2022. december 14., szerda

ELKEZDŐDIK A KÖVETKEZŐ 24 ÓRA - EZ A KÜLÖNBSÉG A MAGYAR ÉS A NORVÉG ELLÁTÓRENDSZER KÖZÖTT

444.HU / VIDEÓ
Szerző: 444.HU
2022.12.12.



A 444 új dokumentumfilmje egy norvég és egy magyar családot mutat be, akiknek van egy fogyatékossággal élő családtagjuk. De míg a norvég kerekesszékes gondozói segítségével önállóan tud élni, addig a magyar édesanya 24 órában ápolja halmozottan sérült fiát. 

Rendezte: Fődi Kitti; Fényképezte: Fődi Kitti, Botos Tamás; Fényelés, grafika: Kiss Bence, Hangmérnök: Terner Péter; Norvégról fordította: Szakony Dorina, Zoltán Zita; Szupervízió: Mészáros Zsófia, Ács Dániel, Botos Tamás, Plankó Gergő, Trygve Nielsen

JÖN A PÉNZ BRÜSSZELBŐL, NYUGDÍJEMELÉS, VÉGE A HITELMORATÓRIUMNAK❗| SOMOGYI ANDRÁS

YOUTUBE
Szerző: SOMOGYI ANDRÁS
2022.12.13.



Jön a pénz Brüsszelből, nyugdíjemelés, vége a hitelmoratóriumnak...



AZ EU-S SZANKCIÓK HATÁSA OROSZORSZÁGRA – 2. RÉSZ

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: SZABÓ KRISZTIÁN
2022.12.14.


A magyar kormány október közepén nemzeti konzultációt indított az „Oroszország elleni elhibázott szankciókról”, pedig hazánk az eddigi szankciós csomagok mindegyikét megszavazta. A nemzeti konzultáció kitöltési határideje holnap, december 15-én jár le. A hét kérdés közül az első négyet, melyek az orosz energiahordozókról és a rájuk kiszabott szankciókról szólnak, cikksorozatunk első részében bemutattuk. A második, befejező részben a beruházásokról, turizmusról és bevándorlási félelemről szóló kérdésekkel foglalkozunk.


Az adatok alapján az látszik, hogy meggyengítette, de még nem törte le teljesen Oroszországot az EU szankciós politikája. Tehát ha nem is azonnal, de hosszabb távon már látható lesz a korlátozások hatása az orosz gazdaságra.

Cikksorozatunk első részében végigvettük, hogy az Európai Tanács által kiszabott energia-szankciók mennyire voltak hatásosak, mennyire tudták visszavetni az orosz gazdaságot és kereskedelmet...

RÉMISZTŐ PSZICHÉS ÁLLAPOTBAN VANNAK A MAGYAR EGYETEMISTÁK

QUBIT
Szerző: BALÁZS ZSUZSANNA
2022.12.14.


A magyar egyetemisták több mint fele küzd enyhe vagy közepesen súlyos pszichés problémákkal, derült ki a Felsőoktatási Tanácsadás Egyesület (FETA) kutatásából, melyet az ELTE vezetésével a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Károli Gáspár Református Egyetem, a Corvinus Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem munkatársai végeztek. A kutatásban több mint 7 ezer egyetemistát kérdeztek kérdőívben az egzisztenciális, fizikai és lelki jóllétéről.


A Karner Orsolya által vezetett országos kutatásban a 64 magyarországi felsőoktatási intézmény háromnegyedéből érkeztek válaszok a kérdőíves felhívásra, a kitöltők túlnyomó része gazdaságtudományi, bölcsészeti és műszaki képzésben vesz részt. A válaszadók csaknem 70 százaléka nő volt.

A válaszokból az derült ki, hogy az egyetemisták több mint 55 százaléka többszörös teherrel néz szembe, amelyeket nem vagy csak részben magyarázott a covidjárványok nyomán bevezetett, az egyetemi élet normális menetét jelentősen módosító különleges intézkedések sora. A megküzdést nehezítő tényezők között szerepelt például a szakítás vagy a gyász, illetve az is, hogy a diákok jelentős részének kellett a szüleitől való elköltözés után röviddel ismét visszaköltöznie a szülői házba. Ez a kutatók szerint azért válthat ki szorongást, mert „a fiatal felnőttkor egyik fő fejlődési fókuszában, a szülőkről való leválásban egy kényszerű komoly visszalépés. Kifejezetten a másodéves hallgatóknál pedig ez nem csupán a családtól való elköltözést vagy visszaköltözést jelentheti, hanem azt is, hogy mindezt rövid időn belül egyszerre tapasztalták meg. Mielőtt beszokhattak volna az új helyre (kollégium, albérlet), vissza kellett költözniük családjukhoz, ami egy újabb törés az önállósodás folyamatában.”...

