A Morawiecki- és az Orbán-kormány is válságtanácskozást hívott össze. Oroszország tagad, kérdés, a NATO hogyan válaszol.
Két ember meghalt, amikor két valószínűleg eltévedt orosz rakéta becsapódott Lengyelországban a keleti Lublin vajdaságbeli Przewodów városában, tíz kilométerre az ukrán határtól – írja honlapján a lengyel Radio Zet, amely úgy tudja, hogy a rakéták egy magszárítót találtak el. Marcin Lebiedowicz hrubieszów-i tűzoltóparancsnok közlése szerint az oroszok rakéták délután 3 óra 40 perckor érkeztek, ő beszélt – idézi az Onet – hivatalosan először a két halottról is. Lehetséges, hogy nem az oroszok programozták rosszul a rakétákat, hanem egy orosz orosz rakéta repeszei landoltak Lengyelországban, amelyet az ukránok szedtek le az égből az őket érő nagyszabású hétfői támadássorozat alatt...
KLUBRÁDIÓ / BASSZUS Műsorvezető: GÖCZEY ZSUZSA, BENCSIK GYULA 2022.11.14.
Te szeress legalább címmel megjelent Koncz Zsuzsa új lemeze. Az albumon lévő tizenhárom dal mellett két évszám látható, az eredeti, amikor megismerhettük őket, és a mai dátum. Az énekesnő hat dalt nem egyedül énekel, a legelsőt Gergely Ágnessel, de van duettje Jordán Adéllal, Csákányi Eszterrel, Halász Judittal, és persze Bródy Jánossal is. Szerepel a lemezen a régi kedvenc, a Csodálatos világ Cipővel, és egy meglepetés, a Vigyázz rám, Dés László és Nemes István dala is. A Basszus vendégeként Koncz Zsuzsa mesélt az albumról. Régi dalok új köntösben.
Az énekesnő az mondta, az új lemez nem hagyományos remixalbum, inkább a régi dalok újragondolása. Ez az évtizedeket átívelő kísérlet nem gyakori dolog, ezért is izgatta őt és közreműködő társait, így Závodi Gábor producer, zeneszerzőt is, aki szintén nem csinált még ilyesmit. Nem volt elv, vagy vezér fonal, hogy melyik tizenhárom szám szerepeljen a lemezen, tulajdonképpen minden barátja hozott egy dalt, ami neki a legkedvesebb, így választották ki a végső tizenhármat. Koncz Zsuzsa abban azonban biztos, hogy minél nagyobb idősávot tud felölelni egy-egy dal, annál izgalmasabb és érdekesebb ez az utazás. Hiszen a különleges hangulatú, korszakokat átívelő zene erejére és a szeretetre napjainkban nagy szükség van.
Závodi Gábor zenei producer mutatta meg neki, hogy ma már van egy olyan internetes szoftver, amelynek segítségével a digitalizált felvételeket szét lehet szedni, hangra és hangszerre egyaránt. A korábbi dalok nagyrészt nem voltak digitalizálva – azok közül, amik ezen a lemezen vannak, talán csak kettő. A többinél, amelyiknél lehetett, mert többsávos felvétel volt, és a felvétel meg is volt, ott lehetett utólag digitalizálni.
Ebből, és amit a zenekar hozzájátszott, kerekedett ki az új hangszerelés. A Gézengúz és a Te szeress legalább annak idején monó volt, ezeket először digitalizálni kellett, majd leszedni róluk az énekhangokat, és utána a zenekar feljátszotta a Závodi Gábor által újragondolt hangszereléseket. Az énekesnő, mint hozzátette, csak annyit kért, hogy a hangszerelések vázát, amennyire lehetséges, tartsák meg, hogy a közönségnek ne legyen teljesen idegen az új változat.
Koncz Zsuzsa azt is mondta, mindig a pillanat dönti el, hogy kivel dolgozik együtt. Mivel a maga módján zárkózott, elsősorban ismerőssel, baráttal szeret közösen alkotni. Megjegyezte, Cipővel – alias Bódi László, a Republic együttes alapítójával, szerzőjével, frontemberével – annak idején ugyan nem ismerték egymást, de nagyon jó kapcsolat alakult ki közöttük.
Az első dal, amit felvett a Republic repertoárjából egy szerelmes dal volt, miközben nem igazán áll közel hozzá ez a műfaj. És bár nem gondolta, hogy van még közös útjuk Cipővel, végül úgy alakult, hogy a rockénekes, zeneszerző újra rá gondolt, és írt neki egy dalt. Mivel, ahogy Koncz Zsuzsa mesélte, nem volt zongorája, átmentek akkor a szomszédban lakó Bródy Jánoshoz, és Cipő ott mutatta meg nekik az Ég és föld között című dalt.
Később, ha nem dolgoztak együtt, Cipő akkor is rendszeresen felhívta, érdeklődött utána. Nem hagyományos barát, de egy nagyon közel álló személy lett az életében – fogalmazott az énekesnő.
Koncz Zsuzsa úgy érzi, hogy ő mindig kicsit idegen volt a könnyűzenében. Talán azért, mert egyetemistaként, kívülről cseppent bele a zene világába, és sokan azt hitték, fent hordja az orrát. Igazából nagyon kevés személyes találkozása volt, miután leginkább az Illéssel és a Metróval dolgozott együtt, mindig velük volt egy társaságban.
Az énekesnő az új albumán közreműködők kapcsán elmondta, a Csákányi névhez személyes viszony fűzi, mivel hatéves korában Csákányi László színész Doktor úr, a maga szíve sose fáj? című dalának előadásával lett híres az iskolájában. Örökre megjegyezte ezt a nevet, és a lánya, Csákányi Eszter pályafutását is követte, de eddig ót sem ismerte személyesen, ezért is lepte meg, hogy azonnal igent mondott a felkérésükre. Nagyon jó volt ilyen közelről látnia, hogy egy színész mit tud kezdeni egy dallal – tette hozzá.
