KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY Műsorvezetők: HERSKOVITS ESZTER, SELMECI JÁNOS 2023.02.02.
A Reggeli személy 2023. február 2-i adásában Herskovits Eszter és Selmeci János vendége Lakner Zoltán politológus, a Jelen hetilap főszerkesztője volt.
Nehéz leírni a súlyos szavakat: emberöltővel a kommunista rendszer széthullása után először a magyar államot, majd növekvő mértékben a hazai társadalmat, mindenekelőtt az értelmiséget, a vállalkozók rétegét és a vidék kiszolgáltatott népességét, a határon belüli és kívüli magyar nemzet vaskos csoportjait lépésről lépésre foglyul ejtette, megrontotta, szétzüllesztette és a világ szégyenévé tette egy mindenre elszánt, gátlástalan, erőszakos, hazug és tolvaj uralkodó csoport. A nemzeti-keresztény jelszavak – isten, haza, család – hamis álarca mögött a csőcselékre oly nagyon jellemző módon érzéketlen embertelenség, szenvtelen kegyetlenség, vigyorgó műveletlenség és ordító faragatlanság, azaz teljes erkölcsi romlás mutatkozik. Ez a helyzet messze rosszabb, mint pusztán egy mély gazdasági-pénzügyi válság, vagy akár egy nagyobb társadalmi megrázkódtatás, pártok acsarkodása, öntelt értelmiségiek öncélú kultúrharca. Ha a nemzetvesztő és társadalomromboló oligarchia uralma valami csoda folytán a közeljövőben véget ér, és a gazdasági, társadalmi károkat okos politikával egy évtized alatt esetleg felszámoljuk, a mérhetetlen erkölcsi kár akkor is legalább egy évszázadra velünk marad, és akadályozza majd a magyar állam újjáépítését, a magyar társadalom meggyógyítását és a magyar nemzet becsületének helyreállítását.
Az értelmező szótár szerint a csőcselék fegyelmezetlen, erkölcsi felelősség nélküli, minden rosszra kapható emberek alkalmilag összeverődött tömege. Nem szoktuk ezt a fogalmat egy országot kormányzó csoport, uralkodó elit vagy pénzzel, anyagi vagyonnal viszonylag jól ellátott társaság jellemzésére használni. Magyarországon immár több mint egy évtizede állunk döbbenten és bénultan az előttünk felmagasodott szörny előtt; nem tudjuk jól leírni, szemléletesen, netán megkapóan jellemezni. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy képtelenek vagyunk egységesen és eredményesen fellépni ellene, netán legyőzni a tomboló fenevadat. A magyarországi társadalom végletesen megosztott és megbénított. A hazai oligarchia jelentős rétegeket, csoportokat és szervezeteket fűzött a saját járszalagjára, állami kedvezményekkel megvette, megvesztegette őket, erkölcsi érzéküket eltompította, másokat pedig eredményesen eltaszított, elüldözött és tehetetlenségre kárhoztatott. A valamikori jogállam kezdetleges építményei képtelenek voltak ellenállni a vihar pusztításának – hazánk immár emberöltőre mély társadalmi-erkölcsi válságba süllyedt. A leszakadás be van programozva.
Ebből a cikkből tudatosan kihagyom mind a kormány gazdaságpolitikájának, mind pedig a magyar gazdaság helyzetének elemzését. Nemcsak azért, mert ezt már számos alkalommal megtettem, hanem elsősorban azért, mert föl akarom hívni a figyelmet arra, hogy az önkényuralmi rendszert ma már mindenekelőtt teljes erkölcsi romlottsága miatt kell felszámolni, mert ez – hasonlóan az 1944-es nemzetvesztéshez – totális erkölcsi csődbe taszítja immár az egész országot. Egyrészt azt gondolom, hogy a társadalom megmaradt, ép erkölcsi érzékű tagjait leginkább az mozgósíthatja, ha összefoglaljuk a rendszer végtelen gonoszságát és mély romlottságát, másrészt az egészséges erkölcsi érzékkel nem rendelkező állampolgárokat talán mégis ez figyelmeztetheti igazán. Noha minden hihetően megmagyarázható objektív, külső tényezőkkel, a gazdasági válság, a leszakadás, a szegénység, a kultúra elsivatagosodása, de az erkölcsi romlás mindig rátapint az egyén felelősségére. Ebben a tekintetben nem lesz majd mód azzal takarózni, hogy hiszen mások is loptak, csaltak, hazudtak, még mindig jobb, hogy én voltam ott, és védtem, amit lehetett. A félelemre, az irigységre és a gyűlöletre tudatosan építő, azt hatalmi céljai érdekében újra meg újra felkorbácsoló, viselkedési mintaként folyamatosan felmutató, műveletlenségét fennhéjázva hordozó csőcselék oligarchia velejéig megrontja a társadalmat is, előle nincs menekvés. Akarom, hogy nekik se legyen menekvés, amikor majd eltávoznak a hatalomból. A valamikori újjáépítés sikere végett már most ki kell jelenteni, hogy az erkölcsi bűnök elévülhetetlenek, a felelősség örökre megmarad...
