2023. január 12., csütörtök

RÁADÁS - R-BESZÉLGETÉS: MORCSÁNYI GÉZA

REVIZOR
Riporter: CSÁKI JUDIT
2022.03.10.



Nem lett közgazdász, de lett dramaturg, aztán sok orosz dráma műfordítója, aztán könyvkiadó, előbb Robin Cook, aztán a Magvető, ahol mennyi nagyszerű író... És aztán még Enyedi Ildikó filmjében főszereplő. R-beszélgetés Morcsányi Gézával: ötven év a magaskultúrában mint kis magyar pornográfia...

TOVÁBBRA IS NYITVA AZ ABLAK AZ ERASMUSRA

SZABAD EURÓPA
Szerző: GYÉVAI ZOLTÁN
2023.01.12.


Az Erasmus+- és a Horizont program keretében 2022. december 15. előtt megszületett jogi kötelezettségvállalásokat nem érintik az uniós szankciók, és az újakat sem fogják, ha nyárig sikerül elsimítani a közhasznú alapítványok politikai irányítása miatti problémákat – erősítették meg lapunknak brüsszeli források.


Az Európai Bizottság illetékes szóvivője csütörtökön megerősítette, hogy a december közepén a jogállami feltételrendszer keretében elfogadott tanácsi döntés előtt az Erasmus+-programban való részvételről aláírt megállapodásokat nem érinti az a döntés, amely uniós szinten megtilt bármilyen jogi és pénzügyi kötelezettségvállalást a közhasznú alapítványok formájában működő magyar egyetemekkel. „Ugyanez vonatkozik a Horizont hétéves uniós kutatási keretprogram keretében megkötött szerződésekre” – tette hozzá Ujvári Balázs.
Legkésőbb nyárig kell lezárni a vitát

A szóvivő hangsúlyozta, hogy az EU Tanácsa által december közepén elfogadott uniós pénzügyi intézkedés csak a döntés után aláírandó új jogi kötelezettségvállalásokat érinti majd. Ugyanakkor brüsszeli forrásaink szerint ez sem kell hogy szükségszerűen az érintett magyar felsőoktatási intézmények hallgatóinak a csereprogramból való kimaradását eredményezze. Az új generációs, 2023 és 2025 közötti időszakra vonatkozó szerződések ugyanis várhatóan idén június és július tájékán lépnek majd az aláírás fázisába a sikeres pályázókkal. Ha addig sikerülne elsimítani a vitát a magyar kormánnyal, akkor a Magyarországon nagy port kavaró kizárás is elkerülhetővé válik – közölték lapunkkal bennfentes források.

A nyáron esedékes szerződéskötések előtt az Erasmus+-program keretében február 22. a jelentkezési határidő. Úgy tudjuk, hogy a bizottságnál is úgy értelmezik a decemberi tanácsi döntést, hogy az csak az új jogi kötelezettségvállalásokat zárja ki az alapítványi formában működő magyar egyetemekkel, a jelentkezéseket és a nyertesek kiválasztását viszont nem. Tehát ha a nyáron esedékes aláírások előtt sikerül megoldást találni a problémára, akkor az érintett felső oktatási intézményeket sem éri majd hátrány.

Ennek ugyanakkor a tanácsi döntés értelmében az az előfeltétele, hogy a kormány addig megnyugtatóan rendezze azt a problémát, ami a közhasznú alapítványi működés alá helyezett egyetemek politikai irányításával függ össze. A Brüsszel és a kormány által megállapított 17 korrekciós intézkedés egyike, konkrétan a 4-es számú volt a közhasznú alapítványok működése. A bizottság november 30-i értékelésében aláhúzta, hogy Magyarország a törvénymódosítások révén orvosolta az alapítványokkal kapcsolatban felmerült összeférhetetlenségi problémákat, és a közbeszerzési szabályok alkalmazását is kiterjesztette ezekre az egyetemekre...

VAN EGY FOGADÁSUNK, HOGY AZ ERASMUS MIATT SEMMIT NEM VÁLTOZTATNAK, LEGFELJEBB MÉG TÖBB FIDESZEST ÜLTETNEK BE

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2023.01.11.


...Még az sem kizárt, hogy az Orbán-rezsim kifejezeten örül , hogy a magyar felsőoktatásból diákok, tanárok, kutatók tízezrei nem találkoznak a nyugati felsőoktatási rendszerrel, a szabadsággal, és nem fertőződik meg az átkos nyugati ideológiákkal, mint a jogállamisággal, az emberi jogokkal, a sokszínűség támogatásával, és a Magyarországon már tiltott tudományágakkal. Így megszűnik a fideszes irányítás és kontroll alá rendelt magyar felsőoktatás és tudományos élet szabad világgal való kapcsolata és befolyásolása. Visszazuhannak a rendszerváltás előtti állapotba.

Nem is kívánhattak jobbat, mint a Erasmus végét, ami teljes mértékben belevág a rendszer koncepciójába, és a kifogásolt átszervezések logikájába. Mivel minden az övék, a fideszes vezetők részére tudnának bárhonnan pénzt lopni, nem feltétlenül kellene az egyeteme kuratóriumaiba ültetni őket. Ennek ideológiai céljai vannak, ez a diktatúra fontos eszköze. Emiatt sem fognak semmit tenni a helyzet megváltoztatása és az Európai Uniónak való megfelelés érdekében. De dacból sem, mert ha ki kell léptetni fideszeseket, akkor Orbán meghosszabbítja a kurátorok listáját Lovasberényig.

A forgatókönyv pedig ugyanaz lesz: először félreértésről beszélnek, aztán “Brüsszelt” fogják hibáztatni és gyalázni, magyarellenesség tűnik majd fel a háttérben, illetve a nemzeti önállóság sérelme, az uniós gyarmatosítás, beavatkozás Magyarország belügyeibe, Soros és a liberálisok támadása és kényszerítése a nemzeti érdekekkel szemben. A hívek azonnal mellé állnak az újabb sérelemnek, a rendszer még stabilabb lesz tőle, mert a közös ellenség gyűlölete erősebbé teszi a kohéziót, és az átlag fideszesek többsége nem érdekelt az Erasmusban.

Akik ennek a kárvallottjai lesznek, azok morognak, hőzöngenek kicsit, aztán lenyelik, beteszik az Erasmust is a CEU, az MTA, az SZFE, s a “kiszervezett egyetemek” mellé a zsákba. Aki pedig teheti, az csatlakozik azokhoz, akik elhagyják az országot. Ők lennének az ország jövője, szürkeállománya. Értük senki nem ejt könnyet, a NER arisztokráciája a legkevésbé.

SEHOL NEM MARADT LE ANNYIRA AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZAKDOLGOZÓK BÉRE AZ ORVOSOKÉTÓL AZ UNIÓBAN, MINT NÁLUNK

MÉRCE
Szerző: BOGATIN BENCE
2023.01.12.


Elfogadhatatlannak tartja a Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége (MOMSZ), hogy tovább nyíljon az olló az orvosi és az egészségügyi szakdolgozói bérek között – többek között erről beszélt Lengyel Tibor, a MOMSZ alelnöke szerdán este az ATV Egyenes Beszéd című műsorában.