Jordán Adéllal is percek alatt megtalálták a közös hangot. A Katona József Színház színésznőjével felvett duett az eredeti felvételek felhasználásával készült remix. A Valaki kell, hogy szeressen 1970-ben megjelent Szerelem című nagylemezének nyitó dala volt, és a közé a dalok közé tartozik, amelyek különösen kedvesek az énekesnőnek.
Természetesen sok-sok dalának szerzője, Bródy János énekhangja se hiányozhat a lemezről. Koncz Zsuzsa javasolta, ha már szerzőként részt vett a dalok létrehozásában, legyen énekesként is rajta az albumon.
Most készülnek arra, hogy további felvételek születhessenek, a következő napokban a Csodálatos világból készül majd klip, amelyben Koncz Zsuzsa és Cipő hangja is szerepelni fog. Szerencsére megtalálták azt a régi felvételt, amit annak idején a Hungaroton készíttetett.
Színpadon ugyan nem lehet majd így egyben meghallgatni a lemezt, de a Kányádi Sándor-vers alapján készült Závodi Gábor-dal, a Nekem az ég bekerült az állandó koncertprogramba, a Ha így is szeretnél mellé.
Abban, hogy egy gyerek ne váljon áldozattá, ne legyen bántalmazó, és ne is nézze tétlenül, amikor valakit bántanak, kiemelten fontos szerepe van a megelőzésnek és a szemléletformálásnak, egészen óvodáskortól. És bármilyen súlyúnak tűnik is szemünkben a gyereket ért bullying, szülőként nagy felelősségünk van abban, hogyan kezeljük a helyzetet. Ehhez Peer Krisztina pszichológus ad most tanácsot.
Minden szülő rémálma, hogy a gyerekét bántják. Hogy azzal jön haza az iskolából a kilencéves lánya, hogy „ma jó napom volt, mert a lányok szóba álltak velem”, vagy az éppen csak az első osztályt megkezdő gyereke azt meséli, hogy a fiúk az öltözőben lökdösik egymást vállal, és aki a földre esik, az veszít, és ő ma veszített. Hogy a kamasz lányának nem elég „menő” a cipője és a telefonja, ezért naponta kap gúnyos megjegyzéseket nemcsak magára, de a szüleire is.
Talán a felsorolt példák azt az érzést keltik az olvasóban, hogy nem „nagy ügyek”, ezekkel megbirkózhatna egy iskoláskorú gyerek, tehát ezek még „beleférnek”, hiszen a gyerekek folyton piszkálják egymást. Ez azonban így nem pontos, és csak féligazság. Egyrészt a kortársak között zajló kapcsolati dinamika megtapasztalása valóban segíti őket abban, hogy felnőttkorukban képesek legyenek majd nehéz, frusztráló élethelyzetekben is helytállni, hiszen most tanulják, hogyan lehet egy kapcsolatot kialakítani és megtartani, milyen hatást gyakorolnak ők a másikra, illetve hogyan élik meg azt, amikor szeretik, és azt is, amikor visszautasítják őket. Ugyanakkor különösen fontos odafigyelni szülőként, hogy a gyerek hogyan éli meg ezeket az érzelmileg megterhelő helyzeteket – függetlenül attól, hogy mi miként ítéljük meg a konkrét szituációt. A másik bántalmazása ugyanis nem lehet természetes velejárója egy adott kortárs közegnek, egy iskolai csoportnak. A bullying megjelenése egy súlyos probléma, amit meg kell oldani.
Ezért az is fontos, hogy a gyerek hogyan számol be az őt érő hatásokról, szenved-e tőlük, és ha igen, mennyi ideje, mit tett, hogy a helyzet változzon, van-e segítsége, egyáltalán képes-e segítséget kérni. Számos kérdés van, amire jó, ha válaszokat találunk, és ebben igyekszem támpontokat adni, elsősorban a szülőknek. Azért elsősorban nekik, mert a kortárs bántalmazás kezelése nemcsak az iskola vagy a pedagógusok dolga, hanem a gyereket körülvevő egész rendszeré, és ennek kulcseleme a szülő, aki a legkompetensebb szakember a saját gyereke életében...
„A diákok mentális állapotának a szűrését azért vetettük el, mert a feltárt problémák mennyiségét nem bírná el a rendszer, összeomlana nemcsak az egészségügy, de a gyermekvédelem és a szakszolgálat is. Így hagyjuk cserben a legkiszolgáltatottabbakat!” Ezt írta Facebook-oldalán a pedagógiai szakszolgálat fővárosi pszichológusa, aki nem a pénzért protestál – 19 év utáni 267 ezer forintos megbecsülését informatikus férje támogatásával tudja vállalni –, hanem a riasztó helyzet miatt. Az Iskolapszichológiai Módszertani Bázis vezetője pedig úgy fogalmaz, azonnali változásra lenne szükség az óvoda- és iskolapszichológusok foglalkoztatásában, ám a döntéshozók rendre megfeledkeznek erről a szakterületről. Őt azt követően kerestük, hogy az óvoda- és iskolapszichológusok kongatták a vészharangot szakmai állásfoglalásukkal...