Addig érdeke a kormányfőnek és a rezsimnek bennmaradni az Európai Unióban, amíg a támogatások meghaladják a kötelezettségeket. A végzetes lépés megakadályozásához politikai váltás kellene - véli Békesi László volt pénzügyminiszter. Ez azonban a jelenlegi helyzetben illúzió, mint ahogy az is, hogy a magyar gazdaságot Orbánék vagy bárki képes lenne rövid távon modernizálni.
A Standard&Poor’s tíz év után leminősítette magyar államadósságot. Mit kellene tenni a kormánynak, hogy ezt a folyamatot megfordítsa?
A S&P és Fitch Ratings is megerősítette azokat az állításokat, amit a független szakértők évek óta hangoztattak. Az alapprobléma hármas természetű, az első a magyar gazdaság rövidtávú esélyeit és teljesítőképességét érinti. A magyar gazdaság meghatározó része, a multinacionális cégek kibocsátása, termelése nagy mértékben függ a nemzetközi kereslet változásaitól. A magyar multiszektor ráadásul monokultúrás, hisz ez gyakorlatilag az autóipart és beszállítóit jelenti. Ezen termékek fogyasztása különösen érzékeny a konjunktúra alakulására, hiszen ha gazdasági gondokkal kell szembenézni, az emberek elsősorban az elhalasztható beszerzéseiken, fogyasztásukon takarékoskodnak. A második probléma, hogy a magyar gazdaság potenciális teljesítménye – ha a külső erőforrásokat, elsősorban az uniós transzfereket nem számítjuk –, évente 1-1,5 százalékos GDP növekedésre elegendő. Ha nem érkezik meg az uniós támogatások egy jelentős része, akkor magyar gazdaság teljesítménye a nulla közelébe esik. Ha ezt még tovább rontják nem várt események, mint most az ukrajnai háború és ennek a gazdasági következményei, akkor a recessziós veszély még erősebb. Harmadrészt pedig egészen más gazdasági szerkezetre lenne szükség a recesszió elkerülésére és a tartós fejlődéshez, a fenntartható növekedéshez...
Varga Judit nyílt levelet írt az EB alelnökének. Annak a Vera Jourovának, akivel egypárszor már (és szinte mindig) egészen súlyos gondjai akadtak, amikor a jogállam definíciójáról volt (és van) szó. Ebben az irományban pedig az Action for Democracytől félti a demokráciát a magyar igazságügyek felkent bajnoka, mint akik veszélyeztetik a hazai választások tisztaságát. Most abba ne menjünk bele, hogy mi az igaz és mi a hamis, mennyi pénzt küldtek ők vagy mennyit nem, de magával Varga állításaival, hogy úgy ne mondjuk, még be sem bizonyosodott vádjaival is egészen súlyos gondok vannak. A szellemiségében még a bírósági fogalmazó nívóján álló Varga tudhatná, az ítélet kihirdetéséig bűnösnek senki nem tekinthető, innen erednek a bajok.
