, ahol a Ryanair megúszhatná.

Kétmilliárd forint ha Mészárosnak és vőmuramnak ugyan nem, de egy Ryanairnek nagy pénz, és ennyi büntetés is kinéz neki a soron kívüli fogyasztóvédelmi vizsgálat nyomán, aminek a kimenetele ezek után már nem is lehet kérdéses. Mert, hogy el ne feledjük, azzal Varga is tisztában van, hogy az adó tovább hárítása egyáltalán nem jogalap a renitens megrendszabályozására. Ezért most hirtelen előkerültek olyan vádak, hogy a Ryanair csúnyán beszél az utasokkal, elkavarja a bőröndjeit vagy csámpás stewardesseket foglalkoztat, ami eddig is így volt, de mindezideig senkit nem érdekelt. Most viszont nagyon is, hirtelen születtek komoly, géppel írt feljelentések, és mutassanak akár egyetlen embert, akiről Virág elvtárs nem bizonyítja be két perc alatt, hogy bűnös.

Na, ugye, és már helyben is vagyunk a NER libafostos világában...

VÉGIGKÍSÉRNI

VISZONT.HU / PEREMTÖRTÉNETEK
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2022.06.22.


Egy gyerek fejlesztése, támogatása az intézményrendszerben többnyire szakaszos. A pedagógusok is így állnak mögé: van, aki az általános iskola alsó tagozatában, aztán mások a felsőben, utána ez lezárul, és ha szerencsés az illető, akkor középiskolában is kap támogató tanárt. Ha pedig még ezen is továbbjut, és továbbtanul, akkor már egyedül van: a felsőoktatásban már más viszonylatokban kell feltalálnia magát. A kapcsolódás csak szakmai jellegű, másban támogatást egyedül kell keresnie. És így van ez akkor is, ha a munkaerőpiacra kilép; akár végzettséggel, akár anélkül.

A kiemelt figyelmet ma az iskolarendszerben többnyire azok kapják meg, akik tehetségükkel tűnnek ki. Eredményesek a tanulmányi versenyeken, megbízhatóan teljesítenek, partneri szülői háttérrel. Ők azok, akikre érdemes figyelni, sikert hoznak az iskoláknak és a pedagógusoknak is. Náluk láthatóan megtérül a befektetett munka.

A társadalmi leszakadásban érintettekkel a mentorálás más jellegű. Itt nem elég a tudásátadás folyamatára koncentrálni, foglalkozni kell mindennel: motivációval, egyéni problémákkal, családi helyzettel, jövedelmi viszonyokkal, kortárs kapcsolatokkal, online térrel, jövőképpel, és így tovább. Ez a munka akkor sikeres, ha korán tudjuk indítani; és addig kell benne maradnunk, amíg biztosan nem látszik, hogy a mentorált már képes önmaga megszervezni az életét, kialakítani az ahhoz szükséges kapcsolatrendszert, stabilan bírni az élet kihívásait.

Az, hogy mikor engedhetjük el valakinek a kezét, változó. Függ az egyéntől, a problémáitól, a családi közegtől, a képességektől. És sok esetben a szerencsétől is. Vannak kudarcos és sikeres történeteink is. Azok talán a legszebbek, amelyekben végül a támogatottunk kapcsolódik az alapítványi munkához, amit mi végzünk – már munkatársként.

A lánnyal általános iskolás korában kerültünk kapcsolatba, tanítványunk volt. Azt tudtuk, hogy a nagymama egyedül neveli őt és a testvérét is. Az idős asszony volt a családfenntartó, aki kora ellenére is dolgozott, és megfeszített munkával teremtette elő a gyerekeknek a fejlődésükhöz szükséges, biztonságos hátteret. A lány tehetsége korán megmutatkozott a képzőművészetben, így ilyen jellegű középiskolát választott, amit sikerrel el is végzett. Közben, amint tudott, ő is munkába állt, és nyaranta dolgozott, hogy legyen pénz a következő tanévre, kollégiumra, mindenre. A nagymama mellett megtanult beosztással élni, megtapasztalta, hogy semmi sincs ingyen.

Amikor leérettségizett, nagyot álmodott: felsőoktatást, szakirányút. De ezt a nagymama már nem tudta fedezni, még akkor sem, ha nyugdíjasként is munkát vállalt. Ekkor fordult hozzánk segítségért. Amíg a lány hozzánk járt, addig a fejlesztése során a tehetséggondozásra fókuszáltunk; ettől a pillanattól kezdve azonban becsatornázódott mellé a mentorálás is. Bekerült az ösztöndíjprogramunkba, és a sikeres felvételi után az egyetem alatt végig támogattuk, amiben tudtuk. Digitális eszközzel, útiköltséggel, művészeti kellékekkel, és a nyári diákmunkába is bevettük, a társadalmi vállalkozásban.

Mindig megállta a helyét. Most, hogy végez, felajánlottuk neki, hogy dolgozhat is az Igazgyöngyben. Ő is ebben reménykedett, így örömmel vette a lehetőséget. A jövő hónapban kezd nálunk, a társadalmi vállalkozásunk kézműves részében. Stabilan tudunk építeni rá, hiszen nyaranta már dolgozott itt; a szaktudása pedig segíti majd a munkánkat.

Ez egy sikersztori, itt már minimális kockázata van annak, hogy bármi borulhat. Sokszor elemzem ilyenkor, miért működik ez valakinél, és miért nem sikerül másnál. Mit adtunk mi hozzá, és mit adott a családi helyzet, vagy a kortárs közeg? Világosan látszik, hogy az önfenntartási képesség kulcskérdés. A siker jelentős részét meghatározza, hogy ez a lány milyen családi mintát kapott: látta a küzdést, a munkát, a pénzbeosztást, a tervezést. Ha viszont mi nem segítünk, a továbbtanulás valószínűleg nem ment volna. Mi, a nagymamával közösen, a háttér biztosításához kellettünk.

Most még egy lépést teszünk; a munkavállalói szintre lépünk. Már adott alapot hozzá a diákmunka, és ad a nagymama tudása is. Szinte biztos vagyok abban, hogy ebből a lányból felelős munkavállaló lesz, aki képes majd jó példával hatni a többiekre is. Olyan munkatárs, aki ezután velünk építi majd az Igazgyöngy esélyteremtő modelljét. Azzal a tapasztalattal és tudással, ami csak neki lehet meg.

AHOL FŐISPÁNOK VANNAK, OTT A POLGÁROK ALATTVALÓ JOBBÁGYOK, AZ URASÁGOT PEDIG DÖBRÖGINEK HÍVJÁK

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2022.06.22.