...L. Ritók Nóra a tíz legszegényebb európai régió egyikében, a berettyóújfalui kistérségben dolgozik, az Észak-Alföldön működő Igazgyöngy Alapítvány vezetője, az Igazgyöngy Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója. Ő is állítja, nagy a baj. Ismeretei szerint a pedagógiai szakszolgálat pszichológusa általában heti egyszer jut el egy-egy iskolába, 2-3 órára. „Méréseket végez, néha osztályszintű foglalkozásokat tart. Ez egy olyan iskolában, ahol sok a hátrányos helyzetű gyermek, nem elég. Sok iskola tudna főállásban is foglalkoztatni pszichológust, ha lenne. De nincs.”Ez volt a korábbi évek tapasztalata is. Nemcsak a pszichológus hiányzik, hanem logopédusból sincs elég. Pedig ők nagyon fontosak lennének az óvodásoknál is. „A pandémia előtt egyetlen logopédus volt csak a járásban – mondja L. Ritók Nóra. – Nem lehetett megoldani, hogy kijárjon az óvodákba, a gyerekeket akarták bevitetni a járási székhelyre, a foglalkozásokra. A szülők ezt nem tudták vállalni. Mi is segítettünk, az önkormányzatok is bevetették a falugondoki szolgálatot, de így sem volt egyszerű. A pszichológus hiányát is igyekeztünk kezelni, amíg tudtuk. Éveken át alkalmaztunk az alapítványnál félállásban egy iskolapszichológust. Az intézménnyel egyeztetve a legsúlyosabb problémával küzdő gyerekkel foglalkozott így hetente egyszer félórát. Egymás után, sorba mentek hozzá a gyerekek. De elhagyta a közoktatást. A leszakadó térségekben nem maradnak meg a szakemberek. A pedagógiai szakszolgálatnál most épp többen dolgoznak, de az óvodákban és az iskolákban nem igazán érzékelhető a hatásuk. És ez nem az ő hibájuk.
A generációs szegénységben élő gyerekek többsége traumatizált. A lakhatási szegénységben sem beszélhetünk harmonikus fejlődésről. A konfliktuskezelésük, kommunikációjuk, szabálytartásuk, figyelemkoncentrációjuk problémás. Nehezen működnek egy közösségben, azokkal az eszközökkel reagálnak egy-egy helyzetre, konfliktusra, amelyekkel otthon találkoznak. Sokan látnak családon belüli erőszakot, olyan helyzeteket élnek át, amiket nem tudnak feldolgozni. És akkor még nem beszéltünk a családból kiemelt gyerekekről, akik még több lelki sérüléssel érkeznek meg a települések általános iskoláiba. Ezeknek a traumáknak a feloldását egy pedagógus nem tudja megoldani, nélkülözhetetlen lenne a pszichológus jelenléte. A szegregálódó vagy szegregált iskolákban, ahol a gyerekek nagy része plusz pedagógiai munkát igényelne, a problémák rögzülnek, erősödnek, a pedagógusok pedig eszköztelenekké válnak. Nem iskolarendőrökre lenne szükség ezekben az iskolákban, hanem megfelelő szakemberekre.”Öt diplomával 253 ezerértN. Andrea egy Budapest közeli város általános iskolájában tanít. Elhagyni készül a pályát. „Sztrájkolhatok jobbra-balra, de semmi értelme. Nem látom az alagút végét. Ikonikus nap volt, amikor indultam reggel dolgozni, és még nem vitték el a kukát. A rádióban hallottam, hogy sztrájkba kezdtek a kukások, mert a 280 ezer forintjukból nem élnek meg. Előző nap érkezett meg a fizetésem: 253 ezer forint. 52 évesen, öt diplomával. És osztályfőnök vagyok” – árad a panasz Andreából. Az iskolapszichológusok hiányát is említi, 700 gyerekre sem jut náluk. – Két évig dolgozott félállásban egy pszichológus, mindenki imádta. Elment, nem tudom, miért. Arra nincs időnk, hogy beszélgessünk egymással. Nekem a harmadikos osztályomban van hat papíros gyerekem, ami azt jelenti, komoly problémák vannak velük. Plusz két diákom vizsgálata folyamatban van, két kérvényt pedig most írok. Vagyis az osztály harminc százaléka valamilyen nehézséggel küzd. A pszichológusunk nyitott volt, remekül tudtunk együtt dolgozni. Egyéni problémákban is kérhettük a segítségét, mert volt itt szülői haláleset, csúnya válás, minden. De ha a közösséget romboló, folyton, zsizsegő, vibráló, a társait szekáló gyerek miatt kerestük, arra is volt megoldása. Hetente kétszer jött az iskolába, délelőtt csoportterápiát tartott az osztályokban, stresszoldást, indulatkezelést tanított szituációs játékokon keresztül, délután pedig egyéni találkozókat tartott. Ha kellett, gyermekpszichiáterhez irányította a tanulót. Mindig időben és helyén kezelte a problémákat. Most, hogy elment, a gyerekek és mi, pedagógusok is sokat veszítünk.”...
Legutóbbi hírelemző podcastunk vendége Székely Klára, az ELTE SEK politológusa volt.
Az elmúlt időszakban több utcai demonstrációra is sor került Magyarországon. Ilyen volt például a tanárok és a diákok tüntetéssorozata a közoktatás védelmében, de több ezren vettek részt azon a budapesti megmozduláson is, melyet Hadházy Ákos képviselő szervezett az MTVA székháza elé.
Erről is beszélgetett Székely Klára politológussal Roznár Gyöngyi és Józing Antal.
Többek között az alábbi témákat jártuk körül:
- Van-e hatása ezeknek az utcai megmozdulásoknak?
- A magyar választópolgár általában elégedetlen, de ezt nem biztos, hogy aktívan ki is fejezi.
- Rosszabb-e a médiahelyzet, mint 3-4 évvel ezelőtt?
- Hogyan változott a média szerepe és jelentősége az utóbbi évtizedekben?
- Kihallgatták Varga Zoltánt, a Central Médiacsoport tulajdonosát
- Mi az üzenete Orbán Viktor üzbegisztáni látogatásának?
- A magyar kormány uniós politikája
- „Majd valaki megoldja” és amúgy is „majd valahogy túléljük”
- Miért volt viszonylag sikeres a Kádár-korszak?
- Milyen reakciókat váltanak ki a pedagógusok megmozdulásai és miért?