TRENCSÉNYI LÁSZLÓ: A 20 SZÁZALÉKOS BÉREMELÉS NEM OKTATÁSI STRATÉGIA, A MEGOSZTÁST SZOLGÁLJA

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2022.12.14.


Az oktatás hosszú távú jövőjéről tárgyalni lehetetlen helyzetelemzés nélkül, de a kormányzatnak legjobb tudomásom szerint érvényes helyzetelemzése nincs – nyilatkozta a Hírklikknek Trencsényi László. A Magyar Pedagógiai Társaság elnöke arról is beszélt: az uniós pénzekből beígért 20 százalékos béremelés még az infláció értékét se éri el, és csupán az elégedetlenkedők megosztását szolgálja, az oktatás hosszú távú stratégiáján nem segít. Emlékeztetett rá, hogy érvényes helyzetelemzése Radó Péter oktatáskutatónak van a „Közoktatás és politika - Magyarország 2010-2022” és „Az iskola jövője” című két könyvében, de azt még nem rendelte meg a kormány.


A hírek szerint az oktatás hosszú távú ügyeiről esett szó a szombati rendkívüli kormányülésen, amiről Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke csak annyit árult el, hogy az oktatás hosszú távú ügyeiről esett szó - a tanársztrájk, polgári engedetlenség, tüntetések és más, diákok és szülők által szervezett akciók - nem voltak terítéken. Vajon miért csak az oktatás hosszú távú ügyeiről lehetett szó, miközben forrong az egész oktatás?

El nem tudom képzelni, hogy nem esett szó az oktatás mostani ügyeiről. Nem értem, hogy a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke titkossági fogadalmat tett-e egy kolostorban, vagy valami más történt, és csak az iskolabéke érdekében tartja magát ahhoz az ígéretéhez, hogy „embargósítva” van a tárgyalás...

MEGLEPTE A NYUGDÍJAS SZERVEZETEKET ORBÁN VIKTOR BEJELENTÉSE, TÖBBET VÁRTAK, CSALÓDOTTAK

NÉPSZAVA
Szerző: GULYÁS ERIKA
2022.12.14.


Bár a 15 százalék látszólag nagy emelést jelent, a nyugdíjasok nem optimisták, hogy ez mire lesz elegendő. Először amúgy is az idei évvel számolnának el.


Meglepődtek a nyugdíjas szervezetek vezetői a miniszterelnök keddi bejelentésén, miszerint januártól 15 százalékkal emelkednek a nyugdíjak. Az elmúlt hetekben ugyanis minden ez ügyben megszólaló kormánytag azt hangsúlyozta, hogy a döntéssel megvárják a Magyar Nemzeti Bank inflációs jelentését, de legalább a Monetáris Tanács december 20-ára tervezett ezzel foglalkozó ülését.

A Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület elnöke a Népszava kérdésére „pszichológiai kényszerlépésnek” nevezte a váratlanul a Magyar Közlönyben is közzétett rendeletet, mert

ha a Magyar Nemzeti Bank például 18 százalékos inflációval számol, utána nem lehet kiállni a nyilvánosság elé, hogy ennek ismeretében az Orbán- kormány csak 15 százalékot ad az időseknek...

MIRE NEM JÓ A MINIMÁLBÉR EMELÉSE?

G7.HU
Szerzők: SCHARLE ÁGOTA, VÁRADI BALÁZS, KREKÓ JUDIT
2022.12.14.


(A szerzők a Budapest Intézet vezető kutatói. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)


Az előző cikkben a minimálbér lehetséges társadalmi hatásait tekintettük át általában. De mit mondhatunk a minimálbér-emelésről itt és most?