Aki eddig nem tudta Magyarországon, hogy hol lakik, most megtudhatja: a kormánymegbízottakat főispánnak nevezik, a megyéket vármegyéknek hívják. Ez maga a feudalizmus, és ahol az állam képviselője főispán, ott az állam polgára jobbágy. A 2010 előtti magyar polgárok mostantól jobbágyok lesznek, Felcsút öntörvényű hülyegyerekének, Orbán Viktornak a jobbágyai. Főispánjai a királyoknak voltak, ami azt jelenti, hogy a főispánok megjelenésével deklarálják a valóságot, hogy Orbán Viktor korlátlan hatalmú királya Magyarországnak, noha erre senki nem választotta meg.

Csak idő kérdése, hogy Orbán mikor csináltat magának egy hamis nemesi családfát (amely természetesen az árpádházi királyok oldalági leszármazása), és mikor teszi saját fejére I. István hamis koronáját. Az Orbán-család hamarosan királyi család lesz, a nyitott kérdés csupán az, hogy az Orbán-család első királya a felcsúti focicsapat “Geci” becenévre hallgató kétballábas focistája, vagy a saját lábán hazudozó tolvaj lánya, a pelenkadobáló Ráchel lesz-e (a fatolvaj bűnöző söpredék Tiborcz pedig mindenképp herceg). Ez a magyar “nemesség”. Tolvaj szarka és disznóláb a címerük.

Komédia ez a javából, de nevetni nem lehet rajta, mert a szereplők nem viccesek, ahogy a helyzet sem az. Orbán nemcsak a fasizmus és a nácizmus elemeit ötvözte saját ocsmány, hányadék rendszerébe, hanem belesző minden mocskot és aljasságot, minden negatívumot, amit ez a nép szerencsétlen történelme során kitermelt és átélt. A középkori feudalizmust hozza vissza, azt a legocsmányabb korszakot, amikor a magyar társadalom urakra és jobbágyokra oszlott, a főispánok feladata pedig az volt, hogy az urak alá kényszerítse a jobbágy sorban élő népet. Hol van Dózsa?

Amikor eltörölték a felvilágosodást tükröző liberális demokratikus Alkotmányt, és helyére a szentistváni állam keresztényfasiszta ideológiájára épülő alaptörvényt helyezték, már tudni lehetett, hogy ennek az úri “keresztény” Magyarország lesz a vége, mert azt foglalták alaptörvénybe. A középkorba viszi vissza Orbán Magyarországot, mert a középkori “keresztény államot”, a legsötétebb jogfosztást és elnyomást jelentő világot teremti újra a 21. századi Magyarországon. Ennél primitívebb, korlátoltabb és sátánibb rendszer nem létezik. A nácik csak tanultak tőlük.


Mocskos hazugság, hogy valamiféle nemes történelmi hagyományt támasztana fel ez a hányingert keltő fasiszta bűnbanda. A főispán az elnyomás, a jogfosztás, az erőszak jelképe, és ha az emberek meghallják a főispán nevét, akkor félni kezdenek. Vége annak, hogy az állam a népet szolgálja, a köztisztviselők a nép szolgái. Mostantól hivatalosan is uralkodnak, és az alattvalókat elnyomás és terror alatt tartják. A magyar irodalomban ez az úri Magyarország, amelyet a főispán neve fémjelez, az elmaradottság, az elnyomás, a jogfosztás világa. Ady Endre forog a sírjában.

Ez a korcsmáros és csendőrimádó, fasiszta Boross Péter álma, a Horthy-rendszer restaurációja, amely már maga is anakronisztikus utánzója volt a középkornak, a majomparádé díszmagyarokkal, a dzsentrik, az élősködő pióca és pojáca urak világával, amelynek csúcsteljesítménye a magyar holokauszt volt, csaknem félmillió magyar zsidó elpusztítása. De azokhoz képest ez a köpedelemnek sem nevezhető aljadék mocsok banda, amely az egykori Fidesz nevű pártból kinőtt tetves maffia, ugyanolyan, mint a Röfi disznó elé tett moslék.

A főispán hallatán mindenki a Lúdas Matyira asszociált. Orbán egy igazi Döbrögi, a rendszere éppen olyan szemét mocsok rendszer, mint Döbrögi uradalma, amelyben az “ispán” a végrehajtó. Döbrögi már van, főispánok is lesznek, a magyarok már régen jobbágy sorsban vannak, csak Lúdas Matyi nincs egy szál sem, aki elverné Döbrögit. Nem kell háromszor, elég egyszer, ha az kiadós. Gyomorforgató, primitív, mocskos és aljas bűnszervezet rohasztja le Magyarországot a középkor szintjére. A felvilágosodás előtti időbe viszik vissza Magyarországot, a sötét középkorba...

A FOGYASZTÁS ALAPJÁN AZ EU-S ORSZÁGOK KÖZÜL CSAK BULGÁRIÁBAN ÉLNEK ROSSZABBUL AZ EMBEREK, MINT MAGYARORSZÁGON

QUBIT
Szerző: SZABÓ ATTILA
2022.06.21.


Az Eurostat hétfőn tette közzé az Eurostat azokat a 2021-es adatokat, amik talán a legjobban tükrözik, mekkora a tényleges fogyasztás egy-egy EU-tagállamban. Az egy főre jutó tényleges fogyasztás azt méri, hogy mennyit tud elkölteni egy adott személy egy évben árukra és szolgáltatásokra. Az adatokat a vásárlóerővel korrigálva tették közzé, és így jól bemutatják, hogy melyik tagállamban mekkora az anyagi jólét. A számok nem abszolút értékeket mutatnak, hanem azt, hogy hol állnak az egyes tagállamok, ha az EU-átlagot vesszük 100 százaléknak,

2021-ben is Luxemburg bizonyult a legjómódúbb EU-tagállamnak. Magyarország hátulról a második a sorban a 27 tagállamból, a Szlovákiával megosztott utolsó előtti helyen, és csak Bulgáriában élnek rosszabbul az emberek, mint nálunk...

LERÁNTOTTÁK A LEPLET A MAGYAR ÉS A ROMÁN KERESETEKRŐL - NÁLUNK A LEGNAGYOBB NYERTES A KÖLTSÉGVETÉS

AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: Azénpénzem
2022.06.22.


Romániában – mutatta ki a GKI – a magyarnál sokkal ütemesebben nőttek a keresetek. Közben a költségek (tehát a munkaerő tényleges ára) nagyjából ugyanolyan mértékben emelkedtek. Szomszédunkkal összevetve tehát a kutatók szerint itt a fő nyertes nem a munkavállalók széles köre, hanem a magyar költségvetés volt.


Hónapról hónapra teszi közzé a KSH az egyre elképesztőbb összegre rúgó átlagkereseti számokat. Az idén márciusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete már meghaladta az 511 ezer forintot. Nem véletlenül háborognak mindig sokan az újabb és újabb fantasztikus számokon. Az egyik gond, hogy a KSH csak az 5 főnél többet foglalkoztatók adatait vizsgálja, így az aktív dolgozók nagyjából negyede nem is szerepel a számvetésben.