Ezek pedig nem kicsik. Mert túl azon, hogy az Action for Democratyt jelen pillanatban még alaptalanul vádolja, azt is sugallja, hogy az EB együttműködött velük. Felszólítja Joruovát, valljon színt erről, a kormány nevében kér tájékoztatást a hallatlan ügyről, tehát úgy másodkézből magát az EB-t vádolja a magyar választásokba való beavatkozásába. Mindezt pedig az európai népek nevében, akiknek szerinte momentán az a legnagyobb gondja, hogy mennyi pénzt kapott vagy nem kapott Márki-Zay. Úgy vádolja meg magát a Bizottságot is, hogy egyben feljelenti a komplett magyar ellenzéket, akiket ezek szerint Jouorva (aki lehet, hogy maga is bűnös) segítségével szeretne teljesen elkaszálni.
Vargának eddig is voltak fura dolgai, hogy úgy ne mondjuk teljesen érthetetlenek, de ez az akció még azokon, tehát minden eddigin túltesz. Mert még továbbá azt is jegyezzük meg, hogy Orbán szerint (akinek a szava Varga számára maga a szentírás) Brüsszel olyan korrupcióban feredőző mocsár, amit a tiszta tekintetű magyaroknak kell lecsapolni. Innen nézvést is nehezen érthető mit is szeretne Varga ezzel a levéllel, amikor a bűnösöktől kéri más bűnök megállapítását és megbüntetését, tehát totális káosz az egész. Hacsak nem a szarkavarás a szándék, bár ehhez már az sem szükséges, ez a fideszistáknál alapállapot. Ezen túl mást tételezni nem tudunk, mint árulkodást, ami újra csak delikát.
Mert kitetszik, hogy ahogyan az egy miniszterhez (pláne igazságügyi) illik, Varga nacsasszony érdeklődésbe burkolt árulkodásba kezdett, akárha óvodában volna. Ettől egészen röhejes az egész. Hogy Vargán, a Fideszen és az általuk közösen képviselt aljasságon érezzük meg a sajátos kettősséget. Mert előadja a dedót, mintha csak a kis társának a copfját akarná meghúzni a sarokban, ám mindeközben látszik a kis kantáros szoknyácskája alatt a patája. Varga, amióta berobbant – Orbán berobbantotta – a magyari közéletbe, azt az érzetet kelti az emberben, amit J. A. polgártárs oly plasztikusan írt le nekünk: „Nézz a furfangos csecsemőre: bömböl, hogy szánassa magát, de míg mosolyog az emlőre, növeszti körmét és fogát”...
AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE Szerző: Amerikai Népszava 2023.02.03.
Óriási tévedésben van Szijjártó Péter külügyminiszer, aki David Pressman amerikai nagykövettel való találkozója után kijelentette: “teljes mértékben érdektelen, hogy mit gondol ő vagy bármely más nagykövet a magyarországi belpolitikai folyamatokról, mert semmi köze nincsen hozzá”. Nem maradt el David Pressman válasza, aki csupán egyetlen aspektusát említette meg az amerikai és nyugati érdekeltségnek: „Minden tisztelettel, de Oroszország azon kísérletét, hogy egyoldalúan átrajzolja Európa határait, nem tartjuk csupán »magyarországi belpolitikai fejleménynek«”
Amíg Magyarország a NATO tagja, addig Magyarország nem csinálhat azt, amit akar, mert elfogadta a csatlakozási feltételeket, és a NATO-tagjaként garantálnia kell a demokratikus normákat (ezt már régen megszegte), nem folytathat ellenséges propagandát, nem támogathatja a NATO ellenségeit. Amíg Magyarország a nyugati katonai-politikai szövetség tagja, addig Szijjártó nem jelentheti ki, hogy a magyarországi folyamatokhoz Amerikának és más szövetséges országnak semmi köze nincs. Magyarország e pillanatban nemcsak a Nyugat, hanem konkrétan a NATO árulója.
Talán nem véletlen, hogy Szijjártó ezt a hangvételt soha nem ütötte meg az oroszokkal szemben, mert ha egyszer ilyen stílusban kommunikálna velük, soha többet nem állnának vele szóba. Ezt csak az amerikaiak nézik el, mert ők valóban diplomaták és demokraták. De Szijjártó azért sem beszél így az oroszokkal, mert Magyarország igazi szövetségesei az oroszok, nem az amerikaiak és nem a nyugati demokratikus országok. Orbán kettős játékot játszik, formálisan a nyugati szövetségi rendszerhez tartozik, annak élvezi a hasznát, de valójában az oroszok mellett áll...