A szakszervezetek (és esetenként a kormányok) a kizsákmányolás ellen, a teljesítménnyel arányos, méltányos bérezés védelmében szokták követelni a minimálbér emelését, ami rendjén is van, ez a dolguk. A dolgozó szegények érdekeinek felemlítése már inkább vitatható, hiszen a minimálbéresek nem feltétlenül szegények. Magyarországon a 64 év alatti felnőttek 12 százaléka él szegénységben (olyan háztartásban, ahol az egy főre jutó jövedelem a medián* 60 százalékánál kisebb), míg a minimálbéresek között csak 8 százalék ez az arány. Ez azzal magyarázható, hogy a legszegényebbek többsége még minimálbéren sem tud dolgozni, legfeljebb közmunkán, illetve a minimálbéresek nem kis része második kereső a családban.

Általában is igaz, hogy a minimálbér emelése nem a gazdagoktól a szegények, hanem inkább az alacsonyabb jövedelműek között osztja újra a jövedelmeket: nyernek rajta, akiknek éppen van munkája, és vesztenek, akiket az emelés miatt elbocsátanak, vagy nehezebben találnak munkát. Magyarországon különösen sokan vannak a potenciális vesztesek: a munkaképes korú népesség 18 százaléka, a regisztrált munkanélküliek és a közfoglalkoztatottak több mint harmada alig tud olvasni, számolni...

ELFOGADTUK A GLOBÁLIS MINIMUMADÓT – MI VÁLTOZIK EZUTÁN MAGYARORSZÁGON?

TELEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2022.12.14.


Előbb Lengyelország, aztán Magyarország ellenezte a globális adószabályt, majd amikor a helyreállítási forrásokhoz kezdtünk hozzáférni, mégis támogattuk a globális minimumadót is.


Magyarország hosszú-hosszú küzdelem után elfogadta a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által felkarolt, eddig összesen 137 ország által támogatott elképzelést, amely szerint a fejlett államok egységesen bevezetik a globális minimumadót. A részletek megértésében Czoboly Gergely, a PwC Magyarország adószakértője segített nekünk.

A globális minimumadó működése

A 15 százalékos globális minimumadó a vállalati nyereségekre vonatkozik. A szabály nem kötelez egyetlen tagállamot sem arra, hogy általánosan emelje meg a társaságiadó-szintjét. Ugyanakkor előírja azt, hogy az elvárt és ténylegesen megfizetett adó közötti különbözetet mindenképpen beszedjék.

Kire vonatkozik? Fontos tudni, hogy ez az egész kérdés csak a nagyon nagy cégekre vonatkozik. Az elfogadott irányelv olyan vállalatcsoportokra terjed ki a világon, amelyeknek cégcsoportszinten legalább 750 millió euró (305 milliárd forint) bevételük van, a mostani uniós szabály pedig azokra lő, amelyeknek van legalább egy tagjuk is az Európai Unió területén.

Itthon tehát részben azokat a magyar központú cégeket érinti, amelyek csoportszinten elérik a 750 millió eurós bevételi határt. Ilyenből kevesebb van, de mellettük nagyon sok olyan leányvállalat működik az országban, ahol a külföldi anyavállalat (francia, német, amerikai, ázsiai) forgalma eléri ezt a szintet. Ez egy óriási kör: vannak, akiknek Magyarországon is van ekkora, forintban 305 milliárdot meghaladó forgalma (Mol, MVM, Audi, Magyar Telekom, Samsung és sokan mások), de ha a nemzetközi cégcsoportra tekintünk, kevés olyan multi van, amely ne esne bele ebbe a kategóriába (legyen a példánk a Siemens, a Microsoft, a Huawei, a Foxconn vagy éppen a Coca-Cola).

Abban az esetben, ha egy országban az adott vállalatcsoport tényleges adóterhelése nem éri el a 15 százalékot, akkor a különbözetet – a feltöltési adót – más országok vagy akár maga a székhelyül szolgáló ország is beszedheti. Különleges helyzetben lehetnek az EU-n kívüli központtal rendelkező cégcsoportok. Esetükben ha bármely külföldi társaságuk adószintje kevesebb 15 százaléknál, akkor elképzelhető, hogy éppen a magyar leányvállalattól kell majd beszedni a különbözeti adót a minimumadó szintjéig...