A magyar számokkal – derül ki a GKI friss elemzéséből – más szempontból is baj lehet. A kutatók megvizsgálták, miként alakultak a hazai és a romániai bérek. Mint megállapították: az elmúlt évek gyors keresetemelkedésének köszönhetően Magyarországon a bruttó és a nettó keresetek 2010-hez képest 2021-re egyaránt 2,2-szeresükre nőttek nominálisan, ami éves átlagban 7,3 százalékos bővülés. Nem mindegy viszont – jegyezték meg a kutatók –, hogyan tudják kigazdálkodni a növekvő terheket itthon és a kelet-európai „kistigris” Romániában...

A VÁLLALATOK MÉG KEVÉSBÉ, A LAKOSSÁG VISZONT MÁR JAVÁBAN ÉRZÉKELI A GAZDASÁGI PROBLÉMÁKAT

G7.HU
Szerző: HAJDU MIKLÓS
2022.06.21.


Az infláció, az ellátási láncok akadozása és a munkaerőpiaci feszültségek ellenére a vállalatok üzleti klímája még mindig jónak mondható. A feldolgozóipar eurózónát és a térségbeli országokat jellemző beszerzési menedzserindexei (BMI, vagy angolul rövidítve: PMI) zömmel a derűlátó cégvezetők többségére utalnak – igaz, Lengyelország kivétel, itt májusban már a pesszimista vélekedések némi túlsúlyát mérték a közvéleménykutatók, és a legutóbbi adatfelvételek szerint csökkenőbe fordultak az indexek. Az alábbi ábrán látszik továbbá, hogy a szolgáltatói szektor eurózónára vonatkozó adatai sem árulkodnak kifejezetten kedvezőtlen körülményekről, még a járvány előtti utolsó évhez képest is optimistábbak mostanság a menedzserek...

HOGYAN VESZÍTETTE EL ÓZDOT A BALOLDAL? I MEGÉRTENI MAGYARORSZÁGOT, 3. RÉSZ

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2022.06.21.



Ózd, ahol az MSZP szerepe évtizedekig megkérdőjelezhetetlen volt. Ehhez képest most a körzet képviselője Fideszes, sőt, 2010 óta az - , a polgármester pedig egy (egykori) jobbikos. A térség az iskolapéldája annak, hogy az ipari munkásság hogyan talál menedéket a jobboldal szárnyai alatt. Az Ózdon született, és még ma is vissza-visszajáró Keller Lászlóval, a körzethez tartozó Borsodbóta polgármesterével, Gulyás Jánossal, az ódi gyár egykori dolgozójával, Benyhe Lászlóval, és Alabán Péter történésszel kerestük a választ arra a kérdésre, hogyan tudta elveszíteni egykori fellegvárát a baloldal.

ÖSSZEOMLIK A CIVILIZÁCIÓNK? - A SZKEPTIKUS TÁRSASÁG VÉLEMÉNYE

SZKEPTIKUS BLOG
Szerző: SZKEPTIKUS TÁRSASÁG
2022.06.20.


A civilizációnk húsz éven belüli összeomlását jósolták meg egy nemrég megjelent interjúban a 24.hu portálon. Ezzel az előrejelzéssel nem tudunk egyetérteni. Ugyanakkor a Szkeptikus Társaság szerint is komoly problémákkal áll szemben az emberiség, amelyekre sürgősen megoldást kell találjunk.

Az interjúban Gelencsér András, vegyész-légkörkutató, a Pannon Egyetem rektora fejtette ki véleményét a jövőnkkel kapcsolatban. Azonban számos érv, amivel a fenti állítást alátámasztani próbálja, nem a tudomány jelenlegi állását tükrözi, amit igen sajnálatosnak tartunk egy olyan személytől, akinek szavára sokan adnak, pozíciójából fakadó tekintélye révén.

Ezért reagálunk most a cikkre azzal a céllal, hogy segítsünk az érdeklődőknek megérteni a helyzet súlyosságát, viszont ahelyett, hogy apátiába süllyednénk, lássuk meg, hogy van remény és ha hajlandók vagyunk tenni érte, milyen lehetőségeink vannak.

Nem értünk egyet azzal, hogy évtizedeken belül összeomlás várható amiatt, hogy a cikkben említett nyersanyagok helyettesíthetetlenül elfogynának, azzal pedig végképp nem tudunk egyetérteni, hogy a legtöbb zöld kezdeményezés zsákutca lenne. Az élelmiszerkészleteink sem fogynak ki úgy, ahogy az elhangzik.

Határozottan egyetértünk ugyanakkor azzal, hogy fogyasztási szokásainkat át kell alakítanunk. Valóban tartósabb termékekre és takarékosságra, a pazarlás azonnali visszaszorítására van szükség. A civilizációnkat fenn tudjuk tartani, de nem mindegy, hogy milyen áron.

Négy, bárki által azonnal elkezdhető tevékenységet javaslunk, amelyekkel javíthatunk a helyzetünkön. A javaslataink a következők:


- Az élelmiszerpazarlás azonnali visszafogása. Ebben segít például a Maradék nélkül! program.

- Az elektronikai hulladék szelektíven gyűjtése. Például a Passzold Vissza Tesó! kezdeményezés gyűjtőpontjain.

- A nyersanyagokkal és az energiával való spórolás minden szinten. Ehhez például az EnergiaKözösségek program remek tippeket nyújt.

- Legyünk nyitottak a tudomány innovációira, és győzzük le esetleges irreális félelmeinket, például a géntechnológiával kapcsolatban!

Az alábbiakban részletesebben kifejtjük meglátásainkat az interjúban elhangzott főbb témákkal kapcsolatban, és megmutatjuk, hogy a tények talaján állva, a tudomány és a technológia vívmányaira építve igenis van remény...

    SZIJJÁRTÓ FELPÖRGETNÉ PAKS II. MEGÉPÍTÉSÉT, A SÜLLYEDŐ TALAJ AZONBAN MEGAKADÁLYOZHATJA EZT

    TELEX
    Szerző: DIREKT36 / SZABÓ ANDRÁS
    2022.06.22.


    Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a rá jellemző magabiztossággal vetette bele magát a paksi bővítés ügyébe. Amióta az új Orbán-kormányban átvette Paks II. felügyeletét Süli Jánostól, többször is jelezte, hogy a következő időszakban fel akarja pörgetni a jelentős késésben lévő projektet.

    Van azonban egy olyan fejlemény, amelyről Szijjártó nem beszél, és amely akár még további késést is okozhat. Ez azzal függ össze, hogy a jelenlegi tervek szerint Paks II. egy, a földtani kutatások szerint aktív törésvonal fölé épülne. A Direkt36 kutatásai szerint az utóbbi időben a törésvonal problémája lett az atomerőmű engedélyezésének egyik legfontosabb kérdése. Ha ezt nem sikerül megnyugtatóan rendezni, akkor át kell helyezni Paks II.-t.