Az érdekvédelem képviselője elmondta: azzal, hogy az egészségügyi szakdolgozók által várt béremelés nem valósult meg idén januárban, az orvosi és a szakdoglozói átlagbér aránya visszaesett a tavalyi 27 százalékról 21 százalékra, miközben az egészségügyi szaktárca korábban ennek az aránynak a 37 százalékra javítását tűzte ki célul. Lengyel hozzátette: már a 27 százalék is az uniós rangsor utolsó helyén állt. A MOMSZ szerdán ezzel kapcsolatban egy közleményt is kiadott.

A mentőtisztek „közeli viszonyban állnak az orvosi munkavégzéssel”, és a felelősségük is nagyon hasonló kiterjedtségű, magyarázta Lengyel, hogy miért lenne fontos közelíteni a két típusú bér színvonalat ahelyett, hogy a különbség.

Az alelnök szerint ez még jobban ki fog domborodni a kormány egy másik intézkedése nyomán, még pedig akkor, amikor az új egészségügyi szabályozás értelmében mentőszolgálat vidéken több helyütt átveszi az orvosi ügyeleteket, amely gyakorlatot egyébként szintén kifogásolt a szakszervezet.

Nincs konzultáció az érdekvédelem és a döntéshozók között, nem látnak esettanulmányokat sem, magyarázta Lengyel, aki nem tudott számszerű adatokkal válaszolni Rónai Egon műsorvezetőnek arra a kérdésre, hogy van-e, illetve milyen mértékű a munkaerőhiány a mentősök között. Lengyel Tibor szerint az Országos Mentőszolgálat nem bocsát a szakszervezet részére ezzel kapcsolatos adatokat. Annyit viszont el tudott mondani a kollégái beszámolói alapján, hogy rengeteg önként vállalt túlóra és többletfeladatok átvállalásával tudják teljesíteni csak a szolgálato
t...

„A FAGYHALÁL SZÉP HALÁL” – INTERJÚ A DON-KANYART AZ UTOLSÓK KÖZT ELHAGYÓ HETYEY TIBORRAL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: LAKY ADOLF
2023.01.12.


Pontosan nyolcvan évvel ezelőtt, 1943. január 12-én a Vörös Hadsereg támadást indított a tengelyhatalmak Don-kanyarban felsorakozott egységei ellen. A sikeres szovjet áttörés nyomán a 2. magyar hadsereg összeomlott, és több tízezres veszteséget szenvedett el az összecsapás, majd a hideg orosz télban való rendezetlen visszavonulás során. A legtovább kitartó magyar hadosztálynál szolgált fiatal tüzértisztként Hetyey Tibor, akivel a doni katasztrófa 70. évfordulóján, 2013-ban a Heti Válasz hasábjain közöltünk interjút. Az akkor 95 éves veterán túlélte a hideget, az éhséget és a német „bajtársiasságot”, majd hazatérve fejmosást kapott felettesétől, mert kimondta: a háború elveszett. Hetyey Tibor 2018-ban hunyt el, az interjút pedig most, az összeomlás 80. évfordulóján újraközöljük...

VILLÁMGYORSAN VÁLT A MAGYAR ÜZEMANYAGPIAC A RÉGIÓ LEGOLCSÓBBJÁBÓL A LEGDRÁGÁBBÁ

G7.HU
Szerző: PLETSER TAMÁS
2023.01.12.


A magyar autós tavaly novemberben még 480 forintért juthatott hozzá (feltéve, ha talált) fixáras benzinhez és gázolajhoz literenként, addig ma (január 10-én) átlagosan 650 forintért lehet 95-ös oktánszámú benzint és 720 forintért gázolajat tankolni a holtankoljak.net adatai szerint. A változás nemcsak azért szembetűnő, mert rendkívül gyorsan következett be, hanem azért is, mert Magyarország pillanatok alatt a régió legolcsóbb országából a legdrágább helyévé vált az üzemanyag árak vonatkozásában. Míg korábban a környék autósai hozzánk jártak át tankolni, most a benzinturizmus megfordult az országhatároknál, főleg Horvátország és Szlovénia esetében.

Úgy vélem, hogy ezt a hirtelen árváltozást a kormány politikája eredményezte. Két fő okot látok, hogy ide jutottunk.

1. A 13 hónapos árbefagyasztás és kézi vezérlés – az időnként egymásnak ellentmondó jogi szabályozás – eltorzította a piaci versenyt, ami miatt ma nem tud olyan rugalmasan reagálni az üzemanyag piac, mint a beavatkozás előtt.

2. Az államháztartás hiánya miatt a kormány 2022. december 6-át követően nagymértékben növelte az adó terhet a szektoron, amit a szereplők továbbhárítottak a fogyasztókra.

Nézzük az első pontot, az árbefagyasztás piactorzító hatását:

"MAGYARORSZÁG NAGYON NEHÉZ SZAKASZ ELŐTT ÁLL" - BOD PÉTER ÁKOS A KLUBRÁDIÓBAN

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: PARA-KOVÁCS IMRE
2023.01.11.



Bod Péter Ákos a magyar gazdaság jelenlegi helyzetéről...

GÁBOR GYÖRGY: AZ EGYHÁZ TAGJAI NEM SZENTEK, HANEM HALANDÓ, FÖLDI EMBEREK

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.01.12.


A mai ember egészen másképp gondolkodik az idős korról, az öregségről, a betegségekről. mint a korábbiak. Még az is elképzelhető, hogy Ferenc pápa az egészségi állapotára hivatkozva lemond, miután rendkívül modern ember. Egyebek között erről beszélt a Hírklikknek Gábor György vallásfilozófus. Hozzátette: azt nem tudni, ez mennyire válhat rendszeressé, de lehet, hogy XVI. Benedek a lemondásával valamifajta paradigmát, példázatot teremtett meg.


Korábban 600 évig nem volt arra példa, amit 2013-ban XVI. Benedek pápa megtett, egészségügyi okokra hivatkozva, lemondott tisztségéről. Az egyház élén Ferenc pápa követte őt, aki akkor 76 éves volt és remek egészségügyi kondíciónak örvendett. Ám azóta eltelt tíz év, térdproblémái miatt láthattuk őt tolókocsiban is. Amennyiben fokozódnak az egészségügyi gondjai, elképzelhető-e, hogy ő is önként távozik tisztségéből?