TÖRLESZTÉSI MORATÓRIUM: AMIT MAGYARORSZÁG MŰVELT, AZ PÉLDÁTLAN EGÉSZ EURÓPÁBAN, DE MOST VÉGE

PORTFOLIO
Szerző: PALKÓ ISTVÁN
2022.12.14.


„Az még létezett?” – kapták fel a fejüket sokan, amikor Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter (képünkön) kedden bejelentette, hogy december 31-e után nem hosszabbítja meg a kormány a koronavírus-válság miatt bevezetett törlesztési moratóriumot. Amely egyébként egész Európa legtartósabb és legnagyvonalúbb hitelmoratóriuma volt, de már csak a lakossági hitelek 3%-a és a vállalatiak 1%-a maradt benne. A kivezetés időzítése tökéletes ahhoz, hogy a lehető legkevésbé fájjon, illetve ne ez a lépés fájjon igazán a hazai hiteladósok társadalmának és a bankszektornak a jövő évben...

ITT A VÉGE, ELKEZDTÉK LEÁLLÍTANI A DUNAFERRT, KEDDEN MÁR TÖMEGESEN MONDTAK FEL A DOLGOZÓK

NÉPSZAVA
Szerző: UNGÁR TAMÁS
2022.12.14.


Mától elkezdik leállítani a Dunaferr kokszolóját, s ha ez a 2-3 hetes folyamat lezárul, vége a gyárkomplexumnak.


Pintér Tamás, Dunaújváros jobbikos polgármestere tájékoztatta arról lapunkat, hogy fokozatosan leáll a Dunai Vasmű kokszolója. Ezt az információt a Dunaferr orosz cégvezetője, Jevgenyij Tankilevics osztotta meg a polgármesterrel.

Mint arról írtunk, a 68 éves vasmű két kohója már augusztusban, illetve novemberben leállt, a hideg- és meleghengermű a múlt héten fejezte be az árutermelést. A kokszoló a napokban még kapott annyi szenet, hogy keddig működjön, ám ennek a gyáregységnek a leállítási folyamatát is elindítják szerdán. Ez a munka nagy odafigyelést igényel, tudtuk meg a vasmű egyik dolgozójától, a kokszolóban ugyanis – lehűlése közben – akár súlyos robbanás is bekövetkezhet, ami komoly veszélyt jelent az ott dolgozókra és a közelben álló, gyúlékony épületekre...

HOGYAN VÁLT A FOCI A MUNKÁSOSZTÁLY SZABADIDŐS SPORTJÁBÓL AUTOKRATA REZSIMEK JÁTSZÓTERÉVÉ?

G7.HU
Szerző: SZABÓ MILÁN
2022.12.13.


Mióta 2003-ban Roman Abramovics orosz oligarcha megvette a Chelsea futballklubot, sorra jelentek meg olajban gazdag autoriter államok befektetői az európai topligákban. A legutóbbi jelentős transzfer az angol Newcastle United felvásárlása volt, amelyet tavaly októberben a Saudi Public Investment Fund (PIF) szaúdi állami befektetési alap vett meg, amely a világ ötödik legnagyobb ilyen alapja a 620 milliárd dollárnyi vagyonával.

A következő pedig a Liverpool FC megvásárlása lehet, amelynél egy szaúdi-katari konzorcium tűnik befutónak. A klubért 3,8 milliárd eurót ajánlottak, amivel a legdrágább üzlet lehet a sport történelmében. A megállapodásnak amiatt is különös jelentősége lenne, mert fontos lépés lehet a két ország közötti megbékélésben is*. Ebben a cikkben bemutatjuk, hogyan vált a foci a munkásosztály szabadidős sportjából globális iparággá, ahol az üzlet és a geopolitika szorosan összefonódik...

A KORMÁNY RÉSZBEN MEGOLDOTTA A PROBLÉMÁT, AMELY NÉLKÜLE NEM IS LÉTEZNE – A BRÜSSZELI „MAGYAR SIKER” LÉNYEGE

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ABLONCZY BÁLINT
2022.12.13.