    A Paks II. engedélyezésében kulcsszerepet játszó hatóságot, az Országos Atomenergia Hivatalt (OAH) évek óta aggasztja, hogy a beruházással megbízott orosz Roszatom a törésvonal fölé akar építkezni. A hatóság nem az esetleges földrengésektől tart, hanem attól, hogy a törésvonal két oldalán másképp süllyedhet a talaj, ez pedig veszélyeztetheti az új atomerőművet. A projektet korábban tárca nélküli miniszterként felügyelő Süli János az erről szóló felvetéseket elvetette. Úgy vélte, a talajsüllyedéssel járó problémákat kezelni tudják, a beruházás megítélésének pedig ártana, ha a kijelölt telephelyen belül új helyszínt kellene keresni.

    Az OAH azonban ebben a kérdésben megkerülhetetlen szereplő. Tavaly ősszel például többek között a törésvonal problémája miatt nem adta ki azt a kulcsfontosságú engedélyt, amely megnyitotta volna az utat az új atomerőmű felépítése előtt. Az OAH ehelyett további dokumentumokat kért be a beruházásért felelős magyar állami cégtől, a Paks II. Zrt.-től.

    Bár közben kitört az orosz–ukrán háború, a projekt haladt tovább, és a Paks II. Zrt. küldött is be dokumentumokat az OAH-nak. A hatóságnak ezeket elbírálva kell eldöntenie, van-e olyan műszaki megoldás, amellyel biztonságosan lehet építkezni a törésvonal felett. Ha nincs, akkor az oroszoknak módosítaniuk kell a terveken, és máshova kell helyezni a törésvonalra tervezett atomerőművet. Mivel ennek a dilemmának a megoldása után már kezdődhet az építkezés, emiatt ez az utolsó alkalom, hogy rendezni lehessen ezt a régóta húzódó ügyet...


    MAJTÉNYI LÁSZLÓ: A KÖZJOG MINDÖSSZE KRÉTARAJZ A NEMZETI EGYÜTTMŰKÖDÉS RENDSZERÉN

    KLIKKTV
    Riporter: NÉMETH PÉTER
    2022.06.21.


    Kocsis Máté azt javasolta, hogy a 2024-es önkormányzati és európai uniós választásokat egy időben tartsák meg. Az ok a gondoskodó kormány részéről 15 milliárd forint megspórolása lenne. A terv feltételezhető hátteréről is beszélt Majtényi László volt adatvédelmi biztos, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnöke Németh Péter vendégeként a Klikk TV Mélyvíz című műsorában.

    „Annak még nem néztem utána, hogy ehhez szükséges-e az alaptörvény módosítása, nem kizárt, ráadásul öt percbe sem telik a kétharmadnak. ’Szólunk a jogászoknak ’oszt annyi’, szokta mondani a napsugaras miniszterelnök.”

    A volt adatvédelmi biztos szerint az bizony az „egymillió forintos kérdés”, hogy hitelesnek tekinthető-e visszatekintve a választások előtti ellenzéki összefogás. „A válasz bonyolult. Az én egyik válaszom erre az, hogy ésszerűnek látszott, de a történtekre nincs magyarázat. Vagy azon kívül található, amit egyébként egy választásra készülve pártok gondolni tudnak. Így működik az autokratikus rendszer: ha az egész közjog egy krétarajz egy olyan felületen, ami maga a nemzeti együttműködés rendszere, akkor ne csodálkozzunk az ilyen eredményeken.”

    HA VÁLASZTANI KELL, A MAGYAROK SZÁMÁRA FONTOSABB A MEGÉLHETÉS, MINT A DEMOKRÁCIA

    NÉPSZAVA
    Szerző: HALMAI KATALIN
    2022.06.22.


    Az orosz agressziónak a közvéleményre gyakorolt hatását is felmérni hivatott kutatás adatai szerint tízből nyolcan helyeslik a Putyin rezsim ellen bevezetett szankciókat. Ugyanakkor sokan bizonytalanok, és úgy látják, hogy a háború befolyásolja az életszínvonalukat.

    A magyarok 32-32 százaléka készen áll arra, hogy szembenézzen a magas energia-, illetve élelmiszerárakkal az Oroszország elleni szankciók következményeként. Az európaiak ennél valamivel nagyobb aránya, 40, illetve 39 százaléka mondott hasonló véleményt. Honfitársaink 36 százaléka szerint az ukrajnai háború máris csökkentette az életszínvonalukat, míg 56 százaléka azt valószínűsíti, hogy ez a következő évben fog bekövetkezni. A válaszadók mindössze nyolc százaléka állította, hogy a háborúnak nem lesz következménye az életére...

    VÁRATLANUL TÁVOZIK MAGYARORSZÁG BRÜSSZELI EU-NAGYKÖVETE - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

    KLUBRÁDIÓ
    Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
    2022.06.22.


    Stelbaczky Tibor, Magyarország EU-nagykövetének jutott eddig a legkellemetlenebb feladat, hogy védelmébe vegye autoriter kormánya álláspontját, de távozik: elege lett "Orbán bohóckodásából"? Magyarország a Nyugat egyik leggyengébb láncszeme a Moszkva által elkövetett agresszió vonatkozásában: miféle háttéralkukat kötött Orbán Putyinnal? - kérdezik Európába. Nemzetközi lapszemle.

    Távozik posztjáról Stelbaczky Tibor, Magyarország brüsszeli EU-képviseletének a vezetője – írja a Politico: ezzel Európa számára kulcsfontosságú pillanatban keletkezik űr. A portál megkereste a magyar diplomatát, de ő nem kívánta elárulni távozásának az okát.

    „A nagy kérdés, amit néhány kollégája felvet, hogy végleg torkig lett-e Orbán Viktor magyar miniszterelnök bohóckodásával” – olvasható a Politico beszámolójában. Miközben Magyarországhoz közeli országok diplomatái azt mondják, hogy a nagykövet egy ideje már tervezte távozását, az most mégis rávilágít arra, mennyire nehéz ellátni ezt a beosztást. A Coreper nevű testületben – amely a tagországok EU-hoz akkreditált nagyköveteiből áll – Stelbaczkynak jutott az a kellemetlen feladat, hogy védelmébe vegye autoriter kormánya álláspontját, miközben az egyre kevésbé volt igazolható – fogalmaz a Politico.

    A portál felidézi, hogy az Orbán által folytatott, a szankciók ügyét túszul ejtő diplomácia aláásta az EU szavahihetőségét, amikor heteken át halogatták a szankciós csomagot. Magyarország azonban az uniós adóügyi megállapodás megfúrásával elkövette az a hibát, hogy a valóságosnál nagyobbnak gondolta saját befolyását, és ezzel ártott Brüsszelben saját hitelességének, annak, hogy racionális partnernek tekintsék. Az adóparadicsomok ellehetetlenítését célzó, szóban forgó, globális érvényűnek szánt adóügyi megállapodás arról szól, hogy legalább 15 százalékos társasági adót kellene kivetni a nagyvállalatokra.