Ezt nagyon nehéz megjósolni. Erre már ő maga is tett célzást, sőt, nagyon határozott utalást, hogy – tekintettel az egészségi állapotára – nem kizárt, adott esetben ő is lemond. Vagyis elképzelhető. Persze, az egészségi állapot még egy pápánál is – aki Szent Péter trónján ül – meghatározó, hiszen földi halandók vagyunk valamennyien. Arra azonban emlékeztetnék, hogy XVI. Benedek lemondásának sem feltétlenül az az oka, amit megneveznek, vagy aminek látszik. Bár voltak fizikai jelei annak, hogy az egészségi állapota megromlott, de azért hála istennek, a lemondás után még sokáig élt. Nála is nagyon sok egyéb ok volt, amiről már tudunk, ír róla a szaksajtó is. Például több nagyon komoly terve volt a pápaságának az elején, amiket szeretett volna megoldani, ám nem tudta. Ilyen volt többek közt a Vatikáni Bank esete. A Vallási Művek Intézetét – ahogy a bankot hivatalosan nevezik – az ő pápasága előtt – amikor Ratzinger bíborosként a Hittani Kongregáció prefektusa volt – nagyon sok belülről érkező támadás, kritika érte. Többek között felmerült a pénzmosás, a maffia pénzének átmosása is. Tudjuk azt, hogy a ’80-as évek végén bűncselekmények zajlottak le, a bank elnökét, Roberto Calvit, a londoni Blackfriars hídnál találták meg felakasztva. Öngyilkosságnak volt álcázva, de valójában gyilkosság volt. A pápának, XVI. Benedeknek nagyon komoly elképzelései voltak e terület reformjáról. A pápasága elején egyre-másra robbantak a nyugati sajtóban az egyházi körökben elkövetett abúzusokról szóló beszámolók is, amelyek azóta már sokkal szélesebb nyilvánosságot kaptak. Ezekkel is próbált valamit kezdeni, de nem nagy sikerrel. Sőt, voltak olyan felvetések, annyira nem sikerült ezekkel megbirkóznia, hogy akarva, akaratlanul még bizonyos esetek eltussolásában is részt vett. Miután nem járták végig következetesen ezt az utat, bagatellizálták, relativizálták, mondhatnám eltussolták ezeket az ügyeket. Aztán a Vatikánon belüli nagyon éles harcok is elkeserítették XVI. Benedeket. Ő kiváló gondolkodó, teológus volt, ám nagyon sokan azt mondták róla – és ebben lehet igazság –, hogy nem volt jó főpásztor. Az elméleti, teológiai kérdésekkel mélységesen tisztában volt, de mint vezető – a római katolikus egyház legfőbb feje – kevésbé volt sikeres...

HIÁBA EMELKEDIK KÉTSZÁZEZER FORINT FÖLÉ AZ ÁTLAGNYUGDÍJ MAGYARORSZÁGON, HA AZ IDŐSEK HÁROMNEGYEDE ENNÉL KEVESEBB PÉNZT KAP

NÉPSZAVA
Szerző: GULYÁS ERIKA
2023.01.12.


Folytatódik az idősek ellátásainak leszakadása, a kormány nem hallgatta meg az idősek szervezeteinek követeléseit, hogy a kisnyugdíjasoknak többet kellene adni, hiszen a pénzükért lassan az élelmet sem tudják megvenni maguknak.


Sok száz sajtómegjelenés született az elmúlt egy hónapban abból az egyetlen rendeletből, hogy 2023. január 1-től 15 százalékkal megemeli a kormány a nyugdíjakat. Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízottól Szentkirályi Alexandra kormányszóvivőn át Varga Mihály pénzügyminiszterig minden kormányzati megszólaló azt sulykolta a lakosság fejébe, hogy a példátlanul magas emeléssel nagyon jól járnak az idősek, hiszen a 177 ezer forintos tavalyi átlagnyugdíj helyett a mai napon 27 ezer (pontosan 26 és félezer) forinttal több pénz érkezik a számlájukra. Az MTI a kifizetések megkezdéséhez igazítva közreadott tegnap egy KSH adatsort, ami segít az átlag mögé nézni.

Annak a több mint 54 ezer embernek ugyanis, akinek a nyugdíja kevesebb mint 40 ezer forint, az emelés csak legfeljebb hatezer forint, míg a 123 ezer 300 ezer forint feletti nyugdíjjal rendelkező társuk minimum 45 ezer forinttal kap többet.

Az ő emelésük összege tehát magasabb, mint a sor végén lévők havi ellátása, vagyis a mostani nyugdíjemelés tovább növeli a szakadékot nyugdíjas és nyugdíjas között, mert a kormány meg sem hallgatta az idősek szervezeteinek követeléseit, hogy a kisnyugdíjasoknak többet kellene adni, hiszen a pénzükért lassan az élelmet sem tudják megvenni maguknak. Hiába emelkedik mától kétszázezer forint fölé az átlagnyugdíj Magyarországon, az idősek háromnegyede ennél kevesebb pénzt kap, s a helyzetet tovább rontja, hogy az aktív dolgozók nettó 325 ezer forintos átlagkeresetétől még távolabb kerültek a nyugdíjak. Tavaly az első tíz hónapban 17,4 százalékkal emelkedtek a bérek, míg a nyugdíjak csak 14 százalékkal az év egészét nézve és az elfogadott 14-16 százalékos minimálbér és garantált bérminimum emelés azt vetíti előre, hogy az idősek ellátásainak leszakadása folytatódik...

KEDVES SZÜLŐK, IDEJE ELFOGADNI, HOGY NEM LEHET MEGMONDANI A GYEREKNEK, MENNYI IDŐT TÖLTSÖN KÉPERNYŐ ELŐTT

QUBIT
Szerző: KENDE ÁGNES
2023.01.12.


A felnőttek egy része még mindig az időkorlát felől közelíti meg a gyerekek digitális eszközhasználatának szabályozását, miközben a kutatók szerint el kell fogadni, hogy a világ megváltozott, és a gyerekek online és offline élete már nem válik úgy el egymástól, mint ahogy azt a szüleik elképzelik.


„A szülői generáció gyakorlatilag kérdés nélkül fogadja el, hogy a gépezés rossz, és azt szabályozni kell. A gyerekek pedig a legimitációját kérdőjelezik meg ennek az egésznek, hogy valaki magyarázza már meg nekik, mi értelme van ennek az egész képernyőidő-szabályozásnak” – mondta Pintér Róbert szociológus, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa a Qubitnek.

Tagadhatatlan, hogy az egyes korosztályok közötti technológiai szakadék egyre gyorsabban mélyül, és ez olyan helyzet elé állítja a szülőket, amivel ők nem találkozhattak gyerekkorukban. „Míg mi felnőttek még mindig ott tartunk, hogy váltogatunk az online és az offline világ között, addig a most felnövő gyerekek már online bennszülöttek, akik az okostelefonnal és iPaddel a kezükben nőnek fel, ez pedig a szülők és gyerekek közötti folyamatos konfliktusokhoz és a gyerekek meg nem értéséhez vezet” – mondta Jiří Zounek, a brnói Masaryk Egyetem történészprofesszora egy tavaly decemberi interjúban, amelyben szerzőtársával, Libor Juhaňákkal, az egyetem információkutatással és filozófiával foglalkozó tanárával beszéltek új könyvükről, amely a 15 évesek online tanulási módszereiről szól.

„Könnyű belecsúszni abba, hogy generációs konfliktusként értelmezzük azt, ami mögött egyszerűen csak az van, hogy a gyerekek hatékonyabban tudják használni a technológiát, mint a szüleik és a tanáraik. Megváltoztak az idők, ennyi az egész, a felnőttek meg ezt nem értik” – mondta Zounek. A kutatásból is jól látszik, hogy mik azok a problémák és konfliktusok, amelyek aztán a családban és az iskolában robbannak, mivel sok szülő még mindig azt hiszi, hogy a digitális technológia csak szórakozásra való. „Amikor a kamaszok egy iskolai projekten dolgoznak vagy úgy tanulnak angolul, hogy a kedvenc zenekarukat hallgatják a YouTube-on, a szüleik ezt teljesen másképp értelmezik, mert az ő életükben még nem volt ilyen.” ...

MITŐL LESZ VONZÓ A TANULÁS, A SZAKÉRTELEM PL. A PEDAGÓGUSPÁLYÁN?

FACEBOOK
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2023.01.12.