Ha eredménynek tartjuk, hogy Magyarország koronavírus-helyreállítási tervét utolsó tagállamként és feltételekhez kötve, de elfogadta a Tanács, illetve az uniós felzárkóztatási források kifizetését lényegében gyámság alá helyezik, akkor mindenképpen siker a tegnap esti kompromisszum. Ezt azonban a magyar kormány sem gondolja így: nem véletlen, hogy Orbán Viktor miniszterelnök ma reggel 15 százalékos nyugdíjemelést és nem a brüsszeli „győzelmet” jelentette be. Kétségkívül jó hír, hogy a helyreállítási alapban lévő források elveszítésének veszedelme elhárult, de a döntés jelzi a közös uniós döntéshozatal blokkolására épülő magyar külpolitika kudarcát. Egyetlen tagállam sem volt ugyanis, amelyik ellenezte volna a felzárkóztatási források felfüggesztését. Elemzés...

SZÁZMILLIÁRDOKBAN MÉRHETŐ KÁRT OKOZOTT, HOGY AZ ORBÁN-KORMÁNY HARCOLNI KEZDETT AZ EURÓPAI UNIÓVAL

NÉPSZAVA
Szerző: HALMAI KATALIN (BRÜSSZEL)
2022.12.14.


Noha Magyarország közvetlenül nem veszített forrásokat, már önmagában az súlyos károkat okozott, hogy bő másfél éves késéssel érkeznek az uniós pénzek.


Az Orbán-kormány szerint leghamarabb a tavaszi hónapokban érkezhetnek meg az első uniós támogatások Magyarországra a helyreállítási alapból (RRF), illetve a 2021 és 2027 közötti uniós költségvetésből – ez másfél éves csúszás a legfürgébb tagállamokhoz képest, ugyanis az első kifizetéseket már 2021 augusztusába elindította Brüsszel. Az RRF-programot a Covid-válságból való kilábalás segítésre találta ki az Európai Bizottság. A covid-válság már régen lecsengett a magyar gazdaság ki is lábalt a 2020-as visszaesésből, ám ezt nem az uniós pénzekkel, hanem hazai költségvetési kiadásokkal finanszírozta a kormány...

SZIJJÁRTÓ MOSZKVÁVAL EGYEZTETETT – HUPPA-LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2022.12.14.


Mielőtt az uniós gázársapkáról tárgyalt volna Brüsszelben

Mielőtt erre a tárgyalásra érkezett volna, hétfőn felhívta az orosz kormány képviselőjét, tájékoztatta a javaslatról, véleményét és támogatását kérte.

Százmilliárdokban mérhető kárt okozott, hogy az Orbán-kormány harcolni kezdett az Európai Unióval

Már önmagában az súlyos károkat okozott, hogy bő másfél éves késéssel érkeznek az uniós pénzek.

A Korrupcióellenes Munkacsoport alelnökének lakcímére egy NER-közeli üzletember van bejelentve

Várady Zoltán Zsolt korábban Mészáros Lőrinc tulajdonolta, mára NER-szuperbankba olvasztott MKB egyik cégének, a Solus Capitalnek a befektetési igazgatója, a kecskeméti fideszes városvezetés vagyonkezelőjének a vezetője, illetve a MOL Zrt. vagyonkezelőjének az egyik vezetője is.

Első nekifutásra nem sikerült elfogadni a Korrupcióellenes Munkacsoport ügyrendjét

A delegáltaknak két hete kiküldött meghívó szerint december 6-ig lehetett észrevételeket tenni a Korrupcióellenes Munkacsoport napirendi javaslatára és Ügyrend tervezetére, az Igazságügyi Minisztérium delegáltja mégis csak a keddi alakuló ülésen kifogásolta, hogy a hatóság által kiküldött Ügyrend tervezet a kívánatosnál jobban támaszkodik a munkacsoport létrehozásáról szóló törvény szövegére, változtatási javaslatait pedig csak a következő, január második hetére kitűzött ülésre ígérte.

És ez így fog folytatódni…

Nyert mindenki, de a legnagyobbat Farkas Flórián

“Micsoda napokat élünk! Országunk, sőt kontinensünk közéletének minden szereplője úgy érezheti, hogy nyert.”

Orbán nélkül érkezett meg Katarba a magyar honvédség repülője

A Flightradar adatai szerint a magyar kormánygépet az OTP érdekeltségébe tartozó két magánrepülő követte Dohába. Sőt, kedden délben a NER kedvenc magángépe, a Mészáros Lőrinc által gyakran használt Bombardier luxusgép is Katar felé indult Ferihegyről.