- Hogyan és mikor siklott ki a közoktatás Magyarországon?
- A politika rátelepedése a tanárok követeléseire
- Miért nem vonzó a fiatalok számára a tanári szakma?
- Még mindig a Fidesz tervei szerint történnek a dolgok?
- Látszanak-e repedések a tömbön?
- Miért volt mérföldkő 2022. április 3.?
- Mikor lennének annyira elégedetlenek az emberek, hogy azt mondanák: „elég volt”?
- Miért mondta nemrég Kövér László, hogy a mai politikai rendszer 1921-ben kezdett kialakulni?
A kormányfő földije (Mészáros Lőrinc) és veje (Tiborcz István) után a jegybankelnök 36 éves gyermeke is a százmilliárdosok ligájába igazolt. A családbarát ország új sztárjáról eddig csak annyit tudhattunk, hogy luxuséletmódot folytat és titokzatos magántőkealapok, MNB-ügyletek környékén tűnik fel, ám a Porsche-gyűjtő, magánrepülőző fiú mögül hiányzott az a konkrét vagyontömeg, amely alapján felkerülhetett volna ilyen-olyan gazdaglistákra. A Válasz Online viszont most kiszúrt egy különös hitelügyletet, ahol Matolcsy Ádám kvázi sajátjaként rendelkezett közel 150 milliárd forintnyi (112 ezer négyzetméternyi) irodaház-rengeteggel.
A jegybankot vezető Matolcsy György fia úgy lett a Nemzeti Együttműködés Rendszerének egyik üzleti és bulvárjelképe, hogy a nagyvilági allűrökön kívül alig van valamije – legalábbis papíron. Matolcsy Ádám hivatalosan a Magyar Stratégiai Zrt. nevű cégén keresztül birtokolja javait, például egyetlen működő üzemét, a veszprémi Balaton Bútor Kft.-t. Ez az érdekeltség a tavalyi csúcsévre jutott el oda, hogy szűk 3,7 milliárd forintos árbevétel mellett 155 milliós adózott eredménnyel rendelkezzen. Korábban ezen értékek töredéke volt jellemző, noha jó ideje szólnak hírek arról, hogy a társaság – saját jogon vagy alvállalkozóként –, hogyan szállít be székeket, asztalokat az államnak s persze a nemzeti banknak. Állandó forgalmat a bútorgyáron kívül csak az ugyancsak Magyar Stratégiai Zrt.-tulajdonú New Wave Service Kft. bonyolít a Matolcsy-fiúnak; ebben a könyvelőcégben tavaly és 2020-ban is 100 millió feletti eredmény adódott. Az Igazságügyi Minisztérium információs oldalán végigellenőriztük: a kft. rendre feltűnik könyvelőként azoknál a Matolcsy-közeliként körülírt vállalatoknál, magántőkealapos egységeknél, amelyek – mint októberi cikkünkben nyilvánvalóvá tettük – jelenleg már egy budai, Pusztaszeri úti felújított irodaobjektumban „sűrűsödnek”...
Zajlik Indonéziában a G20-ak találkozója, miközben nagyon úgy néz ki, hogy nő a harcok intenzitása a Donbaszban, különösen Bahmut körül, ahol a Wagner-csoport hónapok óta próbál tartós eredményeket elérni. Közben pedig helyi pletykák szerint az ukrán fegyveres erők szemet vetettek a Dnyeper keleti partjára is. A Sky News forrásai szerint az oroszok Iránnak is küldtek az Ukrajnában zsákmányolt amerikai fegyverekből. Pletykák szerint az ukrán fegyveres erők máris átkeltek a Dnyeperen, egyértelmű bizonyíték erről még nincs. Közben folyamatosan jönnek a videók a mozgósított orosz újoncok hiányos felszereléséről, rossz kiképzéssel kapcsolatos reklamációiról. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború napi aktualitásaival...
A III. negyedévben 0,4 százalékkal csökkent a magyar gazdaság termelése, a GDP az előző negyedhez képest éves alapon még négy százalék a bővülés, ennek ellenére az év végére biztos a recesszió.
Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 2022 III. negyedévében a nyers adatok szerint 4 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 4,1 százakkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A növekedéshez a mezőgazdaság kivételével valamennyi nemzetgazdasági ág hozzájárult. Ugyanakkor az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – a gazdaság teljesítménye 0,4 százalékkal csökkent - közölte a KSH. Utoljára a Covid-járvány idején 2020 második negyedében csökkent a bruttó hazai termék (GDP) mértéke az előző negyedhez képest. Az éves növekedési ütem is lassul, hisz az előző negyedben még 6,5 százalékos növekedést mértek, vagyis a gazdasági növekedés zsugorodása egyértelmű, de nem meglepő a jelenlegi gazdasági környezetben...
Noha fontosnak tartják az egészségügyi rendszer reformját, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) nem támogatja az egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvénytervezet jelen formájának Parlament elé terjesztését, derül ki a szervezet közleményéből.
Mint írják, a MOK elnöksége felmérte az orvostársadalom széles köreinek a véleményét, és a fő okok között említik az ellátásbiztonság, valamint a kollégák közellátásban maradásának veszélyeztetését.
Vagyis attól tartanak az érintettek megkérdezése alapján, hogy amennyiben a vonatkozó törvényeket a tervnek megfelelően módosítják, meggyorsíthatja az orvosok elvándorlását a közegészségügyből. Ez azért problémás, mert a magánegészségügy csak a társadalom egy szűk rétege számára elérhető, a közegészségügyi rendszert sújtó problémákra pedig nem kínál elégséges megoldást a tervezet.
Külön kiemelik, hogy az állami ellátórendszernek versenyképes körülményeket és a 21,1 százalékos inflációt kompenzáló fizetéseket kell nyújtania, hogy ne vándoroljanak a szakemberek a magánellátásba vagy külföldre. Ezt csak tetézi, hogy a Kamara szerint a tervezet nem értekezik világosan a magán- és állami ellátás szerepeiről.