Mitől lesz vonzó a tanulás, a szakértelem pl. a pedagóguspályán?
- A fizetéstől nem.
- Ez így, ebben a formában nem egy olyan értelmiségi pálya, amiben önmegvalósításról beszélhetünk, hanem végrehajtó, adminisztratív igazoló, tehát ettől sem.
- Attól sem, hogy azt érezheti, aki pedagógusnak jelentkezik, hogy egy korszerű rendszer része, ami tartalmában és módszertanában a 21. századhoz igazodik, mert nem így van.
- Attól sem, hogy olyan életpályamodell lenne, amiben tervezhető a karrier, valós, nem adminisztratív tartalmak alapján.
- Attól sem, hogy aki erre a pályára készül, annak el kell felejtenie a kritikai gondolkodást. Ma a büntetések, megtorlások korlátai között mozoghat, ha "nem áll be a sorba". A pedagóguspálya elvárásait ma az "eligazítás" szóval lehet jellemezni. Az menjen, aki ezt tudja vállalni.
Már nem fontos a nyelvvizsga sem, és amint látható, a ponthatár sem. Hogy ettől lesz-e elég felvételiző, no meg végzős, és a pályán maradó, kétlem. A probléma összetett, és évek óta kezeletlen. És mindig veszítünk a szakmaiságból.

TÉNYLEG TELJESEN ÁTÍRTÁK AZ EGYETEMI FELVÉTELI SZABÁLYAIT, ELTŰNTEK A NÉPSZERŰ SZAKOK ELŐZETES PONTHATÁRAI

EDULINE
Szerző: CSIK VERONIKA, SZABÓ FRUZSINA
2023.01.11.


Nem verte nagydobra az innovációs minisztérium, de a felvételi tájékoztatóból egyértelműen kiderül: idén nem húznak központi, előzetes ponthatárokat azon a negyven népszerű szakon, amelyeken eddig csak a viszonylag magas pontszámú jelentkezők szerezhettek állami ösztöndíjas helyet. Vannak viszont „keretszámok”: a jelentkezők megnézhetik, a különböző képzési területeken összesen hány államilag támogatott hely van.

A vonatkozó szakokhoz korábban, a felsőoktatásért felelős miniszter által meghatározott minimumponthatárok megszűntek, de a felsőoktatási intézmények saját hatáskörben határozhatnak meg minimumpontokat. Az állami ösztöndíjas meghirdetések korlátját az egyetemeknek a fenntartójukkal is egyeztetett kapacitása határozza meg

- írta az Eduline kérdésére az Oktatási Hivatal (OH). Arra voltunk kíváncsiak, mi lesz 2023-ban azzal a negyven szakkal, amelyeken évek óta csak azok a felvételizők szerezhetnek államilag támogatott helyet, akik elérték a központilag, előzetesen meghúzott ponthatárt - ez számos népszerű alapszakon 400 körüli volt. Ebbe a körbe tartozott többek között az általános orvosi, a tanári, a turizmus-vendéglátás, a kommunikáció- és médiatudomány, az állatorvosi, a fogorvosi, a jogász, a pszichológia, a történelem, a szabad bölcsészet képzés...

NA VÉGRE! - INNENTŐL PEDIG NINCS MEGÁLLÁS...

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2023.01.11.


Na végre!

Deutsch Tamás a Milton Friedman Egyetem Nemzetközi és Politikatudományi Tanszékén „Labdarúgó stadionok üzemeltetése” címmel tart kurzust.

Megnézném a tantárgyleírást, a tematikát, a kötelező és ajánlott irodalom jegyzékét, s egyetemi kurzusról lévén szó, az idegennyelvű szakirodalom listáját, továbbá szeretném tudni, vajon az idegennyelvű szakirodalom feldolgozását maga Deutsch Tamás vezeti-e?
Érdekelne a diszciplina tudásszociológiai meghatározása, érdekelne a Deutsch által alkalmazott tudományos módszertan, érdekelne, hogy a Stadionüzemeltetés a tudományok rendszerében hol helyezkedik el, alaptudomány, avagy alkalmazott tudomány, absztrakt vagy tapasztalati tudomány, természet- vagy társadalomtudomány, továbbá interdiszciplináris megközelítést alkalmaz-e Deutsch tanár úr?

És persze érdekelne, milyen kutatási területeket javasol a hallgatóknak, például diplomamunkájuk elkészítéséhez. Gondolom az egyik terület, amelynek Deutsch bizonyítottan nemzetközi szakértője, a stadion-beléptetési rendszerek komparatisztikája.
Valóban megújulni látszik hát a magyar felsőoktatási rendszer, miközben a lipsi ajvékolók javában hisztikéznek.

És irigykedve mondom, hogy bezzeg míg engem a hetvenes években, az ELTE Bölcsészkarán, azaz a pártállam kellős közepén nem tanított sem Komócsin Zoltán, sem Biszku Béla, sem Berecz János, sem Nemes Dezső, de még csak Németh Károly sem, addig a mai fiataloknak már kijut Deutsch Tamás.
Innentől pedig nincs megállás.

ORBÁN VIKTOR OKKAL BARÁTKOZIK A BOSZNIAI SZERB VEZETŐVEL, AKI ÉPPEN KITÜNTETTE PUTYINT

TELEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2023.01.12.


A Balkánon sokszor összekeverednek a valós célok, és ami kívülről is látható. A boszniai szerbek vezetői például látszólag destabilizálnának, kiválnának Bosznia-Hercegovinából, de azért annyira nem erős ez a szándékuk. Szerbia eközben mintha támogatná ezt a törekvést, de valójában mégsem. Magyarország pedig mintha már megint az Európai Unió közös törekvései ellen menne a Putyin-barát Banja Luka-i rezsim támogatásával, de ezzel olykor Brüsszelnek is szolgálatokat tesz.


Bosznia-Hercegovinát három nép alkotja, a bosnyákok, a horvátok és a szerbek. A bosnyákok és a horvátok örömmel csatlakoznának az EU-hoz és a NATO-hoz, a katonai szövetséget a bosnyákok 69, illetve a horvátok 77 százaléka üdvözölné – de a szerbeknek csak a 8 százaléka, mert ők Vlagyimir Putyint kedvelik, vezetőjük, Milorad Dodik, éppen a napokban ki is tüntette az orosz elnököt, ami azért az Ukrajna elleni orosz agresszió kellős közepén globálisan is egyedi eseménynek számít.

A boszniai szerbek elutasítják a nyugati orientációt és alapvetően destabilizálnák Bosznia-Hercegovina jelenlegi működését. Orbán Viktor és Magyarország Bosznia-Hercegovinában mégis kifejezetten a boszniai szerbeket pénzeli. A Boszniai Szerb Köztársaságba (amit e cikkben majd sokszor csak úgy rövidítünk, hogy RS, azaz Republika Srpska) küldünk támogatást és hitelt, illetve Orbán Viktor állandóan az RS vezetőjével, Milorad Dodikkal barátkozik.

De tényleg miért teszi ezt? Kell némi balkáni érdeklődés ahhoz, hogy valaki elmélyedjen a boszniai szerbek és Magyarország összetett kapcsolatában, ám cserébe nagyon izgalmas történetet ajánlunk. Németh Ferencnek, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatójának, illetve Szekeres W. István Brüsszelben dolgozó Balkán-szakértőnek (aki korábban a Figyelő újságírója volt) a segítségével kezdjünk egy gyors céltérképpel! Ki mit vár a segítségtől, mit szólnak ehhez az érdekeltek? Aztán pedig bemutatjuk részletesen is a helyzetet...