    A Politico szerint miközben Orbán EU-ellenes politikája jó pontokat szerez számára otthon, ezzel a zéró összegű játszmaszemlélettel nem lehet sokra menni a Coreperben, abban a testületben, ahol a döntéseket a kölcsönös bizalom alapján hozzák. A Coreper úgy működik, hogy miközben azt mindenki tudomásul veszi, hogy nagykövetként a saját országod érdekeit kell védelmezned, eközben is konstruktívnak kell maradnod, hiszen a jövő héten, vagy éppenséggel még ezen a héten újra ismét le kell ülnöd a kollégáiddal, és legközelebb szükséged lesz a támogatásukra. Orbán „Magyarország az első” hozzáállása mindig rámenős volt, de a többi nagykövet és vezető a múltban mindig megtalálta vele az együttműködés útját, azzal érvelve, hogy alkuszik ugyan, de a végén mindig kész az ügylet megkötésére. Az elmúlt hetekben ez a megítélés drámaian megváltozott – állapítja meg a Politico.

    A cikk erre érvként felhozza: Orbán, annak nyomán, hogy állandóan Vlagyimir Putyin orosz elnök érdekeit védelmezi, szembekerült egykori kelet-európai szövetségeseivel, és ez felfedte, hogy Magyarország a Nyugat egyik leggyengébb láncszeme a Moszkva által elkövetett agresszió vonatkozásában. Minden egyes országnak áldozatot kell hoznia az egység érdekében, és a magyar szökdécselés iránti türelem megcsappant. Orbán játéka aláásta Budapest hiteltérdemlő voltát.

    A Politico szerint diplomaták azt mondják: egy dolog halogatni EU-döntéseket, mert olcsóbb olajat akarsz. De az már más tészta, ha ezt azért teszed, hogy lekerüljön Kirill pátriárka, Putyin propagandistája a szankciós listáról. Ez a döntés aligha következik nemzeti érdekből, hiszen a magyarok főleg katolikusok, illetve protestánsok. A lakosságnak csak 0,1 százaléka ortodox, és ezek legnagyobb része a román, illetve az ukrán kisebbséghez tartozik. Ez az epizód sokakat arra késztetett Brüsszelben, hogy feltegyék a kérdést, miféle háttéralkukat kötött Orbán Putyinnal. Számos vezető diplomata azt mondta a Politicónak, hogy kétségei vannak Orbán valódi motivációit és hűségességét illetően.

    Ausztriában Sebastian Kurz kancellársága jelentette a Moszkva-barátság csúcspontját – írja Lendvai Pál a bécsi Der Standardban, annak kapcsán, hogy Stephanie Krisper, a NEOS liberális párt képviselője követeli az illetékes parlamenti albizottság összehívását az orosz gazdasági és politikai függőségből fakadó biztonsági veszélyek feltérképezése érdekében. A kezdeményezés konkrét kiváltója az nyugati titkosszolgálati értesülés volt, amely már 2015-ben figyelmeztetett arra a gyanúsan szoros kapcsolatra, ami Rainer Seele, az OMV osztrák energetikai vállalat német igazgatója és Moszkva között fennállt.

    Seele intézte el később, hogy Ausztria gázfelhasználásának 80 százalékát 2040-ig Oroszországból kell fedezni, és ha az osztrák fél ettől el akar állni, akkor fizetési kötelezettség terheli. Lendvai cikke kitér bizonyos Siegfried Wolf üzletemberre is, aki az OMV résztulajdonosának, az állami ÖIAG holdingnak a felügyelő bizottságában ült, de egyébként Oleg Gyeripaszka orosz oligarcha kijáró embere volt. Wolf azt is megengedte magának, hogy megkérte Kurz kancellárt, washingtoni útja során próbálja kieszközölni Gyeripaszka levételét az amerikai szankciós listáról. Kurz, aki egyébként csak 2018-ban négyszer találkozott Putyinnal, eleget is tett ennek a kérésnek, megpróbált közbenjárni az orosz oligarcha érdekében az amerikai fővárosban.

    Az EUObserver brüsszeli uniós portál szerint a médiaszabadság-szószólóinak a részéről bírálat érte az Európai Bizottságot, amiért az támogatásban részesít egy olyan projektet, amely közös hírközpont fenntartásáról szól európai hírügynökségek részvételével, és ennek keretében a kedvezményezettek közé tartozik a szerb Tanjug és az albán ATA hírügynökség is. A projektben a német dpa irányításával 16 hírügynökség fog össze. A Sajtó- és Médiaszabadság Európai Központja elnevezésű, lipcsei székhelyű civil intézmény azonban nyilatkozatban hangsúlyozta: a Tanjug és az ATA nem független hírügynökség, hanem a kormány szócsöve, és ekként nem méltó uniós támogatásra.

    ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

    MIÉRTEK, HOGYANOK ÉS OUTPUTOK KÖZÉ REJTETTE A MINISZTER, HOGY KEMÉNY IDŐK JÖNNEK A KULTÚRÁBAN ÉS AZ INNOVÁCIÓBAN

    TELEX
    Szerző: JOÓB SÁNDOR
    2022.06.21.


    Az állami pénzekből szépen kistafírozott jobboldali elitképzőben, a Mathias Corvinus Collegiumban mutatkoznak be az új kormány miniszterei, a sort kedden késő délután Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter nyitotta meg. A parlamenti meghallgatásnál kötetlenebb hangulatú rendezvény azt az ígéretet hordozta, hogy talán megtudhatunk valamit a most induló ciklus célkitűzéseiről, de a közel kétórás beszélgetésen néhány általánosságon kívül leginkább csak Csák János filozofikus gondolatait hallhattuk. Nem egy technokrata közgazdászt láttunk, aki egykor a Matávot, a Molt, a T-Mobile-t vezette, hanem egy bölcsészt, aki vagy saját magát idézte gyakran, vagy Szókratészt és Arisztotelészt. Ha ebben a cikkben mégis talál néhány konkrétumot, az csak annak köszönhető, hogy mi kimagoztuk azokat a hosszú és csapongó beszédfolyamból...

    “A RENDŐRSÉGET LEHET ÍGY HATÉKONYAN SZERVEZNI, AZ OKTATÁST VISZONT NEM!”

    G7.HU
    Szerző: PÁLOS MÁTÉ
    2022.06.22.


    A magyar oktatási rendszer aktuális teljesítményéről a minisztériumban sincs rendes visszajelzés, nem tudjuk, mi történik az iskolákban, és arról sincs konszenzus, mit várunk az iskolától. Elveszett a megújulás képessége, a kormány úgy próbálja irányítani az oktatást, mint a rendőrséget. A pedagógusok bérének rendezésével és munkakörülményeinek javításával kellene kezdeni az oktatás fejlesztését, mondta a G7-nek Horn Dániel oktatáskutató közgazdász, aki szerint a pedagógusképzés megoldása mintegy 20 év múlva hozná meg az első igazi eredményeket rendszerszinten.