A kamara üdvözli a szakdolgozók bérrendezését, de felhívja a figyelmet arra, hogy egy ilyen gyors ütemű változtatás kockázatos, kivált hogy az érintettek nem ismerhették meg a hatástanulmányokat. Mint írják,
„a működésben a túlzott centralizáció elveszi a helyi kezdeményezések és kreatív megoldások erejét, a hosszú döntési láncok működési zavarhoz és pazarláshoz vezethetnek.”
Ami kihathat az ellátás minőségére, ugyanakkor – miközben a kormány szeretné hatékonyabbá tenni a közegészségügyi ellátórendszert – épp ezzel ellentétes eredményre vezethet. Miközben tartanak attól, hogy a háziorvosi rendszerben dolgozók anyagi érdekei még sérülhetnek is, ráadásul az egyre idősebb háziorvosok szempontjait is figyelembe kellene venni az átalakítások esetén.
„Mindezekkel a benyújtandó törvénytervezet több ponton szembe megy, a meglévő bizonytalanságot fokozza.
Nem alkalmas az egészségügyi pálya vonzóvá tételére az a javaslat, ahol egy orvos/ szakdolgozó napi 3 órás munkába járásra kényszeríthető, nyugdíjas korú kollégák éjszakai munkára kötelezhetőek, a bérek pedig – a miniszterelnökkel kötött megállapodást semmisnek tekintve – 20 százalékkal csökkenthetők”
– hívják fel a figyelmet a számos problémára, amivel a tervezet véleményük szerint nem a megfelelő módon foglalkozik. Egyszersmind a hatástanulmányok nyilvánosságra hozatalát, valamint a valódi véleményezési lehetőséget is számonkérik a kormányon...
A Belügyminisztérium két kérdőívben mérte fel a pedagógusok véleményét az oktatás fontos kérdéseiről. Ezek alapján a kitöltők 70 százaléka szerint teljesítményalapú differenciált bérezésre lenne szükség, ebben legjobban a hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozókat kellene díjazni. A pedagógusi előmeneteli rendszerben változás jöhet, az oktatásért felelős államtitkár szerint meg kell vizsgálni, hogy mennyire indokolt a jelenlegi formájában fenntartani például a Pedagógus II. minősítés kötelező megszerzését.
A Belügyminisztérium június 13-26. és szeptember 1-20. között két kérdőívben mérte fel a pedagógusok és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő, vagyis NOKS dolgozók véleményét. A minisztérium például arra volt kíváncsi, hogy az oktatásban dolgozók mit gondolnak az olyan témákról, mint a munkaterhek csökkentése, a pedagógusi teljesítmény mérhetősége. Szerintük a kérdőív eredményei irányadók a kormánynak a további pedagógusbér-emelés tervezésében. A felmérés részletes eredményeit a Pedagógiai Folyóiratban írta meg Maruzsa Zoltán, köznevelésért felelős államtitkár és Kisfaludy László, köznevelésért felelős helyettes államtitkár.
Az első kérdőíves felmérés öt témakört érintett:
- a pedagógusok és a tanulók leterheltsége, ideális csoport- és osztálylétszámok;
- munkakörülmények, juttatások;
- a pedagógusok és a gyermekek védelme, biztonsága;
- a pedagógusok teljesítményének mérhetősége, a tanulási eredmények kapcsolata a
pedagógusok teljesítményének értékelésével;
- az intézmények teljesítményének mérése, értékelése.
A második kérdőív fókusza ennél szűkebb volt: elsődlegesen a pedagógusokat érintő külső értékelések, minősítési kötelezettségek rendszerével, a köznevelési intézményeken belüli értékelő visszajelzés jelenlegi gyakorlatával, valamint a teljesítményértékelés szempontjaival foglalkozott.
A júniusi kérdőívet 24 ezren töltötték ki, a pedagógusok 15 százaléka, vagyis nagyjából minden hetedik pedagógus. A szeptemberi kérdőívet már a pedagógusok 24 százaléka visszaküldte...
SZABAD EURÓPA Szerző: KELLER-ALÁNT ÁKOS 2022.11.15.
Alapjaiban alakítaná át az egészségügyi rendszert az az indítvány, amelyet Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár terjesztett elő. Az átalakításról megindult a szakmai vita, de az államtitkár, úgy tűnik, nem veszi figyelembe a szakmai szervezetek bírálatait. A Szabad Európának nyilatkozó szakértők, valamint a Magyar Orvosi Kamara is komoly kritikával illette a javaslatot, amelyet még idén megszavazhat az Országgyűlés.
A javaslatok érintik az egészségügyi ellátórendszer szinte valamennyi szegmensét. Elsőként a MedicalOnline hozott nyilvánosságra részleteket október elején, egy ahhoz képest frissebb verzió a Szabad Európához is eljutott. Ennek főbb elemei a következők:...
Alig 50 éve, 1974-ben még feleennyien, 4 milliárdan voltunk, de pánikra semmi ok: a népesség éves növekedésének üteme az utóbbi évtizedekben drámai mértékben csökken. Szakértők szerint különben sem az számít, hogy mennyien vagyunk, hanem hogy miként osztozunk a Föld erőforrásain.
„Azért vagyok itt, hogy világosan kimondjam, hogy az emberi életek puszta száma nem ad okot a félelemre – nyilatkozta Natalia Kanem, az ENSZ Népesedési Alapjának ügyvezető igazgatója az AFP hírügynökségnek, miután az ENSZ november 15-re prognosztizálta, hogy a Föld népessége eléri a 8 milliárd főt. – Nyolcmilliárd ember. Ez jelentős mérföldkő az emberiség számára, de tudom, hogy ez a pillanat nem mindenki számára ünnep, és sokan félnek a világ túlnépesedésétől.”