MAGYAR NARANCS AJÁNLÓ (TARTALOMJEGYZÉK)

MAGYAR NARANCS
Szerző: MaNcs.hu
2023.01.12.


A SZERK.


A SZERK.
Talán süket

Csak valami félreértésről lehet szó. Ez Navracsics Tibor lapzártánkkor, kedd délután épp aktuális mondása arról, hogy az Európai Bizottság felfüggesztette Magyarország részvételét az Erasmus-programban, abban a nagyszerű uniós kezdeményezésben, amelynek keretében az elmúlt évtizedekben Magyarországról 160 ezer egyetemi hallgató és 110 ezer oktató utazott külföldre és vett részt valamilyen felsőoktatási csereprogramban, vagy kapott egyéb támogatást tanulmányaihoz.

A SZERK.
A múlt terhe


Václav Havel, Václav Klaus, Miloš Zeman… a szakítás után létrejött Cseh Köztársaság elmúlt 30 kerek esztendejének államfői. Csupa így vagy úgy jelentős férfiú, Havel a kommunizmus, az orosz megszállás elleni küzdelem mítoszi hőse, a demokrácia, a szabadság utáni vágyakozás megtestesítője – így őrzi emlékét a cseh nép, a világtörténelem, s nagyjából minden értelmes ember a Földön.

PUBLICISZTIKA

SAUSIC ATTILA
Hitler, Putyin és a Nyugat
Analógiák és különbségek

„Kemény alternatíva előtt állunk: lesújtunk, vagy előbb-utóbb megsemmisítenek minket […]. Ellenfeleink kis férgek. […] Propagandisztikus ürügyet szolgáltatok a háború kirobbantásához, és mindegy, hihető lesz-e. A győztest nem kérdezik később […]. Az erősebbnek van igaza.”

PÁL MONIKA
Középhatalmiság a radaron!
Orbán kijelöli Magyarország jövőjét

Tavaly év végén geostratégiai alapvetést vázolt kiválasztottak szűk köre előtt Orbán Viktor miniszterelnök, szavait Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, esetünkben Eckermannja, avagy íródeákja jegyezte le, s a minap a leiratot közzé is tette. A szövegből, illetve a beszédből kihámozható ambíció igen magas: Magyarország haladja meg a közepesen fejlett státuszát, váljon fejlett állammá, regionális középhatalommá!

HEIL PÉTER
Kincs, ami nincs
Mit tesz az Orbán-kormány azért, hogy Magyarország hozzájusson az uniós forrásokhoz?

Az EU-támogatásokért felelős miniszter, Navracsics Tibor, decemberben kétszer is győzelmi pózban állt a sajtó elé. Minden célunkat elértük – mondta –, aláírtuk az összes olyan megállapodást, amely lehetővé teszi az európai uniós forrásokhoz való hozzáférést. A kormánypárti médiabirodalom izibe’ szét is kürtölte a hírt: Brüsszel meghátrált, Orbán Viktor ismét győzött.

EGOTRIP

EGOTRIP
Szécsi Noémi: Nem és nem
Apáskodás

Elég lenne annyit leírnom, hogy „olyan szerencsésnek mondhatom magam, hogy egész életemben csodálatos férfiak vettek körül”, és máris olyan benyomást keltenék, mint aki most lépett ki a neokon influenszerképző utolsó fejtágítójáról, és friss működési engedéllyel a zsebében máris nekiáll megvédelmezni a válságban vergődő férfinemet.

BELPOL

ELNÖKI KEGYELEM A BUDAHÁZY-ÜGY HÉT VÁDLOTTJÁNAK
A végjáték előjátéka

Az ún. Budaházy- (vagy Hunnia-) ügy vádlottjai közül hétnek eljárási kegyelmet adott Novák Katalin államfő december végén, arra hivatkozva, hogy a perben 13 év után sem született jogerős ítélet. Maga az eljárás mára politikai tehertétel a szélsőjobb irányába elmozdult Fidesznek.

NÉPESSÉGFOGYÁS ÉS BELSŐ VÁNDORLÁSOK MAGYARORSZÁGON
Porlik, mint a térkő

Hazánk lélekszáma 1981 óta folyamatosan csökken, negyven év alatt egymillióval lettünk kevesebben. Térségek, települések ürülnek ki, a fejlődő városok és agglomerációik lakossága viszont növekszik. A demográfiai adatok az ország jövőjét is meglehetős pontossággal vázolják.

A NER-REL VERSENYEZNI SEM LEHET
Bástya üti futót

Húsz év után megszűnik az országos hírű sárvári 24 órás ultrafutóverseny. Szervezőjét kizárták a Sárvári Kinizsi SE-ből, szakosztályát feloszlatták, a számlát egy időre zárolták. A futóközösségekben megosztott hírt valaki így kommentálta: Gyulának nem kellett volna politizálnia.

FILM

INTERJÚ
„A szakma megalázása”
Muhi András producer

Az ezredforduló óta független producer, tíz évig vezette a hazai filmgyártás egyik legizgalmasabb műhelyét, az Inforg Stúdiót. Több mint 250 film fűződik a nevéhez. Tavaly három nagyjátékfilmjét mutatták be, ám legújabb terveit egy fillérrel sem támogatta a Nemzeti Filmintézet.

FILM
Az ellenállhatatlan tekintet
Chantal Akerman pályaképe

A Sight and Sound című filmes magazin 2022-ben is megszondáztatta a listáján szereplő filmszakmai szereplőket, s a beérkezett 1639 filmkritikusi szavazat alapján Chantal Akerman (1950–2015) Jeanne Dielman, 23 quai du Commerce, 1080 Bruxelles című munkáját tették meg minden idők legjobb filmjének.

TÉVÉSMACI
A kajmánvásár fia

Amikor Sztupa és Troché felgyújtottak mindent, égett a város, égett a ház is, égett a csipkebokor és az összes többi bokor is, lángoltak az autók, s a gumikerekeik különösen maró bűzt árasztva, fekete füstjükkel eltakarták azt a kis eget is, amely a lángok közül át akart kandikálni.

KÖNYV

VERES ANDRÁS
Szemben a jövővel
A tokaji írótábor 1986-os tanácskozásáról

Tavaly nyáron jelent meg a tokaji írótábor 1986-os konferenciájának jegyzőkönyve a Magyar Napló és a napjainkban is létező rendezvénysorozat közös kiadásában. Kákay Viola és Soltész Márton szerkesztették és rendezték sajtó alá a kötetet, eligazító jegyzetek és egy igen alapos bevezető tanulmány kíséretében.

KRITIKA

KÖNYV
Ötszáz év múlva
Johan Huizinga: Őszi középkor

Az újraolvasás öröme nem pusztán abban különbözik az első találkozástól, hogy rácsodálkozhatunk önmagunk, s ezáltal a szöveg változásaira, de a tágabb környezetét is észrevehetjük: Huizinga akkor írta kultikussá vált kultúrtörténeti munkáját a középkor őszi ragyogásáról, szélsőséges vízióiról, kiüresedett rituáléiról, babonás, felhevült lelkiállapotairól, amikor a 20. század Európáját a vizsgált korhoz hasonló bosszúszomj és indulat fűtötte.