    Horn Dániel a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézetének igazgatója, az Oktatás-gazdaságtan és Munkapiac csoport vezetője, félállásban a Corvinus Egyetem Közgazdasági Intézetének docense. 2008 előtt az Országos Közoktatási Intézet munkatársa volt. Szakterülete az oktatási intézményrendszerek, valamint az egyéni képességek hatása az iskolai és munkaerőpiaci eredményességre, egyenlőtlenségekre. Társszerzője A közoktatás indikátorrendszere 2021 című friss kötetnek.

    Egyetért azzal, hogy a magyar oktatási rendszer 2010 utáni teljes átalakítása egy centralizációs projekt volt, amely méretét és lehetséges hatásait tekintve példa nélküli a rendszerváltás utáni Magyarországon?

    A mostani oktatási rendszer átalakítása előtt egy átfogó reformot a Magyar Bálint által vezetett oktatási minisztérium próbált levezényelni, azzal a céllal, hogy a kompetencia alapú fejlesztés nagyobb teret kapjon az oktatásban, és az akkori decentralizált rendszernek megfelelően helyi szinten ki tudjanak alakulni azok a képességek, amikkel a helyi szintű kihívásoknak meg lehet felelni. Ez persze rengeteg új feladatot, mindenféle tréninget, továbbképzést jelentett a tanároknak. A hatalomra kerülő Fidesz és Hoffman Rózsa 2010-ben azzal indított, hogy a tanárokon túl nagy a teher, ők viszik a hátukon ezt a modernizációs kísérletet. Akkor a „régi rendszerhez” való visszatérést pedagógusok érthető módon üdvözölték, örültek annak is például, hogy levették az iskolák válláról a tananyag-összeállítás terhét. Ez döntő pillanat volt. Akkor még nem a centralizáció volt a lényeg ebben, hanem az, hogy az oktatásban térjünk vissza a megszokott régi megoldásokhoz, és ez nem is ütközött ellenállásba a tanárok felől. Ezzel valójában a rendszerszintű újítás képességét emelték ki a rendszerből. Nincsenek többé nagyívű modernizációs kísérletek.

    Azóta főként strukturális-intézményi változtatások vannak, felülről lefelé működtetik a rendszert. Ilyen változtatás volt például a szakképzés többszöri átalakítása, az általános iskolák könnyített egyházi átvétele, és persze az iskolák állami fenntartásba vétele az önkormányzatoktól. Kulcselem, hogy ezek nem helyi szinten releváns, hosszú távon a fejlődés irányába ható, ösztönző törekvések. Ráadásul jóformán az összes érintetlenül hagyja magukat a pedagógusokat. Intézményi struktúrákról szólnak, és nem arról, hogy helyi szinten válaszokat találjunk például arra, hogy mit, hogyan, milyen alapon, miért kellene egy magyar pedagógusnak tanítania. Helyi szinten szóba sem kerülhetnek olyan dolgok, mint a tananyag fejlesztése, tankönyvek kidolgozása, merthogy azt is központosították. A tanároknak nincs más dolga, csak megcsinálni azt, amit mondanak felülről. Ebben az értelemben hívhatjuk szerintem ezt az átalakítást teljes centralizációnak...

    A TEGNAPI NAP SZAVA: FŐISPÁN – HUPPA LAPSZEMLE

    HUPPA
    Szerző: HUPPA.HU
    2022.06.22.



    Főispánokká nevezhetik át a kormánymegbízottakat


    Ha ezt egy Semjén vagy valamelyik másik salátabáró javasolja, az ember röhög egyet, de amikor mindezt Varga Mihály teszi a “Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról” című dolgozatban, akkor megfordul az ember fejében, hogy nem csak a franciák lapátolnak a vízesés felé

    Vármegyék lesznek a megyékből

    Ugyanaz az emelet, csak másik ajtó, és az van kiírva rá, hogy KOCSIS MÁTÉ.

    “Remélem, hogy a józan ész az érzelmeket felülírja”

    – mondta a vármegyés ötletről Lázár János 2011-ben.

    Eldőlt: államosítják a Vörösmarty és a Széchenyi teret

    A főispános salátatörvényben többek között megbújik a főváros négy belvárosi közterének államosításáról szóló jogszabály is, ami szemérmesen az „egyes budapesti ingatlanokat érintő feladat- és hatáskör átruházásról” cím alatt fut.

    Nagyvonalú fizetésemelést kaptak a Paks II. vezetői

    Várnagyok? Királybírók?

    Mindeközben:

    Kemény idők jönnek a kultúrában és az innovációban

    “Nem egy technokrata közgazdászt láttunk, aki egykor a Matávot, a Molt, a T-Mobile-t vezette, hanem egy bölcsészt, aki vagy saját magát idézte gyakran, vagy Szókratészt és Arisztotelészt. Ha ebben a cikkben mégis talál néhány konkrétumot, az csak annak köszönhető, hogy mi kimagoztuk azokat a hosszú és csapongó beszédfolyamból.”

    Már üzemelnie kellene az Orbán-kormány által milliárdokért megvett trieszti kikötőnek, de még egy csónak sincs a láthatáron

    Most tehát az a baj, hogy nincs tengeri kikötőnk, három évvel ezelőtt azonban éppen azzal büszkélkedett el Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, hogy Magyarország egy 300 méter hosszú partszakasszal rendelkező 32 hektáros területet vásárolt meg Trieszt kikötőjében 31 millió euróért, 60 éves koncessziós szerződés keretében.

    5,3 milliárd forintba kerül egy felcsúti gól a magyar futballválogatottban

    Ha azt nézzük, hogy a 70 milliárdból 4, azaz négy labdarúgót sikerült adni Felcsútnak a válogatott számára, akkor az azt jelenti, a magyar adófizetők minden 17,5 milliárdja után „kapnak” egy játékost a nemzeti csapatba.

    Duplázódnak az alkalmi munkák adóterhei

    Ha egy mezőgazdasági idénymunkás után eddig 500 forintot fizetett naponta az őstermelő, most majd 1000-et kell, de az építkezéseken is lesz duplázás, 1000 forint helyett 2000 forint lehet a napi adó.

    Pert nyert a Jobbik az MTI-vel szemben

    A bíróság jogerős ítélete szerint az állami hírügynökség jogsértést valósított meg, amikor cenzúrát gyakorolt az ellenzéki párt egyik tavalyi közleménye kapcsán. (Jöhet a többi.)

    Elhallgatta a közmédia, hogy Orbán török barátja avatta fel Gül Baba szobrát Isztambulban

    Kihagyta Orbán Viktor török barátjának, Adnan Polatnak a nevét egy június 9-i rendezvényről szóló tudósításból a Magyar Távirati Iroda (MTI) és a közszolgálati televízió weboldala. A miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak az üzlettársaként is ismert nagyvállalkozó Isztambulban avatott parkot, utcát és egy szobrot az egykor Budán meghalt török méltóság, Gül Baba emlékére.