A Worldometer számlálója, ami az ENSZ idén átdolgozott adatai alapján valós időben mutatja a világ népességének változását, magyar idő szerint kedd reggel 9 órakor fordult át 7 999 999 999-ről 8 milliárdra...
Már toborozzák az idei Vörösmarty és a Szent István téri adventi vásár pavilonjaiban dolgozó pultosokat és árusokat, de Szentgyörgyvölgyi Péter V. kerületi fideszes polgármester hivatalosan még mindig nem döntött arról, hogy kiadja-e a rendezéshez szükséges közterület foglalási engedélyeket. „Egyelőre csak elvi hozzájárulást adtak ki, a határozat még folyamatban van” – válaszolta a belvárosi önkormányzat az ünnepi rendezvény részleteit firtató kérdéseinkre. A közterület használati kérelmekről ugyanis a kerületi idevágó rendelete szerint egy személyben a polgármester dönt. A kerület számára ismert szervezői körnek aligha kell aggódnia...
A fesztivál filmjeit holnaptól online is lehet meg lehet nézni.
Tegnap este átadták a 19. Verzió Filmfesztivál díjait. A három zsűri három fődíjat és két különdíjat adott át, köztük a legjobb emberi jogi dokumentumfilm a Kis Palesztina - napló egy ostrom alatt álló városról lett, míg a magyar verseny díját A döntés kapta. A diák- és elsőfilmes versenyben A forradalom felfalja gyermekeit! díjazták, míg az Egy újságíró meggyilkolása rendezője pedig a közönségdíjat vihette haza.
Díjazottak:
Legjobb emberi jogi film: Kis Palesztina - napló egy ostrom alatt álló városból (Libanon, Franciaország, Katar, 2021, r. Abdallah Al-Khatib)
Legjobb diákfilm: A forradalom felfalja gyermekeit! (Burkina Faso, Ausztria, 2020, r. Jan- Christoph Gockel)
Legjobb magyar film: A döntés (Magyarország, Németország, 2022, r. Vízkelety Márton Ugrin Julianna)
Közönségdíj: Egy újságíró meggyilkolása (Dánia, Csehország, USA, 2022, r. Matt Sarnecki)
Nemzetközi verseny különdíj: Túl a traumán (Horvátország, 2022, r. Vedrana Pribačić)
Magyar verseny különdíj: A magunk módjára üvölteni (Magyarország, Szlovákia, 2022, r. Dér Asia)
Vízkelety Márton és Ugrin Julianna filmje Murakeresztúr plébánosának, Róbert atyának a döntését mutatja be, melyben a rendezők egy személyes történeten keresztül mutatnak be egy rendszerszintű jelenséget, amely világszerte állít nyomasztó dilemma elé papokat. A zsűri külön díjazta Dér Asia A magunk módjára üvölteni című filmjét, amely Kassák élettörténetének optikáján keresztül követi végig olyan kortárs közép-európai művészek sorsát, akik szintén a helyüket keresik a világban a politikai ideológiákkal szemben.
A közönségdíjas Egy újságíró meggyilkolása című film pedig Ján Kuciak, szlovák újságíró meggyilkolásának körülményeiről szól. A brutális merénylet hírére a kommunizmus bukása óta nem tapasztalt tiltakozások kezdődtek Szlovákiában. A történet váratlan fordulatot vesz, amikor egy informátor a meggyilkolt újságíró munkatársaihoz juttatja el azt a titkosított aktát, amiből kiderül, hogy a gyilkosság feltételezett kitervelője szoros kapcsolatban áll az ország vezető pártjával.
A fesztivál hétfőtől online is folytatódik: a legtöbb film és a kapcsolódó beszélgetések elérhetőek lesznek a Verzió online felületén, köztük a legtöbb nyertes film is. A filmek november 20. éjfélig kölcsönözhetőek.
KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS 2022.11.15.
Elképzelhető, hogy az EU eljutott lehetőségei határáig – véli a Süddeutsche Zeitung az Oroszországgal szembeni szankciók kapcsán jelentkezett nézeteltérések alapján.
„Stratégiai fáradtság” a szankciók ügyében – ezt véli érzékelni a müncheni Süddeutsche Zeitung az uniós külügyminiszterek legutóbbi tanácskozása nyomán, amely nyolc Moszkva elleni szankciós csomag elfogadását követően növekvő véleménykülönbségeket hozott felszínre. Most, a kilencedik csomag felmerülésével már töredezik a tagállamok egységes frontja. Elképzelhető, hogy az EU eljutott lehetőségei határáig – vélekedik a lap, és egy diplomatát idézve azt írja: már a két legutóbbi, elfogadott csomag is számos kivételt tartalmazott, és olyan lyukacsos volt, mint az emmentáli sajt.
A további, lehető legkeményebb szankciókat követelő országok csoportjába tartozik Lengyelország, a három balti állam, valamint Finnország és Írország. Felmerült a részükről, hogy terrorszervezetté nyilvánítsák a Wagner Csoport elnevezésű hírhedt orosz zsoldosvállalkozást. Egy másik javaslat az orosz gyémánt importját tiltaná meg, de ez eddig megfeneklett Belgium ellenállásán - az európai gyémántüzletág fővárosa ugyanis Antwerpen.
Az energetikai szankciók érdemi súlyosbítását, így az Oroszországgal való polgári célú nukleáris együttműködés tilalom alá helyezését Magyarország, vagyis a legnyíltabban oroszbarát kelet-európai ország akadályozza – írja a Süddeutsche.