KIÁLLÍTÁS
Vizit a Harap utcában
Vau! – A fővárosi kutyatartás kultúrtörténete

A nagyváros közelmúltjának egyik izgalmas epizódja, hogyan foglalták el Budapest tereit, a polgári lakások minden zegzugát, az udvarokat és a parkokat legjobb barátaink, a kutyák. A beszédes című és kivételes gazdagságú kiállításon a kutyatartással kapcsolatos tárgyak, műalkotások, fotók, plakátok, kabaré­szkeccsek, rajz- és játékfilmrészletek, installációk és a szemléltető eszközök legkülönfélébb típusai mutatják meg nekünk, miért pont a kutya lett a városban is a legfontosabb társunk. És persze azt is, hogy mi mindent kellett megtenni azért, hogy a város féken is tartsa a kutyaáradatot.

SZÍNHÁZ
Irány Horány!
Magányos emberek

Egy kis vidéki nyaralóban összezárva tölti az idejét néhány, a modern kor összes társadalmi ellentétét képviselő figura. Egyszerre törnek felszínre a város és vidék, X és Z generáció, vállalkozó és művész, ateista és vallásos, humán és reál érdeklődésű emberek között feszülő ellentétek.

FILM
Emberikon
Antoine Fuqua: Emancipáció

A polkorrektség balladája – ez is lehetne a címe e látványosan Oscarra szánt produkciónak. Hiszen miféle errorral kell megküzdenie az Amerikai Filmakadémia algoritmusának egy rabszolgaságról szóló film esetében, amely ráadásul igaz történetet dolgoz fel, ám a főszereplője nyilvánosan bántalmazott valakit (azt már hozzá se tegyük, hogy egy színes bőrűt). De a döntéshozók legnagyobb szerencséjére a film olyan botrányosan rossz, hogy minden vádtól mentesülve fordíthatják el róla a fejüket.

ZENE

INTERJÚ
„Néha jó hallgatni”
Philippe Herreweghe karmester

Hetvenhat évesen is sokfelé és sokféle programot vezényel, de Händelt és Vivaldit például sosem. Budapestre Beethoven Missa Solemnisét hozta el az együtteseivel. Régi- és kortárs zenéről, az énekesek kiválasztásáról és az élet fontos dolgairól beszélgettünk vele, de szóba került a biciklizés is.

INTERJÚ
„Nem kell annyit pakolni”
Bernáthy Zsiga elektronikus zenész

Édesapja, az éppen 11 éve elhunyt Bernáth(y) Sándor mellett kezdett zenélni, s bár már 28 éve alapember a honi elektronikus tánczenei színtéren, mostanában is meglepő és izgalmas produkciók részese – ezekről beszélgettünk vele.

MI A KOTTA?
Plasztikgégék

Klasszikus zenei programajánló a 2023/2. hétre

SZÍNHÁZ

INTERJÚ
„Mindez a nappalinkban”
Levko Esztella színész

Sok helyen kipróbálta magát, külföldi tanulmányait követően játszott lengyel fizikai színházban, olasz, szlovén és határon túli magyar formációkban. Itthon most egy független előadásban látható. Eddigi tapasztalatairól és egy saját közéleti és kulturális tér kialakításának a lehetőségeiről beszélgettünk.

RÉS A PRÉSEN
„Minden próbafolyamat nehéz”

Mucsi Zoltán színész

INTERAKTÍV

Egy hét kultúra 2023/2.

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt

Egy hét tudomány 2023/2.

Rövid hírek: cápa, béka, madár...

Snoblesse Oblige 2023/2.

Heti kulturális programajánló

Szüret 2023/2.

Mókás és dühítő gyűjtemény a heti sajtóból. Többnyire az utóbbi.

VISSZHANG

VISSZHANG: FILM
Viszlát, Haffmann úr!

Haffmann úr ékszerész. Kiváló szakember. Szerény műhelyéből kikerülő egyedi brosstűi, fülbevalói keresettek, tisztes megélhetést biztosít családjának.

VISSZHANG: SOROZAT
Kaleidoszkóp

Nem ez az első alkalom, hogy a Netflix interaktív, nem lineáris befogadói élménnyel kísérletezik (lásd a nézői választásokon alapuló Black Mirror-epizódot, a Bandersnatch-et vagy Bear Grylls felnőtteknek szóló Dóra, a felfedező utánérzését, a You vs. Wildot).

VISSZHANG: TÉVÉSOROZAT
Árulás

A ködös Albion a kémek hazája, tudja ezt mindenki.

VISSZHANG: KÖNYV
Julianna Margulies: Napsugárlány

A férjem védelmében és a Vészhelyzet színésznőjének memoárja nem karriertörténet: a szerepeknél és az amerikai filmipar működésénél sokkal nagyobb hangsúlyt kapnak benne ugyan­is Margulies személyes emlékei, trau­mái.

VISSZHANG: SZÍNHÁZ
Mezítláb a parkban

A közönség dől a nevetéstől. Neil Simon hősei ifjú házasok, a skatulyából előhúzott Paul és a rettenetesen szeleburdi Corrie saját lakásba költöznek, és mivel lakva ismerszik meg az ember, számos bonyodalomba keverednek.

VISSZHANG: LEMEZ
Iggy Pop: Every Loser

Nemrég töltötte be a 75-öt Iggy Pop, a Raw Power című album pár hét múlva lesz 50, vagyis épp elegendő indoka lenne a múltba révedésre, de inkább vadonatúj lemezzel ünnepli a jubileumokat.

VISSZHANG: LEMEZ
Patricia Kopatchinskaja, Fazıl Say
Janáček, Brahms, Bartók

Tizennyolc éve játszanak együtt, Kopatchinskaja és Say több száz koncert, néhány ősbemutató és két lemez után fél szavakból megértik egymást, és ez hallatszik is.

VISSZHANG: LEMEZ
White Lung: Premonition

Amikor a kanadai együttes 2010-ben kiadta az első nagylemezét, sokan a punk legújabb hullámáról és megmentéséről kezdtek el beszélni.

TUDOMÁNY

INTERJÚ
„Ösztönösen tudják, hogy kell csinálni”
Patrick Desbois katolikus pap, holokausztkutató

Mintegy húsz éve kutatja és dokumentálja a posztszovjet térségben, a balti államokban és Romániában lezajlott holokauszt történetét. Az általa alapított szervezet, a Yahad – In Unum 7 ezer interjút rögzített a tömeges kivégzések helyi szemtanúival, részt vesz az iraki és a guatemalai tömeggyilkosságok dokumentálásában is, s jelen van Ukrajnában is. A módszerekről és a célokról beszélgettünk vele.

LOKÁL

HELYRAJZI SZÁM
Újpest kocsiszín

Az első pesti lóvasút 1866. július 30-án indult, az akkor még Széna térnek nevezett Kálvin térről Újpestig.

GASZTRO

CHILI&VANÍLIA
Morzsaparti

Grillezett saláta ropogós, citromos-szardíniás kenyérmorzsával

ÖSSZECSAPOTT AZ OROSZ ÉS AZ AMERIKAI NAGYKÖVET BUDAPESTEN - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2023.01.12.