    Több száz milliárd forintot küld Brüsszel a kormánynak Ukrajna miatt

    Az Európai Bizottság 1,14 milliárd euró (mintegy 442,37 milliárd forint) összegű magyar programot hagyott jóvá, amely az Ukrajna elleni orosz háborúval összefüggésben ágazatokon átívelően támogatja a vállalkozásokat.

    Mészáros Lőrinc üzlettársa tisztíthatja meg a Holt-Tiszát

    Van egy elképzelésünk, hova jutnak a fentebb említett eus pénzek…

    Orbán Viktor mellett még hat másik európai politikusnak telefonált kedden az ukrán elnök

    Zelenszkij éjszakai videós összefoglalójában elmondta: megköszönte a politikusoknak, hogy támogatják Ukrajna integrációs törekvéseit, emellett hangsúlyozta, hogy mielőbb szükség van az Oroszország elleni hetedik szankciós csomag bevezetésére.

    Nem árulja el a Pegasus gyártója, hogyan került a kémprogram a magyar és a lengyel kormány kezébe

    Chaim Gelfand, a vállalat jogtanácsosa nem felelt arra (sem), hogy milyen alapon adták el a kíberfegyvert az évek óta európai jogállamisági eljárás alatt álló Magyarországnak. Annyit azonban elárult, hogy van olyan kormány, amelynek a mai tudásuk alapján már nem adnák el a Pegasust.

    Hamarosan megkezdődik a tömeges mozgósítás Oroszországban

    A Kreml szegényebb régiókban toboroz embereket, hogy Ukrajnában harcoljanak.

    MAGYARORSZÁG ELŐRE MEGY, NEM HÁTRA!

    FACEBOOK
    Szerző: GÁBOR GYÖRGY
    2022.06.21.


    Nekem bejönnek a főispánok. Hamarosan jönnek a lófők, a tiszttartók, a tárnokmesterek, a pandúrok, a zsebrákok, a porkolábok, a személynökök, az udvarmesterek, a taksás jobbágyok, a ludovikások, a zászlósurak, az étekfogómesterek, a kendék, a kenézek, a strázsamesterek, a szolgabírók, az ispotályos lovagok, a karpaszományosok, a fertálymesterek, a kasznárok, a fullajtárok, a főrendek, az óbesterek, a summások, a brigadérosok, a hétszilvafás nemesek, az erdőispánok, a kuriális nemesek, jön a füstpénz, az árumegállító jog, a rovásadó, a fenyítőszék, a főkegyúri jog, az úriszék, jön a leventemozgalom, jönnek az istenítéletek, jön az első éjszaka joga, mert már itt van a vazallitás, minden-minden, csak az a Közbátorsági Választmány nem képes felállni soha ebben az országban.

    MÁRTON MINISZTER BÖLCSESSÉGEI

    REZEDA VILÁGA
    Szerző: Rezeda
    2022.06.22.


    Azt hittük már, az a félelem élt mibennünk, libsikben, hogy azt a mérhetetlen űrt, amit Kásler miniszter hagyott maga után intellektusban, mókába hajó kijelentésekkel a tiszta hittől csurig átitatva, már soha senki nem fogja betölteni nekünk, és csak bolyongunk a világban árván és elhagyottan. Nagy Márton miniszter azonban, ha nem is irántunk való szívbéli jóságból, hanem inkább a belőle fakadó elemi erejű, ősi, mintegy a mélyből feltörő egyszerűségből eredően olyan pörformanszt ad elő itt már napok óta, hogy rosszkedvünk tele huss, tündöklő nyárrá változott, pedig nem is süt reánk York napsugára.

    Nagy Márton – még – nagyon friss miniszter úton van afelé a NER nagyjai közül, hogy ugyan nem azért, mintha pikkelnénk rá, hanem más érdemei miatt dossziét nyissunk neki itt a jegyzeteink között. Ígérjük, most már figyelni fogunk reá, hogy nyájas olvasóközönségünk semmi örömökről le ne maradjon, amelyek belőle fakadnak és buzognak elibénk immár elmondhatóan napra nap. Bizakodunk, hogy muníciónk bőven akad, hiszen így a ténykedések indulásakor is látható, leendő vissza-visszatérő hősünk buzgósága nagy, mondhatni, a butaság bátorságával ontja elibénk lelkének különös tartalmait, és nem látszik fáradni.

    Sőt, a meccs elején olybá tűnik, a pofonokat is állja, még csak börpír sem jeleni meg dundi kis orcáján a maflások után. Pedig kap bőven. A Ryanairrel való meccséről már eddig is írtunk, ma is fogjuk érinteni szőrmentén, de most egy teljesen új szállal örvendeztetett meg minket Márton miniszter, és ezzel hívta fel magára a figyelmet olyannyira, hogy belegebedtünk volna, ha nem írhatjuk meg a saját és bízvást remélve a mi drága nyájasaink múlhatatlan gyönyörűségére. Két tételmondattal indítanánk a krónikát, amelyek közül az első az az alaptétel, miszerint “az élelmiszer most azért drága, mert tavaly olcsó volt”.

    Ez Márton miniszter első bölcsessége mára, ami viszont a viszonylagosság veszélyét hurcolja magában, mégpedig azt, hogy a bávatag állampolgár nekilát emlékezni, és meg sem áll Kádár apánkig, az ő háromhatvanas kenyeréig, és ekképp hasonlítva a nyomorult életét az egyik diktátortól a másikig, döbben rá arra, hogy Orbán világa mégsem a lehetők legjobbika. Mindezen túl azonban szeretnénk rávilágítani gondolatának közgazdasági kifinomultságára, és innen nézve értjük, a Ryanair miért gondolta azt, küld neki egy tankönyvet „Közgazdaságtudomány hülyéknek” címmel, hátha tanul belőle valamit az ipse...

    HADINAPLÓ – UKRAJNAI HELYZETKÉP A HÁBORÚ 117. NAPJÁN

    VÁLASZ ONLINE
    Szerző: OSW
    2022.06.21.


    Közel a Donbasz elvesztése. Orosz rakétatámadás érte a Duna torkolatát. Herszon megyében az oroszok tömeges szavazási csalást készítenek elő. Továbbra sem megoldott a fekete-tengeri gabonaexport. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 117. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerzők: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski, Sławomir Matuszak. Fordította: Zeöld Zsombor.


    A legfontosabbak röviden:

    - Lengyel értékelés szerint közel a Donbasz elvesztése.

    - Az ukránok két, fontos intézményben tevékenykedő kémet vettek őrizetbe.

    - Herszon megyében az oroszok tömeges szavazási csalást készítenek elő.