A Nyugat továbbra is önti a pénzt a Roszatomba
A The Hill – vagyis A Domb című amerikai portál, amely a Kapitólium dombon emelkedő amerikai törvényhozás, a Kongresszus legtágabb értelemben felfogott ügyeivel foglalkozik, Henry Sokolski helytelenítő véleménycikkét közli arról, hogy a Nyugat továbbra is önti a pénzt az orosz nukleáris kapacitást megtestesítő Roszatom vállalatba a különböző üzleti tranzakciók révén. A szerző a non-proliferáció, vagyis a nukleáris képességek elterjedésének megakadályozását szem előtt tartó politikai oktatóközpont igazgatója, a Pentagon volt tisztségviselője. Felhívja a figyelmet arra, hogy a Roszatom nem csupán az orosz atomfegyverek előállításáért felelős, hanem például nukleáris fűtőanyagot szállít Csehország, Szlovákia, Bulgária és Magyarország atomerőműveibe is. A francia Fraatome cég szintén együttműködik a Roszatommal. Finnország ugyan két nagy orosz technológiájú, VVER típusú atmerőművet is működtet, de most levette a napirendről egy harmaidk megépítésének a tervét, miként a Roszatomtól származó import betiltására is hajlik, igaz, csak a fokozatosság elve alapján. A Vattenfall, Svédország energetikai óriáscége beszüntette az orosz uránimportot, és azt kanadai, illetve ausztrál uránérccel helyettesítette. És mi a helyzet az Egyesült Államokban? Az amerikai nyersuránszükséglet 15 százalékát, a dúsított urániumnak pedig a 28 százalékát az oroszok adják.
Sokolski szerint azonban helytelen azt gondolni, hogy az orosz uránbehozatali stop vállalhatatlan károkat okozna Amerikának. Szerinte a nukleárisenergia-előállításnak a legkevésbé költséges része a fűtőanyag-beszerzés. Ha beszüntetnék az orosz után importját, az nem több mint 2 százalékkal drágítaná az atomenergiát.
Az FBI is használta volna a Pegasust
Elég sokat időztünk az energetikánál, nézzünk most valami egészen mást. A The New York Times – és annak nyomán a Boston Globe is - közli Mark Mazzetti és Ronen Bergman közös cikkét arról, hogy Christopher Wray, az FBI – az amerika Szövetségi Nyomozó Iroda – igazgatója egy zárt ajtók mögötti kongresszusi meghallgatáson beismerte: maga az FBI is megvásárolta – igaz, szigorúan csak kutatási és fejlesztési céllal – a Pegasus kémszoftvert, amely a mobil telefonokba képes behatolni és azokból minden adatot kinyerni. Wray azt mondta, hogy csak azért vették meg a licencet, hogy áttekintsék, miként tudnak azzal úgymond rossz emberek visszaélni. Belső FBI-dokumentumok és bírósági jegyzőkönyvek azonban másról szólnak – olvasható a cikkben, amely szerint a Nyomozó Iroda tisztségviselői 2020 végén, valamint 2021 első felében irányelveket és javaslatokat dolgoztak ki arra, miként hasznosíthatná az FBI a saját vizsgálatai során az izraeli NSO cég által kifejlesztett szoftvert. 2021 júliusában aztán – amikor elterjedtek a hírek arról, hogy szerte a világban hogyan használták egyes kormányok a Pegasust, az FBI letett a szoftver saját célú alkalmazásáról.
Régi ígéret a jobboldal sikere
A Wall Street Journal, az amerikai üzleti körök vezető lapja azt igyekszik megfejteni egyik cikkében, hogy minek tudható be az utóbbi időben tapasztalt európai jobbratolódás, nevezetesen és elsősorban a Giorgia Meloni olaszországi választási győzelme, valamint a magukat Svédország Demokratáinak nevezők választási sikere – de Rishi Sunak brit miniszterelnökké emelkedése, nemkülönben Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki magyarországi, illetve lengyelországi országlása is. A választ a szerző, Dominic Green – akinek a tájékozottságáról alkotott képünket kissé beárnyékolhatja az az apróság, hogy Varsó igazi uraként nem Jaroslaw Kaczysnkit jelöli meg – szóval a választ abban véli megtalálni, hogy a szavazók a gazdasági prosperitás régi ígéreteit hallják a jobboldaltól. A Wall Street Journal újságírója úgy látja: Meloni korántsem Augustus Caesar, de még csak nem is Mussolini birodalmát akarja újjáéleszteni, hanem azt a második világháború utáni, mintegy három évtizeden át – az 1973-as arab olajembargóig – tartott időszakot, amely az Amerika által szponzorált gazdasági növekedés jellemzett. És a cikk szerint Svédország Demokratái sem szélsőjobbos rasszisták, hanem a folkhem, a svéd jóléti állam, a kohézió és a prosperitás reneszánszát akarják. „Ha a nemzeti konzervatívok most népszerűek Európában, az azért van, mert ők klasszikusan konzervatívok, és mert a jobbközép, illetve balközép pártok kudarcot vallottak.”
Az egyes választások után a kormányzati struktúra jelzi az adott ciklus céljait, hangsúlyait. A ciklus elején történő átalakítás Mikecz Dániel, a Republikon Intézet vezető kutatója szerint arra utal, hogy a kormányfő nem látta előre az energiaválság tétjét.
Olajkereskedő formációban bukkant fel Perenyei Tamás ügyvéd, az első Orbán-kormány honvédelmi államtitkára. A kormány és a Mol is nyomul Közép-Ázsiában.
Egy pakisztáni cukorbáró és egy osztrák szerencsejátékos cég korábbi igazgatója ellen is nyomoznak. A közös bennük, hogy mindketten Magyarországot képviselik.
Országos kezdeményezést KDNP a települések közterületein, utak mentén álló keresztek megmentésére, felújítására és állaguk megóvására – jó nagy adag ájtatos szósszal leöntve.
Az ENSZ Közgyűlése hétfőn határozatban ítélte el Oroszországot, amiért megtámadta Ukrajnát, és ezért háborús jóvátételi kötelezettséget állapított meg.