Márki-Zay Péter nem azt szeretné, hogy az EU egyáltalán ne juttasson pénzt Magyarországnak, hanem azt, hogy az ne a kormány zsebébe vándoroljon. Szerinte politikai alapon segíti ki a kormány az önkormányzatokat. A budapesti amerikai nagykövet kisstílűnek nevezte Putyint, ami reakcióra késztette az orosz nagykövetet. Novák Katalin is nagykövetekkel beszélgetett, a svédek pedig nem gondolják, hogy a magyar kormány zsarolná őket. Nemzetközi lapszemle.

Mit gondol arról, hogy Magyarország Svédországot a NATO-tagság parlamenti ratifikálásával zsarolja, miközben az uniós támogatások megvonása és a 7-es cikkely szerinti eljárás van napirenden ellene – kérdezték Jessika Roswalltól, a svéd Európa-ügyi minisztertől azon a brüsszeli sajtótájékoztatón, amelyen az Európai Unió soros elnökségét betöltő Svédország prioritásait ismertették – írja az Euraktiv. A miniszter határozottan vitatta, hogy a két eljárás "párhuzamos" lenne egymással.

Szerinte jól halad az együttműködés Budapesttel, és reméli, hogy meglesz az eredménye is.

A sajtótájékoztató központi témája egyébként pedig az volt, hogy a svéd kormányfő, Ulf Kristersson arra figyelmeztetett, nehogy az orosz médiapropaganda prédája legyen bárki is, miután egyes magasrangú politikusok bedőltek annak a moszkvai "hírnek", hogy a NATO majd atomfegyvert készül telepíteni az országba. Ezzel igyekezve megosztani a svédeket a potenciális svéd NATO-tagság támogatottságát illetőn.

A kormányfő kijelentette, hogy békeidőben nem fognak atomfegyvert telepíteni svéd területen, ez a kérdés nem volt napirenden. A svéd baloldal a kezdetektől fogva ellenezte az ország NATO-tagságát, de az Ukrajnában kirobbantott háború alapvetően megváltoztatta a svéd szocdemek álláspontját. Október óta a jobboldal vezeti az országot.

Az orosz médiában Novák Katalin szavait taglalják, aki külföldi nagykövetekkel találkozva úgy fogalmazott, hogy a NATO-nak nem szabad beavatkoznia az ukrajnai konfliktusba – írja a Krasznaja Veszná. Az államfő szerintük felszólította a NATO-t, hogy ne avatkozzon be a harcba, és gyakorlati oldaláról kell nézni ezt a konfliktust is. Novák hangsúlyozta, hogy Magyarország mindig tiszteletben tartotta más országok és kultúrák saját, egyedi döntéseit, cserébe ezért hazánk ugyanezt várja el másoktól. A cikk utolsó mondatként megjegyzi, Magyarország nem volt hajlandó fegyvereket szállítani Ukrajnának.

David Pressman Budapestre akkreditált amerikai nagykövet a magyar korona visszatérésnek 45. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen Vlagyimir Putyint kisstílű embernek nevezte, aki csak félelmen és megfélemlítésen keresztül képes vezetni. Úgy fogalmazott a Daily Beast szerint, hogy az orosz elnök maradvány abból a múltból, amelyet a világ nagy része megpróbált meghaladni.

Azt mondta, az ukránok épp úgy eldöntötték a sorsukat, mint annak idején a magyarok is, és ebben nem szerepelt a visszatérés az elromlott, csalárd rendszerhez, amely hosszú időn keresztül tönkretette őket. Úgy tűnik, az oroszokat sikerült kényelmetlen helyzetbe hozni, írja a Daily Beast, mert a szintén Budapestre akkreditált orosz nagykövet elfogadhatatlannak nevezte Pressman putyini minősítéseit. Ezzel sikerült megsértenie a diplomáciai protokol legelemibb szabályait, adta közre a TASZSZ orosz hírügynökség.

Az orosz nagykövet megkérdőjelezte Pressman szakmaiságát, professzionalizmusát, szembeállítva Henry Kissingerrel, akinek egy könyvét a figyelmébe is ajánlotta. A cikk megemlíti, hogy a kormánypárti magyar sajtó is előszeretettel élcelődik rajta, ami már csak azért sem véltelen, mert az amerikai nagykövet gyakran utal a magyar hivatalos szervek és Putyin által hangoztatott álláspontos azonosságára. Az újság megkereste az amerikai nagykövetséget, hogy kommentálja az orosz véleményeket, de csak annyit mondtak, remélik, hogy a nagykövet ünnepi megszólalása magáért beszél.

Noha a papíron az indoklásban más szerepel, de kormányhoz való lojalitás alapján kapnak normatív támogatást az önkormányzatok – mondta Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere a Neues Deutschlandnak adott interjúban. Hiába ígérte Orbán Viktor a gázárának hatszoros felemelésére válaszul, hogy kompenzálja a helyi hatóságokat, és hiába adták be igényüket a szükséges indoklással, a pénz nem jött. A liberális konzervatív politikus – ahogy a német lap minősítette őt – kizártnak tartja, hogy bármilyen formai hibát vétettek volna igénylésük benyújtásakor.

Az ennek nyomán szükséges takarékoskodásnál figyeltek arra, hogy ne csökkentsék a hivatali dolgozók fizetését, viszont 10%-os létszámleépítésre kényszerültek. Nagyon kemény döntés volt, de nem volt más választásunk – mondja Márki-Zay. Ráadásul a Covid miatt megfelezték az iparűzési adó önkormányzatoknál maradó részét, a gépjárműadó pedig teljes mértékben a kormányhoz került. Az, hogy a kormánnyal kritikus vezetés nem kapott kompenzációtbizonyítja azt is, hogy nincs jogállam Magyarországon. A politikus viszont nagyon bízik abban, hogy ezt a problémát felismerve az Európai Unió nyomás alá helyezi a kormányt. Nem azt szeretné, hogy ne juttasson hazánknak pénzt, csak azt, hogy azok ne a kormány zsebébe vándoroljanak. Csak így lehetne a korrupciót felszámolni és helyreállítani a jogállamot – nyilatkozta Márki-Zay.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

„MINDEN MEGVÁLTOZOTT, MINDENNEK VÉGE LETT” – HÁBORÚS KARÁCSONYI NAPLÓ KIJEVBŐL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2023.01.09.


Visszatértünk Ukrajnába. Karácsonyozni. Most, hiszen az ortodox világ 13 nappal később ünnepli Krisztus születését, mint a nyugati keresztények. Elmentünk hát megnézni, hogyan és mit lehet ünnepelni egy háborúban. Légiriadókkal borzolt főváros, vigília a bucsai sötétségben egykori tömegsírok mellett, majd történelmi karácsonyi szentmise Kijev egykori orosz főkatedrálisában és sírnivaló fények elesett hősök friss hantjainál. Meg a népi humor. Riport...

KÍNÁBAN HÁZI ŐRIZETBE KERÜLTEK A DEBRECENI AKKUGYÁRAT ÉPÍTŐ CÉG ALAPÍTÓI – LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2023.01.12.


A külügy szerint minden rendben

Az ottani hatóságok gyanúja szerint titokban külföldre akarták vinni saját cégük tőkéjét. A hírek szerint 1,4 milliárd dollárt, jelenlegi árfolyamon mintegy 520 milliárd forintot csatornáztak ki a Semcorp Csoportból.