Szijjártó Péter is Katarban van

“Minden bizonnyal más okból érkeztünk Katarba, mint a többség Reggel szentmise, majd kezdődhet a hivatalos program az energetikai és külügyi tárgyalásokkal” – írta FB-oldalán.
Az Éjjel-Nappal Fidesz két játékosa is egzotikus nyaraláson pihenheti ki a magyar demokrácia nevű valóságshow-t

“A magyar közéleti valóságshow odáig jutott, hogy a forgatókönyvből kiírt szereplőket már a szemünk láttára fizetik ki a mi pénzünkből, ők pedig kalapjukat lengetve, széles mosollyal távoznak a díszletből.”

Nem csak Volner és Bencsik, mások is rájöttek, hogy jobb a Fideszhez bújni

A két jobbikos nincs egyedül, korábban is voltak olyan politikusok, akik a Fidesszel szemben álltak, pocskondiázták, aztán egyik pillanatról a másikra betértek, elfogadtak ilyen-olyan pozíciókat, hirtelen már nem hadakoztak a centrális erőtérrel, megértővé váltak az állampárt törekvéseivel szemben.

Solymár fideszes polgármestere közel hatmilliós jutalmat kapott

A testületin, amelyen a jutalomról döntöttek, spórolási intézkedésről is döntöttek: a karácsonyi díszkivilágítással kapcsolatban a polgármester elmondta, hogy 1,5 millió forinttal emelkedett az ára, így az oszlopokra a kisebb díszeket ki sem teszik.

Kormánybarát civilekkel tárgyalt Rétvári a tanárokról

Brüsszelből ez a jelző nem értelmezhető… okos.

Varga Zoltán a fokozódó fideszes nyomás ellenére sem szeretné eladni a Centrál Médiacsoportot

“… egy NER-közeli barátja ugyanis az őt lejárató cikkek után elhívta kávézni és közölte vele, hogy „Zolikám, ez neked nem kell. Az egészséged a fontos, meg a párkapcsolatod.”

A kormányinfó mibenléte

“Egyértelműen kijelenthető, a kormányinfók nem arról szólnak, hogy átfogó tájékoztatást adjanak mindenkinek minden részletről, minden álláspont megvilágításával, minden lehetséges közlés értelmezésével.”

A MENEKÜLTEKET ORBÁN TERELI ÁT AUSZTRIÁBA - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2022.12.14.


Ausztriában nagy vihart kavart, hogy a kormány Románia és Bulgária schengeni csatlakozása ellen szavaztak. A menekültek ugyanis nem nekik, hanem Orbánnak köszönhetők, írják, a kancellárról pedig megállapítják, a budapesti „populistákhoz és szélhámosokhoz” dörgölőzik. Nemcsak Magyarország van távol az uniós forrásoktól, de még a lengyeleknek sem sikerült megszerezni a pénzeket, most azonban előzetes megállapodásra jutottak az EU-val. A New York Times szerint a gazdaság fontosabb, mint a klímaváltozás, így kettőt üt az EU-n. Nemzetközi lapszemle. 

Bloomberg amerikai hírügynökség diplomáciai forrásokra hivatkozva arról ír, hogy Varsó előzetes megállapodásra jutott Brüsszellel a jogállamiság visszaállítását szolgáló lengyel jogszabályok szövegéről. Ahhoz azonban, hogy a lengyel kormány ténylegesen hozzájusson a több mint 34 milliárd euróhoz, a szejmnek előbb meg kell szavaznia a tervezeteket. A Bloomberg felhívja a figyelmet arra: az ottani vezető kormánypárt, a konzervatív Jog és Igazságosság, a PiS helyzete egyebek közt abban különbözik a Fideszétől, hogy Lengyelországban jövőre választásokat kell tartani, így hát erre tekintettel sürgősen kellene a pénz.