    Részletes helyzetkép:

    Az „Azot” üzemért, a Szjevjerodoneckben lévő utolsó ukrán ellenállási pontért harcok folynak. A védők az ipari létesítménytől közvetlenül délre fekvő Szirotine [Сиротине] településnél, a Hirszkét [Гірське] Liszicsanszkkal összekötő út mindkét oldalán (Mirna Dolinánál [Мирна Долина] és Bila Horánál [Біла Гора]), Bahmuttól délkeletre és Szlavjanszktól északra (Bohorodicsne [Богородичне], illetve Dolina [Долина] környékén) az orosz támadásokat visszaverik. Az orosz erők folytatják a támadásokat a Liszicsanszk–Bahmut országút mentén. Párnapos szünet után az oroszok Donyecktől nyugatra újrakezdték támadótevékenységüket (őket Marjinka [Мар’їнка] térségében visszaverték), illetve – majd’ kéthónapos műveleti szünetet követően – Harkivtól délkeletre is: itt Rtiscsivka [Ртищівка] térségében harcfelderítést végeztek, s befejezték egy, a Donyec folyón emelt ideiglenes vasúti híd felépítését is Kupjanszk [Куп’янськ] környékén – a település Izjum térségében a hadsereg fő utánpótlási vonalán fekszik...

    DÖBBENETES TERVET ESZELT KI AZ EGYIK LEGERŐSEBB NATO-TAGÁLLAM – EZ MÉG AMERIKÁT ÉS OROSZORSZÁGOT IS EGY TÁBORBA TERELHETI

    PORTFOLIO
    Szerző: KISS CSABA
    2022.06.22.


    Recep Tayyip Erdogan török elnök májusban nemcsak azzal állt elő, hogy megvétózza Finnország és Svédország NATO-csatlakozását, amennyiben továbbra is – szerinte – kurd terrorszervezeteket támogatnak, hanem újabb offenzívát is kilátásba helyezett a Törökországgal szomszédos szíriai, de zömmel kurdok lakta és kurd fegyveresek ellenőrizte területek ellen. A már több mint egy évtizede polgárháború sújtotta Szíriában furcsa és ellentmondásos hatalmi konstelláció jött létre, amelyben az Egyesült Államok és Oroszország érdekei is szembekerülnek Törökország érdekeivel, így a két ellenséges nagyhatalom bizonyos értelemben egy platformra került, ha másban nem is, az erdogani tervek elutasításában. Bár az invázió még nem indult el, a nyerő lapok a török elnök kezében vannak...

    HOGYAN CSINÁLJUNK VILÁGHÁBORÚT?

    PUPU BLOGJA
    Szerző: PuPu
    2022.06.21.


    Merthogy ez a cél, ez egyre inkább nyilvánvaló.
    A recept egyszerű: találd meg azt az országot, mely megéri a kockázatot, mert ásványkincsei, energiahordozói felettébb kívánatosak, de - sajnos - az adott ország tulajdonában vannak, így aztán fizetni kell érte.
    Ez lenne a kisebb baj, hiszen ameddig dollárral kell fizetni, addig ez csak nyomdai kapacitás kérdése, a FED - a dollár kibocsájtója akkor és annyi dollárt ad ki, amennyit az USA érdekei megkívánnak.
    A pénz fele-kétharmada külföldre kerül, aztán - ha valakinek nem tetszik a rendszer -, akkor a pénzintézetek "befagyasztják" - ez a kifejezés a rablás szofisztikált formája a huszonegyedik században.
    Legutóbb az orosz jegybanki tartalék mintegy felét sikerült "befagyasztani", ennek harmada euróban volt, de ez gyakorlatilag mindegy is, a tulajdon szentségének főpapjai már éppen olyan lelkesen osztják egymás között a zsákmányt, mint anno az iraki amerikai támadás előtt egy évvel az olajmultik az iraki olajvagyont.
    Aki ehhez a rendszerhez hozzápiszkál, az közellenség, a seggénél csak a lelke feketébb és megérett a pusztulásra.
    Ami nem Amerikáé, az nem kell a világnak, el kell hát venni.
    Kína is számíthat rá, hogy egyszer majd "befagyasztják" igencsak tetemes amerikai követeléseit, ott Ukrajna szerepét Tajvan fogja eljátszani, bizonyára ott is akad majd egy Zhe Len Ching, vagy valami ilyesmi a hiúság vásárán...

    AZ ORBÁN-KORMÁNY HALLGAT AZ OROSZ LETELEPEDÉSI KÖTVÉNYESEKRŐL, MIKÖZBEN AZ EU FELSZÁMOLNÁ AZ EGÉSZ PROGRAMOT

    DIREKT36
    Szerzők: Matyasovszki Fanni, Szőke Dániel
    2022.06.14.


    Február 21-én jelent meg egy, a Kremlben készült videófelvétel, amelyen Vlagyimir Putyin az orosz politikai, katonai és titkosszolgálati vezetőkkel egyeztet a küszöbönálló ukrajnai hadműveletek indokairól, az orosz megszállás alatt álló donyecki és luhanszki területek független államként való elismeréséről.

    A felvételen Putyin szigorú hangnemben vonja kérdőre egyik titkosszolgálati vezetőjét, amiért nem foglal állást egyértelműen a tervezett katonai műveletekről. A megszorongatott férfi Szergej Nariskin, az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat (SZVR) vezetője, akit Putyin kijavít és többször is felszólít, hogy „beszéljen egyenesen”.

    Nariskin nemcsak Putyin keménykedése, hanem magyarországi kapcsolatai miatt is érdekes, amiről a Direkt36, a 444 és az orosz Novaja Gazeta írt korábban. Nariskin Andrej nevű fia és más családtagjai ugyanis azon orosz állampolgárok között voltak, akik magyar vízumhoz jutottak a Rogán Antal által kezdeményezett letelepedésikötvény-programban. Nariskin családján kívül több más, az orosz államhoz köthető tisztségviselő és üzletember, illetve a családtagjaik kaptak magyar papírokat a programban. A kötvényprogram 2013 júniusában indult, és több mint 1 milliárd eurónyi értékesítés után 2017 márciusában szűnt meg. Az Államadósság-kezelő Központ szerint a letelepedési kötvények kibocsátása többek között azért vált szükségtelenné, mert az államadósság devizaadósság-aránya 2017-re tartósan csökkent, és mert a magyar állampapírok a nagy nemzetközi hitelminősítőknél átkerültek a befektetésre ajánlott kategóriába.

    Az orosz–ukrán háború február 24-i kirobbanása után az Európai Parlament (EP) elfogadott egy olyan javaslatot, amelyben felszólítja az Európai Bizottságot, hogy 2025-ig szüntesse meg az ilyen programokat. Az indoklás szerint ezek számos biztonsági kockázatot rejtenek, és lehetővé teszik, hogy potenciálisan veszélyes emberek az EU-n belül letelepedjenek és szabadon mozogjanak. A javaslat felszólítja a Bizottságot arra is, hogy kötelezze a tagállamokat az orosz politikai és gazdasági vezetés tagjainak és hozzátartozóinak kiállított letelepedési kötvények felülvizsgálatára...