Még itt: A magyar lélegeztetőgép-biznisz után luxusjachtot vett a maláj “üzletember”

A keleti nyitás nem a Fidesz-kormány találmánya

A nagy durranás a debreceni kínai akkumulátorgyár: ha megvalósul, az a magyar történelem egyik legnagyobb befektetése lesz, de

„egy-egy Kínának tett magyar gesztus mögött a német ipari vezetők is ott állnak.”

Ha a „fideszes fellegvárként” elkönyvelt Debrecen tiltakozik, annak súlya van

“A debreceni akkumulátorgyár ügye jócskán túllépett a városon, s immár nem csak egy lokális politikai krízis felé sodródunk, de más érintett települések is „felébredhetnek” a hajdú-bihariak ellenállása nyomán…”

Karácsony Gergely Kijevben

Budapest főpolgármestere Pozsony, Prága és Varsó városvezetőivel együtt Vitalij Klicsko kijevi polgármester meghívására érkezett az ukrán fővárosba szerdán. Vonattal.

Orbán Viktor okkal barátkozik a boszniai szerb vezetővel

Egyrészt gesztus az oroszoknak, másrészt a balkáni EU-bővítés lelkes híveként olyan országokkal épít kapcsolatot, amelyek később az EU-ban a szövetségesei lehetnek.

A magyar állam hazatoloncolt volna egy orosz ellenzékit, a bíróság megakadályozta

Jevgenyij Beljakov helyzete ezzel még nem rendeződött, de továbbra is Magyarországon maradhat, ahol lényegében 2017 óta él.

Valerij Geraszimov az ukrajnai orosz invázió új parancsnoka

A háborút eddig irányító Szergej Szurovikint Geraszimov helyettesévé nevezték ki.

A svédek sem engedik el a jogállamiság ügyét

Ebben a félévben ismét napirendre tűzik a magyarországi jogállamiság helyzetét a 27 uniós tagállam Európa-ügyi minisztereinek ülésén az úgynevezett hetes cikkelyes eljárás keretében. Az EU Tanácsának soros elnöki posztját júliusig betöltő Svédország Európa-ügyi minisztere szerint márciusban vagy áprilisban fog sor kerülni az eszmecserére.

Hűtlen kezelés gyanúja miatt büntetőfeljelentést tesz az Orbán-kormány ellen a Demokratikus Koalíció

“Magyarország mostanában tapasztalja meg, hogy az Orbán-kormány 13 éven át tartó lopásai milyen károkat okoznak, több ezer milliárd forintot bukunk.”

Minek az Erasmus, ha Szamarkadban vagy Moszkvában is lehet tanulni?

A Miskolci Egyetem hallgatóinak karácsony előtt pár nappal ajánlottak szamarkandi és moszkvai ösztöndíj-lehetőséget. Az Universitas Miskolciensis Alapítvány kuratóriumi elnöke Varga Judit igazságügyi miniszter.

Maradnak az ársapkák?

KiderülHET a csütörtöki Kormányinfón.

A propaganda működése közben egy társadalom roncsolódik szét

“Ez a következetes, kitartó, nagy pénzből folytatott, a saját szavazóknak szóló kampányszerű működés szerintem hatásos. Ez a Fidesz egyik fontos fegyvere, közpénzből. Az egy másik dolog, hogy micsoda iszonyatos károkat okoz a mai magyar társadalomban – és nem csak a fideszeseknél, hanem a bizonytalanoknál és az ellenzéki szavazóknál is – az a fajta magatartás, hogy aki más kultúrából jön, másképp gondolkodik, az nem közénk tartozik. Csakhogy a rövidtávú politikai haszon érdekében a Fidesz láthatóan bármikor bármit föláldoz. “
Soronként külön oldalra szkennelt táblázatot küldött az Átlátszónak a Honvédelmi Minisztérium Orbán Viktorék repülőútjairól

“Azt hittem, már minden aljas ravasz trükköt láttam, de a Honvédelmi Minisztériumnak most sikerült meglepnie, köszönöm!”

Mindeközben:

Vádat emeltek a kormányplakátokat átíró pécsi jogász ellen

A portál által megkérdezett jogászok szerint Heindl hosszú távon győzelemre van ítélve, mert az Alkotmánybíróság – uniós joggal összhangban lévő – állásfoglalása annyira egyértelmű, hogy az alapján a kormány valóban nem kampányolhatna a Fidesz mellett. Mivel itthon Heindl Péter nem talál orvosságot panaszára, 2022 augusztusában az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, ám a strasbourgi ítélet megszületéséig – az intézmény túlterheltsége miatt – akár öt-hat év is eltelhet.

RÓZSI, A FILOZOPTER

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.01.12.


Demjén Rózsi interjút adott az erősen Orbán szagú Mandiner névre hallgató nyomdaipari terméknek, és már ez determinálta, hogy mi fog ebből születni. Erről mélázunk csöppet máma, s minden indokunk és okunk meg is van rá, hiszen Rózsi néni szerint – nem betűhíven idézve – a diákok elmennek a francba, inkább tanulnánk, mint a tanáraikért tüntetnek. Illetve, aki szerint a NER diktatúra, az pénzt kap (sic!) azért, hogy ilyeneket mondjon, meg, hogy neki, az ő generációjának eszébe sem jutott volna tüntetni. De a mostani okát sem érti, ugyanis az a meggyőződése, hogy a tanárok megkapják majd a fizetésemelést, akkor meg minek nyavalyognak, és más efféle cuki kurvaságok hangzottak el a mélyenszántó interjúban, aminek igazából meg sem kellett volna születni. De erről majd később.

Mint látjuk, Demjén Ferenc, mindannyiunk Rózsija kifejtette elméletét a világról, ami szerint ez a lehetők legjobbika. Ám mielőtt elmesélnénk neki, és azoknak, akik hisznek neki, ez nem egészen így van, azon merengünk egy zongorafutamnyit, miért nem kellene komolyan venni a mai kivénhedt rockerek szavait, akik már azzal, hogy megszólalnak, anakronizmust követnek el, lévén, hosszú életük elején és végén is érdemtelenül jól éltek és élnek. Máshonnan nézve ahhoz sincs joguk, hogy a Kádár rendszert bírálják, amelyik, ha nem is a tenyerén hordozta őket, de meg sem akadályozta, hogy kornyikáljanak, azaz, úgy voltak forradalmárok ők, mint a hatvanas években tömegével felbukkanó magyar partizánok, tehát sehogy. Egyik sem, egyáltalán, de ez csak az erkölcsi alap, mert más bajok is vannak.

Készülhetett volna ez az interjú akármelyik nyugdíjas zenésszel is, akiknek életük vége felé egyetlen célja van, hogy hasonképp jól éljenek, mint pályájuk kezdetén, és, ha ehhez arra van szükség, hogy eladják a lelküket, akkor azt minden dilemma nélkül meg is teszik. De még csak erről sem akarunk beszélgetni máma, hiszen olyan általános jelenség ez a NER-ben, ami már szót sem érdemel. Sorra nyalják Orbán valagát egy kis szponzorált koncertért, egy kis díjacskáért, kitüntetésért, mert úgy nagy általánosságban senkiben nincsen tartás, akiben esetleg, az hallgat, vagy nincs hol elmondania, amit szeretne. De még ez sem késztetné arra az embert, hogy háromszázadszor is megírja a morális nyomort, ezért inkább a szellemiekről, az intellektusról gondolkodunk, efelől közelítjük a problémahalmazt
...

ITT OLVASHATÓ