Képmutatónak és értelmetlennek tartja Lendvai Pál a Der Standard bécsi lapban azt az osztrák külpolitikai lépést, amellyel megakadályozták Bulgária és Románia felvételét az belső határellenőrzéstől mentes schengeni övezetbe. A publicista szerint teljes fake newsként, vagyis hamis híresztelésként hatott Karl Nehammer kancellárnak az ORF köztévében elhangzott magyarázkodása, a nemzeti érdekekre, a menekültek növekvő számára, az EU elhibázott menekültpolitikájára való hivatkozás. Lendvai utal arra, hogy nemcsak az osztrák politikai körökben keltett - Alexander Van der Bellen államfő, illetve Othmar Karas európai parlamenti első alelnök részéről - igen negatív visszhangot a bolgárok és a románok kihagyása Schengenből, hanem külföldön is. Annalena Baerbock német külügyminiszter és Matteo Piantedosi, az olasz belügyi tárca irányítója is érthetetlennek és igazságtalannak bélyegezte az osztrák elutasítást.

„Karas, az Osztrák Néppárt legtapasztaltabb Európa-politikusa joggal veti fel, hogy a menekültek számának ausztriai növekedése elsősorban Magyarország politikájának tudható be – Orbán ugyanis a menedékkérőket továbbtereli Ausztriába, ahelyett, hogy annak rendje és módja szerint regisztrálná őket” – írja a Der Standard állandó szerzője. Claudia Gamont, az osztrák liberális Neos-pártnak az EP-képviselőjét idézve azt veti a kancellár szemére, hogy a budapesti, illetve belgrádi „populistákhoz és szélhámosokhoz” dörgölőzik, amivel Ausztria elveszíti hitelességét az európai politikai színtéren. Lendvai szerint ennek a pofonnak a gazdasági következményeit hamarosan megérzik a Bulgáriában, illetve Romániában erősen elkötelezett osztrák vállalkozók.

A szerző bírálja azt a hamis EU-képet sugalló retorikát, amely szerint, ha valami sikerül, az nemzeti tett, ha pedig félresiklik, akkor az Unió a hibás. Az, hogy az Osztrák Szociáldemokrata Párt csúcsvezetése is beszáll ebbe a szomorújátékba, erkölcsileg aggályos, politikailag pedig kontraproduktív – teszi hozzá.

Eszkalálódik a klímakereskedelmi háború – írja a The Wall Street Journal annak kapcsán, hogy Európa olyan új adók kivetésére készül, amelyek a New York-i újság megítélése szerint vállalkozásellenesek, és elmélyíthetik a recessziót.

Karácsony közeledik, ám a vállalkozások azt érezhetik, hogy április elseje, a bolondok napja köszöntött be – olvasható a kommentárban, amely két európai döntést is pellengérre állít. Az egyik a nagy multikra kivetendő, 15 százalékban meghatározott minimális nyereségadó elfogadása, ami – miként az már sokszor elhangzott – a magyar vétófenyegetés után válhatott közös uniós állásponttá. Ennek az OECD égisze alatt kidolgozott intézkedésnek az a pikantériája, hogy csaknem kétszáz kormány jelezte részvételi szándékát, köztük eredetileg az amerikai is, de eddig csak az EU 27 tagállama, valamint néhány más ország bizonyult - a Wall Street lapjának megfogalmazása szerint - olyannyira ostobának, hogy a tervet meg is valósítsa. Kína, India és sok más fejlődő ország aligha teszi ezt meg.

Az Egyesült Államok saját minimumadó-előírásrendszert érvényesít, és az amerikai lap szerint egyelőre teljesen átláthatatlan, pontosan milyen formát ölt majd az európai szabályozás, miként lehet majd összhangba hozni az európai és az amerikai jogi előírásokat, elkerülni az adóháborút.

A másik ügy az az európai döntés, hogy külön meg fogják adóztatni azoknak a termékeknek az importját, amelyeknek az előállítása károsanyag-kibocsátással jár. Az úgynevezett karbon-kiegyenlítő mechanizmus deklarált célja, hogy egyenlő versenyfeltételeket teremtsenek azoknak a cégeknek az érdekében, amelyek a termeléshez karbonkibocsátási kvótát kénytelenek vásárolni. A The Wall Street Journal szerint már a kvótarendszer is eltántorítja Európától az ipari vállalatokat, de az import megadóztatása – olyan országokból történő behozatal esetén, ahol nem sújtják különadóval a karbonkibocsátást – valóságos „beruházásgyilkos” hatást fog kifejteni. A klímapolitika a gazdasági növekedés ellen hat, és a mostaninál jobb amerikai kormányzat harcot vívna ez ellen, de Biden Fehér Háza társutasként viselkedik – áll a kommentárban.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