William Burns, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója a törökországi Ankarában találkozik Szergej Nariskinnel, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) vezetőjével.
A címet olyan orosz nők kaphatják meg, akik tíz vagy több gyermeket szültek és neveltek fel. Az kitüntetett anyák egymillió rubeles (jelenlegi árfolyamon több mint hat és fél millió forintos) egyszeri jutalomban részesülnek. Érdeklődéssel várjuk, nálunk mikor bukkan fel ez a motívum.
A rendeleti kormányzásban az a megható, hogy a fiúk (élükön Orbánnal) azt csinálnak, amit csak akarnak. Ha valami csont van a működésben, titkosítják, ha sürgősen szükség van egy jogszabályra, hogy törvényesnek tűnjön az, amit délután csinálni óhajtanak, akkor éjjel benyújtják a javaslatot, délelőtt megszavazzák, és kész. Továbbá a pénzünkkel is úgy bánnak, mint a rossz háziasszony. Mi például egészségügyre, oktatásra és más haszontalan dolgokra adnánk, de inkább propagandára költik iszonyú mennyiségben. Kis túlzással többet költenek arra, hogy elmagyarázzák miért nem kapnak béremelést a tanárok, mintha valóban megemelnék a fizetésüket.
Ez, amennyire illogikus, legalább annyira aljas is, de kik vagyunk mi, hogy észszerűséget és jó szándékot tételezzünk azoktól, akik arra esküdtek fel, hogy kirabolják és elhülyítik az országot. Ezt pedig maradéktalanul teljesítik is, ami sok pénzbe kerül. Mégpedig az, hogy az alattvalók tudatát módosítsák a valóság észlelése ellenében. Ennek az a módja a szakkönyvek szerint, hogy kitartóan és sokszor kell ismételni a hazugságot, míg az Kovács Jenő összeszerelő munkás vagy özv. Kiss Béláné nyugdíjas fejében igazsággá válik, és mindketten elmennek kezet csókolni Orbánnak. Egyszerű pszichológia és hatalomtechnika ez Cipolla tárházából, Goebbels széljegyzeteivel. És működik.
Azt kell látnunk, hogy olcsóbb volna jól kormányozni, mikor is a társadalom tudatának átalakítása nélkül lehetne elégedett és boldog. A kormányzás nem megy, az pedig, hogy azt hazudják, mégis, nagyon drága. Annyira, hogy nem jut pénz alapvető dolgokra, és ez az ördögi kör itt be is zárul. Mindenki nyüszög a saját kalitkájában, és ugatja a holdat. Ezek azért jutottak az eszembe, mert tegnap kiderült, Rogán Antal propagandaminiszter kétszer annyi pénzt kommunikált el, mint amennyit erre a megszavazott költségvetés engedett volna neki, és azért ez már arányaiban, és amúgy is rohadt sok pénz. Huszonnégy milliárd volt tervbe véve, ehelyett ötvennégy milliárd lett...
G7.HU Szerző: RESZEGI LÁSZLÓ, HAJDÚ MIKLÓS 2022.11.15.
Különös helyzetet teremt a kormány kis- és középvállalkozások számára dobott mentőöve, a változó kamatozású hiteleikre vonatkozó kamatstop bevezetése november 15-től. A bankok a hiteleik után kérhetnek változó vagy többnyire a teljes futamidőre fix kamatot – ez utóbbi megoldás jellemzően a hitelfelvétel pillanatában drágábbnak tűnik, cserébe a kamatváltozás kockázatával a későbbiekben nem kell számolni. Változó kamatozás esetén viszont időnként – többnyire negyedévente – nő vagy csökken a kamat, egy irányadó piaci kamathoz, például BUBOR-hoz (vagy az állampapírhozamokhoz) képest. Az október végén bejelentett intézkedés ezt a piaci folyamatot írja felül.
A bank a kölcsön kihelyezésekor ugyanis értékeli a vállalat kockázatát, eladósodottságát, üzletmenetét és a BUBOR-hoz képest alkalmaz pozitív felárakat, amelyek elérhetik a 4-6 százalékot is. Például 2022. január 3-án egy három hónapos BUBOR referenciát követő hitel kamata 4,22 százalék, plusz az egyedi kockázati felár volt – ha ez két százalék, akkor vállalatunk az első negyedévben 6,22 százalékos kamatot fizetett. Amennyiben a kamatforduló, vagyis a hitel árának aktualizálása november 3-ára esik, akkor a BUBOR 16,73 százalékos aktuális értékéhez adódik a két százalék, vagyis a vállalatunk által fizetett kamat már 18,73 százalék lenne. A kockázatosabbnak ítélt vállalatoknál persze nagyobb felár mellett magasabb az induló és az aktuális kamat is...
Hazánkba látogatott Daniel Freund. A Zöldek európai parlamenti képviselőjével budapesti útja kapcsán beszélgettünk, melynek során kifejtette aggályait a magyar demokrácia állapotával és a Bizottság által indított kondicionalitási eljárás alakulásával kapcsolatban. A német politikus úgy látja, hogy minden lehetséges eszközzel nyomás alatt kell tartani a Bizottságot, és láttatni kell velük, hogy
a magyar vállalások nem jelentenek lépést a jogállam felé.
A tegnapi (az interjú november 10-én készült) egy nagyon fontos nap volt a német történelemben, pontosan harminc éve omlott le a berlini fal. Ön akkor öt éves volt, van esetleg emléke arról a napról?
Igen, jól mondja, öt éves lehettem, viszont én Németország legnyugatibb csücskében, Aachenben születtem, így nagyon távol voltunk a történésekről. Később viszont az egykori NDK területén, Lipcsében jártam egyetemre, amire nem lett volna lehetőségem, ha az újraegyesülés elmarad. Így igaza van, valóban nagyon fontos nap volt a tegnapi a német történelemben...
